Archívum - Arthenior - Kovácsműhely
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 58 (1141. - 1160. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Plevaen Kadar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/8972_sotetelf_ferfi.jpg)
![>Yerougha Enchris [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10838_1486992453_ember_ferfi.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2054-2073
1160. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-10-27 15:34:26
Üzenet elküldve: 2014-10-27 15:34:26
![>Plevaen Kadar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/8972_sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
*Lassan nyílik a hátsó faajtó. A szürke szempár végigfut a hátsó raktáron, majd Plevaen gyorsan elindul a kovácsbolt elülső része felé, ahol reményei szerint a kész nyilak várják. Oldalról megcsapja orrát az olvadt fém és a kemence alól kiszűrődő égő szén szaga.*
-Üdv, a nyilakért jöttem.- *Mondja köznépi egyszerűséggel mikor a műhely túl felére érkezik. Nagyon izgatott, mint a kisgyerek mikor valami új játék kerül a kezébe. Végre megkapja a saját, nyilait, amit csak és kizárólag őrá szabtak és neki gyártottak. Háromélű hegy, csavart fekete tollak, gyertyánfa, csontvég egyszóval minden amiről egy magfajta íjjász csak álmodhat, és mindezek mellé egy kis fiolányi méreg és egy kis fiola ellenszérum. A kovács megmondja ugyan, miféle méreg az amit, adott, de a sötételf nem ért az alkímiához, így inkább a vesszők rugalmasságával és formájával van elfoglalva és nem jegyzi meg, a gyilkos nedv nevét.
A mester munkájával nem is lehetne jobban megelégedve. Alig, várja, az alkalmat amikor működés közben is láthatja.*
-Üdv, a nyilakért jöttem.- *Mondja köznépi egyszerűséggel mikor a műhely túl felére érkezik. Nagyon izgatott, mint a kisgyerek mikor valami új játék kerül a kezébe. Végre megkapja a saját, nyilait, amit csak és kizárólag őrá szabtak és neki gyártottak. Háromélű hegy, csavart fekete tollak, gyertyánfa, csontvég egyszóval minden amiről egy magfajta íjjász csak álmodhat, és mindezek mellé egy kis fiolányi méreg és egy kis fiola ellenszérum. A kovács megmondja ugyan, miféle méreg az amit, adott, de a sötételf nem ért az alkímiához, így inkább a vesszők rugalmasságával és formájával van elfoglalva és nem jegyzi meg, a gyilkos nedv nevét.
A mester munkájával nem is lehetne jobban megelégedve. Alig, várja, az alkalmat amikor működés közben is láthatja.*
1159. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-10-24 23:46:20
Üzenet elküldve: 2014-10-24 23:46:20
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
*Gyorsan kikap egy kisebb zacskót a ládából majd a tömegbe beleolvadva próbál átjutni a piactéren. Nem akar szem előtt lenni így inkább befordul a kovácsműhely üzletébe. Gyorsan felméri a terepet és nagyon örül, hogy a boltnak van hátsó kijárata is. Azonnal tovább kéne indulnia, de nem mozdul a lába.
Tekintete azonnal észreveszi a kirakatba tett nyílvesszőket, és ezzel égetni is kezdi markát az arany. A pénzt nem tudja elvinni, a nyilakat nem képes otthagyni. Még egyszer az utcára sandít és mivel láthatóan senki sem kiabál tolvajt és a városőrség sem sorakozik, ezért a következő pillanatban máris cukorboltba tévedt kisgyerekké változik és gyorsan csemegézni kezd az árucikkekből, kiegészítve amúgy sem átlagos gyűjteményét.
Egy íjjász nem engedheti meg magának, hogy csak egy típusú nyílvesszőt használjon. Végül a mérgezett hegyű nyilak mellett dönt. A kovácsnak azonban nincsenek komoly készletei, így a sötételf leadja a megrendelést és három napra ismét a városhoz köti magát.*
A hozzászólás írója (Plevaen Kadar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.10.24 23:50:16
Tekintete azonnal észreveszi a kirakatba tett nyílvesszőket, és ezzel égetni is kezdi markát az arany. A pénzt nem tudja elvinni, a nyilakat nem képes otthagyni. Még egyszer az utcára sandít és mivel láthatóan senki sem kiabál tolvajt és a városőrség sem sorakozik, ezért a következő pillanatban máris cukorboltba tévedt kisgyerekké változik és gyorsan csemegézni kezd az árucikkekből, kiegészítve amúgy sem átlagos gyűjteményét.
Egy íjjász nem engedheti meg magának, hogy csak egy típusú nyílvesszőt használjon. Végül a mérgezett hegyű nyilak mellett dönt. A kovácsnak azonban nincsenek komoly készletei, így a sötételf leadja a megrendelést és három napra ismét a városhoz köti magát.*
A hozzászólás írója (Plevaen Kadar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.10.24 23:50:16
1158. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-10-18 11:37:24
Üzenet elküldve: 2014-10-18 11:37:24
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 370
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 370
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
// Halax - Ízisz //
*Kaiyko egészen a gondolataiba merül. Kérdések végeláthatatlan sora hömpölyög a fejében és nem hogy választ nem talál rájuk, de mindegyik csak újabb és újabb kérdést vet fel.
Amikor a nagy hangon alkudozó férfi összecsapja a tenyerét, ő kis híján hátraesik a lépcsőn, úgy összerezzen. Ez pont elég ébresztő volt hozzá, hogy ráeszméljen, mit művel épp. Szégyenkezve süti le a szemét és gyorsan el is somfordál a leshelytől.
Talán jobb lesz, ha alaposabban körülnéz a piacozó árusok között.*
*Kaiyko egészen a gondolataiba merül. Kérdések végeláthatatlan sora hömpölyög a fejében és nem hogy választ nem talál rájuk, de mindegyik csak újabb és újabb kérdést vet fel.
Amikor a nagy hangon alkudozó férfi összecsapja a tenyerét, ő kis híján hátraesik a lépcsőn, úgy összerezzen. Ez pont elég ébresztő volt hozzá, hogy ráeszméljen, mit művel épp. Szégyenkezve süti le a szemét és gyorsan el is somfordál a leshelytől.
Talán jobb lesz, ha alaposabban körülnéz a piacozó árusok között.*
1157. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-10-09 19:03:01
Üzenet elküldve: 2014-10-09 19:03:01
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 186
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 186
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Ízisz//
*Farkas-, medve- és cápavigyor terül el arcán. Egy pillanatig. Aztán eszébe jut, hogy mégse kéne, meg különben is! Ő tulajdonképpen kedveli ezt a derék házaspárt, és ő aztán rengeteg lehetőséget adott nekik, hogy már-már tisztességes üzletet kössenek. Ám, mint azt nagyon jól tudja, a kapzsiság nagy úr. Ilyen az élet.
Szemöldöke egy pillanatra összeszalad, ahogy végigfutja a papirost. Erélyes mozdulattal húzza át az 5-öst a lapon, és javítja ki egyesre.*
- Aki kétezret mond, az írjon kétezret is.
*Magyarázza tettét, miközben mellénye zsebébe süllyeszti a boldog nyugdíjas évek bearanyozására is alkalmas alapot, majd nekilát, hogy teljesítse az alku anyagilag ráeső részét. Inge alól egy nagyobb pénzes szütyőt húz elő, zsebéből egy kisebbet, övéről leakasztja erszényét, végül nadrágjába túrva a vésztartaléknak titulált pénzmagot is egy asztalra halmozza. Ez így pöccre 1100 arany Mesélő (Ízisz) őkovácsossága részére.
Biccent hát a megköttettet alku szimbolizálásaként, majd amolyan nyergelj-fordulj stílusban indul, hogy lelépjen. Elvégre ezer a dolog és már megint szorít az idő. Csak a baj, folyton csak a baj…*
*Farkas-, medve- és cápavigyor terül el arcán. Egy pillanatig. Aztán eszébe jut, hogy mégse kéne, meg különben is! Ő tulajdonképpen kedveli ezt a derék házaspárt, és ő aztán rengeteg lehetőséget adott nekik, hogy már-már tisztességes üzletet kössenek. Ám, mint azt nagyon jól tudja, a kapzsiság nagy úr. Ilyen az élet.
Szemöldöke egy pillanatra összeszalad, ahogy végigfutja a papirost. Erélyes mozdulattal húzza át az 5-öst a lapon, és javítja ki egyesre.*
- Aki kétezret mond, az írjon kétezret is.
*Magyarázza tettét, miközben mellénye zsebébe süllyeszti a boldog nyugdíjas évek bearanyozására is alkalmas alapot, majd nekilát, hogy teljesítse az alku anyagilag ráeső részét. Inge alól egy nagyobb pénzes szütyőt húz elő, zsebéből egy kisebbet, övéről leakasztja erszényét, végül nadrágjába túrva a vésztartaléknak titulált pénzmagot is egy asztalra halmozza. Ez így pöccre 1100 arany Mesélő (Ízisz) őkovácsossága részére.
Biccent hát a megköttettet alku szimbolizálásaként, majd amolyan nyergelj-fordulj stílusban indul, hogy lelépjen. Elvégre ezer a dolog és már megint szorít az idő. Csak a baj, folyton csak a baj…*
1156. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-10-08 18:52:02
Üzenet elküldve: 2014-10-08 18:52:02
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Szelíd
//Halax Lamans//
*Kicsit furcsán néz a férfire a kovács ezzel a papírdologgal, de ha megnyugtatja a vásárlót, akkor ő odanyomja a szénporos mancsának nyomát bárhová.
Kissé megkésve, de rábólint a dologra. Nem akad fönt olyasmin, hogy nem bízik a szavában a másik, vagy hasonlók, pedig hát ő soha nem vert még át senkit és különben is hol a becsület, meg a tisztesség meg a kutyafüle! Megtehetné, de letudná már ezt az ügyet a maga részéről. Csak menjen a bugris ahova akar, adja ide a pénzt, vigye az árut, bármit... De legyenek túl ezen a megbeszélésen, mert úgy tűnik egy másik vásárló is várakozik a sorára.*
-Na itt a papírosa. Löbögtesse. *És valóban ott van valami szignó féleség ami a kovácshoz köthető, bár nagy jóindulattal sem lehetne aláírásnak nevezni, lévén az írás nem volt erőssége soha.
A szerződésben az áll, hogy a mai naptól számított második haton eljöhet Halax a teljes megrendelésért, amiért 1500 arany előleget hagyott hátra. A fennmaradó 900 aranyat pedig az átvételkor megfizeti.
Amennyiben nem érkezik meg érte, vagy nem tud fizetni a harmadik hat utolsó napján, úgy elesik az árutól és az előlegtől is.*
*Kicsit furcsán néz a férfire a kovács ezzel a papírdologgal, de ha megnyugtatja a vásárlót, akkor ő odanyomja a szénporos mancsának nyomát bárhová.
Kissé megkésve, de rábólint a dologra. Nem akad fönt olyasmin, hogy nem bízik a szavában a másik, vagy hasonlók, pedig hát ő soha nem vert még át senkit és különben is hol a becsület, meg a tisztesség meg a kutyafüle! Megtehetné, de letudná már ezt az ügyet a maga részéről. Csak menjen a bugris ahova akar, adja ide a pénzt, vigye az árut, bármit... De legyenek túl ezen a megbeszélésen, mert úgy tűnik egy másik vásárló is várakozik a sorára.*
-Na itt a papírosa. Löbögtesse. *És valóban ott van valami szignó féleség ami a kovácshoz köthető, bár nagy jóindulattal sem lehetne aláírásnak nevezni, lévén az írás nem volt erőssége soha.
A szerződésben az áll, hogy a mai naptól számított második haton eljöhet Halax a teljes megrendelésért, amiért 1500 arany előleget hagyott hátra. A fennmaradó 900 aranyat pedig az átvételkor megfizeti.
Amennyiben nem érkezik meg érte, vagy nem tud fizetni a harmadik hat utolsó napján, úgy elesik az árutól és az előlegtől is.*
1155. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-10-08 18:37:53
Üzenet elküldve: 2014-10-08 18:37:53
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 186
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 186
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Ízisz//
*No, itt már alakul a dolog, mondhatná, hogy lesz ebből még nemulass! De nem mondja, elvégre ez nagyban hátráltatná a hirtelen fejéből kipattanó dolgot.
Ehelyett inkább csak hümmög és bólogat. Utána összecsapja tenyerét, szusszant egy nagyot és puhításhoz lát.*
- Alakul a dolog, mester. Elmondom, mire gondolok! Itt hagyom a pénzt, ahogy kérted. Cserébe írunk egy világszép papirost, amiben ezt rögzítjük. Miszerint, ha két haton belül nincs kész az áru, akkor visszakapom az előleget, és ingyen a kért dolgokat, vagy a teljes árukat. Ha három haton belül nem viszem el őket, vagy nem adom meg neked a teljes árat, akkor tied az előleg és az elkészített cucc. Megfelel így neked?
*No, itt már alakul a dolog, mondhatná, hogy lesz ebből még nemulass! De nem mondja, elvégre ez nagyban hátráltatná a hirtelen fejéből kipattanó dolgot.
Ehelyett inkább csak hümmög és bólogat. Utána összecsapja tenyerét, szusszant egy nagyot és puhításhoz lát.*
- Alakul a dolog, mester. Elmondom, mire gondolok! Itt hagyom a pénzt, ahogy kérted. Cserébe írunk egy világszép papirost, amiben ezt rögzítjük. Miszerint, ha két haton belül nincs kész az áru, akkor visszakapom az előleget, és ingyen a kért dolgokat, vagy a teljes árukat. Ha három haton belül nem viszem el őket, vagy nem adom meg neked a teljes árat, akkor tied az előleg és az elkészített cucc. Megfelel így neked?
1154. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-10-08 18:14:36
Üzenet elküldve: 2014-10-08 18:14:36
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Szelíd
//Halax Lamans//
-A teljes összeg kétezer arany, nem az előleg.
*Dörmögi a kovács. Nem szokott raktáron tartani az ismert kovácsmesterség remekéből, mert mi van ha kirabolják?! Vagy hasonlók... Meg egyébként sem volt rá túl gyakran példa, hogy valaki besétált az üzletbe és most azonnal el akart egyet vinni belőle. Nem éppen fogyóeszköz/áru.*
-Fizesd meg a nyílpuskát és a vesszőket, meg a kard árának egy negyedét. A többit majd ha visszatérsz érte.
Ha nem jössz vissza, hát az az én vigaszdíjam.
*Pakolgat a kovács pár nyers pengét beszéd közben.*
-A teljes összeg kétezer arany, nem az előleg.
*Dörmögi a kovács. Nem szokott raktáron tartani az ismert kovácsmesterség remekéből, mert mi van ha kirabolják?! Vagy hasonlók... Meg egyébként sem volt rá túl gyakran példa, hogy valaki besétált az üzletbe és most azonnal el akart egyet vinni belőle. Nem éppen fogyóeszköz/áru.*
-Fizesd meg a nyílpuskát és a vesszőket, meg a kard árának egy negyedét. A többit majd ha visszatérsz érte.
Ha nem jössz vissza, hát az az én vigaszdíjam.
*Pakolgat a kovács pár nyers pengét beszéd közben.*
1153. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-10-08 17:36:27
Üzenet elküldve: 2014-10-08 17:36:27
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 186
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 186
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Ízisz//
*Hősünk elképed. Valószínűleg, ha képes lenne rá, meg is foganna és elvetélne egy röpke pillanat alatt. Ehelyett inkább a bevált módszert alkalmazza: felkacag. Utána megtörli könnypárával lepett szemét, nagyot sóhajt, majd feltartott kezével gesztikulálva összegzi a hallottakat.*
- Jól értem én ezt, kovácsmester? Csinálni kell azt _is_? Azaz hagyjak itt egy kisebb vagyont, mert te azt _mondod_, hogy lesz? Egy nyílpuskáért meg egy marék vesszőért, plusz egy szép ígéretért kérsz kétezer aranyat? *Megrázza fejét, megköszörüli a torkát.* Komolyan ez a tényállás? Meséld már el nekem, kérlek, hogy mi a biztosítékom? Miért is érné ez meg nekem?
*Hősünk elképed. Valószínűleg, ha képes lenne rá, meg is foganna és elvetélne egy röpke pillanat alatt. Ehelyett inkább a bevált módszert alkalmazza: felkacag. Utána megtörli könnypárával lepett szemét, nagyot sóhajt, majd feltartott kezével gesztikulálva összegzi a hallottakat.*
- Jól értem én ezt, kovácsmester? Csinálni kell azt _is_? Azaz hagyjak itt egy kisebb vagyont, mert te azt _mondod_, hogy lesz? Egy nyílpuskáért meg egy marék vesszőért, plusz egy szép ígéretért kérsz kétezer aranyat? *Megrázza fejét, megköszörüli a torkát.* Komolyan ez a tényállás? Meséld már el nekem, kérlek, hogy mi a biztosítékom? Miért is érné ez meg nekem?
1152. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-10-08 14:57:44
Üzenet elküldve: 2014-10-08 14:57:44
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Szelíd
//Halax Lamans és Kaiyko Di'Arie//
*Ezerszer elmondhatja újra Halax, hogy mit szeretne, erre a kovács ezerszer elmondja, hogy mi az ára és nem jutnak semmire továbbra sem. Sóhajtozás ide-oda.*
-Nem tartok belőle a farzsebemben. El kell készítenem, megrendelésre.
Az első két tételt viheti azonnal. A kardért meg jöjjön vissza ha komolyan érdekli. Addig összeszedheti a rávalót.
~Még akár munkát is tudok ajánlani. Az asszony utál mosogatni...~
*Rándul félmosolyra a férfi szája tekintélyes bajusza alatt.
A kis leskelődővel nem foglalkozik. Nem olyan nyájas, mint a kovácsné, az meg most éppen dinnye méretűre nőtt vöröslő fejjel pampog valamit a ház másik felében.*
*Ezerszer elmondhatja újra Halax, hogy mit szeretne, erre a kovács ezerszer elmondja, hogy mi az ára és nem jutnak semmire továbbra sem. Sóhajtozás ide-oda.*
-Nem tartok belőle a farzsebemben. El kell készítenem, megrendelésre.
Az első két tételt viheti azonnal. A kardért meg jöjjön vissza ha komolyan érdekli. Addig összeszedheti a rávalót.
~Még akár munkát is tudok ajánlani. Az asszony utál mosogatni...~
*Rándul félmosolyra a férfi szája tekintélyes bajusza alatt.
A kis leskelődővel nem foglalkozik. Nem olyan nyájas, mint a kovácsné, az meg most éppen dinnye méretűre nőtt vöröslő fejjel pampog valamit a ház másik felében.*
1151. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-10-01 21:54:47
Üzenet elküldve: 2014-10-01 21:54:47
Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
* Reggel van. Tiban régen otthagyta erdőbéli táborhelyét, és most újra a városban jár. A reggeli harmattal kelt, és egy apró gyomorfájással. A sündisznó egy kicsit megfeküdte hasát, de legalább nem lett férges. (Legalábbis reméli, eléggé megsütötte azt a húst.) A mester már korán reggel munkálkodik a műhelyében, így Tibanra csak egy piilantást vet. A férfi biccentve köszön a kovácsnak, majd pár percnyi nézelődés után megszólítja.*
- Mennyire jók ezek a dobófegyverek? * kérdezi komoran, egy kést kezébe véve. * Nagyon kiegyensúlyozottnak érzem, azonban képes sérült is okozni?
- Ezek kiváló fegyverek. * Válaszol a kovács komoran, lassítva kalapács ütésein.* Az okozott sérülés pedig az eldobójától függ. Meg attól persze hogy milyen páncélt visel az ellenfél.
- Értem, persze. * Bólogat sokatmondóan Tiban. * Csak régen volt már a kezemben más fegyver mint a tőröm, tudja? * elenyedik párbeszédbe a kováccsal, mintha az régi ismerőse volna.* Viszont mióta a városban vagyok és minden második embernél kardokat meg íjjakat látok, valamiért úgy érzem hogy tovább kell képeznem magam. * Fél szemét becsuklya, és felemeli a fegyvert, mintha dobásra készülne. * Nem szeretném hogy itt szúrjanak le valamelyik sikátorban. Öregségben akarok eltávozni.
- Hogyha egy sikátorban támadják meg, nem sok hasznát fogja venni egy dobókésnek. Általában közelről szúrnak, tudja, hátba. * adja biztató tanácsát a kovács, kezével egy bökést mímelve.* Vagy hasba, előről. Az sem kellemes. Sokkal tovább tart mire az ember, tudja, meghal.
* Tiban leereszti a kést, majd száját elhúzva végig pillant az eladásra kínált fegyvereken.*
- A pajzsokhoz nem értek. Ahogy a vértekhez sem. * Jelenti ki bágyadtan.* Mit ajánlana?
- Magának? * Horkan fel a mester végigmérve a kalandort. * A futást.
- Mennyire jók ezek a dobófegyverek? * kérdezi komoran, egy kést kezébe véve. * Nagyon kiegyensúlyozottnak érzem, azonban képes sérült is okozni?
- Ezek kiváló fegyverek. * Válaszol a kovács komoran, lassítva kalapács ütésein.* Az okozott sérülés pedig az eldobójától függ. Meg attól persze hogy milyen páncélt visel az ellenfél.
- Értem, persze. * Bólogat sokatmondóan Tiban. * Csak régen volt már a kezemben más fegyver mint a tőröm, tudja? * elenyedik párbeszédbe a kováccsal, mintha az régi ismerőse volna.* Viszont mióta a városban vagyok és minden második embernél kardokat meg íjjakat látok, valamiért úgy érzem hogy tovább kell képeznem magam. * Fél szemét becsuklya, és felemeli a fegyvert, mintha dobásra készülne. * Nem szeretném hogy itt szúrjanak le valamelyik sikátorban. Öregségben akarok eltávozni.
- Hogyha egy sikátorban támadják meg, nem sok hasznát fogja venni egy dobókésnek. Általában közelről szúrnak, tudja, hátba. * adja biztató tanácsát a kovács, kezével egy bökést mímelve.* Vagy hasba, előről. Az sem kellemes. Sokkal tovább tart mire az ember, tudja, meghal.
* Tiban leereszti a kést, majd száját elhúzva végig pillant az eladásra kínált fegyvereken.*
- A pajzsokhoz nem értek. Ahogy a vértekhez sem. * Jelenti ki bágyadtan.* Mit ajánlana?
- Magának? * Horkan fel a mester végigmérve a kalandort. * A futást.
1150. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-09-30 21:41:48
Üzenet elküldve: 2014-09-30 21:41:48
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1664
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1664
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
*Svir az erdőből érkezik vissza a kovácsműhelybe, na nem, nem közvetlen, nem áll hatalmában az erdőből csak úgy a műhelyben teremni, mert ugyebár az még a hozzá hasonló hősöktől sem épp megszokott. Mi több, még tőlük is egyenesen szokatlan. Svir ehelyett - a többi közönséges halandóhoz hasonlóan - a piac felől jön, méghozzá az ajtón keresztül, véletlenül sem azon átsétálva, mint valami szellem.*
- Látom készen van! *Szólítja meg a kovácsot, akinél néhány órája az új tegez nyílvesszőt megrendelte.*
- Köszönöm! *Mondja, mikor átveszi a csomagot, majd távozik, még mielőtt újabb költekezésre adná a fejét.*
- Látom készen van! *Szólítja meg a kovácsot, akinél néhány órája az új tegez nyílvesszőt megrendelte.*
- Köszönöm! *Mondja, mikor átveszi a csomagot, majd távozik, még mielőtt újabb költekezésre adná a fejét.*
1149. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-09-30 17:41:29
Üzenet elküldve: 2014-09-30 17:41:29
Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
* Meleg és füst. Ez a két dolog az, ami egyből eljut tudatáig ahogyan belép a műhelybe. Fintorogva elhúzza a száját, majd gallérját finoman megigazítva lassú lépésekbe kezd. A kiállított áru igazán lenyűgöző, minden egyes darab a mester hozzáértését bizonyítja. Láthatóan mindent nagy hozzáértéssel és odafigyeléssel készítették. Tiban kezét hát mögött tartja, eképpen hajol közelebb egy hosszú, falon lógó pengéhez.*
- Igazán szép, nagyon szép. * jegyzi meg elismerően a kovács felé pillantva.* Csak harci eszközöket készít? *kérdezi hirtelen a férfi felé fordulva, aki kissé értetlenül emeli fel tekintetét a munkából.*
- Nos, természetesen nem. * Válaszol komoran.* Patkókat, szögeket, szerszámokat is készítek, ha erre gondolt az uraság.
- Nem igazán ilyesmikre gondoltam, mester. * Lép közelebb halvány, ám kissé ijesztő mosollyal a pulthoz.* A városőrségnek is ön kovácsol?
- Hát... alkalmanként igen. * húzza össze a szemöldökét az alak. * Mire akar kilyukadni? Mit keres?
* Tiban megtorpan, majd kovács kezében lévő remekre pillant. A lándzsa manapság primitív fegyvernek minősül, azonban ez az ember még egy egyszerű acélhegyet is képes műremekké faragni. Kezeit mellkasa előtt összefonja, majd komoran felteszi a kérdést.*
- Bilincsek uram. Bilincsek és lánc. * Lélegzi ki a szavakat. * Készít eféléket?
* A mester halkan szusszan egyet, majd tovább folytatja a lándzsa megmunkálását. Pár pillanatig csend ül a szobára, csupán a tűz sercegését és a kalapács ütéseit lehet hallani.*
- Embernek vagy jószágnak? * Kérdez vissza a kovács keserűen.*
- Embernek, orknak, elfnek, satöbbi. Mindennek aminek keze van. * Folytatja komoran Tiban. Újabb csend, kalapálás, tűz.*
- Sokba kerül. * Csattan a rövid válasz két kalapálás között.*
- Még nem is kell egyelőre, viszont köszönöm az együttműködését. Mindenképpen felkeresem önt jövőben, mester. * Köszön el biccentéssel Tiban, majd átlépdel a műhelyen, egyenesen az erdő irányába.*
~Mindenképpen.~
- Igazán szép, nagyon szép. * jegyzi meg elismerően a kovács felé pillantva.* Csak harci eszközöket készít? *kérdezi hirtelen a férfi felé fordulva, aki kissé értetlenül emeli fel tekintetét a munkából.*
- Nos, természetesen nem. * Válaszol komoran.* Patkókat, szögeket, szerszámokat is készítek, ha erre gondolt az uraság.
- Nem igazán ilyesmikre gondoltam, mester. * Lép közelebb halvány, ám kissé ijesztő mosollyal a pulthoz.* A városőrségnek is ön kovácsol?
- Hát... alkalmanként igen. * húzza össze a szemöldökét az alak. * Mire akar kilyukadni? Mit keres?
* Tiban megtorpan, majd kovács kezében lévő remekre pillant. A lándzsa manapság primitív fegyvernek minősül, azonban ez az ember még egy egyszerű acélhegyet is képes műremekké faragni. Kezeit mellkasa előtt összefonja, majd komoran felteszi a kérdést.*
- Bilincsek uram. Bilincsek és lánc. * Lélegzi ki a szavakat. * Készít eféléket?
* A mester halkan szusszan egyet, majd tovább folytatja a lándzsa megmunkálását. Pár pillanatig csend ül a szobára, csupán a tűz sercegését és a kalapács ütéseit lehet hallani.*
- Embernek vagy jószágnak? * Kérdez vissza a kovács keserűen.*
- Embernek, orknak, elfnek, satöbbi. Mindennek aminek keze van. * Folytatja komoran Tiban. Újabb csend, kalapálás, tűz.*
- Sokba kerül. * Csattan a rövid válasz két kalapálás között.*
- Még nem is kell egyelőre, viszont köszönöm az együttműködését. Mindenképpen felkeresem önt jövőben, mester. * Köszön el biccentéssel Tiban, majd átlépdel a műhelyen, egyenesen az erdő irányába.*
~Mindenképpen.~
1148. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-09-30 08:43:41
Üzenet elküldve: 2014-09-30 08:43:41
Rang: Játékos
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
* Rábukkan a kovács műhelyére. Már messziről lehet hallani az üllőnek csapódó kalapács csengését. Betér ide, hát, ha tud a kovács valamit kezdeni elnyűtt pajzsával. Ha nem lenne rá elég pénze, akkor megpróbál a kovács hasznára lenni valami munkában. Lehet, hogy adogathatja a szerszámokat, vagy lapátolhatja a szenet. Esetleg táplálhatja a tüzet. Mindegy neki mit kell tenni, de akkor is szerezni akar egy új pajzsot, bármi áron!*
1147. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-09-29 22:11:57
Üzenet elküldve: 2014-09-29 22:11:57
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
*A férfi arra ébred, hogy a fogadós ütögeti a vállát.*
- Kelj fel, már lassan sötétedik!
*Mordokhai nehézkesen, rosszkedvűen, rossz szájízzel, fel tápászkodik a székéről, majd megveregeti az előtte álló vállát.*
- Hálás köszönetem, hogy nem dobtál ki.
- Egy-egy ilyet még el tudok viselni.
*A vándor biccent, majd úgy dönt, hogy éppen itt az ideje felkeresnie a kovácsot. Oda indult akkor is, amikor elrabolták, azóta nem volt a városban.
Nyújtózik egyet, majd kilép a súlyos, sokat látott faajtón a még estére is forgalmas főtérre. Bár lassan már kezdenek kiürülni az utcák - az emberek vagy haza, vagy a fogadóba mennek -, még mindig bele lehet futni tömegekbe.
Mordokhai elindul a Szegénynegyed felé. Nem áll szándékában bárhol is időzni. Elmegy a kovácshoz, megnézi a kínálatot, aztán visszatér a fogadóba, kivesz egy szobát és alszik egyet. Gyorsan vág át az utcákon, fél szemmel mindig az erszényét figyeli. Amikor a következő negyedbe ér, már nem ügyel ilyen szinten a pénzére, az itt élők vagy máshogy, vagy sehogy sem lopnak.
Ezután a piac következik. Mordokhai itt már tapasztalja, hogy jelentősen kevesebben vannak, mint nap közben. Habár még nincs sötét, a nap már lemenőben van, tehát jó lesz sietni, ha még időben vissza szeretne térni.
Pár perc után már meghallja a hangot. Kalapács találkozik a felhevült acéllal. Kisvártatva már a tulajdonosával elegyedik egy rövid szóváltásba, a műhelyben.*
- Miben segíthetek?
- Csak nézelődni jöttem, de lehet, hogy veszek valamit.
*A kovács biccent, a vándor pedig nekilát körbejárni a kovács műhelyét.*
- Kelj fel, már lassan sötétedik!
*Mordokhai nehézkesen, rosszkedvűen, rossz szájízzel, fel tápászkodik a székéről, majd megveregeti az előtte álló vállát.*
- Hálás köszönetem, hogy nem dobtál ki.
- Egy-egy ilyet még el tudok viselni.
*A vándor biccent, majd úgy dönt, hogy éppen itt az ideje felkeresnie a kovácsot. Oda indult akkor is, amikor elrabolták, azóta nem volt a városban.
Nyújtózik egyet, majd kilép a súlyos, sokat látott faajtón a még estére is forgalmas főtérre. Bár lassan már kezdenek kiürülni az utcák - az emberek vagy haza, vagy a fogadóba mennek -, még mindig bele lehet futni tömegekbe.
Mordokhai elindul a Szegénynegyed felé. Nem áll szándékában bárhol is időzni. Elmegy a kovácshoz, megnézi a kínálatot, aztán visszatér a fogadóba, kivesz egy szobát és alszik egyet. Gyorsan vág át az utcákon, fél szemmel mindig az erszényét figyeli. Amikor a következő negyedbe ér, már nem ügyel ilyen szinten a pénzére, az itt élők vagy máshogy, vagy sehogy sem lopnak.
Ezután a piac következik. Mordokhai itt már tapasztalja, hogy jelentősen kevesebben vannak, mint nap közben. Habár még nincs sötét, a nap már lemenőben van, tehát jó lesz sietni, ha még időben vissza szeretne térni.
Pár perc után már meghallja a hangot. Kalapács találkozik a felhevült acéllal. Kisvártatva már a tulajdonosával elegyedik egy rövid szóváltásba, a műhelyben.*
- Miben segíthetek?
- Csak nézelődni jöttem, de lehet, hogy veszek valamit.
*A kovács biccent, a vándor pedig nekilát körbejárni a kovács műhelyét.*
1146. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-09-28 15:49:50
Üzenet elküldve: 2014-09-28 15:49:50
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 186
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 186
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Ízisz//
*Egy pillanatig emésztgeti a kovács szavait, végigpillant magán, megállapítja, hogy nem változott, aztán – mit tehet az ember hala ilyen helyzetben? – felkacag.*
- Nem ez lenne az első eset, kovácsmester! *Vállat von.* De sose zavart, hogy tévednek a népek. Az az ő bajuk, nem az enyém. *Összeüti tenyereit, ami tompa csattanást és visszafogott koccanást eredményez.* És én, mint már többször mondtam, kifejezetten ITT szeretnék vásárolni.
*Hangos sóhajt hallat, olyasfélét, amit azok a szülők szoktak, akik már vagy harminchatodjára mondják szeretett porontyuknak, hogy „meg ne húzd a tehén farkát”, és az a bitang kölök mégis a bocik körül kolbászol. Nem baj, lehetne rosszabb is. Rosszabb mindig lehetne, sajnos.*
- Kell, jóuram! Kard, nyílpuska, lőszer, világbéke, minutumra pontos homokóra, szarvas-szárnyas paripa, worg öleb, miegymás. De nem vagyok telhetetlen, megelégszek az első hárommal. Mutasd hát a mesterséged szimbólumának számító pengét! Ha valóban ér annyit, amennyire véded, hát tárgyalhatunk némi plusz pénzről… *Vállat von.* Legfeljebb pár hatig krumplin él a család. Nem olyan szörnyű az…
*Valóban, azt a híres-neves mesterkardot még nem is látta Halax, és ez gyanúra ad okot. Mint minden. Igazából nem kétli, hogy van raktáron a portékából, de jobb biztosra menni. És különben is! Ha minden kötél szakad, arra legalább jó lesz a termékbemutató, hogy meggyőződjön arról, hogy itt tartják a szajrét. Jaznek csak könnyebb dolga lesz, ha nem az egész várost kell átmolyolnia, csak ezt a pöpec kis házikót. Mit meg nem tesz a gyerekért, hihetetlen!
Viszont hősünk öregszik, így eshet meg az a szörnyűség, hogy nem veszi észre az ajtónál kibickedő perszónát. Bár, ha érzékelné is, az nem mutat hátbabökős hajlamokat, úgyhogy csak örömet okozna a Lamansnak. Elvégre ha kivágnák, mint macskát a dolgát végezni, legalább valami tompítaná az ajtó kilengését…*
*Egy pillanatig emésztgeti a kovács szavait, végigpillant magán, megállapítja, hogy nem változott, aztán – mit tehet az ember hala ilyen helyzetben? – felkacag.*
- Nem ez lenne az első eset, kovácsmester! *Vállat von.* De sose zavart, hogy tévednek a népek. Az az ő bajuk, nem az enyém. *Összeüti tenyereit, ami tompa csattanást és visszafogott koccanást eredményez.* És én, mint már többször mondtam, kifejezetten ITT szeretnék vásárolni.
*Hangos sóhajt hallat, olyasfélét, amit azok a szülők szoktak, akik már vagy harminchatodjára mondják szeretett porontyuknak, hogy „meg ne húzd a tehén farkát”, és az a bitang kölök mégis a bocik körül kolbászol. Nem baj, lehetne rosszabb is. Rosszabb mindig lehetne, sajnos.*
- Kell, jóuram! Kard, nyílpuska, lőszer, világbéke, minutumra pontos homokóra, szarvas-szárnyas paripa, worg öleb, miegymás. De nem vagyok telhetetlen, megelégszek az első hárommal. Mutasd hát a mesterséged szimbólumának számító pengét! Ha valóban ér annyit, amennyire véded, hát tárgyalhatunk némi plusz pénzről… *Vállat von.* Legfeljebb pár hatig krumplin él a család. Nem olyan szörnyű az…
*Valóban, azt a híres-neves mesterkardot még nem is látta Halax, és ez gyanúra ad okot. Mint minden. Igazából nem kétli, hogy van raktáron a portékából, de jobb biztosra menni. És különben is! Ha minden kötél szakad, arra legalább jó lesz a termékbemutató, hogy meggyőződjön arról, hogy itt tartják a szajrét. Jaznek csak könnyebb dolga lesz, ha nem az egész várost kell átmolyolnia, csak ezt a pöpec kis házikót. Mit meg nem tesz a gyerekért, hihetetlen!
Viszont hősünk öregszik, így eshet meg az a szörnyűség, hogy nem veszi észre az ajtónál kibickedő perszónát. Bár, ha érzékelné is, az nem mutat hátbabökős hajlamokat, úgyhogy csak örömet okozna a Lamansnak. Elvégre ha kivágnák, mint macskát a dolgát végezni, legalább valami tompítaná az ajtó kilengését…*
1145. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-09-27 10:47:28
Üzenet elküldve: 2014-09-27 10:47:28
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 370
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 370
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
// Halax Lamans //
*Mintha egy idegen világba csöppent volna. A kapuk bezárulnak előtte, a szájak összeszorulnak, a segítőkészség pedig úgy illan el, mint pillangók a lovasroham elől. Kaiyko eddig se tobzódó önbizalma lassan már pakolja kevéske kis motyóját, hogy végleg odébbálljon. Sosem gondolta, hogy ilyen nehéz dolga lesz a városiakkal. Tüskés bokrokon (és egy hangyabolyon) átvergődni pár szem szamócáért, hát az sokkal hálásabb mutatványnak tűnik így visszagondolva, mint az itteniekből egy tisztességes választ kihúzni. Mi baja van ezeknek? Vagy vele nem stimmel valami? Nem fér a fejébe, miért rekesztik ki ilyen látványosan. Ahogy körülnéz, vannak itt nála sokkal furcsább szerzetek is. Sőt! Ahogy igaz körülnéz, kevés világi dolgot látott szeme egyre jobban kitágul a furcsaságok özönén. Még sosem látott azelőtt tündért vagy óriást. Volt idő, amikor azt hitte, ezek a lények csak bácsikája túlzó képzeletének szüleményei. Idővel persze rá kellett jönnie, hogy az öreg Narr-nak az igazmondás nagyon is határozott jellemvonása volt.
A kovácsműhely közelében megülő illat felrázza az emléket, amikor a kiszolgált zsoldos először adott kardot a kezébe. Azt mondta, az élre fent acél dolga, hogy megvédje forgatóját s mind, kik érdemesnek találtatnak rá. Hirtelen megelevenedtek Kaiyko előtt a könyvek hősies történetei lovagokról, harcosnőkről, bátor vitézekről, igaz ügyekről. De amit Narr bácsi ezután mesélt, hamar szertezavarta a történetírók ábrándos megfogalmazásait. „A kardot egyvalamire találták ki, arra, hogy vért fakasszon. Ha pengét rántasz, ez lebegjen a szemed előtt. Aki háborút visel vagy bérbe adja a kardját, ölésre esküszik fel, nem másra.”
Sokat mesélt a zsoldosévekről és ezeket a meséket sosem szőtte át a legendák pátosza. Mégis fontos dolgokat tanítottak a türelemről, az alázatosságról, a kötelességről, a becsületről és arról, hogy a bizalom milyen veszélyes, s épp ezért mennyire drága dolog.
Kaiyko még próbálkozik két kofánál, hogy útbaigazítást kérjen, a negyediktől már félúton elkanyarodik, mert az a szúrós tekintet, amivel az asszonyság fogadta, eleve nem ígért semmi jót. Így kavarodott a kovácsműhely elé. Talán legalább azt megtudhatja, hogy mi volt a kencében, amit a kovács annak a nyomorult kancának a fájós lábára adott.
Mivel nem tudja pontosan, szokás-e itt kopogtatni, a geszus is eléggé határozatlanra sikerül. De hiába ismétli meg már egy kicsit hangosabban, válasz nem érkezik. Valószínűleg azért, mert bentről harsány szóáradatot hall kiszűrődni. Végül aztán benyit, de elhatározása cserben hagyja, mikor az ajtó még csak egy arasznyira tárul. Odabent eléggé határozott beszélgetés folyik. Kaiyko nem biztos benne, hogy jó ötlet lenne-e üzletkötés alatt közbevágni. Ahogy hallja ráadásul súlyos pénzekről forog a szó. Megszeppenése észrevétlenül fordul át kíváncsiságba, s csakhamar azon kapja magát, hogy élénken figyeli, mint alakul a diskurzus. Illetve nem kapja magát semmin, hiszen ha észrevenné, mit csinál épp, elsüllyedne szégyenében.
Hallgatja a férfit, aki a mesterkard meg a nyílpuskák ügyében alkudozik. Megdöbben a történeten, amit amaz a vademberekről mond. Biztos világlátott ember lehet. Egész magával ragadó a lendület és az az átélés, amivel beszél. Kaiyko igyekszik belesni az ajtórésen, de csak részleteiben látja az idegent. Nem igazán tudja megítélni, miféle. Nemesember lehet? Vagy valami kóbor világfi? Kalóz? Még sosem látott kalózt vagy tengerjáró kereskedőt. Narr bácsi szerint ezt a kettőt egy hajszál választja el… vagy a széljárás vagy az se. A kovácsról azonban most se lett jobb véleménye. Rátarti alaknak tűnik. Lassan már az a gondolat is elkezd motoszkálni a fejében, hogy talán azért nem hat az a kence, mert az istállómester nem fizetett eleget.
Akárhogy is, szeretne mihamarabb megoldást találni a hátas ügyében. Most viszont kezd kételkedni benne, hogy ennek a megoldásnak a kovács lesz a kulcsa. De talán valaki más… *
*Mintha egy idegen világba csöppent volna. A kapuk bezárulnak előtte, a szájak összeszorulnak, a segítőkészség pedig úgy illan el, mint pillangók a lovasroham elől. Kaiyko eddig se tobzódó önbizalma lassan már pakolja kevéske kis motyóját, hogy végleg odébbálljon. Sosem gondolta, hogy ilyen nehéz dolga lesz a városiakkal. Tüskés bokrokon (és egy hangyabolyon) átvergődni pár szem szamócáért, hát az sokkal hálásabb mutatványnak tűnik így visszagondolva, mint az itteniekből egy tisztességes választ kihúzni. Mi baja van ezeknek? Vagy vele nem stimmel valami? Nem fér a fejébe, miért rekesztik ki ilyen látványosan. Ahogy körülnéz, vannak itt nála sokkal furcsább szerzetek is. Sőt! Ahogy igaz körülnéz, kevés világi dolgot látott szeme egyre jobban kitágul a furcsaságok özönén. Még sosem látott azelőtt tündért vagy óriást. Volt idő, amikor azt hitte, ezek a lények csak bácsikája túlzó képzeletének szüleményei. Idővel persze rá kellett jönnie, hogy az öreg Narr-nak az igazmondás nagyon is határozott jellemvonása volt.
A kovácsműhely közelében megülő illat felrázza az emléket, amikor a kiszolgált zsoldos először adott kardot a kezébe. Azt mondta, az élre fent acél dolga, hogy megvédje forgatóját s mind, kik érdemesnek találtatnak rá. Hirtelen megelevenedtek Kaiyko előtt a könyvek hősies történetei lovagokról, harcosnőkről, bátor vitézekről, igaz ügyekről. De amit Narr bácsi ezután mesélt, hamar szertezavarta a történetírók ábrándos megfogalmazásait. „A kardot egyvalamire találták ki, arra, hogy vért fakasszon. Ha pengét rántasz, ez lebegjen a szemed előtt. Aki háborút visel vagy bérbe adja a kardját, ölésre esküszik fel, nem másra.”
Sokat mesélt a zsoldosévekről és ezeket a meséket sosem szőtte át a legendák pátosza. Mégis fontos dolgokat tanítottak a türelemről, az alázatosságról, a kötelességről, a becsületről és arról, hogy a bizalom milyen veszélyes, s épp ezért mennyire drága dolog.
Kaiyko még próbálkozik két kofánál, hogy útbaigazítást kérjen, a negyediktől már félúton elkanyarodik, mert az a szúrós tekintet, amivel az asszonyság fogadta, eleve nem ígért semmi jót. Így kavarodott a kovácsműhely elé. Talán legalább azt megtudhatja, hogy mi volt a kencében, amit a kovács annak a nyomorult kancának a fájós lábára adott.
Mivel nem tudja pontosan, szokás-e itt kopogtatni, a geszus is eléggé határozatlanra sikerül. De hiába ismétli meg már egy kicsit hangosabban, válasz nem érkezik. Valószínűleg azért, mert bentről harsány szóáradatot hall kiszűrődni. Végül aztán benyit, de elhatározása cserben hagyja, mikor az ajtó még csak egy arasznyira tárul. Odabent eléggé határozott beszélgetés folyik. Kaiyko nem biztos benne, hogy jó ötlet lenne-e üzletkötés alatt közbevágni. Ahogy hallja ráadásul súlyos pénzekről forog a szó. Megszeppenése észrevétlenül fordul át kíváncsiságba, s csakhamar azon kapja magát, hogy élénken figyeli, mint alakul a diskurzus. Illetve nem kapja magát semmin, hiszen ha észrevenné, mit csinál épp, elsüllyedne szégyenében.
Hallgatja a férfit, aki a mesterkard meg a nyílpuskák ügyében alkudozik. Megdöbben a történeten, amit amaz a vademberekről mond. Biztos világlátott ember lehet. Egész magával ragadó a lendület és az az átélés, amivel beszél. Kaiyko igyekszik belesni az ajtórésen, de csak részleteiben látja az idegent. Nem igazán tudja megítélni, miféle. Nemesember lehet? Vagy valami kóbor világfi? Kalóz? Még sosem látott kalózt vagy tengerjáró kereskedőt. Narr bácsi szerint ezt a kettőt egy hajszál választja el… vagy a széljárás vagy az se. A kovácsról azonban most se lett jobb véleménye. Rátarti alaknak tűnik. Lassan már az a gondolat is elkezd motoszkálni a fejében, hogy talán azért nem hat az a kence, mert az istállómester nem fizetett eleget.
Akárhogy is, szeretne mihamarabb megoldást találni a hátas ügyében. Most viszont kezd kételkedni benne, hogy ennek a megoldásnak a kovács lesz a kulcsa. De talán valaki más… *
1144. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-09-24 22:13:57
Üzenet elküldve: 2014-09-24 22:13:57
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1664
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1664
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
//Elinara, Yerougha//
*Bólint, ha nem kér lehetetlent a lány, akkor tényleg semmiség. Ha lehetetlent kér, akkor majd talán, de csak talán beismerik, hogy ez nekik is megerőltető, de csak egészen kicsikét. A hősök nem fáradnak, mert nem is fáradhatnak el. Délidőben, ebéd előtt legalábbis nem, akkor inkább éhesek szoktak lenni. A választásért cserébe majd el is várja, hogy Elinara megcsillogtassa nekik főzőtudományát. Reméli, hogy a tündérek a sült almánál és a párolt gyökereknél ízletesebb vacsorákat is képesek elkészíteni. Majd kiderül ez is!*
- Azért a trollok barlangjába ne akarjon beséltálni. Persze nem kétséges, hogy képesek lennénk még velük is végezni, ha muszáj lenne. *Az rendben van, hogy hősök, de a halála előtt még szeretne megöregedni, meg ilyenek. Szerencsére Elinara nem úgy néz ki, mint aki direkt belesétálna egy sárkány szájába.*
- Menjünk. *Bólint, majd követi Elinarát.*
A hozzászólás írója (Svir Gia) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.09.24 22:14:24
*Bólint, ha nem kér lehetetlent a lány, akkor tényleg semmiség. Ha lehetetlent kér, akkor majd talán, de csak talán beismerik, hogy ez nekik is megerőltető, de csak egészen kicsikét. A hősök nem fáradnak, mert nem is fáradhatnak el. Délidőben, ebéd előtt legalábbis nem, akkor inkább éhesek szoktak lenni. A választásért cserébe majd el is várja, hogy Elinara megcsillogtassa nekik főzőtudományát. Reméli, hogy a tündérek a sült almánál és a párolt gyökereknél ízletesebb vacsorákat is képesek elkészíteni. Majd kiderül ez is!*
- Azért a trollok barlangjába ne akarjon beséltálni. Persze nem kétséges, hogy képesek lennénk még velük is végezni, ha muszáj lenne. *Az rendben van, hogy hősök, de a halála előtt még szeretne megöregedni, meg ilyenek. Szerencsére Elinara nem úgy néz ki, mint aki direkt belesétálna egy sárkány szájába.*
- Menjünk. *Bólint, majd követi Elinarát.*
A hozzászólás írója (Svir Gia) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.09.24 22:14:24
1143. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-09-24 21:42:08
Üzenet elküldve: 2014-09-24 21:42:08
![>Yerougha Enchris [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10838_1486992453_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
//Elinara, Svir//
*Sejtelme sincs ugyan róla, hogy mi keresnivalója van a meglehetősen félénk Elinarának az erdőben, főként annak a szélén, mégis rábólint a tervre. Az elmúlt két napban amúgy is egyfajta Ismerd meg Artheniort kihívást játszottak, ebbe bőven belefér az erdő pereme, de még a mélye is. Azt azért még megvárja, hogy az íjász letárgyalja üzleti ügyeit a kováccsal.*
- Legyen! *summázza röviden a döntést, jelezve egyúttal azt is, hogy Elinara szabad kezet kap az odavezetésükre. Végtére is nem olyan nagy baj, hogy ha csak egy rövid időre is, de megszabadulnak a városi lét forgatagától és nyüzsgésétől. Követi hát a tündért. Visszatértükig majd elgondolkodik azon, érdemes-e a Csávát lecserélni bármire is, beleértve természetesen a kovácsműhely legkülönlegesebb kimunkálású darabjait is.*
*Sejtelme sincs ugyan róla, hogy mi keresnivalója van a meglehetősen félénk Elinarának az erdőben, főként annak a szélén, mégis rábólint a tervre. Az elmúlt két napban amúgy is egyfajta Ismerd meg Artheniort kihívást játszottak, ebbe bőven belefér az erdő pereme, de még a mélye is. Azt azért még megvárja, hogy az íjász letárgyalja üzleti ügyeit a kováccsal.*
- Legyen! *summázza röviden a döntést, jelezve egyúttal azt is, hogy Elinara szabad kezet kap az odavezetésükre. Végtére is nem olyan nagy baj, hogy ha csak egy rövid időre is, de megszabadulnak a városi lét forgatagától és nyüzsgésétől. Követi hát a tündért. Visszatértükig majd elgondolkodik azon, érdemes-e a Csávát lecserélni bármire is, beleértve természetesen a kovácsműhely legkülönlegesebb kimunkálású darabjait is.*
1142. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-09-24 20:43:44
Üzenet elküldve: 2014-09-24 20:43:44
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Svir, Yerougha//
*Itt a bizonyítéka annak, hogy Albun di Nomam mégis csak álruhás lovag, nemes szívűen rábízza a döntést és arra megy amerre csak szeretne! Most, hogy rábízta ő is a további útitervet azt sem bántja, hogy Svir eléggé zavarba hozta az előbb. Édes mosoly terül szét az arcán, amit csak kiemel örömtől csillogó szeme és még szárnyai is lelkesen libbenek. Nem sokkal ezelőtt, a piacon azon gondolkozott lázasan, hogy pótolhatná aranyait immár, üresen tátongó bőrszütyőjéből, de az egyetlen megoldás, ami eszébe jutott, hogy megkeresse az elég ritka Észak reménye nevű gyógyító hatású növényt, amiért a piacon biztosan kapna néhány aranyat, a gyógyfűárustól. Az Artheniori erdőbe, bemenni rejtőzködve óvatosan, az természetes, de keresgélni védtelenül és nyugtalanul az nem lenne túl jó móka, de két testőrrel teljesen más a helyzet. Hős védelmezőivel nyugodtan beléphet az erdő sűrű fái közé, nincs mitől tartani.*
-Ó... Köszönöm, igazán kedvesek, hogy rám bízzák, hogy merre tovább. Az igazság az, hogy én körül néznék az erdőben... persze nem túl messze az erdő szélétől, bár beljebb is mehetünk nyugodtan önökkel, ugye semmi félnivalóm nem lehet!
*A lelkesedés és a hála egyértelműen kiolvasható szavaiból és a szemeiből egyaránt. A két férfi ember kedvességét egyszerűen csodálatosnak tartja, nem is csoda hisz nemes hősök, a veszélyes erdő velük csak egy kellemes teadélután és semmi más.*
-Akár mehetünk is, nincs innen nagyon messze, így nem okoz, majd gondot visszajönni, ha elkészülnek a kért fegyverekkel.
*Vidáman kilibben az ajtón az erdő irányába, de azért megáll a bejáratnál, hogy biztosan maga mellet tudja két védelmező lovagját.*
A hozzászólás írója (Elinara Ginivrien) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.09.24 20:47:32
*Itt a bizonyítéka annak, hogy Albun di Nomam mégis csak álruhás lovag, nemes szívűen rábízza a döntést és arra megy amerre csak szeretne! Most, hogy rábízta ő is a további útitervet azt sem bántja, hogy Svir eléggé zavarba hozta az előbb. Édes mosoly terül szét az arcán, amit csak kiemel örömtől csillogó szeme és még szárnyai is lelkesen libbenek. Nem sokkal ezelőtt, a piacon azon gondolkozott lázasan, hogy pótolhatná aranyait immár, üresen tátongó bőrszütyőjéből, de az egyetlen megoldás, ami eszébe jutott, hogy megkeresse az elég ritka Észak reménye nevű gyógyító hatású növényt, amiért a piacon biztosan kapna néhány aranyat, a gyógyfűárustól. Az Artheniori erdőbe, bemenni rejtőzködve óvatosan, az természetes, de keresgélni védtelenül és nyugtalanul az nem lenne túl jó móka, de két testőrrel teljesen más a helyzet. Hős védelmezőivel nyugodtan beléphet az erdő sűrű fái közé, nincs mitől tartani.*
-Ó... Köszönöm, igazán kedvesek, hogy rám bízzák, hogy merre tovább. Az igazság az, hogy én körül néznék az erdőben... persze nem túl messze az erdő szélétől, bár beljebb is mehetünk nyugodtan önökkel, ugye semmi félnivalóm nem lehet!
*A lelkesedés és a hála egyértelműen kiolvasható szavaiból és a szemeiből egyaránt. A két férfi ember kedvességét egyszerűen csodálatosnak tartja, nem is csoda hisz nemes hősök, a veszélyes erdő velük csak egy kellemes teadélután és semmi más.*
-Akár mehetünk is, nincs innen nagyon messze, így nem okoz, majd gondot visszajönni, ha elkészülnek a kért fegyverekkel.
*Vidáman kilibben az ajtón az erdő irányába, de azért megáll a bejáratnál, hogy biztosan maga mellet tudja két védelmező lovagját.*
A hozzászólás írója (Elinara Ginivrien) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.09.24 20:47:32
1141. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-09-24 20:35:54
Üzenet elküldve: 2014-09-24 20:35:54
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Szelíd
//Halax Lamans//
*A történetet elhallgatva az asszony egyébként is cipó képe péklapát méretűvé dagad és izzó vörössé válik, de a kovács mintha kezdene átlátni a szitán. Bizonyára sokszor próbáltak meg belőle hasonló mesékkel árengedményt kicsikarni. De azért végigvárja mit szeretne mondani Halax.*
-Akkor jobb ha nem látják errefelé a barátai, még a végén bugrisnak nézik! Menjen, vásároljon a vademberektől!
*A számszeríjakhoz és vesszőkhöz még nem is lenne lehetetlen hozzájutni, de a mesterkard már más tészta. Jelenleg annak az árát fedezi a felkínált összeg, így a teljes megrendelést egészen biztos nem fogja tudni megoldani ennyiből a férfi.*
-Na kell valami, vagy nem?
*Kérdezi a kovács határozottan. Ez amolyan fel is út, le is út helyzet.
A nő meg csak szívja a fogát vöröslő fejjel, de már nem szólal meg.*
*A történetet elhallgatva az asszony egyébként is cipó képe péklapát méretűvé dagad és izzó vörössé válik, de a kovács mintha kezdene átlátni a szitán. Bizonyára sokszor próbáltak meg belőle hasonló mesékkel árengedményt kicsikarni. De azért végigvárja mit szeretne mondani Halax.*
-Akkor jobb ha nem látják errefelé a barátai, még a végén bugrisnak nézik! Menjen, vásároljon a vademberektől!
*A számszeríjakhoz és vesszőkhöz még nem is lenne lehetetlen hozzájutni, de a mesterkard már más tészta. Jelenleg annak az árát fedezi a felkínált összeg, így a teljes megrendelést egészen biztos nem fogja tudni megoldani ennyiből a férfi.*
-Na kell valami, vagy nem?
*Kérdezi a kovács határozottan. Ez amolyan fel is út, le is út helyzet.
A nő meg csak szívja a fogát vöröslő fejjel, de már nem szólal meg.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2054-2073