Archívum - Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 319 (6361. - 6380. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7632-7651
6380. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-06-08 18:27:11
Üzenet elküldve: 2018-06-08 18:27:11
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 161
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 161
Játékstílus: Vakmerő
//Napsütéses Reggel//
*Hiába nem szomorú a sötételf nő számára, Cale szerint azért nem volt könnyű élete. Persze, nem szenvedett, meg nem nélkülözött, de elég sokáig volt attrakció, és nevettek rajta az emberek. Elég nehéz egy ilyen élet után egyik napról a másikra becsületet növeszteni. A bárd számára sokáig ismeretlen volt a büszkeség szó, és még most is csak ismerkedik vele. Mindenesetre abban legalább megegyeznek, hogy boldog kifejlettel zárult a történet. A nő kijelentésére viszont csak a vállát tudja vonogatni.*
- Mindig a felszínen éltem, nem tudom, hogy milyen a mélységi élet. Nem is biztos, hogy akarom tudni. Oda születni kell, és nem beleszokni. *Mondja őszintén, miközben elegánsan hátra csapja a szemébe lógó haját.*
- Jól jönne egy ing is, ha már húrokat is veszek.
*Hiába nem szomorú a sötételf nő számára, Cale szerint azért nem volt könnyű élete. Persze, nem szenvedett, meg nem nélkülözött, de elég sokáig volt attrakció, és nevettek rajta az emberek. Elég nehéz egy ilyen élet után egyik napról a másikra becsületet növeszteni. A bárd számára sokáig ismeretlen volt a büszkeség szó, és még most is csak ismerkedik vele. Mindenesetre abban legalább megegyeznek, hogy boldog kifejlettel zárult a történet. A nő kijelentésére viszont csak a vállát tudja vonogatni.*
- Mindig a felszínen éltem, nem tudom, hogy milyen a mélységi élet. Nem is biztos, hogy akarom tudni. Oda születni kell, és nem beleszokni. *Mondja őszintén, miközben elegánsan hátra csapja a szemébe lógó haját.*
- Jól jönne egy ing is, ha már húrokat is veszek.
6379. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-06-08 15:36:34
Üzenet elküldve: 2018-06-08 15:36:34
Rang: Játékos
IC üzenetek: 78
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 78
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Napsütéses Reggel//
*Vier azért sajnálja magát is a hím helyett. Persze ennyi év távlatából már ez nem okoz számára szomorúságot, inkább csak a szépre emlékezik, az hiányzik neki. Nem is érti, nővére hogy lehetett olyan ostoba, hogy ellenségként tekintett saját vérére, már persze a mélységi nőstények gondolkodásán túlmenően, hiszen Vier volt, aki aztán a legkevésbé akart uralkodó szerepben élni.
Figyelmesen hallgatja végig a hím történetét is, ami a nőstény szempontjából valahogy nem tűnik sem szomorúnak, sem hányattatottnak, inkább bosszantónak. Vier biztosan nem tűrte volna meg, hogy így bánjanak vele, vagy így tekintsenek rá, de hát valamit, hát a mélységiek büszkeségét azt magával hozta a föld alól. Az évek során ugyan kifejezetten eltávolodott eredetétől, de bizonyos dolgokba igyekezett erősen kapaszkodni, mert nem akarta elhagyni teljes valóját.
Az meg, hogy a hímnek ennyire nincs köze mélységi mivoltához, kicsit bosszantja, de nem is teszi szóvá, mert egyébként meg minek.*
- Érdekes történet. De legalább valahol boldog a vége...
*Hümmög egyet, aztán ahogy a tisztásra érnek kissé kitisztul a feje és különös nyugalom fogja el.*
- Nekem azért hiányzik a mélység.
*Zárja még rövidre az eredettörténeti témázgatást.*
*Vier azért sajnálja magát is a hím helyett. Persze ennyi év távlatából már ez nem okoz számára szomorúságot, inkább csak a szépre emlékezik, az hiányzik neki. Nem is érti, nővére hogy lehetett olyan ostoba, hogy ellenségként tekintett saját vérére, már persze a mélységi nőstények gondolkodásán túlmenően, hiszen Vier volt, aki aztán a legkevésbé akart uralkodó szerepben élni.
Figyelmesen hallgatja végig a hím történetét is, ami a nőstény szempontjából valahogy nem tűnik sem szomorúnak, sem hányattatottnak, inkább bosszantónak. Vier biztosan nem tűrte volna meg, hogy így bánjanak vele, vagy így tekintsenek rá, de hát valamit, hát a mélységiek büszkeségét azt magával hozta a föld alól. Az évek során ugyan kifejezetten eltávolodott eredetétől, de bizonyos dolgokba igyekezett erősen kapaszkodni, mert nem akarta elhagyni teljes valóját.
Az meg, hogy a hímnek ennyire nincs köze mélységi mivoltához, kicsit bosszantja, de nem is teszi szóvá, mert egyébként meg minek.*
- Érdekes történet. De legalább valahol boldog a vége...
*Hümmög egyet, aztán ahogy a tisztásra érnek kissé kitisztul a feje és különös nyugalom fogja el.*
- Nekem azért hiányzik a mélység.
*Zárja még rövidre az eredettörténeti témázgatást.*
6378. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-06-08 15:14:47
Üzenet elküldve: 2018-06-08 15:14:47
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 161
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 161
Játékstílus: Vakmerő
//Napsütéses Reggel//
*Úgy tűnik, hogy a bárd jó témát dobott fel, mert egyből megered a nő nyelve, amire őszintén nem számított. Persze a szomorú történetet annyira nem érzi át, ő nem is ismerte a szüleit, nem is a fajtájával nevelkedett, de amiket hallott, abba simán beleillik az egész, szóval Cale szerint minden harmadik sötételfnek valami ilyesmi lehet a háttere. Persze ettől függetlenül szomorú a történet, és valamennyire sajnálja is, de azért annyira mégse. Azért az arcán látszik egy kis szomorúság, meg a fejét is csóválja hozzá.*
- Ilyenkor azért örülök neki, hogy nem ismertem a rokonaimat. Fajtánk jelbeszédét is utólag tanultam meg, már jó pár éves lehettem akkor. *Bár a nő nem kérdezi, úgy érzi, hogy most ő is elárulhat magáról pár dolgot.*
- Úgy talált rám egy utazó zenész, ő karolt fel. Látta bennem az attrakciót, és elég sok pénzt keresett azzal, hogy ő dalolt és zenélt, én pedig táncoltam rá. Így jártuk a városokat, sehol sem maradtunk sokáig, de azért nem is siettünk, hogy tovább álljunk. Tőle tanultam meg hangszeren játszani, és énekelni. Az volt aztán a mulatság, amikor a kis törpe sötételf táncolt és énekelt… persze megalázó volt az egész, de ezt akkor még nem fogtam fel. Mikor felfogtam, akkor pedig szörnyű balszerencse érte szegényt. *Gonoszul elmosolyodik a sötételf. *
- De a hangszerét rám hagyta azért. *Kocogtatja meg a lantot.*
*Úgy tűnik, hogy a bárd jó témát dobott fel, mert egyből megered a nő nyelve, amire őszintén nem számított. Persze a szomorú történetet annyira nem érzi át, ő nem is ismerte a szüleit, nem is a fajtájával nevelkedett, de amiket hallott, abba simán beleillik az egész, szóval Cale szerint minden harmadik sötételfnek valami ilyesmi lehet a háttere. Persze ettől függetlenül szomorú a történet, és valamennyire sajnálja is, de azért annyira mégse. Azért az arcán látszik egy kis szomorúság, meg a fejét is csóválja hozzá.*
- Ilyenkor azért örülök neki, hogy nem ismertem a rokonaimat. Fajtánk jelbeszédét is utólag tanultam meg, már jó pár éves lehettem akkor. *Bár a nő nem kérdezi, úgy érzi, hogy most ő is elárulhat magáról pár dolgot.*
- Úgy talált rám egy utazó zenész, ő karolt fel. Látta bennem az attrakciót, és elég sok pénzt keresett azzal, hogy ő dalolt és zenélt, én pedig táncoltam rá. Így jártuk a városokat, sehol sem maradtunk sokáig, de azért nem is siettünk, hogy tovább álljunk. Tőle tanultam meg hangszeren játszani, és énekelni. Az volt aztán a mulatság, amikor a kis törpe sötételf táncolt és énekelt… persze megalázó volt az egész, de ezt akkor még nem fogtam fel. Mikor felfogtam, akkor pedig szörnyű balszerencse érte szegényt. *Gonoszul elmosolyodik a sötételf. *
- De a hangszerét rám hagyta azért. *Kocogtatja meg a lantot.*
6377. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-06-07 21:33:20
Üzenet elküldve: 2018-06-07 21:33:20
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 186
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 186
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Nyárelői karaván//
*Miután hősünk sikeresen átvészeli a kezdeti nehézségeket, és ország, világ, de legalább a karaván tagjaival tisztázza, hogy:
- nem, nem ő a dzsungel fia
- nem, nem ő a hiányzó, tisztavérű láncszem az emberek és egyebek között
- nem, nem közveszélyes
- igen, van pénze
a dolgok úgy haladnak, mint a karikacsapás.
A külhoni kufárbrigád – inkább a saját, mint Halax érdekében – viharos gyorsasággal kerít tisztálkodásra alkalmas helyet és lehetőséget. Lamansék éke röpke egy óra áztatás és sikálás után meglehetősen jutányos áron szerez magának két váltás göncöt, ezt követően pedig szinte grátisz nyírják meg a fején burjánzó szőrzetet. Szinte.
Az önjelölt kalmár – már két sikeres üzletet is maga mögött tudhat, szóval jár neki a cím – ezek után nekilát, hogy a készletein felül magát és önnön fontosságának tudatát is feltöltse.
Ennek során szembesül azzal, hogy mégse ő a legfényesebb érme az erszényben. Alig pár óra elteltével egy rakatnyi olyan dologgal gazdagodik, amire igazából nem is gondolt. De a helyiek gond és csont nélkül győzték meg arról, hogy ezek nélkül nem élet az élet.
Öröm az ürömben, hogy Halax figyelmét sikeresen fordították az újabb lehetőség irányába.
Oham El'Reebi.
Bár csak felületesen ismereteket szerzett róla az Égiek választottja, így is felpiszkálta az érdeklődését. Lelki szemei előtt felsejlik egy aszott, hórihorgas, meggörbült hátú, sunyi tekintetű vén kecske, aki úgy őrzi a titkait, mint egy felhergelt borz a szüzességét.
Ebbéli hitében csak az egyetlen üzletember tudja kizökkenteni, akivel szakmai kérdésekben is tud vitatkozni: a szeszárus. De Halax benne se igazán bízik, miután egy furcsán sárgálló pálinkát is rásóz hősünkre.
Viszont a derék piarabszolgásító csak felületesen oszlatja szét a Lamans tévhitét, de mellé ad egy használható tanácsot is: mielőtt megveszi a saját standjához valókat, beszéljen a karavánvezetővel, mert ha ő mást mond, akkor akár gyújtósnak is használhatná a frissen vett cuccokat. Márpedig ha egy nagybani kocsmáros ad tanácsot, azt meg kell szívlelni.
És lőn!
Hősünk egy felládázott szamarat vezetve kutatja a mestert a karaván rengetegében, miközben azon elmélkedik,hogyan sikerült elszórnia 2235 aranyat hirtelen felindulásból, ami immár Mesélő (Nyíl)bukszáját dagasztja.
. Már-már érthetetlen...*
*Miután hősünk sikeresen átvészeli a kezdeti nehézségeket, és ország, világ, de legalább a karaván tagjaival tisztázza, hogy:
- nem, nem ő a dzsungel fia
- nem, nem ő a hiányzó, tisztavérű láncszem az emberek és egyebek között
- nem, nem közveszélyes
- igen, van pénze
a dolgok úgy haladnak, mint a karikacsapás.
A külhoni kufárbrigád – inkább a saját, mint Halax érdekében – viharos gyorsasággal kerít tisztálkodásra alkalmas helyet és lehetőséget. Lamansék éke röpke egy óra áztatás és sikálás után meglehetősen jutányos áron szerez magának két váltás göncöt, ezt követően pedig szinte grátisz nyírják meg a fején burjánzó szőrzetet. Szinte.
Az önjelölt kalmár – már két sikeres üzletet is maga mögött tudhat, szóval jár neki a cím – ezek után nekilát, hogy a készletein felül magát és önnön fontosságának tudatát is feltöltse.
Ennek során szembesül azzal, hogy mégse ő a legfényesebb érme az erszényben. Alig pár óra elteltével egy rakatnyi olyan dologgal gazdagodik, amire igazából nem is gondolt. De a helyiek gond és csont nélkül győzték meg arról, hogy ezek nélkül nem élet az élet.
Öröm az ürömben, hogy Halax figyelmét sikeresen fordították az újabb lehetőség irányába.
Oham El'Reebi.
Bár csak felületesen ismereteket szerzett róla az Égiek választottja, így is felpiszkálta az érdeklődését. Lelki szemei előtt felsejlik egy aszott, hórihorgas, meggörbült hátú, sunyi tekintetű vén kecske, aki úgy őrzi a titkait, mint egy felhergelt borz a szüzességét.
Ebbéli hitében csak az egyetlen üzletember tudja kizökkenteni, akivel szakmai kérdésekben is tud vitatkozni: a szeszárus. De Halax benne se igazán bízik, miután egy furcsán sárgálló pálinkát is rásóz hősünkre.
Viszont a derék piarabszolgásító csak felületesen oszlatja szét a Lamans tévhitét, de mellé ad egy használható tanácsot is: mielőtt megveszi a saját standjához valókat, beszéljen a karavánvezetővel, mert ha ő mást mond, akkor akár gyújtósnak is használhatná a frissen vett cuccokat. Márpedig ha egy nagybani kocsmáros ad tanácsot, azt meg kell szívlelni.
És lőn!
Hősünk egy felládázott szamarat vezetve kutatja a mestert a karaván rengetegében, miközben azon elmélkedik,hogyan sikerült elszórnia 2235 aranyat hirtelen felindulásból, ami immár Mesélő (Nyíl)bukszáját dagasztja.
. Már-már érthetetlen...*
6376. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-06-07 19:19:06
Üzenet elküldve: 2018-06-07 19:19:06
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 342
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 342
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Irány a Pegazus//
//Naty, Wram//
*Ahogy jött a férfikoszorú, úgy is széled széjjel. Mire egyet pillog, már újra csak a vörös elf van mellette. Van némi igazság abban, hogy saját testőrével csak a baj van. De csak haszontalanság miatt nem küldené el. Egyelőre.*
- Elküldeni nem fogom, de úgy hiszem, így sem zavart sok vizet *jegyzi meg, mert mégis egyel többen veszik körül, de ebből valóban csak Lyi lehet hasznosabb.*
- Részemről, indulhatunk is, vagy várunk még valakire? Esetleg a barátod, is velünk tart?
*Kérdése közben, az ork felé pillant, de ő igazából, már menetkész.*
A hozzászólás írója (Natalayda Mozecka) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.06.07 19:21:20
//Naty, Wram//
*Ahogy jött a férfikoszorú, úgy is széled széjjel. Mire egyet pillog, már újra csak a vörös elf van mellette. Van némi igazság abban, hogy saját testőrével csak a baj van. De csak haszontalanság miatt nem küldené el. Egyelőre.*
- Elküldeni nem fogom, de úgy hiszem, így sem zavart sok vizet *jegyzi meg, mert mégis egyel többen veszik körül, de ebből valóban csak Lyi lehet hasznosabb.*
- Részemről, indulhatunk is, vagy várunk még valakire? Esetleg a barátod, is velünk tart?
*Kérdése közben, az ork felé pillant, de ő igazából, már menetkész.*
A hozzászólás írója (Natalayda Mozecka) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.06.07 19:21:20
6375. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-06-07 16:28:39
Üzenet elküldve: 2018-06-07 16:28:39
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Samonyr, Drencian//
*Csatlakozik hát a díszes társasághoz. Szereti, ha nincs egyedül, bár ki szereti a magányt? Bizonyára van, aki jobban kedveli azt, de Nakrida nem ilyen.
Pár pillanatig csendben ballag velük, és hallgatja a beszélgetést. Ő nincs kérdezve, így nem szólal meg egy darabig, majd egyszer az idegen mondandója végén megszólal.*
- Egész durva, ami a Gazdagnegyedben folyik. AZ őrség üti a lázadókat, a lázadók meg vissza. Túl sok ott a vérontás.
*Mondja úgy, hogy a kérdés nem neki van intézve, majd egyből feltesz egy kérdést.*
- De tényleg, mi volt az előzménye?
*Fordul Drencianhoz a kérdéssel*
*Csatlakozik hát a díszes társasághoz. Szereti, ha nincs egyedül, bár ki szereti a magányt? Bizonyára van, aki jobban kedveli azt, de Nakrida nem ilyen.
Pár pillanatig csendben ballag velük, és hallgatja a beszélgetést. Ő nincs kérdezve, így nem szólal meg egy darabig, majd egyszer az idegen mondandója végén megszólal.*
- Egész durva, ami a Gazdagnegyedben folyik. AZ őrség üti a lázadókat, a lázadók meg vissza. Túl sok ott a vérontás.
*Mondja úgy, hogy a kérdés nem neki van intézve, majd egyből feltesz egy kérdést.*
- De tényleg, mi volt az előzménye?
*Fordul Drencianhoz a kérdéssel*
6374. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-06-07 15:01:08
Üzenet elküldve: 2018-06-07 15:01:08
Rang: Játékos
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
//Cím nélkül//
//Naty, Wram//
-Persze, város, fogadó, persze, menjünk! *Kapja magát a kérdésen. Felocsúdik a kis gondolatmenetéből, és mint aki most ébredt megrázta a fejét. Hátra fordul és megnézi az őrt, amit Naty is helyén tudhat. *
-Természetesen megszállhatunk, és minden feltétel nélkül elfogadom a védelmed. Mihelyst ezt a kedvenc őröddel is megvitatod, hogy hasztalan van itt. Alapból azt nem kellett volna engedje, hogy mögéd kerüljek, de inkább nem folytatom. *Éled fel Lyi* Na, nézzük meg az a melák mit hozott össze a fa alatt. *Magában biztos, hogy Wram már rég hangosan hortyog. Ha a leány elindul, vele tart a fa alá. *
//Naty, Wram//
-Persze, város, fogadó, persze, menjünk! *Kapja magát a kérdésen. Felocsúdik a kis gondolatmenetéből, és mint aki most ébredt megrázta a fejét. Hátra fordul és megnézi az őrt, amit Naty is helyén tudhat. *
-Természetesen megszállhatunk, és minden feltétel nélkül elfogadom a védelmed. Mihelyst ezt a kedvenc őröddel is megvitatod, hogy hasztalan van itt. Alapból azt nem kellett volna engedje, hogy mögéd kerüljek, de inkább nem folytatom. *Éled fel Lyi* Na, nézzük meg az a melák mit hozott össze a fa alatt. *Magában biztos, hogy Wram már rég hangosan hortyog. Ha a leány elindul, vele tart a fa alá. *
6373. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-06-07 08:45:55
Üzenet elküldve: 2018-06-07 08:45:55
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//A háború pékei//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Az átadandó információ bizony nem kevés, gyakorlatilag Artheniorba érnek, mire mindent elmond. Naesala még magához képest is rettentően morcos, Syd nem tudja eldönteni, hogy a hallottaktól ilyen mufurc, általános kedélyállapota pocsék, vagy esetleg ő bántotta meg valamilyen módon. De mivel még mindig ő a csapat vezére, ezért úgy dönt, nem agyal ezen, csak mondja tovább, amit a morgós elfnek tudni kell a túléléshez és a parancsteljesítéshez.*
-Szinte biztos vagyok benne, hogy a zavargásokat gerjesztik, méghozzá Zia összeesküvői. Megkeressük Ultot, megkeressük Rodot, együtt megpróbáljuk megtalálni azokat, akik kavarják a szart, de ha nem is sikerül, megakadályozzuk, hogy az Őrség és a thargok egymásnak menjenek. Menet közben megpróbálunk nem meghalni és persze jól mulatni.
*A lányra vigyorog, hátha sikerül kicsit oldani a hangulatot. Szükség lenne rá, mert ő is egyre idegesebb. Úgy érzi, mintha egy dühös tavi kajmán szájából kéne kiszednie valami fontosat és éppen vállig kéne nyúlnia a fogak közé.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Az átadandó információ bizony nem kevés, gyakorlatilag Artheniorba érnek, mire mindent elmond. Naesala még magához képest is rettentően morcos, Syd nem tudja eldönteni, hogy a hallottaktól ilyen mufurc, általános kedélyállapota pocsék, vagy esetleg ő bántotta meg valamilyen módon. De mivel még mindig ő a csapat vezére, ezért úgy dönt, nem agyal ezen, csak mondja tovább, amit a morgós elfnek tudni kell a túléléshez és a parancsteljesítéshez.*
-Szinte biztos vagyok benne, hogy a zavargásokat gerjesztik, méghozzá Zia összeesküvői. Megkeressük Ultot, megkeressük Rodot, együtt megpróbáljuk megtalálni azokat, akik kavarják a szart, de ha nem is sikerül, megakadályozzuk, hogy az Őrség és a thargok egymásnak menjenek. Menet közben megpróbálunk nem meghalni és persze jól mulatni.
*A lányra vigyorog, hátha sikerül kicsit oldani a hangulatot. Szükség lenne rá, mert ő is egyre idegesebb. Úgy érzi, mintha egy dühös tavi kajmán szájából kéne kiszednie valami fontosat és éppen vállig kéne nyúlnia a fogak közé.*
6372. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-06-06 23:22:57
Üzenet elküldve: 2018-06-06 23:22:57
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 186
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 186
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Előbb szólóban, majd a Nyárelői Karavánban//
- Jobb hüvelykem bizsereg, megfelelő helyre érkezem…
*Motyogja immár körülbelül hatvanharmadszorra, miközben a második tucat korhadt fatörzset rugdossa széjjel, abban bízva, hogy ez _pont_ az, ahol a cuccait hagyta.
Megközelítőleg se tudja, hogy mennyi idő telt el azóta, hogy elsunnyogott a folyótól. Ép úgy lehetett az egy napja, mint fél hatja.
Az biztos, hogy szopogatott köveket, zabált tücsköt, bogarat, kígyót, békát, meg amit ilyenkor a hányatott sorsú népek szoktak.
Hősünk abban az egyben hisz töretlenül, hogy megtalálja azt a félig megdeglett, túlméretezett paszulyt, aminek a törzsébe pakolta az éppen feleslegesnek ítélt, túl nehéz cuccait: a bökők, dikicsek, halefek halmát és a majdnem becsületes úton szerzett suskájának nagyját.
Ettől független, vagy épp ezért Halax lepődik meg a legjobban – tekintve, hogy más résztvevő nem csatlakozott a kutatáshoz, ez eléggé egyesélyes volt a kezdetektől -, hogy a már-már rohadásnak indult flóra derekas maradványai alatt megtalálja egyszervolt köpenyének maradékába csomagolt ingóságait.
Lamansék legbecsesebb éke akkora elánnal tépi ki a gazok szorításában szenvedő batyuját, hogy egy kicsit sem délceg hátrabukfenccel szánkázik el a tisztás közelébe.
Motyóját szorosan mellkasához szorítva néz körül és borzad el, ahogy látóterébe kerül a felfedezés. Itt bizony furcsa népek vertek tábort!
Szemét lehunyva ismételgeti az ilyen helyzetekben szokásos varázsszavakat: tereptárgy vagyok, tereptárgy vagyok, tereptárgy vagyok…
Mikor számára kielégítő idő múltán se lyuggatják tűpárnává nyilak és szabdalják fecnikre kardok, megenged magának egy pillantást. És habár csodát nem is lát, az ember hala annak veszi az elé táruló látványt.
Népek! Kaja! Pia, ráadásul nem olyan szutyok zöld, amit ő vett ki tudja mikor! Göncök, cuccok, csodák és egyebek! Kereskedők! Piac! Lehetőségek…
Feltápászkodik, és ahogy a sivatagban tévelygők tántorognak az oázishoz, úgy csoszog ő is az Égiek eme felettébb kellemes meglepetéséhez.
Ahol is elkezdi úgy szórni a pénzt, mint a szűz nemesifjú az első napján a bordélyban, majd miután egyre többet és többet tud meg a helyi viszonyokról, felhagy a szórással. Inkább ömleszti a pénzt a derék kufárokba.
Megérdemlik. Új tervet ültettek el Halax parlagnak is mondható elméjében.*
- Jobb hüvelykem bizsereg, megfelelő helyre érkezem…
*Motyogja immár körülbelül hatvanharmadszorra, miközben a második tucat korhadt fatörzset rugdossa széjjel, abban bízva, hogy ez _pont_ az, ahol a cuccait hagyta.
Megközelítőleg se tudja, hogy mennyi idő telt el azóta, hogy elsunnyogott a folyótól. Ép úgy lehetett az egy napja, mint fél hatja.
Az biztos, hogy szopogatott köveket, zabált tücsköt, bogarat, kígyót, békát, meg amit ilyenkor a hányatott sorsú népek szoktak.
Hősünk abban az egyben hisz töretlenül, hogy megtalálja azt a félig megdeglett, túlméretezett paszulyt, aminek a törzsébe pakolta az éppen feleslegesnek ítélt, túl nehéz cuccait: a bökők, dikicsek, halefek halmát és a majdnem becsületes úton szerzett suskájának nagyját.
Ettől független, vagy épp ezért Halax lepődik meg a legjobban – tekintve, hogy más résztvevő nem csatlakozott a kutatáshoz, ez eléggé egyesélyes volt a kezdetektől -, hogy a már-már rohadásnak indult flóra derekas maradványai alatt megtalálja egyszervolt köpenyének maradékába csomagolt ingóságait.
Lamansék legbecsesebb éke akkora elánnal tépi ki a gazok szorításában szenvedő batyuját, hogy egy kicsit sem délceg hátrabukfenccel szánkázik el a tisztás közelébe.
Motyóját szorosan mellkasához szorítva néz körül és borzad el, ahogy látóterébe kerül a felfedezés. Itt bizony furcsa népek vertek tábort!
Szemét lehunyva ismételgeti az ilyen helyzetekben szokásos varázsszavakat: tereptárgy vagyok, tereptárgy vagyok, tereptárgy vagyok…
Mikor számára kielégítő idő múltán se lyuggatják tűpárnává nyilak és szabdalják fecnikre kardok, megenged magának egy pillantást. És habár csodát nem is lát, az ember hala annak veszi az elé táruló látványt.
Népek! Kaja! Pia, ráadásul nem olyan szutyok zöld, amit ő vett ki tudja mikor! Göncök, cuccok, csodák és egyebek! Kereskedők! Piac! Lehetőségek…
Feltápászkodik, és ahogy a sivatagban tévelygők tántorognak az oázishoz, úgy csoszog ő is az Égiek eme felettébb kellemes meglepetéséhez.
Ahol is elkezdi úgy szórni a pénzt, mint a szűz nemesifjú az első napján a bordélyban, majd miután egyre többet és többet tud meg a helyi viszonyokról, felhagy a szórással. Inkább ömleszti a pénzt a derék kufárokba.
Megérdemlik. Új tervet ültettek el Halax parlagnak is mondható elméjében.*
6371. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-06-06 14:48:59
Üzenet elküldve: 2018-06-06 14:48:59
Rang: Játékos
IC üzenetek: 232
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 232
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Drencian, Nakrida//
*Ahogy elindulnak, nem csak bevárja a kiszemelt férfi, de még egy alak csatlakozik hozzájuk. Samonyrt elégtétellel tölti el, hogy mindketten magasabbak nála, úgyhogy tökéletes lesz elbújni mögöttük, ha netán valamilyen harchelyzetbe kerülnének. Másrészről kissé mégis zavarja a magasságuk, ez könnyen azt is jelentheti, hogy lefutják, ha szorul a hurok. *
- Való igaz, mindig jól esik egy kis társaság, nagyon is igaz. * Hümmög és helyesel, miközben felzárkózik az elfhez, és barátságosan int a másik férfinak is, hogy tartson velük.*
- No és mi ez a lázongás, amit említ? Sajnos a városon kívül tartózkodtam, és így nincs értesülésem a hírekről. Remélem azért családom tulajdonait nem érte kár. *Folytatja a társalgást, a legmagasabb férfi szavai alapján eléggé a gazdagokra álltak rá, legalábbis ha a Gazdagnegyedet említi, akkor ez lehet a helyzet. Samonyr sose gondolta, hogy bánni fogja a nemesi címét. Viszont úgy tűnik, hogy a barátságos úr is tehetős, legalábbis a többszobás ház erről árulkodik. A lényeg, hogy most szükségessé tegye magát a számára, amíg nem tudnak meg többet, és jelen helyzetben ezt úgy tudja a legkönnyebben elérni, ha kellemes társalkodó partnernek bizonyul.*
*Ahogy elindulnak, nem csak bevárja a kiszemelt férfi, de még egy alak csatlakozik hozzájuk. Samonyrt elégtétellel tölti el, hogy mindketten magasabbak nála, úgyhogy tökéletes lesz elbújni mögöttük, ha netán valamilyen harchelyzetbe kerülnének. Másrészről kissé mégis zavarja a magasságuk, ez könnyen azt is jelentheti, hogy lefutják, ha szorul a hurok. *
- Való igaz, mindig jól esik egy kis társaság, nagyon is igaz. * Hümmög és helyesel, miközben felzárkózik az elfhez, és barátságosan int a másik férfinak is, hogy tartson velük.*
- No és mi ez a lázongás, amit említ? Sajnos a városon kívül tartózkodtam, és így nincs értesülésem a hírekről. Remélem azért családom tulajdonait nem érte kár. *Folytatja a társalgást, a legmagasabb férfi szavai alapján eléggé a gazdagokra álltak rá, legalábbis ha a Gazdagnegyedet említi, akkor ez lehet a helyzet. Samonyr sose gondolta, hogy bánni fogja a nemesi címét. Viszont úgy tűnik, hogy a barátságos úr is tehetős, legalábbis a többszobás ház erről árulkodik. A lényeg, hogy most szükségessé tegye magát a számára, amíg nem tudnak meg többet, és jelen helyzetben ezt úgy tudja a legkönnyebben elérni, ha kellemes társalkodó partnernek bizonyul.*
6370. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-06-06 14:39:10
Üzenet elküldve: 2018-06-06 14:39:10
Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sam, Nak//
*Úgy tűnik, hogy a hölgynek még sincs szüksége a segítségre, így Drencian barátságosan elköszön tőle, visszaveszi a kabátját, a zsebére akasztja egyetlen barátját, majd indulna is vissza a város felé, mikor ketten is utána erednek. Megáll, és mosolyogva néz a két idegen felé, hiszen örül, hogy végre akad egy kis társasága.*
~Uram?~
*Nagyon meglepi ez a megszólítás, még senki sem hívta uramnak.*
- Ó, hát szívesen. Amúgy is jól esik a társaság.
*Főleg, ha útközben a szegények majd azt hiszik, hogy Drencian is nemes, és esetleg fel akarják kötni, vagy hasonló.*
- Majd kiderül, ha beérünk. Az én házam eléggé a Gazdagnegyed végén van, esélyes, hogy ahhoz nem nyúltak. Nem is túl nagy, vannak annál hatalmasabb, és értékesebb házak is szép számmal a negyedben. És abban is van pár üres szoba, amit nem használ senki.
*Az utolsó mondatot akár ajánlatételnek is lehet venni.*
*Úgy tűnik, hogy a hölgynek még sincs szüksége a segítségre, így Drencian barátságosan elköszön tőle, visszaveszi a kabátját, a zsebére akasztja egyetlen barátját, majd indulna is vissza a város felé, mikor ketten is utána erednek. Megáll, és mosolyogva néz a két idegen felé, hiszen örül, hogy végre akad egy kis társasága.*
~Uram?~
*Nagyon meglepi ez a megszólítás, még senki sem hívta uramnak.*
- Ó, hát szívesen. Amúgy is jól esik a társaság.
*Főleg, ha útközben a szegények majd azt hiszik, hogy Drencian is nemes, és esetleg fel akarják kötni, vagy hasonló.*
- Majd kiderül, ha beérünk. Az én házam eléggé a Gazdagnegyed végén van, esélyes, hogy ahhoz nem nyúltak. Nem is túl nagy, vannak annál hatalmasabb, és értékesebb házak is szép számmal a negyedben. És abban is van pár üres szoba, amit nem használ senki.
*Az utolsó mondatot akár ajánlatételnek is lehet venni.*
6369. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-06-05 07:04:35
Üzenet elküldve: 2018-06-05 07:04:35
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Drencian, Samonyr//
*A számára idegen férfi után siet. Talán kissé szorong emiatt, hiszen úgy érzi magát, mintha egy pióca lenne, aki rátapad az emberre. Sajnos ebben az esetben mint egy parazita rájuk tapad.*
- Én is veletek tarthatok? Engem szintén a városba visz utam.
*A feltett kérdésből hallatszódat, hogy nem szívesen marad egyedül, főleg ilyen időkben. Biztonságosabb csoportban haladni. Eleve még lenne pár kérdése Drencianhoz és az idegenhez. A szeme előtt meg ott lebeg a fogadó, ahol várja a pihenés. Elfáradt ez alatt a nap alatt, túl sokat mászkált.*
*A számára idegen férfi után siet. Talán kissé szorong emiatt, hiszen úgy érzi magát, mintha egy pióca lenne, aki rátapad az emberre. Sajnos ebben az esetben mint egy parazita rájuk tapad.*
- Én is veletek tarthatok? Engem szintén a városba visz utam.
*A feltett kérdésből hallatszódat, hogy nem szívesen marad egyedül, főleg ilyen időkben. Biztonságosabb csoportban haladni. Eleve még lenne pár kérdése Drencianhoz és az idegenhez. A szeme előtt meg ott lebeg a fogadó, ahol várja a pihenés. Elfáradt ez alatt a nap alatt, túl sokat mászkált.*
6368. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-06-03 16:31:45
Üzenet elküldve: 2018-06-03 16:31:45
Rang: Játékos
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
*Komótos, hosszú séta után érkezik meg a tisztásra. Úgy gondolta, hogy ha már ilyen hosszú útra készül új barátjával, akkor nem árt már ma bemelegítenie a holnapra. A tisztásra érve aztán megáll és kifújja magát. Becsukja a szemét és jó mély levegőket vesz és elengedi az aggasztó gondolatokat. Aztán elengedi a kevésbé aggasztó gondolatokat is. Aztán vár egy kicsit. Legvégül pedig kinyitja a szemét és visszatér a valóságba, hogy újra érezze annak minden jó és rossz hatását. Először azt érzi meg, hogy éhes, úgyhogy haza indul. Sok dolga van még a mai nap, nem szabad itt a tisztáson totojáznia.*
6367. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-06-01 23:09:41
Üzenet elküldve: 2018-06-01 23:09:41
Rang: Játékos
IC üzenetek: 232
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 232
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Drencian, Natyalayda, Nakirda, Gavideg, Intath, Samonyr//
*Nem igazán érdekel senkit Samonyr megjelenése, amiért nem hibáztatja őket. De egy nap ez máshogy lesz, ha már nevet szerzett, ha már ismerni fogják a családját, akkor hajbókolni fognak előtte... Addig viszont, a fő, hogy túléljen, és a mondatokból amit elcsíp úgy tűnik, hogy nem ajánlatos most egyedül mászkálni.*
- Várj meg jó uram! * Szól a hosszú hajú elf után, aki már indulni készül.*
- Magam is a városba tartok, és nem tudok a szegények lázadásáról, amit említ. Mindenesetre úgy tűnik, hogy nem célszerű egyedül mászkálni. Út közben esetleg a helyzetbe is beavathatna. * Ajánlkozik, persze elég bután titkolja, hogy az egésszel a valódi célja, hogy ne egyedül kelljen bemennie. Nem örülne neki, ha rá támadnának, kardja is inkább kiegészítő, mint harci eszköz. Ha viszont többen vannak, amikor támadás éri őket, akkor hátrahagyhatja a csapatot, és elfuthat. Inkább él gyáván egy újabb napot, mint az értelmetlen, és gyors halál.*
- Meg aztán, ha az én házam még áll, a tied pedig nem, akkor ideiglenes szállást is adhatok.
~ És te is így tehetsz, ha velem lenne ez a helyzet. Ha pedig mégis az enyémben alszol, és betörnek az éjszaka, akkor legalább téged találnak meg először. ~
A hozzászólás írója (Samonyr Talwakr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.06.01 23:11:16
*Nem igazán érdekel senkit Samonyr megjelenése, amiért nem hibáztatja őket. De egy nap ez máshogy lesz, ha már nevet szerzett, ha már ismerni fogják a családját, akkor hajbókolni fognak előtte... Addig viszont, a fő, hogy túléljen, és a mondatokból amit elcsíp úgy tűnik, hogy nem ajánlatos most egyedül mászkálni.*
- Várj meg jó uram! * Szól a hosszú hajú elf után, aki már indulni készül.*
- Magam is a városba tartok, és nem tudok a szegények lázadásáról, amit említ. Mindenesetre úgy tűnik, hogy nem célszerű egyedül mászkálni. Út közben esetleg a helyzetbe is beavathatna. * Ajánlkozik, persze elég bután titkolja, hogy az egésszel a valódi célja, hogy ne egyedül kelljen bemennie. Nem örülne neki, ha rá támadnának, kardja is inkább kiegészítő, mint harci eszköz. Ha viszont többen vannak, amikor támadás éri őket, akkor hátrahagyhatja a csapatot, és elfuthat. Inkább él gyáván egy újabb napot, mint az értelmetlen, és gyors halál.*
- Meg aztán, ha az én házam még áll, a tied pedig nem, akkor ideiglenes szállást is adhatok.
~ És te is így tehetsz, ha velem lenne ez a helyzet. Ha pedig mégis az enyémben alszol, és betörnek az éjszaka, akkor legalább téged találnak meg először. ~
A hozzászólás írója (Samonyr Talwakr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.06.01 23:11:16
6366. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-06-01 22:57:23
Üzenet elküldve: 2018-06-01 22:57:23
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
*Szomorúan elkönyveli, hogy senki se látta az általa keresett személyt. Szomorúan int búcsúzóul, valami olyasmit motyogva az orra alatt, hogy :"Sziasztok". És elindul folytatva a sétáját. Kezdi elveszíteni a reményt, hogy valaha megtalálja azt, akit keres. Nem érti, hogy Terlan miért nem akarja, hogy újra találkozzanak. Fáradtan szedi a lépteit, ahogyan tovább áll. Nem igazán tudja, hogy mikét és merre, de majd lesz valahogy. Előbb vagy utóbb meg kell kerülni a férfiúnak. Nem szívódhat csak úgy fel valaki.*
6365. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-06-01 00:42:19
Üzenet elküldve: 2018-06-01 00:42:19
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 161
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 161
Játékstílus: Vakmerő
//Holdfényes Éjszaka//
*Az egyre csak növekvő csend alatt roskadozó Salwar meglepődik, amikor a nőstény hirtelen megindul felé. Ha magánál lenne, ha nem most öntette volna ki a lelkét, akkor ösztönösen gurulna odébb a fűben, és kapna a fegyveréért, hogy védje magát. Nem ez lenne az első eset, hogy rá támadnak. De most a teste mintha ólomból lenne, csak nézi, ahogy a nő odafut az üveghez, amit adott neki, és elhajítja azt messzire. Ahogy felkapja az íját, Salwar már érzi, hogy itt a vége, magára fogja hagyni. Beletörődik a helyzetbe, ezért is éri olyan meglepetésként, amikor a Vier hívja, hogy kövesse. Csak egy pillanatig habozik, aztán felpattan, felkapja a saját üvegét, és maga is messzire hajítja maguk mögé. Még lehajol, hogy felvegye a lantját, aztán a hangszert szorongatva fut a nő után, igyekszik egy pillanatra se veszíteni szem elől. Nem szól semmit, tudja, hogy hallani a lépteit, és felesleges most beszélnie. Úgy dönt, hogy az ösztöneire hagyatkozik, amik azt súgják, hogy kövesse fajtársát. Egyszer csak a korábbi szavai jutnak eszébe.*
~ Az ég, az erdő, és a kaland reménye… Hát, itt is van a kaland, amire annyira vártam. ~ *Ez a gondolat képes egy halvány mosolyt csalni az arcára. Hirtelen már nem érzi magát olyan elveszettnek. Lehet, hogy belehal, de most úgy érzi, megbízhat Vierben. *
*Az egyre csak növekvő csend alatt roskadozó Salwar meglepődik, amikor a nőstény hirtelen megindul felé. Ha magánál lenne, ha nem most öntette volna ki a lelkét, akkor ösztönösen gurulna odébb a fűben, és kapna a fegyveréért, hogy védje magát. Nem ez lenne az első eset, hogy rá támadnak. De most a teste mintha ólomból lenne, csak nézi, ahogy a nő odafut az üveghez, amit adott neki, és elhajítja azt messzire. Ahogy felkapja az íját, Salwar már érzi, hogy itt a vége, magára fogja hagyni. Beletörődik a helyzetbe, ezért is éri olyan meglepetésként, amikor a Vier hívja, hogy kövesse. Csak egy pillanatig habozik, aztán felpattan, felkapja a saját üvegét, és maga is messzire hajítja maguk mögé. Még lehajol, hogy felvegye a lantját, aztán a hangszert szorongatva fut a nő után, igyekszik egy pillanatra se veszíteni szem elől. Nem szól semmit, tudja, hogy hallani a lépteit, és felesleges most beszélnie. Úgy dönt, hogy az ösztöneire hagyatkozik, amik azt súgják, hogy kövesse fajtársát. Egyszer csak a korábbi szavai jutnak eszébe.*
~ Az ég, az erdő, és a kaland reménye… Hát, itt is van a kaland, amire annyira vártam. ~ *Ez a gondolat képes egy halvány mosolyt csalni az arcára. Hirtelen már nem érzi magát olyan elveszettnek. Lehet, hogy belehal, de most úgy érzi, megbízhat Vierben. *
6364. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-06-01 00:27:58
Üzenet elküldve: 2018-06-01 00:27:58
Rang: Játékos
IC üzenetek: 78
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 78
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Holdfényes Éjszaka//
~Megérti, hogy szeretnék egyedül lenni. De azt nem tudja, hogy nem szeretnék egyedül lenni. Jaj miért ilyen bonyolult ez.~
*Hatalmas részben játszott szerepet a másokkal való viszonyok teljes felszámolásában az, hogy fiatalon ráébredt, nincs szüksége másokra. Megtanult vadászni, megtanult életben maradni, és ez neki bőven elég is volt. Ezen felül amire szüksége lehetett, megadták neki az erdők, a földek, a vizek, édes hangokat a madarak, a vadak, és sosem érezte különösebben szükségét, hogy emberekkel töltse az idejét. Most mégis itt van, és még mindig mozdulatlan, pedig fejben már rég messze jár, teste mégsem akar megindulni. Tényleg szeretne egyedül maradni, és ezért szeretné felszólítani a hímet a távozásra, emellett pedig szeretné, ha itt maradna vele, ezért pedig szeretné kitépni a szívét. Elmélkedése közben még egy sóhaj, aztán egy morgás is hallatszik felőle, és bárki ember fia megmondhatja róla, hogy rettenetesen küszködik valamivel, amiről még ő maga sem tudja, hogy mi lenne az. Érzések? Ugyan...
Talán percek is eltelnek hangtalanul, mire megmozdul, megrázza fejét, dühösen morran egyet, gyors léptekkel vörösboránál terem, és olyan messzire dobja az üveget, amennyire csak tudja, majd felkapja íját, és lábfejével finoman megbökdösi Cale lábát.*
- Gyere velem.
*Nem is fecsérel több szót, fogja magát, és már meg is indul sebesen az erdő felé, meg sem várva, hogy követi-e a hím. Úgy érzi, hogy Cale követni fogja, de nem várja meg a tisztáson, csuklyáját fejébe húzza és már el is tűnik a rengetegben.*
~Megérti, hogy szeretnék egyedül lenni. De azt nem tudja, hogy nem szeretnék egyedül lenni. Jaj miért ilyen bonyolult ez.~
*Hatalmas részben játszott szerepet a másokkal való viszonyok teljes felszámolásában az, hogy fiatalon ráébredt, nincs szüksége másokra. Megtanult vadászni, megtanult életben maradni, és ez neki bőven elég is volt. Ezen felül amire szüksége lehetett, megadták neki az erdők, a földek, a vizek, édes hangokat a madarak, a vadak, és sosem érezte különösebben szükségét, hogy emberekkel töltse az idejét. Most mégis itt van, és még mindig mozdulatlan, pedig fejben már rég messze jár, teste mégsem akar megindulni. Tényleg szeretne egyedül maradni, és ezért szeretné felszólítani a hímet a távozásra, emellett pedig szeretné, ha itt maradna vele, ezért pedig szeretné kitépni a szívét. Elmélkedése közben még egy sóhaj, aztán egy morgás is hallatszik felőle, és bárki ember fia megmondhatja róla, hogy rettenetesen küszködik valamivel, amiről még ő maga sem tudja, hogy mi lenne az. Érzések? Ugyan...
Talán percek is eltelnek hangtalanul, mire megmozdul, megrázza fejét, dühösen morran egyet, gyors léptekkel vörösboránál terem, és olyan messzire dobja az üveget, amennyire csak tudja, majd felkapja íját, és lábfejével finoman megbökdösi Cale lábát.*
- Gyere velem.
*Nem is fecsérel több szót, fogja magát, és már meg is indul sebesen az erdő felé, meg sem várva, hogy követi-e a hím. Úgy érzi, hogy Cale követni fogja, de nem várja meg a tisztáson, csuklyáját fejébe húzza és már el is tűnik a rengetegben.*
6363. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-05-31 23:20:32
Üzenet elküldve: 2018-05-31 23:20:32
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 161
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 161
Játékstílus: Vakmerő
//Holdfényes Éjszaka//
*Az ének után szinte megfagy a levegő, érződik, ahogy szomorúságának, őszinteségének a súlya rájuk nehezedik. Salwar szinte úgy érzi, hogy összeroppan a teher alatt. Ezért nem szokott másoknak megnyílni, és őszintén játszani. Nem akarja, hogy mások is azt érezzék, amit ő, és nem akarja azt sem, hogy ilyen kínos pillanatokat szüljön. A nőstény se bírja, felkel, és hátat fordít Calenek. Nem tudja a férfi, hogy amiatt, mert ennyire rossznak tartotta, vagy azért, mert őt is megérintette. Jelenleg nem is számít, hogy miért teszi mindezt. Végül visszafordul, és csak három szót mond. Három szót, ami Salwar számára most a világot jelenti. Hálásan bólint, akkor is, ha hazugság.*
- Megértem, ha szeretnéd, hogy magadra hagyjalak. * Ajánlja fel, bár minden porcikája tiltakozik az ötlet ellen. Eddig hiába kívánta a magányt, most mégse akar egyedül lenni. Úgy érzi, ha a fajtársa elküldené, akkor összetörne benne valamit. Bár próbálja uralni, és elrejteni, de nem tudja. Arcán egyértelműen kiül egy segélykérés, és szemének minden csillanása is ugyan azt kérik, hogy ne küldje el. Hogy maradhasson, hogy törje meg valamivel a csendet, hogy tegyen valamit, hogy megváltozzon a hangulat, mert Salwar most nem képes rá. *
*Az ének után szinte megfagy a levegő, érződik, ahogy szomorúságának, őszinteségének a súlya rájuk nehezedik. Salwar szinte úgy érzi, hogy összeroppan a teher alatt. Ezért nem szokott másoknak megnyílni, és őszintén játszani. Nem akarja, hogy mások is azt érezzék, amit ő, és nem akarja azt sem, hogy ilyen kínos pillanatokat szüljön. A nőstény se bírja, felkel, és hátat fordít Calenek. Nem tudja a férfi, hogy amiatt, mert ennyire rossznak tartotta, vagy azért, mert őt is megérintette. Jelenleg nem is számít, hogy miért teszi mindezt. Végül visszafordul, és csak három szót mond. Három szót, ami Salwar számára most a világot jelenti. Hálásan bólint, akkor is, ha hazugság.*
- Megértem, ha szeretnéd, hogy magadra hagyjalak. * Ajánlja fel, bár minden porcikája tiltakozik az ötlet ellen. Eddig hiába kívánta a magányt, most mégse akar egyedül lenni. Úgy érzi, ha a fajtársa elküldené, akkor összetörne benne valamit. Bár próbálja uralni, és elrejteni, de nem tudja. Arcán egyértelműen kiül egy segélykérés, és szemének minden csillanása is ugyan azt kérik, hogy ne küldje el. Hogy maradhasson, hogy törje meg valamivel a csendet, hogy tegyen valamit, hogy megváltozzon a hangulat, mert Salwar most nem képes rá. *
6362. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-05-31 22:33:43
Üzenet elküldve: 2018-05-31 22:33:43
Rang: Játékos
IC üzenetek: 78
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 78
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Holdfényes éjszaka//
- Legyen hát.
*Bólint nagylelkűen, és egészen rákészül, hogy a következő dal, amit hallani fog, szintén katasztrofális lesz. Vagy legalábbis nem egy mestermű. Nem mintha ezt várná el a hímtől, de biztos tud valami olyat mutatni, ami legalább egy kicsit is... jó.
Az első soroknál újra különösen érzi magát, mintha a hím újra és újra csak valami bohózatba illő szöveggel tudna előállni, és aztán kellemesen csalódik.
A dal közepénél úgy hiszi érzékei, vagy talán az alkoholos ital vezetik tévútra, mert egyrészt a zenei aláfestés megszalad, másrészt a hím szinte kiabálva énekel. Hamar rájön azonban, hogy ez nem alkoholos illúzió, hanem a valóság, torka pedig összeszorul, feszélyezve kezdi érezni magát. Amikor aztán véget ér a dal, csak bámulja a hímet különös melegséggel csillogó tekintettel, és nem tudja, hogy mondjon-e valamit, vagy ne. Sosem érezte még, hogy a szavak ajkára fagynak, és csak bámul a hímre, hátha az tesz vagy mond valami mást is, ami legalább egy kicsit el tudná venni a helyzet élét.
Egy hosszú, szinte fájó sóhaj után viszont inkább úgy határoz, nem fog várni, talpra szökken, ügyelve rá, hogy véletlenül se borítsa fel a bort, és néhány lépést tesz a hímtől elfelé. Le sem tagadhatná, hogy tetszett neki a dal, mi több, meg is fogta, meghatotta, elgondolkodtatta. Tesz még néhány lépést, és háttal állva Calenek, fejét hátrahajtva belebámul a holdba. Elgondolkodik rajta, hogy fogja a cókmókját és most azonnal ott hagyja a hímet, daloljon csak másoknak ilyen végtelenül béna és idegesítően megható strófákat. Egyszerre szeretné jól felpofozni a hímet, meg megölelgetni.*
- Nem rontottad el.
*Fordul vissza féloldalasan a hím felé, arca viszont kifejezéstelen, hangszíne inkább tűnik morcosnak, mint bármi másnak, mert kettős érzései nem akarnak múlni, így nem is tudja mi tévő legyen. Csak áll ott tovább némán, rezdülés nélkül, tekintete pedig egy pillanatra sem engedi el a hímet. Majd csak lesz valahogy.*
A hozzászólás írója (Vierstra A'Dariirn) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.05.31 22:35:04
- Legyen hát.
*Bólint nagylelkűen, és egészen rákészül, hogy a következő dal, amit hallani fog, szintén katasztrofális lesz. Vagy legalábbis nem egy mestermű. Nem mintha ezt várná el a hímtől, de biztos tud valami olyat mutatni, ami legalább egy kicsit is... jó.
Az első soroknál újra különösen érzi magát, mintha a hím újra és újra csak valami bohózatba illő szöveggel tudna előállni, és aztán kellemesen csalódik.
A dal közepénél úgy hiszi érzékei, vagy talán az alkoholos ital vezetik tévútra, mert egyrészt a zenei aláfestés megszalad, másrészt a hím szinte kiabálva énekel. Hamar rájön azonban, hogy ez nem alkoholos illúzió, hanem a valóság, torka pedig összeszorul, feszélyezve kezdi érezni magát. Amikor aztán véget ér a dal, csak bámulja a hímet különös melegséggel csillogó tekintettel, és nem tudja, hogy mondjon-e valamit, vagy ne. Sosem érezte még, hogy a szavak ajkára fagynak, és csak bámul a hímre, hátha az tesz vagy mond valami mást is, ami legalább egy kicsit el tudná venni a helyzet élét.
Egy hosszú, szinte fájó sóhaj után viszont inkább úgy határoz, nem fog várni, talpra szökken, ügyelve rá, hogy véletlenül se borítsa fel a bort, és néhány lépést tesz a hímtől elfelé. Le sem tagadhatná, hogy tetszett neki a dal, mi több, meg is fogta, meghatotta, elgondolkodtatta. Tesz még néhány lépést, és háttal állva Calenek, fejét hátrahajtva belebámul a holdba. Elgondolkodik rajta, hogy fogja a cókmókját és most azonnal ott hagyja a hímet, daloljon csak másoknak ilyen végtelenül béna és idegesítően megható strófákat. Egyszerre szeretné jól felpofozni a hímet, meg megölelgetni.*
- Nem rontottad el.
*Fordul vissza féloldalasan a hím felé, arca viszont kifejezéstelen, hangszíne inkább tűnik morcosnak, mint bármi másnak, mert kettős érzései nem akarnak múlni, így nem is tudja mi tévő legyen. Csak áll ott tovább némán, rezdülés nélkül, tekintete pedig egy pillanatra sem engedi el a hímet. Majd csak lesz valahogy.*
A hozzászólás írója (Vierstra A'Dariirn) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.05.31 22:35:04
6361. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-05-31 21:59:45
Üzenet elküldve: 2018-05-31 21:59:45
Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A Nagy Egyenlőség Napján a tisztáson//
//Le'na//
*Ha kell hagyja, hogy a nő a karjába, esetleg a vállába kapaszkodjon.*
- És egészen a világ végéről sétált idáig? Nem csoda, hogy elfáradt.
*Próbál viccelődni, de nevetni nem mer, csak egy széles mosolyt enged meg magának.*
- Hívjon csak Drenciannak. Nem fárasztom a teljes nevemmel.
~Úgy sem tudná megjegyezni.~
*Furcsán néz a hirtelen nagyon közvetlenné vált nő miatt, de végül úgy hagyja. Vannak, akik nem olyan zárkózottak, mint például Drencian, ezen meg sem kellene lepődnie.*
- Én a várost most nem ajánlom. Fellázadtak a szegények, mindent törnek és zúznak.
~Köztük az én lakásomat is.~
- Üljön le egy kicsit.
*Mondja, majd leveszi a kabátját, óvatosan kiemeli belőle az álmos denevért, és egy fal mellé fekteti a ruhadarabot.*
//Le'na//
*Ha kell hagyja, hogy a nő a karjába, esetleg a vállába kapaszkodjon.*
- És egészen a világ végéről sétált idáig? Nem csoda, hogy elfáradt.
*Próbál viccelődni, de nevetni nem mer, csak egy széles mosolyt enged meg magának.*
- Hívjon csak Drenciannak. Nem fárasztom a teljes nevemmel.
~Úgy sem tudná megjegyezni.~
*Furcsán néz a hirtelen nagyon közvetlenné vált nő miatt, de végül úgy hagyja. Vannak, akik nem olyan zárkózottak, mint például Drencian, ezen meg sem kellene lepődnie.*
- Én a várost most nem ajánlom. Fellázadtak a szegények, mindent törnek és zúznak.
~Köztük az én lakásomat is.~
- Üljön le egy kicsit.
*Mondja, majd leveszi a kabátját, óvatosan kiemeli belőle az álmos denevért, és egy fal mellé fekteti a ruhadarabot.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7632-7651