Archívum - Arthenior - Kovácsműhely
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 37 (721. - 740. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2054-2073
740. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2013-07-25 15:56:08
Üzenet elküldve: 2013-07-25 15:56:08
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 25
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 25
Játékstílus: Szelíd
*Piaci látogatása után úgy dönt, hogy a kovácshoz is érdemes lenne benézni. Átfurakszik a tömegen a bolthoz. Mikor benyit érzi, hogy furcsa szag terjeng a helységben. Kell egy kis idő mire rájön, hogy olvadt fém szagát érzi.*
-Segíthetek?
*Kérdezi a kovács, mikor észreveszi a vásárlójelöltet.*
-Látom íjjász.
*Folytatja az úr és az íj után nyúl. Mivel a lány nem ellenkezik kezébe veszi a fegyvert és hosszan nézi.*
-Csak íjat használ?
*Kezdeményez párbeszédet az eladó.*
-Természetesen nem, azért vagyok itt.
*Válaszol a lány és visszaveszi a hátára az íjat, miközben szemügyre veszi a falon sorakozó fegyvereket. Végül megáll egy szépen kidolgozott tőr mellett. Nem veszi le a falról, csak távolról vizsgálja, de a kovácsnak rögtön szemet szúr a fegyver iránt mutatott érdeklődése. Megkérdezi, hogy levegye-e a tőrt, de a lány nemet int és tovább nézelődik a megfelelő fegyver után kutatva.*
-Segíthetek?
*Kérdezi a kovács, mikor észreveszi a vásárlójelöltet.*
-Látom íjjász.
*Folytatja az úr és az íj után nyúl. Mivel a lány nem ellenkezik kezébe veszi a fegyvert és hosszan nézi.*
-Csak íjat használ?
*Kezdeményez párbeszédet az eladó.*
-Természetesen nem, azért vagyok itt.
*Válaszol a lány és visszaveszi a hátára az íjat, miközben szemügyre veszi a falon sorakozó fegyvereket. Végül megáll egy szépen kidolgozott tőr mellett. Nem veszi le a falról, csak távolról vizsgálja, de a kovácsnak rögtön szemet szúr a fegyver iránt mutatott érdeklődése. Megkérdezi, hogy levegye-e a tőrt, de a lány nemet int és tovább nézelődik a megfelelő fegyver után kutatva.*
739. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2013-07-25 15:04:50
Üzenet elküldve: 2013-07-25 15:04:50
Rang: Játékos
IC üzenetek: 376
OOC üzenetek: 211
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 376
OOC üzenetek: 211
Játékstílus: Szelíd
*Chothal figyelmét a hetek alatt a munkahirdetések között... kompániák, zsoldosok, lovagrendek és fejvadász kalandtúrák felhívásai kötötték le.
S bár ínyére valót nem talált... azért felfigyelt valamire. A kovács számos újdonsággal szolgál. S ezt egy harcosnak vétek lenne nem figyelemmel kísérni.
Chothal fel is kerekedik s magához véve maradék vagyonát, a kovácshoz indul rendezni régi számláit és beruházni pár újdonságra.
Nem árt felkészülni, hiszen ki tudja mi minden történik még itt a városban.
Nem mellesleg ideje lenne megkeresni a jó Echnalt... a zsoldost, akiről már hírt nem hallott egy éve. Él-e hal-e az az ember? Senki más nem maradt, csak az a fickó. Kevés embert becsül valamibe. De Echnal mindég vendége lehet egy sörre... lehet közös vállalatot kéne alapítani? Felcsapni fejvadásznak? Ki tudja... előbb meg kéne találni.
Benyit a kovácshoz. Jól ismert környék ez neki. Nem furakszik, nem keménykedik. Csak a maga közel két méterével csöndesen vár a sorára.
A kovács megismeri a vándor harcost, bérelhető fegyverest könnyen. Nem sok ork rejti el arcát csuklyába, s páncélját csuhába.*
-Ork...
*Mondja a kovács a pulthoz lépkedve.*
-Kovács...
*Felel tömören Chothal, s sárga szemeinek mozgása a falon és árakon elárulja, miért is jött.*
S bár ínyére valót nem talált... azért felfigyelt valamire. A kovács számos újdonsággal szolgál. S ezt egy harcosnak vétek lenne nem figyelemmel kísérni.
Chothal fel is kerekedik s magához véve maradék vagyonát, a kovácshoz indul rendezni régi számláit és beruházni pár újdonságra.
Nem árt felkészülni, hiszen ki tudja mi minden történik még itt a városban.
Nem mellesleg ideje lenne megkeresni a jó Echnalt... a zsoldost, akiről már hírt nem hallott egy éve. Él-e hal-e az az ember? Senki más nem maradt, csak az a fickó. Kevés embert becsül valamibe. De Echnal mindég vendége lehet egy sörre... lehet közös vállalatot kéne alapítani? Felcsapni fejvadásznak? Ki tudja... előbb meg kéne találni.
Benyit a kovácshoz. Jól ismert környék ez neki. Nem furakszik, nem keménykedik. Csak a maga közel két méterével csöndesen vár a sorára.
A kovács megismeri a vándor harcost, bérelhető fegyverest könnyen. Nem sok ork rejti el arcát csuklyába, s páncélját csuhába.*
-Ork...
*Mondja a kovács a pulthoz lépkedve.*
-Kovács...
*Felel tömören Chothal, s sárga szemeinek mozgása a falon és árakon elárulja, miért is jött.*
738. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2013-07-22 07:46:50
Üzenet elküldve: 2013-07-22 07:46:50
Rang: Játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
*A piacon végül talál magának való bájitalt. Bár nem olcsó, ha emlékezete nem csal nagy segítséget jelent majd a későbbiekben. Megérdeklődte továbbá azt is , merre leli a kovácsműhelyt. Miután összetalálkozott Eivah két furcsa ismerősével, úgy döntött hogy egy támaszul szolgáló fabot nem nyújt elegendő védelmet számára. Anyja jóvoltából megtanult egy kicsit bánni a tőrrel, apja pedig az íj használatára oktatta, ő azonban sokkal inkább a könyveket bújta. Hát talán ideje bepótolni ami elmaradt. Ez már nem a kis falucska ahova édesanyja járt gyógyítani, s mindenki kedves. Itt igenis komoly veszélyek leselkednek rá. A kovács igazán nincs messze, ajtaja egyenesen a piactérre néz. Lassan halad, hiszen még mindig érdeklik a piacon fellelhető áruk, bármikor rálelhet valamire ami még hiányzik. Végül aztán megelégszik új szerzeményével, s belép a kovácsműhelybe. Odabenn langyos, bágyadt a levegő. Rögtön ahogy belép, megpillantja a fegyvereket a falon, s alaposan szemügyre veszi őket.*
-Nyugodtan vedd kézbe ha tetszik. Próbáld csak ki.
*Szólal meg egy mély reszelős hang. Idaene udvarias meghajlással üdvözli, majd kezébe vesz egy dísztelen, egyszerű hosszútőrt, mely minden egyszerűsége ellenére nagyon elnyeri tetszését.*
-Üdvözletem kovács uram. Igazán szépek ezek a fegyverek.
*A kovács büszkesége kiül arcára is. Biztosan jólesik neki a dicséret, hisz keményen dolgozik egész álló nap.*
-Látom nem csak nézelődni jöttél. Hagy mutassak valamit. *Azzal eltűnik egy vaskos ajtó mögött, majd egy vászonba tekert hosszúkás valamit tesz Idaene elé. Idaene elkezdi kitekerni a vászondarabot, s egy mesterien megmunkált tőrt húz elő alóla. Kecsesen ívelt penge, szemet gyönyörködtető markolat, melyet egy farkasfej díszít. Igazi nemesekhez méltó fegyver.*
-Gyönyörű darab. *Dicséri hangosan, s párszor megsuhintja. Óvatosan visszahelyezi a vászonra, aztán átnyújtja a kovácsnak.*
-Ugye? Egy itteni nemes úrnak készítettem. Köztünk szólva szerintem bánni sem tud vele. Kár egy ilyen fegyvert olyan kezébe adni , kinek nem válik hasznára. És mond csak miben segíthetek? *Idaene még egyszer gyorsan végigfuttatja tekintetét a falon sorakozó fegyvereken. Sok érdekességet talál, szemrevaló kis kardokat, tőröket, hatalmas csatabárdokat, pajzsokat.*
-Ha nem bánod alaposabban körülnéznék.
-Csak nyugodtan! *Bólint a kovács.* -Mindenképpen légy alapos, válassz olyan fegyvert magadnak, amire az életed is rábíznád. Ezt egy lovagtól hallottam még inas koromban, és nagy igazság. *Azzal a kovács helyet foglal egy kis ládán, Idaene pedig folytatja vizsgálódását. Alapos, hiszen ő is egyetért a kováccsal, valószínűleg az életét is a fegyverére kell majd bíznia adandó alkalommal.*
-Nyugodtan vedd kézbe ha tetszik. Próbáld csak ki.
*Szólal meg egy mély reszelős hang. Idaene udvarias meghajlással üdvözli, majd kezébe vesz egy dísztelen, egyszerű hosszútőrt, mely minden egyszerűsége ellenére nagyon elnyeri tetszését.*
-Üdvözletem kovács uram. Igazán szépek ezek a fegyverek.
*A kovács büszkesége kiül arcára is. Biztosan jólesik neki a dicséret, hisz keményen dolgozik egész álló nap.*
-Látom nem csak nézelődni jöttél. Hagy mutassak valamit. *Azzal eltűnik egy vaskos ajtó mögött, majd egy vászonba tekert hosszúkás valamit tesz Idaene elé. Idaene elkezdi kitekerni a vászondarabot, s egy mesterien megmunkált tőrt húz elő alóla. Kecsesen ívelt penge, szemet gyönyörködtető markolat, melyet egy farkasfej díszít. Igazi nemesekhez méltó fegyver.*
-Gyönyörű darab. *Dicséri hangosan, s párszor megsuhintja. Óvatosan visszahelyezi a vászonra, aztán átnyújtja a kovácsnak.*
-Ugye? Egy itteni nemes úrnak készítettem. Köztünk szólva szerintem bánni sem tud vele. Kár egy ilyen fegyvert olyan kezébe adni , kinek nem válik hasznára. És mond csak miben segíthetek? *Idaene még egyszer gyorsan végigfuttatja tekintetét a falon sorakozó fegyvereken. Sok érdekességet talál, szemrevaló kis kardokat, tőröket, hatalmas csatabárdokat, pajzsokat.*
-Ha nem bánod alaposabban körülnéznék.
-Csak nyugodtan! *Bólint a kovács.* -Mindenképpen légy alapos, válassz olyan fegyvert magadnak, amire az életed is rábíznád. Ezt egy lovagtól hallottam még inas koromban, és nagy igazság. *Azzal a kovács helyet foglal egy kis ládán, Idaene pedig folytatja vizsgálódását. Alapos, hiszen ő is egyetért a kováccsal, valószínűleg az életét is a fegyverére kell majd bíznia adandó alkalommal.*
737. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2013-07-19 23:01:59
Üzenet elküldve: 2013-07-19 23:01:59
Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
// Zrojkaap Worrae és Zeraiusz Konar //
*Zeraiusz ámulattal nézi a kovács munkálkodását. Ritkán lát az ember ehhez hasonló dolgot, legalábbis ő eddig életében kétszer látott. Érdeklődéssel nézi a készülő pengét, arcát megcsapja a meleg, orrát pedig a kovács izzadtságának szaga.
Kis idő után megunja a kovács nézését, és tekintetét végigvezeti a falakra felfüggesztett fegyvereken. Kicsit hosszabban elidőzik a szépen megmunkált tőrökön, és az árukat próbálja latolgatni. Egy alig észrevehetőt sóhajt, lenéz az oldalán függő ütött-kopott fegyverre, majd elköszön a kovácstól, és társa után indul az éjszakában.*
A hozzászólás írója (Zeraiusz Konar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.07.19 23:02:21
*Zeraiusz ámulattal nézi a kovács munkálkodását. Ritkán lát az ember ehhez hasonló dolgot, legalábbis ő eddig életében kétszer látott. Érdeklődéssel nézi a készülő pengét, arcát megcsapja a meleg, orrát pedig a kovács izzadtságának szaga.
Kis idő után megunja a kovács nézését, és tekintetét végigvezeti a falakra felfüggesztett fegyvereken. Kicsit hosszabban elidőzik a szépen megmunkált tőrökön, és az árukat próbálja latolgatni. Egy alig észrevehetőt sóhajt, lenéz az oldalán függő ütött-kopott fegyverre, majd elköszön a kovácstól, és társa után indul az éjszakában.*
A hozzászólás írója (Zeraiusz Konar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.07.19 23:02:21
736. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2013-07-18 00:20:21
Üzenet elküldve: 2013-07-18 00:20:21
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Ahogy egyre közelebb ér a kovácsműhelyhez, egyre jobban aggódik. Meg se fordult idefele jövet a fejében, hogy netán a kovács csak később nyit. De amint odaér látja, hogy a mesterember ugyan még ki nem nyitott, viszont már elkezdett készülődni. Így belép a házba, majd át a folyosón a kemencéhez. A kovács épp inasának tanítja az egyik különleges módszerét, a mesterség ezernyi technikája közül. Felpillantva észreveszi vevőjét. Az inas leplezetlenül tátott szájjal figyeli. A városban kevesen nem tudják, hogy egy vörös hajú és szemű hórihorgas férfi az alvilág egy embere, mi több, egy Árny. De a mester a sok évnyi tapasztalatával, becsületére legyen mondva nem mutat sem félelmet sem meglepődést. Túl sok kétes, és alvilági ügyfele volt, hogy meglepődjön rajta. Több Árnyat is ismert már, tudta, életével fizet ha akár egyről is szót ejt. Így még eggyel több vagy kevesebb nem számít. De ő sem volt felkészülve arra a két skarlát szempárra, ami megfigyel mindent. Ami elől nem rejthet el semmit. De a kovács uralkodik magán, nem úgy, mint az inasa. Végül Dratlior elmondja kérését, részletezve mindent. Legfőképp a minőséget hangsúlyozta ki. Így a mesterember tudja, ha rossz munkát végez, egy rézpénzt se fog kapni, nemhogy ha rossz kedvében találná a vevőt talán még egy ujját is elveszíthetné. Viszont ha kiváló munkát végez rendesen meg fogja magát szedni. Végül a magas férfi egy biccentéssel és egy féloldalas mosoly kíséretében távozik.*
735. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2013-07-13 20:23:42
Üzenet elküldve: 2013-07-13 20:23:42
Rang: Játékos
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Szelíd
//A gyanú árnyékában//
*Egy épületbe ütközik, mikor az erdőből a város felé fordul ott, ahol a fogadós mondta.
-Biztos ez lesz a kovácsműhely.* jegyzi meg csak úgy magának.* Lenyomva a kilincset egy raktárnak használt szobába jut be. Bent senki sincs, annál több eszköz és anyag.*
„Innen bárki elvihetne bármit.”* gondolja magában, hisz senki nem őrzi ezt a helyet. Bár ahogy elnézi, jó erőben kell annak, lenni-e aki bármit el akar vinni.*
„Végül is, mindegy is, csak furcsa, hogy ennyire nem vigyázz az értékeire.”* áthaladva a raktáron egy folyosóra téved mely egy lépcső mellett, fut végig mely egy újabb ajtóba, ütközik. Lassan kezdi úgy érezni, hogy valami labirintusba keveredett vagy valami elvarázsolt helyre, hogy ennyi ajtóba ütközik, de még egy lélekkel sem találkozott. Már kétkedve nyitja a következő ajtót, de megkönnyebbülésére, ott már van néhány ember, akik éppen a fegyvereket nézegetik, vagy éppen próbálgatják azt. A falakon egy jó kovácsműhelyhez híven fegyverek díszítik a falakat. És természetesen a jellegzetes illat is megcsapja Drene orrát, bár kissé kényes az ilyen szagokra, mégis úgy dönt kicsit, szétnéz, hátha talál valami érdekeset. Meglátja a nagydarab kovácsot is, legalábbis feltételezése szerint, annak kell lenni korából, termetéből és ruházatából következtetve. Biccent felé, üdvözlés képen*.
*Egy épületbe ütközik, mikor az erdőből a város felé fordul ott, ahol a fogadós mondta.
-Biztos ez lesz a kovácsműhely.* jegyzi meg csak úgy magának.* Lenyomva a kilincset egy raktárnak használt szobába jut be. Bent senki sincs, annál több eszköz és anyag.*
„Innen bárki elvihetne bármit.”* gondolja magában, hisz senki nem őrzi ezt a helyet. Bár ahogy elnézi, jó erőben kell annak, lenni-e aki bármit el akar vinni.*
„Végül is, mindegy is, csak furcsa, hogy ennyire nem vigyázz az értékeire.”* áthaladva a raktáron egy folyosóra téved mely egy lépcső mellett, fut végig mely egy újabb ajtóba, ütközik. Lassan kezdi úgy érezni, hogy valami labirintusba keveredett vagy valami elvarázsolt helyre, hogy ennyi ajtóba ütközik, de még egy lélekkel sem találkozott. Már kétkedve nyitja a következő ajtót, de megkönnyebbülésére, ott már van néhány ember, akik éppen a fegyvereket nézegetik, vagy éppen próbálgatják azt. A falakon egy jó kovácsműhelyhez híven fegyverek díszítik a falakat. És természetesen a jellegzetes illat is megcsapja Drene orrát, bár kissé kényes az ilyen szagokra, mégis úgy dönt kicsit, szétnéz, hátha talál valami érdekeset. Meglátja a nagydarab kovácsot is, legalábbis feltételezése szerint, annak kell lenni korából, termetéből és ruházatából következtetve. Biccent felé, üdvözlés képen*.
734. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2013-07-13 03:18:44
Üzenet elküldve: 2013-07-13 03:18:44
Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Szelíd
// Zrojkaap Worrae és Zeraiusz Konar //
*A kör alakú tisztásról egy ösvény vezet a város felé. Pár perces séta után elérik a kovácsműhely hátsó bejáratát. A méretes kőépület vastagon benőtte a borostyán, így az erdőből a városba való belépés nem éri túl hirtelenül a vándorokat. A falak azt sugallják, hogy a fákkal együtt emelkedtek ki a földből, réges-régen. Mivel a műhelyt mindkét oldalról kerítés veszi körbe, Zrojkaap szomorúan veszi tudomásul, hogy az egyetlen járható út az előttük tárva-nyitva álló, keskeny kis ajtón vezet keresztül. Nagy levegőt vesz, majd rájön, hogy így még szélesebb. Kifújja, és nekilódul a nyílásnak. Első nekifutásra nem sikerült átverekednie magát, pedig bent tágas tér várja. Miután kikecmergett, újra megpróbálja az áthaladást, kevesebb lendülettel. Ez alkalommal sikerrel jár, és bár bent sem tud teljesen felegyenesedni, mégis megkönnyebbül.
~ Csak tudnám, mit gondolnak ezek a buta emberek amikor megterveznek egy ilyen fontos épületet, és megfeledkeznek más fajokról. Tipikus emberi együgyűség... ~ gondolja magában, de nem teszi szóvá, mert nem akarja megbántani útitársát. A helyiség valami raktár-féle lehet, de nincs túl sok idejük ezen filozofálni, mert érkezésük zajára egy fej bukkan fel a szoba másik ajtajában. *
- Üdvözlet a vándoroknak! Fáradjanak beljebb!
*Mondja a fej, aki közben teljes alakká bővült. Ruhájából és izzadt szagából ítélve a kovács inasa lehet az illető, aki épp áttessékeli a jövevényeket egy rövid folyosón a műhely nagy termébe, ahol a kovács is dolgozik. Az erdő friss és üdítő levegője után a házban fullasztó meleg és pára tölti ki a teret.
A nagyteremben a kovács szakadatlanul püfföli az izzó vasat, ami lassan-lassan alakot ölt és egy igen érdekes kinézetű szablya formájában. Fel sem néz, csak biccent egyet a vendégek felé. Zrojkaap tekintetét végi futtatja a kiállított darabokon.
~ Egyszer milyen jó lenne venni egy új tőrt, ez a régi már elég rozsdás, na meg néhol csorba is. ~ de a vásárlást elnapolja, mivel érzi, hogy erszényében csak egyetlen egy árva arany lapul. Néhány perces bámészkodás után Zrojkaap már a piactér felé nyíló ajtóban áll, és várja társát.*
*A kör alakú tisztásról egy ösvény vezet a város felé. Pár perces séta után elérik a kovácsműhely hátsó bejáratát. A méretes kőépület vastagon benőtte a borostyán, így az erdőből a városba való belépés nem éri túl hirtelenül a vándorokat. A falak azt sugallják, hogy a fákkal együtt emelkedtek ki a földből, réges-régen. Mivel a műhelyt mindkét oldalról kerítés veszi körbe, Zrojkaap szomorúan veszi tudomásul, hogy az egyetlen járható út az előttük tárva-nyitva álló, keskeny kis ajtón vezet keresztül. Nagy levegőt vesz, majd rájön, hogy így még szélesebb. Kifújja, és nekilódul a nyílásnak. Első nekifutásra nem sikerült átverekednie magát, pedig bent tágas tér várja. Miután kikecmergett, újra megpróbálja az áthaladást, kevesebb lendülettel. Ez alkalommal sikerrel jár, és bár bent sem tud teljesen felegyenesedni, mégis megkönnyebbül.
~ Csak tudnám, mit gondolnak ezek a buta emberek amikor megterveznek egy ilyen fontos épületet, és megfeledkeznek más fajokról. Tipikus emberi együgyűség... ~ gondolja magában, de nem teszi szóvá, mert nem akarja megbántani útitársát. A helyiség valami raktár-féle lehet, de nincs túl sok idejük ezen filozofálni, mert érkezésük zajára egy fej bukkan fel a szoba másik ajtajában. *
- Üdvözlet a vándoroknak! Fáradjanak beljebb!
*Mondja a fej, aki közben teljes alakká bővült. Ruhájából és izzadt szagából ítélve a kovács inasa lehet az illető, aki épp áttessékeli a jövevényeket egy rövid folyosón a műhely nagy termébe, ahol a kovács is dolgozik. Az erdő friss és üdítő levegője után a házban fullasztó meleg és pára tölti ki a teret.
A nagyteremben a kovács szakadatlanul püfföli az izzó vasat, ami lassan-lassan alakot ölt és egy igen érdekes kinézetű szablya formájában. Fel sem néz, csak biccent egyet a vendégek felé. Zrojkaap tekintetét végi futtatja a kiállított darabokon.
~ Egyszer milyen jó lenne venni egy új tőrt, ez a régi már elég rozsdás, na meg néhol csorba is. ~ de a vásárlást elnapolja, mivel érzi, hogy erszényében csak egyetlen egy árva arany lapul. Néhány perces bámészkodás után Zrojkaap már a piactér felé nyíló ajtóban áll, és várja társát.*
733. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2013-07-12 16:20:08
Üzenet elküldve: 2013-07-12 16:20:08
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
*A napokban gyakran látott vendég itt a karcsú, sötét hajú hölgy. Gyakran már csak szórakozásból jön, hogy elüsse unalommal telt idejét.
Ma is a szokásosat viseli, fekete utazóbakancsát, sötét, szoros vászonnadrágot, sötétkék fűzőt és lemezkabátja is vele van, de a meleg miatt most karján pihen. És nem csak a kabátot hozta magával, de az összes holmiját, jó szokását megtartva mindig mindenét magával hordja. Így ott lóg hátán keresztbe vetve a hosszúkard, övén a könyv s mindenféle egyéb holmi, rejtve tőrei. De, van valami, valami értékes, ami hiányzik, már régóta itt raboskodik a mesternél. Ő most épp mással van elfoglalva, Ansel érkezése hallatán felpillant, de türelmetlenül megcsóválja a fejét. A nő idegesen sóhajt, pedig nem is kevés előleget kért a javításokért...
Még nem áll szándékában távozni. Körbe tekint a falon, de nem, nem lát semmit, ami felérne az ő drágalátos fegyverével, vagy illene a harci stílusához. Faran bezzeg tudná... Neki sosem állt semmi hosszabb ideig az útjába, ő ki tudott állni a sors ellen és vezette Anselt, de most hogy nincs itt... Ha valaki ismerte volna a nőt, még azelőttről, látná, mennyivel elesettebb és céltalanabb, mint a kettő fénykorából. Tőlük volt híres a vidék, egyúttal vonzották és taszították a gonoszt. Az okosabbat taszították... De most, mintha üressé vált volna a világ...
A nőt hirtelen fémes csattanás zökkenti ki, össze is rezzen, de csak a kovács kezdett munkához. Felsóhajt és lemondón hagyja el újra a helyet. De a mester biztos lehet benne, még gyakran vissza fog térni.*
Ma is a szokásosat viseli, fekete utazóbakancsát, sötét, szoros vászonnadrágot, sötétkék fűzőt és lemezkabátja is vele van, de a meleg miatt most karján pihen. És nem csak a kabátot hozta magával, de az összes holmiját, jó szokását megtartva mindig mindenét magával hordja. Így ott lóg hátán keresztbe vetve a hosszúkard, övén a könyv s mindenféle egyéb holmi, rejtve tőrei. De, van valami, valami értékes, ami hiányzik, már régóta itt raboskodik a mesternél. Ő most épp mással van elfoglalva, Ansel érkezése hallatán felpillant, de türelmetlenül megcsóválja a fejét. A nő idegesen sóhajt, pedig nem is kevés előleget kért a javításokért...
Még nem áll szándékában távozni. Körbe tekint a falon, de nem, nem lát semmit, ami felérne az ő drágalátos fegyverével, vagy illene a harci stílusához. Faran bezzeg tudná... Neki sosem állt semmi hosszabb ideig az útjába, ő ki tudott állni a sors ellen és vezette Anselt, de most hogy nincs itt... Ha valaki ismerte volna a nőt, még azelőttről, látná, mennyivel elesettebb és céltalanabb, mint a kettő fénykorából. Tőlük volt híres a vidék, egyúttal vonzották és taszították a gonoszt. Az okosabbat taszították... De most, mintha üressé vált volna a világ...
A nőt hirtelen fémes csattanás zökkenti ki, össze is rezzen, de csak a kovács kezdett munkához. Felsóhajt és lemondón hagyja el újra a helyet. De a mester biztos lehet benne, még gyakran vissza fog térni.*
732. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2013-07-10 22:06:11
Üzenet elküldve: 2013-07-10 22:06:11
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*A műhelybe belépve szinte eltéved az emberek áradatában. "Mennyi ember" gondolja, és a tömeget fürkészve keresi a kovácsot vagy az egyik segédet. Csak tegnap érkezett a városba, így nem mozog otthonosan a környéken. Így is csak nehezen talált rá a műhelyre. Végül mégis megpillantja a kovácsot és a közelébe akar férkőzni, de a tömeg nem hagyja. Így inkább teljesen megkerüli az embereket és szinte lopva megy a férfi mögé. Végül a mester is felé fordul. De amint észreveszi ,hogy egy különös figurával van dolga, mint amilyen Kylar, szemét összehúzza és fürkészve nézi. Más sötételfek is vannak a boltban de azok átlagosnak néznek ki hozzá képest. Végül a kovács elmosolyodik és kedvesen megkérdezi:*
-Miben segíthetek?
-Csak néhány fegyverre lenne szükségem.
-Természetesen, hisz ezért van itt. Milyen fajtára?
*Miközben a kovács körbevezeti, azon jár az esze, hogy vagy nagyon kedves a mester, vagy már annyi különccel volt dolga, hogy ő már nem izgatja annyira. De azért látszik rajta, hogy mosolya ellenére is gyanakszik. Később már csak a fegyverekkel foglalkozik... Amint kiér a műhely elé, észreveszi a lányt, akivel már kétszer is találkozott. Egy fal bemélyedésnél guggol. A gyermek kissé megugrik, amint észreveszi, hogy a férfi figyeli, majd elrohan a piac irányába. Kylar követi egy darabig, de az már eltűnik a tömegben. "Úgy látszik, hogy érdeklem." gondolja, de nem foglalkozik vele különösebben.*
A hozzászólást Themis (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.07.10 22:09:33, a következő indokkal:
Jelpótlás és -javítás, múlt helyett jelen idő
-Miben segíthetek?
-Csak néhány fegyverre lenne szükségem.
-Természetesen, hisz ezért van itt. Milyen fajtára?
*Miközben a kovács körbevezeti, azon jár az esze, hogy vagy nagyon kedves a mester, vagy már annyi különccel volt dolga, hogy ő már nem izgatja annyira. De azért látszik rajta, hogy mosolya ellenére is gyanakszik. Később már csak a fegyverekkel foglalkozik... Amint kiér a műhely elé, észreveszi a lányt, akivel már kétszer is találkozott. Egy fal bemélyedésnél guggol. A gyermek kissé megugrik, amint észreveszi, hogy a férfi figyeli, majd elrohan a piac irányába. Kylar követi egy darabig, de az már eltűnik a tömegben. "Úgy látszik, hogy érdeklem." gondolja, de nem foglalkozik vele különösebben.*
A hozzászólást Themis (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.07.10 22:09:33, a következő indokkal:
Jelpótlás és -javítás, múlt helyett jelen idő
731. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2013-07-10 11:51:53
Üzenet elküldve: 2013-07-10 11:51:53
Rang: Játékos
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*Az emberektől nyüzsgő piacteret magamögött hagyva belép a kovácsműhelybe. Ismerős helyen érzi magát, hiszen egykoron Enrorian is volt kovács, nem is a rosszabbik fajtából. Legalábbis a megrendelők így gondolták. Csakhát őt is magával vonzotta a vándorélet varázsa és a kíváncsiság, hogy milyen az amikor a természet az egyetlen barátunk. A forróság rántja vissza a valóságba és löki feledésbe a múltat. Mert ugyebár egy kovácsműhelyben télen jó, de nyáron ropogósra lehet sülni. De ezt is meg tudta szokni. Elkezd nézelődni, hátha talál valamit ami érdekli és haszno lehet neki.*
730. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2013-07-08 20:09:41
Üzenet elküldve: 2013-07-08 20:09:41
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
"Micsoda tömeg, jól megy a kovácsnak úgy látom, vevőkben nincs hiány." *Uger becsukja maga mögött a kovácsműhely ajtaját majd beljebb lép. Körbenéz, sok alakot lát, beszélnék a kováccsal vagy csak úgy nézelődnek.* "Hmm, jobb lesz ha megvárom amíg kicsit kijjebb ürül a hely, utána beszélek majd a kováccsal." *Azzal Uger körbe tekint és kiszemeli magának a hosszútőrök választékát, majd oda megy és elkezdni szemügyre venni a fegyvereket. Csuklyáját nem vette le fejéről még, nem szokása, nem szereti ha felismerik véletlen is az arcát. Kisebb mosolyt eresztve teszi le az egyik tőrt és veszi kézbe a másikat és vizsgálgatja.* "Be kellene ruháznom egy ilyen pofás darabra. Tőrökből sose elég."
729. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2013-07-05 13:32:55
Üzenet elküldve: 2013-07-05 13:32:55
Rang: Játékos
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 36
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 36
Játékstílus: Szelíd
*Miközben már egy szépen munkált pengével szemez éppen, mikor háta mögött valaki nyitja, majd csukja az ajtót. Kíváncsi pillantással fordul, apró reményfoszlány, hogy a mai estére egy másik nőstényt is befűzhet ragacsos hálójába, ám kis keserű íz a szájában, mikor mosolyra húzza ajkait, felismerve bácsikáját.*
- Örvendek.
*Szorítja meg Lazzur mancsát, érezze csak férfias törődését rokonával, kivel egyszer úgyis meg fog vívni. Amolyan összemérés lenne, kinek nagyobb verseny. Den szereti azt hinni, hogy az övénél nincs nagyobb...
Ám mihelyst szóba kerül Sely halála, a részvét, ernyed marka is.*
- Bőven elég segítség most ez is, bácsikám, köszönöm.
*Egy kissé szomorú még mosolya, ahogy apró főhajtást tesz bácsikája felé. A mélyben nem szokás egy férfi felé ilyen gesztust tenni, a tisztelet ezen jele szigorúan csak nők felé engedélyezett. De Denawarien most a család feje és a felszínen vannak.
Majd átveszi az aranyakat. Sely markába illő zacskó arany, az ő érdeme volt a bál... Amit szinte teljes egészében Den rendezett meg. Mégsem érzi jogosnak, hogy az ő övét húzza súlyával. Ezt a kilencszáz aranyat nővérére fogja költeni. Még sok kérdés áll előtte úgyis a temetéssel kapcsolatban. De lesz ideje kigondolni mindent. Az biztos, hogy még holtában is legyezni fogja hiúságát a koporsó üvegrészével. A szépséges Xselyahra gyönyörű arcát még utolsó órájában is csak csodálni lehet, még ha életében gyűlölte is valaki. Varázsa tagadhatatlan, s attól se kell tartani, hogy Den valami erkölcstelen ruházatot választ ki nővérének. A legszebb ruhát fogja csináltatni, hiszen tökéletes temetést akar az ő tökéletes nővérkéjének.*
- Örvendek.
*Szorítja meg Lazzur mancsát, érezze csak férfias törődését rokonával, kivel egyszer úgyis meg fog vívni. Amolyan összemérés lenne, kinek nagyobb verseny. Den szereti azt hinni, hogy az övénél nincs nagyobb...
Ám mihelyst szóba kerül Sely halála, a részvét, ernyed marka is.*
- Bőven elég segítség most ez is, bácsikám, köszönöm.
*Egy kissé szomorú még mosolya, ahogy apró főhajtást tesz bácsikája felé. A mélyben nem szokás egy férfi felé ilyen gesztust tenni, a tisztelet ezen jele szigorúan csak nők felé engedélyezett. De Denawarien most a család feje és a felszínen vannak.
Majd átveszi az aranyakat. Sely markába illő zacskó arany, az ő érdeme volt a bál... Amit szinte teljes egészében Den rendezett meg. Mégsem érzi jogosnak, hogy az ő övét húzza súlyával. Ezt a kilencszáz aranyat nővérére fogja költeni. Még sok kérdés áll előtte úgyis a temetéssel kapcsolatban. De lesz ideje kigondolni mindent. Az biztos, hogy még holtában is legyezni fogja hiúságát a koporsó üvegrészével. A szépséges Xselyahra gyönyörű arcát még utolsó órájában is csak csodálni lehet, még ha életében gyűlölte is valaki. Varázsa tagadhatatlan, s attól se kell tartani, hogy Den valami erkölcstelen ruházatot választ ki nővérének. A legszebb ruhát fogja csináltatni, hiszen tökéletes temetést akar az ő tökéletes nővérkéjének.*
728. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2013-07-05 11:21:48
Üzenet elküldve: 2013-07-05 11:21:48
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
*Nem olyan rég érkezett a városba, bár mikor vándor botra adta a fejét., eszébe se jutott, hogy amerre végül kiköt, az Arthenior lesz.* ~De ha már itt vagyok, legalább körülnézek~ *Gondolja, elvégre nincsenek konkrét tervei, hogy merre tovább. Alapból azért indult el, hogy világot lásson, szerencsét próbáljon és kalandokat keressen. Meg persze rég elveszett ereklyéket ásson ki, kincseket találjon meg... Na persze eddig néhány szúnyogcsípésen kívül nem sok mindent talált, de ha ez ilyen könnyű meló lenne, akkor már nem is lenne mit keresni, mert nyilvánvalóan valaki már mindet megtalálta volna. Ennek ellenére még soha meg se fordult a fejében, hogy rosszul döntött, mikor a kapa helyett a vándorbotot választotta. Új tájak felfedezése, a vadonban töltött éjszakák... mind, mind eme bizonytalan életmód gyönyöreihez tartoznak. Meg persze ide tartoznak a szúnyogok is... mint a vándorok és utazók ősellenségei. A vadállatok miatt sose kellet aggódni. A tábortűz mindig távol tartotta őket. Ha meg valami mégse úgy sülne el, ahogy kéne, még mindig ott van a nyúlcipő. És általában egy jó magas fa is...
Mindenesetre most nem erről lenne szó. Már jó ideje járja a pusztákat de volt valami ami sose hagyta nyugodni. Az pedig a kardja volt. Szép is volt, jó is volt, gyönyörű míves munka, de inkább mutatós, mint használható. Ezért gyakran elgondolkodott rajta, hogy mi lesz akkor, ha a kardja egyszer beadja a kulcsot és szilánkokra törik a krízis helyzetben?*
~Lassan be kéne szereznem valami megbízhatóbbat, viszont kíváncsi vagyok az árakra.~ *Így nem meglepő, hogy az első útja a helyi kovácsműhelybe vezetett.
Mikor beállít, a kovács mosolyogva fogadja az új vásárlót. Nos ez nem meglepő... ez neki is csak üzlet.*
-Üdvözletem, szeretném megtekinteni a választékot, ha nem nagy gond.
*A falakon fegyverek és páncélok tömkelege, úgy tűnik, van választék...*
A hozzászólást Shiro (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.07.06 08:31:48, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő, helyesírási és fogalmazási hibák javítása.
Mindenesetre most nem erről lenne szó. Már jó ideje járja a pusztákat de volt valami ami sose hagyta nyugodni. Az pedig a kardja volt. Szép is volt, jó is volt, gyönyörű míves munka, de inkább mutatós, mint használható. Ezért gyakran elgondolkodott rajta, hogy mi lesz akkor, ha a kardja egyszer beadja a kulcsot és szilánkokra törik a krízis helyzetben?*
~Lassan be kéne szereznem valami megbízhatóbbat, viszont kíváncsi vagyok az árakra.~ *Így nem meglepő, hogy az első útja a helyi kovácsműhelybe vezetett.
Mikor beállít, a kovács mosolyogva fogadja az új vásárlót. Nos ez nem meglepő... ez neki is csak üzlet.*
-Üdvözletem, szeretném megtekinteni a választékot, ha nem nagy gond.
*A falakon fegyverek és páncélok tömkelege, úgy tűnik, van választék...*
A hozzászólást Shiro (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.07.06 08:31:48, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő, helyesírási és fogalmazási hibák javítása.
727. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2013-07-05 11:19:49
Üzenet elküldve: 2013-07-05 11:19:49
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
*Lazzur a kutyalánc végén sétál, miközben Lazac a szuka nagy bőszen halad előre s húzza maga után a rendesen összekészült gazdáját. Hosszú hegyes fülei minden zajra és szagra megrezdülnek, miközben orrával szaglássza a környezetet.
A sötételf, már régóta tervezte, hogy a kovácsot meglátogatja, elvégre nem ártana a régi fémeket magán felújítani.
Ezzel a gondolattal lép be a kovácshoz, ám a bajkeverő és mindég óvatlan Lazacot a kovács ajtaja előtt megkötve hagyja.
Mikor belép egyből egy ismerőssel találkozik össze, unokaöccsével és régensével Denawariennel.
Mikor találkoznak, s Den éppen ráér kezet nyújt neki és így szól:*
-Üdvözlet rokon. *Azzal halkabbra és bizalmasabbra véve a szót így szól:* És részvétem. Az eset megviselt mindannyiunkat. Ha valami amiben segíthetek azon kívül hogy őrzöm a házat, azt kérlek közöld velem.
*Majd mielőtt még befejezné, így szól s övéhez nyúl:*
-De mielőtt még elfelejteném. Itt a bál bevétele 900 arany. Viseld gondját Denawarien Dwirinthalen.
*S miután a tömött erszényt átnyújtja így szól:*
-Ha nem zavar körbenézek és megyek is. Odakinn a leány már tűkön ül.
*Azzal biccent fejével, s átnézi a kínálatot. S ígéretéhez híven... távozik is.*
A sötételf, már régóta tervezte, hogy a kovácsot meglátogatja, elvégre nem ártana a régi fémeket magán felújítani.
Ezzel a gondolattal lép be a kovácshoz, ám a bajkeverő és mindég óvatlan Lazacot a kovács ajtaja előtt megkötve hagyja.
Mikor belép egyből egy ismerőssel találkozik össze, unokaöccsével és régensével Denawariennel.
Mikor találkoznak, s Den éppen ráér kezet nyújt neki és így szól:*
-Üdvözlet rokon. *Azzal halkabbra és bizalmasabbra véve a szót így szól:* És részvétem. Az eset megviselt mindannyiunkat. Ha valami amiben segíthetek azon kívül hogy őrzöm a házat, azt kérlek közöld velem.
*Majd mielőtt még befejezné, így szól s övéhez nyúl:*
-De mielőtt még elfelejteném. Itt a bál bevétele 900 arany. Viseld gondját Denawarien Dwirinthalen.
*S miután a tömött erszényt átnyújtja így szól:*
-Ha nem zavar körbenézek és megyek is. Odakinn a leány már tűkön ül.
*Azzal biccent fejével, s átnézi a kínálatot. S ígéretéhez híven... távozik is.*
726. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2013-07-03 02:20:44
Üzenet elküldve: 2013-07-03 02:20:44
Rang: Játékos
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 36
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 36
Játékstílus: Szelíd
*Sikerül nyugodtan eljutnia az éj sötétjében a műhelyhez, hol lassan zárnak, lévén későre jár. Szerencsére ismét időben érkezett. Akárcsak akkor, mikor Naty rendelését adták le. Vajon tényleg Zetriatot küldte el a bokafeszítőért? Milyen arcot vághatott, mikor megtudta? Kíváncsi lenne rá, s az elképzelt kép édes mosolyt kanyarít arcára.*
- Szép estét újfent, kovács uram!
*Köszön egy mély meghajlással, ahogy az idősebb férfit megpillantja a pult mögött.*
- Szükségem volna szakértelmére. A felszerelésemet karbantartani nem egyszerű, mostanában nem volt időm. Kérném ezeket intézze el.
*Azzal kedvelt kis felszerelését felpakolja a pultra. A bőrvért, a szablya és az alkarvédők. Ezeket szeretné alaposan átnézetni és a lehetséges hibákat kijavíttatni.*
- Kérem, ne is foglalkozzon velem, elnézelődök, míg dolgozik.
*Mosolyodik a férfi felé és valóban elkezdi kék pillantását körbejáratni a kirakott tárgyakon. Jó lenne pár új dolgot hazavinni. Talán valami szépséget Natynak, valami fegyvert Lazzurnak, de biztos Moon is örülne valami meglepetésnek. És még valami megfordul a fejében. Xselyahra...*
- Szép estét újfent, kovács uram!
*Köszön egy mély meghajlással, ahogy az idősebb férfit megpillantja a pult mögött.*
- Szükségem volna szakértelmére. A felszerelésemet karbantartani nem egyszerű, mostanában nem volt időm. Kérném ezeket intézze el.
*Azzal kedvelt kis felszerelését felpakolja a pultra. A bőrvért, a szablya és az alkarvédők. Ezeket szeretné alaposan átnézetni és a lehetséges hibákat kijavíttatni.*
- Kérem, ne is foglalkozzon velem, elnézelődök, míg dolgozik.
*Mosolyodik a férfi felé és valóban elkezdi kék pillantását körbejáratni a kirakott tárgyakon. Jó lenne pár új dolgot hazavinni. Talán valami szépséget Natynak, valami fegyvert Lazzurnak, de biztos Moon is örülne valami meglepetésnek. És még valami megfordul a fejében. Xselyahra...*
725. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2013-07-02 12:56:02
Üzenet elküldve: 2013-07-02 12:56:02
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Hallotta, hogy új felszerelések érkeztek a városba, és kíváncsian várja, hogy vajon mit újíthat be magának a régi rozsdás tőrjei helyett. Nézegeti a széles kínálatot már-már a kovács szeme is felcsillan a potenciális vevő láttán, bár ha tudná, hogy néki olyan kevés pénze van, amivel itt levegőt sem vehet egészben, talán lelankadna a mosolya. Csillogó, nemes acél fegyverek, testre simuló vértezetek és pusztító harci eszközök várják, hogy valaki elvigye őket... És még valami, ami maga sem tud besorolni hova. Kérdezősködne, de teljesen lehengerelte a látvány. És valami fűrészfogú fegyvert is lát éppen a kovácsoldában. Talán majd megszólítja a kovácsot, amint kinézegette magát *
724. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2013-07-01 16:52:27
Üzenet elküldve: 2013-07-01 16:52:27
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
"Végül a piacon sikerült rám sózniuk valami zöld löttyöt. Azt mondták még jól jöhet. Chh... Mindegy végül is nem került túlságosan sokba, így akár jól is jöhet. Kíváncsi vagyok erre a kovácsra! Vajon érti a dolgát? Ha ő is rám mer sózni valami kacatot, én esküszöm, olyan ámokfutást rendezek, hogy megemlegeti!" *Ezt mind olyan arckifejezéssel gondolja, mint mikor egy kisgyerektől megtagadják a cukrot. Ő maga sem gondolja komolyan az ilyen fenyegetőzéseket, általában valamiféle viccnek szánja. Még akkor is, ha nem hallja senki. Lainia ugyanis nem szeret ok nélkül harcolni. Csak akkor teszi, ha veszélyben van, vagy ha az érdekei úgy kívánják. Akkor viszont, keze gyorsan lecsap. Még a távolság sem probléma, ugyanis íjász lévén nem jelent számára nehézséget eltalálni a távoli célpontokat, és még a kardforgatástól sem riad vissza. A legtöbben nem is gondolnák, hogy egy ilyen fiatal mosolygós és kedves lány milyen kegyetlen is tud lenni valójában. Ahogy azt sem, hogy az egész lénye álarcokból áll. *
- Ez lenne a kovácsműhely! Milyen nagy!
" Látom, a forgalommal sincs baj. Elég sokan járnak ide. Lehet, hogy megbízható a kovács?"
* Egy embernek nagyon sietős dolga lehet, mivel kis híján fellöki őt. Az ütközés következtében a fiú elejti azt a néhány kardot, melyet éppen cipel.*
- A kardok! Csak azt ne! A kovács meg fog ölni! Semmi bajuk? Hála az égnek nem csorbultak ki! Hé, te! Figyelj oda, miattad majdnem tönkrementek a kardok! *Kiált oda a ledermedt Lainiának. *
- Mé... Még hogy én?! Te jöttél nekem! Ahelyett, hogy a nyomorult kardjaiddal foglalkoznál, igazán vehetnéd a fáradtságot és bocsánatot kérhetnél! Végtére is fizető vendég, vagy mi vagyok!
- Nos, öö rendben. Talán igaza van. Sajnálom!
- Pff… Van is mit! Na de, hogy ne kísértse a lelkiismeret, megnyugtatom, hogy semmi sem történt. *Ezt már mosolyogva mondja. Majd egy ötlet hatására megkérdezi:*
- Tudod nekem igazán fontos, hogy a fegyverzetem a legjobb kezekbe kerüljön. Mondd, ez a kovács megbízható?
- Miazhogy! De, hát miért nem bizonyosodsz meg magad erről? *Kérdezi tréfás vigyorral az arcán a fiú. *
- Épp azon igyekeztem. *Feleli mosolyogva Lainia. Majd segít a fiúnak fölállni és továbbmegy a kovácshoz. *
A hozzászólást Themis (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.07.01 16:57:08, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő, jelpótlás
- Ez lenne a kovácsműhely! Milyen nagy!
" Látom, a forgalommal sincs baj. Elég sokan járnak ide. Lehet, hogy megbízható a kovács?"
* Egy embernek nagyon sietős dolga lehet, mivel kis híján fellöki őt. Az ütközés következtében a fiú elejti azt a néhány kardot, melyet éppen cipel.*
- A kardok! Csak azt ne! A kovács meg fog ölni! Semmi bajuk? Hála az égnek nem csorbultak ki! Hé, te! Figyelj oda, miattad majdnem tönkrementek a kardok! *Kiált oda a ledermedt Lainiának. *
- Mé... Még hogy én?! Te jöttél nekem! Ahelyett, hogy a nyomorult kardjaiddal foglalkoznál, igazán vehetnéd a fáradtságot és bocsánatot kérhetnél! Végtére is fizető vendég, vagy mi vagyok!
- Nos, öö rendben. Talán igaza van. Sajnálom!
- Pff… Van is mit! Na de, hogy ne kísértse a lelkiismeret, megnyugtatom, hogy semmi sem történt. *Ezt már mosolyogva mondja. Majd egy ötlet hatására megkérdezi:*
- Tudod nekem igazán fontos, hogy a fegyverzetem a legjobb kezekbe kerüljön. Mondd, ez a kovács megbízható?
- Miazhogy! De, hát miért nem bizonyosodsz meg magad erről? *Kérdezi tréfás vigyorral az arcán a fiú. *
- Épp azon igyekeztem. *Feleli mosolyogva Lainia. Majd segít a fiúnak fölállni és továbbmegy a kovácshoz. *
A hozzászólást Themis (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.07.01 16:57:08, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő, jelpótlás
723. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2013-07-01 13:54:51
Üzenet elküldve: 2013-07-01 13:54:51
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
*Most nem látszik sem a megszokott mosoly arcán, s kedélyes dallamok sem szállnak fel torkából. A kereskedőben csalódnia kellett, nem tudott szolgálni azzal, amit keresett, az pedig elengedhetetlen a szakmájához. Sokan keresik a titkát, annak ellenére, hogy nem lenne nehéz kitalálni. A szörnyvadászathoz szükséges ereje és szívóssága a méregdrága varázsitalokban rejlik - de a készlet kifogyott. No mindegy, majd kitalál valamit.
Következő útja a kovácshoz viszi, hiszen fegyverein is lenne mit javítgatni. Már beesteledett (hihetetlen milyen gyorsan veszi át az uralmat a világon a sötét!), de biztosan ott találja még a férfit. Bőr csizmás léptei halkak, ahogy fellépked az épület lépcsőjén. Belöki a nehéz ajtót - a sötéthez szokott szem azonnal kiszúrja a látogatót.*
- Kovács.
*Hangzik a kellemesen dallamos, simogató hang. Rég járt itt, a férfi kicsit kutakodik és az emlékei közt, de aztán eszébe jut, bár a válaszban halványan fellelhető a kérdés is.*
- Ansel. Mi járatban? Mivel szolgálhatok?
*A hangsúly kissé megfáradt, de nyájas, hálásan fogadja a vendéget. Idegen számára is rögtön látható, hogy valamiféle kölcsönös baráti, megértő viszonyt ápolnak, bár mindezt az üzlet szülte. Afféle 'ne harapd a kezet, ami enni ad' elven alapuló. Vagy mint a harcosok közti tisztelet. A nő a pulthoz lép és szűkszavúan kezdi sorolni, mire van szüksége.*
Következő útja a kovácshoz viszi, hiszen fegyverein is lenne mit javítgatni. Már beesteledett (hihetetlen milyen gyorsan veszi át az uralmat a világon a sötét!), de biztosan ott találja még a férfit. Bőr csizmás léptei halkak, ahogy fellépked az épület lépcsőjén. Belöki a nehéz ajtót - a sötéthez szokott szem azonnal kiszúrja a látogatót.*
- Kovács.
*Hangzik a kellemesen dallamos, simogató hang. Rég járt itt, a férfi kicsit kutakodik és az emlékei közt, de aztán eszébe jut, bár a válaszban halványan fellelhető a kérdés is.*
- Ansel. Mi járatban? Mivel szolgálhatok?
*A hangsúly kissé megfáradt, de nyájas, hálásan fogadja a vendéget. Idegen számára is rögtön látható, hogy valamiféle kölcsönös baráti, megértő viszonyt ápolnak, bár mindezt az üzlet szülte. Afféle 'ne harapd a kezet, ami enni ad' elven alapuló. Vagy mint a harcosok közti tisztelet. A nő a pulthoz lép és szűkszavúan kezdi sorolni, mire van szüksége.*
722. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2013-06-29 12:46:01
Üzenet elküldve: 2013-06-29 12:46:01
Rang: Játékos
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
"Micsoda rablás, ennyit elkérni néhány kétes hatású italért!"
*Csóválja meg a fejét, ahogy elhalad a kovácsműhely mellett. Oda azért kíváncsisága miatt megpróbál belesni, ám az üllő hangos, ütemes kongása óvainti. Mi van, ha itt az oktondiakon próbálják ki az új pengéket? Nem is annyira érdekes az, ami odabent van. Némán halad el mellette, bár azért felírja képzeletbeli térképére, hogy hol is van ez a viskó. Valamikor meg kéne éleztetnie a tőrét és talán elkap egy naiv, jólelkű inast, aki ezt megcsinálja majd neki ingyen.*
*Csóválja meg a fejét, ahogy elhalad a kovácsműhely mellett. Oda azért kíváncsisága miatt megpróbál belesni, ám az üllő hangos, ütemes kongása óvainti. Mi van, ha itt az oktondiakon próbálják ki az új pengéket? Nem is annyira érdekes az, ami odabent van. Némán halad el mellette, bár azért felírja képzeletbeli térképére, hogy hol is van ez a viskó. Valamikor meg kéne éleztetnie a tőrét és talán elkap egy naiv, jólelkű inast, aki ezt megcsinálja majd neki ingyen.*
721. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2013-06-28 16:56:19
Üzenet elküldve: 2013-06-28 16:56:19
Rang: Játékos
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Belépvén a kovácsműhelybe, megcsapja a forróság és a fémek illata. Szereti ezt az illatot. Mindig is a fegyverek voltak a mániája. Így majdnem elájul, mikor alaposabban körülnéz. A falon sorakozó fegyverek a könnyeit is kicsalják.* ~ Legszívesebben hazavinném mindet. Ha lenne otthonom, meg bátorságom hozzá.~* Leemel egy kardot és suhint vele egyet a levegőben.*
-Mintha csak a karod része lenne, úgy illik hozzád.*Mondja a kovács, mire a fél-elf megijed és elejti a pengét.*
-Sajnálom, csak körülnézni jöttem.*Mentegetőzik, majd a kovács legyint neki.*
-Semmi baj. Nem haragszom. Az a penge törhetetlen.*mondja* Nézz körül, ami csak jól esik.* A fél-elf meghatódva teszi helyére a fegyvert.*
-Mintha csak a karod része lenne, úgy illik hozzád.*Mondja a kovács, mire a fél-elf megijed és elejti a pengét.*
-Sajnálom, csak körülnézni jöttem.*Mentegetőzik, majd a kovács legyint neki.*
-Semmi baj. Nem haragszom. Az a penge törhetetlen.*mondja* Nézz körül, ami csak jól esik.* A fél-elf meghatódva teszi helyére a fegyvert.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2054-2073