Archívum - Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     

Kedves Kalandozó!

Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!

A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Piactér (új)
Kovácsműhely (új)
Erdőszéli tisztásSzántóföldek (új)
<< Előző oldal - Mostani oldal: 335 (6681. - 6700. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>

6700. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-22 18:30:39
 
>Shauri Sethi Ishani avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Hazafelé//

* A kalaptalan Kalaposnak csak annyit mond, hogy vannak veszteségeik. A menetnél talán látni fogja, hogy mi lehet a helyzet. Nem beszél. Mikor a két csapat együttesen indul el a hegy irányába, le-lemarad ő is, hogy zárja a sort. A város irányából most nem érkezik feléjük semmi olyan, ami veszélyes lenne. Ám igazán biztonságban csak a hegyen lesznek majd, és persze a környező birtokokon. A cél már nincs messze, ott pedig majd kiderül a többi is. Hogyan tovább? A mai napnak kemény következményei lesznek, leginkább a városra nézve. *

6699. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-22 14:47:48
 
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97

Játékstílus: Szelíd

//Nyárelői karaván//
//A simlis és a szende//

- Semmit nem tettem. *Hangzik a méltatlankodó kiáltás bentről.* Megegyeztünk. Ha az üzlet megköttetik, ismét olyan lesz, mint újkorában. *Furcsa mód a lány hangja nem gunyoros, nem is erőszakos, inkább egy csendes segélykiáltásnak hallik, mely a szomorúság ködébe vész. A kordé ajtaja nem erős, a mélységi ha akarja be is törhetné, rajta múlik, hogy mit választ, egy leánnyal minden bizonnyal könnyen elbánik. Kérdés, hogy e hirtelen és erőszakos döntése mit von magával, de ezt neki kell kiderítenie. Közben Rilkäline erős késztetést érez, hogy a másik árushoz induljon, így hacsak Kharasshi nem fogja erős kézzel, meg is indul akadálytalanul a szemközti kocsi felé. Az árus karba font kézzel álldogál, immár a féltető alatt, s kérdőn húzza fel szemét a közjátékra. Csak egyetlen mondat hagyja el száját:*
- Ugye mondtam? Én megmondtam, csaló az, nem kicsi. *Szúrja oda foghegyről, épp annyira, hogy hallhassák.* Törd rá nyugodtan! Hátha végre észhez tér! *Biztatja a mélységit, bár a szekér takarásától sok mindent nem láthat, csak sejtheti mi történik. Közben méla mosollyal nézi az érkező leányt, láthatóan mit sem sejt annak kábult állapotáról.*
- Á, a gyönyörűség! *Mondja vigyorral száján.* Egy pillanat és megnézem, hogy áll a ruhája! *Tapsol nagyot, majd rövid meghajlást követően a kocsi oldalához indul, hogy annak ajtaján belépjen.* Az asszony gyorsan és ügyesen dolgozik! *Veti még oda hátratekintve, mintha ezzel további aranyakat akarna magának kicsikarni. Miután belép, az ajtót nyitva hagyja maga mögött, talán épp elég időt adva az elvarázsolt Rilkälinenek, hogy odaérjen, esetleg még be is lépjen. Persze csak, ha a szíve odahúzza.*

6698. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-22 10:00:18
 
>Krestvir Drelm avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1069
OOC üzenetek: 49

Játékstílus: Vakmerő

//Thargok//

*Ketten is nyúlnak felé, s az óriás végül meg is tartja, így a fejét ért ütésen kívül, amely eszméletlenné tette, nagyobb baja nem esik.
És íme, ilyen egyszerű legyőzni egy mágust! Csak annyi kell, hogy viszonylag bizalommal legyen felénk és közel engedjen magához, így pedig ne számítson támadásra, éppen tőlünk...
Fölkapják, ő meg nem tiltakozik, csak hever szépen Zaxdor vállán, jó sózsákhoz híven. Egy amolyan kisebb sózsákhoz... Mert Krestvir egyébként is elég kicsi, de az óriáshoz viszonyítva úgy tűnhet, mintha egy gyermeket cipelne a férfi.
És ha már nem tiltakozik, akkor viszik is, őt is, a szántók felé, Amon Ruadh felé...*


6697. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-22 08:40:55
 
>Zaxdor Karag avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Thargok//

*Krestvir testének összerogyását nem nézi tétlenül. Az ütés pillanatát követően másik kezével hóna alatt kapja el, vicsorgó fogakkal néz a sötételfre, s megtartja a lányt a levegőben.*
- Eltakarodj! *Morog rá. Még mindig nem döntötte el, hogy a mélységit hová sorolja. Némiképp enyhébben néz aztán vissza rá.*
- Viszem. *Nem nehéz a lány teste, bár ma már emelgetett eleget, ennyit még elbír. Szemeire nincs semmi írva, nem zaklatja fel a dolog, nem is bántja, de különösebben elégtétellel sem tölti el. Biccent a
vezéri parancsra, de aztán a fejét is megrázza.*
- Én viszem. *Tekintettel arra, hogy kivégeznie nem kell, óvatosan emeli fel vállára, majd derekánál tartja meg. Kalapácsát az egyik ló hámjába tűzi, hogy biztonságosan vihesse a nőt, közben sandán tekint hátra, hogy a sötételfet láthassa.*
- Nem azért, de ne kerülj mögém, mélységi. *Morogja, hangjában indulat nélkül.*
- Inkább előttem slattyogj, hogy lássalak.
*Kagan kiadja a parancsot, így Zaxdor is elindul, nagy és öles léptekkel. Maga mögött hagyja a kúriát, a tisztást, s annak minden fájdalmát és ürességét. A vezér mellé siet, de szemével Hrothgaart is keresi, ő is itt lehet valahol. Kicsit igazít Krestvir testét, hogy lehetőleg ne zsibbadjon el nagyon, ha felébred. Bizonyára lesznek kérdései. De Zaxdor mindig készen áll a kérdésekre. Vagy így, vagy úgy.*


6696. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-22 08:03:52
 
>Ortas Hroops avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Álomképek//

*Miután kissé összeszedi magát, rá nem jellemző módon kissé tétován néz a lányra. Még mindig érzi a tűz mély illatát, az éjszaka nehéz ízét, a kényelmes ölet, mely talán fekhelyéül szolgált. Végigméri a lányt, tetőtől talpig ismét, ében szemének használata már nem furcsa, bár nehezen igazodik ki rajta, ezért van szüksége a fizikai érintéshez is. Mozdulatainak ellentétét érezte az előbb, de a kéz szorításából nem kíván engedni, meg kell győződnie róla, hogy az álom nem csupán álom volt. Fejét félrebiccentve tekint rá, s hagyja, hogy a lány arcának minden éle, annak minden apró rándulása a tenyerén játsszon, kitöltve annak idős és fiatal redőit. ~ Meleg. ~ Állapítja meg, míg a vörös és fekete a fakókba, haloványakba fúródik. ~ Derengő emlékek. Egy álom. A pusztán. ~ Villan be a felismerés egy pillanatra, s ezúttal már nem kívánja elengedni. Bár ő görcsösen ragaszkodik a lány tenyerének megnézéséhez, a mellkasához irányuló idegen kézre mégis kissé hátrahőköl, szemei összeszűkülnek, úgy tekint vissza, mint ki felé izzó rudat nyújtanak. Aztán felenged persze, de a lány tétovázik. Aprót bólint. ~ Elég a felfedezésből. Ismernem kell. ~ Elfordul, s elindul, érezvén, hogy az irányítást rá bízták. Olykor egy-egy pillanatra hátratekint, de ezúttal érintésével nem akarja megzavarni a lányt, csak meggyőződik arról, hogy valóban követik-e, a lány jelenlétéhez ragaszkodik, mint egy megszelídített vadállat, ki útjának kezdetén jár.*
- Nem tudom hogyan kell. *Mondja közben.* Nem tudom, hogyan használjam. De meg akarom tanulni, s elég a talányokból, te lány! *Villan meg tekintete.*
- Emlékszem már rád. Majdnem mindenre emlékszem, de még egy valamiben nem vagyok biztos. *Mondja foghegyről, morogva, s léptei gyorsulnak.*
- Bizonyíték kell, hogy nem vagy sarlatán. Igen, az kell nekem.
*Bár álmai egyértelműen jelzik a lány igazát, a mellkasában feszítő fájdalom ékéül szolgál a korábbi találkozónak. Ében tekintete, mely kendőzetlenül feltárja előtte a lány minden titkát, szintén arról árulkodik, hogy ami történt megtörtént. Fogai összekoccannak, ajka keskenyül, s penge vékonyra zsugorodik.*
- A Pegazus mögé megyünk. Ott töltjük az éjszakát. Együtt. *Fordul hátra busa fejével.* Látni akarom, látni akarlak! Csak úgy lehetek biztos. Utána elmesélsz mindent Vogariról. Kell nekünk. Az kell nekünk. Vagy valami más, még nem tudom. *Határozottan bólint, s ismét a lányra néz, ezúttal hagyja, hogy mellé érjen, s együtt sétáljanak. Karját nem nyújtja, nem jellemző rá, nem is azért vannak itt, hogy egy kósza légyott beteljesülése megtörténjen.*
- Bizony, mindent elmesélsz. Hogy megkeressük. Meg fogjuk keresni. Ortas segít.
*A tisztás forgataga immár nem zavarja, ingerülten lök félre mindenkit, ki a lány útjába vetődik.*
- Vér és sár a térdemig ér. Léptem lassú és nehéz. Talpam alatt csúszik a föld, fájdalom áztatja és kín. A Hely csendes, néma csendes, csak én vagyok. Csak én vagyok. Ó, hol vagytok, kik éjjel még mellettem tértetek nyugovóra? Hát nem halljátok kiáltásom? Hát nem halljátok? Nem bizony. Pedig könnyező tekintettel fényt üvöltenek a csillagok.
*A halk ének alatt arca ismét érzelem mentessé és hideggé változik, miközben sarlóját igazgatja. Csak Ortas van ráírva és a Düh.*

6695. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-22 02:48:06
 
>Intath Aldeis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264

Játékstílus: Megfontolt

//Aleimord, Ghaelowo meg a gazdagék//

*Az üveg meg a cuccai cipelve vannak szóval szava nem lehet, bár azért jól esett volna neki ha egy kékvérű viszi a csomagját.*
~Hálátlan alak. Várhatja mikor mentem meg legközelebb a húgát. Ismerve magamat majd akkor ha még egyszer meglátom. Szörnyűek ezek a bajbajutott nők. Csak a baj van velük. Egynek megmentem a karját erre itt maradok a mogorva bátyjával és ezzel a fickóval.~
*A városban különösebb atrocitás már nem éri őket. Békésen ki is érnek onnan. Ale megjegyzésére Int nem lesz olyan pozitív.*
-Akkor annyira messze nincs.
~Mondjuk gyalog távolság, de lovat is keríthettek. Valahonnan. És oda kevesebben mennek fosztogatni úgyhogy akár meg is érheti gondolhatták páran. Meglátjuk.~
*Arra, hogy még máshova is mennek Int felvonja a szemöldökét. Erről nem volt szó. Bár egy hintónak tényleg örülne.*
-És hova? Nem mintha nem élvezném a hosszú erdei sétákat. A városi lázongást a hold fénye világítja meg. Oh! Romantika!
*Kuncog kicsit. Az egyik fa mögül megjelenő alakra furán néz, de az ismerni látszik Ale-t szóval semmi gond. Ő szótlanul hagyja, hogy megtörténjenek a köszönések bemutatások szomorú hírek közlese meg ilyenek. Egyedül a színes társaság megszólításra vonja fel a szemét és néz végig magán. Kicsit véres az inge ujja, a hátán szövetbe csavart hosszú valamik vannak és egy alaposan megpakolt fonott kosár a kezében. Saját megítélése szerint a társaságból még így is ő néz ki a legjobban.*

6694. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-22 02:29:20
 
>Drameiloten Sayqueves avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 14

Játékstílus: Vakmerő

//Gazdag élet//
// Messziről Aleimord, Intath és Ghaelowo //

- Mindkettő rád férne, mindkét helyen rendet tanulnál, és felelősséget. * Bólogat nagyon beleélve magát a helyzetbe, de persze még mindig ott az a kis félmosoly, amit nem tud elrejteni. *
- Persze, hogy viccelek. A világért se verném nagydobra, hogy neked köszönhetek mindent. Nem akarhatom, hogy az egész város eltanulja a praktikáink. Nem, csak én lehetek a tanítványod. * Jelenti ki ellenkezést nem tűrő hangon. Hamar terelődik másra a szó, és Dram olyan ígéretet tesz könnyelműen, amit Wymni valószínűleg betartat majd vele. *
- Nem is rossz befektetés, legalább jobban felkelted a kérők figyelmét. Hamar elkelsz egy olyan fényűző bundában. Vagy megfősz. * Nevet fel, arra célozva, hogy itt ritkán van olyan hideg, hogy kelljen a bunda. *
- Wymni! Vigyázz magadra! * Szól húga után, amikor az futni kezd, persze fojtott hangon, mert nem akarja felhívni magukra a figyelmet. Maga is szaporázza a lépéseit, de még mindig közelebb van a sétához, mint a futáshoz, elvégre egy nemes nem rohangál csak úgy. Kivéve ha egy gyermek természetével megáldott kishúg, akiből hiányzik a méltóság. Azonban ez hamar megváltozik, amikor Wymni megmondja, hogy mit lát, akkor Dram is futni kezd, amennyire halkan tud, hogy hamar ott legyen húga mellett. Megnézi magának az alakokat, az egyik mintha ismerős lenne. Nyújtogatja a nyakát, figyeli, hogy milyen mozdulatokkal sétál. Úgy tűnik, hogy nincs veszélyben, úgyhogy Dram megcsóválja a fejét.*
- Ejj, te lány, hát nem látsz a szemedtől? * Kérdezi testvérét, és kilép a tisztásra. *
- Aleimord! Egek, mégis mi történt veled? *Kérdezi épp annyira hangosan, hogy amaz meghallhassa a kietlen tisztáson, de persze méltóságteljesen, és nem kiabálva. Pillanatok alatt változott meg a hangszíne, a testtartása, még a járása is, ahogy felismerte rokonát. *
- Remélem jól vagy. * Teszi hozzá közelebb sétálva, és végignézve a díszes társaságon. * Mégis mi történhetett, hogy ilyen... színes kompániával veszed magad körül?


6693. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-22 02:17:34
 
>Wymnter Sayqueves avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Gazdag élet//
// Messziről meglátva Aleimordot, Intath-et és Ghaelowont //

- Börtönbe dugsz vagy férjhez adsz? - * tettet felháborodottságot, sőt még fúj is egyet, ám vidáman csillogó tekintetéből azért le lehet venni, hogy pusztán a játék kedvéért teszi amit tesz. *
- Viccelsz, ki ne engedné meg, ingyen reklám, sőt iskolát nyitok nyomban, ha mindenkit én képzek egész Arthenior jámbor lelkű nyájjá alakul - * kuncog kedélyesen, s meg is jelenik lelki szemei előtt mint tanítónéni, vagy inkább kiképzőtiszt. A második szerep jobban áll neki.
Ezután bonyolultabb vizekre eveznek, ám bátyja már kitanulta, hogyan is kell kezelni Wymet, így könnyedén szelídebb téma üti fel fejét. *
- Mindenki irigyelni fog abban a bundában és jól megnézni. Én meg majd elmondom, hogy a fivéremtől kaptam, sőt talán ki is színezem, hogyan szerezted - * már egész kis történet rajzolódott ki fejében, mire kiejti az utolsó szót. Hősi harc, izzadó, izmoktól dagadó testek viadala, vér, meg sár, meg minden ami egy nemes küldetéshez kell. *
- Az már a tisztás? Én akarom elsőként látni! - * azzal meg is indul, rohanni kezd, elvégre nincs mitől tartani, végig Dram óvó tekintete fogja követni őt, erre akár mérget is inna, csakhogy mégsem tud kijutni a tisztásra.
Már az utolsó fáknál járhat, mikor megpillant néhány messzi alakot a tisztás másik szélénél. Nagy valószínűséggel őt nem látják, elvégre nem lép ki, rejtve marad, s nem is szándékozik felfedni magát, amint kiszúrja a férfiakat befarol az első fa mögé amit elér kezecskéje.
Általában nem félne. De támadás alatt van a város, ilyenkor pedig nem szabad óvatlanul cselekedni, nem tudható ugyanis, hogy ki barát s ki ellenség. *
- Dram - * keresi tekintetével a valószínűleg egész műsort végignéző fivért. * - Bácsik vannak a tisztáson!

6692. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-22 00:33:01
 
>Aleimord Sayqueves avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29

Játékstílus: Vakmerő

//Intath, Ghaelowo//

- Persze, és a mitugrásznak is.
*Teszi hozzá Intnek egyszerű megjegyzésként, miközben átvágnak a város már biztonságosabbnak bizonyuló részén. Se gyilkoló kedvű szegények, sem pedig felakasztott nemesek. Persze a Temetőben egymás hegyén s hátán állnak a hullák, de Aleimord azzal már nem is foglalkozik. Mintha beletörődött volna a sorsába.*
~Vissza nem jövök ide!~
- Mire odaérünk, már valószínűleg besötétedik.
*Közli az egyértelmű tényt.*
- Nem hiszem, hogy azt a kúriát bántották, de sosem lehet tudni.
*Azért hiányozói fog neki ez a város. Itt nőtt fel, nyolcvan évet csak lehúzott benne.*
- De beugrunk előtte valahova.

6691. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-21 21:05:32
 
>Atehaner Nemarek [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 487
OOC üzenetek: 19

Játékstílus: Vakmerő

//Thargok//

*Úgy tűnik, hogy Daewe nagyon meglepődhetett a félvér hálája miatt, mert nem válaszol. Ám Atehaner figyelmét most más köti le, ugyanis a városba vágyó nőnek behúz egy termetes óriás. Előbbi rögtön dől, mint az átokkal szórt személyek, a félvér pedig ugrik, hogy elkaphassa. Szépen leteszi a földre - mert egyedül nem cipeli sehova -, majd az óriásra néz.*
- A hátadra csapod?
*Sajnos nem ismer olyan varázslatot, ami felébresztene másokat, így marad az egyszerűbb megoldás, elvégre a hadúr azt mondta, hogy senkit sem hagynak hátra, és most Atehaner nagyon sokkal tartozik ennek a csapatnak.*

6690. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-21 20:41:20
 
>Krestvir Drelm avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1069
OOC üzenetek: 49

Játékstílus: Vakmerő

//Thargok//

*Csak menne vissza... Merthogy alig fordul el, valami nagy ütés éri hátulról, amitől megtántorodik, majd egy pillanatnyi küzdelem után, hogy magánál maradjon, elsötétül a világ és, hacsak valaki el nem kapja, szépen elhasal a földön, még ott is beverve a fejét, csak hogy biztos ne ugráljon még egy darabig. Zarax legyintése tehát olyan jól talált, hogy ájulásba küldte vele.*

6689. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-21 15:42:22
 
>Lewonor Dargal avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Megfontolt

//Vo//

*Dargal éppen újonnan zsákmányolt földigilisztáit eszegeti, és azzal ügyeskedik, hogy hogyan tudja róluk úgy lehúzni a földet a nagy karmaival, hogy ne hasítsa fel a kukacokat, mert hogy akkor kijön a levük, és azt a kis ork nem igazán szereti.* ~Kukac akkor jó, ha Dargal szájába mállik széjjel! Kukac de finom!~ *Miután a második tekergőző állatka múlik ki így kezei között, és ragad be a körmei alá, amit nem tud rendesen kipiszkálni, inkább úgy dönt, hogy a kisebb bosszúságot választja, és megeszi sárral együtt, és csak a kis kavicsokat sepergeti le róla, hogy azért mégse rontsa el a puha gilisztákat egy kemény darab. Miután jól belakik velük, kicsit le is dől az árnyékba pihenni. Ám ekkor lát meg valamit, amit nem szeretne.* ~Ork!~ *Keserves hangon kezd el vonyítani miközben megindulna. Azonban, mivel eddig egy fa volt mögötte, és szerencsétlen annak az irányába kezdett el iszkolni, most egy hatalmas kopanással állapodik meg a porba visszaesve.* ~Dargal bántják! Bántja az ork! Menekül Dargal! Menekül!~ *Ám mikor látja, hogy amaz se a vonyításra, se a sisak és a fa összekoccanására nem kel fel, megtölti számszeríját és megcélozza vele, majd ráüvölt éles hangján.*
-Kel fel! Ork kel fel, mert Dargal lövöldözi le seggét!



6688. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-20 22:05:38
 
>Rilkäline Mejnk'ha avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 222
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Megfontolt

//Nyárelői karaván//
//A simlis és a szende//

*Felkontyolt haja egyre lejjebb lapul, s a korábban rakoncátlanul meredező holló tincsek végei is egyre csak lefelé hajolva hullajtják az összeszaladt esőcseppeket. Egyik homlokára tapadva, másik a halántékán, de tarkója sem ússza meg szárazon. Hiába a két évszak alatt megsokasodott haj védelme. A két árus szócsatáját hallja, de nem érdekli különösebben. Egyiket sem kedveli, vagy kötődik. Még a lányhoz sem. Csak a késztetést érzi piszkosul, hogy meg kell szereznie azt a tincset valamilyen úton-módon. Mint ha kettészakadna. A dacos pajkos Kälit maga alá temeti a tincsre áhítozó.*
- Jelzek. Igen. Kell az a tincs. Kharasshi, nekem… *sóhajt a felszíni Käli vágyakozva.* meg kell szereznem *mondja a lánynak és Kharasshinak is, ködös vágyódó tekintettel. A késztetés él, menne már, indulna, mikor a hím kérdez, ő pedig egy lépés után válaszol is neki, hiába indul amaz a szekér felé.*
- Csak megnéztem azt a nyakláncot, az irbisz fogasat és megfújtam a muzsikát.
~Segíts! Nem tudok kijutni!~ *lobban egy pillanatnyi düh a kékekben, csak míg a bágyatag szikrák maguk alá nem temetik újfent.*
- És most, csak... kell az a tincs. Mennem kell érte. De ha meghozom, megfújja a borzas madaras hangszert. Akkor újra a tiéd leszek.
*Käli volt a botor, hogy egy kedves arcnak hitt. De hiába, már lép is egyet a vágy tárgya felé, ami jelen esetben épp ellenkezőleg van kedvesétől.
Hogy a lánnyal mi lesz, nem érdekli különösen, még a felszíni megbabonázott énjét sem. Az elnyomott mélyen szunnyadó énje pedig továbbra is próbál kitörni, de mindig alul marad. Kharasshi hangjára egy pillanatra tisztul csak a tekintete, máris visszahomályosul.
Meg akar állni, visszafordulni. Kharasshival karöltve a lányra rúgni az ajtót, hogy saját kezével tömje a szájába azt a madárdallamú hangszert, hogy felszabaduljon, aztán egy másikat is, hogy viszonozza a kölcsönt. Ha tehetné, talán ezt tenné, hogy érezze, mit él át most ő. Vagy talán visszafogná a marconát, hogy nehogy nagyobb baj kerekedjen. Egy ilyen helyzet nem olyan szokványos, hogy előre tudvalevő legyen, hogy reagálna éppen. De bármi más helyett amit inkább tenne, amíg csörrennek a kulcsok, s Kharasshi a lány ajtajának indul, Kälit viszi a lába a tincset rejtő kocsi felé, mint ha egy láthatatlan fonal húzná. Egy-egy pillanatra tisztul csak, olykor meg is torpan.*

6687. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-20 17:54:20
 
>Cilanney Dharlarann avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 9

Játékstílus: Vakmerő

//Lyessal Veryelian//

*Nem olyan fából faragták, mint a csillogó szemű bakfisokat, akik elalélnak egy kedveskedő mondattól. Hogy egy nemes, ráadásként még jó kiállású elf mélázva érdekesnek találja őt. Minden idők legátlátszóbb mondatai közé tartozik ugyanis, hogy minden érdekes, mi egy csinos nővel kapcsolatos. Cilanneyt a lábától aligha lehet ennyivel levenni. És közel sem biztos, hogy ez cél volna többek közt, bármilyen kétértelműnek hat.*
- Hogy? *kérdez vissza. Csak aztán jön rá, hogy valószínűleg kétértelműen fogalmazott.*
- Jaj! Nem a házamat verték széjjel *szája széle mosolyba szalad.* hanem a templomot. Nem is mentem az óta a könyvtárba. De elég nagy gyűjteményem van otthon is, és elég sok másolatom a könyvtári könyvekről. Édesapám barátja egy mágus, aki előszeretettel segíti a munkánkat. *Annyira azért nem megy a dolog mélyére, hogy az a mágus, aki megbűvöli a pennát, hogy könyveket másoljon, elég szép kis summát akaszt le Cinn apjáról alkalmanként. Naná, hogy örömmel segíti bővíteni a családi könyvtárat.*
- A bátyám, igen nagy elme. De azt hiszem, kölcsönösen elismerjük és segítjük egymást *pislog nagyokat a lencsék mögött.* Ha őt kérdezné, szerintem ugyan ezt mondaná rólam. Bár, ő már csak ilyen szeré… hogy mesélőkém? *Könyvek és okoskodás. Van, aki csak a tudálékos aprónépnek gondolja a vöröskét, aki ráadásul mindig galibát okoz. Van, aki gnóm mivoltából fakadóan hasonlóan gondolja Lyessalhoz, kiegészítve a hóbortos jelzővel, de ő maga csak éli a napjait, anélkül, hogy akárcsak egy pillanatra is eltűnődne ezen. Na de aztán mesélni sosem próbált, és nem is a műfaja. Azt meghagyja a nagynevű bárdoknak.*
- Hogy? ~Most mi olyan vicces?~*billenti félre a fejét, ahogy kacagni kezd az elf.* Cinn? Mint az egerek? Ugye nem? *Hirtelen azt sem tudja, mire figyeljen, olyan gyors egymásutánban történnek az események.*
- Óh, nagyon beütötte?
~Ezek szerint nem. Vagy jobban beütötte, mint elsőre látszik. Azért kergült meg ennyire.~
*A végtelennek tűnő hahotára egyre csak kerekednek az éjszínű szemek, egyre csak billen a gnóm lány feje, hogy a szemüveg lencsék fölött nézzen Lyessalra. De a nevetés ragadós, s egyre rándulnak a piros ajkak is. Először értetlen mosolyra, aztán szélesedve kuncogásra. Bár inkább az elfen nevet, azért kicsit vele is. Nem féktelen harsány kacarászás, hahotázás, mint amit amaz művel, de nem is hagyja hidegen a bohózat.*
- Furcsa egy elf vagy Lyessal *vált ezúttal szándékosan ő is, a nevetéstől még kissé szuszogva. Ki másnak lenne inkább jogosultsága, mint neki, akit már amúgy is közvetlenebbül szólítottak meg.*
- Valóban esik *jegyzi meg, mikor egy újabb csepp a kerek lencsére hullik. Gyakorlott mozdulattal csúsztatja le orráról az okulárét, s nyúl szoknyája szegélyéhez mely még a korábbi tisztogatástól ki sem simult tejesen. Hunyorogva néz fel a rutinos mozdulatokból.*
- Gondoltál már arra, hogy túl sok keretnek kellett megfelelned? Vagyis egészen úgy tűnsz, mint azok a gyerekek, akiket sosem engednek sehova és egy kis szabadságtól teljesen megrészegednek.
*A megjegyzést szemüveg nélkül, hunyorogva teszi, ahogy az elf arcára fókuszál.*
- Az egyik szomszéd ház úrfija éppen így járt. Teljesen lezüllött, mikor megcsapta a saját tulajdon és akarat szele, amikor váratlanul megörökölte a családi vagyont. Hiába volt a sok jó nevű nevelő, a rossz nyelvek szerint, az egyik bordély jól megélt belőle egy ideig. Az alaptermészetet nem lehet elnyomni, csak eltakarni, de sokszorosan üt vissza. Azt gondolom, inkább nevessen hangosan, ha úgy tartja kedve, mint hogy aztán megzápuljon az agya az elfojtástól.
*Nagy műgonddal visszahelyezi a szemüveget az orrára, mint aki jól végezte dolgát, némi kéretlen tanáccsal és meglátással.*
- Talán védettebb helyre kellene indulni, mielőtt jobban rákezd *Amint ezt kimondja, mint ha csak igazolni akarná szavait az időjárás, kap egy újabb cseppet az egyik hullámos tincsre a szeme mellett, és Lyessal is az arcára.*

6686. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-20 15:13:25
 
>Kagan Thargodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782

Játékstílus: Vakmerő

//Thargok//

*Egyszerűen képtelen tovább várni, képtelen itt maradni, mert ha marad, valamelyik engedetlen fattyút biztosan felkoncolja. Vagy neki is olyan ostoba, öngyilkos ötletei támadnak, mint Krestvirnek. Az óriás megmozdulására csak biccent, valami ilyesmit várt.*
- Ne öld meg. Csak tegyétek a szekérre, és hozzátok haza. Még megöleti magát... *biccent Krestvir felé, ha sikerült a lányt álomba szenderíteni.*
- Laor... hajtsd meg őket te is. Aki önállóskodik, azt verjétek le, és felpeckelt szájjal hozzátok a Vashegyre. *adja ki a parancsot.*
- Nem kell több felesleges áldozat. *ezt már ismételten előkerült lova nyergéből mondja, majd végigpillant a csapaton és dél felé indul. Vissza Amon Ruadhra.*

A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.08.20 15:47:25

6685. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-18 17:11:00
 
>Kharasshi D'Rake avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Nyárelői karaván//
//A simlis és a szende//

*Az árus felé csak egy biccentéssel jelezte, hogy megelégszenek a féltetővel. Ezek a viharok amúgy is hamar el szoktak vonulni. De mielőtt mindezt elújságolhatná Kälinak is, rá kell jönnie, hogy itt valami nagyon nem stimmel. Több hónapja osztoznak egy kis viskón, s szinte minden percüket egymás közelében töltötték a tél kezdete óta.
~Valami történt vele.~
Rilkäline szeme mintha homályos árnya lenne csak önmagának. A nőstényke mintha nem is lenne itt igazán. És az az ostobaság a hajtinccsel... Mégis mi folyik itt?*
- Milyen üzlet? Feladat? *Kezébe fogja Rilkäline állát hogy alaposan megvizsgálja az ijesztően ábrándos tekintetet, de mintha nem is érzékelné a lány, hogy ott van.*
- Mit tettél vele? *ripakodik a fura kis csitrire, de az idő közben visszavonulót fúj. Kharasshi nem hagyja annyiban. Máris utána indul. Forr a dühe. Épp eléggé, hogy ne állítsa meg egy szedett-vedett vándorkocsi bezárt ajtaja. Ha rajta múlik, rárúgja a lányra. Teketóriázás nélkül.*

6684. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-18 13:13:31
 
>Kaiyko Di'Arie avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 370
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Megfontolt

//Álomképek//

*Ez a dobogás... A nyüzsgés amott, a zajos mindennapokat taposók számolatlan tömege szinte élettelennek tűnik mellette. Ez a vad, erőlködő dobogás tölti ki a világot. Csak ez. Még ilyen távolról is milyen erős. Sosem hallotta azelőtt ilyennek.
Kaiyko szinte meghőköl a kérdés elől, mint egy megdöbbentő vád elől szoktak. Nem szól, de a válasz tisztán kiolvasható a tekintetéből, arcának finom játékából: ezt nem ő akarja. Elsősorban nem ő. Ortas éhsége akarja.
~Maga ellen szegül? Annak a szívnek a védelmében?~
Ahogy a kezét elragadják, ösztönösen ellentartva húzná vissza. Nem szokta meg, hogy megérintik. De igyekszik engedni végül, hiszen maga is átlépte ugyanezt a határt. Nem kelt benne visszatetszést, de furcsaságát nem tudja tagadni.
Kérdésre kérdés, de pontosan válaszol valamire, amire nincsenek válaszok... csak kérdések. S ezeket bizony jól érti ő is. Belesimítja arcát az érdes tenyérbe. Különös érzés. Nem béke vagy megnyugvás vagy szeretet. Annyi teszi jólesővé, hogy ismeri. Úgy, ahogy egy Csontvető a jövőt látja. Nem tényekben, csupán természetében, összetevőiben, melyeket bizonyossággá semmi más nem szilárdít, csak a jelen épp történő kérlelhetetlensége.
Aprót bólint, mikor a férfi az álmot említi, bár pillanatra összepréselődő ajkai elárulják, hogy ő nem ily félvállról gondol az álmokra.
A keze önkéntelenül is a jóscsontok szütyőjére simul. Szó szerint értelmezi a kérdést.*
- Nem tudom, mi lesz. Vogari nélkül nem látom *mondja szemlesütve.
Ujjai tétován indulnak Ortas mellkasa felé, de aztán inkább visszahúzza a kezét.*
- Használnod kéne. Erőt ad *mondja.* - És mert egyébként talán megöl *bólogat értőn.* - A halál nem jó. Nem olyan, mint álmodni. Egyáltalán nem.
*Felnyalábolja kevéske holmiját és indulásra készen pillant Ortasra. Láthatólag semmi késztetés nincs benne, hogy magára vegye a döntést a merre kérdésében. Sokkal szívesebben lépked más nyomában.*

6683. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-17 20:22:42
 
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97

Játékstílus: Szelíd

//Nyárelői karaván//
//A simlis és a szende//

*Gyanakodva néz az árus, szemöldöke hosszú ideig szűkül rá két mélyen ülő szemére, úgy vizslatja a túlságosan is érdeklődő vásárlót. Nem úgy néz ki, mint aki meg szeretné mutatni a feleségét, főleg nem egy ilyen minden lében kanál sötételfnek, ki láthatóan egójától duzzad. Mindenesetre más ruhát is szeretne, ami már mindjárt másképp hangzik, így az árus régi arca ismét visszatér, valahonnan messziről, lassan és óvatosan.*
- Ez már más! *Csapja össze két tenyerét végül, s rikkant fel. Láthatóan ínyére van a dolog. Azonban az eső elől törtnő behúzódás mögött valami cselt sejt, nem most jött le ő sem a falvédőről. Egy kissé hátranéz, mintha tanulmányozna valamit, vagy valakit keresne, majd az elő tetőre, ami a szekér elejét képezi.*
- Idáig bejöhettek, a tető alá, itt sem esik rátok. *Mondja halkan és vontatottan, valahogyan az van az arcára írva, hogy "csak, ha nagyon muszáj". Persze az arany vonzása is erős, bizony szüksége van rá, nagyon is.*
- Az elő tető alatt elfértek, majd _én_ hozok ki még ruhát, ha szeretnél. *Az én szót egy kissé erőteljesebben nyomja meg.*
- De az oldalajtón nem mehettek be.
*Mondja határozottan, karba font kézzel.*
- Ne zavarjuk... a munkát, úgy gyorsabban elkészül a kelme. *Mosolyog Kharasshira. Majd csak hunyorgó tekintetével kíséri, amint az a szemben lévő standhoz indul, hogy meggyőződjön párja épségéről.*
- Vigyázz azzal a lánnyal, veszélyes!
*Kiáltja utána, s a másik árusra fintorog.*
- Ó, fulladj meg, teeee... *Kiáltja vissza amaz, miközben Kharasshi lassan Rilkälinehez ér. Heves villámlás zavar a csevejbe, szinte bevilágít mindent óriási fénypászmával. Az eső már-már szakadatlan csepegése, hirtelen gyors és egyre sűrűbb esésbe vált át. Immár nem elegendő csak a cseppeket félresöpörni a szemből. Rilkäline egészen különösen érzi magát. Valahol legbelül tudatánál van, de nagyon mélyen és elnyomottan. Mindenre képes, amit nem tiltottak meg neki, de feladatát teljesítenie kell, jelen esetben egy tincset szerezni az árus feleségének hajából. Időközben a leány, ki elvarázsolta, a szócsatát követően a szekér belseje felé indul, de Kharasshi érkezésére félúton megáll.*
- Az üzlet megköttetett, kedves! Elmondtam az árát, nem aranyban mérik. *Bólint a sötételfre.*
- Jelezz, ha visszaértél a feladattal, leány! *Kiáltja még utoljára, majd eltűnik a szekér belsejében, s csak kulcs csörgés hallik. Bezárta volna magát? Fő a biztonság. Olykor meglehetősen erőszakos dúvadak jönnek mennek a karavánban, főleg a sötételfekkel volt már gond, korábban is. Majdnem megöltek egy gyermeket, szükség van egy biztos helyre, ahol a szelíd leányok megbújhatnak. Az eső szakadatlan esik, elég sűrűn, ez elmondható, Ril és Kharasshi haja lassan csapzottan simul vállukra, ahogy a lány standja előtt találkoznak, még valahogy romantikusnak is mondható. Sokan képzelnek el hasonló jelenetet első találkozásként, boldogan kacagva, egy csodálatos eső áztatta erdőszéli tisztás közepén. A helyzetük ugyan kicsit más, de mindenből ki lehet hozni a legjobbat.*

A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.08.17 20:43:09

6682. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-17 00:10:13
 
>Rilkäline Mejnk'ha avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 222
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Megfontolt

//Nyárelői karaván//
//A simlis és a szende//

*Még küszködik, még keresi a kiutat. Nekifeszül a ráboruló kupolának, annak a homályba vesző hálónak. S míg küzd, sokkal rosszabb. Amikor nem feszíti neki akaratát, sokkal könnyebb elviselni. Mégis nagy az űr. Valami hiányzik. Még pislákol. Kell neki. Nem hagyhatja, mert… Nem tudja miért, az a dallam kiverte a fejéből. Csak a fűszeres illat hiányzik az orrából, ahogy a függő is hiányolja a napi adagot, s a mélyen karcos hang a füléből, melyre mellkasában száz apró pillangószárny kezd repdesni. Arcán bágyatag mosoly terül szét, elrejtve, hogy belül küzdelem zajlik a tudatért.
A lányka hullámokban változó hangulata, rossz érzéssel tölti el, de nem tudja szavakba önteni. Akár hányszor szólna, szája nem mozdul. Midőn a kis madárkát előveszi, s a varázs megtöréséről beszél, hiába dereng neki, nem sikerül érte nyúlnia. Akarja azt a madarat, újra a szabadba vágyik, de teste nem engedelmeskedik neki.
Nem csak a lány szemében gyűlnek a könnyek Käli lelki szemei is könnyben úsznak a tehetetlen dühtől.
~Engedj ki! Eressz!~ Hangzik a gondolat egyre reménytelenebb. A lány kéri, s ő engedelmesen Kharasshi és az árus felé pillant, s a fakó sörény látványa ad némi reményt, valahol mélyen. Másban sem tud bízni.
~Bízni.~
Reményteli gondolat, de olyan messze van. Aztán persze az árust is látja, de ő kevésbé köti le, hiába őt utálja a lányka. Belül nem érez haragot az árus iránt, hiába bólogat, ahogy a lány elvárja.*
- Egy tincset a felesége hajából *ismétli Rilkäline engedelmesen, mosolyogva.* Feltétlenül.
*Arca, tükre a tökéletesen engedelmes szolgálónak, ha úgy tetszik, kinek minden vágya, gazdájának kívánságát teljesíteni, és mint ha azt is érezné egy pillanatra. Ez a csepp kis teremtés nem maradhat hajtincs nélkül. Pedig nem érti, mire kellhet. Ajka pedig nem tudja megkérdezni, bárhogy küszködik a felszín felé a gondolat. Hullámzik még, akárcsak a tenger. Olykor felszínre bukik a tudat, de hamar maga alá temeti a tajték.
Ekkor megérez valakit maga mellett. Ujjai még az irbisz fogon pihennek, de gondolatai cseppet sem nyugodtak már. Mikor megérzi a fűszer illatot, s a vágyott karcos hang a fülébe kúszik, lelke rebben, s a csíkos kis tigris nekiesik rácsainak.
Felpillant Kharasshira, csak úgy, mint ha bárki más lenne, aki éppen mellette akar nézelődni. Ám a tekintete cseppet sem hasonlatos ahhoz a Rilkälinehez, akinek kékjei fellobbannak, akár hányszor a közelébe kerül a hím. Hiányzik belőle a tűz és a pajkosság. Csak a békés mosoly ül arcán, mint egy festett játék babának.*
- Egy tincs *szólal meg, szokatlanul vágyódva, mégis üres tekintettel.*
- Kell egy tincs, a felesége hajából *Biccent az árus felé, már már türelmetlenül, pedig nem akar. Nem azt mondja, amit mondani akar. Hogy: ~Csak egyszer szabaduljak innét, és jobban akarod majd a saját tincseidet!~ Nem tud. Pedig hogy szórná szitkait a kis bakfisra, aki behúzta a csőbe, de ha tehetné, ha teste engedné, két marokkal esne a torkának. Karasshi tovább kérdez, s az árak felől érdeklődik, és talán fogalma sincs, hogy a nő, aki visszanéz rá, belül milyen csatákat vív, hogy a felszín alatt még önmaga lehessen. Ebben a csatában pedig megsegíti a marcona jelenléte. Legalább érzéseiben, ha teste immár egy engedetlen börtön. *

6681. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-16 22:10:39
 
>Zaxdor Karag avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Thargok//

*Búskomor képpel áll az egyik magaslatnak kinézett ponton. Kalapácsa nyelére támaszkodik, s vékony, összehúzott szemekkel kémleli a környéket, minden átlagosnál gyorsabb mozgásra odakapja tekintetét. De a tisztás csendes, csak a karaván utószele az, ami még egy kis ritmust ad a környéknek. Talán ez is elhal hamar, ki tudja? Nincs túl jó kedve, sőt, ami azt illeti meglehetősen ideges és elkeseredett. Nem tudtak segíteni, nem értek el semmit, s ez még bajtársak életébe is került. Lassan szállingózik a thargok levert csapata, egyikük a másik után. Szinte mindenki arcára van írva, mit érez, főleg miután Leanda rögtönzött hordágyára, s a rajta fekvő véres arcú nőre tekintenek. Értelmetlen és oktalan halál, mi a lány része lett. Zaxdornak esélye sem volt megismerni őt. Van ki egy kisebb csapattal távozik, a férfi, akire egy hegyomlásnyi fegyver zúdult, de pont Zaxdor és Daewe volt jókor, jó helyen. Persze az érdem elsősorban Daewe-é, Zaxdor maximum csak közreműködő volt. A tompa puffanást azonnal felismeri, ahogy a hatalmas kalapács a tisztás zöldellő gyepébe fúródik, úgy nyomja össze Kagan, a vezér szívét is a látvány. Egy esőcseppet mázol szét a homlokán, miközben a vezér felé indul, aztán tisztes távolságban áll meg tőle, hogy fejet hajtson.*
- Nem a te hibád. *Morogja, mert mondania kell valamit. Hunyorog, mert az esőcseppek olykor szemöldökén kúsznak végig, hogy aztán lehajtott fejéről a földre hulljanak. A hollóhajú varázsló is megérkezik közben, ki Zaxdorhoz hasonlóan a vezért figyeli, majd Hrothgaarhoz szól. A törpe lelke messze jár, hosszú ideje hallgatag, de így viselkedik az, kinek egy darab meghal a szívéből.
~ Laor! Ő fogadott. ~ Gondolja magában, mert megismeri a férfit, ki oly kétkedőn várta az amoni kapuban. A halott lélekre lepel kerül, de ez a gyász súlyán nem könnyít, lehúzza a vállakat, s megtöri a testet. Krestvir után ő is Hrothgaar közelébe lép, hogy hallja az esetleges parancsokat, mit a törpe kiad. Aztán végre Kagan megtöri a csendet.*
- Jó. *Biccent határozottan. ~ Végre. Bátor és eltökélt, nincs helye az érzelmeknek. Most nincs tovább. ~ Közben a megszólaló Daewere és Atehanerre figyel, kik közelébe Krestvir is odahúzódik, néhány lépésnyire Zaxtól. Némán figyeli a beszélgetést, a sötételf megint vinnyog egy mondatot, legszívesebben lecsapná, de persze erre nem kap parancsot.

Krestvir szavaira felkapja a fejét. ~ Vissza a városba?! ~ Kagan ismét szól, önkéntelenül is csak bólint a vezér szavaira, azonban a Kagantól lopott villanó tekintet egészen más célt jelez, ami világos és érthető. Közel van a lány, pont elég közel, különösebben megerőltetnie sem kell magát. Kalapácsa mellette a földön, kezei szabadok, így csak egy fél lépés. Krestvir mással van elfoglalva, éppen búcsúzni készül, az óriás azonban nem várja meg, míg befejezi, az ökle nem sokkal azután megindul a nő nyakszirtje felé, hogy az elkezdi, talán még hármat tudott előtte pislogni. Csak feltételezi, hogy nem megölnie kell, de ha igen, azt el tudja intézni utána is. A távolság rövid, az óriás keze hosszú és talán jóval feljebbről indul, mint a lány tekintete. Bár Krestvir képességeit nem ismeri, az ökle az egyik kedvenc fegyvere, így reményei szerint egy masszív, tompa puffanás után a lány hosszú ideig aludni fog, amíg csak szükséges. Persze csak akkor, ha a mozdulat sikerül.*
- Megöljem? *Kérdezi Kagantól kifejezéstelen tekintettel, vállát megrándítva, ha a kábítás összejön.*

A hozzászólás írója (Zaxdor Karag) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.08.16 22:18:15

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7632-7651