Archívum - Arthenior - Kovácsműhely
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 47 (921. - 940. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2054-2073
940. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-01-16 09:00:31
Üzenet elküldve: 2014-01-16 09:00:31
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
// Thargodarok //
*Az őrködés feladata magányosan telik. Persze figyel, méghozzá alaposan, és több irányba egyszerre. Ez már csak amolyan tündér képesség. Elég nagy megfigyelési területet tud lefedni. Nem kerüli el a figyelmét Hrothgar elmefuttatása a kardról melyen vékony vonalak találhatóak.*
~Jó drága lehet~
*Másfelől az sem hogy Kagan mindjárt 5-6 darabot akarna belőle. Tulajdonképpen egy széles ívű újra fegyverkezés nem lenne teljesen elvetendő gondolat. Viszont amennyire ő tudja jelenleg nem állnak ennyire jól. A klán kassza üres. És amíg nem tudnak kifosztani végre egy karavánt, ez jó eséllyel így is marad még sokáig. Hisz máshoz nem nagyon értenek. Ha visszaértek, ezt a dolgot mindenképp meg kéne vitatnia a tanácsnak. A miből csinálunk pénzt jellegű probléma egyre aktuálisabbá kezd válni az idő múlásával. Ha nem tudnak megfelelően újrafegyverkezni, akkor idővel le is mondhatnak a katonai előnyről.*
-Jövök.*Biccent Horthgarnak amikor az megtalálja a kívánt eszközt. Tündérünk előbb szemrevételezi a fegyvert, majd figyelmesen meghallgatja a szakértői véleményt. Aztán kézbe is veszi a gyilkoló szerszámot. Könnyűnek tűnik.*
~Elegáns, és kecses~
*Annyira sose fog érteni az acélhoz mint egy törpe kovács, de a fém neki is elsőrangúnak tűnik. A penge rugalmas, és borotva éles.*
-Jó választás, köszönöm.*Biccent a másiknak, aztán még egy kicsit saját kezében hagyja, mielőtt fizetne. Talán valami rejtett hiba után kutat, talán csak a fogást ellenőrzi. Nehéz megmondani. Ha mindent rendben talál, akkor lassan a boltos felé indul, kezében újonnan szerzet fegyverével, ami bár csak minta, de jó alap arra nézve, hogy mit is szeretne.*
-Üdvözletem.*Mondja a kovácsnak, s a pultra helyezi a kiválasztott fegyver mintáját, melyet Hrothgar talált neki.*
-Egy ilyen hosszú tőr lenne. Hasonlóan éles, rugalmas pengét szeretnék, ugyanezzel a markolat típussal .*Teszi még hozzá, hiszen a pontos leírás alap feltétel. Amíg a válaszra vár, kissé elmélázik az északra igyekvőkön.*
~ Remélem Waldran és Harath semmit sem találnak északon ~
*Már rohadtul elege van a nincstelen orkok gyilkolásából. Gazdag kereskedőkre van szüksége a csapatnak. Pontosabban az aranyukra. Nem legatyásodott, mindenre elszánt barbárokkal viaskodni, akik egy kupa sörért is képesek embert ölni. Igen, nagyon reméli hogy hamarosan találnak egy karavánt. Az bőséges zsákmány lenne, amiből alaposan feltölthetnék a készleteiket. És ami után valami komolyabba is belevághatnának.*
*Az őrködés feladata magányosan telik. Persze figyel, méghozzá alaposan, és több irányba egyszerre. Ez már csak amolyan tündér képesség. Elég nagy megfigyelési területet tud lefedni. Nem kerüli el a figyelmét Hrothgar elmefuttatása a kardról melyen vékony vonalak találhatóak.*
~Jó drága lehet~
*Másfelől az sem hogy Kagan mindjárt 5-6 darabot akarna belőle. Tulajdonképpen egy széles ívű újra fegyverkezés nem lenne teljesen elvetendő gondolat. Viszont amennyire ő tudja jelenleg nem állnak ennyire jól. A klán kassza üres. És amíg nem tudnak kifosztani végre egy karavánt, ez jó eséllyel így is marad még sokáig. Hisz máshoz nem nagyon értenek. Ha visszaértek, ezt a dolgot mindenképp meg kéne vitatnia a tanácsnak. A miből csinálunk pénzt jellegű probléma egyre aktuálisabbá kezd válni az idő múlásával. Ha nem tudnak megfelelően újrafegyverkezni, akkor idővel le is mondhatnak a katonai előnyről.*
-Jövök.*Biccent Horthgarnak amikor az megtalálja a kívánt eszközt. Tündérünk előbb szemrevételezi a fegyvert, majd figyelmesen meghallgatja a szakértői véleményt. Aztán kézbe is veszi a gyilkoló szerszámot. Könnyűnek tűnik.*
~Elegáns, és kecses~
*Annyira sose fog érteni az acélhoz mint egy törpe kovács, de a fém neki is elsőrangúnak tűnik. A penge rugalmas, és borotva éles.*
-Jó választás, köszönöm.*Biccent a másiknak, aztán még egy kicsit saját kezében hagyja, mielőtt fizetne. Talán valami rejtett hiba után kutat, talán csak a fogást ellenőrzi. Nehéz megmondani. Ha mindent rendben talál, akkor lassan a boltos felé indul, kezében újonnan szerzet fegyverével, ami bár csak minta, de jó alap arra nézve, hogy mit is szeretne.*
-Üdvözletem.*Mondja a kovácsnak, s a pultra helyezi a kiválasztott fegyver mintáját, melyet Hrothgar talált neki.*
-Egy ilyen hosszú tőr lenne. Hasonlóan éles, rugalmas pengét szeretnék, ugyanezzel a markolat típussal .*Teszi még hozzá, hiszen a pontos leírás alap feltétel. Amíg a válaszra vár, kissé elmélázik az északra igyekvőkön.*
~ Remélem Waldran és Harath semmit sem találnak északon ~
*Már rohadtul elege van a nincstelen orkok gyilkolásából. Gazdag kereskedőkre van szüksége a csapatnak. Pontosabban az aranyukra. Nem legatyásodott, mindenre elszánt barbárokkal viaskodni, akik egy kupa sörért is képesek embert ölni. Igen, nagyon reméli hogy hamarosan találnak egy karavánt. Az bőséges zsákmány lenne, amiből alaposan feltölthetnék a készleteiket. És ami után valami komolyabba is belevághatnának.*
939. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-01-16 01:07:11
Üzenet elküldve: 2014-01-16 01:07:11
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodarok//
*Hát, pedig szegény Kagannak is jólesne néhány kedves szó, vagy bátorítás, de az igazság az, hogy megvan e nélkül is. Az átnyújtott szütyő tartalma kerek 100 arany, ezt nyomja Isurii Thargodar kezébe.
- Aztán csak ügyesen! *mosolyog bátorítóan, és karba font kézzel nézi az önálló életre készülő lányokat. Ettől kicsit összeszorul a gyomra - annyira kevés már a Thargodar, hogy minden csepp vérért, minden életért kár lenne.*
~ Beszélnem kell Leandanával... ~ *talán mégsem olyan jó ötlet ez a beavatás. Cessa ugyan csak vadhajtás, fattyú félvér, ki vérség szempontjából zsákutca, de... ez nem jelenti, hogy ne lehetne hasznára az egész törzsnek, a családnak. És nem jelenti, hogy ne érdemelne...*
~ Esélyt... *igen. Esélyt. De ha jár az esély Cessának, akkor Isuriinak is jár, nem igaz?!*
~ És ha balgán döntenek? Hogy óvjam meg őket a hibáktól?! ~ *ekkor azonban már saját belső önkritikája is beindul, hamar elismertetve a vezérrel, hogy annyira idegen ez a környezet, hogy saját magát sem feltétlenül tudja megóvni. Nem, amíg a városban vannak; nem, amíg nem tanulják meg a szabályokat. Addig egy sima kufár, mint ez a Kevdak, bármikor becsaphatja, átverheti őket. És még csak észre sem vennék, időben semmiképp.*
- De igyekezzetek, lányok. Vár minket az a Piac! *annak ellenére meg akarja nézni, hogy elvileg Gramorn mindent intéz. Egyrészt mert érdekli a hely, és mostanában nem tervez visszatérni a városba, másrészt mert csak így lesz valami összehasonlítási alapja az árakról, a megvett termékekről, meg egyáltalán.*
~ Nem vagyok ostoba barbár, te kufár. És ha nem lesz ott az, amit ígértél, akkor este a koponyádból iszom a sört! ~ *vet barátságos mosollyal fűszerezett barátságtalan pillantást a kereskedőre, aztán várja, hogy a lányok végezzenek.*
*Hát, pedig szegény Kagannak is jólesne néhány kedves szó, vagy bátorítás, de az igazság az, hogy megvan e nélkül is. Az átnyújtott szütyő tartalma kerek 100 arany, ezt nyomja Isurii Thargodar kezébe.
- Aztán csak ügyesen! *mosolyog bátorítóan, és karba font kézzel nézi az önálló életre készülő lányokat. Ettől kicsit összeszorul a gyomra - annyira kevés már a Thargodar, hogy minden csepp vérért, minden életért kár lenne.*
~ Beszélnem kell Leandanával... ~ *talán mégsem olyan jó ötlet ez a beavatás. Cessa ugyan csak vadhajtás, fattyú félvér, ki vérség szempontjából zsákutca, de... ez nem jelenti, hogy ne lehetne hasznára az egész törzsnek, a családnak. És nem jelenti, hogy ne érdemelne...*
~ Esélyt... *igen. Esélyt. De ha jár az esély Cessának, akkor Isuriinak is jár, nem igaz?!*
~ És ha balgán döntenek? Hogy óvjam meg őket a hibáktól?! ~ *ekkor azonban már saját belső önkritikája is beindul, hamar elismertetve a vezérrel, hogy annyira idegen ez a környezet, hogy saját magát sem feltétlenül tudja megóvni. Nem, amíg a városban vannak; nem, amíg nem tanulják meg a szabályokat. Addig egy sima kufár, mint ez a Kevdak, bármikor becsaphatja, átverheti őket. És még csak észre sem vennék, időben semmiképp.*
- De igyekezzetek, lányok. Vár minket az a Piac! *annak ellenére meg akarja nézni, hogy elvileg Gramorn mindent intéz. Egyrészt mert érdekli a hely, és mostanában nem tervez visszatérni a városba, másrészt mert csak így lesz valami összehasonlítási alapja az árakról, a megvett termékekről, meg egyáltalán.*
~ Nem vagyok ostoba barbár, te kufár. És ha nem lesz ott az, amit ígértél, akkor este a koponyádból iszom a sört! ~ *vet barátságos mosollyal fűszerezett barátságtalan pillantást a kereskedőre, aztán várja, hogy a lányok végezzenek.*
938. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-01-16 00:58:13
Üzenet elküldve: 2014-01-16 00:58:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodarok//
*A "nagyon hálásak vagyunk neked."-részt természetesen nem Kagannak, hanem Gramornnak szánja. Tulajdon bátyjával, bármennyire is tiszteli, még sem így vált szót.
Bár nem veszi észre, hogy húga fintorog, neki is megfordul a gyomra, ahogy Kagan célozgatásai megütik füleit.
Mélyen legbelül érzi, hogy ebből még bajuk fog származni. Természetesen van különbség a két lánytestvér közt, nem egyformák, de bátyjuk soha nem akarta őket megkülönböztetni. Szándékosan soha nem részesítette valamelyikükkel szemben előnyben másikukat. És ez az új helyzet felettébb különös az előzmények tükrében.
De Isurii ezzel most nem foglalkozik. Átveszi a pénzt, mert mégis úgy tűnik neki kell intéznie a fizetést is. Sebaj, megteszi. Szép csöndben, mint ahogy az a legtöbb tettére jellemző.*
*A "nagyon hálásak vagyunk neked."-részt természetesen nem Kagannak, hanem Gramornnak szánja. Tulajdon bátyjával, bármennyire is tiszteli, még sem így vált szót.
Bár nem veszi észre, hogy húga fintorog, neki is megfordul a gyomra, ahogy Kagan célozgatásai megütik füleit.
Mélyen legbelül érzi, hogy ebből még bajuk fog származni. Természetesen van különbség a két lánytestvér közt, nem egyformák, de bátyjuk soha nem akarta őket megkülönböztetni. Szándékosan soha nem részesítette valamelyikükkel szemben előnyben másikukat. És ez az új helyzet felettébb különös az előzmények tükrében.
De Isurii ezzel most nem foglalkozik. Átveszi a pénzt, mert mégis úgy tűnik neki kell intéznie a fizetést is. Sebaj, megteszi. Szép csöndben, mint ahogy az a legtöbb tettére jellemző.*
937. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-01-16 00:44:20
Üzenet elküldve: 2014-01-16 00:44:20
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodarok//
*Hamarosan felhagy a nézelődéssel, és a törpével susmog tovább.*
- Hmmm. Érdekes. A hegyesfülű pondróknak voltak ilyen hajlított pengéik. De túl könnyű: az én kardom egy sima fapajzsot kettécsap, ha úgy adódik! *a vasalás persze már dolog, ő is tudja.*
- Érdeklődd meg, mennyibe kerülne...5-6 darab ezekből a kardokból. *nyilvánítja ki akaratát, majd otthagyva a törpét újra a készletet veszi szemügyre, és csak ezt követően fordul figyelme a lányok felé. Bár nem egy megbánós típus, néha azonban ő is visszaretten: Nem számolt ugyanis a női lélekben fellobbanó érzéssel, ami az "ékszer kapni" és a "valamit vásárolni" misztikus szirénhangjától szinte lángra lobbanni látszik a Kovácsműhelyben, legalábbis Cessa arca maga a mohóság kohója!*
- Jó, csak nyugalom. Az egész műhelyt nem fogom megvenni! *legalábbis egyelőre, bár ez a fél mondat egy mélyre eltemetett, de a jövőben majd felmerülő és gyökeret eresztő gondolat-magot ültetett el Kaganban.*
- No nem baj, végül is, felnőtt nő vagy lassan, megérdemled az éket! *mosolyodik el, és húzgálni kezdi szemöldökét, no és persze kajánul vigyorog. Eszébe jut tegnapi terve, amit Leandanával dolgoztak ki, és most igen jól el tudja képzelni a lányt abban az amulettben. Csak abban.*
~ Ah, a vezérség terhes kötelességei! ~ *tegnap ugyan kevés lelkesedést érzett a beavatási szertartás irányába, de ma - egyrészt az átélt megalázó inzultus, másrészt Cessa ruházata és egyre nőiesebb viselkedése hatására - kezd fantáziát látni a dologban.*
~ Addig kell megejteni, míg meg nem pocsékolja valaki. Meg Isuriinak is férj kell, mielőbb. De ezek itt földtúró bugrisok meg nemtelen kalmárok. Átok egy hely! ~ *mérgelődik, de ezeket a problémáit későbbre teszi át.*
- Tessék, itt a pénz rá. *nyúl erszényébe, majd Cessa kezébe nyomja a szükséges mennyiségű érmét. Nem veszi észre, hogy a lány már Hrothgaart is lehúzta.*
- Próbálj...izé. Alkudni, igen. Itt a tiéd is, Isurii, gyerünk, irány a boltos kufár! *ő maga nem akar venni semmit - főleg mert a lányok elhordták az erre szánt pénzét.*
*Miután letudta a dolog kellemetlenebb részét (ilyen javakért korábban más fémmel: hideg acéllal fizetett csupán), figyelmét a Kufár és a törpe felé fordítja.*
- Nagyon jó lesz így, Gramorn Kevdak. Remélem, nem lesz drága. *legalábbis a fickó érdekében reméli, mert ha megpróbálják átverni, és észreveszi, akkor őrség ide, város oda, rövid úton elégtételt vesz.*
~ Bár úgy lenne. Olcsóbban kijönnénk. ~ *húzódik gonosz mosolyra az ajka, újabb hűvös pillantást vetve a kalmárra. Semmi baja nincs vele, de városi ő is, így nincs a haver-listán.*
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.16 00:46:15
*Hamarosan felhagy a nézelődéssel, és a törpével susmog tovább.*
- Hmmm. Érdekes. A hegyesfülű pondróknak voltak ilyen hajlított pengéik. De túl könnyű: az én kardom egy sima fapajzsot kettécsap, ha úgy adódik! *a vasalás persze már dolog, ő is tudja.*
- Érdeklődd meg, mennyibe kerülne...5-6 darab ezekből a kardokból. *nyilvánítja ki akaratát, majd otthagyva a törpét újra a készletet veszi szemügyre, és csak ezt követően fordul figyelme a lányok felé. Bár nem egy megbánós típus, néha azonban ő is visszaretten: Nem számolt ugyanis a női lélekben fellobbanó érzéssel, ami az "ékszer kapni" és a "valamit vásárolni" misztikus szirénhangjától szinte lángra lobbanni látszik a Kovácsműhelyben, legalábbis Cessa arca maga a mohóság kohója!*
- Jó, csak nyugalom. Az egész műhelyt nem fogom megvenni! *legalábbis egyelőre, bár ez a fél mondat egy mélyre eltemetett, de a jövőben majd felmerülő és gyökeret eresztő gondolat-magot ültetett el Kaganban.*
- No nem baj, végül is, felnőtt nő vagy lassan, megérdemled az éket! *mosolyodik el, és húzgálni kezdi szemöldökét, no és persze kajánul vigyorog. Eszébe jut tegnapi terve, amit Leandanával dolgoztak ki, és most igen jól el tudja képzelni a lányt abban az amulettben. Csak abban.*
~ Ah, a vezérség terhes kötelességei! ~ *tegnap ugyan kevés lelkesedést érzett a beavatási szertartás irányába, de ma - egyrészt az átélt megalázó inzultus, másrészt Cessa ruházata és egyre nőiesebb viselkedése hatására - kezd fantáziát látni a dologban.*
~ Addig kell megejteni, míg meg nem pocsékolja valaki. Meg Isuriinak is férj kell, mielőbb. De ezek itt földtúró bugrisok meg nemtelen kalmárok. Átok egy hely! ~ *mérgelődik, de ezeket a problémáit későbbre teszi át.*
- Tessék, itt a pénz rá. *nyúl erszényébe, majd Cessa kezébe nyomja a szükséges mennyiségű érmét. Nem veszi észre, hogy a lány már Hrothgaart is lehúzta.*
- Próbálj...izé. Alkudni, igen. Itt a tiéd is, Isurii, gyerünk, irány a boltos kufár! *ő maga nem akar venni semmit - főleg mert a lányok elhordták az erre szánt pénzét.*
*Miután letudta a dolog kellemetlenebb részét (ilyen javakért korábban más fémmel: hideg acéllal fizetett csupán), figyelmét a Kufár és a törpe felé fordítja.*
- Nagyon jó lesz így, Gramorn Kevdak. Remélem, nem lesz drága. *legalábbis a fickó érdekében reméli, mert ha megpróbálják átverni, és észreveszi, akkor őrség ide, város oda, rövid úton elégtételt vesz.*
~ Bár úgy lenne. Olcsóbban kijönnénk. ~ *húzódik gonosz mosolyra az ajka, újabb hűvös pillantást vetve a kalmárra. Semmi baja nincs vele, de városi ő is, így nincs a haver-listán.*
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.16 00:46:15
936. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-01-15 23:26:50
Üzenet elküldve: 2014-01-15 23:26:50
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodarok//
*Kagan kérésére kezd bele alaposabban a fegyverek felmérésébe. De ahogy azt sejteni lehetett...*
- Mmm... Azt kell mondjam, nagyon jó helyen vagyunk, Kagan. Van itt persze sok olyan fegyver, ami egyszerű kardforgatóknak készült, de nézd csak meg ezt a pengét...
*Mutat fel az egyik kardra. Hrothgaarnak pár perccel korábban az álla is leesett, amikor meglátta az említett gyilkolóeszközt.*
- Első ránézésre nem tűnik fel semmi, igaz?
*Kérdezi a vezért és egy lélegzetvételnyi szünet után folytatja is.*
- De ha jobban megnézed, *és mutatja a vezérnek, hogy hajoljon közelebb a fegyverhez* akkor láthatod, hogy a penge felületén nagyon finom, leheletfinom hullámvonalakat látsz. Ezt a kardot különleges eljárással kovácsolták.
*Hangját halkabbra fogja, mint aki súlyos titkot készül megosztani a másikkal.*
- Ez a penge hajlik. Rugalmas, ha hiszed, ha nem. Ha lecsapsz vele a pajzsra, és pont felfogja a vasalás, nem fog elpattanni a kard pengéje, hanem egyszerűen visszapattan és egyben marad. Gondolj csak bele. Különleges portéka... Egyes emberek egész biztosan képesek lennének ölni is egy ilyenért...
*Kicsit talán belelendült a magyarázásba, de nem valószínű, hogy ezért bárki is megróná övéi közül. Ezután lépdel el Cessával az amulettekhez. A kis sunyi fél-elf leány, hogyhogy nem, "kelepcébe" csalta.*
- Jól jegyezd meg ezt a napot, mert most hagyom magam rászedni, értetted?
*Morogja Cessának, belekotor erszényébe és megjátszott nehezteléssel nyitott tenyerét, rajta a pénzérmékkel a lány felé nyújtja. De úgy látszik, Kagan is meg lett környékezve ugyanezzel az indokkal. Hrothgaar ezután már nem nagyon törődik azzal, hogy mit vásárol a fél-elf a pénzből, amit adott neki.*
~úgyis neki kell, hogy tetsszen~
*Ahogy tovább sétálgat és nézelődik, megjelenik mellette Valian is. Jóleső érzés önti el "kis" mellkasát, hogy most igazán segítségére lehet övéinek. Kicsinyke "szakértelme" hasznosnak bizonyul.*
- Vedd úgy, hogy már a tiéd is...
*Hallatszik tőle a válasz és arcán széles mosollyal veti bele magát új feladatába.*
~ne legyen túl csicsás, és jó acélból legyen. nézzük csak...~
*Eltelik néhány perc, mikor újra hang hagyja el torkát.*
- Megvagy, szépség...
*Megkeresi Valiant és odavezeti a portékához.*
- _Ez_ lesz a te fegyvered, drága barátom. A pengéje szép keskeny, nem hagy feltűnő bemeneti sebet. A hossza pont kellemes. A markolata bőrrel van megcsinálva...
*Remélhetőleg elnyeri a tündér tetszését a választott fegyver, bár, ha belegondol Hrothgaar, hogy vajon mennyi időn belül lesz felavatva az új gyilok...*
*Kagan kérésére kezd bele alaposabban a fegyverek felmérésébe. De ahogy azt sejteni lehetett...*
- Mmm... Azt kell mondjam, nagyon jó helyen vagyunk, Kagan. Van itt persze sok olyan fegyver, ami egyszerű kardforgatóknak készült, de nézd csak meg ezt a pengét...
*Mutat fel az egyik kardra. Hrothgaarnak pár perccel korábban az álla is leesett, amikor meglátta az említett gyilkolóeszközt.*
- Első ránézésre nem tűnik fel semmi, igaz?
*Kérdezi a vezért és egy lélegzetvételnyi szünet után folytatja is.*
- De ha jobban megnézed, *és mutatja a vezérnek, hogy hajoljon közelebb a fegyverhez* akkor láthatod, hogy a penge felületén nagyon finom, leheletfinom hullámvonalakat látsz. Ezt a kardot különleges eljárással kovácsolták.
*Hangját halkabbra fogja, mint aki súlyos titkot készül megosztani a másikkal.*
- Ez a penge hajlik. Rugalmas, ha hiszed, ha nem. Ha lecsapsz vele a pajzsra, és pont felfogja a vasalás, nem fog elpattanni a kard pengéje, hanem egyszerűen visszapattan és egyben marad. Gondolj csak bele. Különleges portéka... Egyes emberek egész biztosan képesek lennének ölni is egy ilyenért...
*Kicsit talán belelendült a magyarázásba, de nem valószínű, hogy ezért bárki is megróná övéi közül. Ezután lépdel el Cessával az amulettekhez. A kis sunyi fél-elf leány, hogyhogy nem, "kelepcébe" csalta.*
- Jól jegyezd meg ezt a napot, mert most hagyom magam rászedni, értetted?
*Morogja Cessának, belekotor erszényébe és megjátszott nehezteléssel nyitott tenyerét, rajta a pénzérmékkel a lány felé nyújtja. De úgy látszik, Kagan is meg lett környékezve ugyanezzel az indokkal. Hrothgaar ezután már nem nagyon törődik azzal, hogy mit vásárol a fél-elf a pénzből, amit adott neki.*
~úgyis neki kell, hogy tetsszen~
*Ahogy tovább sétálgat és nézelődik, megjelenik mellette Valian is. Jóleső érzés önti el "kis" mellkasát, hogy most igazán segítségére lehet övéinek. Kicsinyke "szakértelme" hasznosnak bizonyul.*
- Vedd úgy, hogy már a tiéd is...
*Hallatszik tőle a válasz és arcán széles mosollyal veti bele magát új feladatába.*
~ne legyen túl csicsás, és jó acélból legyen. nézzük csak...~
*Eltelik néhány perc, mikor újra hang hagyja el torkát.*
- Megvagy, szépség...
*Megkeresi Valiant és odavezeti a portékához.*
- _Ez_ lesz a te fegyvered, drága barátom. A pengéje szép keskeny, nem hagy feltűnő bemeneti sebet. A hossza pont kellemes. A markolata bőrrel van megcsinálva...
*Remélhetőleg elnyeri a tündér tetszését a választott fegyver, bár, ha belegondol Hrothgaar, hogy vajon mennyi időn belül lesz felavatva az új gyilok...*
935. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-01-15 22:43:29
Üzenet elküldve: 2014-01-15 22:43:29
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
//Thargodarok//
* Siker! Siker! Siker! Nagyjából ez olvasható le ábrázatáról, ahogy nagy ügyesen mindkét férfit a megfelelő irányba terelgeti. Elmélázik egy pillanatra, hogy mosolyogva, pár kedves szóval milyen könnyen manipulálhatóak az "emberek". Eszébe jut anyja egy régi közmondása, valami mézről és legyekről..vagy darazsakról vagy méhekről. Nem emlékszik pontosan rá, de sejti, valami efféle lehet a jelentése. Mindenesetre, a mai napot több okból megjegyzi.
Hrothgaar megjegyzésére sunyin megvonja vállát és ennyiben nagyjából ki is merül felelete. Ha szándékossággal vádolják, ő bizony tagadni fog mindent! Féltestvére sem olyan bumburnyák, mint amilyennek sokszor látszik, viszonylag hamar leesik neki a tantusz. Cessa pedig nem tagad, egy felől nem is tudná tagadni szándékát, másfelől, olyan ritkán kér valamit hogy ennyi pofátlanságot jogosnak érez. Örömmel keresgéli ki újra az amulettet, miközben nővérét is odahívják válogatni. Rossz napjain biztosan nehezményezné, hogy a kis idilljébe befurakszik a lány, de most túlságosan örül ehhez. Gyorsan végigfuttatja ujját az amuletten, majd kapzsi kis ujjai közé zárja azt.
Isurii visszafogott köszönésére, amit ő hidegnek és hűvösnek vél, alig állja meg, hogy ne fintorogjon. Persze, a másik lánynak, aki majdnem mindent megkapott amit csak akart, nem olyan nagy szám ez, mint neki, aki szinte soha semmit, de nővére lehetne egy kicsit hálásabb is. Végül minden zokszó nélkül megbékél a fehér hajú rezignáltságával. Fából nem lesz vaskarika.
Trófeaként mutatja fel az amulettet*
- Ez az enyém!
* Mondja minden feltételes mód nélkül, majd gyermeki lelkesedéssel mutatja meg a fiúknak. ha nem akarják megnézni, akkor sem menekülnek. Ám, ha megerőltetik magukat és legalább egy pillantást vetnek rá, akkor abba is hagyja a nyaggatást.*
- És nagyon-nagyon köszönöm! Tényleg!
* Valószínűleg a táborlakóknak lesz egy jó napjuk, mára el van rendezve, hogy Cessa ne keverjen bajt, ne feleseljen és ne legyen olyan, amilyen.
Ha sikerült kicsalogatnia a megfelelő számú aranyat a férfiak zsebéből, azon nyomban ki is fizeti az ékszereket.*
* Siker! Siker! Siker! Nagyjából ez olvasható le ábrázatáról, ahogy nagy ügyesen mindkét férfit a megfelelő irányba terelgeti. Elmélázik egy pillanatra, hogy mosolyogva, pár kedves szóval milyen könnyen manipulálhatóak az "emberek". Eszébe jut anyja egy régi közmondása, valami mézről és legyekről..vagy darazsakról vagy méhekről. Nem emlékszik pontosan rá, de sejti, valami efféle lehet a jelentése. Mindenesetre, a mai napot több okból megjegyzi.
Hrothgaar megjegyzésére sunyin megvonja vállát és ennyiben nagyjából ki is merül felelete. Ha szándékossággal vádolják, ő bizony tagadni fog mindent! Féltestvére sem olyan bumburnyák, mint amilyennek sokszor látszik, viszonylag hamar leesik neki a tantusz. Cessa pedig nem tagad, egy felől nem is tudná tagadni szándékát, másfelől, olyan ritkán kér valamit hogy ennyi pofátlanságot jogosnak érez. Örömmel keresgéli ki újra az amulettet, miközben nővérét is odahívják válogatni. Rossz napjain biztosan nehezményezné, hogy a kis idilljébe befurakszik a lány, de most túlságosan örül ehhez. Gyorsan végigfuttatja ujját az amuletten, majd kapzsi kis ujjai közé zárja azt.
Isurii visszafogott köszönésére, amit ő hidegnek és hűvösnek vél, alig állja meg, hogy ne fintorogjon. Persze, a másik lánynak, aki majdnem mindent megkapott amit csak akart, nem olyan nagy szám ez, mint neki, aki szinte soha semmit, de nővére lehetne egy kicsit hálásabb is. Végül minden zokszó nélkül megbékél a fehér hajú rezignáltságával. Fából nem lesz vaskarika.
Trófeaként mutatja fel az amulettet*
- Ez az enyém!
* Mondja minden feltételes mód nélkül, majd gyermeki lelkesedéssel mutatja meg a fiúknak. ha nem akarják megnézni, akkor sem menekülnek. Ám, ha megerőltetik magukat és legalább egy pillantást vetnek rá, akkor abba is hagyja a nyaggatást.*
- És nagyon-nagyon köszönöm! Tényleg!
* Valószínűleg a táborlakóknak lesz egy jó napjuk, mára el van rendezve, hogy Cessa ne keverjen bajt, ne feleseljen és ne legyen olyan, amilyen.
Ha sikerült kicsalogatnia a megfelelő számú aranyat a férfiak zsebéből, azon nyomban ki is fizeti az ékszereket.*
934. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-01-15 22:30:22
Üzenet elküldve: 2014-01-15 22:30:22
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Thargodarok//
* Természetesen semmi sincs ingyen, az árut, amit a törzs vesz meg magának, ki lesz fizetve. De ő maga nem arra spekulál, hogy megvágja őket, hanem hogy minél gyakrabban keressék majd őt, ha a városból szükségük van valamire. Hosszútávú kapcsolatokra épít, azok fontosak. Ha megbíznak benne, mert jó árért jó árut hoz, az neki is jó, meg a törzsnek is. Ennyi az egész. Meg persze megakadt a szeme a hóhajú lányon, akinek még mindig nem tudja a nevét. De ez másik téma. Hódítani nem igazán a vagyonával fog. *
- Amúgy is a Pegazus irányában hagyjátok el a várost, ott lesz az áru, amit kértetek. Fizetni ott is rá érsz Kagan, megvár az.
* Esze ágában sincs ingyen adni mindent, hülyének néznék, vagy nagyon számítónak. Korrekt üzleti kapcsolatot akar velük, mint szinte mindenki mással. Csendben figyeli a lányok válogatását az amuletteknél. *
* Természetesen semmi sincs ingyen, az árut, amit a törzs vesz meg magának, ki lesz fizetve. De ő maga nem arra spekulál, hogy megvágja őket, hanem hogy minél gyakrabban keressék majd őt, ha a városból szükségük van valamire. Hosszútávú kapcsolatokra épít, azok fontosak. Ha megbíznak benne, mert jó árért jó árut hoz, az neki is jó, meg a törzsnek is. Ennyi az egész. Meg persze megakadt a szeme a hóhajú lányon, akinek még mindig nem tudja a nevét. De ez másik téma. Hódítani nem igazán a vagyonával fog. *
- Amúgy is a Pegazus irányában hagyjátok el a várost, ott lesz az áru, amit kértetek. Fizetni ott is rá érsz Kagan, megvár az.
* Esze ágában sincs ingyen adni mindent, hülyének néznék, vagy nagyon számítónak. Korrekt üzleti kapcsolatot akar velük, mint szinte mindenki mással. Csendben figyeli a lányok válogatását az amuletteknél. *
933. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-01-15 22:26:40
Üzenet elküldve: 2014-01-15 22:26:40
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
//Thargodarok//
*A terep csendes és nyugis, sehol semmi. Őszintén szólva, őt nem érdeklik túlságosan a különböző medálok. A legtöbbjük semmit sem ér, ami meg mégis, azzal se menne sokra. Ő az igazi varázs gyermeke. A nyúl lábak nem hozzák tűzbe.
A fejszék hasznos fegyverek. Kimondottan hasznosak. Óriási erővel lehet lesújtani velük, és igen mély sebet ejtenek. De neki az sem való.*
-Hrothgar.*Lép csendesen a törpe mellé, majd bizalmasan a vállára helyezi a kezét.*
-Válassz nekem kérlek egy hosszú tőrt. Ne legyen csicsás, de jó acélból legyen. Jobban értesz hozzá mint én.*Kéri meg komáját, aztán vissza is lép " őrhelyére ". Egy tőrre nagy szüksége lenne, és igazság szerint pénze is van. De közel sem ért hozzá annyira mint a törpe kovács.*
*A terep csendes és nyugis, sehol semmi. Őszintén szólva, őt nem érdeklik túlságosan a különböző medálok. A legtöbbjük semmit sem ér, ami meg mégis, azzal se menne sokra. Ő az igazi varázs gyermeke. A nyúl lábak nem hozzák tűzbe.
A fejszék hasznos fegyverek. Kimondottan hasznosak. Óriási erővel lehet lesújtani velük, és igen mély sebet ejtenek. De neki az sem való.*
-Hrothgar.*Lép csendesen a törpe mellé, majd bizalmasan a vállára helyezi a kezét.*
-Válassz nekem kérlek egy hosszú tőrt. Ne legyen csicsás, de jó acélból legyen. Jobban értesz hozzá mint én.*Kéri meg komáját, aztán vissza is lép " őrhelyére ". Egy tőrre nagy szüksége lenne, és igazság szerint pénze is van. De közel sem ért hozzá annyira mint a törpe kovács.*
932. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-01-15 22:00:59
Üzenet elküldve: 2014-01-15 22:00:59
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
*Daranel nagyon gyorsan felméri a terepet. Először is a zúzófegyvereket tanulmányozza, legfőképpen a harci kalapácsot, és a bárdokat. Hihetetlen hogy ezeket a nagy méretű, nehéz fegyvereket, az apró termetű törpék milyen kiválóan forgatják. Régen Daranel is próbálkozott ezen fegyverek forgatásával, de enyhén szólva nem járt sikerrel. Majd a kardokhoz érkezik, amik kevésbé tetszetősek számára, de tény hogy ebből a legszélesebb a választék. Aztán meglátja az íjakat, nyílvesszőket, amik a legjobban felkeltik figyelmét. Jó pár perc telik el, amikor is visszatér a kovács.*
-Talált valamit ? *kérdezi, és közben Daranel mellé lép.*
-Sok szép darab van itt. Nehéz lenne választani. *mosolyodik el, majd néz a bizonyára nagy tudással rendelkező kovácsra, aki azonnal leakaszt egy számszeríjat.*
-Ez egy tolós emelő felhúzó mechanizmussal készült számszeríj. Fogja csak meg bátran. *nyújtja Daranel felé, aki el is veszi a fegyvert, ami jóval nehezebb mint saját íja. Célzó pozícióra emeli, és elképzeli hogy milyen lehet vele lőni. Közben a kovács részletesebben is kifejti, hogy mit kell tudni a fegyverről. Daranel végig is hallgatja, de magában már eldönti, hogy biztosan nem kell neki. Tetszeni tetszene, de nem a stílusa, két íjat pedig mégsem hordhat magánál.*
-Nos ? Ha érdekli megegyezhetünk *mondja, közben kacsint egyet, és sejtelmes vigyor húzódik szája szélére.*
-Köszönöm de nem. Viszont ez annál inkább. *mutat egy nyílvesszőre, közben visszaadja a számszeríjat a kovácsnak. A nyílvesszőt ujjaival maga elé emeli szemmagasságban, megsimítja a végén lévő tollakat, és a bevágást. Majd mutató ujjával egy leheletnyit megérinti a nyílvessző tűhegyes hegyét. Kiváló elf nyílvesszők, nem is látható rajta hogy ember készítette.*
-Áhh szóval elf nyílvesszőt szeretne ?
-Igen.
-Jelenleg nem tudok többet adni, de ha rendel belőle, pár nap alatt elkészítem önnek.
*Daranel mosolyog, és kezet ráz a kováccsal. Megbeszélik hogy pontosan mikorra lesz kész, és mennyi lesz az ára. Az előleg összegét Daranel kiveszi az erszényéből, és kiszámolja a kovácsnak. Egyenlőre ennyi elég is lesz.*
-Rendben akkor érkezni fogok. Addig is minden jót. *int búcsút a kovácsnak, és szép lassan maga mögött hagyja a kőből épült kovácsműhelyt.*
-Talált valamit ? *kérdezi, és közben Daranel mellé lép.*
-Sok szép darab van itt. Nehéz lenne választani. *mosolyodik el, majd néz a bizonyára nagy tudással rendelkező kovácsra, aki azonnal leakaszt egy számszeríjat.*
-Ez egy tolós emelő felhúzó mechanizmussal készült számszeríj. Fogja csak meg bátran. *nyújtja Daranel felé, aki el is veszi a fegyvert, ami jóval nehezebb mint saját íja. Célzó pozícióra emeli, és elképzeli hogy milyen lehet vele lőni. Közben a kovács részletesebben is kifejti, hogy mit kell tudni a fegyverről. Daranel végig is hallgatja, de magában már eldönti, hogy biztosan nem kell neki. Tetszeni tetszene, de nem a stílusa, két íjat pedig mégsem hordhat magánál.*
-Nos ? Ha érdekli megegyezhetünk *mondja, közben kacsint egyet, és sejtelmes vigyor húzódik szája szélére.*
-Köszönöm de nem. Viszont ez annál inkább. *mutat egy nyílvesszőre, közben visszaadja a számszeríjat a kovácsnak. A nyílvesszőt ujjaival maga elé emeli szemmagasságban, megsimítja a végén lévő tollakat, és a bevágást. Majd mutató ujjával egy leheletnyit megérinti a nyílvessző tűhegyes hegyét. Kiváló elf nyílvesszők, nem is látható rajta hogy ember készítette.*
-Áhh szóval elf nyílvesszőt szeretne ?
-Igen.
-Jelenleg nem tudok többet adni, de ha rendel belőle, pár nap alatt elkészítem önnek.
*Daranel mosolyog, és kezet ráz a kováccsal. Megbeszélik hogy pontosan mikorra lesz kész, és mennyi lesz az ára. Az előleg összegét Daranel kiveszi az erszényéből, és kiszámolja a kovácsnak. Egyenlőre ennyi elég is lesz.*
-Rendben akkor érkezni fogok. Addig is minden jót. *int búcsút a kovácsnak, és szép lassan maga mögött hagyja a kőből épült kovácsműhelyt.*
931. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-01-15 21:57:27
Üzenet elküldve: 2014-01-15 21:57:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodarok//
*Rendes Valiantól, hogy őrségbe vágja magát. Jó magaviselete és haszna bizonyára nem fogja elkerülni Kagan figyelmét sem. Ha mégis, talán csicseregnek ezt-azt a fülébe madárkái.
Mivel az viszont elkerüli figyelmét, hogy Cessa komolyan szeretne tőle valamit a marháskodáson túl, Gramornal elegyedik szóba. Annál is inkább, mert a férfi kereskedő, ők pedig nem csak várostnézni jöttek. Ittlétüknek oka és célja van. Ezek közül az egyik, hogy beszerezzenek pár apróságot, amit Leandana összeírt. Ki más lehetne ebben nagyobb hasznukra, mint a helyi kereskedő?*
-Tudom a neved.
*Tudatja szelíd hangon a férfivel, de nem érti el a célzást.*
-Nem tudom merre visz az utunk, ezt Kagannal tárgyald meg. De nagyon hálás lennék, ha segítséünkre lennél.
*Ereszt meg egy halovány mosolyt is a férfi felé, aki hamarosan dolgára is ered, hacsak Kagannak nincs ez ellen valami különösebb kifogása.
Addig Isurii is nézelődik a kovácsnál társaival együtt. Nem csak fegyverek, különféle ékszerek is akadnak portékái közt. Különösebben egyik sem kelti fel az ezüsthajú érdeklődését. Lopva pillant csak Cessára, majd bátyjára. Nem szeretett volna semmit sem, neki sem tetszenek annyira az itteni holmik, de ki kell használnia az alkalmat érzése szerint. Először Leandanának néz valamit. Ki is választja neki a Holdfényes gyűrűt. Csak kósza gondolatként suhan át agyán, mi lesz ha esetleg csúnya tréfának gondolja a hat ujjal születő vajákos, hogy éppen gyűrűt kap ajándékul, de el is hessegeti ezt a feltételezést. Nem ilyennek ismeri Leandanát. Ha fel is tűnne neki ilyesmi, inkább nevetne rajta egyet.
Magának a baglyos medált választja ki és meg is osztja Kagannal döntését.*
-Ezeket szeretném.
*Járul testvére elé, de közben Gramorn is visszaér. Sebaj, neki már úgy sincs dolga a fizetéssel. Majd intézik a fiúk, s Cessa, ha már ilyen ügyesen kifundálta ezt a vásárolgatósdit. Tanulnia kellene tőle, Isunak ugyanis ritkán sikerül ilyesmire rávennie testvérét.*
-Nagyon hálásak vagyunk neked.
A hozzászólás írója (Isurii Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.15 21:59:24
*Rendes Valiantól, hogy őrségbe vágja magát. Jó magaviselete és haszna bizonyára nem fogja elkerülni Kagan figyelmét sem. Ha mégis, talán csicseregnek ezt-azt a fülébe madárkái.
Mivel az viszont elkerüli figyelmét, hogy Cessa komolyan szeretne tőle valamit a marháskodáson túl, Gramornal elegyedik szóba. Annál is inkább, mert a férfi kereskedő, ők pedig nem csak várostnézni jöttek. Ittlétüknek oka és célja van. Ezek közül az egyik, hogy beszerezzenek pár apróságot, amit Leandana összeírt. Ki más lehetne ebben nagyobb hasznukra, mint a helyi kereskedő?*
-Tudom a neved.
*Tudatja szelíd hangon a férfivel, de nem érti el a célzást.*
-Nem tudom merre visz az utunk, ezt Kagannal tárgyald meg. De nagyon hálás lennék, ha segítséünkre lennél.
*Ereszt meg egy halovány mosolyt is a férfi felé, aki hamarosan dolgára is ered, hacsak Kagannak nincs ez ellen valami különösebb kifogása.
Addig Isurii is nézelődik a kovácsnál társaival együtt. Nem csak fegyverek, különféle ékszerek is akadnak portékái közt. Különösebben egyik sem kelti fel az ezüsthajú érdeklődését. Lopva pillant csak Cessára, majd bátyjára. Nem szeretett volna semmit sem, neki sem tetszenek annyira az itteni holmik, de ki kell használnia az alkalmat érzése szerint. Először Leandanának néz valamit. Ki is választja neki a Holdfényes gyűrűt. Csak kósza gondolatként suhan át agyán, mi lesz ha esetleg csúnya tréfának gondolja a hat ujjal születő vajákos, hogy éppen gyűrűt kap ajándékul, de el is hessegeti ezt a feltételezést. Nem ilyennek ismeri Leandanát. Ha fel is tűnne neki ilyesmi, inkább nevetne rajta egyet.
Magának a baglyos medált választja ki és meg is osztja Kagannal döntését.*
-Ezeket szeretném.
*Járul testvére elé, de közben Gramorn is visszaér. Sebaj, neki már úgy sincs dolga a fizetéssel. Majd intézik a fiúk, s Cessa, ha már ilyen ügyesen kifundálta ezt a vásárolgatósdit. Tanulnia kellene tőle, Isunak ugyanis ritkán sikerül ilyesmire rávennie testvérét.*
-Nagyon hálásak vagyunk neked.
A hozzászólás írója (Isurii Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.15 21:59:24
930. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-01-15 21:42:11
Üzenet elküldve: 2014-01-15 21:42:11
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodarok//
*Cessa meglehetősen csöndben volt az úton - hála a Szellemeknek az apró kegyekért - és Isurii is pontosan tudta, hogyan kell viselkednie egy idegen férfi társaságában. Hrothgaar Skyllagrimmson ellenben végre aktivizálja magát, és válaszra ösztönzi a vezért. Megfontolt, lassú és közepesen semmitmondó válaszra.*
- Csak...nézz körül. Hogy mire képesek itt. *a törpe a "szakember", Kagan igazából csak azt tudja, hogy ez itt a kardja, és a hegyesebb felét bele kell döfni az ellenségbe - ha nagyon sarkítani akarjuk a dolgot.*
*Ő maga a fejszék között válogat, aztán a kardokat veszi szemügyre, és bizony akad pár, ami igencsak elnyeri a tetszését. Az árat hallva hümmögni kezd, és ahogy jobban megnézi őket, rá kell jönnie, hogy a velük való harcot még gyakorolnia kellene. Egész más stílusra lettek kovácsolva. Ebbéli elmélkedése fontos következtetésekre vezeti, de a merengést megszakítja Cessa hangja.*
- Mmm? A lista Isuriinál van, nem nálam. *eleddig eszébe sem jutott, hogy ajándékot vigyen a táborba, de lassan azért leesik neki a tantusz.*
- Hmm. Lenne esetleg ötleted? *vet lapos pillantást Cessára, akiről még ő is tudja, hogy kevés dolgot tesz ok nélkül. Ravasz kis céda.*
- Hogy amulett?! Amulett... nem is rossz ötlet. *a karon ragadásra tűréssel reagál, így hamar az ékszerek között találja magát. Érdeklődve szemléli a tárgyakat, de arra a következtetésre jut, hogy a hegyek törpéi és a nomád aranyműves ötvösök szebb tárgyakat kovácsolnak. Ezek olyan...elnagyoltak, fura stílusban készültek és idegen jelképekkel vannak tele.*
- Nem is tudom... *bizonytalankodik, majd vet egy bizalmatlan, hűvös pillantást Gramornra. A másik dolog, ami bizonyos számára: semmi nincs ingyen. Soha.*
- Ühüm. *morog, majd visszafordul, ám addigra már Hrothgaar is ott sertepertél. A törpe szavaitól gyankvó fény gyúl Kagan szemében, ami aztán kialszik.*
- Rendben, Cessa...mondd: mit szeretnél!? Gyere ide, Isurii... válasszatok egy ilyen kacatot magatoknak és Leandanának is, de gyorsan, mielőtt meggondolom magam! *rendelkezik, hirtelen bőkezű vezér képében tetszelegve; nem mellesleg azért, mert a lányokat meg kell nyugtatni a csúf inzultus után.*
~ Na persze; megvédeni nem, lekenyerezni majd le tudod őket! ~ *morran benne saját sötét oldala, mi valamiért mindig déd-öregapja, a Thargodrymek utolsó nagy vezére hangján szólal meg.*
~ Többször nem fordul elő.
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.15 21:45:31
*Cessa meglehetősen csöndben volt az úton - hála a Szellemeknek az apró kegyekért - és Isurii is pontosan tudta, hogyan kell viselkednie egy idegen férfi társaságában. Hrothgaar Skyllagrimmson ellenben végre aktivizálja magát, és válaszra ösztönzi a vezért. Megfontolt, lassú és közepesen semmitmondó válaszra.*
- Csak...nézz körül. Hogy mire képesek itt. *a törpe a "szakember", Kagan igazából csak azt tudja, hogy ez itt a kardja, és a hegyesebb felét bele kell döfni az ellenségbe - ha nagyon sarkítani akarjuk a dolgot.*
*Ő maga a fejszék között válogat, aztán a kardokat veszi szemügyre, és bizony akad pár, ami igencsak elnyeri a tetszését. Az árat hallva hümmögni kezd, és ahogy jobban megnézi őket, rá kell jönnie, hogy a velük való harcot még gyakorolnia kellene. Egész más stílusra lettek kovácsolva. Ebbéli elmélkedése fontos következtetésekre vezeti, de a merengést megszakítja Cessa hangja.*
- Mmm? A lista Isuriinál van, nem nálam. *eleddig eszébe sem jutott, hogy ajándékot vigyen a táborba, de lassan azért leesik neki a tantusz.*
- Hmm. Lenne esetleg ötleted? *vet lapos pillantást Cessára, akiről még ő is tudja, hogy kevés dolgot tesz ok nélkül. Ravasz kis céda.*
- Hogy amulett?! Amulett... nem is rossz ötlet. *a karon ragadásra tűréssel reagál, így hamar az ékszerek között találja magát. Érdeklődve szemléli a tárgyakat, de arra a következtetésre jut, hogy a hegyek törpéi és a nomád aranyműves ötvösök szebb tárgyakat kovácsolnak. Ezek olyan...elnagyoltak, fura stílusban készültek és idegen jelképekkel vannak tele.*
- Nem is tudom... *bizonytalankodik, majd vet egy bizalmatlan, hűvös pillantást Gramornra. A másik dolog, ami bizonyos számára: semmi nincs ingyen. Soha.*
- Ühüm. *morog, majd visszafordul, ám addigra már Hrothgaar is ott sertepertél. A törpe szavaitól gyankvó fény gyúl Kagan szemében, ami aztán kialszik.*
- Rendben, Cessa...mondd: mit szeretnél!? Gyere ide, Isurii... válasszatok egy ilyen kacatot magatoknak és Leandanának is, de gyorsan, mielőtt meggondolom magam! *rendelkezik, hirtelen bőkezű vezér képében tetszelegve; nem mellesleg azért, mert a lányokat meg kell nyugtatni a csúf inzultus után.*
~ Na persze; megvédeni nem, lekenyerezni majd le tudod őket! ~ *morran benne saját sötét oldala, mi valamiért mindig déd-öregapja, a Thargodrymek utolsó nagy vezére hangján szólal meg.*
~ Többször nem fordul elő.
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.15 21:45:31
929. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-01-15 20:53:18
Üzenet elküldve: 2014-01-15 20:53:18
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodarok//
*Hrothgaar épp gyanútlanul nézelődik. Halkan hümmög magának időnként, vagy elismerően bólogat egy-egy áru alaposabb felmérésekor. Azon morfondírozik magában, vajon milyen lehet itt a tényleges forgalom, milyen megbízásokat kaphatnak? Vajon meddig megy el a kovácsmester, hogy hírnevét öregbítse? Ekkor lép oda hozzá a lány.*
- Oh, az biztos. Impozáns hely. Nagyon tetszik. Tudod legszívesebben én magam is ütném a vasat, de az a helyzet, hogy az én tudásom szerintem messze elmarad az itteni kovácsmesterétől...
*Kezd bele kissé gondterhelt arccal a törpe. De az útbaigazításra felcsillan az arca.*
- Jó ötlet, menjünk!
*Morran fel és meg is indul a maga törpés lépteivel a kijelölt helyre. Ahogy odaérnek, meglátja az amuletteket.*
- Nézd má'!
*Szól a fél-elfhez és feltekint rá.*
- Jó cuccok ezek is.
*Mustrálgatja az ékszereket pár pillanatig. Ám hirtelen felnyög halkan és homlokráncolva tekint fel.*
- Cessa di Aethir... Valami itt nekem nem klappol... A szemedben sunyi csillogást látok. Mi a terved, nőstényördög?
*Vigyorodik el Hrothgaar és fejcsóválva várja a választ.*
*Hrothgaar épp gyanútlanul nézelődik. Halkan hümmög magának időnként, vagy elismerően bólogat egy-egy áru alaposabb felmérésekor. Azon morfondírozik magában, vajon milyen lehet itt a tényleges forgalom, milyen megbízásokat kaphatnak? Vajon meddig megy el a kovácsmester, hogy hírnevét öregbítse? Ekkor lép oda hozzá a lány.*
- Oh, az biztos. Impozáns hely. Nagyon tetszik. Tudod legszívesebben én magam is ütném a vasat, de az a helyzet, hogy az én tudásom szerintem messze elmarad az itteni kovácsmesterétől...
*Kezd bele kissé gondterhelt arccal a törpe. De az útbaigazításra felcsillan az arca.*
- Jó ötlet, menjünk!
*Morran fel és meg is indul a maga törpés lépteivel a kijelölt helyre. Ahogy odaérnek, meglátja az amuletteket.*
- Nézd má'!
*Szól a fél-elfhez és feltekint rá.*
- Jó cuccok ezek is.
*Mustrálgatja az ékszereket pár pillanatig. Ám hirtelen felnyög halkan és homlokráncolva tekint fel.*
- Cessa di Aethir... Valami itt nekem nem klappol... A szemedben sunyi csillogást látok. Mi a terved, nőstényördög?
*Vigyorodik el Hrothgaar és fejcsóválva várja a választ.*
928. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-01-15 20:22:04
Üzenet elküldve: 2014-01-15 20:22:04
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Thargodarok//
- Az, hogy nem volt időnk jobban megismerkedni. Amiatt a dolog miatt hamar jöttünk el húgommal, és kíváncsi voltam arra, hogy mi történt.
* Azt nem mondja, hogy aggódott is, hogy valami gond lett ebből, mert nem lett, így ez érvényét veszítette. A kis csapattal tart a Kovácsműhelybe is, nézelődik egy kicsit. Megnézi a listát és el is kéri a hóhajútól. *
- Persze, ezeket mind be tudom nektek szerezni, nem lesz vele gond. Jó minőségű árút kaptok és nem fogom drágábban adni, emiatt ne aggódj...khmm...amúgy hívj csak Gramornnak.
* Teszi hozzá, remélve hogy megtudja a lány nevét. *
- Beszereztetem őket addig, amíg nézelődtök, a Pegazusnál átvehetitek majd, ha így megfelel. Legalább nem nyűglődtök a piaci forgatagban. Gyakran megfordulnak ott fura alakok és a zsebtolvajokból is akad jó pár. Úgyhogy városőrből is van néhány.
* Nem a kedvüket akarja elvenni a piacolástól, de jobb ha tudják, hol lehet számítani leginkább az őrökre és a motozási mániájukra. Ha a beleegyezésüket megkapja, akkor egy időre eltűnik a műhelyből. Elkapja az egyik árusokat, aki a közelben lakik és a kezébe nyomja a listát. Mint árusnak, kötelező tudnia írni és olvasni, számolni egyaránt. Ezek nélkül náluk nem kereskedő a kereskedő. *
- Fél órád van beszerezni ezeket. A legjobbat mindenből és szappanból az egyszerűbb fajtát, amit férfiak és nők is használnak egyaránt. A Pegazusnál lássalak a csomagokkal. Ott találkozunk.
* Fordulna vissza, de még vált pár mondatot emberével. *
- Hozd el az egyik hízót, amelyik jó szalonnás. Köss kötelet rá, mert a városon kívülre vezet az utolsó útja.
* Elbocsájtja emberét és visszasiet a műhelybe. A hóhajú mellé somfordál, mert mégis csak tőle kapta a listát. De mindenkihez szól persze, így Kagan is hallani fogja, hogy a "bevásárlás" el van intézve. Az anyagi részét meg ráérnek később is tisztázni. *
- Meg lesz minden.
- Az, hogy nem volt időnk jobban megismerkedni. Amiatt a dolog miatt hamar jöttünk el húgommal, és kíváncsi voltam arra, hogy mi történt.
* Azt nem mondja, hogy aggódott is, hogy valami gond lett ebből, mert nem lett, így ez érvényét veszítette. A kis csapattal tart a Kovácsműhelybe is, nézelődik egy kicsit. Megnézi a listát és el is kéri a hóhajútól. *
- Persze, ezeket mind be tudom nektek szerezni, nem lesz vele gond. Jó minőségű árút kaptok és nem fogom drágábban adni, emiatt ne aggódj...khmm...amúgy hívj csak Gramornnak.
* Teszi hozzá, remélve hogy megtudja a lány nevét. *
- Beszereztetem őket addig, amíg nézelődtök, a Pegazusnál átvehetitek majd, ha így megfelel. Legalább nem nyűglődtök a piaci forgatagban. Gyakran megfordulnak ott fura alakok és a zsebtolvajokból is akad jó pár. Úgyhogy városőrből is van néhány.
* Nem a kedvüket akarja elvenni a piacolástól, de jobb ha tudják, hol lehet számítani leginkább az őrökre és a motozási mániájukra. Ha a beleegyezésüket megkapja, akkor egy időre eltűnik a műhelyből. Elkapja az egyik árusokat, aki a közelben lakik és a kezébe nyomja a listát. Mint árusnak, kötelező tudnia írni és olvasni, számolni egyaránt. Ezek nélkül náluk nem kereskedő a kereskedő. *
- Fél órád van beszerezni ezeket. A legjobbat mindenből és szappanból az egyszerűbb fajtát, amit férfiak és nők is használnak egyaránt. A Pegazusnál lássalak a csomagokkal. Ott találkozunk.
* Fordulna vissza, de még vált pár mondatot emberével. *
- Hozd el az egyik hízót, amelyik jó szalonnás. Köss kötelet rá, mert a városon kívülre vezet az utolsó útja.
* Elbocsájtja emberét és visszasiet a műhelybe. A hóhajú mellé somfordál, mert mégis csak tőle kapta a listát. De mindenkihez szól persze, így Kagan is hallani fogja, hogy a "bevásárlás" el van intézve. Az anyagi részét meg ráérnek később is tisztázni. *
- Meg lesz minden.
927. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-01-15 20:21:23
Üzenet elküldve: 2014-01-15 20:21:23
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
//Thargodarok//
* Nézelődés közben nem sokat foglalkozik a többiekkel, élvezi azt a néhány perc nyugalmat, ami alatt ideje van kissé megtépázott idegeit helyretenni, illetve, ami alatt lassan legyűri az oly’ hirtelen kialakult hisztijét. Egy tőrökkel teli fegyverállványt és az arra kiállított darabokat nézeget jópár percig. Nincs szüksége most ilyesmire és nem is a pengék megszállottja, de a műhelybeli darabok mind díszítésben, mind megmunkálásban kivételesek. Feléjük ritkán látni ilyen szép munkát. Miután körbenézegette ( és, ha a kovácsműhelybeliek engedték, megfogdosta ) a neki tetsző darabokat, új szórakozás után néz.
Látja, hogy Isurii beszélgetésbe elegyedik a kereskedővel ~ Ki gondolta volna! ~ így testvére furcsa társaságát nincs alkalma keresni. Végül, egy félkész amulettekkel teli asztalhoz sodorja a sors. Mert az vezeti oda, e felől nincs kétsége. Nem az a csecsebecsékért rajongó nőszemély, de az egyik kitett ékszerről nem tudja elszakítani tekintetét. A nagyobb diónyi érmébe furfangos módon maratták bele a motívumot. Fény felé emelve, ahogy a napfény átsüt a véseteken, úgy adja ki teljes pompájában a macskafej mintáját. Szó szerint szerelem első látásra. Amulettről lévén szó úgy véli, a szellemek vezették őt most ide. Óvatosan megérdeklődi az árát, majd fogát szívva visszateszi az asztalra. de nélküle nem megy haza, abban biztos.
Először a törpénél próbálkozik.*
- Nagyon szép hely, ugye? *villan a hibátlan fogsor jókedvűen.*
- Láttam, a fejszéket nézegetted, talán a kovácsinas tudna róluk mesélni, ott láttam, annál az asztalnál! * int fejével az amulettek felé, s reméli, a Hrothgaar az ékszeres pultnál lébecoló ifjút veszi célba. Ha oda is ér a törpe, még nem biztos a siker, így újabb áldozat után néz. Ideje megkörnyékezni bátyját is! Kettőből csak bejön valamelyik.*
- Nagyon szép az a kard ..*lép mögé*
- De mondd csak, a sámánnak már tudod, mit viszel? *kérdezi igazán ártatlan, segítő szándékkal. Tudják mindannyian, hogy Lea ajándéka milyen fontos. Ha anélkül mennek haza, a nő szomorú lesz, és, ha szomorú, a szellemek hangjára sem olyan fogékony és, ha szomorú, akkor talán még Kagant is kipaterolja a nő a sátrukból, de, hogy nem lesz ungibungi, az egészen bizonyos.*
- Láttam pár varázslatos amulettet.. és néhány ékszert. Szerintem lenne, amivel elnyernéd a kegyé..a szellemek kegyét! * ha nem lenne elég lelkes, akkor a meglepetés erejével élve alkaron ragadja, és már húzza is a férfit a jelzett irányba.*
* Nézelődés közben nem sokat foglalkozik a többiekkel, élvezi azt a néhány perc nyugalmat, ami alatt ideje van kissé megtépázott idegeit helyretenni, illetve, ami alatt lassan legyűri az oly’ hirtelen kialakult hisztijét. Egy tőrökkel teli fegyverállványt és az arra kiállított darabokat nézeget jópár percig. Nincs szüksége most ilyesmire és nem is a pengék megszállottja, de a műhelybeli darabok mind díszítésben, mind megmunkálásban kivételesek. Feléjük ritkán látni ilyen szép munkát. Miután körbenézegette ( és, ha a kovácsműhelybeliek engedték, megfogdosta ) a neki tetsző darabokat, új szórakozás után néz.
Látja, hogy Isurii beszélgetésbe elegyedik a kereskedővel ~ Ki gondolta volna! ~ így testvére furcsa társaságát nincs alkalma keresni. Végül, egy félkész amulettekkel teli asztalhoz sodorja a sors. Mert az vezeti oda, e felől nincs kétsége. Nem az a csecsebecsékért rajongó nőszemély, de az egyik kitett ékszerről nem tudja elszakítani tekintetét. A nagyobb diónyi érmébe furfangos módon maratták bele a motívumot. Fény felé emelve, ahogy a napfény átsüt a véseteken, úgy adja ki teljes pompájában a macskafej mintáját. Szó szerint szerelem első látásra. Amulettről lévén szó úgy véli, a szellemek vezették őt most ide. Óvatosan megérdeklődi az árát, majd fogát szívva visszateszi az asztalra. de nélküle nem megy haza, abban biztos.
Először a törpénél próbálkozik.*
- Nagyon szép hely, ugye? *villan a hibátlan fogsor jókedvűen.*
- Láttam, a fejszéket nézegetted, talán a kovácsinas tudna róluk mesélni, ott láttam, annál az asztalnál! * int fejével az amulettek felé, s reméli, a Hrothgaar az ékszeres pultnál lébecoló ifjút veszi célba. Ha oda is ér a törpe, még nem biztos a siker, így újabb áldozat után néz. Ideje megkörnyékezni bátyját is! Kettőből csak bejön valamelyik.*
- Nagyon szép az a kard ..*lép mögé*
- De mondd csak, a sámánnak már tudod, mit viszel? *kérdezi igazán ártatlan, segítő szándékkal. Tudják mindannyian, hogy Lea ajándéka milyen fontos. Ha anélkül mennek haza, a nő szomorú lesz, és, ha szomorú, a szellemek hangjára sem olyan fogékony és, ha szomorú, akkor talán még Kagant is kipaterolja a nő a sátrukból, de, hogy nem lesz ungibungi, az egészen bizonyos.*
- Láttam pár varázslatos amulettet.. és néhány ékszert. Szerintem lenne, amivel elnyernéd a kegyé..a szellemek kegyét! * ha nem lenne elég lelkes, akkor a meglepetés erejével élve alkaron ragadja, és már húzza is a férfit a jelzett irányba.*
926. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-01-15 20:17:49
Üzenet elküldve: 2014-01-15 20:17:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*Nem vágyik sehova máshova, ameddig Lexi mellett lehet, addig tökéletesen elégedett az egész élettel. Még mindig meg van róla győződve, hogy a lány sokkal több, mint amennyit ő valaha is érdemelne.*
-Rendben. Útközben szeretnél még elmenni valahova? Bárhova?
*Esetleg a piacra új ruhákért, netán a barakkba edzeni egy kicsit vagy a templomba, hogy a könyvek között kutakodjon. Bárhogy döntsön is a lány, a hím garantáltan vele tart, ha megvédeni nem is tudja...
Hagyja, hogy Lexi lényegében kirángassa a kovácstól és tovább húzza az úton, jó látni, amikor ennyire túlteng benne az energia. Vajon hogy tudna még jobban a kedvére tenni?*
-Azt hallottam, hogy nemrégiben nyílt egy nyilvános fürdő a városban. Mit szólnál, ha meglátogatnánk? Lenne hozzá kedved?
*nem tudja ő sem igazán, hogyan jutott ez most eszébe, de talán jó ötlet lehet. Még sosem voltak együtt ilyen helyen, valószínű, hogy lesz pár arcpirító jelenet, de szeretne minél többet megtudni a szőke tüneményről, apró információkat pedig már abból is leszűrhet, hogy miként viszonyul az ötlethez. Vajon szereti a vizet? Tud úszni? Kiindulva abból, hogy a jelmezbálon egy sellő álcáját öltötte magáról, talán nem utálja annyira a vizet. lelki szemei előtt szinte látja is, ahogy Lexi elbűvölő hableány módjára suhan a vízben, szőke haja valóságos palástként szétterülve követi a mozdulatait. Bizonyára csodálatos jelenség lehet, ha van rá mód, ki nem hagyná, hogy a saját szemével is megcsodálhassa a jelentet. Feltéve, hogy a felvetett ötlet pozitív fogadtatásra lel.*
-Rendben. Útközben szeretnél még elmenni valahova? Bárhova?
*Esetleg a piacra új ruhákért, netán a barakkba edzeni egy kicsit vagy a templomba, hogy a könyvek között kutakodjon. Bárhogy döntsön is a lány, a hím garantáltan vele tart, ha megvédeni nem is tudja...
Hagyja, hogy Lexi lényegében kirángassa a kovácstól és tovább húzza az úton, jó látni, amikor ennyire túlteng benne az energia. Vajon hogy tudna még jobban a kedvére tenni?*
-Azt hallottam, hogy nemrégiben nyílt egy nyilvános fürdő a városban. Mit szólnál, ha meglátogatnánk? Lenne hozzá kedved?
*nem tudja ő sem igazán, hogyan jutott ez most eszébe, de talán jó ötlet lehet. Még sosem voltak együtt ilyen helyen, valószínű, hogy lesz pár arcpirító jelenet, de szeretne minél többet megtudni a szőke tüneményről, apró információkat pedig már abból is leszűrhet, hogy miként viszonyul az ötlethez. Vajon szereti a vizet? Tud úszni? Kiindulva abból, hogy a jelmezbálon egy sellő álcáját öltötte magáról, talán nem utálja annyira a vizet. lelki szemei előtt szinte látja is, ahogy Lexi elbűvölő hableány módjára suhan a vízben, szőke haja valóságos palástként szétterülve követi a mozdulatait. Bizonyára csodálatos jelenség lehet, ha van rá mód, ki nem hagyná, hogy a saját szemével is megcsodálhassa a jelentet. Feltéve, hogy a felvetett ötlet pozitív fogadtatásra lel.*
925. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-01-15 10:58:48
Üzenet elküldve: 2014-01-15 10:58:48
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
*A fogadó után elérkezik a nagy, kőből épített épülethez, és belép az ajtaján. A műhely minden képzeletét felülmúlja. Mikor megtudakolta, hogy merre is találja a kovácsot, egy félig nyitott, kis viskóféleséget képzelt el, amilyeneket Völgyerdő környékén lévő falvakban látott. Ez azonban tényleg igazi műhely. Az előtérbe érve pillantja meg a falon díszelgő kardokat, buzogányokat, harci kalapácsokat, és egyéb szépen megmunkált fegyvereket. De szemei legjobban a falra festett íráson akadnak meg. Szereti a régi szimbólumokat tanulmányozgatni, de ennek jelentését nem igen fogja megfejteni. Ujjaival megkapargatja állát, miközben az írást bámulja, hátha észrevesz bennük valamit. Olyannyira belemerül, hogy a közelgő léptek koppanására sem lesz figyelmes, csak akkor mikor az érkező megszólítja.*
-Segíthetek ?
*Daranel azonnal befejezi a bámészkodást, és a hang felé fordul. Ekkor pillantja meg az érkezőt, aki nem más mint maga a kovács.*
-Öhm..Igen. Érdekelnének a fegyverei. *mondja, és a falra függesztett fegyverek felé biccent, közben mosollyal és bólintással fejezi ki elégedettségét.*
-Tyűha ! A mindenit !
*A kovács mint ha meg sem hallotta volna Daranel szavait, elcsodálkozva szólal fel, és megindul felé. Értetlenül áll egy helyben, mivel fogalma sincs mi ütött a kovácsba. Majd mikor megáll előtte, jobb kezét kinyújtja, és a Daranel vállán lévő íjra mutat.*
-Megengedné hogy megnézzem ? *kérdezi, és Daranel rögtön rájön, hogy az íjáról van szó. Normál esetben nem szokta odaadni az íját senkinek, azonban most úgy érzi kivételt tehet. Válasz nélkül akassza le válláról, és átnyújtja a kovácsnak.*
-Hmm..Kiválóan ívelt, kellően feszes, pazar elf íj. Halálpontos lehet. *merengve mondja szavait az íjnak, látszólag elnyeri a tetszését. Ezután még fél perc telik el. Megforgatja, kissé megfeszíti a húrt, maga elé emeli célzási pozícióba, majd újra megforgatja, végül pedig vissza leengedi, és elégedett arckifejezéssel nyújtja Daranelnek.*
-Sok elf íj akadt már a kezem ügyébe, de biztosíthatom, hogy az ön fegyvere igen pazar.
*Mondata végén széles mosoly jelenik meg a kovács arcán. Daranel visszaakasztja vállára fegyverét.*
-Köszönöm uram. *mondja kis mosollyal az arcán, majd arra készül, hogy megmutassa díszes tőrét is, ami minden bizonnyal szintén elnyerné a tetszését. Azonban megérkezik az inas, aki sürgősen kéreti a kovácsot, hogy menjen utána.*
-Bocsásson meg egy percre. Nyugodtan nézzen körbe. Vannak speciális nyílvesszők, és nyílhegyek is. Biztos akad majd, ami elnyeri a tetszését. *mondja, majd sejtelmesen kacsint egyet, és elviharzik. Daranel pedig megfogadja a tanácsát, és jó alaposan körbenéz, hogy talál e magának valami hasznosat.*
-Segíthetek ?
*Daranel azonnal befejezi a bámészkodást, és a hang felé fordul. Ekkor pillantja meg az érkezőt, aki nem más mint maga a kovács.*
-Öhm..Igen. Érdekelnének a fegyverei. *mondja, és a falra függesztett fegyverek felé biccent, közben mosollyal és bólintással fejezi ki elégedettségét.*
-Tyűha ! A mindenit !
*A kovács mint ha meg sem hallotta volna Daranel szavait, elcsodálkozva szólal fel, és megindul felé. Értetlenül áll egy helyben, mivel fogalma sincs mi ütött a kovácsba. Majd mikor megáll előtte, jobb kezét kinyújtja, és a Daranel vállán lévő íjra mutat.*
-Megengedné hogy megnézzem ? *kérdezi, és Daranel rögtön rájön, hogy az íjáról van szó. Normál esetben nem szokta odaadni az íját senkinek, azonban most úgy érzi kivételt tehet. Válasz nélkül akassza le válláról, és átnyújtja a kovácsnak.*
-Hmm..Kiválóan ívelt, kellően feszes, pazar elf íj. Halálpontos lehet. *merengve mondja szavait az íjnak, látszólag elnyeri a tetszését. Ezután még fél perc telik el. Megforgatja, kissé megfeszíti a húrt, maga elé emeli célzási pozícióba, majd újra megforgatja, végül pedig vissza leengedi, és elégedett arckifejezéssel nyújtja Daranelnek.*
-Sok elf íj akadt már a kezem ügyébe, de biztosíthatom, hogy az ön fegyvere igen pazar.
*Mondata végén széles mosoly jelenik meg a kovács arcán. Daranel visszaakasztja vállára fegyverét.*
-Köszönöm uram. *mondja kis mosollyal az arcán, majd arra készül, hogy megmutassa díszes tőrét is, ami minden bizonnyal szintén elnyerné a tetszését. Azonban megérkezik az inas, aki sürgősen kéreti a kovácsot, hogy menjen utána.*
-Bocsásson meg egy percre. Nyugodtan nézzen körbe. Vannak speciális nyílvesszők, és nyílhegyek is. Biztos akad majd, ami elnyeri a tetszését. *mondja, majd sejtelmesen kacsint egyet, és elviharzik. Daranel pedig megfogadja a tanácsát, és jó alaposan körbenéz, hogy talál e magának valami hasznosat.*
924. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-01-15 07:49:43
Üzenet elküldve: 2014-01-15 07:49:43
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
//Thargodarok//
*Utolsóként lépi át a kovácsműhely kapuját. Ez a legutóbbi kis incidens felhívta a figyelmet arra a nem elhanyagolható tényre, hogy nagyon kilógnak a sorból. Főleg ami Kagan-t és a lányokat illeti. Hrothgarral nem volt semmi gond a múltkor sem. A városi népek nem ismerik túlságosan a félszerzeteket. És nem is tartanak tőlük. De a barbárokkal más a helyzet.
Aggodalmuk természetesen jogos.
Úgy dönt legjobbat azzal teszi a csapatnak ha " őrségbe " helyezi magát. Nem távolodik el a kovács műhely ajtajától, s fél szeme mindig a kinti sürgés forgást figyeli. Ha újra őrjárat érkezne jobb ha minél előbb kiszúrja, hogy szóljon a többieknek.
Ha épp nem önkéntes száműzetését tölti az ajtó előtt, szemei újra körbejárnak a már egyszer meglátogatott helyen.*
*Utolsóként lépi át a kovácsműhely kapuját. Ez a legutóbbi kis incidens felhívta a figyelmet arra a nem elhanyagolható tényre, hogy nagyon kilógnak a sorból. Főleg ami Kagan-t és a lányokat illeti. Hrothgarral nem volt semmi gond a múltkor sem. A városi népek nem ismerik túlságosan a félszerzeteket. És nem is tartanak tőlük. De a barbárokkal más a helyzet.
Aggodalmuk természetesen jogos.
Úgy dönt legjobbat azzal teszi a csapatnak ha " őrségbe " helyezi magát. Nem távolodik el a kovács műhely ajtajától, s fél szeme mindig a kinti sürgés forgást figyeli. Ha újra őrjárat érkezne jobb ha minél előbb kiszúrja, hogy szóljon a többieknek.
Ha épp nem önkéntes száműzetését tölti az ajtó előtt, szemei újra körbejárnak a már egyszer meglátogatott helyen.*
923. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-01-15 01:22:51
Üzenet elküldve: 2014-01-15 01:22:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodarok/
*Sajnos a mellettük lehajtott fejjel elhaladó csuklyás-kendős Vadászt nem ismeri fel. Mintha ismerős lenne neki alakja, de mielőtt tanulmányozhatná a tüzük mellett melegedő Daerost, szólnak hozzá, elterelik figyelmét. A Vadászról és iménti ijedtségéről.
Annyi minden történik, hogy lassan jegyzetelnie kéne, mint szorgos diáknak. Tíz esztendő alatt nem történt ennyi mindössze minden két napon. Meg is feledkezett már az orkról, akit Gramorn szóba hoz. Azt hitte azoknál nincs kellemetlenebb -gyerekkori trauma-, de ezek a városőrök jól ráijesztettek. Ő nem harcos, vagy edzett amazon-típus. Lélekben sem.*
-Tényleg tudnál segíteni? Van egy listám, amit a Szellemjáró írt össze.
*Elő is veszi nyeregtáskájából, ha Gramorn már válaszolt Kagan kérdéseire. Azok az elsők, minden más csak utána jöhet, ezt Isurii is tudja jól.
A törzsben Leandana után ő az, aki legjobban érti a betűket, de még neki sem megy tökéletesen az írás-olvasás művészete.
Amíg elérnek a műhelyekig néha találkozik tekintete húgáéval. Kékjeiben némi aggodalmaskodással találkozhat a másik, majd helyét az értetlenség veszi át, amint szembetalálkozik a félvér bosszúságával. Az imént olyan jókedvű volt, hát mi történt?
Csak megcsóválja a fejét a halk szavakat hallva, de nem bír parancsolni vonásainak: elmosolyodik.
Neki nincs dolga a kovácsokkal. Nem ért a fegyverekhez, nem él velük. Van egy tőre, de ha még is kedve támadni "vérengzeni", hát egy fabotot ragadna magához. Régebben volt neki díszes, faragott botja, de nem bírta a vándorút viszontagságait.
Ha a kereskedő felszabadult és bátyjuknak nincs több dolga vele, úgy melléléptet lovával.*
-Azt mondtad segítesz nekünk vásárolni. Sóra és szappanra lenne szükségünk.
*Mutatja meg Gramornak Leandana listáját. Azon hasonló, hétköznapi apróságok szerepelnek, melyek elengedhetetlenek a mindennapi élethez. Semmi különleges. Az asztalt áfonya valószínűleg csak viccből került ezek közé és a vajákos már előre nevethetett miközben írta, mert írása rendezetlen ennél az egy tételnél. (Vagy éppen különös szereinek hatása alatt állt.)*
-Tudod hol szerezhetjük be ezeket?
*Érdeklődik tovább a helyi férfinél. Tekintete érdeklődve, de kissé bizonytalanul fürkészi Gramorn arcát.*
*Sajnos a mellettük lehajtott fejjel elhaladó csuklyás-kendős Vadászt nem ismeri fel. Mintha ismerős lenne neki alakja, de mielőtt tanulmányozhatná a tüzük mellett melegedő Daerost, szólnak hozzá, elterelik figyelmét. A Vadászról és iménti ijedtségéről.
Annyi minden történik, hogy lassan jegyzetelnie kéne, mint szorgos diáknak. Tíz esztendő alatt nem történt ennyi mindössze minden két napon. Meg is feledkezett már az orkról, akit Gramorn szóba hoz. Azt hitte azoknál nincs kellemetlenebb -gyerekkori trauma-, de ezek a városőrök jól ráijesztettek. Ő nem harcos, vagy edzett amazon-típus. Lélekben sem.*
-Tényleg tudnál segíteni? Van egy listám, amit a Szellemjáró írt össze.
*Elő is veszi nyeregtáskájából, ha Gramorn már válaszolt Kagan kérdéseire. Azok az elsők, minden más csak utána jöhet, ezt Isurii is tudja jól.
A törzsben Leandana után ő az, aki legjobban érti a betűket, de még neki sem megy tökéletesen az írás-olvasás művészete.
Amíg elérnek a műhelyekig néha találkozik tekintete húgáéval. Kékjeiben némi aggodalmaskodással találkozhat a másik, majd helyét az értetlenség veszi át, amint szembetalálkozik a félvér bosszúságával. Az imént olyan jókedvű volt, hát mi történt?
Csak megcsóválja a fejét a halk szavakat hallva, de nem bír parancsolni vonásainak: elmosolyodik.
Neki nincs dolga a kovácsokkal. Nem ért a fegyverekhez, nem él velük. Van egy tőre, de ha még is kedve támadni "vérengzeni", hát egy fabotot ragadna magához. Régebben volt neki díszes, faragott botja, de nem bírta a vándorút viszontagságait.
Ha a kereskedő felszabadult és bátyjuknak nincs több dolga vele, úgy melléléptet lovával.*
-Azt mondtad segítesz nekünk vásárolni. Sóra és szappanra lenne szükségünk.
*Mutatja meg Gramornak Leandana listáját. Azon hasonló, hétköznapi apróságok szerepelnek, melyek elengedhetetlenek a mindennapi élethez. Semmi különleges. Az asztalt áfonya valószínűleg csak viccből került ezek közé és a vajákos már előre nevethetett miközben írta, mert írása rendezetlen ennél az egy tételnél. (Vagy éppen különös szereinek hatása alatt állt.)*
-Tudod hol szerezhetjük be ezeket?
*Érdeklődik tovább a helyi férfinél. Tekintete érdeklődve, de kissé bizonytalanul fürkészi Gramorn arcát.*
922. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-01-14 23:24:21
Üzenet elküldve: 2014-01-14 23:24:21
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodarok//
*Útjuk a Kovácsműhelyhez vezet. Hrothgaar visszafogottan méri fel kívülről az épületet és bizakodó kifejezés jelenik meg arcán. Mélyet szippant a levegőből és megérzi azt a bizonyos illatot. Lelki szemei előtt régi otthona, Taakeslottet "kovácsműhelye" jelenik meg. Nosztalgikus hangulat üti fel fejét a törpe lelkében, de az igazság az, hogy nincs sok ideje emlékei között bolyongani. Lecsusszan a nyeregből, és nem sokat késlekedve be is térnek .*
- Hhmm... Van valami konkrét kérdésed, vagy ötleted? Keresünk is valamit?
*Kérdezi elsősorban Kagant, de szemei már a falakon függő fegyvereket kémlelik. Hrothgaar lábujjhegyre ágaskodik kicsit, hunyorít, fejét forgatja jobbról balra, és balról jobbra. Mustrálja a gyilkolóeszközöket és egy idő után észre sem veszi, de arcán mosoly jelenik meg.*
- Tetszik az a fejsze, ott!
*Mutat fel a falnak egy adott pontjára.*
- Az ilyen egykezes fejszéket mindig nagyon szerettem...
*Pár perc után figyelme a fegyverekről tovasiklik és elkezdi keresni magát a mester, vagy annak valamelyik tanoncát. Hátha szóba is elegyedhetnek valakivel itt.*
A hozzászólás írója (Hrothgaar Skyllagrimmson) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.14 23:27:11
*Útjuk a Kovácsműhelyhez vezet. Hrothgaar visszafogottan méri fel kívülről az épületet és bizakodó kifejezés jelenik meg arcán. Mélyet szippant a levegőből és megérzi azt a bizonyos illatot. Lelki szemei előtt régi otthona, Taakeslottet "kovácsműhelye" jelenik meg. Nosztalgikus hangulat üti fel fejét a törpe lelkében, de az igazság az, hogy nincs sok ideje emlékei között bolyongani. Lecsusszan a nyeregből, és nem sokat késlekedve be is térnek .*
- Hhmm... Van valami konkrét kérdésed, vagy ötleted? Keresünk is valamit?
*Kérdezi elsősorban Kagant, de szemei már a falakon függő fegyvereket kémlelik. Hrothgaar lábujjhegyre ágaskodik kicsit, hunyorít, fejét forgatja jobbról balra, és balról jobbra. Mustrálja a gyilkolóeszközöket és egy idő után észre sem veszi, de arcán mosoly jelenik meg.*
- Tetszik az a fejsze, ott!
*Mutat fel a falnak egy adott pontjára.*
- Az ilyen egykezes fejszéket mindig nagyon szerettem...
*Pár perc után figyelme a fegyverekről tovasiklik és elkezdi keresni magát a mester, vagy annak valamelyik tanoncát. Hátha szóba is elegyedhetnek valakivel itt.*
A hozzászólás írója (Hrothgaar Skyllagrimmson) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.14 23:27:11
921. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-01-14 23:00:34
Üzenet elküldve: 2014-01-14 23:00:34
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
//Thargodarok//
*A kovácsműhelyig vezető úton csodák-csodája, végig szótlan. Ha társai beszélgetnek, azért odafigyel, de elmerengve ücsörög, még Kagant sincs kedve ugratni. Ahogy telnek a percek, úgy érzi egyre inkább szégyennek az esetet a városőrökkel. Nincs ahhoz szokva, hogy mustrálgassák, nincs ahhoz szokva, hogy parancsoljanak neki, nincs ahhoz szokva, hogy odafigyeljenek rá. És ahhoz sem, hogy ezt hagyják a férfiak. Magában füstölög és nézelődik. Csak a feldúltság tartja vissza attól, hogy újfent beleszédüljön a város pompájába. Néha oldalra sandít, Isurii hogy viseli a városi túrát, látszólag az idősebb lányt nem viselték meg annyira a dolgok, mint őt és ezt észrevéve dühös lesz. Kicsit erősebben vájja sarkát lova oldalába, de a békés állat eltűri –igazából a ló is van annyira rémült, mint ő, így szinte delejesen lépdel megszokott társai közt.
A törpe és féltestvére utólagos mellveregetésére egy halkabb, Isu felé súgott, de inkább magának szóló megjegyzést tesz, amelyből talán a „golyónövesztés” és a „ripacs” szavak a többiek füléig is eljutnak.
A műhelyhez érve nagyjából unott ~ Újabb nagy ház ~ kifejezéssel az arcán száll le a nyeregből, majd kedves, engedelmes leányként megy a többiekkel. Nem nyűgözi le az épület vagy csak annyira, amennyire a benne űzött munka. Tiszteli a mestereket, de nem nézi őket olyan szerelmes, ábrándos és rajongó szűzleányi tekintettel, mint ahogy azt Kagan teszi. Tudja, mennyit számít egy jó fegyver, páncél vagy egy jó csapda, de zsigerileg nem ezek megszállottja, így csupán hasznos eszközöknek tekinti mind.
Bent viszont hamar elveszik az árukészletet nézegetve. *
*A kovácsműhelyig vezető úton csodák-csodája, végig szótlan. Ha társai beszélgetnek, azért odafigyel, de elmerengve ücsörög, még Kagant sincs kedve ugratni. Ahogy telnek a percek, úgy érzi egyre inkább szégyennek az esetet a városőrökkel. Nincs ahhoz szokva, hogy mustrálgassák, nincs ahhoz szokva, hogy parancsoljanak neki, nincs ahhoz szokva, hogy odafigyeljenek rá. És ahhoz sem, hogy ezt hagyják a férfiak. Magában füstölög és nézelődik. Csak a feldúltság tartja vissza attól, hogy újfent beleszédüljön a város pompájába. Néha oldalra sandít, Isurii hogy viseli a városi túrát, látszólag az idősebb lányt nem viselték meg annyira a dolgok, mint őt és ezt észrevéve dühös lesz. Kicsit erősebben vájja sarkát lova oldalába, de a békés állat eltűri –igazából a ló is van annyira rémült, mint ő, így szinte delejesen lépdel megszokott társai közt.
A törpe és féltestvére utólagos mellveregetésére egy halkabb, Isu felé súgott, de inkább magának szóló megjegyzést tesz, amelyből talán a „golyónövesztés” és a „ripacs” szavak a többiek füléig is eljutnak.
A műhelyhez érve nagyjából unott ~ Újabb nagy ház ~ kifejezéssel az arcán száll le a nyeregből, majd kedves, engedelmes leányként megy a többiekkel. Nem nyűgözi le az épület vagy csak annyira, amennyire a benne űzött munka. Tiszteli a mestereket, de nem nézi őket olyan szerelmes, ábrándos és rajongó szűzleányi tekintettel, mint ahogy azt Kagan teszi. Tudja, mennyit számít egy jó fegyver, páncél vagy egy jó csapda, de zsigerileg nem ezek megszállottja, így csupán hasznos eszközöknek tekinti mind.
Bent viszont hamar elveszik az árukészletet nézegetve. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2054-2073