/Serin Werger/
*Az, hogy megpróbált kedvesen közeledni Serin felé és arról biztosítani, hogy benne teljes mértékig megbízhat, úgy érzi nem érte el vele a kellő hatást. Nem igazán mer belegondolni, mit titkolhat el előle, miért is fél annyira, hogy ez kiderüljön. Ezért inkább hanyagolja az ezen való morfondírozást és csak bizakodva gondol arra, hogy a férfi mégis csak kitünteti a bizalmával. Mhyr, mikor belekarol Serinbe az inkább a lány kezét fogja meg. Egy pillanatra meglepődik, de semmi kifogása sincs, ez ellen sem, csak elmosolyodik rajta, aztán végül úgy döntenek az erdő felé sétálnak vissza, így ismét a kovácsműhelybe lépnek, ahol keresztűl kell menniük. Figyelmét most teljesen Serin köti le, mikor is az belekezd a rövidke történetébe. Szemeit le sem veszi az arcáról, nagyon kíváncsi, mit is mesél hisz teljesen megvan győződve arról, hogy most valamelyest fény derül arra, ki is ő valójában.
Serin szövegelése, ami hamar feltűnik neki, hogy, amolyan a valóságot leplező, üres fecsegés, ezért miközben hallgatja és figyeli őt egyre csalódottabb lesz. Az arcán is mutatkoznak a csodálkozás jelei, hisz nem pont erre számított. Miután Serin befejezte, Mhyr rögtön nem szól semmit, pillanatnyi csend támad. Ezzel persze megértette, hogy nem hajlandó előtte feltárni azt a célzást, hogy nem egy tisztességes ember, és ezt most csak is Mhyr fantáziájára bízza, hogy mit is takarhat. A lány talán egyik hibája, hogy másokban, akiket egy kicsit is közel próbál engedni magához, a jó tulajdonságaikat kissé felnagyítva, csak is ezek lebegnek lelki szemei előtt. Így olyan képet próbál lefesteni a másikról, ami nem éppen fedi a valóságot. Persze rosszat feltételezni bárkiről is alapos ismeretség nélkül, képtelenségnek tartja. Ezért a csalódások sem kerülték el, bár eddig egyik sem volt akkora mértékű, hogy ezt a nézetét feladja. Talán az az árulás , amit a kolostorban tapasztalt, de ennek a negatívumait nem akarja, másokra is kivetíteni. Serinnel kapcsolatban lehet most is épp ugyan ebbe a csapdába sétál és úgy néz ki meg sem próbálja magát meggyőzni ennek ellenkezőjéről, hisz valamiféle, olyan erős vonzalmat érez iránta, ami csak egyre fokozódik benne,és ez az érzés nem is engedné ezt. Fejét kissé most elfordítja, hajától arca félig takarásba kerül, ezért ettől annyira nem kivehető az az enyhe csalódott kifejezés ami kiül most az arcára. Csak pár lépést tesznek meg így, míg Mhyr ezt megemészti, majd újból felnéz Serinre, de ennek már jelei egyáltalán nem láthatóak rajta. Ismét csillogó szemekkel, mosolygós arccal mered rá.
Mhyr igazából két dolgot nem igen tud elviselni a hazugságot és a félrevezetést, bár nála ez egy és ugyanaz. Serin elmesélt történetét elfogadja, nem gondol semmi többet annál mint amit hallott és nem is feltételez bármi rosszat, lezárja magában ezt a témát , és úgy gondolja, talán majd eljön az a pillanat, mikor ez a helyzet megváltozik.*
-Értem *Csak ennyit mond az egészre. Nem is próbál ez ügyben kérdezősködni inkább másfelől érdeklődik.*
-És akkor, milyen céllal jöttél Artheniorba? *Folytatja a vallatást, amit persze ő nem annak tekint az, hogy Serin ezt, hogy éli meg arról, fogalma sincs. Az erdőre nyíló ajtó pedig már csak pár lépésnyire vár rájuk.*