Archívum - Arthenior - Kovácsműhely
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 70 (1381. - 1400. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Tyran Razzury [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/310_ember-elf-felelf-sotetelf_ferfi.jpg)
![>Mirasyn Foks [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11132_1521230910_ember_no.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2054-2073
1400. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2015-12-26 18:43:34
Üzenet elküldve: 2015-12-26 18:43:34
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Hat nap, hat éjszaka//
*A talán sokak által nem éppen pozitív felsorolásra szinte mit sem reagál. Olyasmik ezek, amikre sok mindenki költ, mit tagadja, egy részére maga is költ. Illetve kiad aranyat olyasmikért, amire más csak a szemeit forgatná, vagy értetlenkedne. Ezt nem fogja felróni, habár ha tényleg csak ez az, amire a hím elkótyavetyéli az ég tudja honnan szerzett tallérjait, az elég szomorú. Hogy finoman fogalmazzon.
A fegyver válogatás közben elhangzó panaszra azonban végre a mélységire villannak a skarlát szemek. Éppen egy hosszúkardot nézegetett, ami egy rövidkard mellett hevert. Mindkét fegyvert kézbe veszi, tesz fele néhány körkörös mozdulatot, mintha a súlyozásukat, forgathatóságukat tanulmányozná, majd szinte teljes erőből egymáshoz üti a két acélt, mintha csak egy csata közepén a találkoznának a pengék. A hangos csörrenésre a mester is odanéz mogorván, de vissza is tér a munkájához, amint látja, hogy a problémás vevő leteszi a kardokat.
És szúrós szemmel néz a másik mélységire.*
- Hát hogyne, bizonyára sokra mennék ma veled, ha a fejed előbb hasad ketté, minthogy az ellenség kardja eltalálná. *Morog egy sort.* Ne aggódj, azért fogsz kelleni, mert harcos vagy, de igazán kíváncsi vagyok, mi vitt rá, hogy az első napon másnaposságtól szédelegve kerülj elő. És örülj, hogy ezért nem számolok fel egy napot. *Közelebb lépve Kharasshihoz szinte ingerülten sziszegi csak a szavakat.*
- Nem gondolkozol, valami az eszedet vette, és tudni akarom, mi és mennyire, hogy aszerint számoljak, mennyire vagy használható. Mehetünk is, irány a Pegazus.
*A talán sokak által nem éppen pozitív felsorolásra szinte mit sem reagál. Olyasmik ezek, amikre sok mindenki költ, mit tagadja, egy részére maga is költ. Illetve kiad aranyat olyasmikért, amire más csak a szemeit forgatná, vagy értetlenkedne. Ezt nem fogja felróni, habár ha tényleg csak ez az, amire a hím elkótyavetyéli az ég tudja honnan szerzett tallérjait, az elég szomorú. Hogy finoman fogalmazzon.
A fegyver válogatás közben elhangzó panaszra azonban végre a mélységire villannak a skarlát szemek. Éppen egy hosszúkardot nézegetett, ami egy rövidkard mellett hevert. Mindkét fegyvert kézbe veszi, tesz fele néhány körkörös mozdulatot, mintha a súlyozásukat, forgathatóságukat tanulmányozná, majd szinte teljes erőből egymáshoz üti a két acélt, mintha csak egy csata közepén a találkoznának a pengék. A hangos csörrenésre a mester is odanéz mogorván, de vissza is tér a munkájához, amint látja, hogy a problémás vevő leteszi a kardokat.
És szúrós szemmel néz a másik mélységire.*
- Hát hogyne, bizonyára sokra mennék ma veled, ha a fejed előbb hasad ketté, minthogy az ellenség kardja eltalálná. *Morog egy sort.* Ne aggódj, azért fogsz kelleni, mert harcos vagy, de igazán kíváncsi vagyok, mi vitt rá, hogy az első napon másnaposságtól szédelegve kerülj elő. És örülj, hogy ezért nem számolok fel egy napot. *Közelebb lépve Kharasshihoz szinte ingerülten sziszegi csak a szavakat.*
- Nem gondolkozol, valami az eszedet vette, és tudni akarom, mi és mennyire, hogy aszerint számoljak, mennyire vagy használható. Mehetünk is, irány a Pegazus.
1399. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2015-12-25 10:01:59
Üzenet elküldve: 2015-12-25 10:01:59
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 852
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 852
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Hat nap, hat éjszaka//
*Néhány utcányi csend, semmibe csorgó lehetőségek kínos feszengésben végigvárt halála. Örvendetes nagylelkűség a sorstól. A mihasznaság kényelme még kitart, de teljességét kissé megbontják a nőstény szavai. Kharasshi már nagyon jól ismeri ezt a kígyónyelvű puhatolózást. Az agyafúrt kis szuka ott a kastélynál olyan iskolapéldába illően kötötte meg vele, s rántotta két vállra, hogy a hímet még mindig eszi a fene miatta.*
- Italra *vonja meg a vállát* - szajhákra, kártyára, tubákra *morogja a féligazságokat. Rossz szokásait mindenféle szégyenérzet nélkül szórja sorba.
Már ahogy közelednek, tudja, hogy a fejfájása nem fog lelkesedni ezért az úti célért. Belépve forgatja is a szemét minden nyavalyás kalapácscsapásra, de kénytelen megbékélni a helyzettel. A nőstényke válogat. Ráérősen. Hogy a fene essen bele!
A felhívásra, hogy akár ő is kereshet valami magának tetszőt ez idő alatt, csak fenntartásoktól telve sandít körbe. Ő a pallosát semmire le nem cserélné, ajánlgassanak neki hétélű, törhetetlen mesterkardot vagy a kénköves pokol egy formára kovácsolt darabját. Viszont egy fenésre talán rábízná a kovácsra. Persze nem itt hagyva a fegyvert, legfeljebb úgy, hogy ha ő maga szúrós szemmel figyelheti végig az egész műveletet. De ez sem létszükség. A pengéire és a hátasára mindig gondot visel. Kiváló fenőkövei vannak, s maga is el tudja végezni, amit kell.*
- Elbeszélgetünk? *kérdez vissza olyasmi hangsúllyal, amiből sejthető, hogy a nyúzásnak is jobban örülne.* - Azt hittem, kardnak kellek *hozza fel egy magafajta mélységi legpraktikusabb felhasználási módját, ami elég egyértelműnek tűnt, már, amikor megegyeztek.* - Nem társalkodónőnek *dünnyögi kelletlenül az orra alatt.
Persze, nem azért morcoskodik, mert annyira vágyná a vérontást vagy a másokkal való összeakaszkodást, mint utasított verőember. Nem fűlik hozzá a foga, hogy beszélgetésbe elegyedjen ezzel nőszeméllyel. Olyan dolgokat húz ki belőle, amikről egyáltalán nem akarna beszélni és ez határtalanul dühíti.*
*Néhány utcányi csend, semmibe csorgó lehetőségek kínos feszengésben végigvárt halála. Örvendetes nagylelkűség a sorstól. A mihasznaság kényelme még kitart, de teljességét kissé megbontják a nőstény szavai. Kharasshi már nagyon jól ismeri ezt a kígyónyelvű puhatolózást. Az agyafúrt kis szuka ott a kastélynál olyan iskolapéldába illően kötötte meg vele, s rántotta két vállra, hogy a hímet még mindig eszi a fene miatta.*
- Italra *vonja meg a vállát* - szajhákra, kártyára, tubákra *morogja a féligazságokat. Rossz szokásait mindenféle szégyenérzet nélkül szórja sorba.
Már ahogy közelednek, tudja, hogy a fejfájása nem fog lelkesedni ezért az úti célért. Belépve forgatja is a szemét minden nyavalyás kalapácscsapásra, de kénytelen megbékélni a helyzettel. A nőstényke válogat. Ráérősen. Hogy a fene essen bele!
A felhívásra, hogy akár ő is kereshet valami magának tetszőt ez idő alatt, csak fenntartásoktól telve sandít körbe. Ő a pallosát semmire le nem cserélné, ajánlgassanak neki hétélű, törhetetlen mesterkardot vagy a kénköves pokol egy formára kovácsolt darabját. Viszont egy fenésre talán rábízná a kovácsra. Persze nem itt hagyva a fegyvert, legfeljebb úgy, hogy ha ő maga szúrós szemmel figyelheti végig az egész műveletet. De ez sem létszükség. A pengéire és a hátasára mindig gondot visel. Kiváló fenőkövei vannak, s maga is el tudja végezni, amit kell.*
- Elbeszélgetünk? *kérdez vissza olyasmi hangsúllyal, amiből sejthető, hogy a nyúzásnak is jobban örülne.* - Azt hittem, kardnak kellek *hozza fel egy magafajta mélységi legpraktikusabb felhasználási módját, ami elég egyértelműnek tűnt, már, amikor megegyeztek.* - Nem társalkodónőnek *dünnyögi kelletlenül az orra alatt.
Persze, nem azért morcoskodik, mert annyira vágyná a vérontást vagy a másokkal való összeakaszkodást, mint utasított verőember. Nem fűlik hozzá a foga, hogy beszélgetésbe elegyedjen ezzel nőszeméllyel. Olyan dolgokat húz ki belőle, amikről egyáltalán nem akarna beszélni és ez határtalanul dühíti.*
1398. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2015-12-24 18:41:47
Üzenet elküldve: 2015-12-24 18:41:47
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Hat nap, hat éjszaka//
*A csődört immár ő vezetve hagyja maga mögött a Piactér nyüzsgését. Borús hangulata némileg enyhül, amint egy csendesebb, és felszíniektől kevésbé mentes környezetbe érnek. Általában tolerálja őket, de most nagyon nagyon elege van az összesből. Frusztrációjától egy fáradt sóhajjal szabadul meg.*
- No és ha nem eltört kupicás poharakra költöd az aranyakat, akkor mire vered el? *Pillant végül a mélységire. Ó, nem feledkezett meg arról, hogy az óra bizony ketyeg, és hogy ezt neki ki kell használnia. Az előkészületekkel azonban még nem végzett teljesen, így az első nap lazábbra sikeredik, mint szeretné. Habár egy másnaposságtól meggyötört mélységivel talán jobb is, ha nem vág neki egyből következő vállalkozásának, habár a mostani incidensek után cseppet sem biztos benne, hogy egyáltalán meg fogja érni a beleölt energiát és fáradtságot.
Ügye azonban most ettől teljesen független is lehet, de annak sem árt. Léptei ugyanis a kovács műhelyéhez vezeti a párosukat. Nem mintha külön kínozni akarná Kharasshit, de ha volt olyan botor, hogy pont az előző este igya matt részegre magát, viselje következményeit, amik most folyamatos kalapálás formájában.
Belépve aprót biccent a mesternek, majd rögtön el is kezdi szemügyre venni a portékát. Elsőnek egy olyan kardot vesz kézbe, amit Lichanechben látott már néhányszor, és mindig is kíváncsi volt rá. A hullámos penge a vizek hullámait idézi, és aki kellő ügyességgel forgatja, nagyon csúnya sérüléseket tud okozni vele. De hamar le is teszi.*
- Nyugodtan nézz szét, van annyi időnk, hogy te is vásárolja valamit. *Fordul Kharasshi felé.* Vagy ha úgy jobb, készülj lelkiekben, hogy utána a Pegazusba megyünk. Elbeszélgetünk egy jót. *Villant egy széles mosolyt a hímre.* Másnap pedig hajnalban indulunk.
*A csődört immár ő vezetve hagyja maga mögött a Piactér nyüzsgését. Borús hangulata némileg enyhül, amint egy csendesebb, és felszíniektől kevésbé mentes környezetbe érnek. Általában tolerálja őket, de most nagyon nagyon elege van az összesből. Frusztrációjától egy fáradt sóhajjal szabadul meg.*
- No és ha nem eltört kupicás poharakra költöd az aranyakat, akkor mire vered el? *Pillant végül a mélységire. Ó, nem feledkezett meg arról, hogy az óra bizony ketyeg, és hogy ezt neki ki kell használnia. Az előkészületekkel azonban még nem végzett teljesen, így az első nap lazábbra sikeredik, mint szeretné. Habár egy másnaposságtól meggyötört mélységivel talán jobb is, ha nem vág neki egyből következő vállalkozásának, habár a mostani incidensek után cseppet sem biztos benne, hogy egyáltalán meg fogja érni a beleölt energiát és fáradtságot.
Ügye azonban most ettől teljesen független is lehet, de annak sem árt. Léptei ugyanis a kovács műhelyéhez vezeti a párosukat. Nem mintha külön kínozni akarná Kharasshit, de ha volt olyan botor, hogy pont az előző este igya matt részegre magát, viselje következményeit, amik most folyamatos kalapálás formájában.
Belépve aprót biccent a mesternek, majd rögtön el is kezdi szemügyre venni a portékát. Elsőnek egy olyan kardot vesz kézbe, amit Lichanechben látott már néhányszor, és mindig is kíváncsi volt rá. A hullámos penge a vizek hullámait idézi, és aki kellő ügyességgel forgatja, nagyon csúnya sérüléseket tud okozni vele. De hamar le is teszi.*
- Nyugodtan nézz szét, van annyi időnk, hogy te is vásárolja valamit. *Fordul Kharasshi felé.* Vagy ha úgy jobb, készülj lelkiekben, hogy utána a Pegazusba megyünk. Elbeszélgetünk egy jót. *Villant egy széles mosolyt a hímre.* Másnap pedig hajnalban indulunk.
1397. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2015-12-16 15:24:39
Üzenet elküldve: 2015-12-16 15:24:39
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kovácsműhely//
*Feldobódott hangulatban érkezik a kovácsműhelyhez a piactér felől. Lelkesen fütyörészik amint beér a kovácsműhely legnagyobb részébe. A piactéri kuzinja távozáskor még megígérte neki, hogy a széket egy héten belül elkészíti és le is szállítja, ez a hír lelkesíti fel igazán. Ezt a feladatát kipipálhatja de még a nagybácsinak nem sikerült megvenni az ajándékát amit nézegetet neki. Boldogan idézi emlékeiben a nagybácsit akivel annak idején sokat építgettek fából és keményebb faragott kövekből. Tőle tanulta az építészet szakmáját amit hobbi szinten azóta is űz, legalább is a tervezés részét. Most ezzel a tervező szemmel nézi végig tüzetesen a kovácsműhely helyiségeit amelyek persze nem mind nyilvánosak, ezért csak a nyilvános részekbe sétál be és néz végig. A kiállított fegyvereket a gnóm újra végignézi nagy alapossággal. A rövidkardoknál állapodik meg csakúgy mint legutóbb.*
- Mondja kérem egy Wegtoreni mesterkardot milyen áron mérnek manapság. *teszi fel kíváncsian a kérdést mit sem sejtve annak valódi áráról. A kovács munka közben megáll egy pillanatra és gnómot tetőtől talpig végigméri majd kissé elhúzza a száját.*
- Önnek talán megfizethetetlen. *vágja kissé tapintatlan feleletét a gnómnak majd mikor látja, hogy kicsit talán erős volt igyekszik javítani valamicskét a helyzeten.*
- Már ha nem akar egy egész vagyont elkölteni arra a kardra. Nyolcszáz aranyért készítek magának egyet. *Kiegészítve már nem is hangzik annyira modortalanul a dolog. Szó mi szó sokan nem tudják felmérni, hogy egy ilyen kard elkészítése nem kevés hozzáértést, minőségi alapanyagot és még több gondos munkát igényel. Ezt Zin sem tudta így fájdalmasan hasít belé a hatalmas összeg elhangzása. ~De jó lett volna pedig egy ilyen kard!~ Nem ért a fegyverek készítéséhez és láthatóan árukhoz sem de a minőség megkülönböztetés az igen jó képessége. A többi karddal összevetve a mesterkardok látványosan jobb hatást keltenek, nem csoda, hogy olyan borsos áron mérik őket.*
- Az valóban nem kevés pénz. Azt hiszem később visszanézek akkor. Köszönöm a segítségét. *megdöbbenését végül lereagálja a kovács felé s bár nem a másik hibája, hogy ennyi a kard ára mégiscsak elszomorodik. ~Pedig egy ilyen Wegtoreni pengét még én is elhordtam volna az övemen.~ Nincs mit tenni valami más ajándékot kell néznie. Végül elköszön a kovácstól és elhagyja annak műhelyét.*
*Feldobódott hangulatban érkezik a kovácsműhelyhez a piactér felől. Lelkesen fütyörészik amint beér a kovácsműhely legnagyobb részébe. A piactéri kuzinja távozáskor még megígérte neki, hogy a széket egy héten belül elkészíti és le is szállítja, ez a hír lelkesíti fel igazán. Ezt a feladatát kipipálhatja de még a nagybácsinak nem sikerült megvenni az ajándékát amit nézegetet neki. Boldogan idézi emlékeiben a nagybácsit akivel annak idején sokat építgettek fából és keményebb faragott kövekből. Tőle tanulta az építészet szakmáját amit hobbi szinten azóta is űz, legalább is a tervezés részét. Most ezzel a tervező szemmel nézi végig tüzetesen a kovácsműhely helyiségeit amelyek persze nem mind nyilvánosak, ezért csak a nyilvános részekbe sétál be és néz végig. A kiállított fegyvereket a gnóm újra végignézi nagy alapossággal. A rövidkardoknál állapodik meg csakúgy mint legutóbb.*
- Mondja kérem egy Wegtoreni mesterkardot milyen áron mérnek manapság. *teszi fel kíváncsian a kérdést mit sem sejtve annak valódi áráról. A kovács munka közben megáll egy pillanatra és gnómot tetőtől talpig végigméri majd kissé elhúzza a száját.*
- Önnek talán megfizethetetlen. *vágja kissé tapintatlan feleletét a gnómnak majd mikor látja, hogy kicsit talán erős volt igyekszik javítani valamicskét a helyzeten.*
- Már ha nem akar egy egész vagyont elkölteni arra a kardra. Nyolcszáz aranyért készítek magának egyet. *Kiegészítve már nem is hangzik annyira modortalanul a dolog. Szó mi szó sokan nem tudják felmérni, hogy egy ilyen kard elkészítése nem kevés hozzáértést, minőségi alapanyagot és még több gondos munkát igényel. Ezt Zin sem tudta így fájdalmasan hasít belé a hatalmas összeg elhangzása. ~De jó lett volna pedig egy ilyen kard!~ Nem ért a fegyverek készítéséhez és láthatóan árukhoz sem de a minőség megkülönböztetés az igen jó képessége. A többi karddal összevetve a mesterkardok látványosan jobb hatást keltenek, nem csoda, hogy olyan borsos áron mérik őket.*
- Az valóban nem kevés pénz. Azt hiszem később visszanézek akkor. Köszönöm a segítségét. *megdöbbenését végül lereagálja a kovács felé s bár nem a másik hibája, hogy ennyi a kard ára mégiscsak elszomorodik. ~Pedig egy ilyen Wegtoreni pengét még én is elhordtam volna az övemen.~ Nincs mit tenni valami más ajándékot kell néznie. Végül elköszön a kovácstól és elhagyja annak műhelyét.*
1396. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2015-12-16 10:23:53
Üzenet elküldve: 2015-12-16 10:23:53
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 212
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 212
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Anor//
*Tényleg messziről jött ez a kis tündér, de nem ért egyet az óriással. Ő teljesen normális, mint a többi lény ezen a földön, csak ezek a hatalmas lények nem illenek a képbe. A tanácsra viszont ismét meg kell ráznia a fejét, sajnos nem tudja megtenni hogy elfelejti ezt a népet, meg kell ismernie őket hogy segíteni tudjon Erdőnek.*
- Pont ezért vagyok rátok kíváncsi. Miért szálltok szembe a világgal, hisz megad mindent? Miért akartok többet vagy mást?
*Elindul persze vezetője után de még visszanézeget útközben, óvatosan nehogy nekimenjen valaminek. Félelmetesek neki ezek a méretek, az anyagok többsége pedig ismeretlen, vagy csak annak látszik a megmunkálása végett. Pislogni se nagyon pislog annyira megnéz magának mindent. Még így sem marad le, egész szorosan tipeg Anor után, nem hiányzik neki hogy megint valami kellemetlen helyzetbe kerüljön.*
*Tényleg messziről jött ez a kis tündér, de nem ért egyet az óriással. Ő teljesen normális, mint a többi lény ezen a földön, csak ezek a hatalmas lények nem illenek a képbe. A tanácsra viszont ismét meg kell ráznia a fejét, sajnos nem tudja megtenni hogy elfelejti ezt a népet, meg kell ismernie őket hogy segíteni tudjon Erdőnek.*
- Pont ezért vagyok rátok kíváncsi. Miért szálltok szembe a világgal, hisz megad mindent? Miért akartok többet vagy mást?
*Elindul persze vezetője után de még visszanézeget útközben, óvatosan nehogy nekimenjen valaminek. Félelmetesek neki ezek a méretek, az anyagok többsége pedig ismeretlen, vagy csak annak látszik a megmunkálása végett. Pislogni se nagyon pislog annyira megnéz magának mindent. Még így sem marad le, egész szorosan tipeg Anor után, nem hiányzik neki hogy megint valami kellemetlen helyzetbe kerüljön.*
1395. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2015-12-15 13:12:48
Üzenet elküldve: 2015-12-15 13:12:48
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 292
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 292
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//Hás//
*Anor csak kellemesen mosolyog.*
- Fura egy szerzet vagy te, jó messziről jöhettél. Ha még nem láttál embert, jobb, ha meg sem ismersz minket. Annyira eltávolodtunk a természettől, hiszen láthatod...
*A férfi rátámaszkodik egy korlátra, úgy bámul az izzó széndarabok közé.*
- Az ember azt hiszi megszelídítheti az elemeket. Aztán persze a természet mindig válaszol a törekvésekre.
*Otthagyja a tűzhelyet és a másik kijárat felé indul.*
- Kövess! Mutatok még néhány dolgot.
*Útjuk a piactér felé vezet, ahol a férfi azt kívánja megmutatni, hogy kereskednek a városban.*
*Anor csak kellemesen mosolyog.*
- Fura egy szerzet vagy te, jó messziről jöhettél. Ha még nem láttál embert, jobb, ha meg sem ismersz minket. Annyira eltávolodtunk a természettől, hiszen láthatod...
*A férfi rátámaszkodik egy korlátra, úgy bámul az izzó széndarabok közé.*
- Az ember azt hiszi megszelídítheti az elemeket. Aztán persze a természet mindig válaszol a törekvésekre.
*Otthagyja a tűzhelyet és a másik kijárat felé indul.*
- Kövess! Mutatok még néhány dolgot.
*Útjuk a piactér felé vezet, ahol a férfi azt kívánja megmutatni, hogy kereskednek a városban.*
1394. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2015-12-14 20:24:36
Üzenet elküldve: 2015-12-14 20:24:36
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 212
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 212
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Anor//
*Nincs szükség rá hogy közelebb intse magához Anor, így is igyekszik a lehető legközelebb maradni. Megbámulja a hatalmas épületet, de nem is tervezett semmihez sem hozzáérni, így szorgosan bólogat az intésre. A hőség nem riasztja el, de mindenképpen meglepetésként éri és bele is borzong hirtelen. A fegyvereket ő egyszerű dísznek nézi, sosem látott még senkit harcolni és alapvetően idegen tőle a gondolat is hogy ilyenekkel viaskodnának ezek az óriások. Tátott szájjal bámészkodik, mellkasa előtt felhúzott kezekkel hogy még véletlenül se érinthessen semmit forgolódása közben, szárnyacskáit is szorosan a hátára lapítja.*
- És minek ez nektek?
*Ez az amit még mindig nem tud hová tenni. Erdő megad mindent amire szükség van, minek csinálnak ilyen dolgokat ezek a nagyra nőtt lények?*
- Miért nem elég a fa és a kő? Miért nem a föld alá ástok üreget? Miért hord mindenki különböző dolgokat magán?
*Közben persze egy pillantást sem vet kísérőjére, sokkal izgalmasabb minden mást végignézni.*
*Nincs szükség rá hogy közelebb intse magához Anor, így is igyekszik a lehető legközelebb maradni. Megbámulja a hatalmas épületet, de nem is tervezett semmihez sem hozzáérni, így szorgosan bólogat az intésre. A hőség nem riasztja el, de mindenképpen meglepetésként éri és bele is borzong hirtelen. A fegyvereket ő egyszerű dísznek nézi, sosem látott még senkit harcolni és alapvetően idegen tőle a gondolat is hogy ilyenekkel viaskodnának ezek az óriások. Tátott szájjal bámészkodik, mellkasa előtt felhúzott kezekkel hogy még véletlenül se érinthessen semmit forgolódása közben, szárnyacskáit is szorosan a hátára lapítja.*
- És minek ez nektek?
*Ez az amit még mindig nem tud hová tenni. Erdő megad mindent amire szükség van, minek csinálnak ilyen dolgokat ezek a nagyra nőtt lények?*
- Miért nem elég a fa és a kő? Miért nem a föld alá ástok üreget? Miért hord mindenki különböző dolgokat magán?
*Közben persze egy pillantást sem vet kísérőjére, sokkal izgalmasabb minden mást végignézni.*
1393. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2015-12-13 17:55:18
Üzenet elküldve: 2015-12-13 17:55:18
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 292
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 292
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//Hás//
*Mielőtt belépnek a műhelybe, Anor magához inti a kis tündért, és halkan szól hozzá.*
- Ne nagyon nyúlj semmihez!
*Ahogy az ajtó feltárul, a bent uralkodó hőség jól esik a férfinak, és bizonyára a lányt sem riasztja el. Belépve a falra akasztott fegyverek tűnhetnek fel legelőször, csak amikor beljebb érnek, akkor vehetik észre a nagy fújtatót, ami egy nagy kövekkel körberakott parázshalmot táplál levegővel. Úgy tűnik, a kovács éppen nem dolgozik semmin, legalábbis ez a legnagyobb parázs üresen áll, csak a füst száll felfele belőle a tetőn elhelyezett kémények irányába. A kinti hűvös szellő egyből kiszívja a szürke felhőket a műhely levegőjéből.*
- Nos, látod, azok az izzó kövek adják a meleg, az a szén. A földből szedik és nagyon jól ég, jobban mint a fa. Sokan úgy gondolják, régen a szén is fa volt, csak valahogyan lekerült a föld alá, talán igazuk van, nem tudom.
*Mielőtt belépnek a műhelybe, Anor magához inti a kis tündért, és halkan szól hozzá.*
- Ne nagyon nyúlj semmihez!
*Ahogy az ajtó feltárul, a bent uralkodó hőség jól esik a férfinak, és bizonyára a lányt sem riasztja el. Belépve a falra akasztott fegyverek tűnhetnek fel legelőször, csak amikor beljebb érnek, akkor vehetik észre a nagy fújtatót, ami egy nagy kövekkel körberakott parázshalmot táplál levegővel. Úgy tűnik, a kovács éppen nem dolgozik semmin, legalábbis ez a legnagyobb parázs üresen áll, csak a füst száll felfele belőle a tetőn elhelyezett kémények irányába. A kinti hűvös szellő egyből kiszívja a szürke felhőket a műhely levegőjéből.*
- Nos, látod, azok az izzó kövek adják a meleg, az a szén. A földből szedik és nagyon jól ég, jobban mint a fa. Sokan úgy gondolják, régen a szén is fa volt, csak valahogyan lekerült a föld alá, talán igazuk van, nem tudom.
1392. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2015-12-12 21:25:41
Üzenet elküldve: 2015-12-12 21:25:41
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Freyai//
*Nem nagyon szokott olyanokon gondolkodni, hogy vajon nem-e zavar valakit, hogy a képe alá füstöl, így nem tűnik fel neki, hogy a lány mire készül. Pontosan ezért ijed meg rendesen, annyira, hogy még a pipa is kiesik a kezéből. Szerencsére a másikkal rögtön érte nyúl, mielőtt még a földön koppanva eltörne, vagy kiesne belőle a dohány. Szíve hevesen kalapál, mély lélegzetvétellel igyekszik lenyugtatni magát.
Beszívva a levegőt a lány felé fordul. Hát persze, hogy lefejelte közben a homlokát, miért is lepődik meg rajta? Ha nem állna a szívroham közelében még mosolyogna is. Ezt pedig csak tetézi az a gennyes kis rohadék is, ahogy azt az idióta nyelvét nyújtogatja felé. Felső ajkát enyhén felhúzza, így vág vissza gúnyos fejjel a dögnek.
Ami már kevésbé vicces az a lány álma. Őt már követték hatalmas tintatartók álmában, lopták el a ruháját orkok, és persze a klasszikus szakadékba esős álma is megvolt, de arra nem emlékszik, hogy valaha is álmodta volna azt, hogy meghal. Pláne nem így.*
- És tudsz közben mozogni valamennyire, vagy le vagy dermedve? *Kihasználja az alkalmat, hogy úgy tűnik Frey válaszolós kedvében van.
A kovácsnál csak bólint egyet, majd hátát a műhely hátának veti és maga elé bámul. Kicsit talán fáradt, a gyakorlatilag nulla alvás következtében, de mégsem érzi úgy, hogy menten össze kéne esnie. Talán, ha kicsit eliszogatnak a lánnyal, kivesznek egy szobát és mind a ketten alszanak másnap reggelig, rémálmoktól mentesen. Vagy akár adhatna is a lánynak egy másfajta élményt, hogy rémálom helyett inkább valami sokkal jobb legyen, de ez a feladat még mindig olyan lehetetlennek tűnik neki, hogy inkább bele sem gondol.*
*Nem nagyon szokott olyanokon gondolkodni, hogy vajon nem-e zavar valakit, hogy a képe alá füstöl, így nem tűnik fel neki, hogy a lány mire készül. Pontosan ezért ijed meg rendesen, annyira, hogy még a pipa is kiesik a kezéből. Szerencsére a másikkal rögtön érte nyúl, mielőtt még a földön koppanva eltörne, vagy kiesne belőle a dohány. Szíve hevesen kalapál, mély lélegzetvétellel igyekszik lenyugtatni magát.
Beszívva a levegőt a lány felé fordul. Hát persze, hogy lefejelte közben a homlokát, miért is lepődik meg rajta? Ha nem állna a szívroham közelében még mosolyogna is. Ezt pedig csak tetézi az a gennyes kis rohadék is, ahogy azt az idióta nyelvét nyújtogatja felé. Felső ajkát enyhén felhúzza, így vág vissza gúnyos fejjel a dögnek.
Ami már kevésbé vicces az a lány álma. Őt már követték hatalmas tintatartók álmában, lopták el a ruháját orkok, és persze a klasszikus szakadékba esős álma is megvolt, de arra nem emlékszik, hogy valaha is álmodta volna azt, hogy meghal. Pláne nem így.*
- És tudsz közben mozogni valamennyire, vagy le vagy dermedve? *Kihasználja az alkalmat, hogy úgy tűnik Frey válaszolós kedvében van.
A kovácsnál csak bólint egyet, majd hátát a műhely hátának veti és maga elé bámul. Kicsit talán fáradt, a gyakorlatilag nulla alvás következtében, de mégsem érzi úgy, hogy menten össze kéne esnie. Talán, ha kicsit eliszogatnak a lánnyal, kivesznek egy szobát és mind a ketten alszanak másnap reggelig, rémálmoktól mentesen. Vagy akár adhatna is a lánynak egy másfajta élményt, hogy rémálom helyett inkább valami sokkal jobb legyen, de ez a feladat még mindig olyan lehetetlennek tűnik neki, hogy inkább bele sem gondol.*
1391. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2015-12-12 14:21:46
Üzenet elküldve: 2015-12-12 14:21:46
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 211
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 211
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
*Jön. Egyszerűen csak jön, de azt nagyon. Úgy, ahogy senki más, úgy, ahogy csak ő tud. Járásának különlegessége főleg abból áll, hogy ő csinálja, az pedig vitán felül áll, hogy belőle csak egy van, rajta kívül ugye pedig senki nem csinálhatja úgy, ahogy ő.*
- Hát izé. *Mondja az egyik szimpatikusnak tűnő árusnak, hogy így felhívja magára a figyelmet. Eggyel kevésbé feltűnő így, brigantin páncélban és fegyverekkel, mint a szobalányi egyenruhájában, de azért még így is könnyen szemet szúr Harga bárkinek. Meg a szemét is kiszúrja nagyon szívesen bárkinek, szinte bármivel, ha nagyon néz. Már ugye úgy telibe, lopva bámulják csak nyugodtan, azt szabad.*
- Ehhez kéne nyílvessző is, ugye? *Ez csak részben kérdés, inkább kéri a maga módján. Sőt még fizetni is hajlandó a vesszőkért, méghozzá pénzzel. A végén mér rendes városi ork lesz belőle is. Mondjuk nagyon hülyének kéne lennie ahhoz, hogy itt jelenetet rendezzen, biztosan őrzik a helyet, na meg ha valakik, akkor a kovácsok vetekedhetnek vele erőben.*
- Nem kell puccos, csak ki tudjam lőni. Nem vagyok én olyan gazdag, hogy a sok csicsát is ki tudjam fizetni. *Ezt még úgy gondolja, hogy muszáj megemlíteni. Semmi kedve később az áron veszekedni. Adjanak olyat, amit meg tud fizetni, nem akar ő tartozni senkinek, annyira meg nem ügyes beszélő, hogy a szájával csikarjon ki árengedményt a kovácsokból. És valószínű az is, hogy itt a teste sem válna be, meg azt különben sem szeretné árulni, hacsak nem az izomerejéről van szó. Ha meg tudnak egyezni valamelyik kováccsal, akkor fizet neki, majd távozik a nyílvesszőkkel.*
- Hát izé. *Mondja az egyik szimpatikusnak tűnő árusnak, hogy így felhívja magára a figyelmet. Eggyel kevésbé feltűnő így, brigantin páncélban és fegyverekkel, mint a szobalányi egyenruhájában, de azért még így is könnyen szemet szúr Harga bárkinek. Meg a szemét is kiszúrja nagyon szívesen bárkinek, szinte bármivel, ha nagyon néz. Már ugye úgy telibe, lopva bámulják csak nyugodtan, azt szabad.*
- Ehhez kéne nyílvessző is, ugye? *Ez csak részben kérdés, inkább kéri a maga módján. Sőt még fizetni is hajlandó a vesszőkért, méghozzá pénzzel. A végén mér rendes városi ork lesz belőle is. Mondjuk nagyon hülyének kéne lennie ahhoz, hogy itt jelenetet rendezzen, biztosan őrzik a helyet, na meg ha valakik, akkor a kovácsok vetekedhetnek vele erőben.*
- Nem kell puccos, csak ki tudjam lőni. Nem vagyok én olyan gazdag, hogy a sok csicsát is ki tudjam fizetni. *Ezt még úgy gondolja, hogy muszáj megemlíteni. Semmi kedve később az áron veszekedni. Adjanak olyat, amit meg tud fizetni, nem akar ő tartozni senkinek, annyira meg nem ügyes beszélő, hogy a szájával csikarjon ki árengedményt a kovácsokból. És valószínű az is, hogy itt a teste sem válna be, meg azt különben sem szeretné árulni, hacsak nem az izomerejéről van szó. Ha meg tudnak egyezni valamelyik kováccsal, akkor fizet neki, majd távozik a nyílvesszőkkel.*
1390. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2015-12-11 18:51:39
Üzenet elküldve: 2015-12-11 18:51:39
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
//Caleth//
*Beszélgetésük abba marad. Ő nem fogja forszírozni a témát, esze ágába sincs. Végre örül, hogy nem erről van szó. Végre tud másra is gondolni. Nézi a pipafüstöt, s valahogy megnyugszik tőle. Habár annak illata némileg csípi orrát, beleivódva hapcizásra készíti. S ezt ki is mutatja. Ahogy hátradől, úgy kényszerül újra előredőlni. Nagy levegőt vesz és apró, vékony tüsszentést hallat. Szinte lefejeli térdeit. Hangosan koppan homloka térdcsontján, s pár pillanatig ott is marad. Majd lassan tápászkodik fel. Alyna végig kapaszkodik köpenyének vállába. Szinte alig tudja követni a lány mozgását. Mindig csak leesne róla. Már-már sértődötten veszi tudomásul, hogy most nem ő van a központba. Ezért végigsétál lassan a lány karján, felhúzott fejjel, villás nyelvét kiölti a férfira, majd a csuklóhoz érve egyszerűen csak köré tekeredik, mint egy karperec, belemélyeszti pikkelyes mancsaiba végződő karmait finoman a bőrébe vájja, hogy megkapaszkodjon. Sárga íriszeivel fürkészi gazdája tetteit.
Lassan feláll ő is, s elindul a férfi után, ki a Temetőből. Nem zavarja, hogy előre megy. Nem tud tájékozódni, tudja, hogy vannak hibái. S mivel a férfi el akarja vinni valahova. A kérdésre egy pillanatra megáll, s újra nagyot nyel. Fejét megrázza, de csak halkan szólal meg, lehajtott fejjel, ahogy a férfi mögött bandukol.*
- Spirál alakba összeszorítanak… S egyre csak szorítanak, amikor már nem tudnak hová… A füst belemar bőrömbe, mint ahogy kés vágja a növények szárát. Egészen addig, amíg…
*Hangja megbicsaklik. Nem fejezi be, a férfi tudhatja, hogy mi a vége ennek. Mikor felnéz egy érdekes épület mellett mennek el. Egy pillanatra megtorpan.*
- Kérlek várj egy pillanatot.
*Szólal meg, majd belép az épületbe. Kovácsnál van. Gondolta már, megélezteti sajátját. Elmondja a kovácsnak, hogy mit is óhajt, majd vár még amíg megkapja instrukcióit.*
*Beszélgetésük abba marad. Ő nem fogja forszírozni a témát, esze ágába sincs. Végre örül, hogy nem erről van szó. Végre tud másra is gondolni. Nézi a pipafüstöt, s valahogy megnyugszik tőle. Habár annak illata némileg csípi orrát, beleivódva hapcizásra készíti. S ezt ki is mutatja. Ahogy hátradől, úgy kényszerül újra előredőlni. Nagy levegőt vesz és apró, vékony tüsszentést hallat. Szinte lefejeli térdeit. Hangosan koppan homloka térdcsontján, s pár pillanatig ott is marad. Majd lassan tápászkodik fel. Alyna végig kapaszkodik köpenyének vállába. Szinte alig tudja követni a lány mozgását. Mindig csak leesne róla. Már-már sértődötten veszi tudomásul, hogy most nem ő van a központba. Ezért végigsétál lassan a lány karján, felhúzott fejjel, villás nyelvét kiölti a férfira, majd a csuklóhoz érve egyszerűen csak köré tekeredik, mint egy karperec, belemélyeszti pikkelyes mancsaiba végződő karmait finoman a bőrébe vájja, hogy megkapaszkodjon. Sárga íriszeivel fürkészi gazdája tetteit.
Lassan feláll ő is, s elindul a férfi után, ki a Temetőből. Nem zavarja, hogy előre megy. Nem tud tájékozódni, tudja, hogy vannak hibái. S mivel a férfi el akarja vinni valahova. A kérdésre egy pillanatra megáll, s újra nagyot nyel. Fejét megrázza, de csak halkan szólal meg, lehajtott fejjel, ahogy a férfi mögött bandukol.*
- Spirál alakba összeszorítanak… S egyre csak szorítanak, amikor már nem tudnak hová… A füst belemar bőrömbe, mint ahogy kés vágja a növények szárát. Egészen addig, amíg…
*Hangja megbicsaklik. Nem fejezi be, a férfi tudhatja, hogy mi a vége ennek. Mikor felnéz egy érdekes épület mellett mennek el. Egy pillanatra megtorpan.*
- Kérlek várj egy pillanatot.
*Szólal meg, majd belép az épületbe. Kovácsnál van. Gondolta már, megélezteti sajátját. Elmondja a kovácsnak, hogy mit is óhajt, majd vár még amíg megkapja instrukcióit.*
1389. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2015-12-11 12:39:25
Üzenet elküldve: 2015-12-11 12:39:25
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Kovácsműhely//
*A reggeli ködbe burkolózva halad végig az olykor tekervényes utcákon, hogy elérjen végcéljához a kovácsműhelyhez. Jár már itt nem túl rég de akkor csak futólag tekintett be a műhelybe és nem volt ideje sem lehetősége jobban szemügyre venni a fegyvereket amiben érdekeltsége van. A csípős köd miatt szorosabbra húzza magán a kabátot, hogy annyira ne fázzon a nyaka. Sajnos a sálát azt a szobájában hagyta így kénytelen valami más megoldást találni. Annyira nem lenne hideg de a köd és a benne gomolygó nedves páratömeg hideggé teszi az időt pont annyira, hogy egy vastag sál elférne a nyakában. Út közben azon gondolkodik, hogy mivel lephetné meg nagybátyját akinek már esedékes lenne valami ajándékot vennie mivel az utóbbi időben rengeteget segített neki. ~Vajon örülne egy szép rövidkardnak? Vagy vegyek neki egy díszes tőrt?~ Nem igazán tudja eldönteni, hogy mi lenne a legjobb meglepetés de hátha ha megérkezik akkor valamin megakad a szeme amit jónak ítél meg. Benyitva a kovácsműhelybe a nagyobb előtérbe érkezik meg. Hangosan beköszön a kovácsnak aki viszonozza e gesztusát majd végzi tovább a maga dolgát. Úgy van vele, hogy ha a gnóm akar valamit akkor majd kérdez tőle. Most amúgy is jön a tél és sok munkája van, nem ér rá annyira csak úgy cseverészni a betérőkkel akik könnyen lehet csak bámészkodni jöttek. Ezúttal Zin is csak bámészkodni jött de ez a jövőben könnyen változhat. Ahogy nézi végig a kínálatot szemei a rövidkardoknál állapodik meg. Már korábban is ezek a fegyverek nyerték el a személyes tetszését bár nem tudja, hogy nagybátyjának tetszene e egy ilyen ajándék. Azt biztosan tudja, hogy nagybátyja sosem volt az a mágus alkat, mindig kétkezi munkában hitt és inkább eszközt használt mint, hogy valami mágiaféleséghez kellene nyúlnia. Kardokat is szereti mert amolyan harcos féleség a családjában. ~Ez ügyben még tudakozódnom kell, hogy mitévő legyek.~ Még puhatolózik kicsit a későbbiekben és visszatér egy kovácsoltatás elejéig. Ezt magában lerendezve elköszön a kovácstól és a belváros felé veszi útját.*
//Kovácsműhely//
*A reggeli ködbe burkolózva halad végig az olykor tekervényes utcákon, hogy elérjen végcéljához a kovácsműhelyhez. Jár már itt nem túl rég de akkor csak futólag tekintett be a műhelybe és nem volt ideje sem lehetősége jobban szemügyre venni a fegyvereket amiben érdekeltsége van. A csípős köd miatt szorosabbra húzza magán a kabátot, hogy annyira ne fázzon a nyaka. Sajnos a sálát azt a szobájában hagyta így kénytelen valami más megoldást találni. Annyira nem lenne hideg de a köd és a benne gomolygó nedves páratömeg hideggé teszi az időt pont annyira, hogy egy vastag sál elférne a nyakában. Út közben azon gondolkodik, hogy mivel lephetné meg nagybátyját akinek már esedékes lenne valami ajándékot vennie mivel az utóbbi időben rengeteget segített neki. ~Vajon örülne egy szép rövidkardnak? Vagy vegyek neki egy díszes tőrt?~ Nem igazán tudja eldönteni, hogy mi lenne a legjobb meglepetés de hátha ha megérkezik akkor valamin megakad a szeme amit jónak ítél meg. Benyitva a kovácsműhelybe a nagyobb előtérbe érkezik meg. Hangosan beköszön a kovácsnak aki viszonozza e gesztusát majd végzi tovább a maga dolgát. Úgy van vele, hogy ha a gnóm akar valamit akkor majd kérdez tőle. Most amúgy is jön a tél és sok munkája van, nem ér rá annyira csak úgy cseverészni a betérőkkel akik könnyen lehet csak bámészkodni jöttek. Ezúttal Zin is csak bámészkodni jött de ez a jövőben könnyen változhat. Ahogy nézi végig a kínálatot szemei a rövidkardoknál állapodik meg. Már korábban is ezek a fegyverek nyerték el a személyes tetszését bár nem tudja, hogy nagybátyjának tetszene e egy ilyen ajándék. Azt biztosan tudja, hogy nagybátyja sosem volt az a mágus alkat, mindig kétkezi munkában hitt és inkább eszközt használt mint, hogy valami mágiaféleséghez kellene nyúlnia. Kardokat is szereti mert amolyan harcos féleség a családjában. ~Ez ügyben még tudakozódnom kell, hogy mitévő legyek.~ Még puhatolózik kicsit a későbbiekben és visszatér egy kovácsoltatás elejéig. Ezt magában lerendezve elköszön a kovácstól és a belváros felé veszi útját.*
1388. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2015-12-11 00:38:46
Üzenet elküldve: 2015-12-11 00:38:46
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
*Szeret a kovácshoz járni és ha már a piacon volt akkor nem teheti meg hogy ne köszönjön be. A könyvtárban két dolgot is megtanult amit ki szeretne próbálni, ez a mágia mizéria nem is annyira légből kapott mint hitte. Sőt, kifejezetten hasznos lehet, több időt kell majd szentelnie a megismerésére. Egyelőre persze a warg nyereg fontosabb hiszen abból aranyat is tud szerezni, de mielőtt folytatná a munkát, meg fog próbálkozni valamivel. Ehhez pedig szüksége lesz még valamire, az első kelléket a piacon megvette, a másikhoz pedig itt tud hozzájutni. Neki is lát a hosszas válogatásnak, közben persze beszélget a kováccsal, bár a mesterember megtanulta már hogy felesleges a gnómmal bájcsevegnie, amit meg akar venni azt úgyis megveszi, amit pedig nem arra úgysem tudja rábeszélni. Előbb-utóbb csak sikerül választania, ki is fizeti az árát, aztán köszön és siet is hazafelé. Elég izgatott, kíváncsi hogy sikerülni fog-e a kísérlete.*
1387. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2015-12-09 09:56:14
Üzenet elküldve: 2015-12-09 09:56:14
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*A Pegazus fogadó felől érkezett gyalogosan és sietősen. Szokás szerint csúszásban van mint mindig. A kovácsműhely langyos, párás levegője azonnal megcsapja érzékeny orrát. Az olvadt fém illata szinte belengi az egész műhelyet. Belépve rengeteg kisebb helyiségre lesz figyelmes és igazán azt sem tudja, hogy pontosan melyikbe kell mennie, bár most úgy is csak még „körbeszaglászik”. Úgy dönt, hogy a legnagyobb helyiségben az előtérben telepszik meg kellemes számára a két, nagy méretű ablakon beszűrődő napfény ami ilyen hideg időben igazán szívet melengető. Ezen helyiségben amint körbetekint észreveszi hogy, a falon a fegyverek szögekre vannak függesztve. Kipróbálni nem nagyon szeretné őket egyelőre csupán nézelődik és kíváncsiskodik kicsit. A falra festett betűket figyelve egy ismeretlen nyelven írt szöveg olvasható ki melyet egyáltalán nem ért. Bizonyára megvan a jelentése de ő az nem nagyon tudja. Annyira nem mondható, hogy fegyverpárti bár övében most is két tőrt hord magával szinte állandó jelleggel. Tekintete a rövidkardoknál áll meg. Ha komolyabb fegyvert kellene hordania akkor bizonyára ez rövidkard lenne számára a legideálisabb. Méretei miatt a rövidkard kezében olyan lenne akár egy embernek a hosszúkardja. Hallott régebben afféle mesterkardokról amikről egész legendákat zengtek. Egy efféle rövid mesterkard igazán az ínyére lenne bár jelenlegi helyzetében ezt nem engedheti meg magának. Miután végignézte a teljes palettát úgy dönt távozik a helyiségből és gyors léptekkel az Erdőszéli tisztás felé vezet útja.*
1386. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2015-12-06 12:12:25
Üzenet elküldve: 2015-12-06 12:12:25
![>Tyran Razzury [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/310_ember-elf-felelf-sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
* Hamarosan be is tér a kovácsműhelybe. Fém fájdalmas csengésének ütemes hangja hatol be fülébe, forróság csapja meg arcát, s orrát is különös szagok töltik be, s sehogy sem szabadul tőle. Na nem mintha kellemetlen lenne, csupán szokatlan egy magafajtának. *
- Napot!
* Köszön egy ifjúnak, aki a szobában strázsál.
Haját gyorsan varkocsba köti, hogy ne zavarja a nézelődésnél. Talán talál egy megfelelő lándzsát a pallos helyett. A karavános kaland ráébresztette, hogy egy lándzsával és egy karddal többet ér, mint két karddal. *
- Napot!
* Köszön egy ifjúnak, aki a szobában strázsál.
Haját gyorsan varkocsba köti, hogy ne zavarja a nézelődésnél. Talán talál egy megfelelő lándzsát a pallos helyett. A karavános kaland ráébresztette, hogy egy lándzsával és egy karddal többet ér, mint két karddal. *
1385. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2015-12-01 14:43:42
Üzenet elküldve: 2015-12-01 14:43:42
![>Mirasyn Foks [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11132_1521230910_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
*Gyorsan szedi a lábát, hogy mihamarabb a kovácsműhelybe érkezzen át venni az elkészült rövid kardját, ami jól jöhet a mostani csatához, hiszen az élőholtakat kaszabolni kell, lehetőleg a fejüket kell levágni a babona szerint, de hát ki tudja mennyire hasznos ez, amíg ki nem deríti a valóságban is. Örülne, ha ez az információ csak egy hülye vicc lenne, hogy feltámadnak a holtak, de Ryrros ilyenekkel nem viccel és ezért komolyan veszi a dolgot Mira is.*
-A kardomért jöttem. *A kovács át is nyújtja az elkészült fémet a lánynak.*
-Köszönöm! *Veszi magához és távozik is olyan gyorsan, mint ahogy megérkezett.*
A hozzászólás írója (Mirasyn Foks) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.12.01 14:45:25
-A kardomért jöttem. *A kovács át is nyújtja az elkészült fémet a lánynak.*
-Köszönöm! *Veszi magához és távozik is olyan gyorsan, mint ahogy megérkezett.*
A hozzászólás írója (Mirasyn Foks) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.12.01 14:45:25
1384. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2015-11-30 18:21:18
Üzenet elküldve: 2015-11-30 18:21:18
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 211
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 211
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
*Nivere úrnő szolgálata alatt nem költött sokat, még a Pegazusba is ritkán nézett el egy görbe estére. A sok spórolásnak hála most sok tisztességesen megkeresett aranytallért cserélhet be itt a kovácsmestereknél jobbnál jobb felszerelésekre. Csinosan áll rajta a szobalányok egyenruhája, de egy rendes páncél nélkül, mindössze egy kis fúvócsővel és egy konyhai bárddal az oldalán már kezdte meztelennek érezni magát. Na nem mintha nem lenne elég izmos és formás ahhoz, hogy ez gondot okozzon, de akkor is, jobb, ha van valami rajta az öklein kívül is, ami valamennyi védelmet nyújt a baj esetén. Végül egy tollas buzogányt, egy brigantint és egy nyitott sisakot vásárol, természetesen csak az után, hogy mindegyiket kipróbálta. Olyan felszereléssel csak nem indul bele a világba, amelyik lötyög rajta vagy rosszul lát benne. *
- Há' akkor köszöntem! *Biccent a kovácsmestereknek, majd odébb áll.*
- Há' akkor köszöntem! *Biccent a kovácsmestereknek, majd odébb áll.*
1383. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2015-11-28 16:26:11
Üzenet elküldve: 2015-11-28 16:26:11
Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
*A kovács épp Rauros szablyáján dolgozik amikor ismét belép valaki az üzletbe. Ezt meghallja a férfi, aki ekkor abbahagyja a munkát, és a pulthoz sétál. Nagy megdöbbenésére Raurost látja ismét.*
-Hát te fiam? Elfelejtettél valamit?
-El, hogy a fene enné meg. Az az igazság, hogy nyílvesszőket szeretnék venni.
*A kovács arca felderül.*
-Na azt kapsz fiam jó pénzért. Milyen fajta kell?
-Egyelőre megteszi a sima. Húsz darabot szeretnék.
-Rendben van. Az pontosan 120 arany. Sajnos most nincs raktáron, így el kell készítenem.
-Tessék? Nincs raktáron?
*Rauros arcán csalódottság látható. A fiú kissé meglepődik amikor közli vele a kovács, hogy elfogyott a nyílvessző, és várnia kell.*
-Sajnálom. Manapság visznek mindenféle fegyvert azok is, akik nem értenek hozzá. Földművesek, polgárok, nemesek...
*A fiú a kovácsra néz, kissé meglepetten.*
-Na de miért?
-Hát tudod ezek a fények, meg a füst, meg a karavánpihenő, és az eltűnő őrjáratok. Na meg a földművesek is láttak úgymond idegen lényeket, vagy embereket. Sőt egyesek szörnyekről beszéltek. Én azt mondom túl van reagálva ez a dolog, de azért nem árt felkészültnek lenni. Az üzletnek mindenesetre jót tesz.
*A kovács mosolyog egyet, majd megszámolja az előleget amit Rauros már korábban az asztalra tett.*
-Uram, azt mondja van valami a karavánpihenőnél?
-Igen, állítólag a Hold karavánpihenő északi kapuját bezárták, és az őrséget megkettőzték. De, hogy mi van ott pontosan nem tudom. Talán orkok.
*A kovács vállat von, majd visszamegy dolgozni, a fiú pedig kisétál.*
-Hát te fiam? Elfelejtettél valamit?
-El, hogy a fene enné meg. Az az igazság, hogy nyílvesszőket szeretnék venni.
*A kovács arca felderül.*
-Na azt kapsz fiam jó pénzért. Milyen fajta kell?
-Egyelőre megteszi a sima. Húsz darabot szeretnék.
-Rendben van. Az pontosan 120 arany. Sajnos most nincs raktáron, így el kell készítenem.
-Tessék? Nincs raktáron?
*Rauros arcán csalódottság látható. A fiú kissé meglepődik amikor közli vele a kovács, hogy elfogyott a nyílvessző, és várnia kell.*
-Sajnálom. Manapság visznek mindenféle fegyvert azok is, akik nem értenek hozzá. Földművesek, polgárok, nemesek...
*A fiú a kovácsra néz, kissé meglepetten.*
-Na de miért?
-Hát tudod ezek a fények, meg a füst, meg a karavánpihenő, és az eltűnő őrjáratok. Na meg a földművesek is láttak úgymond idegen lényeket, vagy embereket. Sőt egyesek szörnyekről beszéltek. Én azt mondom túl van reagálva ez a dolog, de azért nem árt felkészültnek lenni. Az üzletnek mindenesetre jót tesz.
*A kovács mosolyog egyet, majd megszámolja az előleget amit Rauros már korábban az asztalra tett.*
-Uram, azt mondja van valami a karavánpihenőnél?
-Igen, állítólag a Hold karavánpihenő északi kapuját bezárták, és az őrséget megkettőzték. De, hogy mi van ott pontosan nem tudom. Talán orkok.
*A kovács vállat von, majd visszamegy dolgozni, a fiú pedig kisétál.*
1382. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2015-11-28 12:52:45
Üzenet elküldve: 2015-11-28 12:52:45
Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
*Rauros már a piactéren meglátta a kovácsműhely cégérét, és a hatalmas épületet. Belép, köszön, majd körülnéz. A kovács nincs itt.*
~Hát sebaj, addig is megnézem a választékot.~
*A fiú beljebb megy, és megcsodálja a falon lógó fegyvereket, és páncélokat. Utóbbiakat nem szereti, a kardok viszont felkeltik érdeklődését. Tudja, hogy egy páncélos lovag ellen talán egy kalapács, vagy egy buzogány jobb választás lenne mint egy kard, Ő mégis inkább kardot szeretne, hisz azzal tanult meg bánni, és a zúzófegyverek egyébként sem tetszenek neki. Otrombának, lassúnak tartja őket. Hiába, elf vér is csörgedezik az ereiben. A nézelődés közben megjön a kovács.*
-Jó reggelt uram. Miben segíthetek?
-Jó reggelt! Egy szablyát szeretnék kovácsoltatni. Mennyibe kerül?
-Egy szablya? Ha semmi különlegeset nem szeretnél rá, akkor 38 arany előleg, és 38 arany amikor átveszed.
-Értem. Nos Én szeretnék valami különlegeset, ugyanis az emberek szablyái nem tetszenek.
*A fiú benyúl a köpenye alá, és előhúz egy csontnak látszó tárgyat.*
-Ez egy minx agancsából lett letörve. Apámtól kaptam. Szeretném ha ebbe helyezné a pengét.
-Úgy érti ez legyen a markolat?
-Igen. Valamint vércsatornát is szeretnék, és a penge ne legyen túlságosan meghajlítva. Csak épphogy.
-Látom ért a kardokhoz.
-Apám kardforgató volt.
-Értem. Akkor egy remek szablyát kell készítenem a fiának.
*A kovács elmosolyodik, majd átveszi Raurostól az agancsdarabot, és nézegetni kezdi.*
-Hmm. Megoldható. Így a munka kissé bonyolultabb lesz, azonban olcsóbb. Viszont mivel a kettő kiegyenlíti egymást, hadd kérjem el az eredeti árat. Megegyeztünk?
-Azaz 76 arany?
-Pontosan.
-Megegyeztünk.
-Pompás. Hatvan órát kérek körülbelül.
-Rendben van.
*Rauros átnyújtja az előleget, majd köszön, és távozik.*
A hozzászólás írója (Rauros Keirath) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.11.28 13:13:50
~Hát sebaj, addig is megnézem a választékot.~
*A fiú beljebb megy, és megcsodálja a falon lógó fegyvereket, és páncélokat. Utóbbiakat nem szereti, a kardok viszont felkeltik érdeklődését. Tudja, hogy egy páncélos lovag ellen talán egy kalapács, vagy egy buzogány jobb választás lenne mint egy kard, Ő mégis inkább kardot szeretne, hisz azzal tanult meg bánni, és a zúzófegyverek egyébként sem tetszenek neki. Otrombának, lassúnak tartja őket. Hiába, elf vér is csörgedezik az ereiben. A nézelődés közben megjön a kovács.*
-Jó reggelt uram. Miben segíthetek?
-Jó reggelt! Egy szablyát szeretnék kovácsoltatni. Mennyibe kerül?
-Egy szablya? Ha semmi különlegeset nem szeretnél rá, akkor 38 arany előleg, és 38 arany amikor átveszed.
-Értem. Nos Én szeretnék valami különlegeset, ugyanis az emberek szablyái nem tetszenek.
*A fiú benyúl a köpenye alá, és előhúz egy csontnak látszó tárgyat.*
-Ez egy minx agancsából lett letörve. Apámtól kaptam. Szeretném ha ebbe helyezné a pengét.
-Úgy érti ez legyen a markolat?
-Igen. Valamint vércsatornát is szeretnék, és a penge ne legyen túlságosan meghajlítva. Csak épphogy.
-Látom ért a kardokhoz.
-Apám kardforgató volt.
-Értem. Akkor egy remek szablyát kell készítenem a fiának.
*A kovács elmosolyodik, majd átveszi Raurostól az agancsdarabot, és nézegetni kezdi.*
-Hmm. Megoldható. Így a munka kissé bonyolultabb lesz, azonban olcsóbb. Viszont mivel a kettő kiegyenlíti egymást, hadd kérjem el az eredeti árat. Megegyeztünk?
-Azaz 76 arany?
-Pontosan.
-Megegyeztünk.
-Pompás. Hatvan órát kérek körülbelül.
-Rendben van.
*Rauros átnyújtja az előleget, majd köszön, és távozik.*
A hozzászólás írója (Rauros Keirath) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.11.28 13:13:50
1381. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2015-11-23 13:23:48
Üzenet elküldve: 2015-11-23 13:23:48
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 211
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 211
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
*Hallotta, hogy milyen veszedelmek történnek mostanában a várostól nem is olyan messze, ezért úgy határozott magában, hogy hiába fáj olyan nagyon sok pénzbe, mégiscsak érdemes ismét beruháznia egy valamirevaló páncélba. Amióta az úrnő és a többiek vidékre költöztek már nem elég a csinos, de páncélnak egyáltalán nem nevezhető szobalány uniformisa, most valami jobb kell. A piaci ócskások portékáit szemétnek tartja, meg aztán amilyennek az őrséget ismeri, még az egyik lyukra rá találják fogni, hogy azt bizonyosan egy rablógyilkosság elkövetése közben szerezte. Köszöni szépen, az ilyesmikből nem kér, jó lesz neki a saját bérén vásárolt, teljesen új páncélzat is. A kérdés már csak az, hogy milyenre futja majd a pénzéből. Ezt a kérdést viszont csak és kizárólag úgy lehet megválaszolni, ha eljön ide is körülnéz, ezért pontosan így tesz. Itt van és mindent jól megnéz, mindenkit alaposan kikérdez, hogy megtalálja a magának legmegfelelőbb páncélt.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2054-2073