Amon Ruadh - Tharg birtokok
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Szántóföldek (új)
Kikötői erdőség (új)
Tharg birtokokAmon Ruadh (új)
Vaskorsó Taverna (új)
Pitypangos Nagymajor (új)
Synmira (új)
Senki Földje (új)
<< Előző oldal - Mostani oldal: 123 (2441. - 2451. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása:

2451. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-05-26 23:18:47
 ÚJ
>Natalayda Mozecka avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 275
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//Holdfényes éjszakák//
//Egy kis kerülő//

*Rövid, halovány mosoly fut át az arcán, mikor nevét dicsérik. Jólesik neki, de sosem tudhatja, hogy a férfiak mikor dicsérnek csak úgy, mert más mondandójuk nincs a részére, és mikor úgy, hogy valóban igaz is. S mivel ismeretlen az illető, ezt a különbséget eldönteni nem tudja, így hát marad a csendes szemlélődésnél. Sokkal többet megtudhat így, mintha kérdez. Tulajdonképpen az ismeretség titkára hamar fény derül, Natalayda csak kapkodja a fejét, ahogy a holtak serege, Vaskorsó és minden emlék felszínre kerül. Hagyja is, hogy egymásra találjon a két harcos. Csak mikor felé fordul újra, akkor érzi, hogy mondania kellene valamit.*
- Mi még nem találkoztunk *jegyzi meg csupán a közös emlékek tömkelege után, amit Quantall felé tett a férfi, ezt érzi idevalónak megjegyezni. Meglehetősen rövid mondat, de legalább olyan sokat mond. Nem is találkozhattak. Akkoriban még szülei aranykalitkájában élt, így aligha találkozhatott bárkivel is. Ahogy eszébe jut a közelmúlt, pillantása elszomorodik. Mintha évek teltek volna el, s már régen nem az a cserfes szeleburdiság, aki akkor volt, mikor Quantallal megismerkedtek.
Miközben haladnak, megpróbálja elterelni gondolatait azzal, hogy a mélységi ifjú válla felett megpróbál kilesni előre, vajon látszik-e már a piac? Nem egyszerű feladat, így fel is hagy a dologgal, és inkább a vándor felé fordul.*
- Lóvásár után, merre tovább? Van már terved Drann?


2450. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-05-26 11:35:29
 ÚJ
>Trodd Molound avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Megfontolt

//Egyik kutya, másik eb//

*Az öreg úgy köszön vissza ahogy illik Trodd meg megnézi azokat a kutyákat. Látszólag semmi baj nincs velük. Sőt, lehet, hogy könnyebb dolga is lesz velük. Eladó mindkettő ami szintén jó hír.*
-Jószághoz vannak szoktatva?
*Ha épp itt vannak és az öreg is egy akolnak döntötte a hátát akkor talán igen. Persze ha nem az se baj. Trodd ki tudja várni míg megtalálják a hangjukat. Az ár hallatán megfontolja az ajánlatot. Csak utána szólal meg.*
-Nekem csak egy kéne. Legyen az a fekete.
*Úgy hallotta a nagy öregektől, hogy a feketétől jobban tartanak a birkák. Azok meg értenek hozzá. De akkor jött a nehéz feladat. Ki kellett számolni hét aranyat.*
-Hét az ennyi ugye?
*Mutatta fel a pásztor a hét ujját. Ő ugyebár nem tud számolni. Rováspálcával tartja számon a jószágait is. Ha meg kereskedni kell akkor is inkább cserélni szokott mert az könnyebb.*


2449. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-05-25 21:42:30
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Hádész)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Szelíd

//Egyik kutya, másik eb//

*A kölyökkutyákat már bizonyosan elvették az anyjuk mellől, nincs szükségük már rá. Valóban elevenek és játékosak, amilyeneknek az ilyen kis jószágoknak lenniük kell.
Az egyik zsemlebarna szőrű, lógó fülekkel, aranyos kis homlokkal és intelligensen csillogó, barna szemekkel. A másik szőre fekete, a tappancsainál fehér foltokkal, fekete szemeivel élénken vizslatja a számára hatalmasnak tetsző világot.*
- Fogadj' Isten! *Köszön a bácsi mosolyogva.*
- Ahogy mondja, mindkettő eladó. *Simogatja meg a barna fejét és gyömöszöli vissza a másikat nevetve a kosárba.*
- Hét aranyba kerül egy, ha elviszi mindkettőt, akkor tízért odaadom. *Néz fel hunyorogva a pásztorra és téve egyszerre ajánlatot.*


2448. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-05-24 14:20:28
 ÚJ
>Trodd Molound avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Megfontolt

//Egyik kutya, másik eb//

*Trodd egykedvűen sétál a piacon. Nem szokott errefelé járni. Mint pásztor a legtöbb dolgot megtermeli magának. Eladásra meg ritkán szokott bármit is felajánlani mert maga használja. Viszont múltkor szerzett egy kis pénzt attól a kereskedőtől, aki a szegényeknek vitte a birkabőröket a városba és már régóta vágyott egy kölyökkutyára, amit ha beidomítana akkor segíthetne neki a nyáj őrzésében. Nem is kellett akkor sokat gondolkoznia mit kezdjen azzal a pénzzel. Fokosa a vállán, övén a pásztorkészségek és elég céltudatosan haladt a piacon. Jól megfigyelte az árukat. Egy kis pásztorsó sosem árt, de az olyat beszerzi máshonnan. Az állatok érdekesebbek. Nem áll meg sehol sem, de nézelődik. Jó tudni, hogy mások jószágai milyenek. Végül feltűnik neki egy öreg, aki kosárral a kezében ül egy karámnak vetve a hátát. A kosárban meg két eleven kiskutya. Jóknak tűnnek. Meg is áll az öreg mellett.*
-Adj' isten bácsi. Eladóak a kutyák?


2447. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-05-24 14:10:44
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Hádész)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Szelíd

//Egyik kutya, másik eb//

*A tharg piac forgatagában sok mindent megtalálhat a jó szemű vásárló, csak tudnia kell, hol keressen. Van itt minden, mi szem-szájnak ingere, de azon túl is, ruhák, felszerelések, állatok, miegymás.
Első ránézésre biztosan csak egy nagy kavalkádnak hat a piac elrendezése, de aki már ismeri régebb óta vagy szakít egy kis időt, hogy megfigyeljen dolgokat, az gyorsan rájöhet, hogy mindennek meg van a maga helye.
A piac belsejét a nem fogyasztásra szánt áruk töltik meg, ruha, felszerelés, szerszámok, üveg- és agyagáruk, ékszerek, piperecikkek. A középső részen az élelmiszerek, zöldség, gyümölcs, hús, fűszerek és ízesítőszerek találhatóak meg. A külső, a város felé eső oldalon az italmérések, gyorsan fogyasztható sültet és édességet árusító eladók foglalnak helyet, hogy a betérő vásárló, ha úgy érzi, azonnal csillapíthassa szomját-éhét.
A várostól legtávolabb eső részen, a piac szélén pedig az olyan árusok kaptak helyet, akiknek az árujához valami kellemetlennek ható dolog is társul, mint a szag vagy látvány. Senki sem szeretne lóürüléket vagy birkabogyót szagolgatni a piac közepén, így az lókupecek és az élő állatot kínáló kofák ide kerültek.
Az egyik szedett-vedett karám oldalánál egy öreg emberke ül, durva vászonnadrágja és -inge van, lábát bocskor fedi, egy fonott kosárban két kiskutyát próbál benntartani, de elég nehezen megy, a folyton mozgó jószágok mindig ki akarnak mászni.*


2446. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-05-24 10:37:35
 ÚJ
>Dranndreshiann Morla DeLhor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 22

Játékstílus: Vakmerő

//Holdfényes éjszakák//
//Egy kis kerülő//
//Mágustorony felé//

*~Szóval nincs messze. Ez jó hír.~ gondolja, ahogy elindulnak. Persze kérdés, hogy lovon vagy gyalogosan. De hát ő nyilvánvalóan gyalog van, ez látható, épp ezért akar lovat venni, nyilván úgy sincs mesze, különben nem mondta volna a sötét fickó.
A lány nevének elhangzásakor biccent egy aprót. ~Natalayda.~ memorizálja.*
- Szép név. *mondja udvariasan. Mindezt, az udvarias biccentést és a kedves dicsérő gesztust igazán az etikettnek megfelelően hajtja végre, igyekezve a szemkontaktust a kellő időben és a kellő ideig tartani, ami azért nem kis teljesítmény, lévén hogy a nő épp egy sötételf lován lovagol, a ló gazdája mögött, ő pedig gyalogosan igyekszik velük a lépést tartani. A nő szimpatikus neki, ember létére van benne valami elsősorban az elfekre jellemző kecsesség és elegancia, nem beszélve a már-már fehéresen világosszőke hajról. A figyelme ezzel el is kalandozik egy pillanatra, de aztán egyből visszakapja a fejét a fehér hajú irányába, akárha egy íj megfeszített fája ugrana vissza a helyére.*
- Holtak Ura ellen?! *kezd beúszni végre az elfnek, ami furcsa érzés. Maga elé bámul a hallottakra. Itt találkozott vele, itt, tharg földön!! Persze nem csoda, hogy nem emlékezett azonnal. Azok a napok eléggé összefolynak az elf emlékezetében. Csak a hosszas szekérútra emlékszik, a tharg máguslányra, aki néha valami mágiával csillapította a fájdalmát. Amivel azóta már meg kellett tanulnia együtt élni.*
- Quantall! *emlékszik most már felismerőn a névre, újra megnézve alaposan magának a lovon ülőt, ahogy mellettük halad, miután elhangzik a bemutatkozás.*
- A Tavernában! Veled ittunk meg ettünk! Meg azzal az óriással. *néz rá. Próbálna visszaemlékezni, de már nem emlékszik az óriás nevére. Már ha egyáltalán bemutatkozott.*
- A Karavánpihenőben történtekről kérdezgetett minket. Közvetlenül azután, hogy ideérkeztünk a támadás és a harcok után! *~vagy talán másnap, harmadnap?~ Drann erre már nem emlékszik, csak arra, ahogy mesélik az ivóban a történéseket. Ezek szerint a sötételf fickó is ott volt a holtak által megtámadott Karavánpihenőben!*
- Emlékszem Rád! A tharg máguslánnyal voltál! Egy... jóslatról beszéltél! Meg hogy már korábban is volt dolgod velük. *mondja most már teljes bizonyossággal. Hát persze! Ahogy visszaemlékszik, egyre több minden kúszik be az emlékezetébe azokból a napokból. De ez nem jó érzés. Sok minden történt akkor, egészen megmagyarázhatatlan borzalmak. A holtakkal, a Hóhérral való szembenézés, a Karavánpihenőt megtámadó nem e világi sereg, a menekülők.
Drann megrázza a fejét, megszaporázza a lépteit. Nem véletlenül száműzte a tudata mélyére ezeket a képeket.*
- Több éve már. Úgy tudom, a karavánpihenő végül teljesen megsemmisült. *pillant fel újra a mellette haladókra.
Újra megnézi a fehér hajú mögött ülő nőt. Nem. Vele biztosan nem találkozott még.*


2445. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-05-23 19:23:55
 ÚJ
>Quantall Ackumien Galanodel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 620
OOC üzenetek: 14

Játékstílus: Megfontolt

//Holdfényes éjszakák//
//Egy kis kerülő//
//Mágustorony felé//

*Úgy tűnik nem csak a mélységiekkel nem túl barátságosak a thargok. Bár mindegy. Elindulnak végül és átmenetileg szétválnak a többiektől. Akár kellemetlen csend is lehetne, de az idegen megszólal Quantall pedig készségesen válaszol.*
-A tharg ösvény és a hozzájuk tartozó falu közt van a piac. Nincs messze.
*Ezek után a másik is közli, hogy valahonnan ismerősnek tűnik neki a másik. Azon, hogy tegezésre váltott Quantall nem akad fent. Talán régen így tett volna, de azóta sokat változott.*
-Őszintén én is gondolkoztam ezen. Piritanes-ből érkeztem. Mágiát tanultam és mostanában a Holtak ura ellen küzdöttem ahol tudtam. A városban, azon kívül, az egykori hold karavánpihenőben. Van ötleted?
*Neki ugyanis még mindig nem. A név se segít ezen.*
-Quantall Ackumien Galanodel.
*Mutatkozik be ő is. Ő se ajánlja fel, hogy Del-nek szólítsák. Gondolkozva néz a másikra. Biztos, hogy találkoztak már, de lefagyott az agya.*


2444. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-05-23 18:36:15
 ÚJ
>Khul'ie Vantruez avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Derin-birtok//
//Zárás//

- No, de köszönöm az italt, a kedves vendéglátást, alkalomadtán még találkozunk, kedves Learon úr! *Egyenesedik fel, majd kihúzza magát és fegyvereit is feltűzi magára.*
- Sajnos... indulnom kell, nem maradhatok tovább, a munkaadóm bizonyára már vár rám. További szép napot! Még egyszer köszönöm! *Hajtja meg magát mosolyogva, majd, ha a kutya esetleg mérgesen nézne rá, kezét felemelve lassan oldalazik el mellette és a kertkapu felé veszi az irányt. Utoljára még körbenéz, tetszik neki a hely, talán, ha megöregszik és elegendő pénzt szerez, magának is vesz egyet. Ki tudja mit hoz még a jövő?*


2443. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-05-23 18:35:05
 ÚJ
>Natalayda Mozecka avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 275
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//Holdfényes éjszakák//
//Egy kis kerülő//
//Mágustorony felé//

*Csendesen figyeli Quantall mögül az idegen férfit. Neki túl sok helyismerete nemigen van és a lovat sem ő vezeti, tehát ül csupán, és szürkészöld szemekkel figyeli az eseményeket.
Úgy tűnik, az idegen velük tart, s még talán ismerni is véli Quantallt. Ennek említésére Natalayda is érdeklődve fordul felé, s mutatkozik be, amikor a férfi szemeibe nézve mutatkozik be.*
- Én pedig Natalayda Mozecka *Mondhatna más nevet is, olyat, amit senki nem ismer még véletlenül sem, de most nem a városban van, hogy hárítania kelljen a hálálkodást. Itt, ha hallották is a nevüket, nem számítanak többnek, csak átutazó vándornak.
Eddig Natyként csak a közeli barátai hívták, így ezt az változatot még nem ajánlja fel. Visszafogottan mosolyog, és eztán csendben hallgat, hogy Quantall mit válaszol. Az idegennek tényleg igaza van-e, és ismerik egymást? Örülne egy ilyen történetnek is, ahol régi barátok találkoznak, s ismernek egymásra. Hozzácsaphatná az eddigi történeteihez.*



2442. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-05-23 16:33:12
 ÚJ
>Dranndreshiann Morla DeLhor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 22

Játékstílus: Vakmerő

//Holdfényes éjszakák//
//Egy kis kerülő//
//Mágustorony felé//

- Rendben! Köszönöm. *bólint rá a kvázi meghívásra, örül, az "arra" a kordét hajtó férfi szájából csupán irányt mutatott, biztosabban és hamarabb odajut a piacra, úgy véli, ha a sötételffel és a szőke nővel tart. Rendes is tőlük, hogy felajánlották, nyilván lelassítja őket valamennyire, ha gyalogosan tart velük. ~Dehát biztosan nincs messze az a piac, nem?~ gondolja, persze ki tudja. De majd kiderül úgyis.
Pillantása még egyszer a lovas lányra siklik, aki olyan alaposan végigmérte, ahogy megállította őket. ~Utálja az idegeneket~ vélekedik a kissé teátrális köpésről, nem tudja, hogy az elfek - emberek nem kedvelésének szólt a köpés, sem hogy a várossal lenne baja a lánynak, pedig épp azt is gondolhatná, hiszen akkor köpött, amikor azt említette, hogy odatart.
De csupán ez jut eszébe, hogy nem kedveli az idegeneket.
Amit amúgy jelenlegi állapotában éppen meg tud érteni, úgyhogy nem különösebben foglalkozik vele.
Azok amúgy is lassan továbbhaladnak.*
- Messze van? *fordul új útitársaihoz.*
- Már a piac. *egyértelműsíti a kérdés tárgyát, persze mi mást kérdezhetne. Aztán ha választ kap, csak megkérdezi a hosszú, fehér hajú sötételfet.*
- Ismerlek valahonnan. De nem tudom, honnan! Nem találkoztunk már? *kérdezi tőle, aztán a mögötte ülő szőke nőre néz, de abban biztos, hogy vele még sohasem találkozott. Azt is csak akkor veszi észre, hogy önkéntelenül letegezte a fickót, amikor már kimondta a hirtelen feltoluló kérdést. Biztos benne, hogy ismerik egymást!
A nőre pillant, és az ő szemébe nézve jut eszébe, hogy talán nem ártana bemutatkoznia.*
- Dranndreshiann Morla DeLhor vagyok. *biccent.*
- Csak tegnap érkeztem a Kikötőbe. Általában Drannak szólítanak. *mondja kicsit meglebegtetve a várakozást a hangjában, ahogy halad mellettük. ~Hátha a nő is bemutatkozik.~ Na meg hátha a név segít abbam, hogy rájöjjön, honnan ismerik egymást a fehérhajúval. Már ha nem játszik vele az emlékezete.*


2441. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-05-22 20:30:11
 ÚJ
>Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 565
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

//Hárman párban//

*Most már csak fél füllel figyel arra, hogy a lányok továbbra sem hagynak fel egymás froclizásával, mivel egészen máson töri a fejét. Nevezetesen azon, hogy bár ez csak egy tét nélküli játék, ő azért szert tenne némi jogosulatlan előnyre. Azaz csalni fog. Célszerű lett volna, ha ebbe a kis tervébe Átok névre nem hallgató hátasát is beavatja, igaz, ehhez el kellene sajátítania az állatok nyelvét, de legalábbis elmélyedni a druidák tudományában. Ezek hiányában viszont szinte garantált a felsülés. Az viszont magától értetődik, hogy nem fogja bevallani a dolgot.*
- Elnézést kérek. *fordul olyan ártatlan képpel társai felé, hogy tulajdonképpen csak az idvezülteknek járó dicsfény hiányzik a feje körül* Csupán azt próbáltam, hogy a verseny kezdetekor nem leszek-e hátrányban? Mint az köztudott, az öszvérek igen makacs jószágok. És lám. *legyinti meg könnyedén hátasa kajla fülét* Előrelátásom nem volt hiábavaló.
*Aztán visszafordul, és teljes elánnal koncentrál a futamot megindító vezényszó elhangzására. Abba most bele sem gondol, hogy magas pozíciójához méltatlan egy ilyen kis bugyuta játék. Magával ragadja a versenyláz. Amikor pedig Dora elkiáltja magát, egy vérforralónak szánt rikoltás hagyja el a torkát, és ő is az öszvér vékonyába vágja a sarkait. Így rögtön bizonyságot szerezhet róla, hogy az öszvérek nemcsak makacsok, de igencsak kiszámíthatatlanok is. Ugyanis Átok, az iménti bávatag makacssága után, olyan vágtában indul el, mintha felmenői között kizárólag versenyekre szánt telivérek szerepeltek volna. Ennek megfelelően a jó kancellár, aki inkább csak kocalovas, kétségbeesetten kapaszkodik a szárba, combjaival próbálja szorítani az állat oldalát, hogy ki ne pottyanjon a nyeregből. Kis túlzással még a szakálla is lobog utána, és ez az a pillanat amikor elfelejti a versenyt, az ispotályt, a piacot, mindent. Csak az marad, hogy le ne essen az öszvér hátáról. És persze a halálfélelem. Arra sem tud igazán figyelni, hogy az öszvérrel ritmusban mozogjon, és mintha ez a kényelmetlenség Átok számára ösztönzően hatna. Nem próbálja ledobni magáról ügyetlen lovasát, mintha még fokozná is a tempót. Ebben a helyzetben a rettegő kancellár igazán nem tud arra figyelni, hogy versenytársai mögötte avagy mellette vannak-e, de ha ők vetnek rá pár pillantást, meglehetősen mulatságosnak találhatják a nyeregben pattogó Hubit.*


2440. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-05-22 15:25:38
 ÚJ
>Carsaadi Maeriries avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Mágustorony felé//

* Laor segítségével újra a bakon ül. Azon gondolkodik, hogy majd a mágustoronynál ha lehet, kellene adni a lónak valami kis apróságot, répát vagy almát, mert az biztos jól esne neki, nem csak az emberek szeretik a napközbeni nasikat, valahogy minden élőlény imádja a hasát.
A férfi kérdésére csak a fejét rázza, miközben szórakozottan babrálja ujjait. Út közben aztán egy idegen is megszólítja őket. Riri érdeklődve méri végig a másikat, és belül tiszteli is azért, mert meg mert szólítani egy ekkora nagy tömeget. Na jó, mondjuk annyira nem nagy, de a tündér ellenkező esetben így is csak mosolyogva intene, szólni még ha akarna se tudna, mert a nyelve biztos összecsomósodott volna izgatottságában. *


2439. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-05-21 19:58:26
 ÚJ
>Dorawyna Olaphine avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 57

Játékstílus: Vakmerő

//Hárman párban//

- Vagy talán a képzetlen munkások nem tudták, hol áll feljebb a talajvíz. *Emeli meg szemöldökét Dora lekezelően, már ami a varázsforrást jelenti. Nyilván a lánynak mindenre van valamilyen tudományos magyarázata, furcsa is lenne, ha ezúttal nem tudná valami materiális dologra fogni ezt a „csodát”. Ami Kagan kőszobrát illeti, na az már egészen más tészta, ezen a téren nem is mer vitába bonyolódni. Inkább csöndben baktat tovább, és titkon reménykedik benne, hogy Kagan varázsforrása azért csak javít valamit pocsék helyzetén, hogy a kancellárral közös kalandjuk ne nemesedjen egy borgőzös estévé, amit majd ugyanúgy elfelejthet évtizedekkel később, mint sok más borgőzös estéjét – már amelyiknél a bor volt a ludas, és nem a békanyalás negatív hatásairól kísérleteztek a kollégákkal.
Közben pedig eljön a verseny ideje, és Dora egy pillanatra lehunyt szemmel eltöpreng, hogy Esti hogy lehet ekkora lótúró. Morcosan fordítja felé a fejét, és fintorog a hülyékre tett megjegyzésére, de nem kezd bele a magyarázatba, hogy ha valaki, ő ugyan nem! A másik kérdéses, hogy Habrertus Átok férfiasságára, vagy a sajátjára céloz-e. Mert azért nem mindegy, kinek a becsülete sérül, amikor Dora egykettőre legyőzi. Nem egy lovas katona, meg kell hagyni, de bízik Bors gyorsaságában, mert a ló garantáltan egy hebrencs idióta.*
- Legyen hát! *A kalapigazgatás után elhelyezkedik, gyorsan emlékezteti magát rá, hogyan kell vágtatni, majd miután az elméleti síkkal elégedett, számolni kezd.*
- Egy! Két! *Ekkor, félúton a makacs öszvér és annak hátasa a szabályokkal ellentétben indulni készül. Dora izmai is megfeszülnek egy kissé, így ha Habrertus valóban elindult volna az imént, a lány már csak dacból pár pillanat múlva – még mindig a „rajt” előtt – kilőtt volna utána. Hogy ez mégse történik meg, az csak a helyzet komikusságából adódik. A maga bájos gúnyával felnevet.*
- Az ilyesmiért egy tisztességes versenyben már tiltás járna, kancellárom. *Mosolyog, és az öszvérre néz, mintha csak hozzá beszélne.* De elnézzük Átoknak, olyan kis jótét lélek.
*Nagy levegőt vesz, és ezúttal felkészülve az esetleges veszélyre a számolás közben is számít a csalókra, ha valaki indul, bizony nem sokkal rá ő is nekivág.*
- Egy! Két! Há! RAJT! *Kiáltja, és Bors oldalába vágja a sarkát, közben pedig reménykedik, hogy a ló virgonc természete, mely miatt már annyiszor végezte a földön a feneke, most kivételesen még a hasznára is válik.*


2438. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-05-19 22:33:03
 ÚJ
>Estanellaria Dwirinthalen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Hárman párban//

- Ó, akkor bizonyára ezért nem leltem még egyetlen kincsre sem! *jegyzi meg nevetve Dora megjegyzését hallva. Szívesen megkérdezné a lánytól, neki mennyit volt szerencséje találni, hiszen biztos benne, neki is sikerült már jó párszor beletrappolnia olyasmibe, amibe nem kellett volna. Habrertus kérésének megfelelően azonban ő is igyekszik visszafogni magát*
- Bizony, akár már azt is mondhatnánk, hogy ez a szeretet jele. *fűzi tovább a szót a piszkálódással kapcsolatban, egy enyhén felsőbbség teljes pillantást vetve a lány irányába. ~De nem mondjuk~ igyekszik üzenni neki, hiszen bár alapvetően nincs problémája az elfekkel, már azt leszámítva, hogy nem szeretik a hozzá hasonlókat, az elképzeléssel, hogy barátai legyenek, akiket talán kedvel is, annál inkább, lévén nem sok tapasztalata van e téren. ~De már az is valami, hogy nem utállak teljesen, nem?~ mereng magában. Ha őszinte akarna lenni magával, elismerné, hogy tulajdonképpen egészen kedvére van folyamatos csipkelődésük és a lány tudálékos modora, de kicsit se akar őszinte lenni, hisz sokkal egyszerűbb azzal áltatnia magát, hogy nem érdekli senki és semmi. Még az se, hogy Dora épp a kancellárral kavar, hisz pár piszkálódó megjegyzésen túl tulajdonképpen nem sokat tett eddig ez ellen, és jelen pillanatban nem is szándékozik többet tenni*
- Egyre jobban felcsigázza az érdeklődésem ez a szoborkert. Örülnék, ha megmutatnád! *biccenti meg fejét Dora felé, szokásos udvarias műmosolyával, bár tulajdonképpen tényleg hálás neki. A tovább szavait azonban nem bírja megjegyzés nélkül hagyni* Ó, szóval te is szép sötét színre vágytál? Sajnálom, drágám, az nem adatik meg mindenkinek! *szúr még oda egyet a lánynak, bár igaz, ami igaz, a város állapotával kapcsolatban osztozik a kíváncsiságában*
- Engem is érdekelne, mi a helyzet Artheniorban... talán egyszer, egy másik kirándulás alkalmával oda is ellátogathatnánk. Biztos a Vashegynek is hasznos lenne, ha a kancellár saját személyes tapasztalatait tudná megosztani az ott uralkodó állapotokat illetően a vezetőséggel. *teszi még hozzá, hogy Habrertus se érezze úgy, kihagynák a buliból, bár közel se biztos benne, a férfinak tényleg lenne-e kedve velük tartani. Ő maga viszont az igen közeli jövőben tényleg fontolgat egy ilyen utazást, akár egyedül, akár társaságban, hiszen az egykori családi Kúriát szeretné alaposabban is szemügyre venni, mekkora kár keletkezett benne, és átnézni az otthagyott holmikat, hátha akad köztük valami, aminek hasznát vehetik. Egyelőre azonban nem akar ezen aggódni, ezért is dobja be a verseny ötletét, ami sikeresen felkelti mindenkinek az érdeklődését*
- Akkor legyen becsületes küzdelem! *biccenti meg fejét a férfi irányába, tudomásul véve, hogy nem tart igényt semmiféle előnyre, bár magában azért számít valamiféle furfangra a részéről. Felvonja kissé a szemöldökét, mikor a kancellár a kedvesének nevezi Dorát, azon töprengve magában, vajon ez csak a szokásos frázis a férfi részéről, vagy ez alkalommal esetleg több is van a kifejezés mögött. Míg ezen gondolkodik, ő maga is felzárkózik a többiekhez, hogy egy vonalban lehessenek a verseny megkezdéséhez*
- Ejnye, kedvesem, nem szép dolog ilyet mondani magadra! *súgja Dorának, hogy tovább cukkolja, eljátszva, hogy úgy értette, a lány magáról beszélt az előbb. ~Ne hagyj cserben, te ló!~ paskolja meg azért ő is saját hátasa nyakát, kissé tartva a verseny kimenetelétől, hiszen az állatot a Kúriából menekítette ki, nem a sajátja, így ideje se volt meggyőződni a képességeit illetően. Abban azonban biztos, hogy jobb lovas Doránál, így talán van egy kis esélye. Habrertust és lassúcska öszvérét nem igazán tartja komoly ellenfélnek, ugyanakkor nyugtalanítja, hogy a férfi olyan könnyen lemondott a felkínált előnyről. ~Talán tud valamit, amit mi nem?~ töpreng magában, hiszen nem gondolt olyan alantas trükkre, amivel végül mégis megpróbálkozik a drága kancellár. ~Tényleg?~ próbálja a szokásos hűvös álarc mögé rejteni nevethetnékjét a még gazdájánál is makacsabb öszvért szemlélve*
- Akkor talán még egyszer! Rajtra? *húzza enyhe félmosolyra ajkait, hogy jelezze, észrevette, mi volt készülőben, de ennél többel nem kívánja kommentálni a történteket. Ha Dora tényleg újrakezdi a számolást, akkor a megfelelő vezényszót hallva sarkait a ló oldalába vágva igyekszik minél gyorsabb tempóra ösztökélni az állatot.*


2437. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-05-19 20:33:02
 ÚJ
>Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 565
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

//Hárman párban//

- Arra. *mutatja az irányt Esti kérdésére* Meg kell mondjam, nagyon helyre kis ligetet alakítottak ki a Hadúr számára.
*Kicsit maga is furcsának érzi, hogy Kaganról mint élő személyről beszél, és nem egy szoborról. Talán az lehet a dologban, hogy ilyesmi már előfordult egyszer a tharg vezérrel ami után mégis visszatért népe körébe. Csak az istenek lehetnének megmondói, hogy ez egyszeri alkalom volt-e, vagy számíthatnak ismét ilyen örömteli eseményre?*
- A jelekben hívő lelkek biztos nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a szobortól nem messze egy kis forrás is fakadt a földmunkák során. Akárhogy is, nem lennék meglepve, ha hamarosan afféle közösségi térré nőné ki magát a Hadúr szobra és környéke.
*Mostanra sikerült úgy-ahogy megtisztítania a csizmáját, és könnyed mosollyal veszi tudomásul, hogy a hölgyek közötti ellentétet nem kell komolyan vennie. Ezt mindenképpen biztatónak érzi a jövőre és a terveire nézve. Még úgy is, hogy Dora feltűnő gyorsasággal vállalta el Esti elkalauzolását ama szoborhoz. De sebaj, biztos tudja majd úgy csavarni a dolgot, hogy ő is jelen legyen. És ha mégsem, az sem nagy baj. Elvégre nem a szabad ég alatt tervez.
A kapun természetesen mindenféle atrocitás vagy kellemetlenség nélkül túljutnak. Az lenne felháborító és elfogadhatatlan ha nem így lenne. Már az ösvényen léptetnek lefelé, amikor a sötételfnek érdekes ötlete támad. Már megjegyezné, hogy ez meglehetősen egyenlőtlen verseny lenne, hiszen az ő hátasa korántsem az a sebes járású fajta, de Dora hajlandó bizonyos engedményekre.*
- Nos, nincs ellenemre efféle versengés. *somolyog a bajsza alatt és szakálla fölött* Köszönöm, hogy ellensúlyoznátok hátrányom, de természetesen nem tartok rá igényt. Egy férfi küzdjön becsülettel. Még akkor is, ha az esélyek nem egyenlőek. Sőt, talán akkor igazán. Számolj, kedvesem!
*Int Dora felé, és amikor a lány valóban belekezd, talán mondani sem kell, hogy nem várja meg annak végét. Iménti okfejtését zárójelbe téve már a közepén Átok oldalába vágja sarkait, megengedi a szárat, és nyelvével csettintgetve készteti az öszvért, hogy szedjen szaporán a lábait. Illetve késztetné. Ugyanis mindezekre Átok prüszköl egyet, és füleivel csapkodva mintha még egy kicsit lassabban is lépdelne.*
- Khm... *jegyzi meg frappánsan egy hamis mosollyal* Talán kezdjük elölről a számolást!


2436. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-05-17 02:11:53
 ÚJ
>Dorawyna Olaphine avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 57

Játékstílus: Vakmerő

//Hárman párban//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*Habrertus szavait hallgatja, s már-már szívesen visszavonná, amit az imént a nemes Hadúrról mondott, mikor nemes kancellárjának nemes lába beletoccsan a lószarba. Sajnos arra már nem jut ideje, hogy figyelmeztesse a bajra, mivel az arcát nézi, ezért csak azon igyekszik, hogy elnyomja a tökéletesen időzített fordulat miatti nevetését. Persze nem sikerül, és Esti megjegyzése rátesz egy lapáttal.*
- A falunkban úgy tartották, hogy aki a hátasához menet így jár, az az úton kincset talál. *Mondja Habrertusnak vidáman nosztalgiázva, s közben odabiccent az éppen aktuális őrnek. Nem feltételezi, hogy gondot jelentene a távozásuk, ha őt nem is ismerik meg annyian, a férfit biztosan épp eleget látták már, hogy kieresszék őket. Gond nélkül halad tovább, le a lejtőn. Az utóbbi időben kissé visszafogta magát, ezért minden erejével azon van, hogy kedves és kevésbé csipkelődő legyen Estivel. Hogy Habrertus mégis kedélyesen megszólja őket, az csak egy dologra utal: arra, hogy biztos benne, rajta vitatkoznak. Dora erről már egyáltalán nincsen meggyőződve, ez egy egyszerű rivalizálás a két szinte ugyanolyan, mégis teljesen különböző nép képviselője között. Úgy érzi, ha kelletlenül is, de magában be kell ismernie, hogy Esti legalább annyira – ha nem ugyanannyira – bosszantó, mint az elf lány maga.*
- Amúgy ez csak amolyan amolyan baráti piszkálódás, semmi gond. *Legyint a kancellár felé derűsen, és valahol mélyen ezt tényleg komolyan is gondolja. Hiszen a pestis jól megmutatta, hogy mire képesek ketten együtt. Kevés emberrel és elffel találkozott eddigi életében, akivel az ellentéteik ellenére olyan összhangban tudtak dolgozni, mint ő és Esti az ispotályban. De még mielőtt túlságosan kedves vagy elérzékenyült volna, Esti a Hadúrról kérdez, ő pedig elmutat a megfelelő irányba.*
- Arrafelé van, de majd egyszer megmutatom. Bevallom, annyira nem bánom a dolgot, régen rengeteg időt töltöttem nyáron az artheniori templomkertben, hogy egy kicsit napozzak is a munka közben. Egyszer kíváncsi lennék, megvan-e még, és mi történt a lázadás után. *Von vállat. Ez csak amolyan töprengés, hogy elüsse az időt, és komótosan lecammogjanak az ispotályig…*
- Verseny? *Bukik ki belőle az áldásos szó, amit jobban imád, mint a faluja összes lakója Eeyrt. Rögtön viszketni kezd a keze, és mintha Bors is megérezné alatta az izgalmat, fészkelődni kezd. Dora nem válaszol, csak megigazítja a kalapját, kívülről legalább is ezt láthatják társai, valójában egy elég hurkot fon a kalaptű köré, hogy a szeretett ruhadarabot véletlenül se tudja lekapni a fejéről a szél.* Én szívesen visszaszámolok. Persze csak ha csatlakozol te is, drága kancellárom. Átokra biztosan ráfér egy kis nyargalás, ahogy Bors is megőrül egy kis játékért. Sőt, talán úgy volna igazságos, ha az öszvér kapna pár méter előnyt.
- Gyerünk, te kis hülye, eljött a te időd. *Megsimogatja virgonc kis fekete utazó lova oldalát, s szemével közben szuggerálja is, hogy adjon Estinek, és győzzön a legjobb… elf.*


2435. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-05-17 00:20:53
 ÚJ
>Quantall Ackumien Galanodel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 620
OOC üzenetek: 14

Játékstílus: Megfontolt

//Mágustorony felé//
//Egy kis kerülő//

*Quantall elmondta, hogy ők akkor lefordulnának és feltette a kérdést, hogy kell-e valami, de nem kapott választ. Az érkezőt ő is alaposan megnézi magának. Mondjuk múltkor mikor látta nem így nézett ki. Kicsit sápadtabb volt és épp egy elffel meg egy kislánnyal igyekeztek veszélyes terepen áthaladni. Mindenesetre a mágus is megunja a beszélgetést. Biccent az idegennek.*
-Mi a piac felé tartunk. Ha gondolja tartson velünk. Akkor a toronynál.
*Fordul még a többiekhez és ha más nincs lovát elindítja a piac irányába.*


2434. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-05-16 19:58:30
 ÚJ
>Zhaggur Khaziir avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 67
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

*Már jó ideje a környéken vesztegette idejét és tehetségét, hogy végre úgy döntsön tovább kell állnia. Összeszedi felszerelését és amikor minden apróságot elrakott, akkor még utoljára körbe tekint a helyen és lassú léptekkel elindul. Nem igazan gondol bele, hogy merre is kéne menjen és nincs is nagyon hová menni. Pusztán csak egy hely az a hely amelyet egykori cimborái talán még bitorolnak. Az a csodálatos bánya, ahol a látomásában felállította a fekete obeliszket. Csak az a hely amely megfelelő lehet számára. Arra gondol, hogy ha kell akkor erővel veszi vissza a tulajdonát. A két egykori társ talán már ki is építette a tárnákat, így neki nem is lesz majd annyi dolga.
Ahogyan halad előre az úton úgy kezd egyre mélyebben és mélyebben a gondolatai rabságába merülni. A mindig mogorva Zhaggur még saját magát sem kíméli a természetétől, amely jelen esetben épp erőt ad a számára. A kohók tüze és a gyűlölet lángja ég a szívében amikor egyre közeledik a tharg föld határaihoz. Csak a bánya és a saját tulajdona jár az eszében az a tulajdon ami az ő jussa. A tulajdona. Mohóság és kapzsiság a gyűlölet csak erősíti ezeket. Tömzsi lábaival egyre szaporábban lépdel és tudja nincs már messze az erdő amely a hegyek lábánál fekszik.*


2433. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-05-14 20:05:04
 ÚJ
>Lachatoss Ka'roi avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Efföld//

- Tessék, mondtam én! "Adok én neked olyan démont" aszongya, há' emmég idézni is tud itten. Legyint kettőt, meg suhogtatja a hájt a karján, oszt ha nem jön egy nagyobb szél amin elröpű, akkú démont húz ki a földbű! * Kiabálja Ka'roi, aki nagyon büszke arra, hogy igaza lett, de úgy tűnik, hogy az uraságot ez már nem érdekli. Itt maradnak ketten az öreggel, mire egyből legyinti a fokost, persze nem támadóan, csak figyelmeztető módra. *
- Ne gyere közel, nyanya, me' nem állok jót magamé! Oszt ha még ecce' megfenyegetsz a devla átkaidda', há' jó figyeljé, mer' nem szeretem ismételgetni magamat. Kivágom a szívedet, oszt a kutyák elé vetem, koloncnak. Értem én a tréfát, szeretem is, de az átkozódás nem ilyen dolog. Nagybátyám töke leszáradt egy ilyen átoktú' eccer, valami mammer vót az is, aki pénzt akart tőle. Nem adott, oszt akkor rája mondta a bibolduátkut, két lépés után a nadrágja száránál érezte, hogy valami nem oké. Lenézett, oszt' ott gurultak a golyói, de még a makkja is leesett a helyirű. Ha ilyesmive' próbá'kozó, tuggyad, hogy a fokos a fejedbe áll akkó' is, ha töketlen kéz lendíti! * Szeretné az öreg előre leszögezni, hogy hányadán is állnak, mert nem mutatja ugyan, de azért fél az öregasszonytól. Hiába öli meg, az az átkot nem csinálja vissza. *
- Szóva' jobb lesz, ha az ilyen okkultizékke' nem próbá'kozó. Akkó én is tartom a tisztes távot. Mit szó'sz, nyanya, állaz alku? * Kérdezi az öreg, és hogy igazán mutassa, mindezt tényleg jó szándékból javasolja, még a tenyerébe is köp, aztán kinyújtja az asszony felé, hogy rázzanak rá kezet. Ez olyan dolog, amit valamiért az urasággal elfelejtett, de nem is bánja már, mert így legalább alkudhat újra az árra, ha lejárt a próbaidő. *
- Oszt azt tuggyad még, hogy az ágyam esténként elég meleg, nem kő' nekem az, hogy belemásszá' még te is. Ha nem bírsz a véreddel, menj ki a lovakhoz, de ne hozzám gyere.


2432. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-05-14 19:31:42
 ÚJ
>Navarentine Solichastra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Efföld//

*Bár nem szólal fel ellene, ő maga se örül az iránynak, amit a beszélgetés vesz. Nem a démonok ijesztik meg, hiszen nem fél tőle, hogy egy is megjelenik, csak azért, mert emlegetik, az viszont kicsit sincs ínyére, mennyire egymásnak esik hirtelen a két öreg. ~Remélem, idővel megbékélnek egymással!~ sóhajt fel magában, bízva benne, hogy Tizio figyelmeztetése elég lesz arra, legalább ideiglenesen elássák a csatabárdot. Mikor a kis társaság elhagyja a konyhát, egy pillanatig őszintén fontolgatja, hogy velük tartson csak a biztonság kedvéért, ám végül mégis úgy dönt, marad. Aggodalom járja át azonban, míg a konyhát takarítja és csak akkor nyugszik meg kissé, mikor Tizio karjait érzi maga körül*
- Köszönöm! *mosolyodik el, a férfi vállába rejtve arcát, miközben ujjai Tizio hátát cirógatják, bár maga se tudja, őt vagy önmagát akarja nyugtatni ezzel. Biztos benne, a két öreg érkezése mindkettejük megviselte, még ha más-más okokból is*
- Azért a gyűlölet erős szó... *jegyzi meg halkan. Tisztában van vele, hogy a férfi igencsak távolságtartó és bizalmatlan az idegenekkel szemben, de azt mégiscsak túlzásnak érzi, hogy így vélekedjen mindegyikükről. ~Biztos van, akiket szeretsz!~ gondolja magában, miközben szeretné hinni, hogy ő is ezek közé az illetők közé tartozik*
- Idővel jobb lesz, ha pedig mégsem, akkor Briwal még mindig beszélhet velük! *igyekszik meggyőzni Tiziot, hogy közel sem olyan rossz a helyzet, mint amilyennek most tűnhet, bár egy rosszalló pillantással jelzi, hogy szerinte a gyilkosság, bármilyen formában van is róla szó, nem olyan téma, amivel viccelni illene. Az előbbiek után azonban ő is örül, hogy végre van alkalmuk kettesben lenni kicsit, így az öltözés kérdésére csak bólint, majd a csók után el is indul a hálószoba felé, hogy megfelelőbb ruhába bújjon. Szokatlan azonban számára az ing és nadrág, nem is tudja, mikor volt rajta utoljára ilyesmi. ~Talán soha~ jut magában konklúzióra, miközben igazít egyet ruházatán. Furcsán fedetlennek érzi magát az ingben, hiszen bár nem látszik át semmi, mégis az az érzése, mintha meztelen lenne a több réteg ruha nélkül, amit általában hordani szokott. A nadrág viselése is ismeretlen érzés a számára, és hiába van tisztában vele, hogy tökéletesen passzol rá a ruhadarab, mégis úgy érzi, túlzottan ráfeszül és korlátozza a mozgásban. A legjobban azonban a csizma zavarja, túlságosan díszesnek és drágának tartja ahhoz, hogy ilyesmit hordjon. Mivel azonban kénytelen beismerni, hogy szoknyában nem lovagolhat, igyekszik megszokni új viseletét. Mielőtt távozna a szobából, gondosan összehajtogatja levetett ruháját, haját pedig gyorsan kontyba csavarja, hogy minél kevésbé zavarjon majd az út során*
- Kész vagyok. *jelenti be, ahogy a házból kilépve Tizio közelébe ér, bár ennek némileg ellent mond, hogy most sem bírja megállni, hogy ne igazgassa az ingét vagy a nadrágját, annyira szokatlan számára mindkettő. Ahogy az is, hogy lóháton üljön, hamarosan azonban ezt is lesz lehetősége megtapasztalni. ~Ez magasabb, mint emlékeztem!~ kapaszkodik két kézzel a nyeregkapába, miközben a kelleténél talán kissé erősebben szorítja a lovat combjaival. Meglehet, hogy ő volt kisebb, vagy a ló, amin akkor ült, emlékeiben mégis teljesen másképp élt ez az élmény, így most szédítően hat rá, hogy hirtelen sokkal magasabbról szemléli a világot, mint korábban. Őszintén tart tőle, hogy egy rossz mozdulatot követően a földön köt ki és menten szörnyet hal, így alig várja, hogy a férfi is felszálljon mögé, és megmondja, mit csináljon és hol kapaszkodjon, hogy nyeregben maradjon. Tizio szavai azonban meglepik, ám egyúttal halvány mosolyt is csalnak arcára*
- Ugyan, semmi szükség rá! *jelenti ki határozottan, egyszerre értve szavait a felháborodásra és a tökmagos pogácsára. Bár nem nagyon mer megmozdulni, nehogy leessen, azért óvatosan mégiscsak megpróbál hátrafordulni kicsit, hogy egy csókkal adjon nyomatékot szavainak, egyik kezével továbbra is a nyeregbe kapaszkodva, miközben a másikkal a férfi combján keres támasztékot. ~Nem tudja Idha néni, miről beszél!~ gondolja csók közben.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2432-2451