*Itten se járt elég régóta. Nem mintha hiányozna neki a szag vagy a levegő, hisz a saját laboratóriumában is számottevő erőfeszítéseket tesz az ellen, hogy a vegyszerek szagát elnyomja valami, most nem igazán azért érkezne, hogy itt is ezzel sanyargassa magát. De, a város életében egyre divatosabbá válnak a mesterkardok, mintha csak osztogatnák őket, így maga is megnézi, hogy ennek van-e valami különlegesebb oka. El tudja képzelni, hogy hirtelen leesett az áruk és ez váltotta ki a tömeges érdeklődést, de lehet, hogy csak egyre többeknek tetszett meg a lehetősége, hogy lehet ilyenjük. Ami kifejezetten aggasztó a város jövőjére nézve, de hát, ezt nem az ő köre megítélni. Illetve, most, hogy jobban átgondolja, tanácsos, úgyhogy akár el is gondolkodhatna a dologban, ha nem lenne pár fontosabb esemény, amit átverne a tanácsosi rétegen. Na meg, kifejezetten fontos megemlíteni, hogy a tanácsosok között is egyre több lesz az, aki már csak a felvágás miatt is, de ilyen fegyverekkel mászkál és az őrség keretein belül is terjednek a mágikus fegyverek. Egy szolid, néma megemlékezés Larsgrendiuss Dwirinthalenről, ami még aggasztóvá teszi azt, hogy nemhogy kevesebb, hanem több lesz azokból a városőrökből, akik a vezetőjük engedélye nélkül is akár mágiával vértezhetik fel ezen fegyvereiket. Ez már el is veszi kissé a kedvét attól, hogy maga is a probléma része legyen. A másik az, hogy számára a fegyver nem jelent sokat, csak önvédelmi eszköz lenne a mágia és a képességei mellett. Nem is hiszi, hogy kedve lenne ilyen veszélyes eszközökkel járna. Nem is illene hozzá. Erről eszébe is jut, hogy van egy specifikus fegyver, amire egyszer időt akar szánni.*