Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas.
Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad
előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból
hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha
valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül
az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan
levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
380. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2011-09-21 10:27:11
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Eron megérkezvén a kovácsműhelybe rögtön megcsapja az orrát az olvadt fémszag. Majd meglát egy fiatal fiút bőrkötőben aki valószínű hogy a kovács inasa. Odamegy hozzá és Beszélgetésbe kezd.*
Jó napot kívánok hol találom a kovácsot? *Kérdi az inast.*
A kovácsmester fönt pihen a szobájában.*Mondja barátságosan,mégis félénken.*
Köszönöm a segítséget.*Válaszol Eron majd továbbmegy és megnézi a portékákat. Majd kimegy az ajtón a piactér felé.*
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2011.09.21 20:20:56, a következő indokkal:
Hiányzó jel pótlása.
379. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2011-09-07 17:34:30
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
* A kovácsműhely fülledt levegője megcsapja Wendort. Emlékszik, apja mindig is szerette a kard csengő hangját. Minden fiának egyedileg megmunkált kardot adott. Mikor Wendor megkapta a sajátját, rögtön elejtette. Ezt rossz előjelnek tartották, és annyiban igazuk lett, hogy sosem tanult meg jól vívni. Önvédelmi célra hordott magánál egy tőrt, azonban még sosem került olyan helyzetbe, hogy használnia kelljen. Végül is mindegy, ő nem volt az erőszak híve. Számára az olvasás, tanulás, és a mágia tette ki minden idejét. És nem is kívánt többet. De az a nap mindent megváltoztatott...
Wendor arra lesz figyelmes, hogy több perce áll a műhelyben, és a kovács folytonos, ritmikus ütéseit hallgatja, melyet az izzó vasra mér. Szívesen hallgatná még egy ideig, de mikor a kovács kérdő pillantást vet rá, gyorsan tovább indul az erdő felé.*
A hozzászólás írója (Wendor Selby) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2011.09.07 17:36:27
378. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2011-09-01 23:44:06
Rang: Játékos
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Szelíd
*A műhely párás levegője Wexre bódító hatással van. Legszívesebben már lepihenne. Ásít egy nagyot és eszébe jut, hogy ily kései órán talán már nem is szolgálják ki.*
- Próbáljunk szerencsét.
*Beljebb sétálnak a kovács felé.*
- Szép napot!
*Szólal meg egy eddig ismeretlen férfihang. A két jövevény, a hang irányába kapja a tekintetét és egy egyszerűen öltözött inast látnak, aki épp feléjük tart. Az inas újra beszédre nyitja ajkait.*
- Miben lehetek segítségükre?
*Wex várakozik egy kicsit és válaszként eme szavakat mondja:*
- Egy napja látogattam meg a kovácsot, rendeltem tőle egy rövidkardot, amit reményeim szerint már el is készített nekem.
- Ha várnak egy kicsit, akkor azonnal utána is nézhetek.
*Meg is fordul és elindul a mesterét keresni, hogy utána járhasson az imént hallottaknak. Danis kérdőn néz a félelfre.*
- Milyen vasat rendeltél?
*Wex megindul a mesterminta felé, ami a falra van akasztva. Megáll előtte, s tekintetét rászegezi.
- Ezt. Igaz, a négyből még csak az első napfelkelte volt meg, de mintha már régóta ismerném ezt a törp kovácsot. Ha így van, talán sietett és elkészítette számomra. Ha így is lesz, biztos, hogy többet fizetek neki.
*Amolyan tesztnek állítaná elébe a törpöt, ennek első része az 'ellenőrzés'. Lépteket hallanak, lassan vissza is ér az inas.*
- Jó hírrel szolgálhatok, a mester, még napkelte előtt elkészítette. Hozzam is?
*Ahogy kimondja, máris indul a fegyvertám felé, aminek túloldalán ékeskedik a fegyver. A félvér hangját csak akkor hallja meg, amikor már kezében tartja a fegyvert. Visszaérve leteszi a bemutatóasztal letakarított részére és tartja a markát a jussért. Wexnek ekkor jut eszébe, nem is tudja, mivel kell fizetnie. Kérdőn néz Danisra.*
- Te, mivel kell fizetni?
*Danis megemeli jobb szemöldökét, mint aki nem hisz a fülének.*
- Nincs nálad arany? Hát jó. Mi az ára?
*Az inas felel a kérdésére, mire az ember szeme elkerekedik és mint kinek a fogát húzzák, úgy emeli ki az aranyat az erszénye mélyéből. Még többet is ad, mint amit az inas kér. Eztán elköszönnek és távoznak.*
377. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2011-08-31 22:36:45
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Szelíd
*Végigballag a hosszú folyosón, majd a műhely előterében találja magát. A falon szebbnél szebb fegyverek, némely talán túl nehéz lenne a nőnek. Jobb szereti a könnyű pengéjű, gyorsan alkalmazható acélokat, mintsem a nehéz lomhákat.
Körülnéz, de nem látni senkit az állandóan itt dolgozó kovácson és inasán kívül. Echnal, az ork és a kutya már elmentek.
"Bizonyára már végzik a dolguk!" gondolja, majd furdalni kezdi a kíváncsiság. Valószínűleg ez foglalkozási ártalom a nő esetében, hogy szeret megtudni minél több információt. A férfi és társai esetében pedig pontosan ez a helyzet. Nagyon gyanúsan viselkedtek és az az ájult alak... Nem gondolja, hogy valami kedves ismerős.
Köszön a kovácsnak és inasának, majd megindul a piac felé. Hatalmas késztetést érez, hogy a sikátorhoz menjen, melynek nem tud... vagyis nem akar ellenállni. A piac megtelt hangoskodó tömeggel és portyázó egyenruhásokkal. Mielőtt kilépne a műhelyből, fejére húzza sötét csuklyáját, majd megindítja lépteit.*
376. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2011-08-31 19:55:21
Rang: Játékos
IC üzenetek: 376
OOC üzenetek: 211
Játékstílus: Szelíd
*Chothal kicsit megtörli a homlokát és fúj egyet, majd így szól:*
-Nos, jó Echnal támogatom az ajánlatot... haza visszük szegény 'Veszpert' a feleségéhez... ahhoz a tűzokádó sárkányhoz. Bors amúgy is tudja merre lakik a kedves 'Veszper'...*mondja jó hangosan, hogy a kovács és a segéd hallják, majd megrántja Echnal karját és elindul kifelé a műhelyből.*
-Jó figyelj... akkor abban a sikátorban találkozunk... sietek és ott mindent megbeszélünk.*mondja Chothal halkan alig hallhatóan, mire 'Veszper' magához akar térni. Az ork nem szívbajos, elég erősen a falnak dől, mintha elveszítené az egyensúlyát. Ezzel 'Veszper' ismét az öntudatlanságba merül.*
375. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2011-08-31 19:43:24
Rang: Játékos
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 232
Játékstílus: Vakmerő
* Echnal nem tudja hova tenni a gondolatait, annyi minden történt egyszerre, vagy legalábbis gyors lefolyásban. Saira felbukkanása - de legfőképp a tőle arcra kapott csók - eléggé megrendítette. "Miért csinálja ezt? Hogy még jobban kinevethessen?"
Helyzete még ennél is kellemetlenebb lett, hisz Chothal a látottak miatt vicsorogni kezdett.
Ezek után Borsovád viharzott át a műhelyen jelezve, hogy eladja a zsákmányolt felszerelést.
Egy pillanatig, pedig nem tudta hova tenni a 'Veszper" nevet. Mikor már visszakérdezett volna, eszébe jutott, hogy kiről is van szó.
Most, hogy mindezen túlesett, örömmel vesz nagy lélegzetet. Ez a pár pillanat elég kínos, kellemetlen, és zavart volt. De most már kezében érzi az irányítást.*
- Ne várjuk be Borsovádot, induljunk el, és útközben majd összeszedjük.* adja ki a tanácsot.*
A hozzászólás írója (Echnal Garm) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2011.08.31 19:44:11
374. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2011-08-31 16:32:16
Rang: Játékos
IC üzenetek: 376
OOC üzenetek: 211
Játékstílus: Szelíd
*Echnal leállítja, ezen meglepődik. Az ork meglepődik, hogy itt találkozik vele össze. Nem beszélve erről az idegen nőről. Chothal végig a nőn tartja a szúrós tekintetét és le sem veszi róla. Láthatóan nem bízik benne. Amikor a kovács inasa nagyon illetlen módon bele hallgat igen feltűnően a beszélgetésbe, Chothal megmordul hallható módon. Ettől a fiú hátra hőköl. A nő, a sikátorról, valami falról meg gyerekekről beszél. Meg döglött patkányokról.*"Mi köze van ezeknek egymáshoz?"*Teszi fel a kérdést Chothal magának. Csak reméli Echnal barátja nem keverte bele magát még mélyebbre a 'főzelékbe'. Majd a végén a nő csókot nyom a férfi orrára. Chothal erre vicsorog már, nem kedveli ha a nők kihasználják az előnyeiket. Mikor már látja, a nő eltávolodik így szól Echnalhoz:*
-Jah, Veszperre gondolsz...? Nincsen neki semmi baja. Te képzeljed egy faodvába szorult bele részegségében... de fejjel. Nehéz volt ám kiszedni. Ha Bors is úgy érzi indulhatunk és 'rendbe szedhetjük' szegény 'mókust'. Remélem hamar végez a piaccal...*Terelve a szót Chothal igen jól és közben a kovácsot és az inast még egyszer végig méri.*
373. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2011-08-30 20:34:31
Rang: Játékos
IC üzenetek: 255
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
* A jó meleg kovácsműhely. Borsovád rápillant társaira. A zsákmányt mutatja nekik, majd össze tekeri a málhát, amiben tárolja.*
- Megyek, eladom ezeket a piacon. Ne aggódjatok vissza jövök és osztozkodunk. Tudom mi az a becsület. Sajnos a vadat nem tudtam elejteni.* Mondja nekik, miközben egyet legyint búsan. Még mindig a vad jár a fejében." Gyönyörű teremtés volt. Sebaj, majd megtalálom." A szeme megakad a sok pompás fegyveren. Az előtér fala, tele van aggatva szebbnél szebb, fémárukkal. Kardok, Tőrök és egyéb ismeretlen eszközök. Borsovád egy Íjat keres, de nem talál." Talán kardforgatónak kellett volna mennem. Bár az íj jobban áll a kezemben. Egy jó íjat nehéz készíteni." Maga mögött hagyja a társait és kilép a szabadba. A piactér felé veszi az irányt. Lovára teszi a zsákmányát. Jól ráköti, hogy le ne essen.*
372. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2011-08-28 18:25:38
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Szelíd
*Saira elmosolyodik a férfi reakcióján. Egy pillanatra az orkra néz, majd ügyet sem vetve rá, visszavezeti tekintetét a férfira. Gyorsan a lényegre akar térni, majd tovább haladni az erdőbe. Orrát még mindig marja a szegénynegyed utcáit elárasztó kocsmabűz, amit volt szerencséje hosszabb időn át belélegezni.*
- A választott helyszín miatt vagyok itt!
*észreveszi, hogy a kovács és inasa őket nézi és valószínűleg hallanak mindent. Közelebb húzódik a férfihoz, lábujjhegyre emelkedik, majd suttogni kezd olyan halkan, hogy csak Echnal hallja.*
- Gondolom körülnézett ott, mielőtt kiválasztotta. A sikátor közepe nagyon feltűnő. Gyakran járkálnak arrafelé gyerekek, ezért nem ajánlatos az egyenes térben elvégezni bármit is. Ha beljebb mennek a sikátorban, találnak néhány romos falat. Igazából valamikor az volt a házam, de ez most lényegtelen. Bár a falak nem takarnak sokat, mégis okosabb, ha ott teszik a dolgukat. A gyerekek csak benéznek a sikátorba, nem merészkednek beljebb. Ezért még egyszer elmondom, menjenek beljebb és keressék meg a romos falakat. Mögöttük nyugodtan csinálhatnak bármit. De azért ne aggódjon, ki kell takarítaniuk. Főleg hogy az összes arra járó patkány elpusztult valamilyen oknál fogva.
*mosolyogja. Kicsit oldalra vezeti pillantását, ahol az inaslegény még mindig értetlenül áll. Saira szórakozni akar kicsit, ezért gyorsan puszit nyom az előtte magasodó Echnal arcára, majd tovább viharzik.
Az inas tetőtől talpig elvörösödik zavarától, majd lassú mozdulatokkal megindul dolgára. Saira eközben gyorsan elhadar egy búcsút és eltűnik az erdő felé vezető folyosón.*
371. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2011-08-28 18:11:39
Rang: Játékos
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 232
Játékstílus: Vakmerő
*Saira hangja, mint a kalapács sújtott le Echnalra. Belenézett a nő zöld szemébe, majd lopva Chothalra, és az ájult csuklyásra pillantott. "Na, ha most fölkelne, úgy lenne a helyzet igazán kínos." Szerencsére az arany oroszlános orvgyilkos nem ébredt fel, de Echnal ettől függetlenül még mindig nem dolgozta fel teljesen a szituációt.*
- Az élet már csak ilyen szeszélyes. *mondta Sairanak* - Ő itt a barátom, Chothal Narral *mutatott az orkra, ki a vállán fekvő alak miatt, nem tudta tökéletesen bemutatni köszöntését* - Megtudhatnám, hogy miért reménykedett a találkozásban?
370. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2011-08-28 17:57:02
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Szelíd
*Lassan közeledik a műhely felé, s jól szemügyre veszi a jelenlevőket. Egy ork, egy ájult pasas, egy kutya és egy másik harcos tartózkodik bent a kovácson és inasán kívül. A kutya mintha ismerős lenne számára, nem beszélve a magas embernek kinéző harcosról.*
- Ez nem lehet!
*suttogja maga elé. Az ismerős alakok még ismertebbé váltak számára. Echnal és a kutyája azok. Az orkot nem ismeri, sem a vállán keresztülvetett férfit.
Beér a helységbe, majd leveszi csuklyáját.*
- Jó estét! Nem hittem volna, hogy ilyen hamar viszont látom! Bár reménykedtem benne, hogy összefutunk.
*mondja. A kovács bólint egyet a nő felé, majd kissé furcsán néz a következő kijelentésre.*
- Önnek csak az üdvözlés szólt mesteruram!
*világosítsa fel a bambán bámuló férfit. A kovács megérti a helyzetet, majd tovább folytatja munkáját. Közben az inas is közelebb húzódik, hogy megfigyelhesse a betévedt Sairat. Látszólag nagyon erőlködik, hogy ne tátsa el a száját, majd ő is értetlen képet vág. Szemei ide-oda cikáznak a nő és Echnal között értetlenül.*
369. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2011-08-28 16:59:32
Rang: Játékos
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 232
Játékstílus: Vakmerő
*Echnal éppen csak átrohant az erdőn, remélve, hogy a szellem nem fog megjelenni. Szerencsésnek tartja magát, mert a természetfeletti lény, nem mutatkozott. Azonban társait sem látta sehol. Egy helyen ugyan, a nyomok arra utaltak, hogy ott bizony dulakodás történt. "Ezek szerint elkapták? Vagy ez csak egy vergődő állat lenne?"
Most, hogy kiért az erdőből kissé megkönnyebbül. Gyanítja, hogy mióta beszélt a szellemmel, sosem lesz ugyanolyan bemenni egy erdőbe. Mindig lesz ott valami, ami felkavarja.
Végigsétálva a szűk folyosón meglátja Chothalt, miközben egy kardot rendel a kovácstól. Kissé furán fest az ork, egy eszméletlen emberrel a vállán, de egyáltalán nem zavartatja magát.
Chothal éppen indulna tovább, mikor Echnal felgyorsítva lépteit beéri, és megszólítja:*
- Látom megvan a madarunk. Már megint 'félholtra' itta magát, mi? *kérdezi nevetve társát, remélve, hogy ezek után a kovácsék nem fognak gyanakodni, és beszámolni erről a városi őrségnek.*
A hozzászólás írója (Echnal Garm) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2011.08.28 17:19:04
368. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2011-08-27 13:55:27
Rang: Játékos
IC üzenetek: 376
OOC üzenetek: 211
Játékstílus: Szelíd
*Az ork maga mögött hagyja az erdőt és a kovácsműhely alakját látja kirajzolódni. Kicsit párás és ködös az idő, pont kedvez a vándor orknak. A fogoly nem mozgolódik, teljesen eszméletlen. Nem is csoda, egy ork vágta nyakon és az azért elég kellemetlen. Chothal miközben áthalad a kovács kis területén erősen elmélkedik. A fejében sok dolog kevereg, de az első és legfontosabb:*"Milyen módszerrel bírjam szóra? Szép szó? Ököl? Tűz? Kések? Vágó és zúzó eszközök?"*Chothal nem jártas a kínzásokban, de mivel ork, a nyers és barbár ösztönök megannyi lehetőséget adnak a kezébe, mondhatni vele született adottságok. Reméli, Borosvád követni fogja. De nincs ideje késlekedni, mennél hamarabb bírja szóra a támadót annál hamarabb derül ki mért pont most és mért pont itt támadtak rá. Mivel már hajnalodik, így a kovács inasa is dolgozik a telek körül. Chothal a kovácsnak, ott hagy egy rendelést egy kétkezes harci pallosra. Az előleget az inasra bízza. Majd megy tovább.*
A hozzászólás írója (Chothal Narral) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2011.08.27 14:17:41
367. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2011-08-27 11:32:55
Rang: Játékos
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Szelíd
*Wex a táblára felfestett célpontokat keres, de nem talál. Így azokat a sérüléseket veszi alapul, amiket elődei hagytak rajta névjegyül. A kétszer három arasznyi táblán négy helyen van nagyobb foltokban felületi sérülés. Meglepő módon mindbe hiba nélkül beletalál, pedig nagyon bódító a párás meleg levegő a műhelyben. A maradék két tőrt vissza rakja helyére és indul a használtak felé is. Kissebb gonddal ki is húzza mind, aztán a helyükre kerülnek azok is. Nem tud dönteni, a dobótőr, vagy a rövidkard.*
- A rövidkardból kellene inkább, egy könnyebb fajta.
*Mondja az mesternek. Aki biccent.*
- Nem megfelelőek a dobó tőrök?
*Kérdez vissza a kovács, miközben átveszi az előleget.*
- Nem! Azok tökéletesen megfelnének, csak nem hiszem, hogy most hasznukat tudnám venni.
*Eztán nekiállnak megbeszélni a részleteket. Miután tisztázták az elképzelést, a mester papírra is veti a fegyver mintázatát, formáját ami meg kell hagyni, már a papíron is mutatós. Ezek után, már alig várja Wex a mielőbbi találkozást. Elköszön a mesterkovácstól és szétválnak útjaik. Wex alaposan megjegyezte a törpe szavait:
'A negyedik napkelte után jöhetsz a kardodért!'*
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2011.08.27 15:16:18, a következő indokkal:
Hiányzó jel pótlása.
366. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2011-08-26 12:58:31
Rang: Játékos
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Szelíd
*Még estidő előtt odaér a kovácshoz, hogy fegyvert vegyen - vagy megrendelelje az elképzelt harci eszközt.*
- Jóestet kovács uram!
Nem volna valami, amit eme kezekbe tudna ajánlani? A fegyverforgatás nem áll messze tőlem, legyen szó bármilyen alakú, formájú és súlyozású, szépen megmunkált darabról!
*A kovácsot meglepi a koraesti látogató.*
- Jó estet!
*A falra vannak akasztva az elkészült minták. Ha gondolja, leemelve a helyükről, ki is próbálhatja őket.
*Majd visszafordul, hogy végezze tovább munkáját. Wex méregeti a falon a szebbnél-szebb kidolgozású vasakat.
Leemel egy rapírt és forgatja.*
- Könnyű, kényelmes, elegáns! Igazi ínyencség!
*Mondja Wex és a törpe meg sem hallgatja, mit mond, máris mondja a véleményét:*
- Azt inkább dalnokok szokták megrendelni. Magának inkább ajánlanám a harmadikat jobbra! Könnyű kiképzésű rövidkard! Egyszerű megoldás, akár díszíthető is.
*Wex odalép az említett fegyverhez, és leveszi helyéről. Szemléli azt, majd megakad a tekintete a bemutató asztalon elhelyezett dobótőrökön. Visszarakja a fegyvert és átsétál az asztalhoz. Az asztalon dobó- és hajító tőr is található, dobócsillagok kíséretében. A tőrök azok, amik megfelelnek Wex elképzelésének. Fel is kap belőlük néhányat.*
- Mondja kovács uram! Ezeket is ki lehet próbálni?
*A kis termetű, ám szorgos kovács kezét a műhely végén levő fatábla felé nyújtja és így szól:*
- Azon szokták a rövid életűek kipróbálni azokat az eszközöket, amikben kételkednek!
- Nem a fegyverben kétkedem, hanem magamban. Régen használtam ilyet, kíváncsi volnék, mennyire jöttem ki a gyakorlatból.
"Már ha egyáltalán tényleg használtam..."
- Hát, az nem az én bajom! A rövid életűek könnyen felejtenek.
*Legyint egyet, s vissza fordul dolgához. Ekkor pedig Wex nekilát dobálni a fegyvereket.*
365. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2011-08-21 17:26:52
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
*Mortel délutánra teljesen elfárad. Nincs hozzászokva az üllőn való kalapáláshoz. Majdhogynem izomlázzal küszködik bal karjában. A nagy forróságtól több liternyi vizet veszít. Ez a munka nem neki való. Feladja. Tőr nélkül pucérnak érzi magát. De, a kovács nem fogja alig egy napnyi munkáért odaadni. Vizet fröcsköl magára melyen lehűti kissé magát. Majd, övét kihúzza nadrágjából. A kovács meglepődik, de nem tesz semmi hirtelen mozdulatot. Megvárja mit akar kezdeni vele. A sötételf a speciálisan kialakított övből pénzt vesz elő. Mortel felkészült minden eshetőségre, ezért készítette a tolvajbiztos övét. Megkéri a kovácsot mutassa meg neki a legjobb fegyvereket, majd hosszabb válogatás után kiválasztja a legjobb súlyponttal rendelkező tőrt.*
-Egy ilyet kérnék, kissé vékonyabb kialakításban és méregcsatornával!Pár napon belül jövök.
*A drow kicsengeti az érte járó aranyat majd sietősen távozik.*
A hozzászólás írója (Quin Mortel) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2011.08.21 17:30:47
364. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2011-08-21 10:35:38
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
*Már az első este alaposan magára zárta hálószoba ajtaját a kovács. Egy percig sem titkolta félelmét a bűzlő és visszataszító sötételfel szemben. A polcokon logó fegyvereket is elrakta egy zárható ládába. Mortel a kohó mellé telepedett, mely melege, hamar elálmosította a kemény nap után. Éjszaka különös rémálmok gyötörték, mintha újra átélte volna az erdőben elszenvedett haláltusáját. Halk érthetetlen hangokat hallatott. Teste többször megrezdült a kemény kövön. Őt sosem zavarta az ,hogy nem ágyban alszik, menekülései során többször aludt szabad ég alatt és hozzá volt már szokva. Hajnaltájt lassan kezdett megnyugodni lelke és rémálmai továbbszálltak. Kemény fizikai munkát végzett az előző este. A kovács akinek még a nevét sem tudta, alaposan megdolgoztatta. Mortel alig beszélt valamit és a kovács sem akarta igazán erőltetni a dolgot. Most hogy kezd virradni még szívesen aludt volna pár órácskát. Pokrócát szorosan magára húzta. A kohóban már csak parázslik a tűz, és a csípős reggel hamar felébresztette őt. A sötételf néhány torna gyakorlattal kezdi a napot. Majd fát és szenet rak a kohóba és a fújtatóval újjáéleszti benne a tűzet. Közben a kovács ajtaja is halk kattogással kinyílik. Beleszagol újra a levegőbe az ajtóban álló kovács.*
-Fürödj meg ha, de most ha maradni akarsz!
*Ellentmondást nem tűrő hangon veti oda a szavakat a sötételfnek. Mortel eleget tesz óhajának, majd újra beletemetkeznek a munkába.*
363. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2011-08-20 23:09:11
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
*Mortel nem leplezi csalódottságát, mikor a kovácsműhelyhez érnek. Olyan érzése támad, mintha Magori le akarná rázni. Magorit befolyásolhatónak hitte, de úgy tűnik tévedett. A kovácsműhely melege felmelegíti Mortel kihűlt testét. Több napot is fekhetett eszméletlenül az erdőben. Most, hogy az íjászt nem érdeklik csak a fegyverek, róla tudomást sem véve, úgy dönt, sarkon fordul. Már nem érez semmiféle hálát Magorival szemben. Sőt kissé dühös is rá, ami rá nézve nem túl jó jel. "Vajon miért kísért el a kovácshoz, hisz tudja, hogy nincs pénzem." Mortel megtorpan, rájön, hogy fegyverre van szüksége. Most, hogy jótevője lerázza újra védtelen és sebezhető lesz. Lehet, hogy a csodaszerek sem fognak hatni, amit oly büszkén adott neki Magori. A kovács fintorogva nézi Mortelt, aki úgy néz ki mint egy otthontalan a szegénynegyedből, aki a pöcegödör mellett töltötte idejét. Magori is furcsa grimaszokat kezd el vágni. Mortel-t persze nem zavarja a bűz, ami árad belőle. Már régen hozzászokott, olyannyira, hogy ő szinte már nem is érzi. A kovács mintha azt lesné, nem-e éppen rabolni jött. Persze Mortel fejében megfordult a dolog, de a büszkesége nem engedi. Magori közben sarkon fordul mindenféle előjel nélkül. Mortel még csak utána sem néz, és úgy dönt megszólítja a gyanakvó kovácsot a maga nyers modorával.*
-Munka van?
*A kovács hosszabb habozás után, úgy dönt, jobb nem újat húzni egy haramiával. beleegyezik, hogy Mortel dolgozhasson kicsit nála. Persze a sötételf számára nagyon megterhelő a munka jelenlegi fizikumára tekintve. Végül megegyeznek, hogy egy tőrért cserébe nála marad egy darabon.*
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2011.08.21 12:14:53, a következő indokkal:
Múlt helyett jelenidő.
362. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2011-08-20 22:14:10
Rang: Játékos
IC üzenetek: 255
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
*A kovács műhely belül nagyon meleg. Borsovádnak az orra nem bírja a csípős forró légkört. Tüsszögni kezd, újra és újra. Miután abbahagyja, szemét a falra szegezi. Az állát leejti. Díszes kardok, pajzsok, íjak buzogányok és tőrök sokasága található a falon.*
- De szép fegyverek. Vajon milyen árba lehet egy íj? *Teszi fel magának a kérdést. Megsimogatja az egyik eszközt, majd továbbhalad a bejárati folyosónál. A fémek szaga egyre érezhetőbb.*
- Üdvözletem nagyuram. Megnézhetném a portékáját? *Kérdezi az íjász.*
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2011.08.20 22:21:35, a következő indokkal:
Jelek pótlása; helyesírási hibák javítása.
361. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2011-08-20 21:54:14
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
-Karcolás?
*Mortel elneveti magát persze csak annyira, hogy ne fájjon nagyon a gyomorszája*
-Már megbocsáss, de majdnem megöltek. Nem is tudom minek köszönhetem igazán az életem. Félek, hogy sokáig kell ágyban feküdnöm mert belső sérüléseim is lehetnek.
*A sötételf arcán nehezen észrevehető mosoly támad mikor a gyógynövényt átnyújtja Magori.*