//Ká//
* Ez így van, az óriások játszmájába nem sok beleszólása lehet a közembernek. A helyzet pedig az, hogy az igazi óriások nem nemesek, vagy főnemesek, hanem azok a másik létsíkról érkezett entitások, kik most is feltűntek. Azonban Omon szerint vajmi kevés az esély arra, hogy csak véletlenül keveredtek ide ezek az "istenek", valószínűleg több közük van az itteni élet létrejöttében, mint azt az emberek és más népek gondolnák. Vagy, ha nem is csak ők hozták létre a világot, hát az szinte kizárt, hogy mielőtt megmutatták magukat az "emberek" előtt (az egyszerűség kedvéért maradjunk csak ennél a megnevezésnél), ne figyelték volna őket, akár már az első elf megjelenése óta. És ilyenkor jön csak rá az elf fia, hogy valóban milyen apró kis alkotórésze ennek a világnak. Ez ellen pedig tenni akar - legalább annyit, hogy az átlag fölé kerüljön. Itt nem feltétlenül hírnévről, vagy vagyonról van szó, inkább arra akar törekedni, hogy minél többet megtudjon a világról. Nem véletlenül született elfnek, ezáltal lehetőséget biztosítva magának, hogy akár kétszáz évig is élhessen és tanulhasson. *
- Talán. De szerintem ne gyötörjük magunkat ezzel, előbb lássuk azokat a szegénynegyedi palotákat. * Mondja egy kevés humorral hangjában. Természetesen tudja, hogy ha a szegénynegyedben akarnak palotát venni, akkor jobban teszik, ha gyűjtenek még egy kicsit és építtetnek egyet. *
- Már csak azért is. * Bólint a lovak szükségeltetinek ételfogyasztással történő kielégítésére, mely valóban a templomkert füvével történne, ha itt állnának meg. *
- Mondjuk a szegénynegyedben meg, ha nem figyelünk, könnyen nyomuk veszhet. Akár egy enyveskezű tolvaj miatt, akár mert egy távol lakó öregasszony kertjében találják meg a legjobb minőségűnek tűnő füvet. * Vigyorodik el. *
- Szóval én is az istállóra szavazok, nem olyan nagy ez a város, hogy egy fertályóránál több kelljen a körbesétálásához. * Már ha nincs tömeg. És ha nem bottal jár az elf, mint egy öregember. Ám neki aztán nem akadály, ha sétálni kell egy kicsit, hiszen valahogy vissza kell rá szoknia így két hat kihagyás után. *
- Valóban... * Mármint tényleg mindjárt ott vannak. A sírok lassan egyre ritkásabb elrendezést vesznek fel, a templom pedig vészesen közeledik hozzájuk. Vagy ők hozzá. Nézőpont kérdése. *
- Hmm... Mocsok? Nekem a Ká jobban tetszik, ha nem gond, annál maradok. * No, hogy miért is lett Mocsok a neve a sötételfnek, az jó kérdés, most inkább hanyagolja az ilyennemű kérdését. *
- Egyébként nem is tudtam, hogy barátszerzéssel is lehet pénzt keresni... * Gondolkozva megvakarja állát, majd vállat von. *
- Végül is az az elf dolga, hogy mindig tanuljon valamit. * Mosolyodik el. *
- Én meg vándorlással éltem túl eddig. A vándorokat nem súlytja ám a városi adó... Legalábbis nem közvetlenül. Mondjuk az utóbbi időben viszonylag békésen éldegéltem már itt Arthenior környékén. Gyerekkoromban meg a Víz városának utcáin... öhm... simogattunk békákat. * Elvégre mégis csak egy majdhogynem úri, de legalábbis vagyonos kisasszonnyal beszélget, örülhet, hogy tegezheti. *
- Apropó, te mi akartál lenni kis korodban? Gondolom nem feltétlenül vallás-itató-boltos. * Ennél jobb megnevezést nem talál erre a foglalkozásra. Miután elmondja kérdéseit, figyelmesen hallgatja azokra a választ. *