Archívum - Arthenior - Kovácsműhely
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 101 (2001. - 2020. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Árnytörő Xotara [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11394_1547776595_sotetelf_no.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2054-2073
2020. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2018-11-07 20:31:12
Üzenet elküldve: 2018-11-07 20:31:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Arthenior felé//
- A Szilánkok még mindig a Vashegy szövetségesei. *bólint Pash megjegyzésére* A legrégebbiek. De ez nem is csoda, valaha hozzánk tartoztak. Worenth mester... ő viszont áruló. A Hadúr pedig szeretné tudomására hozni, hogy mennyire csalódott benne.
*Ha ismerné az eufemizmus szó jelentését, biztos büszke lenne magára, hogy milyen szépen, finoman írta körül azt, hogy Kagan ízekre akarja tépni a vénembert. Közben már a városban zötykölődnek a kordén, Pash kivételével természetesen, aki paripáján üget mellettük. Laor mostanra egész jól elboldogul az igással, némán nézi a ló irdatlan tomporát, és nem tudja elkerülni figyelmét Riri kedvetlensége. Az okát is tudni véli. Sztereotípia ez persze, hiszen abból indul ki, hogy a tündérek rendszerint békés, kedves kis lények, és biztosan nincs ínyére az, amire készülnek.*
- Sejtem, hogy mire gondolsz.
*Ririnek intézi a szavait, de továbbra is előre bámul.*
- Azt gondolod, hogy olyasmire készülünk, amiért másokat a Hadúr földjén is a Gödörbe löknek. Haramiák lettünk, közönséges útonállók.
*Kicsit megvonja a vállát.*
- Más körülmények között biztosan igazad is lenne. De most más a helyzet. A Vashegy adósa Artheniornak. Kagan Thargodar pedig mindig lerója tartozását, és mindenkinek érdemei szerint fizet. Segítségért, hűségért, odaadásért méltó szolgálatot, aranyat, barátságot. Árulásért, gyávaságért, gyilkosságért, acél, tűz és halál a juss. Arthenior elárulta a mellette a legnehezebb napokban is híven kitartó Vashegyet amikor nagyjai gyáván lapultak vackukon, míg a város söpredéke megölte Lean... a Szellemjárót.
*Természetesen sokan mások is életüket vesztették a zavargások alatt akiknek még élnie kéne, de Laornak talán el lehet nézni, ha csak Leát említi.*
- Tehát nem vagyunk hóhérkézre való gonosztevők, épp ellenkezőleg. Igazságot teszünk.
*Laor nem fogékonyan apró részletkérdések iránt, hogy a városi kovácsmester személyesen mennyiben lehet felelős az elkövetett gaztettekért, vagy éppen a könyvtár poros homályában élő levéltárosok. Nem mintha ez bármit számítana is; a Hadúr parancsot adott, neki pedig eszébe nem jutna azt megkérdőjelezni.*
- Hó! Hóóó!
*Csak sikerül megállítania a kordét a kovács műhelye előtt. Kis ideig méregeti az épületet, aztán leugrik a bakról és nyújtja a kezét, hogy Ririt is lesegíthesse, ha erre szükség van.*
- Azt hiszem, hamarosan bizonyíthatsz, fiú. *pillant Pash felé* Könnyen lehet, hogy a kovácsnak nem lesz kedve önszántából velünk jönni. És aki olyan régen készít olyan kitűnő fegyvereket, mint ő, azt biztosan ért a forgatásukhoz is.
- A Szilánkok még mindig a Vashegy szövetségesei. *bólint Pash megjegyzésére* A legrégebbiek. De ez nem is csoda, valaha hozzánk tartoztak. Worenth mester... ő viszont áruló. A Hadúr pedig szeretné tudomására hozni, hogy mennyire csalódott benne.
*Ha ismerné az eufemizmus szó jelentését, biztos büszke lenne magára, hogy milyen szépen, finoman írta körül azt, hogy Kagan ízekre akarja tépni a vénembert. Közben már a városban zötykölődnek a kordén, Pash kivételével természetesen, aki paripáján üget mellettük. Laor mostanra egész jól elboldogul az igással, némán nézi a ló irdatlan tomporát, és nem tudja elkerülni figyelmét Riri kedvetlensége. Az okát is tudni véli. Sztereotípia ez persze, hiszen abból indul ki, hogy a tündérek rendszerint békés, kedves kis lények, és biztosan nincs ínyére az, amire készülnek.*
- Sejtem, hogy mire gondolsz.
*Ririnek intézi a szavait, de továbbra is előre bámul.*
- Azt gondolod, hogy olyasmire készülünk, amiért másokat a Hadúr földjén is a Gödörbe löknek. Haramiák lettünk, közönséges útonállók.
*Kicsit megvonja a vállát.*
- Más körülmények között biztosan igazad is lenne. De most más a helyzet. A Vashegy adósa Artheniornak. Kagan Thargodar pedig mindig lerója tartozását, és mindenkinek érdemei szerint fizet. Segítségért, hűségért, odaadásért méltó szolgálatot, aranyat, barátságot. Árulásért, gyávaságért, gyilkosságért, acél, tűz és halál a juss. Arthenior elárulta a mellette a legnehezebb napokban is híven kitartó Vashegyet amikor nagyjai gyáván lapultak vackukon, míg a város söpredéke megölte Lean... a Szellemjárót.
*Természetesen sokan mások is életüket vesztették a zavargások alatt akiknek még élnie kéne, de Laornak talán el lehet nézni, ha csak Leát említi.*
- Tehát nem vagyunk hóhérkézre való gonosztevők, épp ellenkezőleg. Igazságot teszünk.
*Laor nem fogékonyan apró részletkérdések iránt, hogy a városi kovácsmester személyesen mennyiben lehet felelős az elkövetett gaztettekért, vagy éppen a könyvtár poros homályában élő levéltárosok. Nem mintha ez bármit számítana is; a Hadúr parancsot adott, neki pedig eszébe nem jutna azt megkérdőjelezni.*
- Hó! Hóóó!
*Csak sikerül megállítania a kordét a kovács műhelye előtt. Kis ideig méregeti az épületet, aztán leugrik a bakról és nyújtja a kezét, hogy Ririt is lesegíthesse, ha erre szükség van.*
- Azt hiszem, hamarosan bizonyíthatsz, fiú. *pillant Pash felé* Könnyen lehet, hogy a kovácsnak nem lesz kedve önszántából velünk jönni. És aki olyan régen készít olyan kitűnő fegyvereket, mint ő, azt biztosan ért a forgatásukhoz is.
2019. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2018-10-19 16:01:52
Üzenet elküldve: 2018-10-19 16:01:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
*A kis iszogatás után visszatér a műhelybe.*
~Kész kéne lenni.~
*Szerencsére nem kell sokat ide-oda ingáznia a meláknak.*
~Kíváncsi vagyok.~
*Sikerül is meglelni a kovácsot, aki örömmel jelenti be, hogy elkészült a mestermű! Rolf nem sokat vacakol, kifizeti az összeg másik felét is, majd azon nyomban kézbe is veszi a fegyvert.*
-Tok is kén neki.
*Bizony a megvásárolt kard nem holmi fogpiszkáló.*
~Jó meggondótad eztet é, Rolf?!~
*Saját magának feltett kérdésére úgy egy perc múlva válaszol.*
~Igen és nem.~
-Szép munka!
*Igazi mesteremberhez méltó munkát kapott a kezébe. Vigyáznia kell rá, bár kétli, hogy nagyon féltenie kellene a kardot. Aligha fog kicsorbulni egyhamar az éle.*
-No akkó viszlát! További jó munkát!
~Kész kéne lenni.~
*Szerencsére nem kell sokat ide-oda ingáznia a meláknak.*
~Kíváncsi vagyok.~
*Sikerül is meglelni a kovácsot, aki örömmel jelenti be, hogy elkészült a mestermű! Rolf nem sokat vacakol, kifizeti az összeg másik felét is, majd azon nyomban kézbe is veszi a fegyvert.*
-Tok is kén neki.
*Bizony a megvásárolt kard nem holmi fogpiszkáló.*
~Jó meggondótad eztet é, Rolf?!~
*Saját magának feltett kérdésére úgy egy perc múlva válaszol.*
~Igen és nem.~
-Szép munka!
*Igazi mesteremberhez méltó munkát kapott a kezébe. Vigyáznia kell rá, bár kétli, hogy nagyon féltenie kellene a kardot. Aligha fog kicsorbulni egyhamar az éle.*
-No akkó viszlát! További jó munkát!
2018. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2018-10-15 21:30:38
Üzenet elküldve: 2018-10-15 21:30:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
*Megakad a szeme valamin. Olyan valamin, ami rögtön elvarázsolja.*
-Azta rézfán fittyentyűjét! *kurjant fel hangosan, majd megszemlél egy akkora kardot, mint egy ház!*
-Minő nagy, minő hatalmas! Evvel osztan ketté lehet szelni egy csapásra egy disznót is! Höhö!
~Ez osztán tekintélyt parancsolna, ha ilyenvel védeném a jószágot meg a házikót.~
*A kováccsal tud néhány szót váltani, aki elmondja neki részletesen, mivel van dolga. Rolfnak ebből igazándiból egyetlen egy szó ragad meg.*
-Fődkard! Fődkard! Ez vón a fődnek a kardja! Hö, no, eztet viszem!
*Az ár hallatán már beletúr bozontos szakállába. Sajnos ez nem az a hely, ahol lehetne alkudozni. Itt kell vagy nem alapon működik.*
-Nosza csapojj bele, kovács uram! *nyújtja nagy medve mancsát, hogy kezet rázzanak az üzletre.*
~Jó lészen így.~
*Mivel a kovácsnak időre van szüksége teljesíteni a szaftos megrendelést, így a melák Rolf búcsút int és távozik.*
-Majd gyüvök!
~Fődkard, fődkard, fődkard! Hű de jó, hí de jó! Meláknak melák kard! Höhö! Tón vón jó! Höhö!~
-Azta rézfán fittyentyűjét! *kurjant fel hangosan, majd megszemlél egy akkora kardot, mint egy ház!*
-Minő nagy, minő hatalmas! Evvel osztan ketté lehet szelni egy csapásra egy disznót is! Höhö!
~Ez osztán tekintélyt parancsolna, ha ilyenvel védeném a jószágot meg a házikót.~
*A kováccsal tud néhány szót váltani, aki elmondja neki részletesen, mivel van dolga. Rolfnak ebből igazándiból egyetlen egy szó ragad meg.*
-Fődkard! Fődkard! Ez vón a fődnek a kardja! Hö, no, eztet viszem!
*Az ár hallatán már beletúr bozontos szakállába. Sajnos ez nem az a hely, ahol lehetne alkudozni. Itt kell vagy nem alapon működik.*
-Nosza csapojj bele, kovács uram! *nyújtja nagy medve mancsát, hogy kezet rázzanak az üzletre.*
~Jó lészen így.~
*Mivel a kovácsnak időre van szüksége teljesíteni a szaftos megrendelést, így a melák Rolf búcsút int és távozik.*
-Majd gyüvök!
~Fődkard, fődkard, fődkard! Hű de jó, hí de jó! Meláknak melák kard! Höhö! Tón vón jó! Höhö!~
2017. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2018-10-15 17:35:36
Üzenet elküldve: 2018-10-15 17:35:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*A városban szerencséje volt, mert egy-két megbuggyant parasztot szóra tudott bírni, hogy merre is van a vasból lévő hegy. Nem bántott senkit csak meg kellett kicsit emelni őket a földtől és máris megeredt a nyelvük. Szépen megmagyarázták, hogy merre van az a hegyvas, még illedelmesen köszöntek is a végén, ki tudja miért. Ez most mellékes mert, hogy be kellene nézni a kovácshoz, hátha van egy-két jó kis fegyvere, amit beszerezhet. Legutóbb neki nem akart adni semmi újdonságot, most hátha megjött a kedve. Lehet a megbuggyant parasztok lelombozták szegény kovácsot, biztos sok kaszát meg kapát kellett éleznie erre a nagy aprónép háborúhoz, biztos ebbe unt bele szegény. Mindenesetre benéz a kovácshoz, hogy meglesse van-e újdonság.*
2016. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2018-10-14 11:17:47
Üzenet elküldve: 2018-10-14 11:17:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
*Sajnos a piaci kiruccanása nem hozott nagy eredményt.*
~Nincsen mán ott a csepp ember!~
*Szüksége lenne még néhány olyan dologra, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy nagyobb földterületet is megműveljen.*
~Nehéz eke, meg legalább vagy két ökör!~
*Noha mindezt egészen biztos, hogy nem a kovácsműhelyben fogja megtalálni, azért beugrik ide is, ha már erre jár.
Nyitja az ajtót, majd füttyent egy nagyot.*
-Hölóóó! Ejj, kovács! Elé van é?!
*A városi kovács elég jó mesterembernek mondható, talán csak az Amoni vörös törpe, Hrothgaar mérhető hozzá.*
~Régen láttam mán a csepp verest! Adnék mán neki egy barackot a fejire!~
*Akár van a kovács, akár nincs, Rolf szétnéz.*
~Nincsen mán ott a csepp ember!~
*Szüksége lenne még néhány olyan dologra, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy nagyobb földterületet is megműveljen.*
~Nehéz eke, meg legalább vagy két ökör!~
*Noha mindezt egészen biztos, hogy nem a kovácsműhelyben fogja megtalálni, azért beugrik ide is, ha már erre jár.
Nyitja az ajtót, majd füttyent egy nagyot.*
-Hölóóó! Ejj, kovács! Elé van é?!
*A városi kovács elég jó mesterembernek mondható, talán csak az Amoni vörös törpe, Hrothgaar mérhető hozzá.*
~Régen láttam mán a csepp verest! Adnék mán neki egy barackot a fejire!~
*Akár van a kovács, akár nincs, Rolf szétnéz.*
2015. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2018-09-23 10:11:49
Üzenet elküldve: 2018-09-23 10:11:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
* Nem sok olyan dolgot talál a piacon, amit szívesen megvenne, de amit igen, arra pedig nincs elég aranya. Kissé csalódottan baktat tovább, bár tudja, hogy a felkelés miatt csappanhattak meg az áruk és ezért emelkedett meg az áruk. Még mindig eléggé elszomorítja, de amint baktat, hirtelen meleg, párás levegő csapja meg orcáját, amire fel is kapja fejét. Meg is pillantja a kovács műhely cégérét, s az épületet, ami ontja magából a meleget. Kíváncsiságból úgy dönt, hogy benéz, hiszen még sosem látott igazi nagy kovácsműhelyt. Talán el is tud tanulni néhány dolgot, amit később másra felhasználhat, de az is lehet, hogy nem. Kíváncsian nyit be az ajtón, majd nézegetni kezdi a felakasztott fegyverek sokaságát. *
2014. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2018-09-08 18:21:59
Üzenet elküldve: 2018-09-08 18:21:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
- Mi ez a nagy felbolydulás? Megőrültetek parasztok?
*A hegynyi óriás nem állhatja szó nélkül a körülötte ordítozva elrohanó kapás, kaszás parasztokat.*
~Mindegyik meg van buggyanva?~
*Nemrég érkezett csak a városba, de máris valamibe belecsöppent, vagyis nem, ő nem csöppen bele semmibe csak szemléli az őrjöngő városkát. Már csak termete miatt is nagyobb ívben kikerülik a számára aprócska emberek. Fajának tisztes, hatalmas példánya így nagyon nem aggódik és nagyon nem is kíván beleavatkozni az aprónépek dolgába, mindaddig, míg elveiben meg nem ütközik valami. Minden csupa vér, mészárlás amerre a szem ellát. Ha már erre jár, akkor úgy van vele benéz a kovácshoz hátha meglát valami szépséges fegyverecskét. Nem mintha nem lenne így is állig fegyverben, de az óvatosság sosem árt.*
*A hegynyi óriás nem állhatja szó nélkül a körülötte ordítozva elrohanó kapás, kaszás parasztokat.*
~Mindegyik meg van buggyanva?~
*Nemrég érkezett csak a városba, de máris valamibe belecsöppent, vagyis nem, ő nem csöppen bele semmibe csak szemléli az őrjöngő városkát. Már csak termete miatt is nagyobb ívben kikerülik a számára aprócska emberek. Fajának tisztes, hatalmas példánya így nagyon nem aggódik és nagyon nem is kíván beleavatkozni az aprónépek dolgába, mindaddig, míg elveiben meg nem ütközik valami. Minden csupa vér, mészárlás amerre a szem ellát. Ha már erre jár, akkor úgy van vele benéz a kovácshoz hátha meglát valami szépséges fegyverecskét. Nem mintha nem lenne így is állig fegyverben, de az óvatosság sosem árt.*
2013. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2018-08-26 18:01:45
Üzenet elküldve: 2018-08-26 18:01:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
* Némán töpreng magában. *
~ Vajon, tényleg célba talált? Benozar nagybátyám mesélt a három kard legendájáról, de inkább mesének tűnt, mint valóságnak. És most, mintha valósággá válna... ~
* Gondolatait a kovács zavarja meg, aki egy hosszúkás csomagot helyez a pultra. Elkezdi szertartásosan kicsomagolni a tárgyat a bíborlila bársonyból, amíg napvilágra nem került egy gyönyörűen megmunkált rapier. Rámutat a fegyverre és fegyelmezett hangon megszólal. *
- Erre gondolt, uram?
* Rácsodálkozik a tiszteletet parancsoló kardra. *
- Megfoghatom?
- Természetesen.
* Felemeli rapiert, méregeti, nézegeti, végül a markolatra csúsztatja a kezét. Hátralép, tiszteleg a karddal, és belekezd egy, az Odhol kardművész által tanított koreográfiába. Miután a befejezi, tiszteleg újra, és meghajlással köszöni meg a kovács elismerő fejbólintását.*
- Remekbe szabott kard, gyors, hajlékony, súlytalan kígyó. Becsúszik minden páncéllemez alá. Ez a különlegesen kiképzett háromszögletű csúcs a legtöbb láncing szemeit szétpattintja, mielőtt behatol. Ám, bármennyire mestermű ez a darab, mégsem a Három Kardok egyike.
- Pedig az ősi recept szerint készült * veszi át a szót a kovács * - csak mithril helyett ezüstöt használtunk. Több mint egy évig készítettük, kalapáltuk a hét rétegű fémet megboldogult édesapámmal. Ez valóban fegyver.
- Minden elismerésem. Meg sem kérdezem az árát, nem az én bugyellárisomnak való. * Neveti el magát, miközben visszahelyezi a bársonyra a rapiert. * - Azonban szükségem lenne egy díszes tőrre, persze az igényeimnek megfelelőre.
* A tőr kívánalmaiba és árába gyorsan megalkudnak, kifizeti az előleget, elbúcsúznak. Mielőtt kilép az ajtón, még egyszer visszasandít csillogó szemekkel a míves kardra. *
A hozzászólást Mátrix (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2018.08.27 18:28:12, a következő indokkal:
Múlt idő jelenre javítása.
~ Vajon, tényleg célba talált? Benozar nagybátyám mesélt a három kard legendájáról, de inkább mesének tűnt, mint valóságnak. És most, mintha valósággá válna... ~
* Gondolatait a kovács zavarja meg, aki egy hosszúkás csomagot helyez a pultra. Elkezdi szertartásosan kicsomagolni a tárgyat a bíborlila bársonyból, amíg napvilágra nem került egy gyönyörűen megmunkált rapier. Rámutat a fegyverre és fegyelmezett hangon megszólal. *
- Erre gondolt, uram?
* Rácsodálkozik a tiszteletet parancsoló kardra. *
- Megfoghatom?
- Természetesen.
* Felemeli rapiert, méregeti, nézegeti, végül a markolatra csúsztatja a kezét. Hátralép, tiszteleg a karddal, és belekezd egy, az Odhol kardművész által tanított koreográfiába. Miután a befejezi, tiszteleg újra, és meghajlással köszöni meg a kovács elismerő fejbólintását.*
- Remekbe szabott kard, gyors, hajlékony, súlytalan kígyó. Becsúszik minden páncéllemez alá. Ez a különlegesen kiképzett háromszögletű csúcs a legtöbb láncing szemeit szétpattintja, mielőtt behatol. Ám, bármennyire mestermű ez a darab, mégsem a Három Kardok egyike.
- Pedig az ősi recept szerint készült * veszi át a szót a kovács * - csak mithril helyett ezüstöt használtunk. Több mint egy évig készítettük, kalapáltuk a hét rétegű fémet megboldogult édesapámmal. Ez valóban fegyver.
- Minden elismerésem. Meg sem kérdezem az árát, nem az én bugyellárisomnak való. * Neveti el magát, miközben visszahelyezi a bársonyra a rapiert. * - Azonban szükségem lenne egy díszes tőrre, persze az igényeimnek megfelelőre.
* A tőr kívánalmaiba és árába gyorsan megalkudnak, kifizeti az előleget, elbúcsúznak. Mielőtt kilép az ajtón, még egyszer visszasandít csillogó szemekkel a míves kardra. *
A hozzászólást Mátrix (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2018.08.27 18:28:12, a következő indokkal:
Múlt idő jelenre javítása.
2012. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2018-08-22 22:56:38
Üzenet elküldve: 2018-08-22 22:56:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
* Hirtelen sarkon fordul és védekezőn maga elé rántja a kardot. De a vele szemben álló fiatalember nyitott tenyerét felemelve mutatja, hogy nincs mitől félnie, nem akar ártani neki. Leengedi a kardot, és kérdőn tekint rá. *
- Semmi gond, nem akartam megijeszteni, csak szerettem volna hallani az értékítéletét. És tudja mit? Igaza is van.
* Az ifjú kovács körbemutat. *
- Az itt látható darabok valóban nem a legjobbak, mindegyiknek van egy kis hibája, de mutatósak.
* Gunyorosan hozzáteszi. *
- A legtöbb vevőnk megcsodálja őket.
~ Egészen szimpatikus a fickó ~
- Én is elnézést kell, hogy kérjek. Nem akartam udvariatlan lenni, de mivel senki nem volt itt, gondoltam, körülnézek kicsit.
- Én sem akarok udvariatlan lenni, de szerintem itt zárjuk is le a dolgot. Térjünk a tárgyra, rengeteg megrendelésem van.
- Természetesen, nem is húzom az idejét. Szeretnék egy könnyebb szúrófegyvert készíttetni.
- Mire gondol uram? Tőrkard? Tőr? Más, kisebb gyilok?
* Elmosolyodik, úgy válaszol. *
- Most éppen egy lihanechi rapierre gondolok...
- A Kaszás Halálhozójából csak három készült el, mióta világ a világ. Nincs ára, nincs értéke. Nem lehet megvenni, csak kiérdemelni.
* Mondja a kovács kemény hangon, az ő válasza is kemény. *
- Ám csak egynek a tulajdonosát ismerjük, Drizzt Do'Urden admirálist, a kalózvadászt. És persze azt is TUDJUK, hogy egy másik példányt egy kovácsműhelyben rejtegetnek, ugye?
* Egy pillanatig farkasszemet néznek egymással, majd a kovács sarkonfordul és eltűnik az egyik ajtón keresztül. *
~ Lehet, hogy célba találtam? ~
- Semmi gond, nem akartam megijeszteni, csak szerettem volna hallani az értékítéletét. És tudja mit? Igaza is van.
* Az ifjú kovács körbemutat. *
- Az itt látható darabok valóban nem a legjobbak, mindegyiknek van egy kis hibája, de mutatósak.
* Gunyorosan hozzáteszi. *
- A legtöbb vevőnk megcsodálja őket.
~ Egészen szimpatikus a fickó ~
- Én is elnézést kell, hogy kérjek. Nem akartam udvariatlan lenni, de mivel senki nem volt itt, gondoltam, körülnézek kicsit.
- Én sem akarok udvariatlan lenni, de szerintem itt zárjuk is le a dolgot. Térjünk a tárgyra, rengeteg megrendelésem van.
- Természetesen, nem is húzom az idejét. Szeretnék egy könnyebb szúrófegyvert készíttetni.
- Mire gondol uram? Tőrkard? Tőr? Más, kisebb gyilok?
* Elmosolyodik, úgy válaszol. *
- Most éppen egy lihanechi rapierre gondolok...
- A Kaszás Halálhozójából csak három készült el, mióta világ a világ. Nincs ára, nincs értéke. Nem lehet megvenni, csak kiérdemelni.
* Mondja a kovács kemény hangon, az ő válasza is kemény. *
- Ám csak egynek a tulajdonosát ismerjük, Drizzt Do'Urden admirálist, a kalózvadászt. És persze azt is TUDJUK, hogy egy másik példányt egy kovácsműhelyben rejtegetnek, ugye?
* Egy pillanatig farkasszemet néznek egymással, majd a kovács sarkonfordul és eltűnik az egyik ajtón keresztül. *
~ Lehet, hogy célba találtam? ~
2011. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2018-08-21 22:42:35
Üzenet elküldve: 2018-08-21 22:42:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
* Belép az egyszerű ajtón keresztül és egy viszonylag nagyobb teremben találja magát. Bár a két nagyobbacska ablakon fény szűrődik be, a kinti verőfényes napsütés miatt pár másodpercig vaksin keres valakit, aki felvilágosítaná. De a teremben nem tartózkodik senki, meglepően üres a szoba, se kovács, sem vevő, ezért körbenéz. A falon a legkülönbözőbb fegyverek, vértek és pajzsok vannak. Kíváncsisága legyőzi az óvatosságát. Odalép egy ezüstösen csillogó, fényes felületű, igényesen megmunkált vérthez. *
~ Csak nem a híres mithrilből készített páncél? ~
* Csodálkozik rá, aztán jobban megvizsgálja... és csalódottan legyint. *
- Hamisítvány!
* Megnéz egy díszes másfélkezes kardot. Leveszi a falról. Nézegeti jobbról, balról, méregeti a súlyát, súlypontját. *
- Szép darab, de ez csak egy játékszer, súlytalan kaszabfegyver...
* Mormogja, majd érzi, hogy valaki áll a háta mögött. *
A hozzászólás írója (Razamanaz El Hakim) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.08.21 22:57:44
~ Csak nem a híres mithrilből készített páncél? ~
* Csodálkozik rá, aztán jobban megvizsgálja... és csalódottan legyint. *
- Hamisítvány!
* Megnéz egy díszes másfélkezes kardot. Leveszi a falról. Nézegeti jobbról, balról, méregeti a súlyát, súlypontját. *
- Szép darab, de ez csak egy játékszer, súlytalan kaszabfegyver...
* Mormogja, majd érzi, hogy valaki áll a háta mögött. *
A hozzászólás írója (Razamanaz El Hakim) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.08.21 22:57:44
2010. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2018-08-07 12:48:22
Üzenet elküldve: 2018-08-07 12:48:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Pashthra//
* Nem Aezmorin lenne, ha nem akarná komolyan venni az ifjú szavait és csak akkor esik le neki, hogy Kámpicsori valójában nem egy létező személy, amikor Pashthra nevetésbe kezd. Kár, pedig egy rettegett hadúr, még ha tündér is, színesíthette volna a vidék történetét. Ha netán gnómgyilkoló hírében állna, az még kapósabbá tenné a leírásait, de sajnos a srác csak tréfálkozik vele. *
- Áh, remek, akkor arra biztos nem megyek - * vigyorodik saját maga is el, de nem kezdi utánozni a hahotázásban az embert. Amúgy is hamarosan sor kerül az összeg említésére és a gnóm érdeklődve figyeli az ifjút, hogy mi a véleménye. *
- Igen, tényleg nem vészes ár - * bólint az elhangzottakra. * - Köszönöm a jó tanácsokat - * mondja halkabban a szokásos beszédnél, aztán elfordulva Pashthratól az eladóhoz indul, hogy az ifjú tanácsait követve méretet kérjen a fejéről.
A procedúra nem túl hosszú, de annál unalmasabb és húsz arany felárral jár, de Aezmorin bele megy, elvégre a sisak az ifjú szerint jutányos ár, így nem gond, ha kicsit drágább lesz. Még így sem éri el száz aranyat, ami Aezmorin kedvére való. Az eladó biztosítja, hogy egy haton belül kész lesz, de lehet, hogy hamarabb, így nyugodtan nézzen be, amikor erre jár. Már persze, ha a lázadás nem söpri el az egész kovácsműhelyt inasostul meg mesterestül.
Amint végzett a fejméretezéssel Pashtrhához lépked és kezét nyújtja neki. *
- Köszönet a segítségért, remélem ha a vashegyre vezet utam még összefutunk, de most ideje indulnom - * Gré már bizonyára várhatja, hogy merre van, és nem szeretné a szörnyvadász idejét nagyon húzni. Egy kicsit talán, de túlságosan sokat semmiképp, mert amilyen a végén rádob az összegre még vagy százötven aranyat. * - Sok szerencsét a legjobb harcossá válásban, bízom benne, hogy tetteidről is írhatok majd a könyvembe, már persze, ha lesz valami gnómos kapcsolat - * ezt félig mosolyogva mondja, elvégre azt ír bele a naplójába, amit szeretne és ha Pashthra az évek során esetleg hatalmas harcossá fejlődik, akkor nyugodt szívvel tehet róla említést. * - Jó utat és egészséget, neked és a lovadnak is - * int még egyet, aztán, ha az ifjú nem tartja valamivel még ott, akkor kifordul a kovácsműhely ajtaján, és a fogadó felé veszi az irányt. *
//Pashthra//
* Nem Aezmorin lenne, ha nem akarná komolyan venni az ifjú szavait és csak akkor esik le neki, hogy Kámpicsori valójában nem egy létező személy, amikor Pashthra nevetésbe kezd. Kár, pedig egy rettegett hadúr, még ha tündér is, színesíthette volna a vidék történetét. Ha netán gnómgyilkoló hírében állna, az még kapósabbá tenné a leírásait, de sajnos a srác csak tréfálkozik vele. *
- Áh, remek, akkor arra biztos nem megyek - * vigyorodik saját maga is el, de nem kezdi utánozni a hahotázásban az embert. Amúgy is hamarosan sor kerül az összeg említésére és a gnóm érdeklődve figyeli az ifjút, hogy mi a véleménye. *
- Igen, tényleg nem vészes ár - * bólint az elhangzottakra. * - Köszönöm a jó tanácsokat - * mondja halkabban a szokásos beszédnél, aztán elfordulva Pashthratól az eladóhoz indul, hogy az ifjú tanácsait követve méretet kérjen a fejéről.
A procedúra nem túl hosszú, de annál unalmasabb és húsz arany felárral jár, de Aezmorin bele megy, elvégre a sisak az ifjú szerint jutányos ár, így nem gond, ha kicsit drágább lesz. Még így sem éri el száz aranyat, ami Aezmorin kedvére való. Az eladó biztosítja, hogy egy haton belül kész lesz, de lehet, hogy hamarabb, így nyugodtan nézzen be, amikor erre jár. Már persze, ha a lázadás nem söpri el az egész kovácsműhelyt inasostul meg mesterestül.
Amint végzett a fejméretezéssel Pashtrhához lépked és kezét nyújtja neki. *
- Köszönet a segítségért, remélem ha a vashegyre vezet utam még összefutunk, de most ideje indulnom - * Gré már bizonyára várhatja, hogy merre van, és nem szeretné a szörnyvadász idejét nagyon húzni. Egy kicsit talán, de túlságosan sokat semmiképp, mert amilyen a végén rádob az összegre még vagy százötven aranyat. * - Sok szerencsét a legjobb harcossá válásban, bízom benne, hogy tetteidről is írhatok majd a könyvembe, már persze, ha lesz valami gnómos kapcsolat - * ezt félig mosolyogva mondja, elvégre azt ír bele a naplójába, amit szeretne és ha Pashthra az évek során esetleg hatalmas harcossá fejlődik, akkor nyugodt szívvel tehet róla említést. * - Jó utat és egészséget, neked és a lovadnak is - * int még egyet, aztán, ha az ifjú nem tartja valamivel még ott, akkor kifordul a kovácsműhely ajtaján, és a fogadó felé veszi az irányt. *
2009. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2018-08-06 20:03:54
Üzenet elküldve: 2018-08-06 20:03:54
ÚJ
![>Árnytörő Xotara [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11394_1547776595_sotetelf_no.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 313
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 313
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Tűzbe veszett és füstbe ment//
*Xot idegesítő csengőnyomogatására, lassan, komótosan a pulthoz sétál egy fekete hajú, vállas legény. A szép szál legény cserzett bőrkötényt visel, ami a munkától és az idő vasfogától kopottas. Szakáll és bajusz kezdemény pelyhedzik az arcán, olyan kifejezetten a lakli kamaszokra jellemző. A vállas legény először nem szól semmit, szemöldökeit összevonva elteszi a pultcsengőt, aztán egy pillantással végigméri a sötételf lányt.*
- 'Napot! Mit akar?
*Xotara felegyenesedik a pulton való könyöklésből.*
~ Néde már… hát ez a srác kicsoda? ~
- Üdv! Bocsi, én a Kovácsmesterrel beszélnék.
*A fiú kihúzva magát, fél kézzel a pultra támaszkodik.*
- Vele beszél.
*Xot szemöldökeit felvonva, egy kicsit hitetlenkedve néz a kovács fiúra.*
- Jaj, ne szórakozz már! Az apáddal van beszédem. Megtennéd, hogy szólsz neki? Itt várok.
*A mélységi lány ellép a pulttól, és a falon lévő fegyvereket kezdi mustrálgatni. Tekintete megakad egy ismerős névvel ellátott fegyveren. A kardlapján, a vércsatorna és a keresztvas között, cikornyás felirattal díszeleg: Pirtianesi mesterkard. Xotara leemeli a falról a különleges pallost, és nyolcasokat leírva forgatni kezdi. Finoman szólva se egy kardforgató alkat. Mozdulatai mutatnak némi jártasságot, de elnagyoltak és suták, ezzel Xotara is tisztában van, hiszen a legtöbb szidalmat és becsmérlést, erre a harci stílusra kapta az apjától.*
- Atyám nem tud már a rendelkezésére állni…
*A fiú hirtelen elhallgat, majd folytatva, hangja egy pillanatra elcsuklik.*
- Jó atyám…
*Amit, egy átlátszó köhögéssel próbál sután leplezni.*
- Khm… pár napja betegágynak esett és tegnap este kilehelte a lelkét.
*Xotara kardforgató mozdulata félbeszakad, a penge rezzenve áll meg a levegőben.*
- Mi?
~ Oh, bakker! Pff! A lila elefánt, már megint jól beletenyerelt a tutiba. Haláli, hogy milyen fergeteges érzékem van ehhez. Én meg, az előbb elszalajtottam a halott faterjáért. Bravo! ~
*Xotara leengedve a kardot a kovács fiú felé fordul.*
~ Bezzeg én, hogy örülnék, ha megtudnám, hogy a faterom megdöglött. Jaj, izé… mondanom kéne valamit, de a 'részvétem' szótól a falra mászom. ~
- Öhm… bocs… sajnálom.
~ Hát, kislány, akkor ennyit a kovácsmesterség kitanulásáról. Lőttek neki. Banyek, most akkor mit csináljak? Azért nem fogok a kardomba dőlni, de valami meló csak kéne. ~
*A sötételf lány visszatéve a falra a mester pallost, így szól a kovács fiához: *
- Van neked most elég gondod.
~ Nem hogy még engem tanítson, ha egyáltalán tanítana. Hát, azért mégis csak egy taknyos. ~
- Amiért jöttem, már nem fontos. Viszlát és kitartás!
*Xot, azzal elhagyja a Kovácsműhelyet és a Piactérre lép, de hogy onnan hova viszi az útja még maga sem tudja.*
*Xot idegesítő csengőnyomogatására, lassan, komótosan a pulthoz sétál egy fekete hajú, vállas legény. A szép szál legény cserzett bőrkötényt visel, ami a munkától és az idő vasfogától kopottas. Szakáll és bajusz kezdemény pelyhedzik az arcán, olyan kifejezetten a lakli kamaszokra jellemző. A vállas legény először nem szól semmit, szemöldökeit összevonva elteszi a pultcsengőt, aztán egy pillantással végigméri a sötételf lányt.*
- 'Napot! Mit akar?
*Xotara felegyenesedik a pulton való könyöklésből.*
~ Néde már… hát ez a srác kicsoda? ~
- Üdv! Bocsi, én a Kovácsmesterrel beszélnék.
*A fiú kihúzva magát, fél kézzel a pultra támaszkodik.*
- Vele beszél.
*Xot szemöldökeit felvonva, egy kicsit hitetlenkedve néz a kovács fiúra.*
- Jaj, ne szórakozz már! Az apáddal van beszédem. Megtennéd, hogy szólsz neki? Itt várok.
*A mélységi lány ellép a pulttól, és a falon lévő fegyvereket kezdi mustrálgatni. Tekintete megakad egy ismerős névvel ellátott fegyveren. A kardlapján, a vércsatorna és a keresztvas között, cikornyás felirattal díszeleg: Pirtianesi mesterkard. Xotara leemeli a falról a különleges pallost, és nyolcasokat leírva forgatni kezdi. Finoman szólva se egy kardforgató alkat. Mozdulatai mutatnak némi jártasságot, de elnagyoltak és suták, ezzel Xotara is tisztában van, hiszen a legtöbb szidalmat és becsmérlést, erre a harci stílusra kapta az apjától.*
- Atyám nem tud már a rendelkezésére állni…
*A fiú hirtelen elhallgat, majd folytatva, hangja egy pillanatra elcsuklik.*
- Jó atyám…
*Amit, egy átlátszó köhögéssel próbál sután leplezni.*
- Khm… pár napja betegágynak esett és tegnap este kilehelte a lelkét.
*Xotara kardforgató mozdulata félbeszakad, a penge rezzenve áll meg a levegőben.*
- Mi?
~ Oh, bakker! Pff! A lila elefánt, már megint jól beletenyerelt a tutiba. Haláli, hogy milyen fergeteges érzékem van ehhez. Én meg, az előbb elszalajtottam a halott faterjáért. Bravo! ~
*Xotara leengedve a kardot a kovács fiú felé fordul.*
~ Bezzeg én, hogy örülnék, ha megtudnám, hogy a faterom megdöglött. Jaj, izé… mondanom kéne valamit, de a 'részvétem' szótól a falra mászom. ~
- Öhm… bocs… sajnálom.
~ Hát, kislány, akkor ennyit a kovácsmesterség kitanulásáról. Lőttek neki. Banyek, most akkor mit csináljak? Azért nem fogok a kardomba dőlni, de valami meló csak kéne. ~
*A sötételf lány visszatéve a falra a mester pallost, így szól a kovács fiához: *
- Van neked most elég gondod.
~ Nem hogy még engem tanítson, ha egyáltalán tanítana. Hát, azért mégis csak egy taknyos. ~
- Amiért jöttem, már nem fontos. Viszlát és kitartás!
*Xot, azzal elhagyja a Kovácsműhelyet és a Piactérre lép, de hogy onnan hova viszi az útja még maga sem tudja.*
2008. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2018-08-04 18:23:10
Üzenet elküldve: 2018-08-04 18:23:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 685
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 685
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Aezmorin//
- Arra a rettegett tündér, Kámpicsori az úr, vele nem érdemes bajuszt akasztani. Amúgy is, se neked, se neki nincsen. * Nevet fel saját kreatív kis tréfáján, ha eddig nem volt egyértelmű, hogy viccel, akkor ez után mindenképpen az kell, hogy legyen.
Úgy tűnik, hogy a gnóm megértette amit Pash mondott, és nem is vár tőle sokat, úgyhogy neki állnak az üzletelésnek. A fiú szemöldöke kissé felszalad, ahogy az árat hallja, és gyorsan gondolkodik egy sort, aztán magához inti a gnómot. *
- 50 arany igen jutányos árnak tűnik, valószínűleg a zavargások tolhatták lejjebb az árat. Viszont nem láttam még kereskedőt, aki első szóra végső árat mondana. Szerintem lejjebb tudod verni, ha szeretnéd, de ha nem engedi, akkor se szörnyű egy összeg. A helyedben inkább arra törekednék, hogy vegyenek rólad méretet, ha már úgyis előrendeled, és az alapján a fejformádhoz igazítsák. Drágább szokott lenni az ilyen, mert előre készítik, és ami nagyjából illeszkedik azt megveszik, de most lehetőséged van kicsit finomítani rajta. Egy kényelmes sisak jobb, mint egy kényelmes csizma. * Igyekszik halkan beszélni, hogy csak partnere hallja amit mond, még derékból fordul is kicsit, hogy nagyjából háttal álljon az eladónak, ezzel is nehezítve annak dolgát, ha hallgatózni kívánna. Pash tényleg úgy gondolja, hogy ez az ár jutányos, hiszen hiába kevés a vas, a bőrt is meg kell munkálni, a vasat is, és a kettőt egymásra illeszteni úgy, hogy tartós maradjon. A fiatal harcos inkább számított 60, 70 aranyas árra, főleg ha nem nagyon tartanak, és akár új tervezetet is kell hozzá készíteniük. *
//Aezmorin//
- Arra a rettegett tündér, Kámpicsori az úr, vele nem érdemes bajuszt akasztani. Amúgy is, se neked, se neki nincsen. * Nevet fel saját kreatív kis tréfáján, ha eddig nem volt egyértelmű, hogy viccel, akkor ez után mindenképpen az kell, hogy legyen.
Úgy tűnik, hogy a gnóm megértette amit Pash mondott, és nem is vár tőle sokat, úgyhogy neki állnak az üzletelésnek. A fiú szemöldöke kissé felszalad, ahogy az árat hallja, és gyorsan gondolkodik egy sort, aztán magához inti a gnómot. *
- 50 arany igen jutányos árnak tűnik, valószínűleg a zavargások tolhatták lejjebb az árat. Viszont nem láttam még kereskedőt, aki első szóra végső árat mondana. Szerintem lejjebb tudod verni, ha szeretnéd, de ha nem engedi, akkor se szörnyű egy összeg. A helyedben inkább arra törekednék, hogy vegyenek rólad méretet, ha már úgyis előrendeled, és az alapján a fejformádhoz igazítsák. Drágább szokott lenni az ilyen, mert előre készítik, és ami nagyjából illeszkedik azt megveszik, de most lehetőséged van kicsit finomítani rajta. Egy kényelmes sisak jobb, mint egy kényelmes csizma. * Igyekszik halkan beszélni, hogy csak partnere hallja amit mond, még derékból fordul is kicsit, hogy nagyjából háttal álljon az eladónak, ezzel is nehezítve annak dolgát, ha hallgatózni kívánna. Pash tényleg úgy gondolja, hogy ez az ár jutányos, hiszen hiába kevés a vas, a bőrt is meg kell munkálni, a vasat is, és a kettőt egymásra illeszteni úgy, hogy tartós maradjon. A fiatal harcos inkább számított 60, 70 aranyas árra, főleg ha nem nagyon tartanak, és akár új tervezetet is kell hozzá készíteniük. *
2007. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2018-07-30 21:42:20
Üzenet elküldve: 2018-07-30 21:42:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Pashthra//
* Aezmorin feltekint és egy pillanatra be is ugrik neki a rettegett gnóm, aki annyira rémisztő, hogy mindenki halálra röhögi magát, amint meglátja és mivel azzal vannak elfoglalva, hogy ne csináljanak maguk alá így könnyedén kifoszthatná őket. Jó terv, határozottan, bár akad némi probléma a kivitelezésben. *
- Na és északra, meg nyugatra? - * kérdi fancsali képpel, eléggé szarkasztikus stílusban, persze a mosoly azért ott bujkál a szája sarkában.
A gnóm figyelmesen hallgatja Pashthrát, majd bólint egyet, hogy tudomásul veszi az ifjú álláspontját, viszont, arra bőven elég lesz, hogy túlságosan ne verjék át. Az eladó közben mintha magában számolgatna, majd végül némi hümmögés közepette kiböki a sisak árát. *
- Ötven arany, és elő köll rendelni, ahogy az uraság említette. Pont kifogytunk belőle - * hogy utóbbi állítás igaz-e vagy sem, azt Aezmorin nem tudja, de nem is igazán érdekli, viszont az ár kérdése annál inkább, így kósza pillantást vet az ifjúra, hogy vajon mit szól az ötven aranyhoz. Aezmorinnak természetesen megtenné, elvégre a harci felszerelések árában nem jártas, és simán kifizetné az árát, de ha át akarják kissé ejteni, azt azért nem akarná, mert a végén még elterjed a járatlan gnóm pletykája aztán mindenhol át akarnák verni. Ilyesfajta hírnévre pedig egyáltalán nem fáj a foga.
Ha véletlen nem kapna kérdő pillantása eredményeként segítséget az ifjonctól, akkor verbálisan is érdeklődik. *
- Szerinted? Jó ár érte? - * az eladónak természetesen nem válaszol, egy kissé ignorálja, amíg megkapja a választ az ár kérdésben. *
//Pashthra//
* Aezmorin feltekint és egy pillanatra be is ugrik neki a rettegett gnóm, aki annyira rémisztő, hogy mindenki halálra röhögi magát, amint meglátja és mivel azzal vannak elfoglalva, hogy ne csináljanak maguk alá így könnyedén kifoszthatná őket. Jó terv, határozottan, bár akad némi probléma a kivitelezésben. *
- Na és északra, meg nyugatra? - * kérdi fancsali képpel, eléggé szarkasztikus stílusban, persze a mosoly azért ott bujkál a szája sarkában.
A gnóm figyelmesen hallgatja Pashthrát, majd bólint egyet, hogy tudomásul veszi az ifjú álláspontját, viszont, arra bőven elég lesz, hogy túlságosan ne verjék át. Az eladó közben mintha magában számolgatna, majd végül némi hümmögés közepette kiböki a sisak árát. *
- Ötven arany, és elő köll rendelni, ahogy az uraság említette. Pont kifogytunk belőle - * hogy utóbbi állítás igaz-e vagy sem, azt Aezmorin nem tudja, de nem is igazán érdekli, viszont az ár kérdése annál inkább, így kósza pillantást vet az ifjúra, hogy vajon mit szól az ötven aranyhoz. Aezmorinnak természetesen megtenné, elvégre a harci felszerelések árában nem jártas, és simán kifizetné az árát, de ha át akarják kissé ejteni, azt azért nem akarná, mert a végén még elterjed a járatlan gnóm pletykája aztán mindenhol át akarnák verni. Ilyesfajta hírnévre pedig egyáltalán nem fáj a foga.
Ha véletlen nem kapna kérdő pillantása eredményeként segítséget az ifjonctól, akkor verbálisan is érdeklődik. *
- Szerinted? Jó ár érte? - * az eladónak természetesen nem válaszol, egy kissé ignorálja, amíg megkapja a választ az ár kérdésben. *
2006. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2018-07-29 21:58:56
Üzenet elküldve: 2018-07-29 21:58:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 685
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 685
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Aezmorin//
*A sisak válogatás után elég jó kedvű ahhoz, hogy még egy vicces is megengedjen magának, bár ez inkább annak köszönhető, hogy nem magának keres valamit. A végignézett kínálat elég szerény, és nem is tűnik túl jónak, ezért is nézegetett nevetségesnél nevetségesebb darabokat. Hiába, a gnóm sisak kicsi, és ezért valószínűleg olcsó is, most pedig, ha tényleg igaz amit a férfi korábban említett, hogy zűrös az élet, akkor könnyen lehet, hogy már megszabadultak a kelendő, és jó minőségű daraboktól. *
- Ugyan, szerintem keríthetünk hozzá illő maskarát is. Te lehetnél az utak réme, a Sakálfejes Bandita! Rettegné a neved a folyótól délre, és keletre mindenki. *Persze utóbbi csak egy jól hangzó kifejezés, azt se tudja, hogy merre vannak itt a folyók, azt pedig főleg nem, hogy mik vannak délre és keletre. Amikor a gnóm közelebb lép, akkor elgondolkodik, de csak egy pillanatra, mielőtt válaszolna. *
- A helyi árakat nem, és érzékem sincs sok a dologhoz, az is meglepett, hogy az előbb sikerült egy kedvező árat kialkudnom. Csapnivaló embert küldtek, én mondom neked, az érveimet saját magam is képes lettem volna megcáfolni. Ha túl nagy árat mond, azt tudom neked jelezni, de nem hiszem, hogy az alkudozás folyamatában nagy segítségre lehetek. Rafinált népek ezek. *Osztja meg a véleményét partnerével, és kíváncsian figyel a továbbiakban. A Pashtra által leírt sisak elég közönséges, szóval ha ilyet se tartanak vagy készítenek, akkor tényleg nehéz dolguk lesz, és talán azt is megmagyarázza, hogy miért nem siettek, hogy éljenek a patkókészítés és patkolás lehetőségével. *
//Aezmorin//
*A sisak válogatás után elég jó kedvű ahhoz, hogy még egy vicces is megengedjen magának, bár ez inkább annak köszönhető, hogy nem magának keres valamit. A végignézett kínálat elég szerény, és nem is tűnik túl jónak, ezért is nézegetett nevetségesnél nevetségesebb darabokat. Hiába, a gnóm sisak kicsi, és ezért valószínűleg olcsó is, most pedig, ha tényleg igaz amit a férfi korábban említett, hogy zűrös az élet, akkor könnyen lehet, hogy már megszabadultak a kelendő, és jó minőségű daraboktól. *
- Ugyan, szerintem keríthetünk hozzá illő maskarát is. Te lehetnél az utak réme, a Sakálfejes Bandita! Rettegné a neved a folyótól délre, és keletre mindenki. *Persze utóbbi csak egy jól hangzó kifejezés, azt se tudja, hogy merre vannak itt a folyók, azt pedig főleg nem, hogy mik vannak délre és keletre. Amikor a gnóm közelebb lép, akkor elgondolkodik, de csak egy pillanatra, mielőtt válaszolna. *
- A helyi árakat nem, és érzékem sincs sok a dologhoz, az is meglepett, hogy az előbb sikerült egy kedvező árat kialkudnom. Csapnivaló embert küldtek, én mondom neked, az érveimet saját magam is képes lettem volna megcáfolni. Ha túl nagy árat mond, azt tudom neked jelezni, de nem hiszem, hogy az alkudozás folyamatában nagy segítségre lehetek. Rafinált népek ezek. *Osztja meg a véleményét partnerével, és kíváncsian figyel a továbbiakban. A Pashtra által leírt sisak elég közönséges, szóval ha ilyet se tartanak vagy készítenek, akkor tényleg nehéz dolguk lesz, és talán azt is megmagyarázza, hogy miért nem siettek, hogy éljenek a patkókészítés és patkolás lehetőségével. *
2005. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2018-07-26 23:37:32
Üzenet elküldve: 2018-07-26 23:37:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Pashthra//
- Az is előfordulhat - * mosolya őszinte, bár nem tudja, hogy a helyi nemesi falkák milyen elosztásban engednek maguk közé bárkit, de előfordulhat, hogy az ifjú ráhibázott kijelentésével. Kutatásai azt bizonyítják, hogy minden olyan közösségben, amelyben túlságosan zárt a házassági rendszer sokkal nagyobb mértékben fordulnak elő abnormális születési arányok, mint az olyanban, ahol szélesebb körben találnak maguknak az egyedek párt. A szigetek egyébként pontosan ilyenek, bár Aezmorin még egyetlen ilyen helyen sem járt személyesen, de sokat olvasott elfajzott gnóm közösségekről, akik más nem lévén, saját berkeiken belül házasodtak, így előbb-utóbb mindenki rokona lett mindenkinek, amely szörnyű torzuláshoz vezetett. Elmesélné az ifjúnak, de gyanítja csak untatná vele, így inkább hallgat, majd az apjára terelődik a szó, azonban az is megfeneklik, amit egyébként a gnóm nem bán, elvégre csak rosszat tudna az ilyen apáról mondani, és nem biztos, hogy Pashthra készen áll már arra, hogy dicsőített, bár ugyanakkor értetlenséggel szemlélt apját szemellenző nélkül lássa. Vagy a franc sem tudja, lehet, hogy tényleg remek harcos és nem csak az ifjú apja iránti tisztelete mondatta ezt vele.
Aezmorin nem fürkészi alaposan az ifjú vonásait, amint a munkájáról esik szó, így nem tudja megállapítani, hogy hisz-e neki, vagy sem, de igazából nem is tartja az ilyesmit fontosnak, hiszen saját maga tudja, hogy miért csinálja, másnak pedig nem sok köze van hozzá.
A gnóm figyeli az ifjút, ahogy a sisakokat méregeti, közben magában szörnyen ódzkodik mindegyik viselésétől, de ha nem akar egyetlen jól irányzott találttól megfeküdni, akkor muszáj lesz valami fejvédőt beszereznie. Pashthra pedig úgy tűnik ért ahhoz, amit csinál, vagy csak jól játssza meg a töprengő harcost, aki fegyverzetet válogat. *
- Ijesztő? - * húzza fel szemöldökét és jobb tenyerével maga felé mutat. * - Rajtam bármi inkább nevetséges, szóval ha halálra kell röhögtetni őket, abban jó lennék, de a félelemkeltésben már aligha - * persze ez nem igaz, vagyis nem feltétlenül igaz, mert erdei nyulakat határozottan képes halálra rémíteni, bár ahhoz nem szükséges sisak. Természetesen látja a fiún a viccelődés nyomait, így a gnóm sem veszi komolyan az ijesztős részt, bár határozottan meghökken a sakálfejes lehetőségen. Szerencsére csak egy tátott szájra és egy felemelt újra futotta idejéből, mert az ifjú tovább lendült és inkább valami kevésbé kirívóval rukkolt elő. *
- Valóban ideálisabb, mint a sakálfejes változat - * nézi végig röpke pillantással Aezmorin is a kínálatot, hátha ő megtalálja a fémpántos bőrsisakszerű képződményt, de mivel erre nem kerül sor, így megvonja a vállát, majd a teremben tartózkodó kovácsizé felé fordul. Mester vagy inas? Nem tudja, de talán nem is fontos. *
- Jó uram! Hallotta az ifjút? Van valahol ilyesmi sisakjuk, vagy talán elő kéne rendelni? - * amekkora szerencséje lesz, természetesen nincs ilyesmi, és hat hatos várakozási idővel képesek csak elkészíteni. Akkor meg már nem kell, de azért megrendelni megfogja, ha pozitív választ kap. *
- Amúgy te ismered az árakat, igaz? - * lép kissé közelebb Pashthrahoz és fogja halkabbra hangját * - Ha valami túlzott árat mond, besegíthetnél a szakértelmeddel - * az ifjú nyilván nem kereskedő, de ha vásárolt már magának felszerelést, akkor tisztában kell lennie az árakkal. Vagy legalábbis azokkal az árakkal, ahonnét ő jött. *
//Pashthra//
- Az is előfordulhat - * mosolya őszinte, bár nem tudja, hogy a helyi nemesi falkák milyen elosztásban engednek maguk közé bárkit, de előfordulhat, hogy az ifjú ráhibázott kijelentésével. Kutatásai azt bizonyítják, hogy minden olyan közösségben, amelyben túlságosan zárt a házassági rendszer sokkal nagyobb mértékben fordulnak elő abnormális születési arányok, mint az olyanban, ahol szélesebb körben találnak maguknak az egyedek párt. A szigetek egyébként pontosan ilyenek, bár Aezmorin még egyetlen ilyen helyen sem járt személyesen, de sokat olvasott elfajzott gnóm közösségekről, akik más nem lévén, saját berkeiken belül házasodtak, így előbb-utóbb mindenki rokona lett mindenkinek, amely szörnyű torzuláshoz vezetett. Elmesélné az ifjúnak, de gyanítja csak untatná vele, így inkább hallgat, majd az apjára terelődik a szó, azonban az is megfeneklik, amit egyébként a gnóm nem bán, elvégre csak rosszat tudna az ilyen apáról mondani, és nem biztos, hogy Pashthra készen áll már arra, hogy dicsőített, bár ugyanakkor értetlenséggel szemlélt apját szemellenző nélkül lássa. Vagy a franc sem tudja, lehet, hogy tényleg remek harcos és nem csak az ifjú apja iránti tisztelete mondatta ezt vele.
Aezmorin nem fürkészi alaposan az ifjú vonásait, amint a munkájáról esik szó, így nem tudja megállapítani, hogy hisz-e neki, vagy sem, de igazából nem is tartja az ilyesmit fontosnak, hiszen saját maga tudja, hogy miért csinálja, másnak pedig nem sok köze van hozzá.
A gnóm figyeli az ifjút, ahogy a sisakokat méregeti, közben magában szörnyen ódzkodik mindegyik viselésétől, de ha nem akar egyetlen jól irányzott találttól megfeküdni, akkor muszáj lesz valami fejvédőt beszereznie. Pashthra pedig úgy tűnik ért ahhoz, amit csinál, vagy csak jól játssza meg a töprengő harcost, aki fegyverzetet válogat. *
- Ijesztő? - * húzza fel szemöldökét és jobb tenyerével maga felé mutat. * - Rajtam bármi inkább nevetséges, szóval ha halálra kell röhögtetni őket, abban jó lennék, de a félelemkeltésben már aligha - * persze ez nem igaz, vagyis nem feltétlenül igaz, mert erdei nyulakat határozottan képes halálra rémíteni, bár ahhoz nem szükséges sisak. Természetesen látja a fiún a viccelődés nyomait, így a gnóm sem veszi komolyan az ijesztős részt, bár határozottan meghökken a sakálfejes lehetőségen. Szerencsére csak egy tátott szájra és egy felemelt újra futotta idejéből, mert az ifjú tovább lendült és inkább valami kevésbé kirívóval rukkolt elő. *
- Valóban ideálisabb, mint a sakálfejes változat - * nézi végig röpke pillantással Aezmorin is a kínálatot, hátha ő megtalálja a fémpántos bőrsisakszerű képződményt, de mivel erre nem kerül sor, így megvonja a vállát, majd a teremben tartózkodó kovácsizé felé fordul. Mester vagy inas? Nem tudja, de talán nem is fontos. *
- Jó uram! Hallotta az ifjút? Van valahol ilyesmi sisakjuk, vagy talán elő kéne rendelni? - * amekkora szerencséje lesz, természetesen nincs ilyesmi, és hat hatos várakozási idővel képesek csak elkészíteni. Akkor meg már nem kell, de azért megrendelni megfogja, ha pozitív választ kap. *
- Amúgy te ismered az árakat, igaz? - * lép kissé közelebb Pashthrahoz és fogja halkabbra hangját * - Ha valami túlzott árat mond, besegíthetnél a szakértelmeddel - * az ifjú nyilván nem kereskedő, de ha vásárolt már magának felszerelést, akkor tisztában kell lennie az árakkal. Vagy legalábbis azokkal az árakkal, ahonnét ő jött. *
2004. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2018-07-26 22:39:36
Üzenet elküldve: 2018-07-26 22:39:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 685
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 685
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Aezmorin//
- Vagy már így is elég belterjes a helyi banda. * Vigyorog Pash is, aki mindig is szívesen viccelődik a nemesek kárára. Az apjára viszont már nem fecsérelne több szót, inkább nem is válaszol a gnóm szavaira. Viszont a fiú tudja, hogy milyen remekül és halálosan forgott a kard az örege kezében, de nem fogja védeni, és bizonygatni ezt. Amúgy is felesleges, még ha a saját képességeiről is lenne szó, nem mondogatni, hanem demonstrálni kell. A gnóm foglalkozásáról szóló beszédét viszont érdeklődve hallgatja, nem mintha érdekelné, de minden új információra odafigyel valamelyest, hiszen ki tudja, hogy mikor jöhet jól. Azt viszont kétkedve fogadja, hogy az idősebb férfi nem a pénzért csinálná mindezt - hiszen nem hiszi, hogy komoly hírnévre tehetne szert ezzel, az ifjú számára a hírneves csak harccal lehet kiérdemelni.
Odabent sorra veszi a sisakokat, és a gnómot is. Néha felemel egy-egy darabot, de aztán hümmögve visszateszi a helyére. Ezek változatosak, néha szarvakkal a végükön, máskor csak egy tollforgóval, sőt, egy olyat is felemel, amit minta csak egy vadállat koponyájáról mintáztak volna. Közben gyakran néz társára, amikor egy-egy sisak a kezében van, mintha csak a fejméretét méregetné szemmel. *
- Szóval. Mivel nem kenyered a harc, de mégis fontos a védelem, én nem a bőrsisakokat választanám, inkább a fémet. Viszont fárasztó lehet a túlzott súly, úgyhogy nem olyat keresünk, amit mindig hordasz. Szerintem inkább olyan kellene, ami ijesztő, hogy elvegye a kedvét a kezdő útonállóknak, hiszen a képzett harcos ellen úgyse ér semmit. * Osztja meg társával az elméletét huncut mosollyal a szája szélében, majd felvont szemöldökkel tesz fel egy kérdést.*
- Mit gondolsz, el tudod képzelni magad egy sakálfejjel a mostani helyén? *Vigyorog, és megcsóválja a fejét.* Csak viccelek. Egy fémpántos bőrsisakot kerestem volna számodra, szerintem az lett volna az ideális, de nem látok olyat sehol...
//Aezmorin//
- Vagy már így is elég belterjes a helyi banda. * Vigyorog Pash is, aki mindig is szívesen viccelődik a nemesek kárára. Az apjára viszont már nem fecsérelne több szót, inkább nem is válaszol a gnóm szavaira. Viszont a fiú tudja, hogy milyen remekül és halálosan forgott a kard az örege kezében, de nem fogja védeni, és bizonygatni ezt. Amúgy is felesleges, még ha a saját képességeiről is lenne szó, nem mondogatni, hanem demonstrálni kell. A gnóm foglalkozásáról szóló beszédét viszont érdeklődve hallgatja, nem mintha érdekelné, de minden új információra odafigyel valamelyest, hiszen ki tudja, hogy mikor jöhet jól. Azt viszont kétkedve fogadja, hogy az idősebb férfi nem a pénzért csinálná mindezt - hiszen nem hiszi, hogy komoly hírnévre tehetne szert ezzel, az ifjú számára a hírneves csak harccal lehet kiérdemelni.
Odabent sorra veszi a sisakokat, és a gnómot is. Néha felemel egy-egy darabot, de aztán hümmögve visszateszi a helyére. Ezek változatosak, néha szarvakkal a végükön, máskor csak egy tollforgóval, sőt, egy olyat is felemel, amit minta csak egy vadállat koponyájáról mintáztak volna. Közben gyakran néz társára, amikor egy-egy sisak a kezében van, mintha csak a fejméretét méregetné szemmel. *
- Szóval. Mivel nem kenyered a harc, de mégis fontos a védelem, én nem a bőrsisakokat választanám, inkább a fémet. Viszont fárasztó lehet a túlzott súly, úgyhogy nem olyat keresünk, amit mindig hordasz. Szerintem inkább olyan kellene, ami ijesztő, hogy elvegye a kedvét a kezdő útonállóknak, hiszen a képzett harcos ellen úgyse ér semmit. * Osztja meg társával az elméletét huncut mosollyal a szája szélében, majd felvont szemöldökkel tesz fel egy kérdést.*
- Mit gondolsz, el tudod képzelni magad egy sakálfejjel a mostani helyén? *Vigyorog, és megcsóválja a fejét.* Csak viccelek. Egy fémpántos bőrsisakot kerestem volna számodra, szerintem az lett volna az ideális, de nem látok olyat sehol...
2003. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2018-07-24 14:02:42
Üzenet elküldve: 2018-07-24 14:02:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Pashthra//
* Az ifjú kijelentésével csak részben, de azért egyet tud érteni. Bár nincs tisztában az itteni nemesek viselt dolgaival, azért annyit sejt, hogy nem pottyan a cím csak úgy az ölükbe, vagy ha igen, akkor meg nem választás kérdése, hanem születésé. *
- Jobban járna mindenki, de lehet nem volt épp tagfelvétel - * vigyorodik el Aezmorin, miközben a műhely felé tekint, majd az ifjonc apjára terelődik a szó, aki bizonyára egy címeres ökör, ha a fiát azért nem képezi, mert lányos az arca. Majd negyvenévesen nem lesz olyan, vagy ha igen, akkor valamelyik hülye isten nyilván fiatalság átokkal sújtotta. *
- Ezt látatlanban nem tudom megítélni - * érti Pashthra apjának küzdelemben való jártasságára, aztán ejt egy kósza grimaszt, majd tovább folytatja. * - Tulajdonképpen, ha látnám harcolni sem hiszem, hogy fel tudnám mérni, lévén nem kenyerem az ilyesmi - * persze abból le tudná szűrni, hogy jó harcos, ha valakit legyőzne, de ez sem annyira mérvadó, elvégre az ellenfele lehet képzetlen is akár. Mindegy, a harc nem Aezmorin asztala és el is terelődik a téma inkább a gnóm foglalkozására.
Elvigyorodik a fiú kérdésén és büszkén bólint. * - Bizony, hogy jól lehet vele keresni, de hosszú és kitartó munka kell hozzá, és jó néhány évig elég mínuszos az ilyesmi, de ha visszatérek Ratraxurgba, ott igen nagyra becsülik a pontos és szakavatott kutatómunkát. Persze én nem a pénzért csinálom - * vonja meg a vállát és legyint egyet. A pénz másodlagos, mint ahogy az elhivatott kutatóknál ez már csak szokott lenni. *
- Köszönöm - * biccent, majd elteszi az üvegcsét, aztán felkelnek és az eladótér felé veszik az irányt, hogy találjanak megfelelő sisakot Aezmorinnak. * - Óh, értem - * kissé csodálkozik rajta, hogy nem adott a lovának nevet, de végtére is nagyobb furcsaságokkal is találkozott már.
Beérve az eladótérbe a gnóm a sisakokat pásztázza, majd felnéz az ifjúra kérdő tekintettel. *
- Szóval? Melyik lehet számomra ideális? - * ne legyen túl nehéz, és ha nem fő meg benne a feje, az sem lenne hátrány, de reméli, hogy Pashthra nem ilyet fog választani neki. *
//Pashthra//
* Az ifjú kijelentésével csak részben, de azért egyet tud érteni. Bár nincs tisztában az itteni nemesek viselt dolgaival, azért annyit sejt, hogy nem pottyan a cím csak úgy az ölükbe, vagy ha igen, akkor meg nem választás kérdése, hanem születésé. *
- Jobban járna mindenki, de lehet nem volt épp tagfelvétel - * vigyorodik el Aezmorin, miközben a műhely felé tekint, majd az ifjonc apjára terelődik a szó, aki bizonyára egy címeres ökör, ha a fiát azért nem képezi, mert lányos az arca. Majd negyvenévesen nem lesz olyan, vagy ha igen, akkor valamelyik hülye isten nyilván fiatalság átokkal sújtotta. *
- Ezt látatlanban nem tudom megítélni - * érti Pashthra apjának küzdelemben való jártasságára, aztán ejt egy kósza grimaszt, majd tovább folytatja. * - Tulajdonképpen, ha látnám harcolni sem hiszem, hogy fel tudnám mérni, lévén nem kenyerem az ilyesmi - * persze abból le tudná szűrni, hogy jó harcos, ha valakit legyőzne, de ez sem annyira mérvadó, elvégre az ellenfele lehet képzetlen is akár. Mindegy, a harc nem Aezmorin asztala és el is terelődik a téma inkább a gnóm foglalkozására.
Elvigyorodik a fiú kérdésén és büszkén bólint. * - Bizony, hogy jól lehet vele keresni, de hosszú és kitartó munka kell hozzá, és jó néhány évig elég mínuszos az ilyesmi, de ha visszatérek Ratraxurgba, ott igen nagyra becsülik a pontos és szakavatott kutatómunkát. Persze én nem a pénzért csinálom - * vonja meg a vállát és legyint egyet. A pénz másodlagos, mint ahogy az elhivatott kutatóknál ez már csak szokott lenni. *
- Köszönöm - * biccent, majd elteszi az üvegcsét, aztán felkelnek és az eladótér felé veszik az irányt, hogy találjanak megfelelő sisakot Aezmorinnak. * - Óh, értem - * kissé csodálkozik rajta, hogy nem adott a lovának nevet, de végtére is nagyobb furcsaságokkal is találkozott már.
Beérve az eladótérbe a gnóm a sisakokat pásztázza, majd felnéz az ifjúra kérdő tekintettel. *
- Szóval? Melyik lehet számomra ideális? - * ne legyen túl nehéz, és ha nem fő meg benne a feje, az sem lenne hátrány, de reméli, hogy Pashthra nem ilyet fog választani neki. *
2002. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2018-07-24 13:18:23
Üzenet elküldve: 2018-07-24 13:18:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 685
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 685
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Aezmorin//
- No igen, nem is értem, hogy akinek büdös a munka, az miért áll mesterembernek. * Csóválja a fejét arra, hogy mennyit rontottak a szemükben azzal, hogy a lovát nem akaródzott ellátni. * Az ilyen menjen nemesnek, vagy úrikisasszonynak.
*A gnóm meghökkenésén, és őszinte válaszán Pashtra jóízűen kacag fel. Bár, ha itt lenne a férfi, akkor nem merne így tenni, de akkor már a gnóm se tudna többet beszólni rá.*
- Valóban az, ezt nem vitathatja el tőle senki. De mellette remek harcos is. *Teszi hozzá csak úgy, teljesen feleslegesen, ösztönösen. Akármennyire is utálja, attól még nem tagadhatja, hogy a legremekebb kardforgató, akit csak ismert. Közben a gnóm elmondja, hogy mivel foglalkozik, és miközben Pash gondolatai közé bekúszik a kép, ahogy a gnóm a különböző népek rajzait kutatja, Aezmoizé egyből pontosít, és tisztázza a helyzetet. A fiú tanácstalanul méregeti a fickót.*
- És ezzel jól lehet keresni? * Bukik ki belőle a kérdés, mert nem nagyon tudja elképzelni, hogy bárkit is ilyen szinten érdekeljen a gnóm közösségek élete és szokásai. Mindemellett a szarkazmuson jót nevet, egész vidám lett a férfi társaságában. Az újabb kérdésre megrázza a fejét.*
- Tartsd csak meg, jól jön a sötétített üveg. * Ajánlkozik, végtére is egy üveg nem nagy ár a segítségéért. Maga is végzett a sajátjával, és ő is felkel a padról, hogy induljanak.*
- Csak utánad jó uram. * Int előzékenyen, és ahogy sétálnak, a lóra néz. Volt neki, de már nem emlékszik rá. * Nincs neki olyan. * Feleli egykedvűen.*
//Aezmorin//
- No igen, nem is értem, hogy akinek büdös a munka, az miért áll mesterembernek. * Csóválja a fejét arra, hogy mennyit rontottak a szemükben azzal, hogy a lovát nem akaródzott ellátni. * Az ilyen menjen nemesnek, vagy úrikisasszonynak.
*A gnóm meghökkenésén, és őszinte válaszán Pashtra jóízűen kacag fel. Bár, ha itt lenne a férfi, akkor nem merne így tenni, de akkor már a gnóm se tudna többet beszólni rá.*
- Valóban az, ezt nem vitathatja el tőle senki. De mellette remek harcos is. *Teszi hozzá csak úgy, teljesen feleslegesen, ösztönösen. Akármennyire is utálja, attól még nem tagadhatja, hogy a legremekebb kardforgató, akit csak ismert. Közben a gnóm elmondja, hogy mivel foglalkozik, és miközben Pash gondolatai közé bekúszik a kép, ahogy a gnóm a különböző népek rajzait kutatja, Aezmoizé egyből pontosít, és tisztázza a helyzetet. A fiú tanácstalanul méregeti a fickót.*
- És ezzel jól lehet keresni? * Bukik ki belőle a kérdés, mert nem nagyon tudja elképzelni, hogy bárkit is ilyen szinten érdekeljen a gnóm közösségek élete és szokásai. Mindemellett a szarkazmuson jót nevet, egész vidám lett a férfi társaságában. Az újabb kérdésre megrázza a fejét.*
- Tartsd csak meg, jól jön a sötétített üveg. * Ajánlkozik, végtére is egy üveg nem nagy ár a segítségéért. Maga is végzett a sajátjával, és ő is felkel a padról, hogy induljanak.*
- Csak utánad jó uram. * Int előzékenyen, és ahogy sétálnak, a lóra néz. Volt neki, de már nem emlékszik rá. * Nincs neki olyan. * Feleli egykedvűen.*
2001. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2018-07-12 14:54:28
Üzenet elküldve: 2018-07-12 14:54:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Pashthra//
* A kovácsmester talán a szakmájához ért legjobban és nem az alkudozáshoz, de ez persze csak kósza gondolat a gnóm fejében és nem is igazán akar vitatkozni az ifjúval, hiszen lehet, hogy nincs is igaza. *
- Egen, én is úgy vélem - * hacsak nem akarják, hogy átejtsék őket. Vagyis pontosabban a gnómot, mivel végtére is az ő pénze fogja bánni, ha az alkudozásnál nem elég figyelmes és az ár dupláját fogja kérni érte a műhely tulaja. *
- Az meglehet - * bólint a gnóm, bár egy grimasz azért csúszik az ajkára, elvégre a gazdagnegyedben a felbolydulás sokakat arra ösztönözhet, hogy minél drágábban adjanak el valamit, ha véletlen menekülni kell, akkor az aranyat legalább magukkal tudják vinni. Az ingóságokat meg hátrahagyják és mentik az irhájukat. Lázongások és katasztrófák idején minden sokkal drágább. Legalábbis általában. * - Mondjuk a szemünkben már azzal rontották, hogy nem akaródzott ellátniuk a lovadat - * vonja meg a vállát, mert bár ő nem fog miattuk a piactéren felszólalni, ha másokkal is így bánnak, akkor lehet, hogy előbb-utóbb valaki elkezdi terjeszteni, hogy mennyire megbízhatatlanok a kovácsműhely inasai.
Aezmorin meghökken a fiú szavain, mert az egy dolog, hogy a gnóm direkt lánynak nézte, aztán kicsit kifigurázta, de a saját apja is emiatt adta fel a nevelését? Hát ez elég szar úgy, nem csoda, hogy Pashthra egyből a kardjáért nyúlt az inzultus hatására. * - Már megbocsásd szavaimat, de apád egy segg, ha az arcod miatt hagyott fel a képzéseddel. Mintha az bármit is befolyásolna a harctéren - * elég ökör apja lehet, ha még él egyáltalán és nem szúrta agyon a srác ifjúi haragjában valami sértésféle miatt. Persze látja a fiú sötétebb ábrázatát, így ha ezzel nem korbácsolta fel nagyon az érzelmeit, akkor nem is ejt több szót Pashthra apjáról, hacsak nem folytatódik a téma. *
- Én, hát - * grimaszol egyet * - nem pont számodra izgalmas dologgal. Gnóm néprajzkutató vagyok, hogy úgy mondjam. Ratraxurgtól délre található gnóm közösségeket kerestem fel, hogy feljegyezzem a szokásaikat, életmódjukat és a több és a többi. Sajnos jelenleg alkotói pihenőn vagyok, mivel a naplóm, amibe a feljegyzéseket készítettem el lett lopva, úgy két hónapja a Lichanechi tótól északra - * vonja meg vállát, ábrázata keserű grimaszba húzódik, aztán kortyol egy jóízűt a serből. * - De van remény rá, hogy vissza tudom szerezni. Persze nem egyedül, hanem egy elég megbízhatatlan sötételf segítségével. El sem tudom mondani, hogy mennyire várom a kalandot - * rázza meg bosszúsan a fejét, majd ismét iszik az üvegcséből. Sajnos már kezd teljesen kifogyni. Sebaj. Végtére is, jóból is megárt a sok, az alkoholra pedig ez különösképpen igaz.
Amikor ücsörgése közepette az utolsó kortyot is lehúzza, az ifjúra pillant kérdő tekintettel. *
- Kéred vissza az üveget? * - akár igen, akár nem, a gnóm felpattan és nyújtózik egyet. Nem igazán érzi az alkohol hatását szerencsére, bár nem bort ittak, hogy a lábukba szálljon, a feje pedig tiszta, mint mindig. Se zsongás, sem semmi. Nem lehetett valami erős a sör, viszont jó ízű volt, és ez a lényeg. *
- Ha szavadon foghatlak, akkor bemehetnénk megnézni azt a nekem való sisakot - * közli, majd a lóra tekint, aztán vissza az ifjúra. * - Egyébként mi is a neve? - * nem rémlik neki, hogy kérdezte volna már korábban a hátas nevét. *
//Pashthra//
* A kovácsmester talán a szakmájához ért legjobban és nem az alkudozáshoz, de ez persze csak kósza gondolat a gnóm fejében és nem is igazán akar vitatkozni az ifjúval, hiszen lehet, hogy nincs is igaza. *
- Egen, én is úgy vélem - * hacsak nem akarják, hogy átejtsék őket. Vagyis pontosabban a gnómot, mivel végtére is az ő pénze fogja bánni, ha az alkudozásnál nem elég figyelmes és az ár dupláját fogja kérni érte a műhely tulaja. *
- Az meglehet - * bólint a gnóm, bár egy grimasz azért csúszik az ajkára, elvégre a gazdagnegyedben a felbolydulás sokakat arra ösztönözhet, hogy minél drágábban adjanak el valamit, ha véletlen menekülni kell, akkor az aranyat legalább magukkal tudják vinni. Az ingóságokat meg hátrahagyják és mentik az irhájukat. Lázongások és katasztrófák idején minden sokkal drágább. Legalábbis általában. * - Mondjuk a szemünkben már azzal rontották, hogy nem akaródzott ellátniuk a lovadat - * vonja meg a vállát, mert bár ő nem fog miattuk a piactéren felszólalni, ha másokkal is így bánnak, akkor lehet, hogy előbb-utóbb valaki elkezdi terjeszteni, hogy mennyire megbízhatatlanok a kovácsműhely inasai.
Aezmorin meghökken a fiú szavain, mert az egy dolog, hogy a gnóm direkt lánynak nézte, aztán kicsit kifigurázta, de a saját apja is emiatt adta fel a nevelését? Hát ez elég szar úgy, nem csoda, hogy Pashthra egyből a kardjáért nyúlt az inzultus hatására. * - Már megbocsásd szavaimat, de apád egy segg, ha az arcod miatt hagyott fel a képzéseddel. Mintha az bármit is befolyásolna a harctéren - * elég ökör apja lehet, ha még él egyáltalán és nem szúrta agyon a srác ifjúi haragjában valami sértésféle miatt. Persze látja a fiú sötétebb ábrázatát, így ha ezzel nem korbácsolta fel nagyon az érzelmeit, akkor nem is ejt több szót Pashthra apjáról, hacsak nem folytatódik a téma. *
- Én, hát - * grimaszol egyet * - nem pont számodra izgalmas dologgal. Gnóm néprajzkutató vagyok, hogy úgy mondjam. Ratraxurgtól délre található gnóm közösségeket kerestem fel, hogy feljegyezzem a szokásaikat, életmódjukat és a több és a többi. Sajnos jelenleg alkotói pihenőn vagyok, mivel a naplóm, amibe a feljegyzéseket készítettem el lett lopva, úgy két hónapja a Lichanechi tótól északra - * vonja meg vállát, ábrázata keserű grimaszba húzódik, aztán kortyol egy jóízűt a serből. * - De van remény rá, hogy vissza tudom szerezni. Persze nem egyedül, hanem egy elég megbízhatatlan sötételf segítségével. El sem tudom mondani, hogy mennyire várom a kalandot - * rázza meg bosszúsan a fejét, majd ismét iszik az üvegcséből. Sajnos már kezd teljesen kifogyni. Sebaj. Végtére is, jóból is megárt a sok, az alkoholra pedig ez különösképpen igaz.
Amikor ücsörgése közepette az utolsó kortyot is lehúzza, az ifjúra pillant kérdő tekintettel. *
- Kéred vissza az üveget? * - akár igen, akár nem, a gnóm felpattan és nyújtózik egyet. Nem igazán érzi az alkohol hatását szerencsére, bár nem bort ittak, hogy a lábukba szálljon, a feje pedig tiszta, mint mindig. Se zsongás, sem semmi. Nem lehetett valami erős a sör, viszont jó ízű volt, és ez a lényeg. *
- Ha szavadon foghatlak, akkor bemehetnénk megnézni azt a nekem való sisakot - * közli, majd a lóra tekint, aztán vissza az ifjúra. * - Egyébként mi is a neve? - * nem rémlik neki, hogy kérdezte volna már korábban a hátas nevét. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2054-2073