// Intath Aldeis //
* Brienne egészen kellemes álomba merül, vagy lehet, hogy csak félálomba, mégis igazinak érzi az egészet. Itt fekszik a fűben, s a kristálytiszta vízből előbukkan egy szőke kobak, majd még egy és még egy. Sellők integetnek neki és mondják, hogy menjen úszni közéjük. Hívják, sőt még le is fröcskölik a kellemes hőmérsékletű vízzel, s Brienne nevetni kezd. Álmában is nevet, ezt a elf férfiú is láthatja, aki éppen most lép mellé. Brienne továbbra is mosolyog, sűrű pilláit azonban nem nyitja ki, csak akkor amikor megérzi, hogy másként fúj a szél, fölé hajol valaki. Az ember mindig megérzi, ha nincs egyedül. Egy mosolygó szőke hajú fiú az első kép amit lát, s egy pillanatra még azt hiszi, hogy csupán az álom folytatódik. Erre halkan rá is kérdez, majd elkezdi érezni maga alatt a fű cirógatását, a szél simogatását és felpattan, mint a macska, ha kutyát lát közeledni. Ez a felpattanás kísérlet olyan tökéletesre sikerül a vörös hajú lánykánknak, hogy kissé kobakon fejeli az idegent, s nem győz utána elnézést kérni. Ugyan nem fájdalmas a történet, csak az ijedtségtől pillant zavartan, mint egy riadt állat.*
- Jaj elnézést, én úgy sajnálom. Ügyetlen vagyok... én... én... hé, maga kicsoda? * Kérdi, ahogy visszatér a jelenbe, s kezdenek gonosz gondolatok és képek összeállni a lányka fejében.*
- A szemét legeltetni jött jó uram? * Morcosan végigmér az idegenen, majd elmosolyodik.*
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2013.11.17 18:23:46, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő; jelek pótlása.