Amon Ruadh - Tharg birtokok
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 12 (221. - 240. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
240. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-02-20 21:43:25
Üzenet elküldve: 2018-02-20 21:43:25
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Myna//
*Úgy tűnik, valami utazó kurtizánnal, de legalábbis bő vérű táncossal hozta össze őket a jó szerencse. Sydben feldereng, hogy ő tulajdonképpen férfiből van és ezzel bizonyos igények járnak együtt.*
-Ami azt illeti, szegről-végről mi is thargok vagyunk *mondja a lova orrát simogató nőnek* szóval lehet, hogy minket keresel. *Fáradtan mosolyog.* Amon Ruadh kapuit ilyenkor már bezárják. A mi szállásunk a közelben van. Ugyan egyelőre még nem túl komfortos, de vannak takaróink, van ételünk, italunk és van pénzünk. *Egy egészen kicsit megcsörrenti az erszényét.* Sikeres küldetésről térünk vissza, szóval mulatni készülünk. Ha gondolod, csatlakozz!
*Azért van egy kis fanyar szájíze. Tényleg rájuk fér kiereszteni a feszültséget, de a halott lány Harlien lován és az óriás feje a nyerge mellett nem emeli a hangulatot.*
-Nem tudnám megmondani, honnan vagy ismerős. Talán csak nagyon hasonlítasz valakire. De ha eszembe jut, szólni fogok. *Megint egy fáradt mosoly. Lassan indulna már, a többieket sem akarja megváratni, úgyhogy a kezét nyújtja a lánynak, hogy a lóra segítse, ha jönne.*
-Hogy döntesz? Velünk tartasz?
*Úgy tűnik, valami utazó kurtizánnal, de legalábbis bő vérű táncossal hozta össze őket a jó szerencse. Sydben feldereng, hogy ő tulajdonképpen férfiből van és ezzel bizonyos igények járnak együtt.*
-Ami azt illeti, szegről-végről mi is thargok vagyunk *mondja a lova orrát simogató nőnek* szóval lehet, hogy minket keresel. *Fáradtan mosolyog.* Amon Ruadh kapuit ilyenkor már bezárják. A mi szállásunk a közelben van. Ugyan egyelőre még nem túl komfortos, de vannak takaróink, van ételünk, italunk és van pénzünk. *Egy egészen kicsit megcsörrenti az erszényét.* Sikeres küldetésről térünk vissza, szóval mulatni készülünk. Ha gondolod, csatlakozz!
*Azért van egy kis fanyar szájíze. Tényleg rájuk fér kiereszteni a feszültséget, de a halott lány Harlien lován és az óriás feje a nyerge mellett nem emeli a hangulatot.*
-Nem tudnám megmondani, honnan vagy ismerős. Talán csak nagyon hasonlítasz valakire. De ha eszembe jut, szólni fogok. *Megint egy fáradt mosoly. Lassan indulna már, a többieket sem akarja megváratni, úgyhogy a kezét nyújtja a lánynak, hogy a lóra segítse, ha jönne.*
-Hogy döntesz? Velünk tartasz?
239. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-02-20 21:14:27
Üzenet elküldve: 2018-02-20 21:14:27
ÚJ
![>Myna Foks [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/767_ember-felelf_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
//Sydnarus//
*Hangokat hall, alig ha nem lovak meg lovasok közelednek, na de nem foglalkozik különösebben velük, amíg a közelébe nem jön az egyik. Felpillant és hát mivel van hátasa, így a köpenyt nem gombolja össze, hadd látszódjon a táncos ruhája meg minden más, amit nem takar anyag.*
-Myna vagyok és a thargokhoz tartok, de hogy pontosan kit keresek még nem tudom. *Kicsit közelebb lép és megsimogatja a ló orrát, az mindig olyan puha, kellemes érzés simogatni.*
-Nekem nem vagy ismerős, na de nézd el nekem, hogy nem jegyzek meg minden férfit, akivel találkozom. *Meg is vonja kicsit a vállát, nem tehet róla, hogy nem hagyott nyomot benne ez a Sydnarus, a neve ismerős, a többi nem annyira.*
-De ha megmondod, honnan vagyok ismerős és mikor volt, talán eszembe jut minden.
*Hangokat hall, alig ha nem lovak meg lovasok közelednek, na de nem foglalkozik különösebben velük, amíg a közelébe nem jön az egyik. Felpillant és hát mivel van hátasa, így a köpenyt nem gombolja össze, hadd látszódjon a táncos ruhája meg minden más, amit nem takar anyag.*
-Myna vagyok és a thargokhoz tartok, de hogy pontosan kit keresek még nem tudom. *Kicsit közelebb lép és megsimogatja a ló orrát, az mindig olyan puha, kellemes érzés simogatni.*
-Nekem nem vagy ismerős, na de nézd el nekem, hogy nem jegyzek meg minden férfit, akivel találkozom. *Meg is vonja kicsit a vállát, nem tehet róla, hogy nem hagyott nyomot benne ez a Sydnarus, a neve ismerős, a többi nem annyira.*
-De ha megmondod, honnan vagyok ismerős és mikor volt, talán eszembe jut minden.
238. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-02-20 21:05:58
Üzenet elküldve: 2018-02-20 21:05:58
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Myna//
*Itt már nem kell annyira sietni, veszélyes is lenne a sötétben, fáklyafénynél. Ahogy hátra tekintgetve látja, legalábbis Harlien is kimerült, lova is le-lemaradozik. Nem csoda, két embernyi terhet cipel. Szóval visszább vesz a tempóból. Milyen szerencse, így éppen időben veszi észre az út mellett tollászkodó, köpenyes nőt. Fáradsága ellenére győz a kíváncsiság és mellé érve megállítja a lovát, hogy megérdeklődje a szőkeségtől, mi járatban. A többieknek is int, hogy rövid pihenőt tartanak.*
-Mindjárt megyünk tovább *nyugtatja a kis csapatot, aztán a lányhoz fordul.* Szép estét! A nevem Sydnarus. Ki vagy te és hová tartasz?
*Ahogy a fáklya fénye a nő arcára esik, Syd fejében feldereng egy kép, még Artheniorból. Hunyorogva hajol közelebb.*
-Nem találkoztunk mi már valahol?
*Itt már nem kell annyira sietni, veszélyes is lenne a sötétben, fáklyafénynél. Ahogy hátra tekintgetve látja, legalábbis Harlien is kimerült, lova is le-lemaradozik. Nem csoda, két embernyi terhet cipel. Szóval visszább vesz a tempóból. Milyen szerencse, így éppen időben veszi észre az út mellett tollászkodó, köpenyes nőt. Fáradsága ellenére győz a kíváncsiság és mellé érve megállítja a lovát, hogy megérdeklődje a szőkeségtől, mi járatban. A többieknek is int, hogy rövid pihenőt tartanak.*
-Mindjárt megyünk tovább *nyugtatja a kis csapatot, aztán a lányhoz fordul.* Szép estét! A nevem Sydnarus. Ki vagy te és hová tartasz?
*Ahogy a fáklya fénye a nő arcára esik, Syd fejében feldereng egy kép, még Artheniorból. Hunyorogva hajol közelebb.*
-Nem találkoztunk mi már valahol?
237. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-02-20 20:19:00
Üzenet elküldve: 2018-02-20 20:19:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
*Na már elég jól látja a hegyet, közel lehet, sőt talán már a thargok birtokára is léphetett, a fene tudja, nincs itt semmi határvonal a földön. Na de mit érdekli ez őt, ideje kicsit pihenni, nem fáradtan kell betoppanni a nagyságok elé. Leveszi a csuklyáját és közben lehuppan a földre. Ideje a táskájában turkálni, van nála kis tükör, meg kefe is, hogy kifésülje szép hosszú szőke fürtjeit. Arcát is megnézi hogy néz ki, a kulacsából önt vizet, hogy megmossa, majd előveszi a fekete tust, hogy befesse a pilláit, majd kihúzza a szemét, hagyja megszáradni, onnantól ezzel sem lesz gondja és jobban is fest tőle. Elpakolja az eszközeit vissza a táskájába, majd megigazgatja magán a kis hastáncos ruháját is a köpeny alatt.*
236. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-02-20 19:21:13
Üzenet elküldve: 2018-02-20 19:21:13
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Embervadászat - Hazatérés//
*Végre valahára elérik a thargok birtokait, és ezzel végre Harlien is eltemeti magában kialakulófélben lévő üldözési mániáját. Közben eszébe jut, hogy talán nem lenne rossz ötlet lepihenni az éjszakára a fogadóban.*
- Ö, halljátok? Izé...
*Ezzel természetesen csak annyit akar mondani, hogy a fogadóban kellene megszállniuk, ámbár eszébe jut egy hátráltató tényező is. Nem egészen biztos benne, hogy élettelen szerzetesnőket is elszállásolnak ott.*
- Semmi.
*Reményvesztetten kullog tovább lova hátán, beletörődvén a gondolatba hogy folytatniuk kell útjukat.*
*Végre valahára elérik a thargok birtokait, és ezzel végre Harlien is eltemeti magában kialakulófélben lévő üldözési mániáját. Közben eszébe jut, hogy talán nem lenne rossz ötlet lepihenni az éjszakára a fogadóban.*
- Ö, halljátok? Izé...
*Ezzel természetesen csak annyit akar mondani, hogy a fogadóban kellene megszállniuk, ámbár eszébe jut egy hátráltató tényező is. Nem egészen biztos benne, hogy élettelen szerzetesnőket is elszállásolnak ott.*
- Semmi.
*Reményvesztetten kullog tovább lova hátán, beletörődvén a gondolatba hogy folytatniuk kell útjukat.*
235. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-02-20 18:14:31
Üzenet elküldve: 2018-02-20 18:14:31
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Embervadászat - Hazatérés//
*Cotys nem kis megkönnyebbülésére baj nélkül érik el a Tharg birtokokat. Távolabb már látszik az aludni készülődő Amon Ruadh is. A félvér mosolyogva gondol arra, hogy a jövőben alighanem közöttük fognak élni. Nem is olyan régen még nem is gondolta volna, hogy ez megeshet. Újra hátra pillant, hogy ellenőrizze Harlient.*
~Úgy tűnik minden teljesen rendben van.~
*Sydre egy jókedvűnek szánt mosolyt villant, de egyáltalán nem biztos benne, hogy a másik látja is azt a lassan beálló sötétségben. Így aztán hangban is kifejezésre juttatja véleményét.*
-Akkor húzzunk bele! Hajrát!
*Cotys nem kis megkönnyebbülésére baj nélkül érik el a Tharg birtokokat. Távolabb már látszik az aludni készülődő Amon Ruadh is. A félvér mosolyogva gondol arra, hogy a jövőben alighanem közöttük fognak élni. Nem is olyan régen még nem is gondolta volna, hogy ez megeshet. Újra hátra pillant, hogy ellenőrizze Harlient.*
~Úgy tűnik minden teljesen rendben van.~
*Sydre egy jókedvűnek szánt mosolyt villant, de egyáltalán nem biztos benne, hogy a másik látja is azt a lassan beálló sötétségben. Így aztán hangban is kifejezésre juttatja véleményét.*
-Akkor húzzunk bele! Hajrát!
234. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-02-20 17:41:29
Üzenet elküldve: 2018-02-20 17:41:29
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Embervadászat - Hazatérés//
*Végre elfogynak a föléjük boruló fák és nem messze megpillantja a tharg város, Amon Ruadh fényeit. Útjelzőnek remek, de biztonságot már nem jelent ilyen késői órán. Sőt, ami azt illeti, csak egy újabb veszély a tudatlan vándornak, hiszen a thargok híresen ideges népek és sötétedés után hajlamosak előbb nyilazni, aztán kérdezni, akár a reggelt is megvárva a kérdezéssel. Syd nem is szándékozik a falak közelébe menni. A fogadóban megállás megfordul a fejében, de ha egyszer lóról szállnak, egy ilyen hosszú és kimerítő utazás után magát sem bírná rávenni a tovább indulásra, nem, hogy a többieket. Arról nem is beszélve, hogy szerencsétlenkedhetnének a halottal. Nem, a legjobb lesz megállás nélkül menni tovább, még ha ez újabb fáklyák elhasználását jelenti is az erdő miatt.*
-Gyerünk, már nagyon közel járunk! *szól hátra, de rájön, magát is biztatja.*
*Végre elfogynak a föléjük boruló fák és nem messze megpillantja a tharg város, Amon Ruadh fényeit. Útjelzőnek remek, de biztonságot már nem jelent ilyen késői órán. Sőt, ami azt illeti, csak egy újabb veszély a tudatlan vándornak, hiszen a thargok híresen ideges népek és sötétedés után hajlamosak előbb nyilazni, aztán kérdezni, akár a reggelt is megvárva a kérdezéssel. Syd nem is szándékozik a falak közelébe menni. A fogadóban megállás megfordul a fejében, de ha egyszer lóról szállnak, egy ilyen hosszú és kimerítő utazás után magát sem bírná rávenni a tovább indulásra, nem, hogy a többieket. Arról nem is beszélve, hogy szerencsétlenkedhetnének a halottal. Nem, a legjobb lesz megállás nélkül menni tovább, még ha ez újabb fáklyák elhasználását jelenti is az erdő miatt.*
-Gyerünk, már nagyon közel járunk! *szól hátra, de rájön, magát is biztatja.*
233. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-02-20 17:29:47
Üzenet elküldve: 2018-02-20 17:29:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Learon már azt se tudja, hogy mit gondoljon, így marad annál, amit két asszonya is mondott. Össze kell feküdni fűvel, fával, de a legjobb a fűvel! Akkor lát az ember az égben legelésző felhőkecskéket, meg sok mindent is.* ~Nem csak felhőcskeszerűt, ahogy az a cuki kis vörös-démon, Zia mondta. Na, ha nem lett volna olyan kis gonosz, akkor vele is lefeküdtem volna! Na mindegy!~ *Húzza el egy pillanatra a száját a kellemetlen emlék miatt.*
-Az a jó! Fő a fantázia! *Aztán amikor Drina közli, hogy vissza kell mennie a fogadóba, Learon feláll még a lány előtt, ezzel is kimutatva, hogy milyen illemtudó paraszt is ő.*
-Nos, nagyon örültem, hogy beszélgettünk! *A felajánlásra, hogy látogasson el, bólint egyet.*
-Mindenképpen meg fogom még ejteni azt az utat, hiszen sokszor van elintéznivalóm a Vashegyen, és a Tavernában van a legjobb almatea a környéken! ~Már nem sokáig! Amint terem az almafa nálam, máris szárítani fogom magamnak!~ *Ezt viszont nem mondja ki hangosan, mert tiszteletlenségnek érzi.*
-Nos, akkor, ha ön erre jár, és kedve támad beszélgetni, nyugodtan jöjjön majd be! Nemsokára lesz borom, vendégem egy kupára, de sajt mindig akad! *Vigyorog a férfi, majd búcsút int a lánynak, és kedves bárányai is odajönnek, hogy még utoljára megsimogassa őket a fogadóskisasszony.*
*Learon már azt se tudja, hogy mit gondoljon, így marad annál, amit két asszonya is mondott. Össze kell feküdni fűvel, fával, de a legjobb a fűvel! Akkor lát az ember az égben legelésző felhőkecskéket, meg sok mindent is.* ~Nem csak felhőcskeszerűt, ahogy az a cuki kis vörös-démon, Zia mondta. Na, ha nem lett volna olyan kis gonosz, akkor vele is lefeküdtem volna! Na mindegy!~ *Húzza el egy pillanatra a száját a kellemetlen emlék miatt.*
-Az a jó! Fő a fantázia! *Aztán amikor Drina közli, hogy vissza kell mennie a fogadóba, Learon feláll még a lány előtt, ezzel is kimutatva, hogy milyen illemtudó paraszt is ő.*
-Nos, nagyon örültem, hogy beszélgettünk! *A felajánlásra, hogy látogasson el, bólint egyet.*
-Mindenképpen meg fogom még ejteni azt az utat, hiszen sokszor van elintéznivalóm a Vashegyen, és a Tavernában van a legjobb almatea a környéken! ~Már nem sokáig! Amint terem az almafa nálam, máris szárítani fogom magamnak!~ *Ezt viszont nem mondja ki hangosan, mert tiszteletlenségnek érzi.*
-Nos, akkor, ha ön erre jár, és kedve támad beszélgetni, nyugodtan jöjjön majd be! Nemsokára lesz borom, vendégem egy kupára, de sajt mindig akad! *Vigyorog a férfi, majd búcsút int a lánynak, és kedves bárányai is odajönnek, hogy még utoljára megsimogassa őket a fogadóskisasszony.*
232. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-02-20 15:16:23
Üzenet elküldve: 2018-02-20 15:16:23
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kalácsfalvától nem messze//
*Sejtette, hogy húga nem elégszik meg azzal a válasszal, amit kapott. Viszont remélte, hogy nem kezdi el boncolgatni a témát és ha mégis, akkor azt a jövőben teszi majd, nem akkor, mikor O'derant a fáradság, a sötétség zord mocsarába húzza. Próbál nyugodtan lélegezni, de érzi, hogy egyre jobban remeg a hirtelen támadt dühtől. *
~Mindig azok a hülye kérdések. Az őrületbe fog kergetni. Mit érdekli, mi lesz? Ha elbuknak, akkor elbuknak. És ez a táskás dolog. Miért tesz úgy, mintha nem tudnám. ~
*Így telik el néhány másodperc, majd hirtelen felpattan és elindul. *
-Várj itt! *Krákogja hátra, majd elindul vissza az úton, mindaddig, míg meg nem találja, az otthagyott követ. Vagy talán egy másikat? igazából nem fontos. Szépen lassan visszasétál, közben érzi, hogy a remegés is alább hagyott és már a hangját is képes megfelelően használni. Mire visszaér, szinte már teljesen megnyugszik. Nem is érti már, mire fel volt, az előző eszmefuttatása, de betudja a fáradságnak. Legalább is reméli, hogy csak az volt. Felemeli a követ a kezében, hogy Othaly jól láthassa, majd egy közeli pocsolyába dobja. Egy kisebb csattanás, egy kis bugyborékolás, majd a kő nyomtalanul eltűnik. *
-Ez lesz. Egy pillanatnyi fájdalom, majd örök merülés a sötétségben, mindaddig, amíg nem marad belőlünk más, csak az emlékünk. De ki is emlékezne ránk? Az út egy ideig biztos hordozná a lábunk nyomát, de egy idő után ő is elfelejtene minket és akkor már csak az üresség maradna. *Mondja, miközben visszaroskadt a fa mellé. *Néha elgondolkodom rajta, lehet nem is lenne olyan rossz. Elfelejteni mindet és hagyni, hogy ellepjen a sötétség.
*Sejtette, hogy húga nem elégszik meg azzal a válasszal, amit kapott. Viszont remélte, hogy nem kezdi el boncolgatni a témát és ha mégis, akkor azt a jövőben teszi majd, nem akkor, mikor O'derant a fáradság, a sötétség zord mocsarába húzza. Próbál nyugodtan lélegezni, de érzi, hogy egyre jobban remeg a hirtelen támadt dühtől. *
~Mindig azok a hülye kérdések. Az őrületbe fog kergetni. Mit érdekli, mi lesz? Ha elbuknak, akkor elbuknak. És ez a táskás dolog. Miért tesz úgy, mintha nem tudnám. ~
*Így telik el néhány másodperc, majd hirtelen felpattan és elindul. *
-Várj itt! *Krákogja hátra, majd elindul vissza az úton, mindaddig, míg meg nem találja, az otthagyott követ. Vagy talán egy másikat? igazából nem fontos. Szépen lassan visszasétál, közben érzi, hogy a remegés is alább hagyott és már a hangját is képes megfelelően használni. Mire visszaér, szinte már teljesen megnyugszik. Nem is érti már, mire fel volt, az előző eszmefuttatása, de betudja a fáradságnak. Legalább is reméli, hogy csak az volt. Felemeli a követ a kezében, hogy Othaly jól láthassa, majd egy közeli pocsolyába dobja. Egy kisebb csattanás, egy kis bugyborékolás, majd a kő nyomtalanul eltűnik. *
-Ez lesz. Egy pillanatnyi fájdalom, majd örök merülés a sötétségben, mindaddig, amíg nem marad belőlünk más, csak az emlékünk. De ki is emlékezne ránk? Az út egy ideig biztos hordozná a lábunk nyomát, de egy idő után ő is elfelejtene minket és akkor már csak az üresség maradna. *Mondja, miközben visszaroskadt a fa mellé. *Néha elgondolkodom rajta, lehet nem is lenne olyan rossz. Elfelejteni mindet és hagyni, hogy ellepjen a sötétség.
231. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-02-20 11:04:11
Üzenet elküldve: 2018-02-20 11:04:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Hát Drinának egész más véleménye volna errőla dologról. Nem úgy van az, hogy csak úgy fűvel-fával össze kell fetrengeni. Bár a varázsló nagyon is megmozgatta a fantáziáját és még az is lehet, hogy épp nincs senkije.*
- Ahogy jónak látja!
*Hagyja rá Learonra a dolgot, elvégre nem akarja ráerőszakolni segítségét. Azért reménykedik benne, hogy akad majd segítsége, hogy véghez vihesse világmegváltó terveit.*
- Túlságosan borúsan látja ezt a dolgot!
*Drina kicsit kezd összezavarodni. Most akkor ajnározza vagy szidja Taitost?*
- Ha már így kérdezi, én bárkiről el tudok képzelni bármit!
*Ideje lassan továbbállnia, mert a fogadó népe már lehet hogy várja.*
- Nekem viszont lassan indulnom kell sajnos! Ha ideje engedi nézzen be a Tavernába!
*Hát Drinának egész más véleménye volna errőla dologról. Nem úgy van az, hogy csak úgy fűvel-fával össze kell fetrengeni. Bár a varázsló nagyon is megmozgatta a fantáziáját és még az is lehet, hogy épp nincs senkije.*
- Ahogy jónak látja!
*Hagyja rá Learonra a dolgot, elvégre nem akarja ráerőszakolni segítségét. Azért reménykedik benne, hogy akad majd segítsége, hogy véghez vihesse világmegváltó terveit.*
- Túlságosan borúsan látja ezt a dolgot!
*Drina kicsit kezd összezavarodni. Most akkor ajnározza vagy szidja Taitost?*
- Ha már így kérdezi, én bárkiről el tudok képzelni bármit!
*Ideje lassan továbbállnia, mert a fogadó népe már lehet hogy várja.*
- Nekem viszont lassan indulnom kell sajnos! Ha ideje engedi nézzen be a Tavernába!
230. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-02-20 09:41:30
Üzenet elküldve: 2018-02-20 09:41:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kalácsfalvától nem messze//
*Az egyszerű és tömör válaszra csupán egy sóhajjal válaszol. Ha átlagos, gond nélküli kiskamasz lenne, most bizonyára szemforgatva lehuppant volna ő is a földre O'deran mellé, hogy egyértelműen láthassa a másik, nem ilyen válaszra volt kíváncsi.
Ehelyett inkább kissé bosszúsan pillant testvérére és szó nélkül megfelezi a táskából előkerült maradék élelmet, a saját adagját pillanatok alatt befalja, a másikat pedig otthagyja. Tudja jól, hogy mennyit evett testvére a hosszú séta alatt és mennyit nem. Nem kell, hogy nagylelkűsködjön vele. Ők egyenlőek. Neki is jár annyi, mint neki és fordítva. Hiába tűnik kisebbnek, nem az. Legfeljebb, ha a centiket nézik.
A közbeiktatott pihenő viszont hiába szükséges, az ő helyzetükben igen veszélyes. Túlságosan hideg van ahhoz, hogy kellő energiát gyűjtve aludhassanak egy keveset. Ha mégis így tennének, kevés eséllyel élnék meg a reggelt.
Ez a tudás egyike azoknak a bölcs tanításoknak, melyekkel apjuk elátta őket halála előtt. Ki hitte volna akkor, hogy ilyen hamar szükségük lesz e bölcselet alkalmazására.
Othaly tehát hagyja, hogy bátyja pihenjen egy kicsit, de ő nem meri lecsukni a szemét. Inkább O'deran alá tuszkolja a táskát, mert hiába van melegnek ható kabátjuk, nem árt, ha a testhez simuló vásznon kívül más is elválasztja a fiút a hideg földtől.
Neki egyelőre az is elég, hogy a lábát pihenteti, bár néhány perc múlva ólom súllyal nehezedik rá a fáradtság. De nehéz lesz innen tovább menniük. Az időjárás ellenére olyan kényelmes itt ülni.*
- O'deran.
*Ez jó és megszokott kezdés.*
- Tudom, hogy menni fog, de... Szerinted mi lenne, ha mégsem?
*Így legalább ő sem alszik el.*
A hozzászólás írója (Othaly Dralthurin) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.02.20 09:42:11
*Az egyszerű és tömör válaszra csupán egy sóhajjal válaszol. Ha átlagos, gond nélküli kiskamasz lenne, most bizonyára szemforgatva lehuppant volna ő is a földre O'deran mellé, hogy egyértelműen láthassa a másik, nem ilyen válaszra volt kíváncsi.
Ehelyett inkább kissé bosszúsan pillant testvérére és szó nélkül megfelezi a táskából előkerült maradék élelmet, a saját adagját pillanatok alatt befalja, a másikat pedig otthagyja. Tudja jól, hogy mennyit evett testvére a hosszú séta alatt és mennyit nem. Nem kell, hogy nagylelkűsködjön vele. Ők egyenlőek. Neki is jár annyi, mint neki és fordítva. Hiába tűnik kisebbnek, nem az. Legfeljebb, ha a centiket nézik.
A közbeiktatott pihenő viszont hiába szükséges, az ő helyzetükben igen veszélyes. Túlságosan hideg van ahhoz, hogy kellő energiát gyűjtve aludhassanak egy keveset. Ha mégis így tennének, kevés eséllyel élnék meg a reggelt.
Ez a tudás egyike azoknak a bölcs tanításoknak, melyekkel apjuk elátta őket halála előtt. Ki hitte volna akkor, hogy ilyen hamar szükségük lesz e bölcselet alkalmazására.
Othaly tehát hagyja, hogy bátyja pihenjen egy kicsit, de ő nem meri lecsukni a szemét. Inkább O'deran alá tuszkolja a táskát, mert hiába van melegnek ható kabátjuk, nem árt, ha a testhez simuló vásznon kívül más is elválasztja a fiút a hideg földtől.
Neki egyelőre az is elég, hogy a lábát pihenteti, bár néhány perc múlva ólom súllyal nehezedik rá a fáradtság. De nehéz lesz innen tovább menniük. Az időjárás ellenére olyan kényelmes itt ülni.*
- O'deran.
*Ez jó és megszokott kezdés.*
- Tudom, hogy menni fog, de... Szerinted mi lenne, ha mégsem?
*Így legalább ő sem alszik el.*
A hozzászólás írója (Othaly Dralthurin) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.02.20 09:42:11
229. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-02-19 19:20:31
Üzenet elküldve: 2018-02-19 19:20:31
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Mi//
*Érti ő a célzást, így vigyorog vissza máris kajánul, ám de marad. A gyertyatartó, és az ötödik kerék sosem kívánatos poszt, általában kifejezetten a feleslegességet jelzi. Mondjuk négy sudár leány mellett ötödiknek lenni, véleménye szerint azért még eléggé rendben van. A lényeg, hogy utasításokat a Hadúrtól kap, így sajnálatos módon továbbra is emelnie kell jelenlétével a bimbózó románcot.
A vacsora dolga se egyszerű.*
-Meg.
*És szavát bizonyítandó harap máris a cipóba. Majd kelletlenül bújik ki az elemózsiás tarisznya pántjából és löki azt Syoud felé.
Mágust nem ismer, néz azért körbe, kíváncsian, hátha ott lapul egy merő véletlenségből a háta mögött.*
-Az itt nincs.
*Osztja meg legendás felderítői véleményét a nővel, majd pislog kettőt értetlenül az elfre, mikor az a fogadót említi. Szerencsére gyors észjárású kölyök ő, és ha azt kell mérlegelni, hogy a hideg éjszakába kajtasson mágus után, vagy a meleg kocsmában henyéljen hamar hoz döntést.*
-Jahm.
*Bólogat máris serényen a javaslatra.*
-Tuti ott lebzsel vagy egy tucat.
*Indul meg máris, további parancsra nem várva, vissza arra, amerről jött. Tapintatosságát bizonyítandó tartva a három lépés távolságot, siet előre, hadd enyelegjenek azok ketten, meg a kulacs.*
*Érti ő a célzást, így vigyorog vissza máris kajánul, ám de marad. A gyertyatartó, és az ötödik kerék sosem kívánatos poszt, általában kifejezetten a feleslegességet jelzi. Mondjuk négy sudár leány mellett ötödiknek lenni, véleménye szerint azért még eléggé rendben van. A lényeg, hogy utasításokat a Hadúrtól kap, így sajnálatos módon továbbra is emelnie kell jelenlétével a bimbózó románcot.
A vacsora dolga se egyszerű.*
-Meg.
*És szavát bizonyítandó harap máris a cipóba. Majd kelletlenül bújik ki az elemózsiás tarisznya pántjából és löki azt Syoud felé.
Mágust nem ismer, néz azért körbe, kíváncsian, hátha ott lapul egy merő véletlenségből a háta mögött.*
-Az itt nincs.
*Osztja meg legendás felderítői véleményét a nővel, majd pislog kettőt értetlenül az elfre, mikor az a fogadót említi. Szerencsére gyors észjárású kölyök ő, és ha azt kell mérlegelni, hogy a hideg éjszakába kajtasson mágus után, vagy a meleg kocsmában henyéljen hamar hoz döntést.*
-Jahm.
*Bólogat máris serényen a javaslatra.*
-Tuti ott lebzsel vagy egy tucat.
*Indul meg máris, további parancsra nem várva, vissza arra, amerről jött. Tapintatosságát bizonyítandó tartva a három lépés távolságot, siet előre, hadd enyelegjenek azok ketten, meg a kulacs.*
228. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-02-19 16:47:21
Üzenet elküldve: 2018-02-19 16:47:21
ÚJ
![>Syoud Th'amer [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9868_elf_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Quienn és Jaz //
*A zöldszemű némbert egy újabb figura követi, amolyan gizda tucatsrác.*
- Tartani a gyertyát? *vigyorog a fiúra, majd a tarisznyát kezdi fikszírozni.*
- Azt még megeszed? *pillant célzatosan a kajára, de Quienn is szól pár jó szót az érdekében, így talán nem kell a mostanában megszokott módon megszereznie a flamót.*
- Ajh. Rendben. Menjünk akkor a Tavernába. Nem akarok még egyszer az erdőben éjszakázni, azt csak a gyökér fajtársaim egy része csinálja. *dohog, aztán belekortyol a kapott kulacsba, majd lassan elemeli a szájából. Nyelvével kissé eljátszadozik a kulacs száján, közben Quiennre sandít kajánul.*
- Tessék... és köszi! *nyújtja vissza a kompromittált eszközt, aztán megindul dél felé, a Tavernába.*
- Közelebbit nem lehet tudni?
*A zöldszemű némbert egy újabb figura követi, amolyan gizda tucatsrác.*
- Tartani a gyertyát? *vigyorog a fiúra, majd a tarisznyát kezdi fikszírozni.*
- Azt még megeszed? *pillant célzatosan a kajára, de Quienn is szól pár jó szót az érdekében, így talán nem kell a mostanában megszokott módon megszereznie a flamót.*
- Ajh. Rendben. Menjünk akkor a Tavernába. Nem akarok még egyszer az erdőben éjszakázni, azt csak a gyökér fajtársaim egy része csinálja. *dohog, aztán belekortyol a kapott kulacsba, majd lassan elemeli a szájából. Nyelvével kissé eljátszadozik a kulacs száján, közben Quiennre sandít kajánul.*
- Tessék... és köszi! *nyújtja vissza a kompromittált eszközt, aztán megindul dél felé, a Tavernába.*
- Közelebbit nem lehet tudni?
227. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-02-19 13:49:38
Üzenet elküldve: 2018-02-19 13:49:38
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kalácsfalvától nem messze//
*Tovább haladnak a pusztaságban, bár a tempójukon nem sikerült gyorsítani. Lehajtja a fejét, nem akarja látni a napot, mint azt a rossz óment, amely vörös fejével rajtuk nevet, amiért nem tettek egy lépést sem közelebb a céljuk eléréséhez, viszont annyi más felesleges lépést tettek, hogy az eredetileg sem rá tervezett csizma, már kilométerekkel ezelőtt széttörte a talpát, fájdalmas hólyagokat hagyva maga után, amik elég hamar engedtek a nyomásnak és sűrű váladékkal töltötték meg, a már előbb említett csizmát.
Így hát lehajtott fejjel és összeszorított foggal lép egyet, meg még egyet előre. Régi technika. Amíg a feje előrébb van, mint a teste kénytelen lesz egy lépést előre lépni. Így tett meg már hosszú hosszú kilométereket és valószínűleg fog is még. Ekkor hallja meg egy újabb kavics ütemes dobolását, amit húga próbál felemelni a régi kavics piedesztáljára, nem sok sikerrel, ugyanis az első pár rúgás után rá is un. Hát ilyen lett az ő hugicája. Ha valami nem viszi őket előrébb, vagy unalmassá válik, csak át lép rajta. Egy pillanatra rámered a lányra, elképzeli, mi lenne, ha rajta lépne keresztül. Ha itt hagyná. Nem lenne muszáj ezt csinálnia. O'deran már a kezdet kezdetén megmondta, hogy próbáljon meg normális életet élni, elég, ha egy ember hordozza ezt az átkot, de hajthatatlan volt. Akaratos és erős, de még is csak gyerek. Ahogy ő is az. Nem ez lenne a dolguk, nem ennek kéne lenni a világ rendjének, de nekik ez jutott és panaszkodástól, még soha semmi nem lett jobb, könnyebb igen, talán, de ezek a múló érzések sokkal nagyobb űrt hagynak a maguk tiszavirág élete után, mint amilyen könnyebbséggel járnak abban a pár feledhető pillanatban.
Othaly ekkor szólal meg, hogy pihenjenek le. O'deran ellenkezésre emelné a száját, hogy legalább sötétedésig haladjanak, piheni ráérnek este is, de mikor belenéz húga, ebben a fényben, szinte szürkének ható szemébe, be is csukja a száját. Ledobja a hátát húzó zsákot. Már nem mintha olyan nehéz lenne, nincs is igazán benne semmi, de a fáradság, mint szokták mondani, nagy úr. Hátát egy fának veti, majd megteszi azt, amit már hosszú idő óta nem mert. Belenéz a táskába. A táska ürességétől az ő üres hasa is megkordul, de mosolyt erőltetve a szájára, a maradékot a húga elé teszi. *
-Én már ettem út közben, szóval én most nem kérek. -
*Majd mielőtt még meggondolhatná magát, vagy Othaly ellenkezni nem kezdene, gyorsan az oldalára fordul és alvást színlel. Végül tényleg majdnem elnyomja az álom, de a furcsa ürességből, megint a húga hangja rángatja ki. Úgy látszik, a lány nem hagyja, hogy elmerüljön. O'deran nem tudná eldönteni, hogy ez jó jelen helyzetben, vagy rossz. Egy pillanatig némán mered maga elé nem tudja, megossza-e gondját a lánnyal, de úgy dönt ezeket meg tartja magának. Egyelőre. *
-Felesleges azon gondolkoznod, hogy mi lesz, ha nem sikerül. Mert sikerülni fog. *Ül fel és hajol oda a lányhoz. *Mi ketten meg tudjuk csinálni. *Öleli meg. *Mi ketten, úgy, ahogy mindig is.
*Tovább haladnak a pusztaságban, bár a tempójukon nem sikerült gyorsítani. Lehajtja a fejét, nem akarja látni a napot, mint azt a rossz óment, amely vörös fejével rajtuk nevet, amiért nem tettek egy lépést sem közelebb a céljuk eléréséhez, viszont annyi más felesleges lépést tettek, hogy az eredetileg sem rá tervezett csizma, már kilométerekkel ezelőtt széttörte a talpát, fájdalmas hólyagokat hagyva maga után, amik elég hamar engedtek a nyomásnak és sűrű váladékkal töltötték meg, a már előbb említett csizmát.
Így hát lehajtott fejjel és összeszorított foggal lép egyet, meg még egyet előre. Régi technika. Amíg a feje előrébb van, mint a teste kénytelen lesz egy lépést előre lépni. Így tett meg már hosszú hosszú kilométereket és valószínűleg fog is még. Ekkor hallja meg egy újabb kavics ütemes dobolását, amit húga próbál felemelni a régi kavics piedesztáljára, nem sok sikerrel, ugyanis az első pár rúgás után rá is un. Hát ilyen lett az ő hugicája. Ha valami nem viszi őket előrébb, vagy unalmassá válik, csak át lép rajta. Egy pillanatra rámered a lányra, elképzeli, mi lenne, ha rajta lépne keresztül. Ha itt hagyná. Nem lenne muszáj ezt csinálnia. O'deran már a kezdet kezdetén megmondta, hogy próbáljon meg normális életet élni, elég, ha egy ember hordozza ezt az átkot, de hajthatatlan volt. Akaratos és erős, de még is csak gyerek. Ahogy ő is az. Nem ez lenne a dolguk, nem ennek kéne lenni a világ rendjének, de nekik ez jutott és panaszkodástól, még soha semmi nem lett jobb, könnyebb igen, talán, de ezek a múló érzések sokkal nagyobb űrt hagynak a maguk tiszavirág élete után, mint amilyen könnyebbséggel járnak abban a pár feledhető pillanatban.
Othaly ekkor szólal meg, hogy pihenjenek le. O'deran ellenkezésre emelné a száját, hogy legalább sötétedésig haladjanak, piheni ráérnek este is, de mikor belenéz húga, ebben a fényben, szinte szürkének ható szemébe, be is csukja a száját. Ledobja a hátát húzó zsákot. Már nem mintha olyan nehéz lenne, nincs is igazán benne semmi, de a fáradság, mint szokták mondani, nagy úr. Hátát egy fának veti, majd megteszi azt, amit már hosszú idő óta nem mert. Belenéz a táskába. A táska ürességétől az ő üres hasa is megkordul, de mosolyt erőltetve a szájára, a maradékot a húga elé teszi. *
-Én már ettem út közben, szóval én most nem kérek. -
*Majd mielőtt még meggondolhatná magát, vagy Othaly ellenkezni nem kezdene, gyorsan az oldalára fordul és alvást színlel. Végül tényleg majdnem elnyomja az álom, de a furcsa ürességből, megint a húga hangja rángatja ki. Úgy látszik, a lány nem hagyja, hogy elmerüljön. O'deran nem tudná eldönteni, hogy ez jó jelen helyzetben, vagy rossz. Egy pillanatig némán mered maga elé nem tudja, megossza-e gondját a lánnyal, de úgy dönt ezeket meg tartja magának. Egyelőre. *
-Felesleges azon gondolkoznod, hogy mi lesz, ha nem sikerül. Mert sikerülni fog. *Ül fel és hajol oda a lányhoz. *Mi ketten meg tudjuk csinálni. *Öleli meg. *Mi ketten, úgy, ahogy mindig is.
226. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-02-18 23:25:41
Üzenet elküldve: 2018-02-18 23:25:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Mirakh-bányától délkeletre//
*Elfordul, és csak a válla rázkódik a néma nevetéstől. Ékli nagyjából úgy reagált az óriás sajátos kérdésére, ahogy várta. Persze az lenne a meglepő, ha magasröptű társalgásba bonyolódnának az emberhús elkészítésének módozatairól. Kicsivel később pedig már a sólyomról beszélgetnek a lánnyal. Miközben Ékli magyaráz, szemével követi a madár röptét, és szó mi szó, csodálja azt a kecses eleganciát, ahogy a levegőt szeli.*
- Ügyes. *jegyzi meg kicsit elgondolkodva. Ugyanis az eddig elhangozottakból arra jut, hogy a festett arcú leányzó druida lehet és ez egy kicsit elszomorítja. Tudniillik az utóbbi időben elég sok hozzá hasonló érkezett a Vashegyre. Noha egyikőjük sem távozott, de mégis hiány mutatkozik a tudományukból. Hirtelen nem is tudná felsorolni, hogy melyikük milyen módon végezte be, csak az az elf jut eszébe, akit a medgolyok téptek szét.*
- Ha nem gond, egyszer szívesen megnézném közelebbről. *pillant Éklire, aztán gyorsan vissza az égre, mert ez így félreérthető volt* Gyönyörű madár. Már amennyi innen látszik belő...
*Nem fejezi be, mert beszéd közben hátrasandít a többiekre, és azt kell látnia, hogy csak a tündér és a Hadúr által Rőtvadnak elnevezett fiatalember követi. Az óriás épp elcsámborog valamerre. Tehát a mondat vége egy cikronyás káromkodás lesz, amiben részletesen kitér Moglu' nőági felmenőire és azok kétes megítélésű foglalkozására, és ha már amúgy is hátrafordult, Rothawdarhoz szól.*
- Lépjetek ki, és siessetek Amon Ruadh-ra! Sötétedéskor zárják a kaput és kint ragadtok. Én visszahozom azt a nagyra nőtt marhát.
*Arra még van érkezése, hogy Rothawdar kezébe nyomja az általa eddig cipelt szerszámokat és felszerelést (csak elbírja vagy elbírják majd valahogy) és futólépésben meg is indul Moglu' után.*
A hozzászólás írója (Laor Vylnis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.02.18 23:36:41
*Elfordul, és csak a válla rázkódik a néma nevetéstől. Ékli nagyjából úgy reagált az óriás sajátos kérdésére, ahogy várta. Persze az lenne a meglepő, ha magasröptű társalgásba bonyolódnának az emberhús elkészítésének módozatairól. Kicsivel később pedig már a sólyomról beszélgetnek a lánnyal. Miközben Ékli magyaráz, szemével követi a madár röptét, és szó mi szó, csodálja azt a kecses eleganciát, ahogy a levegőt szeli.*
- Ügyes. *jegyzi meg kicsit elgondolkodva. Ugyanis az eddig elhangozottakból arra jut, hogy a festett arcú leányzó druida lehet és ez egy kicsit elszomorítja. Tudniillik az utóbbi időben elég sok hozzá hasonló érkezett a Vashegyre. Noha egyikőjük sem távozott, de mégis hiány mutatkozik a tudományukból. Hirtelen nem is tudná felsorolni, hogy melyikük milyen módon végezte be, csak az az elf jut eszébe, akit a medgolyok téptek szét.*
- Ha nem gond, egyszer szívesen megnézném közelebbről. *pillant Éklire, aztán gyorsan vissza az égre, mert ez így félreérthető volt* Gyönyörű madár. Már amennyi innen látszik belő...
*Nem fejezi be, mert beszéd közben hátrasandít a többiekre, és azt kell látnia, hogy csak a tündér és a Hadúr által Rőtvadnak elnevezett fiatalember követi. Az óriás épp elcsámborog valamerre. Tehát a mondat vége egy cikronyás káromkodás lesz, amiben részletesen kitér Moglu' nőági felmenőire és azok kétes megítélésű foglalkozására, és ha már amúgy is hátrafordult, Rothawdarhoz szól.*
- Lépjetek ki, és siessetek Amon Ruadh-ra! Sötétedéskor zárják a kaput és kint ragadtok. Én visszahozom azt a nagyra nőtt marhát.
*Arra még van érkezése, hogy Rothawdar kezébe nyomja az általa eddig cipelt szerszámokat és felszerelést (csak elbírja vagy elbírják majd valahogy) és futólépésben meg is indul Moglu' után.*
A hozzászólás írója (Laor Vylnis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.02.18 23:36:41
225. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-02-18 21:48:39
Üzenet elküldve: 2018-02-18 21:48:39
ÚJ
![>Moglur Grukmalog [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/426_torpe-orias_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Mirakh-bányától délkeletre//
*Egy pillanatra homlokráncolva elgondolkodik a dolgon, majd hangos hahotában tör ki. Úgy látszik, ezen a vidéken mindenki megpróbálja lebeszélni a kétlábú húsról, de bizonyára viccelnek vele.
Szemét törölgetve fékezi meg a harsogó kacagást, majd Éklire mered.*
-Ékli vicces.
*Azzal fejét csóválva tápászkodik fel és az ásót a vállára vetve cammog Laor után.
A visszaúton némán baktat a többiek mögött egyszerű gondolataiba mélyedve. Épp azon töri a fejét, hogy vajon miért vált vöröslő színűre a nap mikor lenyugszik, mikor hatalmasat kordul a gyomra.
Reflexszerűen szimatol bele a levegőbe, és bizony érzi. Nem a földszagú, izzadt kompániájának szagát, egy egészen más illat ez. Kimeredt szemmel próbálja behatárolni, hogy honnan eredhet.* ~Emberhús. A Hadúr azt mondta, nem szabad a vidéken.~
*Győz az ösztön, és igyekszik kissé lemaradni a társaságtól, akik igen jóízűen beszélgetnek. Még mindig nagyokat szippant a levegőből, miközben apró szemei vadul cikázzák a látóhatárt.*
~Moglur csak megnézi.~
*Letérve az útról elindul egy másik irányba. Magas cölöpöket lát a távolban felsejleni.*
*Egy pillanatra homlokráncolva elgondolkodik a dolgon, majd hangos hahotában tör ki. Úgy látszik, ezen a vidéken mindenki megpróbálja lebeszélni a kétlábú húsról, de bizonyára viccelnek vele.
Szemét törölgetve fékezi meg a harsogó kacagást, majd Éklire mered.*
-Ékli vicces.
*Azzal fejét csóválva tápászkodik fel és az ásót a vállára vetve cammog Laor után.
A visszaúton némán baktat a többiek mögött egyszerű gondolataiba mélyedve. Épp azon töri a fejét, hogy vajon miért vált vöröslő színűre a nap mikor lenyugszik, mikor hatalmasat kordul a gyomra.
Reflexszerűen szimatol bele a levegőbe, és bizony érzi. Nem a földszagú, izzadt kompániájának szagát, egy egészen más illat ez. Kimeredt szemmel próbálja behatárolni, hogy honnan eredhet.* ~Emberhús. A Hadúr azt mondta, nem szabad a vidéken.~
*Győz az ösztön, és igyekszik kissé lemaradni a társaságtól, akik igen jóízűen beszélgetnek. Még mindig nagyokat szippant a levegőből, miközben apró szemei vadul cikázzák a látóhatárt.*
~Moglur csak megnézi.~
*Letérve az útról elindul egy másik irányba. Magas cölöpöket lát a távolban felsejleni.*
224. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-02-18 20:37:44
Üzenet elküldve: 2018-02-18 20:37:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Syoud, Jaz//
*Syoud kacsintással fűszerezett megjegyzését elengedi a füle mellett, más körülmények között talán még elszórakozgatna vele, de most nincs idő ilyesmikre. Ahogy az elf bemutatkozik, valamelyest megkönnyebbül, hiszen a feladat egyik részét így már teljesítette és nem is kellett hozzá nagyon megerőltetnie magát. Mondjuk furcsának találja, hogy a fickó a tegnapi óriásos incidens óta itt szobrozik, nem igazán érti, miért nem jött ő is inkább vissza Amonra a többiekkel. Mindenesetre ez nem az ő dolga, így nem is kérdez rá.*
-Quienn Isael *mutatkozik be ő is közben pedig előkotorja a vízzel teli kulacsát és átnyújtja Syoudnak. Végre megérkezik a félvér kölyök is, akinek a kérdésére csak megvonja a vállát. Ő is szívesebben intézte volna egyedül, de a parancs az parancs. Látja, hogy a fiú már neki is látott a gonddal összepakolt élelem evésének, így biccent neki az elf felé.* -Adj neki enni aztán pedig induljunk *A feladatot röviden ismerteti, bár nem is nagyon lehetne részletezni, ennél többet ugyanis ő sem tud.* -A Hadúr arra kért, hogy kerítsünk egy mágust, aztán meg várjunk a futárára a Taverna közelében.
*Syoud kacsintással fűszerezett megjegyzését elengedi a füle mellett, más körülmények között talán még elszórakozgatna vele, de most nincs idő ilyesmikre. Ahogy az elf bemutatkozik, valamelyest megkönnyebbül, hiszen a feladat egyik részét így már teljesítette és nem is kellett hozzá nagyon megerőltetnie magát. Mondjuk furcsának találja, hogy a fickó a tegnapi óriásos incidens óta itt szobrozik, nem igazán érti, miért nem jött ő is inkább vissza Amonra a többiekkel. Mindenesetre ez nem az ő dolga, így nem is kérdez rá.*
-Quienn Isael *mutatkozik be ő is közben pedig előkotorja a vízzel teli kulacsát és átnyújtja Syoudnak. Végre megérkezik a félvér kölyök is, akinek a kérdésére csak megvonja a vállát. Ő is szívesebben intézte volna egyedül, de a parancs az parancs. Látja, hogy a fiú már neki is látott a gonddal összepakolt élelem evésének, így biccent neki az elf felé.* -Adj neki enni aztán pedig induljunk *A feladatot röviden ismerteti, bár nem is nagyon lehetne részletezni, ennél többet ugyanis ő sem tud.* -A Hadúr arra kért, hogy kerítsünk egy mágust, aztán meg várjunk a futárára a Taverna közelében.
223. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-02-18 12:16:29
Üzenet elküldve: 2018-02-18 12:16:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Learon látja, hogy kezdi meggyőzni a lányt, és amikor már ki is mondja, hogy be fogja cserkészni a mágust, a pásztor elégedetten dőlne hátra, ha lenne támlája a fatuskónak, amin ülnek, de mivel nincs, csak sóhajt egyet és mosolyog.*
-Nem hiszem, hogy ellenezné, ha egy ilyen szép hölgy nyomulna rá! *Persze ő csak magából indulhat ki, mert a saját érzelmeit ismeri. Learon a legtöbb nőnek megengedi, hogy amazok kimutassák érzéseiket felé, még ha az csak testi vonzalom is. Nincs is annál jobb, mint, hogy örömét leli egymásban két ember! Ezt Akheeltől tanulta meg, még régebben, akitől kapott is egy kis fejmosást emiatt. Az pedig, hogy ki mennyire hűséges, az sok mindentől függ! Példának okáért, aki egyébként hűséges, az az is marad. Aki nem, annak pedig teljesen mindegy, mit mondanak, akkor sem lesz az.*
-Nem, köszönöm! Majd ha tényleg nem találok, akkor szólni fogon, efelől ne legyen kétsége! *Mosolyog a férfi. A legtöbb dolog azért megoldható a mágiával, ezt nagyon sokszor megmutatta a múlt.*
-Azt mondja? Hát akkor mutasson nekem egy mágust, akinek eszébe jutott! Persze én is ismerek, nem erről van szó, de senki nem képes megállni ott ahol kéne, és halmozzák a felesleges hatalmat! El tudná képzelni Taitosról, hogy megmaradjon a seggén ülve, és fákat varázsoljon, hogy a városban ne legyen éhezés? Na látja, én se! *Ezért kellenek olyanok, mint Learon, akik valamivel nyugodtabbak, de mégse annyira, mint mondjuk Trodd, akinek ha elkezdené a lábát rágni egy farkas, akkor is csak a következő vetésre, vagy a éppen születő bárányaira gondolna!*
*Learon látja, hogy kezdi meggyőzni a lányt, és amikor már ki is mondja, hogy be fogja cserkészni a mágust, a pásztor elégedetten dőlne hátra, ha lenne támlája a fatuskónak, amin ülnek, de mivel nincs, csak sóhajt egyet és mosolyog.*
-Nem hiszem, hogy ellenezné, ha egy ilyen szép hölgy nyomulna rá! *Persze ő csak magából indulhat ki, mert a saját érzelmeit ismeri. Learon a legtöbb nőnek megengedi, hogy amazok kimutassák érzéseiket felé, még ha az csak testi vonzalom is. Nincs is annál jobb, mint, hogy örömét leli egymásban két ember! Ezt Akheeltől tanulta meg, még régebben, akitől kapott is egy kis fejmosást emiatt. Az pedig, hogy ki mennyire hűséges, az sok mindentől függ! Példának okáért, aki egyébként hűséges, az az is marad. Aki nem, annak pedig teljesen mindegy, mit mondanak, akkor sem lesz az.*
-Nem, köszönöm! Majd ha tényleg nem találok, akkor szólni fogon, efelől ne legyen kétsége! *Mosolyog a férfi. A legtöbb dolog azért megoldható a mágiával, ezt nagyon sokszor megmutatta a múlt.*
-Azt mondja? Hát akkor mutasson nekem egy mágust, akinek eszébe jutott! Persze én is ismerek, nem erről van szó, de senki nem képes megállni ott ahol kéne, és halmozzák a felesleges hatalmat! El tudná képzelni Taitosról, hogy megmaradjon a seggén ülve, és fákat varázsoljon, hogy a városban ne legyen éhezés? Na látja, én se! *Ezért kellenek olyanok, mint Learon, akik valamivel nyugodtabbak, de mégse annyira, mint mondjuk Trodd, akinek ha elkezdené a lábát rágni egy farkas, akkor is csak a következő vetésre, vagy a éppen születő bárányaira gondolna!*
222. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-02-18 10:40:29
Üzenet elküldve: 2018-02-18 10:40:29
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Mirakh-bányától délkeletre//
*Laor szavaira tekintete a vizes flaska felé fordul, s bizony oltja szomját. Főleg teszi ezt addig, míg a férfi melléjük nem cipeli a tündért. Akhlee megmosolyogja a jelenetet, majd Riri markába tolja a vizet.*
-Nem vagyok szerzetes. *Szögezi le, újfent megragadva a lapátot, de még nem kezd bele.* Ettől még tarthatom magam bizonyos magam által felállított szabályokhoz, törzsi hagyományokhoz, elvekhez.
*Kósza pillanatra mereng el csupán, hogy vélhetően, ha családjánál marad, már régen asszonya lenne valamelyik törzsbéli harcosnak. Az is hozzátartozik hagyományaikhoz, ahogy persze sok minden más is, amiről most még nem ejt szót. Túlságosan is kitárulkozásnak érezné. Ennyire még nem ismeri társait.
Aztán Riri szavai akasztják meg, melyeket Laornak szán, és bizony a lány halkan felnevet a férfi válaszára. Ekkor már újra az óriás közelében lapátolgatja a földet. Így, mikor Moglur rákérdez, majdnem félrenyeli a saját nyálát. Meghökkenve pillant fel, majd méri végig a másikat, ráébredve arra, hogy bizony az óriás nagyon is komolyan gondolja a kérdését. Nagyot szusszanva sóhajt fel.*
-Nem. Nem eszem emberhúst. Bűnnek tartom. A mi törzsünk úgy véli ez egyféle vérfertőzés. Fertőzés, amitől betegek leszünk. Sem embert, sem elfet, sem törpét, de még orkot és óriást sem eszek.
*Határozottak a szavai, miközben még a fejét is megcsóválja.*
-Neked sem kéne enned. Megfekszi a gyomrodat, és beteg leszel.
*Teszi még hozzá olyan hangsúllyal, mely erősen meggyőző erővel bír. (Meggyőzés képesség használata.) Igaz, maga sem tudja, hogy használja képességét, hiszen eddig soha nem folyamodott hozzá. Tudatosan legalább is nem. Most sem tudatos a dolog, sokkal inkább ösztönös. Valamiért zavarba is jön a túlzott határozottságtól, s így megmarkolva a lapát nyelét inkább beleveti magát a munkába.
Szótlanul lapátol, míg csak Laor hangja meg nem akasztja újra. Ugyan fogalma nincs mit jelent a fájront szó, de azt a néhány lapátnyi földet még a kupac tetejére dobja, majd kicsit meglapogatja. Zsibbadt tenyerét nézegeti néhány pillanatig. Sejti, hogy néhány óra múlva majd izomlázzal fog küzdeni, és csak remélni meri, hogy megússza a hólyagokat.
Végül nekikészülnek a hazafelé útnak. Köpenyét visszaveszi magára, elvégre nem lenne jó, ha most megfázna. Aztán maga is összefog ezt-azt, hogy elosztódjon a cipelni való.
Flock észlelve a készülődést újra csak a magasba dobja magát. Légáramlatokon vitorlázva követi őket, s csak néha csap párat, hogy elkapjon egy-egy újabb áramlást. Mikor Laor melléje sodródik, és kérdez, tekintete megkeresi a madarat, kicsit követi annak röptét, majd elmosolyodik.*
-Nem. Nekem legalább is nem. De beletelt jó néhány hónapba, mire magamhoz szoktattam. S újabb hónapokba, míg rávettem, hogy a vadászott zsákmányt ne falja fel egyből. Most már idehozza hozzám, és osztozkodunk.
*Bizony nem egyszer adott napi falatot Flock, Akhlee szájába.*
-Vigyáz is rám. Jelez, ha vész közeledik.
*Laor szavaira tekintete a vizes flaska felé fordul, s bizony oltja szomját. Főleg teszi ezt addig, míg a férfi melléjük nem cipeli a tündért. Akhlee megmosolyogja a jelenetet, majd Riri markába tolja a vizet.*
-Nem vagyok szerzetes. *Szögezi le, újfent megragadva a lapátot, de még nem kezd bele.* Ettől még tarthatom magam bizonyos magam által felállított szabályokhoz, törzsi hagyományokhoz, elvekhez.
*Kósza pillanatra mereng el csupán, hogy vélhetően, ha családjánál marad, már régen asszonya lenne valamelyik törzsbéli harcosnak. Az is hozzátartozik hagyományaikhoz, ahogy persze sok minden más is, amiről most még nem ejt szót. Túlságosan is kitárulkozásnak érezné. Ennyire még nem ismeri társait.
Aztán Riri szavai akasztják meg, melyeket Laornak szán, és bizony a lány halkan felnevet a férfi válaszára. Ekkor már újra az óriás közelében lapátolgatja a földet. Így, mikor Moglur rákérdez, majdnem félrenyeli a saját nyálát. Meghökkenve pillant fel, majd méri végig a másikat, ráébredve arra, hogy bizony az óriás nagyon is komolyan gondolja a kérdését. Nagyot szusszanva sóhajt fel.*
-Nem. Nem eszem emberhúst. Bűnnek tartom. A mi törzsünk úgy véli ez egyféle vérfertőzés. Fertőzés, amitől betegek leszünk. Sem embert, sem elfet, sem törpét, de még orkot és óriást sem eszek.
*Határozottak a szavai, miközben még a fejét is megcsóválja.*
-Neked sem kéne enned. Megfekszi a gyomrodat, és beteg leszel.
*Teszi még hozzá olyan hangsúllyal, mely erősen meggyőző erővel bír. (Meggyőzés képesség használata.) Igaz, maga sem tudja, hogy használja képességét, hiszen eddig soha nem folyamodott hozzá. Tudatosan legalább is nem. Most sem tudatos a dolog, sokkal inkább ösztönös. Valamiért zavarba is jön a túlzott határozottságtól, s így megmarkolva a lapát nyelét inkább beleveti magát a munkába.
Szótlanul lapátol, míg csak Laor hangja meg nem akasztja újra. Ugyan fogalma nincs mit jelent a fájront szó, de azt a néhány lapátnyi földet még a kupac tetejére dobja, majd kicsit meglapogatja. Zsibbadt tenyerét nézegeti néhány pillanatig. Sejti, hogy néhány óra múlva majd izomlázzal fog küzdeni, és csak remélni meri, hogy megússza a hólyagokat.
Végül nekikészülnek a hazafelé útnak. Köpenyét visszaveszi magára, elvégre nem lenne jó, ha most megfázna. Aztán maga is összefog ezt-azt, hogy elosztódjon a cipelni való.
Flock észlelve a készülődést újra csak a magasba dobja magát. Légáramlatokon vitorlázva követi őket, s csak néha csap párat, hogy elkapjon egy-egy újabb áramlást. Mikor Laor melléje sodródik, és kérdez, tekintete megkeresi a madarat, kicsit követi annak röptét, majd elmosolyodik.*
-Nem. Nekem legalább is nem. De beletelt jó néhány hónapba, mire magamhoz szoktattam. S újabb hónapokba, míg rávettem, hogy a vadászott zsákmányt ne falja fel egyből. Most már idehozza hozzám, és osztozkodunk.
*Bizony nem egyszer adott napi falatot Flock, Akhlee szájába.*
-Vigyáz is rám. Jelez, ha vész közeledik.
221. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-02-17 22:42:12
Üzenet elküldve: 2018-02-17 22:42:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Mirakh-bányától délkeletre//
- Inkább cipelek egy óriás tündért, mint egy tündér óriást. *neveti el magát Riri megjegyzésére. Ugyan a szójáték vérszegény volt, a derültség oka az, hogy elképzelte ahogy nyakába veszi Moglu'-t. És azon nyomban össze is roskad. Szerencsére a tündér nem szalad vissza azonnal, hogy folytassa a félbehagyott munkát, hanem pihen egy kicsit, és még a falatozást is mímeli, pontosabban kortyol a vizes flaskából. És elnézést is kér, Laor pedig megrázza a fejét.*
- Nem kell bocsánatot kérned, hidd el, értékelem az igyekvésed. Egyszerűen csak nem lehet pihenés nélkül dolgozni. Nem hajt egy falkányi ork, hogy megszakadjunk, és egyébként is jobban haladunk, mint eredetileg gondoltam.
*Megtörli a homlokát és az óriás kérdése után úgy veszi szemügyre a művüket, mintha most látná először.*
- Lesz még vele munka. De még ma elvégezzük, amit kell.
*Hallgatja az óriás részletes beszámolóját, és amikor visszatér hozzá a boros tömlő, húz belőle még egyet. Azon gondolkodik, hogy ki lehetett az, akit a farkasok széttéptek és Moglu' vajon miért derül ezen ilyen jól, de annyit már megtapasztalt, hogy ez a hegyomlás elég fura szerzet. Most például a helyeske leányzónál úgy érdeklődik afelől, hogy Ékli szokott-e emberhúst fogyasztani, mintha ez tulajdonképpen magától értetődő lenne és csupán udvariasságból kérdezné. Prüszköl egyet, mert ettől a váratlan kérdéstől félrenyelte a bort, és egy kis köhécselés után könnybe lábadt szemmel, de vigyorogva néz a festett arcú lányra, hogy kulináris vonatkozású diskurzus vajon mit vált ki belőle?*
- Egy pillanat és itt vagyok. Utána folytatjuk.
*Leteszi a boros flaskát és kicsit távolabb vonulva, vidáman fütyürészve vizel oldalba egy csenevész fát. *
- Na, nyomjuk meg egy kicsit és még az este leszállta előtt végezhetünk.
*Elégedett arckifejezéssel ragadja meg az ásóját, mert a többieket sem kell nagyon nógatni. Az a fiatalember például már neki is fogott. Ha a délután további részében is olyan elánnal dolgoznak, mint eddig, úgy mire az árnyékok megnyúlnak, jólesően konstatálhatja, hogy lassan indulhatnak vissza a Vashegyre és nem maradnak majd szégyenben, amikor az eddig végzettekről jelentést tesz a Hadúrnak.*
- Rendben van, fájront! *csapja vállára az ásóját, miután a gödör falán még néhány kisebb simítást végzett, inkább csak a látszat kedvéért* Induljunk vissza a Vashegyre! Szép munka volt.
*Elismerően biccent a többiek felé, hiszen a legnagyobbtól a legkisebbik mindenki derekasan kivette belőle a részét. Miután összepakoltak és felmálházták magukat, el is indulhatnak visszafelé. Ahogy elindulnak, felfelé sandít, a fejük felett köröző madár felé és Ékli mellé oldalog.*
- Mondd csak, macerás dolog idomítani egy ilyen állatot? Mennyi idő míg ráveszed, hogy engedelmeskedjen neked?
*Részben valóban kíváncsi, hiszen egyeseknek egy kutyát sem sikerül alapvető engedelmességre szoktatni, míg mások vadállatokkal is könnyedén boldogulnak. Másrészt pedig szívesen cseverészne ezzel a leányzóval. Hiszen ha nincs otthon Lea, cincognak a Laorok.*
- Inkább cipelek egy óriás tündért, mint egy tündér óriást. *neveti el magát Riri megjegyzésére. Ugyan a szójáték vérszegény volt, a derültség oka az, hogy elképzelte ahogy nyakába veszi Moglu'-t. És azon nyomban össze is roskad. Szerencsére a tündér nem szalad vissza azonnal, hogy folytassa a félbehagyott munkát, hanem pihen egy kicsit, és még a falatozást is mímeli, pontosabban kortyol a vizes flaskából. És elnézést is kér, Laor pedig megrázza a fejét.*
- Nem kell bocsánatot kérned, hidd el, értékelem az igyekvésed. Egyszerűen csak nem lehet pihenés nélkül dolgozni. Nem hajt egy falkányi ork, hogy megszakadjunk, és egyébként is jobban haladunk, mint eredetileg gondoltam.
*Megtörli a homlokát és az óriás kérdése után úgy veszi szemügyre a művüket, mintha most látná először.*
- Lesz még vele munka. De még ma elvégezzük, amit kell.
*Hallgatja az óriás részletes beszámolóját, és amikor visszatér hozzá a boros tömlő, húz belőle még egyet. Azon gondolkodik, hogy ki lehetett az, akit a farkasok széttéptek és Moglu' vajon miért derül ezen ilyen jól, de annyit már megtapasztalt, hogy ez a hegyomlás elég fura szerzet. Most például a helyeske leányzónál úgy érdeklődik afelől, hogy Ékli szokott-e emberhúst fogyasztani, mintha ez tulajdonképpen magától értetődő lenne és csupán udvariasságból kérdezné. Prüszköl egyet, mert ettől a váratlan kérdéstől félrenyelte a bort, és egy kis köhécselés után könnybe lábadt szemmel, de vigyorogva néz a festett arcú lányra, hogy kulináris vonatkozású diskurzus vajon mit vált ki belőle?*
- Egy pillanat és itt vagyok. Utána folytatjuk.
*Leteszi a boros flaskát és kicsit távolabb vonulva, vidáman fütyürészve vizel oldalba egy csenevész fát. *
- Na, nyomjuk meg egy kicsit és még az este leszállta előtt végezhetünk.
*Elégedett arckifejezéssel ragadja meg az ásóját, mert a többieket sem kell nagyon nógatni. Az a fiatalember például már neki is fogott. Ha a délután további részében is olyan elánnal dolgoznak, mint eddig, úgy mire az árnyékok megnyúlnak, jólesően konstatálhatja, hogy lassan indulhatnak vissza a Vashegyre és nem maradnak majd szégyenben, amikor az eddig végzettekről jelentést tesz a Hadúrnak.*
- Rendben van, fájront! *csapja vállára az ásóját, miután a gödör falán még néhány kisebb simítást végzett, inkább csak a látszat kedvéért* Induljunk vissza a Vashegyre! Szép munka volt.
*Elismerően biccent a többiek felé, hiszen a legnagyobbtól a legkisebbik mindenki derekasan kivette belőle a részét. Miután összepakoltak és felmálházták magukat, el is indulhatnak visszafelé. Ahogy elindulnak, felfelé sandít, a fejük felett köröző madár felé és Ékli mellé oldalog.*
- Mondd csak, macerás dolog idomítani egy ilyen állatot? Mennyi idő míg ráveszed, hogy engedelmeskedjen neked?
*Részben valóban kíváncsi, hiszen egyeseknek egy kutyát sem sikerül alapvető engedelmességre szoktatni, míg mások vadállatokkal is könnyedén boldogulnak. Másrészt pedig szívesen cseverészne ezzel a leányzóval. Hiszen ha nincs otthon Lea, cincognak a Laorok.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4229-4248