Archívum - Arthenior - Kovácsműhely
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 20 (381. - 400. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2054-2073
400. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2011-11-10 17:34:43
Üzenet elküldve: 2011-11-10 17:34:43
Rang: Játékos
IC üzenetek: 376
OOC üzenetek: 211
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 376
OOC üzenetek: 211
Játékstílus: Szelíd
*Chothal az estét végigszelve megérkezik, a kovács műhelyébe. Épp zárni készülnek, mikor az ork betoppan. A kovács ránéz és így szól:*
-Elkészült... segíthetek még valamiben?
*kérdezi*
-Igen... egy kicsit még körbenéznék. De volna itt valami. Mondja nem tud esetleg valamit nagy mennyiségű páncél felvásárlásról? Nincs esetleg rendelése Önnek furcsa emberektől?
*Kérdi Chothal kicsit gyanúsan és szemét körbe vizslatva a helyen. A kovács nem érti az ork miről beszél és így felel:*
-Nézze uram... nincsenek nagy megrendeléseim. Nem dolgozok hadseregnek vagy ilyesminek...
*A kovács őszintén felel. Chothal nem is vonja kétségbe. Csak rábólint és így szól:*
-Akkor nincs kérdésem. Csak szólok legyen óvatos...
*Majd még nézelődik kicsit és úgy dönt, ha itt végez vissza már nem megy a fogadóba. Lehet ezt az estét végig járja...*
A hozzászólás írója (Chothal Narral) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2011.11.10 17:41:43
-Elkészült... segíthetek még valamiben?
*kérdezi*
-Igen... egy kicsit még körbenéznék. De volna itt valami. Mondja nem tud esetleg valamit nagy mennyiségű páncél felvásárlásról? Nincs esetleg rendelése Önnek furcsa emberektől?
*Kérdi Chothal kicsit gyanúsan és szemét körbe vizslatva a helyen. A kovács nem érti az ork miről beszél és így felel:*
-Nézze uram... nincsenek nagy megrendeléseim. Nem dolgozok hadseregnek vagy ilyesminek...
*A kovács őszintén felel. Chothal nem is vonja kétségbe. Csak rábólint és így szól:*
-Akkor nincs kérdésem. Csak szólok legyen óvatos...
*Majd még nézelődik kicsit és úgy dönt, ha itt végez vissza már nem megy a fogadóba. Lehet ezt az estét végig járja...*
A hozzászólás írója (Chothal Narral) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2011.11.10 17:41:43
399. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2011-11-08 19:01:56
Üzenet elküldve: 2011-11-08 19:01:56
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 65
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 65
Játékstílus: Szelíd
*Végül beér a kovácshoz. A kovács először nem ismeri meg, de mikor felnéz csuklyája alól, egyből felismeri a sötételfet. Üdvözlik egymást.*
-Jó napot újra!- *szólal meg Sharatar.*
-Áh, jó napot, -*felel a kovács*- már vártam.
*Majd elmegy a raktár felé. Elég sötét van arra és amikor kinyitja az ajtaját, belép, majd gyengén hallható, elfojtott káromkodás hangzik el.* "Biztos belerúgott valamibe." *Gondolja, majd halk csörömpölésre figyel fel, végül kihozza neki a kovács amiről előzőleg beszéltek.*
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2011.11.09 17:53:17, a következő indokkal:
Múlt helyett jelenidő; hiányzó jel pótlása.
-Jó napot újra!- *szólal meg Sharatar.*
-Áh, jó napot, -*felel a kovács*- már vártam.
*Majd elmegy a raktár felé. Elég sötét van arra és amikor kinyitja az ajtaját, belép, majd gyengén hallható, elfojtott káromkodás hangzik el.* "Biztos belerúgott valamibe." *Gondolja, majd halk csörömpölésre figyel fel, végül kihozza neki a kovács amiről előzőleg beszéltek.*
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2011.11.09 17:53:17, a következő indokkal:
Múlt helyett jelenidő; hiányzó jel pótlása.
398. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2011-11-06 10:27:47
Üzenet elküldve: 2011-11-06 10:27:47
Rang: Játékos
IC üzenetek: 376
OOC üzenetek: 211
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 376
OOC üzenetek: 211
Játékstílus: Szelíd
*Chothal a gazdagnegyedből reggel tájban, a kovácsműhelyhez veszi az irányt. Kicsit szokatlan neki, hogy ismét egyedül barangol a városban. Fogalma sincs, Saira merre lehet vagy Echnal és végül Gleadyss merre indult. Ahogy így gondolkodik belép a kovácsműhelyébe és egyből két alak rá is figyel. Emlékezik a kovács meg az inas is az esetre, mikor Chothal még 'Veszperrel' járt itt. Kicsit... 'furcsa' volt. A kovács kicsit feszélyezve, de folytatja a munkálatait, mire az inas kicsit félve odalép a bámészkodó orkhoz.*
-Uram... a pallos jó... jól szolgál?
*Kérdi félve az inas.*
-Abszolút... nagyon szép munka és csak a gratulációmat tudom kifejezni. Viszont szükségem volna pár dologra...
*Mondja Chothal és a végén megsimítja a pénzzel teli erszényt. Látja a kovács már figyel is.
Amikor elmondja az ötleteit, a kovács bólint rá és neki áll a munkának. Chothal pedig elindul a folyópart felé. Megmosni a felszerelését és magát... egy kicsit.*
A hozzászólás írója (Chothal Narral) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2011.11.06 10:32:51
-Uram... a pallos jó... jól szolgál?
*Kérdi félve az inas.*
-Abszolút... nagyon szép munka és csak a gratulációmat tudom kifejezni. Viszont szükségem volna pár dologra...
*Mondja Chothal és a végén megsimítja a pénzzel teli erszényt. Látja a kovács már figyel is.
Amikor elmondja az ötleteit, a kovács bólint rá és neki áll a munkának. Chothal pedig elindul a folyópart felé. Megmosni a felszerelését és magát... egy kicsit.*
A hozzászólás írója (Chothal Narral) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2011.11.06 10:32:51
397. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2011-11-03 11:28:18
Üzenet elküldve: 2011-11-03 11:28:18
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
*Ghotlil természetesen nem ijed meg attól, hogy eltéved, elvégre még mindig az erdőszélen ballag, s ha netán annyira kilátástalan lesz a helyzet, hogy fél órán belül egy apró életjelet sem vél felfedezni sehol, akkor természetesen visszafordul majd.
Ám szerencsére erre semmi szükség nincs, hiszen megpillant kicsit távolabb egy házikót, melynek ablakában bizony fény pislákol. Ahogy a nő közelebb ér hozzá, rögtön fel is tűnik neki a párás üvegen túl, hogy ez bizony nem egy egyszerű házikó, hanem pont a kovács műhelyébe botlott bele. Ez viszont most nagyon jól jön Ghotlilnak, hiszen nemrég egy éjjeli mulatozás közben - nem tudni hogy - elvesztette a combján levő kis bőrtartóból a tőrét, ami bizony nagyon hasznos tud lenni egy ilyen hölgy esetén.
Nagy lendülettel lép be az ajtón, szinte azonnal megcsapja orrát a fémszag, ami valójában kellemes illatot hordoz. A kovács persze rögtön nagy szemekkel mered rá, hiszen nemesi hölgynek kinéző, vörös fűzős és szoknyás nőszemélyek nem igazán szokták látogatni. A férfi kap is alkalmon, majd Ghotlil mellé lép, kedves és segítőkész hangon.*
- Segíthetek esetleg valamiben, Kedves? *mondja, miközben feltűnően néz végig rajta*
- Egy tőrre lenne szükségem. Az mindegy, hogy milyen, a lényeg, hogy éles legyen...
*A kovács egy pillanatra elrohan, majd pár perc múlva meg is érkezik egy gyönyörű, motívumokkal díszített tőrrel, mely olyan éles, hogy még a levegőt is át tudná vágni! Láthatóan próbálja kihasználni azt a feltételezést, hogy Ghotlil talán vagyonos nőszemély.*
- Ez tökéletes.
*Meg is ragadja a nő a fegyvert, majd alkudozás nélkül adja oda a temérdek aranyat a férfinek, aki alattomos mosollyal el is vonul mellőle, a hölgy pedig távozik a másik kijáraton.*
A hozzászólás írója (Ghotlil Drohamort) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2011.11.03 11:31:37
Ám szerencsére erre semmi szükség nincs, hiszen megpillant kicsit távolabb egy házikót, melynek ablakában bizony fény pislákol. Ahogy a nő közelebb ér hozzá, rögtön fel is tűnik neki a párás üvegen túl, hogy ez bizony nem egy egyszerű házikó, hanem pont a kovács műhelyébe botlott bele. Ez viszont most nagyon jól jön Ghotlilnak, hiszen nemrég egy éjjeli mulatozás közben - nem tudni hogy - elvesztette a combján levő kis bőrtartóból a tőrét, ami bizony nagyon hasznos tud lenni egy ilyen hölgy esetén.
Nagy lendülettel lép be az ajtón, szinte azonnal megcsapja orrát a fémszag, ami valójában kellemes illatot hordoz. A kovács persze rögtön nagy szemekkel mered rá, hiszen nemesi hölgynek kinéző, vörös fűzős és szoknyás nőszemélyek nem igazán szokták látogatni. A férfi kap is alkalmon, majd Ghotlil mellé lép, kedves és segítőkész hangon.*
- Segíthetek esetleg valamiben, Kedves? *mondja, miközben feltűnően néz végig rajta*
- Egy tőrre lenne szükségem. Az mindegy, hogy milyen, a lényeg, hogy éles legyen...
*A kovács egy pillanatra elrohan, majd pár perc múlva meg is érkezik egy gyönyörű, motívumokkal díszített tőrrel, mely olyan éles, hogy még a levegőt is át tudná vágni! Láthatóan próbálja kihasználni azt a feltételezést, hogy Ghotlil talán vagyonos nőszemély.*
- Ez tökéletes.
*Meg is ragadja a nő a fegyvert, majd alkudozás nélkül adja oda a temérdek aranyat a férfinek, aki alattomos mosollyal el is vonul mellőle, a hölgy pedig távozik a másik kijáraton.*
A hozzászólás írója (Ghotlil Drohamort) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2011.11.03 11:31:37
396. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2011-11-02 11:28:42
Üzenet elküldve: 2011-11-02 11:28:42
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 65
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 65
Játékstílus: Szelíd
*Vásárol egy bájitalt a piactéren. Indulni készül. Még utoljára szétnéz és elhagyja a teret. Kis idő múltán a kovácshoz érkezik. Először nézi a kovácsot és őt is a kovács, majd halkan, szinte suttogva megszólal.*
-Jó napot uram!
-Jó napot ! - * jön hangosabban a válasz.
Sharatar a kovácson mást lát mint a fogadóbeli embereken. Így nyugodtabban néz szét a kovács árui között.*
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2011.11.02 20:54:21, a következő indokkal:
Múlt helyett jelenidő.
-Jó napot uram!
-Jó napot ! - * jön hangosabban a válasz.
Sharatar a kovácson mást lát mint a fogadóbeli embereken. Így nyugodtabban néz szét a kovács árui között.*
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2011.11.02 20:54:21, a következő indokkal:
Múlt helyett jelenidő.
395. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2011-10-24 18:25:05
Üzenet elküldve: 2011-10-24 18:25:05
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Szelíd
*Csendben hallgatja a szellem válaszát, minden egyes szót megjegyezve. A kapott információkat mélyen elméjébe vési, hogy később esetleg hasznát tudja venni. Bár úgy véli, jelen esetben lényegtelen dolgokat tudott meg.
"Szóval egy levél. Ez nem lesz nehéz! Remélem, hogy nem! Bár egy levél elvitele, ráadásul egy köztiszteletben álló személynek, nem lehet túl nehéz. Amos Thenior... hallottam már róla, de személyesen még soha nem találkoztam vele." elmélkedik.
A szellem hirtelen szertefoszlik. Saira szemei nem látják többet a jelenést. Kis ideig még áll, majd elteszi a levelet. Megindul kifelé az erdőből, de ezzel kapcsolatban nehézségei akadnak. Nem emlékszik rá, hogy merről jött. Kis ideig eltart, míg kikászálódik a rengetegből. A szellem nem szabott ki időkorlátot, de nem akarja késleltetni a feladat teljesítését. Agyában a legrövidebb útvonalat tervezgeti, hogy mihamarabb a templomba érjen. Kiérve az erdőből a kovács műhelyét pillantja meg. Egyébe jutnak a nemrégiben élezett fegyverek. Tenyerére tekint, min még mindig ott csavarodik a rátekert kendő.
"Elég éles volt. A kovács jól végezte a dolgát! Kár, hogy ezt saját véremmel kellett tapasztalnom... nem túl kellemes..." dereng benne a friss seb okozta fájdalom.
Beérve az épületbe, köszön a szorgoskodóknak. A kovács meglepetten figyel a nőre, ki nemrégiben járt nála. Saira megnyugtatóan mosolyog rá, majd megy tovább. Agyában már a következő helyszín rajzolódik ki. Az útvonal elkészül, most már teljesen lábaira bízza magát, hogy vezessék az elgondolt ösvényen.*
"Szóval egy levél. Ez nem lesz nehéz! Remélem, hogy nem! Bár egy levél elvitele, ráadásul egy köztiszteletben álló személynek, nem lehet túl nehéz. Amos Thenior... hallottam már róla, de személyesen még soha nem találkoztam vele." elmélkedik.
A szellem hirtelen szertefoszlik. Saira szemei nem látják többet a jelenést. Kis ideig még áll, majd elteszi a levelet. Megindul kifelé az erdőből, de ezzel kapcsolatban nehézségei akadnak. Nem emlékszik rá, hogy merről jött. Kis ideig eltart, míg kikászálódik a rengetegből. A szellem nem szabott ki időkorlátot, de nem akarja késleltetni a feladat teljesítését. Agyában a legrövidebb útvonalat tervezgeti, hogy mihamarabb a templomba érjen. Kiérve az erdőből a kovács műhelyét pillantja meg. Egyébe jutnak a nemrégiben élezett fegyverek. Tenyerére tekint, min még mindig ott csavarodik a rátekert kendő.
"Elég éles volt. A kovács jól végezte a dolgát! Kár, hogy ezt saját véremmel kellett tapasztalnom... nem túl kellemes..." dereng benne a friss seb okozta fájdalom.
Beérve az épületbe, köszön a szorgoskodóknak. A kovács meglepetten figyel a nőre, ki nemrégiben járt nála. Saira megnyugtatóan mosolyog rá, majd megy tovább. Agyában már a következő helyszín rajzolódik ki. Az útvonal elkészül, most már teljesen lábaira bízza magát, hogy vezessék az elgondolt ösvényen.*
394. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2011-10-15 18:36:20
Üzenet elküldve: 2011-10-15 18:36:20
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*A vándorlása során ráébredt, hogy mennyire jó egy csupán a földről felszedett fa bot, valamint a vándor - akivel ide jött - mesélt arról is, hogy eme városban készítenek, majdnem az acélhoz hasonló keménységű, strapabíró füstölt - pácolt botokat, amely sokkal jobb fegyver, mint a jelenleg használt kardja. Nincs baja a kardokkal sem, de inkább ahhoz akkor nyúlna, ha a bot már nincs valamiért a kezében.*
-Uram!-*szólítja meg a kovácsot*-Hallottam, egy baráttól, hogy itt az acélhoz hasonló kemény hosszú botot készítenek fából! Tudna nekem is olyat csinálni? -*Szögezi egyből a kérdést a fickónak.*
-Igen tudnék, és annak meglesz az ára is, de bizony jó fegyver az! - *néz az elf szemébe a kovács.*-Előlegbe 15 'királyi' érme lesz!
*Enrathol elmosolyodik. Majd előveszi erszényét és kiszámolja a 15 aranyat a kovácsnak.*
-A többit meg, amikor kész van! Majd küldjön értem, és jövök.-*Szól és már indul is kifele az ajtóhoz, de még onnan visszafordul.*
-A mielőbbi viszont látásra!-*És egyből ki is fordul az épületből.*
-Uram!-*szólítja meg a kovácsot*-Hallottam, egy baráttól, hogy itt az acélhoz hasonló kemény hosszú botot készítenek fából! Tudna nekem is olyat csinálni? -*Szögezi egyből a kérdést a fickónak.*
-Igen tudnék, és annak meglesz az ára is, de bizony jó fegyver az! - *néz az elf szemébe a kovács.*-Előlegbe 15 'királyi' érme lesz!
*Enrathol elmosolyodik. Majd előveszi erszényét és kiszámolja a 15 aranyat a kovácsnak.*
-A többit meg, amikor kész van! Majd küldjön értem, és jövök.-*Szól és már indul is kifele az ajtóhoz, de még onnan visszafordul.*
-A mielőbbi viszont látásra!-*És egyből ki is fordul az épületből.*
393. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2011-10-15 11:38:57
Üzenet elküldve: 2011-10-15 11:38:57
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Belép a műhelybe, megcsapja az orrát a fém és a szén szaga. Rég érzett ilyen illatot. Otthon sokat töltött a család kovácsának a műhelyében, szívesen nézte, hogyan olvasztja, majd kalapálja a fémet, de kipróbálni soha nem merte, azért is haragudott rá az apja, hogy 'lábatlankodik' a műhelyben, és hiába mondta azt, hogy őt érdekli az egész.*
-Jó napot! *Köszön a kovácsnak, majd elkezdi fürkészni a portékáit, de igazán arra gondol, hogy olyan fegyverek kellenek neki, amelyek a kezéhez készülnek.*
-Jó napot! *Köszön a kovácsnak, majd elkezdi fürkészni a portékáit, de igazán arra gondol, hogy olyan fegyverek kellenek neki, amelyek a kezéhez készülnek.*
392. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2011-10-12 17:10:58
Üzenet elküldve: 2011-10-12 17:10:58
Rang: Játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Szelíd
*A Piacról a kovácsműhelybe veszi, az irány ahova új fegyver reményében érkezik, hátha talál valamit, ami elnyeri a tetszését. A falra felaggatott fegyverekhez lép, hogy megvizsgálja, milyen munkát végez a kovács. Le elemi az egyik kardot hogy közelebbről is megvizsgálja, bár inkább a súlya érdekli, mint hogy a külseje. Ugyanis nincs oda a túlcsicsázott dolgokért. Jobban szereti, ha valami egyszerű, de hatékony.*
391. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2011-10-10 19:14:48
Üzenet elküldve: 2011-10-10 19:14:48
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Esemény - A beteg gyermek//
*Beleg lép be először az ajtón, és tartja a többieknek. Huntre az utolsó, és amikor elmegy Beleg mellet pénzt ad neki, és halk szavakat mormol. Beleg lemarad,és odamegy a kovácshoz.*
-Kovácsoltatnék.
*Mondja, és gyorsan elmondja mit akar, majd sietve az ajtóhoz megy, és elindul a többiek után az erdőbe. "Vajon mennyire lehetek lemaradva?" Gondolkozik magában, miközben szinte futva követi a többieket.*
*Beleg lép be először az ajtón, és tartja a többieknek. Huntre az utolsó, és amikor elmegy Beleg mellet pénzt ad neki, és halk szavakat mormol. Beleg lemarad,és odamegy a kovácshoz.*
-Kovácsoltatnék.
*Mondja, és gyorsan elmondja mit akar, majd sietve az ajtóhoz megy, és elindul a többiek után az erdőbe. "Vajon mennyire lehetek lemaradva?" Gondolkozik magában, miközben szinte futva követi a többieket.*
390. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2011-10-10 18:52:04
Üzenet elküldve: 2011-10-10 18:52:04
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
//Esemény - A beteg gyermek//
*Először Beleg lép be a Kovácsműhelybe, és utána belépnek a többiek. Huntre a gyermeket cipeli, majd mikor Beleg melléér Huntre a kezébe nyom 100 aranyat. Erősíjú Beleg örül, hogy megkapta a pénzt.
*
-Fogd, és kovácsoltass magadnak, majd gyere utánunk. Az erdőben találkozunk.
*Mondja halkan Belegnek, úgy, hogy a lány ne hallja. A gyerekkel a karjaiban Huntre sietve megy ki az ajtón a lány pedig utána.*
A hozzászólás írója (Huntre Dunadan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2011.10.10 18:52:56
*Először Beleg lép be a Kovácsműhelybe, és utána belépnek a többiek. Huntre a gyermeket cipeli, majd mikor Beleg melléér Huntre a kezébe nyom 100 aranyat. Erősíjú Beleg örül, hogy megkapta a pénzt.
*-Fogd, és kovácsoltass magadnak, majd gyere utánunk. Az erdőben találkozunk.
*Mondja halkan Belegnek, úgy, hogy a lány ne hallja. A gyerekkel a karjaiban Huntre sietve megy ki az ajtón a lány pedig utána.*
A hozzászólás írója (Huntre Dunadan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2011.10.10 18:52:56
389. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2011-10-10 18:42:30
Üzenet elküldve: 2011-10-10 18:42:30
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Szelíd
*A kovácsműhelyig alig néhány métert kell megtennie. Megáll egy pillanatra az ajtó előtt, majd utoljára visszatekint a fákra. Lassan mozdul meg, de végül belép a kovácsműhelybe. A meleg furcsa hatást kelt benne. Feje hirtelen megfájdul és enyhe szédülés kezdi kerülgetni. Sosem bírta a hirtelen hőmérséklet változást. Ez egyik hibája, mely szerencsére nem kerül elő sokszor. Megtámaszkodik az egyik falnál és várja, hogy teste megszokja a bent uralkodó hőséget.
Mikor jobban érzi magát, beljebb lép az épület műhely részébe. A kovács már szorgosan üti a fémet. Inasát nem látni sehol, de ez most nem is foglalkoztatja a nőt.
"Ha már itt vagyok, akkor kihasználom a lehetőséget." mondja, majd előszedi fegyvereit.*
- Jó reggelt! Meg tudná ezeket élezni nekem?
*kérdi, miközben a pengéket egy üres asztalra pakolja. A kovács alaposan szemügyre veszi az acélokat. Némelyiket megforgatja kezében, majd eljátszadozik vele.*
- Igen szép darabok! Most azonnal nekikezdek! Fél órán belül készen is lesznek. Addig ha gondolja járjon egyet!
*mondja. Saira elgondolkozik az ajánlaton. Komolyan fontolóra veszi, de a maradás mellett dönt.
"Rothan azt mondta, én is veszélyben vagyok. Ha ez tényleg így van, akkor nem ajánlatos fegyver nélkül kószálnom! Jobb lesz, ha megvárom!" gondolja.*
- Köszönöm, de inkább megvárom! Tudja egy magamfajta nőnek nem ajánlatos fegyver nélkül kószálnia. Ki tudja, ki akar tőlem valamit?! Gondolom érti mire célzok!
*mosolyogja. A kovács erre végigméri a vele szemben állót, majd visszakapja tekintetét a fegyverekre.*
- Igen, azt hiszem... értem!
*Saira ajkai közül aprócska kacaj bukik ki, melyet gyorsan magába fojt. Háttal nekidől az egyik falnak, majd keresztbe fonja maga előtt karjait. Kíváncsian figyeli a kovács munkáját.
"Régen sokszor jártam itt. A kovács mindig kedves volt velem. Bár, valószínűleg nem tudta, hogy ki vagyok valójában." Nagyot sóhajt, melyre a szorgoskodó férfi felfigyel.*
- Valami gond van?
*Saira csak megrázza fejét, de nem válaszol. Egyszerre a kovács figyelése helyett a földet kezdi bámulni.
"Azóta sok dolog megváltozott! Én is megváltoztam! Csak az a kérdés... előnyömre, vagy hátrányomra?" morfondírozik.*
Mikor jobban érzi magát, beljebb lép az épület műhely részébe. A kovács már szorgosan üti a fémet. Inasát nem látni sehol, de ez most nem is foglalkoztatja a nőt.
"Ha már itt vagyok, akkor kihasználom a lehetőséget." mondja, majd előszedi fegyvereit.*
- Jó reggelt! Meg tudná ezeket élezni nekem?
*kérdi, miközben a pengéket egy üres asztalra pakolja. A kovács alaposan szemügyre veszi az acélokat. Némelyiket megforgatja kezében, majd eljátszadozik vele.*
- Igen szép darabok! Most azonnal nekikezdek! Fél órán belül készen is lesznek. Addig ha gondolja járjon egyet!
*mondja. Saira elgondolkozik az ajánlaton. Komolyan fontolóra veszi, de a maradás mellett dönt.
"Rothan azt mondta, én is veszélyben vagyok. Ha ez tényleg így van, akkor nem ajánlatos fegyver nélkül kószálnom! Jobb lesz, ha megvárom!" gondolja.*
- Köszönöm, de inkább megvárom! Tudja egy magamfajta nőnek nem ajánlatos fegyver nélkül kószálnia. Ki tudja, ki akar tőlem valamit?! Gondolom érti mire célzok!
*mosolyogja. A kovács erre végigméri a vele szemben állót, majd visszakapja tekintetét a fegyverekre.*
- Igen, azt hiszem... értem!
*Saira ajkai közül aprócska kacaj bukik ki, melyet gyorsan magába fojt. Háttal nekidől az egyik falnak, majd keresztbe fonja maga előtt karjait. Kíváncsian figyeli a kovács munkáját.
"Régen sokszor jártam itt. A kovács mindig kedves volt velem. Bár, valószínűleg nem tudta, hogy ki vagyok valójában." Nagyot sóhajt, melyre a szorgoskodó férfi felfigyel.*
- Valami gond van?
*Saira csak megrázza fejét, de nem válaszol. Egyszerre a kovács figyelése helyett a földet kezdi bámulni.
"Azóta sok dolog megváltozott! Én is megváltoztam! Csak az a kérdés... előnyömre, vagy hátrányomra?" morfondírozik.*
388. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2011-10-09 19:58:32
Üzenet elküldve: 2011-10-09 19:58:32
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 197
OOC üzenetek: 185
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 197
OOC üzenetek: 185
Játékstílus: Szelíd
//A búskomor hölgy//
- Mit kell arról beszélni? Ott lóg a falon, szemközt.
*Az eladó áruktól jól elkülönítve egy hosszúkard lóg. Echnal közelebb megy, és megvizsgálja. A pengéje szép munka, de alapvetően nem tűnik varázskardnak.*
- Ez lenne a démonölő kard?
- Démonölő? Ó, hát maga is azt hiszi, hogy nálam van a tavi démont legyőző kard. Sajnálattal közlöm, hogy az csak szóbeszéd. Bárkitől is hallotta, jól felültette.
*Feltűnő sietséggel mondja ezeket, és ez felkelti Echnal gyanakvását.*
- Egészen biztos, hogy nincs magánál?
- Miért kellene magának egyáltalán egy démonölő kard. Az errefelé fellelhető veszélyeket el lehet intézni a jó öreg hagyományos kardokkal.
- Sajnos az én esetem más. A valami, illetve valaki jóval erősebb, mint amivel egy sima fémdarab elbír.
- Igazán? Ki olyan nagyon erős, hogy ne lehetne vérét venni?
- Az erdő szelleme.
*A kovács kezéből majd kiesik a kalapács.*
- Nem mondom, maga nem semmi. Még soha senki nem próbált ujjat húzni a szellemmel, amióta én élek. Előtte is csak kevés jelentkező akadt. Nem tudom hallott e róluk. Az egyik jelentkező varázskardjának darabjai ott vannak a ládában. Ennyi maradt az emberkéből, őt ugyanis nem találták meg. A kardot pedig nem lehet újjákovácsolni, bármivel is próbálkoztam, még csak meg sem olvad a fém. De tudja mit? Megkapja. Várjon itt!
*A kovács elrohan, Echnal pedig nem tudja mit tegyen. Talán az őrséget hívja? Nem. Alig negyed óra múlva egy fegyverrel tér vissza. Rendkívül hosszú, széles pengéjű, markolata Echnal számára ismeretlen írással díszítve, ami a pengén is folytatódik.*
- Parancsoljon. Ez itt a Démonölő. A legenda, és néhány forrás szerint ez a kard vágta le a Lihanech-i tó démonának fejét. Sok szerencsét!
*Echnal hallja a jókívánság élét, és sejti, hogy a kovács nem remél kevesebbet, minthogy ő is eltűnik, a démonölőt pedig darabokban viszik vissza neki.*
- Mit kell arról beszélni? Ott lóg a falon, szemközt.
*Az eladó áruktól jól elkülönítve egy hosszúkard lóg. Echnal közelebb megy, és megvizsgálja. A pengéje szép munka, de alapvetően nem tűnik varázskardnak.*
- Ez lenne a démonölő kard?
- Démonölő? Ó, hát maga is azt hiszi, hogy nálam van a tavi démont legyőző kard. Sajnálattal közlöm, hogy az csak szóbeszéd. Bárkitől is hallotta, jól felültette.
*Feltűnő sietséggel mondja ezeket, és ez felkelti Echnal gyanakvását.*
- Egészen biztos, hogy nincs magánál?
- Miért kellene magának egyáltalán egy démonölő kard. Az errefelé fellelhető veszélyeket el lehet intézni a jó öreg hagyományos kardokkal.
- Sajnos az én esetem más. A valami, illetve valaki jóval erősebb, mint amivel egy sima fémdarab elbír.
- Igazán? Ki olyan nagyon erős, hogy ne lehetne vérét venni?
- Az erdő szelleme.
*A kovács kezéből majd kiesik a kalapács.*
- Nem mondom, maga nem semmi. Még soha senki nem próbált ujjat húzni a szellemmel, amióta én élek. Előtte is csak kevés jelentkező akadt. Nem tudom hallott e róluk. Az egyik jelentkező varázskardjának darabjai ott vannak a ládában. Ennyi maradt az emberkéből, őt ugyanis nem találták meg. A kardot pedig nem lehet újjákovácsolni, bármivel is próbálkoztam, még csak meg sem olvad a fém. De tudja mit? Megkapja. Várjon itt!
*A kovács elrohan, Echnal pedig nem tudja mit tegyen. Talán az őrséget hívja? Nem. Alig negyed óra múlva egy fegyverrel tér vissza. Rendkívül hosszú, széles pengéjű, markolata Echnal számára ismeretlen írással díszítve, ami a pengén is folytatódik.*
- Parancsoljon. Ez itt a Démonölő. A legenda, és néhány forrás szerint ez a kard vágta le a Lihanech-i tó démonának fejét. Sok szerencsét!
*Echnal hallja a jókívánság élét, és sejti, hogy a kovács nem remél kevesebbet, minthogy ő is eltűnik, a démonölőt pedig darabokban viszik vissza neki.*
387. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2011-10-09 18:51:11
Üzenet elküldve: 2011-10-09 18:51:11
Rang: Játékos
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 232
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 232
Játékstílus: Vakmerő
//A búskomor hölgy//
* Nos, a főpap nem igazán lendítette előre a nyomozást. Ha ennyit se mondott volna, Echnal ugyan így a kovácshoz jött volna.
Lovát, és Enddynt felszedte a templomkertben, és vágtatva tette meg az utat. Már most késésben van, de ezt még el kel intéznie.
Mielőtt belépne a füllesztő félhomályba megeteti állatait. Enddyn már elég szép súlyban van. Nagyon jót tett neki a zsoldossal való találkozás. A ló -a minek még nem adott nevet - pedig egyszerűen elfogadta jelenlegi sorsát.
Megfordul, és belép a kovácshoz.
A meleg, mint egy lepel borul rá az arcára, mely izzadságcseppeket hagy maga után.
Echnal odalép a kovácshoz és megszólítja, aki azonban az ütemes kalapácsolásától nem hallja. A zsoldos nem ér rá, megkocogtatja a férfi csupasz, és izzadságban úszó vállát, ki erre abbahagyja a fém megmunkálását *
- Szép napot! - * köszönti őt Echnal* - Tudomásomra jutott, hogy birtokában van egy különleges fegyvernek...
- Nem eladó * förmed rá a kovács, és folytatná tovább a kalapálást, azonban Echnal megállítja.*
- Nem feltétlenül az áruba bocsátásról lenne szó. Először elég, ha csak mesél róla. Ne féljen, jó hallgató vagyok.
* Azzal megrázza az arannyal teli erszényét.*
A hozzászólás írója (Echnal Garm) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2011.10.09 19:09:11
* Nos, a főpap nem igazán lendítette előre a nyomozást. Ha ennyit se mondott volna, Echnal ugyan így a kovácshoz jött volna.
Lovát, és Enddynt felszedte a templomkertben, és vágtatva tette meg az utat. Már most késésben van, de ezt még el kel intéznie.
Mielőtt belépne a füllesztő félhomályba megeteti állatait. Enddyn már elég szép súlyban van. Nagyon jót tett neki a zsoldossal való találkozás. A ló -a minek még nem adott nevet - pedig egyszerűen elfogadta jelenlegi sorsát.
Megfordul, és belép a kovácshoz.
A meleg, mint egy lepel borul rá az arcára, mely izzadságcseppeket hagy maga után.
Echnal odalép a kovácshoz és megszólítja, aki azonban az ütemes kalapácsolásától nem hallja. A zsoldos nem ér rá, megkocogtatja a férfi csupasz, és izzadságban úszó vállát, ki erre abbahagyja a fém megmunkálását *
- Szép napot! - * köszönti őt Echnal* - Tudomásomra jutott, hogy birtokában van egy különleges fegyvernek...
- Nem eladó * förmed rá a kovács, és folytatná tovább a kalapálást, azonban Echnal megállítja.*
- Nem feltétlenül az áruba bocsátásról lenne szó. Először elég, ha csak mesél róla. Ne féljen, jó hallgató vagyok.
* Azzal megrázza az arannyal teli erszényét.*
A hozzászólás írója (Echnal Garm) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2011.10.09 19:09:11
386. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2011-10-05 17:22:32
Üzenet elküldve: 2011-10-05 17:22:32
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
*Huntre megérkezik a kovácsműhelybe. A reggel szép a műhely falai között. A kovács, és az inasa nemrég kelt fel. Amint meglátják a vándor érkezését elmosolyodnak.*
-Jó reggelt.
*Köszön nekik Huntre.*
-Jó reggelt.
*Válaszolják egyszerre. A kovács előveszi a sisakot, és átadja a vándornak.*
-Parancsoljon. Már el is készültem vele.
*Mondja a kovács, és átadja a sisakot a vándornak.*
-Jó reggelt.
*Köszön nekik Huntre.*
-Jó reggelt.
*Válaszolják egyszerre. A kovács előveszi a sisakot, és átadja a vándornak.*
-Parancsoljon. Már el is készültem vele.
*Mondja a kovács, és átadja a sisakot a vándornak.*
385. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2011-10-03 15:23:21
Üzenet elküldve: 2011-10-03 15:23:21
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
*Huntre az erdő felől érkezik a kovácsműhelybe. A meleg levegő, és az olvadt fém szaga rögtön megcsapja az orrát amint kinyitja az ajtót. Látja a kovács inasát, de a kovácsot nem látja sehol. egy fejbiccentéssel köszön.*
-Gyere ide fiú.
*Mondja az inasnak halk, határozott, de szelíd hangon.*
-Mit parancsol?
*Kérdi az inas.*
-Szólj a kovácsnak szeretnék kovácsoltatni.
*Mondja Huntre az inasnak, aki azonnal eltűnik. Néhány perc elteltével az inas visszajön, és a vándorhoz fordul.*
-Jöjjön utánam a kovács már várja.
*Mondja a vándornak. Huntre sietve követi az inast egy másik szobába. Mikor Huntre körülnéz látja, hogy a falon rengeteg fegyver van, és az ajtó melletti két ablakon világít be a fény. A kovács az ajtó mellett áll.*
-Jó napot mester. Fegyvert szeretnék kovácsoltatni.
*Mondja Huntre a kovácsnak.*
-Semmi akadálya. Csak füzesen, és én bármit elkészítek.
*Mondja a kovács.*
-Gyere ide fiú.
*Mondja az inasnak halk, határozott, de szelíd hangon.*
-Mit parancsol?
*Kérdi az inas.*
-Szólj a kovácsnak szeretnék kovácsoltatni.
*Mondja Huntre az inasnak, aki azonnal eltűnik. Néhány perc elteltével az inas visszajön, és a vándorhoz fordul.*
-Jöjjön utánam a kovács már várja.
*Mondja a vándornak. Huntre sietve követi az inast egy másik szobába. Mikor Huntre körülnéz látja, hogy a falon rengeteg fegyver van, és az ajtó melletti két ablakon világít be a fény. A kovács az ajtó mellett áll.*
-Jó napot mester. Fegyvert szeretnék kovácsoltatni.
*Mondja Huntre a kovácsnak.*
-Semmi akadálya. Csak füzesen, és én bármit elkészítek.
*Mondja a kovács.*
384. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2011-09-28 13:16:50
Üzenet elküldve: 2011-09-28 13:16:50
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 69
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 69
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
//Az Alrishul Ház Visszatérése//
*Naruhil végiggondol minden, amikor beugrik neki valami. "Biztosan nincs ilyen, hogy Turok Basku őriz egy kulcsot... Vagy ha igen, nem az első kincstár kulcsát, hiszen oda csak azok léphetnek be, akiket felhatalmazott a tanács erre. Turok Basku valószínűleg nincs felhatalmazva rá. A kérdés az, hogy milyen kulcsot őriz akkor a mester... Illetve, módosították-e tudatát, hogy ilyen badarságokat mondjon. Ki fog derülni, de előbb a kard..." Indul gyorsan vissza a kovácsműhelybe az ifjú. Odasiet a kovácshoz és szélesen mosollyal a száján belekezd az alkuba.*
- Mester, akkor kérem vegye le a méreteket... Mennyi is lenne pontosan?
- Kétszáz arany az előleg és még ötszáz, mikor elkészült. *Mondja egy kicsit félve a mester, mert látja a nemest elhűlni egy pillanatra. Naruhil morfondírozik egy picit, elég drága, de... Talán egy életen át ki fogja szolgálni.*
- Hát legyen. A markolatgombjába kérem a címerünket, más díszítést nem kérek, csak az alapot, ami egyébként is rákerülne. *Majd odaáll, hogy mester segédje lemérje. Megpróbálnak rengeteg kardot is, hogy melyik lenne tökéletes neki. A mester még igazít a terven, de megemlíti, hogy még két-három nap, mire maga a terv elkészül. Onnan még négy-öt, mire megformázza az előre elkészített nyerskardokból, amiből csak pár darab van neki. Naruhil elégedett és fütyörészve indul Ladyhez, hogy a hátán visszatérjen a szülői kastélyba.*
*Naruhil végiggondol minden, amikor beugrik neki valami. "Biztosan nincs ilyen, hogy Turok Basku őriz egy kulcsot... Vagy ha igen, nem az első kincstár kulcsát, hiszen oda csak azok léphetnek be, akiket felhatalmazott a tanács erre. Turok Basku valószínűleg nincs felhatalmazva rá. A kérdés az, hogy milyen kulcsot őriz akkor a mester... Illetve, módosították-e tudatát, hogy ilyen badarságokat mondjon. Ki fog derülni, de előbb a kard..." Indul gyorsan vissza a kovácsműhelybe az ifjú. Odasiet a kovácshoz és szélesen mosollyal a száján belekezd az alkuba.*
- Mester, akkor kérem vegye le a méreteket... Mennyi is lenne pontosan?
- Kétszáz arany az előleg és még ötszáz, mikor elkészült. *Mondja egy kicsit félve a mester, mert látja a nemest elhűlni egy pillanatra. Naruhil morfondírozik egy picit, elég drága, de... Talán egy életen át ki fogja szolgálni.*
- Hát legyen. A markolatgombjába kérem a címerünket, más díszítést nem kérek, csak az alapot, ami egyébként is rákerülne. *Majd odaáll, hogy mester segédje lemérje. Megpróbálnak rengeteg kardot is, hogy melyik lenne tökéletes neki. A mester még igazít a terven, de megemlíti, hogy még két-három nap, mire maga a terv elkészül. Onnan még négy-öt, mire megformázza az előre elkészített nyerskardokból, amiből csak pár darab van neki. Naruhil elégedett és fütyörészve indul Ladyhez, hogy a hátán visszatérjen a szülői kastélyba.*
383. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2011-09-26 20:43:16
Üzenet elküldve: 2011-09-26 20:43:16
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
*A lányhoz igazítja lépteit, majd amikor lelassít, ő is úgy tesz.*
-Amikor azt mondtam, hogy nem vészes a lábam, komolyan gondoltam! -*mondja határozottabban a lánynak, s rámosolyog.*-És az erdőben egyébként is lesz időm pihenni.
*Megérinti Dyra ujjait, s elindul a mutatott irányba. Szeme a lány csillogó szemeit fürkészi, melyeken látszik, hogy Dyra nagyon szeretne már ott lenni, s kívánsága beteljesül amikor az erdőhöz érnek.*
-Amikor azt mondtam, hogy nem vészes a lábam, komolyan gondoltam! -*mondja határozottabban a lánynak, s rámosolyog.*-És az erdőben egyébként is lesz időm pihenni.
*Megérinti Dyra ujjait, s elindul a mutatott irányba. Szeme a lány csillogó szemeit fürkészi, melyeken látszik, hogy Dyra nagyon szeretne már ott lenni, s kívánsága beteljesül amikor az erdőhöz érnek.*
382. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2011-09-26 20:38:20
Üzenet elküldve: 2011-09-26 20:38:20
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
*Hangosan elkacagja magát, melynek hatására a környezetében lévők rosszallón tekintenek rá. Sokan nem hallották Dyra nevetését a nagy zaj miatt, de a közeliek elég hangosnak találhatják a megnyilvánulást.*
- Nos, ha nincs kedve a fogadóba menni, akkor csakis a kovácsműhely marad. Azon keresztül pedig valószínűleg eljuthatunk az erdőbe.
*mondja a lehetőséget, melynek csupán említésére is öröm költözik szívébe. A férfi beleegyezik, ezért megindulnak a műhely felé.
Dyra alig várja, hogy az erdőbe érjen, ezért kicsit gyorsít léptein. Egy kis idő múlva megtorpan, majd Eronra néz.*
- Ne haragudjon! Elragadtattam magam. Csak mert régen jártam erdőben.
*magyarázkodik, majd lassított léptekkel indul meg ismét a férfi mellett. A kovácsműhelybe érve bólint a kovácsnak és inasának.*
- Merre lehet kijutni az erdőbe?
*kérdezi, majd a kovács készségesen megmutatja az utat. A lány Eronra pillant, hogy felmérje állapotát. Pillantásai közt megjelenik az aggodalom.*
- Nos, ha nincs kedve a fogadóba menni, akkor csakis a kovácsműhely marad. Azon keresztül pedig valószínűleg eljuthatunk az erdőbe.
*mondja a lehetőséget, melynek csupán említésére is öröm költözik szívébe. A férfi beleegyezik, ezért megindulnak a műhely felé.
Dyra alig várja, hogy az erdőbe érjen, ezért kicsit gyorsít léptein. Egy kis idő múlva megtorpan, majd Eronra néz.*
- Ne haragudjon! Elragadtattam magam. Csak mert régen jártam erdőben.
*magyarázkodik, majd lassított léptekkel indul meg ismét a férfi mellett. A kovácsműhelybe érve bólint a kovácsnak és inasának.*
- Merre lehet kijutni az erdőbe?
*kérdezi, majd a kovács készségesen megmutatja az utat. A lány Eronra pillant, hogy felmérje állapotát. Pillantásai közt megjelenik az aggodalom.*
381. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2011-09-24 19:43:15
Üzenet elküldve: 2011-09-24 19:43:15
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 69
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 69
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
//Az Alrishul Ház Visszatérése//
*Naruhil felkap a lovára és elindul a kovácsműhelyhez. Gyorsan végigüget az utcákon és kisvártatva meg is látja - na meg, meg is hallja - a folyamatosan üzemelő kovácsműhelyt, aminek a kéményéből sűrű füst száll fel. "Nagyon jó, itt legalább minden a megszokott módon történik." Gondolja a Dalburnok fiatal nemese. Kiköti a lovát, megpaskolja a fejét és bemegy a műhelybe. A mestert el sem lehetne téveszteni, hiszen az üllő tetején lévő fémre irgalmatlanul csapkod éppen, és formálja azt. Naruhil várakozik egy picit - tudja, nem illik zavarni a mestert, amíg kész nem lesz - majd a mester int neki, mikor átadja az egyik inasnak a munkát. Ő meg tudja, hogy egy nemest nem illik sokáig várakoztatni.*
- Miben segíthetek Naruhil úrfi? Válasszon kedvére. *Mondja mosolyogva a mester. A Dalburn őrségnek is ő készíti a jó minőségű fegyvereket. Naruhil előhúzza a kardját, a mester szó nélkül átveszi.*
- Kicsit megkopott már a fénye, és elég régi már. Szeretnék egy... Olyat! *Mondja kicsit meglepetten Naruhil, mikor meglát egy tökéletesen egyenes kardot. A markolata pont kézre áll, az egyensúlya sem lehetne látszólag
megfelelőbb. A mester, mielőtt a nemes levenné a tartójáról a kardot megszólal.*
- Az nem eladó jó uram. De, készíthetek önre egy ugyanilyet, ám... Elég borsos az ára. És igen, a legjobb kardunk, különleges acélból - egy összetevővel, amit maga Turok Basku készít - ritkán készítünk ilyet. De önnek Naruhil úrfi, természetesen. Bár elég sokáig el fog tartani az elkészítése, de gondom lesz rá, ígérem.
*Fejezi be a mester, Naruhil pedig vidáman válaszol.*
- Akkor legyen így, ha meg van hozzá minden, befizetem az előleget és kezdheti is! *Veregeti meg a kovács vállát, majd kezet nyújt neki. Úgy gondolja, ezek után megnézi az erdőt és sétál egy kicsit, innen úgyis közel van. Még elbúcsúzik, majd kimegy a kis faajtón, hogy elérje az erdő szépséges fáit.*
*Naruhil felkap a lovára és elindul a kovácsműhelyhez. Gyorsan végigüget az utcákon és kisvártatva meg is látja - na meg, meg is hallja - a folyamatosan üzemelő kovácsműhelyt, aminek a kéményéből sűrű füst száll fel. "Nagyon jó, itt legalább minden a megszokott módon történik." Gondolja a Dalburnok fiatal nemese. Kiköti a lovát, megpaskolja a fejét és bemegy a műhelybe. A mestert el sem lehetne téveszteni, hiszen az üllő tetején lévő fémre irgalmatlanul csapkod éppen, és formálja azt. Naruhil várakozik egy picit - tudja, nem illik zavarni a mestert, amíg kész nem lesz - majd a mester int neki, mikor átadja az egyik inasnak a munkát. Ő meg tudja, hogy egy nemest nem illik sokáig várakoztatni.*
- Miben segíthetek Naruhil úrfi? Válasszon kedvére. *Mondja mosolyogva a mester. A Dalburn őrségnek is ő készíti a jó minőségű fegyvereket. Naruhil előhúzza a kardját, a mester szó nélkül átveszi.*
- Kicsit megkopott már a fénye, és elég régi már. Szeretnék egy... Olyat! *Mondja kicsit meglepetten Naruhil, mikor meglát egy tökéletesen egyenes kardot. A markolata pont kézre áll, az egyensúlya sem lehetne látszólag
megfelelőbb. A mester, mielőtt a nemes levenné a tartójáról a kardot megszólal.*
- Az nem eladó jó uram. De, készíthetek önre egy ugyanilyet, ám... Elég borsos az ára. És igen, a legjobb kardunk, különleges acélból - egy összetevővel, amit maga Turok Basku készít - ritkán készítünk ilyet. De önnek Naruhil úrfi, természetesen. Bár elég sokáig el fog tartani az elkészítése, de gondom lesz rá, ígérem.
*Fejezi be a mester, Naruhil pedig vidáman válaszol.*
- Akkor legyen így, ha meg van hozzá minden, befizetem az előleget és kezdheti is! *Veregeti meg a kovács vállát, majd kezet nyújt neki. Úgy gondolja, ezek után megnézi az erdőt és sétál egy kicsit, innen úgyis közel van. Még elbúcsúzik, majd kimegy a kis faajtón, hogy elérje az erdő szépséges fáit.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2054-2073