Archívum - Arthenior - Kovácsműhely
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 33 (641. - 660. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2054-2073
660. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2012-12-14 16:12:31
Üzenet elküldve: 2012-12-14 16:12:31
Rang: Játékos
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 36
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 36
Játékstílus: Szelíd
*Mihelyst eljött a fogadóból, ide vezette útja. Ha felárat nem is fizetett, talán megjelenése elég volt, hogy tudassa vágyait az új felszerelésével kapcsolatban. A rendelése talán már elkészült, így pedig a többi aranyért, mi erszényében van, meg is kaphatja azt.
Benyit és hatalmas vigyorral ajkain tekint a kovácsra. Nem feledte még az édes mérget, mit Chrystell csepegtetett ajkaira csókjával, ám nem igazán zavarja. Megkaphatja mástól is, mit onnan remélt. Ám most, mi fontosabb...*
- Üdvözletem! Elkészült a rendelésem?
*Kérdi, s hamarost elé is kerül, fekete anyagba csomagolva. Örvend is a mélységi, azúr pillantásában a fény gonosz módon csillog, mégis a nyugalom furcsasága bontakozik ki belőle, ahogy ismét a férfira tekint. Kiteszi a maradék aranyat az árhoz a pultra, hogy bezsebelhesse a fickó, ám Den szempárja rögvest körbetekint újfent. Lehet, mégis megakad valamin, mi kedvére volna még, nem csak új fegyvere. Ki tudja, talán ismét szerezhet valami szépséget magának, netalán nővérének, hogy ne nyúzza meg, miért nem tér vissza a kúria berendezésének segítésére.*
*Meg is akad tekintete egy érdekességen. Fekete anyag és különlegesnek is látszik. Nem ám az, mibe a karmok voltak csomagolva. Egy másik anyag, minek láthatóan több része is van, mint régi köpenyének. Bizony, csuklyás köpeny az.*
- Mennyit kóstál?
*Kérdi szélesedő vigyorral. Új darab, jobb lesz, mint a régi, főleg, hogy mihelyst megszemlélheti közelebbről, észreveszi, hogy tényleg minőségi árú és ráadásnak a csuklyán túl még egy egész szép belső zsebbel is bővítve van a köpeny. Hát kell ennél több?*
- Ötven arany, majd még ennyi, ha kész az új darab. Ennél jobb lesz, jó uram!
- Kiváló. Hamarosan visszatérek. Itt az ötven.
*Igaz, nem tudja pontosan mennyit tett ki, de a kovácslegény, ki előre jön a műhely hátsó részéről, kis számtan gyakorlásként megszámolja, végül pedig pár aranyat visszatol Denawarien felé. Azokat besöpri saját erszényébe és az ajtóból fordul csak vissza, amikor ismét megigazítja kalapját, mely talán egy kis időre szögre kerül, ha meglesz a köpenye.*
- Naekrah óvja családod!
*A mélységben, különösen a Dwirinthalen családban ez igazán nagylelkű közöntés, hiszen istennőjük nem a kegyesebb fajta, ám örömmel veszi, ha hozzá fohászkodnak, így talán elnézi, hogy most pár hitvány felszíni kapja meg nevével egybefűzött áldomást, s búcsúzást. Azzal kilép és elvész a város sötétjébe. Maga sem tudja még, hogy mit tegyen...*
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2012.12.14 17:15:00, a következő indokkal:
Hozzászólások egybeszerkesztése.
Benyit és hatalmas vigyorral ajkain tekint a kovácsra. Nem feledte még az édes mérget, mit Chrystell csepegtetett ajkaira csókjával, ám nem igazán zavarja. Megkaphatja mástól is, mit onnan remélt. Ám most, mi fontosabb...*
- Üdvözletem! Elkészült a rendelésem?
*Kérdi, s hamarost elé is kerül, fekete anyagba csomagolva. Örvend is a mélységi, azúr pillantásában a fény gonosz módon csillog, mégis a nyugalom furcsasága bontakozik ki belőle, ahogy ismét a férfira tekint. Kiteszi a maradék aranyat az árhoz a pultra, hogy bezsebelhesse a fickó, ám Den szempárja rögvest körbetekint újfent. Lehet, mégis megakad valamin, mi kedvére volna még, nem csak új fegyvere. Ki tudja, talán ismét szerezhet valami szépséget magának, netalán nővérének, hogy ne nyúzza meg, miért nem tér vissza a kúria berendezésének segítésére.*
*Meg is akad tekintete egy érdekességen. Fekete anyag és különlegesnek is látszik. Nem ám az, mibe a karmok voltak csomagolva. Egy másik anyag, minek láthatóan több része is van, mint régi köpenyének. Bizony, csuklyás köpeny az.*
- Mennyit kóstál?
*Kérdi szélesedő vigyorral. Új darab, jobb lesz, mint a régi, főleg, hogy mihelyst megszemlélheti közelebbről, észreveszi, hogy tényleg minőségi árú és ráadásnak a csuklyán túl még egy egész szép belső zsebbel is bővítve van a köpeny. Hát kell ennél több?*
- Ötven arany, majd még ennyi, ha kész az új darab. Ennél jobb lesz, jó uram!
- Kiváló. Hamarosan visszatérek. Itt az ötven.
*Igaz, nem tudja pontosan mennyit tett ki, de a kovácslegény, ki előre jön a műhely hátsó részéről, kis számtan gyakorlásként megszámolja, végül pedig pár aranyat visszatol Denawarien felé. Azokat besöpri saját erszényébe és az ajtóból fordul csak vissza, amikor ismét megigazítja kalapját, mely talán egy kis időre szögre kerül, ha meglesz a köpenye.*
- Naekrah óvja családod!
*A mélységben, különösen a Dwirinthalen családban ez igazán nagylelkű közöntés, hiszen istennőjük nem a kegyesebb fajta, ám örömmel veszi, ha hozzá fohászkodnak, így talán elnézi, hogy most pár hitvány felszíni kapja meg nevével egybefűzött áldomást, s búcsúzást. Azzal kilép és elvész a város sötétjébe. Maga sem tudja még, hogy mit tegyen...*
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2012.12.14 17:15:00, a következő indokkal:
Hozzászólások egybeszerkesztése.
659. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2012-12-01 13:57:03
Üzenet elküldve: 2012-12-01 13:57:03
Rang: Játékos
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Szelíd
//Jobb egy kutya két mókusnál//
*Úgy lép a kovácsműhelybe, mint egy óvatos kisállat. Először bedugja a fejét az ajtón, aztán miután megszemléli a terepet, beóvakodik. A selfet nem látja bent. Kicsit fél, hogy netán elveszti a sötételf nyomát, de muszáj egy röpke pillantást vetnie néhány a polcon sorakozó dobótőrre. És dobócsillagra. Bár nem szokott nagyon fegyverkezni, megragadja a képzeletét a dobófegyverek látványa. Miután kinézelődte magát, a kovács egyik inasától a nemrég errejáró self után érdeklődik. Némi arany gazdát cserél, Darenne pedig ismét üldözőbe veszi Bellgaraft. Lehet, hogy az erdőbe mennek? Tűnődve veszi újra üldözőbe Bellgaraft, bár kicsit reméli, hogy ezt a fiú nem veszi észre.*
*Úgy lép a kovácsműhelybe, mint egy óvatos kisállat. Először bedugja a fejét az ajtón, aztán miután megszemléli a terepet, beóvakodik. A selfet nem látja bent. Kicsit fél, hogy netán elveszti a sötételf nyomát, de muszáj egy röpke pillantást vetnie néhány a polcon sorakozó dobótőrre. És dobócsillagra. Bár nem szokott nagyon fegyverkezni, megragadja a képzeletét a dobófegyverek látványa. Miután kinézelődte magát, a kovács egyik inasától a nemrég errejáró self után érdeklődik. Némi arany gazdát cserél, Darenne pedig ismét üldözőbe veszi Bellgaraft. Lehet, hogy az erdőbe mennek? Tűnődve veszi újra üldözőbe Bellgaraft, bár kicsit reméli, hogy ezt a fiú nem veszi észre.*
658. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2012-12-01 05:37:33
Üzenet elküldve: 2012-12-01 05:37:33
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
*A műhely, mi máskor bámulatba ejti, most nem lassítja egy pillanatra sem. Ez a legegyszerűbb út a tisztás felé, melyen keresztül célja felé halad. Izzó fém, verejték szaga vegyül a már kész és hűlő hideg, acélfegyverek szagával. A fegyverek illata nem okoz számára örömet, jobban előnyben részesíti csupasz öklét, s dobócsillagjait is csak végső esetben használja. A gondolat miatt egy pillanatra szemezget a kihelyezett tőrökkel, majd nagy lendülettel halad is tovább.*
657. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2012-11-29 16:32:40
Üzenet elküldve: 2012-11-29 16:32:40
Rang: Játékos
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
*Bellgaraf ezúttal csak elhalad a kovácsműhely mellett. Azért benéz, de mivel semmi sem kelti benne, azt az "Áh, ez, ez, ez, KELL!!!" hatást csak megytovább valami számára is ismeretlen cél felé. Közben eldönti nagyjából, hogy merre is akar menni. Egy erdőt keres, az pont megfelel most egy találkozásnak. Egy elhagyatott erdő, ahol bevárhatja lehagyott követőjét.*
656. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2012-11-29 15:54:10
Üzenet elküldve: 2012-11-29 15:54:10
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Mennek mind ketten a és a kovács műhelyben kötnek ki. Gilgweneva követi a fiút és gondolataiba réved nem figyeli mi van körülötte csak követi barátját.*
"Mi van ha megtalálom igazi szüleim? Mi fog történni velem tudják-e hogy élek? Miért hagytak el? Talán jobb lenne ha nem keresném meg őket. Rajtam ez a jel akkor biztos láthatom valahol itt ezt a címert a Gazdagnegyedben is. Utána nézhetek a könyvtárban is talán a családomnak. Nem tudom mit tegyek. Nehéz az életem."
"Mi van ha megtalálom igazi szüleim? Mi fog történni velem tudják-e hogy élek? Miért hagytak el? Talán jobb lenne ha nem keresném meg őket. Rajtam ez a jel akkor biztos láthatom valahol itt ezt a címert a Gazdagnegyedben is. Utána nézhetek a könyvtárban is talán a családomnak. Nem tudom mit tegyek. Nehéz az életem."
655. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2012-11-25 14:17:03
Üzenet elküldve: 2012-11-25 14:17:03
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
*Belépve a műhelybe melegség fogadja. Körültekint az előtérben. Megakad a szeme egy szép tőrön. Álldogál még előtte egy darabig, de a kovács mogorván odaszól:*
- Vásárolni jött, vagy csak nézelődik?
*Argon megfordul. Látszik a kovács arcán, hogy megbánja amit mondott mikor meglátja mi is a vendége. Argon odamegy a pulthoz.*
- Mivel szolgálhatok?
- Ráférne egy frissítés a páncélomra, és egy új tőr is kellene. *Felelte Argon.*
- Meglátom mit tehetek.
*Elkéri a páncélokat, és alaposan megvizsgálja őket. Megkéri, hogy írja körül milyen tőrt szeretne. Megkérdezi milyen anyagból legyen. A mester hátravonul egy kis időre, ami alatt Argonnak van ideje alaposabban szemügyre venni az épületet. Ahogy beleszagol a levegőbe az olvadt fém illata csapja meg orrát. Rengeteg gyönyörű fegyver díszeleg a falakon, s megint azelőtt a tőr előtt találja magát, amit az előbb annyira nézett. Visszajön a kovács, Argon visszalép hozzá:*
- Az előző rendelés törölve, ez a fegyver kell nekem. *Mutat rá a falon lógó gyönyörű tőrre.*
- Biztos benne? *Kérdi a kovács.*
- Teljesen.
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2012.11.25 15:08:23, a következő indokkal:
Hiányzó jelek pótlása; múlt helyett jelenidő; durva helyesírási (pl. kisbetűvel kezdett mondatok) és stilisztikai hibák javítása; tartalmi javítások.
- Vásárolni jött, vagy csak nézelődik?
*Argon megfordul. Látszik a kovács arcán, hogy megbánja amit mondott mikor meglátja mi is a vendége. Argon odamegy a pulthoz.*
- Mivel szolgálhatok?
- Ráférne egy frissítés a páncélomra, és egy új tőr is kellene. *Felelte Argon.*
- Meglátom mit tehetek.
*Elkéri a páncélokat, és alaposan megvizsgálja őket. Megkéri, hogy írja körül milyen tőrt szeretne. Megkérdezi milyen anyagból legyen. A mester hátravonul egy kis időre, ami alatt Argonnak van ideje alaposabban szemügyre venni az épületet. Ahogy beleszagol a levegőbe az olvadt fém illata csapja meg orrát. Rengeteg gyönyörű fegyver díszeleg a falakon, s megint azelőtt a tőr előtt találja magát, amit az előbb annyira nézett. Visszajön a kovács, Argon visszalép hozzá:*
- Az előző rendelés törölve, ez a fegyver kell nekem. *Mutat rá a falon lógó gyönyörű tőrre.*
- Biztos benne? *Kérdi a kovács.*
- Teljesen.
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2012.11.25 15:08:23, a következő indokkal:
Hiányzó jelek pótlása; múlt helyett jelenidő; durva helyesírási (pl. kisbetűvel kezdett mondatok) és stilisztikai hibák javítása; tartalmi javítások.
654. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2012-11-23 22:23:09
Üzenet elküldve: 2012-11-23 22:23:09
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*Visszatérve a kovácsműhelybe, azonnal előre tör, egyenest a pultnál áll meg, hogy végre megkaphassa az új fegyverét. A fokos tökéletes lesz, hogy még profibb harcos és fejvadász legyen. Bár, eltart majd, mire megtanulja kiválóan használni, s mellé azt is, hogy miként használja mindkét fegyverét. Kétfejű csatabárdja nem apró, tökéletes kihasználásához mindkét kezére szüksége van. A fokost pedig jól kell majd forgatnia egy kézzel. Régebben volt egy pallosa, de azt egy csata során elhagyott, mikor nem akart kijönni az ellenfeléből. Azóta tudja, hogy legalább két fegyver kell egy harcosnak.
Amint a fiú kilép, hogy fogadja a betérőt, Shegutu a pultra csapja a maradék aranyat, mivel tartozik.*
- Miben segít...
*Csak eddig jut, majd hirtelen beugrik neki, hogy a tegnapi napon miért érkezett a szótlan, talán ork férfi. Nem tudhatja, miféle lényt fed a csontmaszk. Akár sötételf is lehet, kinek sárgán villogó szeme van, s a maszk része is lehet a két kilógó agyar.
Hátramegy, hogy megnézze, miként halad a rendelt fegyver.
Ám arcán kissé szánakozó kifejezés, ahogy visszatér.*
- Hamarosan elkészül, de még várni kell egy kicsit. Már nem sok...
*Csak ennyi kell, Shegutu máris mozdul, hogy az egyik sarokba üljön. Homokszín köpenyét maga elé veti, takarva fegyverét is. Csak ott kuporog és vár. A türelem mintaképe, vagy inkább annak szobra, ahogy mereven tekint maga elé és csak ütemes mozgása, miként a levegőt veszi, meg persze a sárga szemekre lehúzódó szemhéjak, mik lassú mozgásukat követően megteszik visszafelé is a távot, ismét semmitmondó kifejezést varázsolva tekintetébe.
Fogalma sincs, mennyi ideig tart, meddig ül csupán maga elé pislogva, de újra hallja, ahogy a fiú szól.*
- Uram! Uram, elkészült a fegyver.
*Feláll a sivatag színeibe burkolt alak, hogy átvehesse fokosát. Megforgatja egyszer a kezében, majd övébe tűzi, hogy mellkasa előtt legyen. Aztán indul kifelé, ám még a műhely ajtajában megáll és félig visszafordul, hogy válla fölött visszatekintsen.*
- Kösz!
*Mordul recsegős-reszelős hangzatán, majd távozik. Az arany már ott pihent a pulton, mivel tartozott, így távozhat is. Semmi nem tartja vissza, s immáron két fegyverrel a tulajdonában lép ki a Piactérre, hogy aztán már a fogadót vehesse célba.*
Amint a fiú kilép, hogy fogadja a betérőt, Shegutu a pultra csapja a maradék aranyat, mivel tartozik.*
- Miben segít...
*Csak eddig jut, majd hirtelen beugrik neki, hogy a tegnapi napon miért érkezett a szótlan, talán ork férfi. Nem tudhatja, miféle lényt fed a csontmaszk. Akár sötételf is lehet, kinek sárgán villogó szeme van, s a maszk része is lehet a két kilógó agyar.
Hátramegy, hogy megnézze, miként halad a rendelt fegyver.
Ám arcán kissé szánakozó kifejezés, ahogy visszatér.*
- Hamarosan elkészül, de még várni kell egy kicsit. Már nem sok...
*Csak ennyi kell, Shegutu máris mozdul, hogy az egyik sarokba üljön. Homokszín köpenyét maga elé veti, takarva fegyverét is. Csak ott kuporog és vár. A türelem mintaképe, vagy inkább annak szobra, ahogy mereven tekint maga elé és csak ütemes mozgása, miként a levegőt veszi, meg persze a sárga szemekre lehúzódó szemhéjak, mik lassú mozgásukat követően megteszik visszafelé is a távot, ismét semmitmondó kifejezést varázsolva tekintetébe.
Fogalma sincs, mennyi ideig tart, meddig ül csupán maga elé pislogva, de újra hallja, ahogy a fiú szól.*
- Uram! Uram, elkészült a fegyver.
*Feláll a sivatag színeibe burkolt alak, hogy átvehesse fokosát. Megforgatja egyszer a kezében, majd övébe tűzi, hogy mellkasa előtt legyen. Aztán indul kifelé, ám még a műhely ajtajában megáll és félig visszafordul, hogy válla fölött visszatekintsen.*
- Kösz!
*Mordul recsegős-reszelős hangzatán, majd távozik. Az arany már ott pihent a pulton, mivel tartozott, így távozhat is. Semmi nem tartja vissza, s immáron két fegyverrel a tulajdonában lép ki a Piactérre, hogy aztán már a fogadót vehesse célba.*
653. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2012-11-21 17:58:10
Üzenet elküldve: 2012-11-21 17:58:10
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*Belépve szótlan megy a pulthoz, hogy előbb kerülhessen sorra, mint az, ki még nézelődik, mielőtt szólna. Az sem érdekli, ha az éppenséggel hátrább szoruló személy felszólal ellene, termetes alakja és kezében lévő, kétfejű csatabárd elég ahhoz, hogy bárkit visszatartson a szájalástól. Mogorva tekintetét a kovácsra veti, vagy talán a fiára? Ki tudja, ezek az emberfajzatok annyira egyformák.*
- Miben segíthetek?
*Így a fiú, hangja elég fiatalos, talán ő a fiatalabb, nem az, ki hátul izzítja az égetőkemence lángjait.*
- Fegyver.
*Csak ennyi morog, karcos hangja igazán kellemetlen a fülnek, hiszen nem csupán csikorogva súgja a szavakat. Inkább törekszik arra, hogy jól hallja a férfiú szavát. Amaz pedig kissé érdekes pillantást vet rá, hiszen ezen egyetlen szóból nem tudhatja, mit akar az idegen. Viszont, azt tekintve, hogy fáradt, sárga szempárja gyorsan pásztázza körbe a helységet, elég árulkodó, hogy új eszközt keres. Így a fiú kivár, míg újra nem szól a termetes férfi.
Tekintete egy fokosra kerül, mi felé bök kezével. Azon végigfut a fásli, a kötés még ujját is elfedi, ám az irányzék ettől mit sem változik. A fiú elveszi onnan a fegyvert és Shegutu elé tartja.*
- Ez kell. Mit kér?
*Na, most már érti is a fiatal kovácslegény, miért volt amaz egy szó olyan beszédes a másik számára. Egy pillanatra gondolkodik el csupán, majd ismét megszólal.*
- Most legyen tizenöt arany, meg egy nap múltán még tíz. Ez csak mutatóba van itt, a másik készítése pedig nem könnyű, sok a rendelés.
*Ám ez nem szegi az ork kedvét, inkább mellkasa előtt átvetett bőrövén lévő kis tarsolyból kivesz annyi aranyat, mi kell. Aztán fordul és távozik, méretes fegyvere pedig nála marad, nem javíttatja meg. Pedig az éle igazán rászorul már. De a fiú így is örül, hogy ismét apja segítségére lehetett, Shegutu meg azért, hogy hamarosan lesz egy itteni készítésű és talán használható fegyvere.*
A hozzászólás írója (Shegutu Gulak Vaulirth) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.11.21 18:04:16
- Miben segíthetek?
*Így a fiú, hangja elég fiatalos, talán ő a fiatalabb, nem az, ki hátul izzítja az égetőkemence lángjait.*
- Fegyver.
*Csak ennyi morog, karcos hangja igazán kellemetlen a fülnek, hiszen nem csupán csikorogva súgja a szavakat. Inkább törekszik arra, hogy jól hallja a férfiú szavát. Amaz pedig kissé érdekes pillantást vet rá, hiszen ezen egyetlen szóból nem tudhatja, mit akar az idegen. Viszont, azt tekintve, hogy fáradt, sárga szempárja gyorsan pásztázza körbe a helységet, elég árulkodó, hogy új eszközt keres. Így a fiú kivár, míg újra nem szól a termetes férfi.
Tekintete egy fokosra kerül, mi felé bök kezével. Azon végigfut a fásli, a kötés még ujját is elfedi, ám az irányzék ettől mit sem változik. A fiú elveszi onnan a fegyvert és Shegutu elé tartja.*
- Ez kell. Mit kér?
*Na, most már érti is a fiatal kovácslegény, miért volt amaz egy szó olyan beszédes a másik számára. Egy pillanatra gondolkodik el csupán, majd ismét megszólal.*
- Most legyen tizenöt arany, meg egy nap múltán még tíz. Ez csak mutatóba van itt, a másik készítése pedig nem könnyű, sok a rendelés.
*Ám ez nem szegi az ork kedvét, inkább mellkasa előtt átvetett bőrövén lévő kis tarsolyból kivesz annyi aranyat, mi kell. Aztán fordul és távozik, méretes fegyvere pedig nála marad, nem javíttatja meg. Pedig az éle igazán rászorul már. De a fiú így is örül, hogy ismét apja segítségére lehetett, Shegutu meg azért, hogy hamarosan lesz egy itteni készítésű és talán használható fegyvere.*
A hozzászólás írója (Shegutu Gulak Vaulirth) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.11.21 18:04:16
652. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2012-11-16 20:04:49
Üzenet elküldve: 2012-11-16 20:04:49
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
*Az ügyetlen bérgyilkos újabb áldozatának levadászására készül. Ennek érdekében, hogy minden a lehető legsimábban menjen, a kovácshoz megy. A sötét árny könnyed, macskaszerű léptekkel halad a macskakövekkel kirakott utcákon. Köpenyének sötétje elnyeli a rá vetülő fényt, ezzel biztosan rejtve gazdájának kinézetét. Hogy ki ő valójában, senki nem tudja, hisz a külvilág felé csak egy ártatlan nő képét mutatja. Haját még indulása előtt összekötötte. Ezzel jelzi az illetékesek számára, hogy jelenleg van munkája, nem ér rá mások bajaival foglalkozni. Csak sétál csendesen, érzelemmentes arccal csuklyája alatt.
Öltözéke tökéletesen simul testéhez. Gondosan válogatta össze azokat, a kényelmet és praktikusságot figyelembe véve. A felszerelés azonban kopik a használat alatt. Ezért van szükség ellenőrzésre olykor. A piac tömegén gyorsan átvág. Nem akar időt húzni felesleges kerülgetésekkel, így egyenesen haladva tolong a népet alkotó sokaságban. Célja szeme előtt, s hamar el is éri. Az ajtónál találja magát, mely fölött a kovács cégére lifeg.
Belép a hatalmas méretű ajtókon és halkan köszön. Csuklyájától továbbra sem szabadul meg. Fegyvereit egy asztalra pakolja, majd mellé néhány aranyat.*
- Szeretném, ha megnézné ezeket és végezne egy kis karbantartást! *mondja színtelen hangon. Mikor ezzel megvan, a kovácsra hagyja a munkát. Ő csendesen megbújik egy sötétebb sarokban, miközben a kiakasztott portékák közt vándorol tekintete.*
Öltözéke tökéletesen simul testéhez. Gondosan válogatta össze azokat, a kényelmet és praktikusságot figyelembe véve. A felszerelés azonban kopik a használat alatt. Ezért van szükség ellenőrzésre olykor. A piac tömegén gyorsan átvág. Nem akar időt húzni felesleges kerülgetésekkel, így egyenesen haladva tolong a népet alkotó sokaságban. Célja szeme előtt, s hamar el is éri. Az ajtónál találja magát, mely fölött a kovács cégére lifeg.
Belép a hatalmas méretű ajtókon és halkan köszön. Csuklyájától továbbra sem szabadul meg. Fegyvereit egy asztalra pakolja, majd mellé néhány aranyat.*
- Szeretném, ha megnézné ezeket és végezne egy kis karbantartást! *mondja színtelen hangon. Mikor ezzel megvan, a kovácsra hagyja a munkát. Ő csendesen megbújik egy sötétebb sarokban, miközben a kiakasztott portékák közt vándorol tekintete.*
651. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2012-11-13 17:38:43
Üzenet elküldve: 2012-11-13 17:38:43
Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
* Több hét is eltelt mióta leadta a rendelését a díszes tőrre és a foglalót is kifizette. A kovácsmester azt mondta, hogy öt nap múlva kész az új tőr de valahogy az utóbbi napokban nem volt egy szemernyi szabadideje sem. Most is minden perce ki van számolva de azért reménykedik abban, hogy nem hiába érkezett. Tulajdonképpen számba véve a késését is, a fegyver már minden képen kész kell legyen.
- Szép napot! *köszön amint belép az ajtón és kutakodva néz végig a megannyi polcon, hátha sikerül felfedezze a saját rendelését.
- Egy kígyó markolatú tőr volna. *mondja kérdőn.
- A smaragd szeműre gondol kis hölgy? *kérdez vissza az inas és fürgén lép is a keresett fegyverért.
- Itt van. Még 45 arany és viheti is. *válaszol és várja, megkapja-e a többi pénzt vagy sikerült valamit elrontania a részletes munkában. A lány alaposan megforgatja majd lecsengeti az aranyakat érte majd helyére csúsztatja az övébe és már lép is ki az ajtón.
- Viszont látásra! *köszön még el halkan.
- Szép napot! *köszön amint belép az ajtón és kutakodva néz végig a megannyi polcon, hátha sikerül felfedezze a saját rendelését.
- Egy kígyó markolatú tőr volna. *mondja kérdőn.
- A smaragd szeműre gondol kis hölgy? *kérdez vissza az inas és fürgén lép is a keresett fegyverért.
- Itt van. Még 45 arany és viheti is. *válaszol és várja, megkapja-e a többi pénzt vagy sikerült valamit elrontania a részletes munkában. A lány alaposan megforgatja majd lecsengeti az aranyakat érte majd helyére csúsztatja az övébe és már lép is ki az ajtón.
- Viszont látásra! *köszön még el halkan.
650. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2012-11-13 10:37:04
Üzenet elküldve: 2012-11-13 10:37:04
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
* Úgy néz ki, hogy Nanaiát nem dobta fel az ötlet túlságosan. Ráhagyja a dolgot, aztán követi a nőt. Pár lépéssel van lemaradva, és természetesen igazi férfiként gyönyörködik a benne. Elnézi a ringó csípőt, a formás hátsókat és a hosszú combokat.
" Irigykedhetnek az emberek! Nem mindennapi nő, s én imádom őt. " Szerelem szikrája nem lobbant közöttük, tehát ez még várat magára. Bezárja maga mögött az ajtót, és aztán alaposan végignézi a fegyvereket amiket lát.
" Mindegyik ilyen kicsi? " Teszi fel magában a kérdést, hiszen az egyetlenegy kardja ami van, úgy lett a méreteihez alakítva. Pár perc múlva teljesen kiábrándul a felhozatalból, így párja példáját követve távozik a Kovácstól. Odakinn az ajtón túl finoman kinyúl karjával, hogy szerelme vállára rakja.*
-Hajnalcsillagom.* Ejti ki a másik becenevét.*
-Edzés után mihez lenne kedved? * Kérdezi somolygós arccal, hiszen nem rejti véka alá, hogy jól megnézte magának Nanaiát.*
-Én úgy gondolom, hogy a folyópartra elmehetnénk megmosakodni.* Ajánlja fel a lehetőséget.*
- Szívesen várok más ötleteket is. * Talán másoknál itt járna egy ölelés vagy egy csók, azonban ő nem tesz ilyet. Ellép a nő mellett, hogy folytassák az utat a Barakk felé.*
" Irigykedhetnek az emberek! Nem mindennapi nő, s én imádom őt. " Szerelem szikrája nem lobbant közöttük, tehát ez még várat magára. Bezárja maga mögött az ajtót, és aztán alaposan végignézi a fegyvereket amiket lát.
" Mindegyik ilyen kicsi? " Teszi fel magában a kérdést, hiszen az egyetlenegy kardja ami van, úgy lett a méreteihez alakítva. Pár perc múlva teljesen kiábrándul a felhozatalból, így párja példáját követve távozik a Kovácstól. Odakinn az ajtón túl finoman kinyúl karjával, hogy szerelme vállára rakja.*
-Hajnalcsillagom.* Ejti ki a másik becenevét.*
-Edzés után mihez lenne kedved? * Kérdezi somolygós arccal, hiszen nem rejti véka alá, hogy jól megnézte magának Nanaiát.*
-Én úgy gondolom, hogy a folyópartra elmehetnénk megmosakodni.* Ajánlja fel a lehetőséget.*
- Szívesen várok más ötleteket is. * Talán másoknál itt járna egy ölelés vagy egy csók, azonban ő nem tesz ilyet. Ellép a nő mellett, hogy folytassák az utat a Barakk felé.*
649. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2012-11-12 17:35:35
Üzenet elküldve: 2012-11-12 17:35:35
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
*Nem nagyon törődik az erdőben alvás előnyei címet viselő kampánnyal, tény hogyha fáradt bárhol meghúzza magát, de ha van más lehetősége, akkor ennyi kényességet megenged magának.*
- Igazad van, rövidítsünk!
*Maga is belátja, hogy ésszerűbb a kovácsműhely felé megközelíteni a várost, így aztán arra veszi az irányt, amerre a műhelyt sejti. Hamarosan el is érkeznek az épülethez, besétálnak a kis hátsó udvarba, majd ha nincs nyitva az ajtó halk kopogással kér engedélyt arra, hogy beléphessen.*
- Szép napot!
*Üdvözli kedvesen a mestert, majd halad is tovább az üzlethelyiség kijárata felé, hiszen nem vásárolni jött, de azért mégis körbenéz és csodáló tekintettel méregeti a falra szegelt fegyvereket. De nem időzik sokáig, így ha Gorduzarnak nincs itt dolga illedelmesen elköszön és kilép a Piactérre.*
- Igazad van, rövidítsünk!
*Maga is belátja, hogy ésszerűbb a kovácsműhely felé megközelíteni a várost, így aztán arra veszi az irányt, amerre a műhelyt sejti. Hamarosan el is érkeznek az épülethez, besétálnak a kis hátsó udvarba, majd ha nincs nyitva az ajtó halk kopogással kér engedélyt arra, hogy beléphessen.*
- Szép napot!
*Üdvözli kedvesen a mestert, majd halad is tovább az üzlethelyiség kijárata felé, hiszen nem vásárolni jött, de azért mégis körbenéz és csodáló tekintettel méregeti a falra szegelt fegyvereket. De nem időzik sokáig, így ha Gorduzarnak nincs itt dolga illedelmesen elköszön és kilép a Piactérre.*
648. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2012-11-11 12:16:58
Üzenet elküldve: 2012-11-11 12:16:58
Rang: Játékos
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 36
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 36
Játékstílus: Szelíd
*A kovács hozza is az egyik kardot, ami elvileg kivételes munka, de nem eladó, amolyan mutatni való darab. Viszont, kiszúr valamit Den. Valamit, ami nagyon megtetszik neki. Arcára vigyor ül ki.*
- Az ott!
*Nyúl előre és ujjával az egyik polcon lévő tárgyra mutat.*
- Ismerősen dereng a külleme. Mi az?
*Kérdésére megkapja a mestertől a választ. Acél karmok. Kiváló a hangzása és kinézetre is olyan, ami tetszetős. Előlegben hagy pénzt, hiszen nem kerülhet kezébe az, mit csak díszként tartanak. Így pár arany ellenében távozik, hogy majd később visszatérjen. Addig pedig majd körülnéz máshol.*
- Árnyak óvják!
*S távozik a sötételf, hogy később visszatérjen, s elvigye, mi az övé.*
- Az ott!
*Nyúl előre és ujjával az egyik polcon lévő tárgyra mutat.*
- Ismerősen dereng a külleme. Mi az?
*Kérdésére megkapja a mestertől a választ. Acél karmok. Kiváló a hangzása és kinézetre is olyan, ami tetszetős. Előlegben hagy pénzt, hiszen nem kerülhet kezébe az, mit csak díszként tartanak. Így pár arany ellenében távozik, hogy majd később visszatérjen. Addig pedig majd körülnéz máshol.*
- Árnyak óvják!
*S távozik a sötételf, hogy később visszatérjen, s elvigye, mi az övé.*
647. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2012-11-11 11:52:37
Üzenet elküldve: 2012-11-11 11:52:37
Rang: Játékos
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 36
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 36
Játékstílus: Szelíd
*Most, hogy elszabadult végre a kis családi teendőktől, vélhetőleg Sely koordinálja a bútorozást. Parancsokat kell csak osztania, ez pedig menni fog neki, matrónának született. Bár, ikertestvére, ki már nem él, ő is sok eséllyel pályázott anyjuk székére. Ám a holtestét, mi sosem került elő, értelmetlen lett volna oda helyezni.
Ám most semmi ilyesmit nem kíván fejébe, mielőtt elérné a kovácsműhelyt, előtte utoljára kissé megrázza ezüstös kék tincseit, s így lófarokba fogott hajzatából egy elszabadult szál kúszik arca elébe. Nem átall visszatűrni, ében füle mögé, s csak eztán lép be a vékony fa ajtón a kőből épült építménybe. Ott rögvest hallja is a felszíni férfi köszöntését. Zafírként ragyogó szempárja alatt egy enyhe mosoly, már szinte barátságosnak is vélhető.*
- Árnyak óvjanak, mester!
*Azzal közelebb lép, s körbetekint az előtéren. Végül pedig, akármit is csinál addig a kovács, vagy netalán a fia, egy kérdést tesz fel.*
- Milyen erős a legnemesebb artheniori acél?
*Kíváncsi erre, hiszen egy itteni felszereléshez, mit össze kíván gyűjteni, a legerősebb és legnemesebb acél kell, s talán egy helyi kovácsnál senki nem tudja jobban. Persze, ezernyi kérdés felmerülhet, mert egy nemes kérhet párbajkardot, ahogy díszkardot is, de épp úgy a páncélok terén is megannyi kérdés merülhet fel. Ám az első, hogy megtudja, miféle fajta itt az alapja mindennek.
Míg választ vár, kalapját nem veszi le, sőt, kicsit jobban is arca elé húzza, hogy a nap gyér, télibe hajló fénye, mi játszik az ablak üvegén, ne zavarja szemét. Ahogy a párás meleg is felettébb zavarja, bár nem lélekörzőit. Jobb szereti a hűvöset, hacsak nem fürdőházba, vagy talán egy újabb barlangi tóba lép. Ott a forróság szinte kötelező.*
Ám most semmi ilyesmit nem kíván fejébe, mielőtt elérné a kovácsműhelyt, előtte utoljára kissé megrázza ezüstös kék tincseit, s így lófarokba fogott hajzatából egy elszabadult szál kúszik arca elébe. Nem átall visszatűrni, ében füle mögé, s csak eztán lép be a vékony fa ajtón a kőből épült építménybe. Ott rögvest hallja is a felszíni férfi köszöntését. Zafírként ragyogó szempárja alatt egy enyhe mosoly, már szinte barátságosnak is vélhető.*
- Árnyak óvjanak, mester!
*Azzal közelebb lép, s körbetekint az előtéren. Végül pedig, akármit is csinál addig a kovács, vagy netalán a fia, egy kérdést tesz fel.*
- Milyen erős a legnemesebb artheniori acél?
*Kíváncsi erre, hiszen egy itteni felszereléshez, mit össze kíván gyűjteni, a legerősebb és legnemesebb acél kell, s talán egy helyi kovácsnál senki nem tudja jobban. Persze, ezernyi kérdés felmerülhet, mert egy nemes kérhet párbajkardot, ahogy díszkardot is, de épp úgy a páncélok terén is megannyi kérdés merülhet fel. Ám az első, hogy megtudja, miféle fajta itt az alapja mindennek.
Míg választ vár, kalapját nem veszi le, sőt, kicsit jobban is arca elé húzza, hogy a nap gyér, télibe hajló fénye, mi játszik az ablak üvegén, ne zavarja szemét. Ahogy a párás meleg is felettébb zavarja, bár nem lélekörzőit. Jobb szereti a hűvöset, hacsak nem fürdőházba, vagy talán egy újabb barlangi tóba lép. Ott a forróság szinte kötelező.*
646. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2012-11-10 20:46:28
Üzenet elküldve: 2012-11-10 20:46:28
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
*Mily megszámlálhatatlanul sok arca van a szépségnek... Őt pedig mind elbűvöli. Nem tölti el örömmel vagy megelégedéssel. Nehéz lenne megfogalmazni. Értéke talán éppen ebben rejlik... Ebben az érzésben, hogy ilyen megkapó a mulandósága, ha a nemes közelében bontja ki a szirmait. Mintha elporladna a keze hűvösétől.
A kardmarkolat tökéletesen simul a tenyerébe. Tökéletességbe dermedt holt remekmű. Az ő kezében sosem lesz ennél több.
Csak igazítás. Nem tart tovább az egész pár minutumnál. A mester vonakodik is érte pénzt elfogadni, de a nemes ragaszkodik hozzá. Márpedig ha Kyro Yumaru valamihez ragaszkodik, akkor ott az ellentmondásnak nem sok létjogosultsága van. Egy kis bársonyerszény súlya nehezedik a kovács tenyerébe. Ez a 20 arany, amit a mesternek (Mesélő #10) adott, inkább csak jelképes összeg a nemes megbecsülésének jeleként.
*
- Ég áldjon, mester *mondja. Visszatűzi kardját az öve alá és maga mögött hagyja a kovácsműhelyt.*
A kardmarkolat tökéletesen simul a tenyerébe. Tökéletességbe dermedt holt remekmű. Az ő kezében sosem lesz ennél több.
Csak igazítás. Nem tart tovább az egész pár minutumnál. A mester vonakodik is érte pénzt elfogadni, de a nemes ragaszkodik hozzá. Márpedig ha Kyro Yumaru valamihez ragaszkodik, akkor ott az ellentmondásnak nem sok létjogosultsága van. Egy kis bársonyerszény súlya nehezedik a kovács tenyerébe. Ez a 20 arany, amit a mesternek (Mesélő #10) adott, inkább csak jelképes összeg a nemes megbecsülésének jeleként.
*- Ég áldjon, mester *mondja. Visszatűzi kardját az öve alá és maga mögött hagyja a kovácsműhelyt.*
645. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2012-11-10 13:23:11
Üzenet elküldve: 2012-11-10 13:23:11
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
*Arrébb húzódik. Ahogy a kovács, e fémillatú szentély papja, érte nyúl, már a mozdulatból látja, hogy értő kezekben van a kardja. Azokban a kemény, erős tenyerekben annyi tiszteletteljes gyengédség gyűlik meg, hogy bársonypárnára helyezni és méltatlanabb lenne azt a fegyvert.
Figyeli, ahogy a mester dolgozik. Aprólékos, de határozott gonddal. Bár most látja először ezt a kardot, szinte mindjárt tudja, hol kell igazítania rajta.
Sokan tartják úgy, hogy a kardoknak - és sok más dolognak is - lelke van. Ha így van, akkor ez a kard most úgy hagyja magát, mint egy kisgyerek, akinek a nagyapja kötést tesz a lehorzsolt ujjacskájára. Gondoskodó, talán kicsit korholó kifejezés ül a mester arcán. Kyro Yumaru pedig néhány lépésnyire csak, de határtalanul távolról figyeli. Bár volna mód, bár volna rá formula, hogy ugyanígy megszólítsa azt a fegyvert... Megkérdezhetné... De nem sok haszna volna. Kérdezz egy festőt, hogy keveri ki az élet színét, melytől a képei oly elevenek! Kérdezd a komponistát, hogy melyik hangon szólaltatja meg a szív húrjait! Az ő kezében ez nem több egy szép kardnál. Ahogy kézbe veszi, eltávozik belőle minden, amiben eddig úgy gyönyörködött.*
A hozzászólás írója (Kyro Yumaru) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.11.10 14:15:08
Figyeli, ahogy a mester dolgozik. Aprólékos, de határozott gonddal. Bár most látja először ezt a kardot, szinte mindjárt tudja, hol kell igazítania rajta.
Sokan tartják úgy, hogy a kardoknak - és sok más dolognak is - lelke van. Ha így van, akkor ez a kard most úgy hagyja magát, mint egy kisgyerek, akinek a nagyapja kötést tesz a lehorzsolt ujjacskájára. Gondoskodó, talán kicsit korholó kifejezés ül a mester arcán. Kyro Yumaru pedig néhány lépésnyire csak, de határtalanul távolról figyeli. Bár volna mód, bár volna rá formula, hogy ugyanígy megszólítsa azt a fegyvert... Megkérdezhetné... De nem sok haszna volna. Kérdezz egy festőt, hogy keveri ki az élet színét, melytől a képei oly elevenek! Kérdezd a komponistát, hogy melyik hangon szólaltatja meg a szív húrjait! Az ő kezében ez nem több egy szép kardnál. Ahogy kézbe veszi, eltávozik belőle minden, amiben eddig úgy gyönyörködött.*
A hozzászólás írója (Kyro Yumaru) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.11.10 14:15:08
644. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2012-11-06 15:02:50
Üzenet elküldve: 2012-11-06 15:02:50
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
*A nemes nyomában ezúttal csak saját, kimért eleganciával követő árnyéka jár. Öltözéke - mint általában - most is kifogástalan. Finom kelmék, konzervatív, de rangját egyértelműen tükröző díszítések. Színében és anyagukban is stílusosan összeállított, elegáns, késő őszi viselet.
Megáll a kovácsműhely tárt ajtajában. Nem lép be, míg be nem bocsátják.*
- Üdvözletem! *szól a lágy, de különös színtelenséggel bíró férfihang. A köszöntést apró, tiszteletteljes főhajtással kíséri. Nem sokan vannak, akikkel szemben - közember létükre - a nemes ilyen megbecsüléssel viseltetik. A fegyverkovácsok ezen kevesek közé tartoznak.*
- A mestert keresem *mondja.
Ha beinvitálják, belép a műhelybe és, ha a kovácsmester is előkerült, tokjával együtt húzza elő övéből a karcsú ívben hajló kardot. Igen beszédesek a mozdulatai. Szertartásos tisztelettel övezi fegyverét, mely minden bizonnyal igen becses a számára. Két tenyerére fektetve nyújtja át a kardot.*
- Helyre tudná hozni? *kérdi anélkül, hogy megmondaná, mi is a probléma vele. Ha a mester nem jön rá magától, nem lesz kérdéses, hogy inkább máshoz viszi javításra a kivételes holmit.
Egy meglazult markolatvédő talán nem a világ vége, de a keresztvas áttört mintás korongjának kotyogása a számára határtalanul zavaró. A rend és tökéletesség elvei a kardjával kapcsolatban különlegesen szigorúak.*
Megáll a kovácsműhely tárt ajtajában. Nem lép be, míg be nem bocsátják.*
- Üdvözletem! *szól a lágy, de különös színtelenséggel bíró férfihang. A köszöntést apró, tiszteletteljes főhajtással kíséri. Nem sokan vannak, akikkel szemben - közember létükre - a nemes ilyen megbecsüléssel viseltetik. A fegyverkovácsok ezen kevesek közé tartoznak.*
- A mestert keresem *mondja.
Ha beinvitálják, belép a műhelybe és, ha a kovácsmester is előkerült, tokjával együtt húzza elő övéből a karcsú ívben hajló kardot. Igen beszédesek a mozdulatai. Szertartásos tisztelettel övezi fegyverét, mely minden bizonnyal igen becses a számára. Két tenyerére fektetve nyújtja át a kardot.*
- Helyre tudná hozni? *kérdi anélkül, hogy megmondaná, mi is a probléma vele. Ha a mester nem jön rá magától, nem lesz kérdéses, hogy inkább máshoz viszi javításra a kivételes holmit.
Egy meglazult markolatvédő talán nem a világ vége, de a keresztvas áttört mintás korongjának kotyogása a számára határtalanul zavaró. A rend és tökéletesség elvei a kardjával kapcsolatban különlegesen szigorúak.*
643. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2012-11-04 00:45:57
Üzenet elküldve: 2012-11-04 00:45:57
Rang: Játékos
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
//Evane//
*Lahmar ahogyan megígérte, kikísérte a mélységit a kovácsig...
Maga is körbe akart amúgy is nézni... A lány érezhetően tud magára vigyázni és magabiztos... abban nincs hiány.
Semmilyen téren. Se pár keresés se élhetés terén. Lahmar csak mosolyog és így szól:*
-Nem tévedek...
*Majd azzal szembe áll a lánnyal és így szól:*
-Akkor a legjobbakat Evane... csak ne ijedjen meg az erdő bugris szellemeitől...
*Igen mert a mondák szerint még szellemei is vannak. De mivel Lahmar első évét csak az erdőben töltötte, reggeltől-estig, így nem igen hisz bennük... de jó vele rémisztgetni a népeket.
Evane szép és kedves lány, de valamiért nem a vadász stílusa... elbúcsúzik tőle, de azért érdekli, hogy a lány miként boldogul.
Útját ismét a városba veszi...*
*Lahmar ahogyan megígérte, kikísérte a mélységit a kovácsig...
Maga is körbe akart amúgy is nézni... A lány érezhetően tud magára vigyázni és magabiztos... abban nincs hiány.
Semmilyen téren. Se pár keresés se élhetés terén. Lahmar csak mosolyog és így szól:*
-Nem tévedek...
*Majd azzal szembe áll a lánnyal és így szól:*
-Akkor a legjobbakat Evane... csak ne ijedjen meg az erdő bugris szellemeitől...
*Igen mert a mondák szerint még szellemei is vannak. De mivel Lahmar első évét csak az erdőben töltötte, reggeltől-estig, így nem igen hisz bennük... de jó vele rémisztgetni a népeket.
Evane szép és kedves lány, de valamiért nem a vadász stílusa... elbúcsúzik tőle, de azért érdekli, hogy a lány miként boldogul.
Útját ismét a városba veszi...*
642. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2012-11-03 19:50:56
Üzenet elküldve: 2012-11-03 19:50:56
Rang: Játékos
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 32
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 32
Játékstílus: Szelíd
//Búcsú Lahmartól, majd Szerszámok a kovácstól//
*A kúria cégérét megjegyzi, s bár nem szívesen kér segítséget, talán hasznos lesz még az információ. Inkább bízik abban, hogy később a férfi látogatja meg őt egy erdei séta alkalmával, mintsem neki kelljen a gazdag negyedben csellengenie. Bár egyszer lehet, hogy megnézi magának azt a helyet is. De lakhatás szempontjából teljességgel felvillanyozza most a saját kis kuckójának az elkészítése.*
-Nos, a hölgyek várjanak csak akire akarnak. Én magam vadászok.
*Válaszolja kihívóan. Nehogy már a vadász épp most hasonlítgassa őt holmi úri dámákhoz. Aztán tovább lép, ha ennyi idő alatt nem vette észre a másik, hogy Ev miféle teremtés, akkor már nem is fogja. Persze, azt is megérti, hogy merőben szokatlan elképzelése az otthonáról megborzolja egyesek lelki világát.*
-Úgy lesz, miattam ne fájjon a fejed. És ne feledd, szívesen látlak, ha arra jársz…
*Int még egy utolsót a vadásznak, mielőtt belép a kovácshoz. Illendően köszön, és érdeklődik egy sort. Ha a kovács, vagy annak inasa tud mutatni neki megfelelő darabokat, akkor azonnal alkudozni is kezd, hisz több dologra is szüksége van. Alaposan szemügyre veszi és megforgatja a tárgyakat. Kell neki véső, kalapács, egy ásó, ajtópántok és …*
*A kúria cégérét megjegyzi, s bár nem szívesen kér segítséget, talán hasznos lesz még az információ. Inkább bízik abban, hogy később a férfi látogatja meg őt egy erdei séta alkalmával, mintsem neki kelljen a gazdag negyedben csellengenie. Bár egyszer lehet, hogy megnézi magának azt a helyet is. De lakhatás szempontjából teljességgel felvillanyozza most a saját kis kuckójának az elkészítése.*
-Nos, a hölgyek várjanak csak akire akarnak. Én magam vadászok.
*Válaszolja kihívóan. Nehogy már a vadász épp most hasonlítgassa őt holmi úri dámákhoz. Aztán tovább lép, ha ennyi idő alatt nem vette észre a másik, hogy Ev miféle teremtés, akkor már nem is fogja. Persze, azt is megérti, hogy merőben szokatlan elképzelése az otthonáról megborzolja egyesek lelki világát.*
-Úgy lesz, miattam ne fájjon a fejed. És ne feledd, szívesen látlak, ha arra jársz…
*Int még egy utolsót a vadásznak, mielőtt belép a kovácshoz. Illendően köszön, és érdeklődik egy sort. Ha a kovács, vagy annak inasa tud mutatni neki megfelelő darabokat, akkor azonnal alkudozni is kezd, hisz több dologra is szüksége van. Alaposan szemügyre veszi és megforgatja a tárgyakat. Kell neki véső, kalapács, egy ásó, ajtópántok és …*
641. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2012-10-30 17:22:46
Üzenet elküldve: 2012-10-30 17:22:46
Rang: Játékos
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
* Mivel legjobb tudása szerint elérkezett a megfelelő idő így el is jön, hogy magához vegye azt amit rendelt. Hatalmas testét megint csak nehezen tudja átpréselni az ajtón. Még nem találkozott olyan ajtóval amin könnyen be tudott volna jutni. Ismét kissé le kell hajolnia és oldalazva belépni a bejáraton. Bent a megszokott kép fogadja. Még mindig mosolyog az ilyen rend és miegymás láttán. Odamegy az inashoz. Hiszen már a mesterrel nincs dolga. Hamarosan fel is próbálja a fém készséget. Az emberek jó munkát végeztek. Lecsengeti a maradék aranyat amit kell, leadja a következő rendelést és visszamegy a városi forgatagba.*
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2012.11.01 21:49:01, a következő indokkal:
Múlt helyett jelenidő.
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2012.11.01 21:49:01, a következő indokkal:
Múlt helyett jelenidő.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2054-2073