Archívum - Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     

Kedves Kalandozó!

Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!

A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Piactér (új)
Kovácsműhely (új)
Erdőszéli tisztásSzántóföldek (új)
<< Előző oldal - Mostani oldal: 373 (7441. - 7460. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>

7460. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-09-02 20:53:43
 
>Gwaandril Viltheriel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 134
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Vakmerő

//Gwaandril & Drann//

*Juhar lejjebb enged, akárcsak Gwaandril, bár szeme egy cseppet még mindig riadt. Úgy véli, nincs tartani valója a városi fajtárstól, bár azért óvatos marad. Úgy véli, viszont illene bemutatkozni, bocsánatot kérni, s megmagyarázni a történteket. Az eb meg csendben megpihen balján.*
-Gwaandril Viltheriel vagyok, Lombvárból, Lihanech mellől, északnyugatra, majd' a hegységnél. *Adja meg a fenyves pontos helyleírását, majd egy nagyot sóhajtva, belevág a mesélésbe.* Bocsáss meg az előbbiért, csupán nem vagyok valami felhőtlen viszonyban jelenleg a... wegtoreniekkel. Leginkább az óriásokkal. *Teszi hozzá halkulva.* Sajnálom, hogy nem nagyon bíztam meg benned, hidd el, megvan rá az okom. *Kezeit maga elé helyezi, hátha a másikat nem sérti meg, s ideje lesz megmagyarázni. Ha így van, akkor belekezd.* Nem tudom, hogy hallottál már e a nemzetségemről, de az északi fenyvesekben tekintélyes családnak számítottunk. A nemzetségfők a legjobb harcosokkal a hegyekbe mentek, mikor eléggé érettnek vélték őket a rangidősek, s akkor wargokat fogtak be, kemény küzdelmek árán. *A méreteket vázolja karjaival, s mélybarna szemei szinte ragyognak a bámulattól és a boldogságtól.* Hatalmas állatokat képzelj el! S mind igen engedelmes volt a fajához képest! Apámnak is volt egy, ő maga Waelwinnak hívta. *Újra a nemes vadra gondol, s szemeit a földre szegezve emlékezik vissza.* Főként druidáink, íjászaink és vándoraink voltak. Ez a három kaszt volt közösségünk három bástyája. A természet sok nagy szellemét tiszteltük, s tisztelem én őket a mai napig. *A részletekre itt nem tér ki, inkább visszakanyarodik a tragikus naphoz. Arca komorrá válik.* Lassan két hat óta történt az eset. Egy szomszédos elf klán, mely ki tudja, milyen úton, egy magát Teysus hírnökének nevező ember utasítására, lerohanta az erődfalunkat. *Látszik még mindig rajta a döbbenet.* Nem értek volna el sikert vadjainkkal és íjainkkal szemben, nem ez volt az első alkalom, hogy támadtak. De most volt rá először példa, hogy segítséget kértek. *Arcára undor ül ki, s a Wegtoren szó hallatán a kutya mély, öblös hangján morogni kezd.* Wegtorenből hívtak zsoldosokat csapataikba: óriásokat főként. Számszeríjakkal jöttek és harci gépezetekkel. *Megint elváltozik mimikája, bár most értetlenség látszódhat. Még mindig nem fogta fel az eseményeket.* A wargok mit sem jelentettek: az elsők között hullottak el, ha tekintélyes kárt is okoztak az ellenséges férgek sorai közt. Apám az időn kapva amint tudott, kimenekített öcsémmel. Ő keletnek ment, én délnek. Atyánk halott. *Itt könnybe lábadnak szemei, s mostantól képes Drann szemébe nézni.* Akárcsak a teljes nemzetség. Öcsém hollétéről semmit nem tudok. *Aztán búskomor arccal, de magát összeszedve, úgy tűnik, visszatér a traumából.* Szóval így jutottam Artheniorba: rangfosztottan, szegényes vándorként, de egyben, s társammal oldalamon. *Mivel teljesen kitálalt, kölcsönös bizalmat vár el. A fajtárs családneve mintha ismerősen csengene neki, de nem biztos. Inkább kérdez.*
-De eleget beszéltem én: te miként kerültél ide, ha szabad kérdeznem felőle? *Mondja széles, de melankolikusnak ható mosollyal.*

7459. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-09-02 20:03:49
 
>Dranndreshiann Morla DeLhor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Vakmerő

//Gwaandril & Drann//

- Drann. Dranndreshiann Morla DeLhor. *hajol meg cseppet újra a kérdésre, bemutatkozván. Nincs miért titkolja a teljes családnevét.*
- És benned kit tisztelhetek? *kérdezi meg ő is kíváncsian. Ha már maga bemutatkozott, úgy véli illő megtudakolnia a másik nevét is.*
- Lehetne? *kérdi meglepődve, mert a feltételes módból azt hallja ki, a másik talán azt a köztes istent, Tejzust, akit Quantall is említett a Szántóknál, tisztelheti. Hogy a sötét isten híve lenne, azt nem tudja elképzelni, bár egy kicsit óvatosabb lesz. De az is felmerül benne a gondolatmenet végén, hogy erdei elfként talán ~hogyan is nevezte őket a dajkám a meséiben? Föld Védője, Fák Őrzője~ az erdő ősi szellemeit tiszteli a klánja mind a mai napig az ezüsthajúnak, és csupán ezért a tartózkodás Eeyr nevének hallatára. ~Igen, ez lehet az igazság. Az elfek erdei nemzetségeiben sokkal régebbi hagyománya van az erdőszellem tiszteletének.~
A beszélgetés és ismerkedés eddig oldottan halad a maga medrében, két elf találkozott össze itt az arthenior széli csendes tisztáson, akik talán együtt folytatják útjukat.
Ám Wegtoren említésére mindez igen gyorsan megváltozik. Drann egészen megdöbben a reakción, amit a város neve láthatóan kivált a másikból. A thargokról szóló nyájas tanács már egészen elhalkul a végére, nem tudván, hogy mit is tegyen most.
Hagyja elmenni a másikat? A Morlák hiúsága ezt diktálja elsőre. Hiszen mégiscsak a szülővárosáról van szó, ahol évszázadok óta él a nemzetsége, ama maroknyi elf klán egyike, aki ősidők óta él a törpék és óriások földjén. ~Ily taszító lenne mindez a számára?~ szegi fel büszkén a fejét.
De aztán csak beérik Arshan Shiezz'niidweryn, a sötételf fegyvermester tanítása. Drann lehiggad, és igyekszik tiszta fejjel gondolkodni. "Sose szégyellj kérdezni attól, aki tudhatja a választ." S mivel a hátrálásra és a hangulat hirtelen megromlására ő nem adott okot más egyébbel, mint Wegtoren nevének megemlítésével, nyíltan megkérdezi.*
- Mi gondod van a Tűz városával, barátom? Mert tőlem nem kell tartanod, sem neked, sem kutyádnak. *emeli fel jobbját megnyugtatóan, csitítóan, messze kardmarkolatától, miközben baljával a ló kantárszárát fogja.*

7458. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-09-02 18:54:37
 
>Gwaandril Viltheriel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 134
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Vakmerő

//Gwaandril & Drann//

*A férfi fürkésző tekintetét, mely ruháira, s felszerelésére kíváncsi, észreveszi, bár azt nem tudhatja, hogy már felmérte mind származását, mind életmódját. Késve próbálja zöldes lebernyege takarásába rejteni a tiszafa íjat, s a míves fegyvert. A válaszra hasonló hangnemet üt meg. A meghajlás kiváltképp tetszik neki: átlagos elméjét egy pillanatra felhőtlenül elengedi, s a félszt legyőzi benne az etikett. Fejét balra, kicsit megbiccentve tartva, szemeit a másik lábára sütve, félmosollyal orcáján, jobb kezét szívére helyezve hajol meg, de csak félig. Észre sem veszi a hosszúéletű, hogy most igazolta vissza félelmeit, melyek nem állnak kevesebből, mint teljes személyének feltérképezése.*
-Akkor kedvedre legyen társaságunk, kedves... *Itt szava elakad. Nem tudja a másik nevét.* Bocsáss meg: mi is tisztes neved? *Eeyr templomának említésénél, mélybarna szemei felcsillannak. Nem tudja kendőzni megkönnyebbülését, főként amiatt, hogy megtudta faját is az illetőnek.*
-Ó, az már más. A Fény istene akár tiszteletre méltó is lehetne. *Szavai neveltetéséből fakadóan mutatják azt, hogy nem valami nagy hívője egyik istennek nevezett entitásnak sem. Ezt a másik értelmezheti akár úgy is, hogy másfajta istent tisztel (Teysust vagy a Sötétet), esetleg elementalista, vagy (ami igaz is) szellemhívő. A városi fantáziájára bízza ezt. Jól telik a csevej, bár rossz irányba halad, legalábbis Gwaandril részéről. A klánok hiányánál elszomorodik láthatóan, bár ahogyan azt a fajtárs is éreztette, nincs még veszve minden. Ám a további mondatra felkapja fejét.*
-Weg... Wegtorenből? *Lassan hátrálni kezd, Juhar eb meg morogni és vicsorogni. Ha óriás lenne, talán el is futott volna, akárcsak egy lihanechi elf esetén. Ha ez nem is a legvalószínűbb variációja egyik üldözőjének sem, tartani szándékozik a csevejpartnertől. A kutyát grabancánál fogja, emlékezvén arra, hogy a számszeríjas zsoldosok milyen hamar és cudarul bántak el apja olyan erősnek és hatalmasnak vélt wargjával. A Thargok említését már meg sem hallja, a hosszúéletű ruházatát nézi, egy esetleges orgyilkos, netán zsoldos jeleit kutatva. Nyílpuskát keres elsősorban, bár nem talál, ahogyan tegezt sem. Hosszúkardot az oldalán, majd tőrt viszont talál. A férfi bőrszíne, s a fürkésző, sötét tekintet is az igazát írja alá. ~Ez tényleg wegtoreni.~ Majd a ruházatot nézi meg. Kék felső, ing, könnyű csizma, általvető... zsoldosnak néz ki szerinte. Szemei kezdenek önkéntelenül elkerekedni, s lassan indul meg hátrafelé. Ha egy rossz mozdulatot tenne a másik, netán megijesztené, megpróbálná kutyástul, mindenestül lefutni. Nem tudja felmérni a képességeit a fajtársnak, bár szálkás alkatát, s képzeletbeli zsoldos mivoltát nézve, nem lehet lassú. Egy megnyugtatás és tisztázás segíthet, Gwaandril viszont múltja sötét foltjai, s paranoiás hajlama miatt eléggé bizonytalan és bizalmatlan az előtte állóval szemben. Egy dologra mérget vehetünk: harcolni teljesen biztos, hogy nem fog, főként egy ilyen ősz hajú, szép szál wegtoreni elf ellen. Meg, alapból is: nem a fajtajegye. Most minden a szemben lévőn múlik, hogyan tovább.*

A hozzászólás írója (Gwaandril Viltheriel) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.09.02 18:56:40

7457. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-09-02 17:13:36
 
>Dranndreshiann Morla DeLhor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Vakmerő

//Gwaandril & Drann//

*Drann figyelmét nem kerüli el a től bőlre való elharapott módosítása. ~Vagy valahonnan amellől, barátom.~ gondolja elmosolyodva. A másik kétségkívül nemeself, a míves fegyverek kétséget nem hagynak Drannban efelől. A tiszafa íj erdei elf mestermunka, csak kevés északi klán tud ilyet, és a belevésett, halványan kirajzolódó rúnák sem kerülik el Drann értő figyelmét. A kikandikáló rövidkard kecsesen megformált markolata és az íj szépsége is erről tanúskodnak. Csizmája és ruhája is inkább erdőjárásról mesél. ~És hiányzik belőle a városi elfek hanyag eleganciája.~ gondolja Drann, nem mintha ez a hiány hiányolást jelentene a számára, sőt. Kedveli az erdőjárókat.*
- Kelleni nem kell *nevet tovább* - de kedvemre való lenne. Ha nem bánod, őszintén megtisztelsz... *a kutyára pillant* - megtisztelnétek vele. *komolyodik el most már, és hajol meg, adva az illemre.*
- Szívesen megnézném Eeyr új templomát. Nekünk, városi elfeknek már csak ő maradt *mosolyodik el, mert családja számára természetes volt a Fény istenének tisztelete attól a naptól kezdve, hogy az új istenek megmutatták magukat Lanawin földjén.*
- És én még nem láttam belülről az épületet azóta, mióta Eeyrnek szentelték azt. Wegtorenben nem emeltek neki templomot, tudtommal csak itt, a Levegő városában szentelik az ő tiszteletének a Levegő mágia korábbi templomát.
- Fenn északon, Lihanechben, az elfek aranyvárosában talán áll Eeyrnek szentelt templom? *kérdezi csepp somolygással. Most kiderül, mennyire jártas a városban az ezüsthajú. Drann nem tud róla, bár ő még sohasem járt fenn északon, de attól még emelhettek Eeyr tiszteletére templomot az elmúlt időkben, ki tudja.*
- Klánok? *kérdez vissza.* - A lázadás és a Holt Háborúk előtt volt több is a városban, többet is ismertem közülük, de hogy most mi van, barátom, bevallom, nem tudom. *tárja szét a kezét.*
- Csak nemrég érkeztem Wegtorenből.
- A thargok lenn délen, Amon Ruadh barbárai is mindig örömmel fogadják a harcosokat, és a gazdanépeket, bár az elfek annyira nem szívelik őket és viszont tudomásom szerint. De szorgalmas és gazdag néppé váltak, amióta letelepedtek a Vashegyen. *teszi még hozzá.*

7456. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-09-02 15:45:03
 
>Gwaandril Viltheriel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 134
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Vakmerő

//Gwaadnril & Drann//

*Elneveti magát a válaszon. Megtetszett neki a fajtárs stílusa. Óvatossága kezd lejjebb adni. A kutyáját, s öltözékét nézi. Juhar boldogan ül mellette, farkát csaholja, ebből látszik. Származására nézve bólogat.*
-Az volnék. Lihanechtől... *Pont mondaná a pontos helyleírást, mikor észreveszi, hogy túlságosan megeredt a beszélője. Nyelvhelyesség nem lesz ebből a pontosításból, de egy próbát megérhet. Elvégre nem tudhatja, ki akarja üldözni. Nem akar az apja sorsára jutni.* jövök. Igen, Lihanechből. *A nagyobb városok említésére ezzel válaszolt is. ~Talán nem fog kérdezősködni. Talán nem ellenség.~ A Templom említésére furcsán néz. Nem tudta, hogy van erre templom. ~Remélem nem a Sötét Úrhoz építették.~ A lázadás utániaknak hála, szinte mindent kinéz az itteniekből.*
-Persze, a Templomot. Veled tartok, ha kell, ámbár nem tudom, csak én, meg ebem lenne e társad. De mi vinne téged arra? Isten, vagy kérés? *Szegezi rá a kérdéseket. ~A klánokra is ki kéne térni valahogyan, de fogalmam sincs, miként.~ Úgy véli, talán egy népi szólásból kiindulhat.*
-Bár úgy tartja a mondás is, hogy nem város, mely klántalan. Neked talán van ilyened? *Egy kicsit szűkíti a kört a további, felmerülő kérdések mentém.* Vannak egyáltalán itt hasonlóak? *Cseppet izgatott. Lehet, hogy nem lesz a válasz, de nem aggódik. Legalább elfoglalja valamivel magát.*

7455. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-09-02 15:24:20
 
>Dranndreshiann Morla DeLhor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Vakmerő

//Gwaandril & Drann//

- Na akkor egyfelé tartunk. *neveti el magát Drann. ~Ez is egy kóbor elf, ki tudja honnan keveredett ide.~*
- Erdei elf vagy, jól gondolom, ugye? *nézi végig alaposan őt is meg a kutyáját is: tetszik neki a ritka kékszemű, hosszú szőrű, vad külsejű állat. A fajtárs beszéde egy kicsit furcsa, a virgács emlegetésénél el kell telnie egy kis időnek, mire Drann elérti a tréfás kifejezést, de megérti a beszédét.*
- Jártál már a városokban? Artheniorban (int fejével a város felé), Lihanechben, másutt? *kérdezi meg a sápadtbőrűt. ~Északi lehet, de hogy nem Wegtorenből való, az egészen biztos.~ gondolja, ahogy méregeti.*
- Valamerre vinne, de magam sem tudom, merre. *vallja be magának is, meg a másiknak is.*
- Tán a Templomot kéne meglátogassam... *mondja tűnődve, kíváncsian nézve az elfet.*


7454. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-09-02 15:03:41
 
>Gwaandril Viltheriel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 134
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Vakmerő

//Gwaandril & Drann//

*A tisztásról igyekezne kifelé, de ekkor megszólítják. Figyeli a hang irányát: egy őszes szakállú, talán félelfet lát. Embernek nem hinné, ahhoz túlságosan... más. Ettől függetlenül a faj jegyei sem különösebben érvényesülnek kinézetén, no meg a ruháján. ~Mindenféleképpen fél-elfnek kell lennie.~ Mimikáján talán meglászik a szánakozó búskomorság: sajnálja a magára hagyott fattyakat. Ennek ellenére ezt szóba nem meri önteni. Ahhoz túlságosan is félénk, főként ebben az idegen környezetben. A kérdést ízleli magában. ~Merre tartasz, ezüsthajú barátom?~ A nyelvén szólal meg, érti ragadványnevét. Ennek igen örül. A "merre tartasz" rész viszont hagy némi kívánni valót maga után. Először is, ki kéne találni, merre is tart pontosan, de mivel túlságosan új a Levegő Városában, ezt esélytelennek látja. Próbál valami hétköznapi, vándorhoz illő választ adni.*
-Amerre a lábam visz, barátom. *Ismétli el a szót, nyomatékosítva. Kíváncsi rá, hogy mit szeretne ő. A kutya nem morgott, nem biztos, hogy rossz szándékú egyén. Kérdeznie kéne, de nem tudja, mit. Töri a fejét, bár nem jut dűlőre. Talán a visszakérdezés hasznos lenne.* Miért kérded ezt? Téged vinne valamerre csizmafaló virgácsod? *Igenlő válasz esetén, talán vele tart, de nem biztos. Infomrációkat mindenesetre kiszedhet belőle a környékről, talán klánokat is. Egy rövid csevej még senkinek sem ártott.*

7453. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-09-02 14:36:50
 
>Dranndreshiann Morla DeLhor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Vakmerő

//Gwaandril & Drann//

*Tisztes távolból figyelgeti a tisztásra betérőket a rejtekadó fa tövéből, amit rejtekül és pöfékelésre kiválasztott magának: a kalandorok legtöbbje megáll itt, mielőtt a szántók felé veszi az irányt, le délnek. De sokan az arthenioriak közül is kijárnak ide, és Drannak lehetősége van végignézni, ahogy egy-egy ember, elf vagy épp tündér letelepedve magába szívja a tisztás életadó mágiáját.
Lassan elálmosodik, és el is heveredik, és elnyomja őt az álom. Rég aludt ilyen pihentetőt, és rég volt ilyen nyugodalmas éjszakája.
Még másnap reggel sincs kedve rögtön indulni: ellátja a lovát, elpiszmog a tisztástól nem messze a sűrűbb bokrok között, eszik egy keveset, de nincs mese, lassan indulnia kell. A lovat meg kell itassa, meg neki is fogytán az élelme-innivalója.
Na meg az ördögvigyor is. ~Hát igen.~
Ahogy elővezeti a lovat a sűrűből, ahol eddig meghúzódott, a bokrok takarásában figyelve a tisztás életét, meglátja, hogy a kutyás elf, aki egy ideje csendben, elmélyülten, maga alá húzott lábbal átadta magát a tisztáson megtapasztalható áhítatnak, felállva épp indulni készül.*
- Ne olyan sietően! *szól hát utána hirtelen ötlettől vezérelve, a lovát vezetve, hogy megállítsa őt.*
- Merre tartasz, ezüsthajú barátom? *kérdezi meg, ha az visszafordulna a szólításra.
Ujjatlan, kékesfekete, széles bőrövbe bújtatott felsőjét már visszavette, hosszúkardja oldalán lóg a tokjába bújtatva, s ha amaz visszafordul, Drann ezüst szálakkal tarkított sötét haját hátra túrva figyeli éles, sötét, kutató tekintettel az elfet: kiféle-miféle. Érdemes lenne-e a társaságát keresnie esetleg.*

A hozzászólás írója (Dranndreshiann Morla DeLhor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.09.02 14:38:33

7452. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-09-01 20:57:45
 
>Gwaandril Viltheriel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 134
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Vakmerő

//Nyílt//

*Egy füves tisztásra érkezik kutyájával, ahol a körkörös, szálegyenes fák lombjai fickándoznak a szélben, s terebélyesség hiányában, nem nyújtanak árnyékot az alattuk megpihenő vándorok és városiak számára. Jelenleg azonban Gwaandril nem is emiatt érkezett ide, hanem azért, hogy elméjét hagyja szabadon szárnyalni, s egy meditatív állapotba tudjon kerülni, akárcsak otthon csinálta. Leül egy belsőbb körbe, majd Juhar köré telepszik. Lábair egymás alá húzza, szemeit lassan becsukja és hallgatja a természet hangjait. Madarak csivitelése és lágy szellők dala száll füleibe. Pár emberi és fajtárs szava is hallójáratába talál. Elmélyülve keresi a békét. Így akár egy szerzetesnek is beillene. Mély levegőket vesz, majd öblösen fújja ki őket. Füleit a továbbiakban is hegyezi, új hangok után kutatva. Sajnos sikertelen, a kordék kerekeinek nyikorgásán és csikorgásán, gwuffok léptein és lovak patáinak kopogásán kívül, semmi sem fedi fel előtte magát. Úgy néz ki, mentálisan eleget fejlődött. Lassan, ráérősen áll fel, s megvárja, hogy az eb is kövesse példáját. Megvakargatja társát, aztán úgy dönt, nem a városban folytatja tovább útját. Felfedezi annak környékét is, szinte alig bírja legyűrni kíváncsiságát, hogy ne szaladva tegye mindezt.*

7451. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-08-31 08:10:44
 
>Kharasshi D'Rake avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Kharasshi, Rilkälne//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*A lány csípője csak nem mozdul felé, pedig a kéjes pillanat végtelen ciklusban pereg gyönyörtől önként megfosztott elméjében. A kacér ujjacskák ellenben jócskán próbára teszik az önuralmát. A tény, hogy csak magától, vagy még inkább mindkettejüktől lopja el az édes élvezetet, egyre nyilvánvalóbban böködi az oldalát.*
- Hát azt szereted? *morogja* - Ha fölöttem lehetsz? Talán szót emelnél, kis fakóvérű, az ellen, ahogy élek úri jogommal? A joggal, ami kicsikarja a hangod, ami karmolásra görbíti az ujjaidat, ami cserepesre szárítja az ajkadat a zihálásban? *mélyre szalasztja az érvelést, mert ennél jobb pillanat aligha lehet rá, hogy újra kezdje a kéjes ütemet. Jobbjával rámarkol a lány kezére és közöttük tartja, hogy az érintés is tetézze az élményt.*
- És tudod te jól, hogy nem voltál ügyetlen *harap a pimasz álszendeséggel mosolygó ajkakba. Határtalanul felpezsdíti a vágyát, amikor a lány ilyen. Egyszerre magát illegető préda és hegyes kis fogait villogtató ragadozó.* - De a gyakorlás tökélyre csiszolja majd a kiváló készséget, ebben biztos vagyok *húzza a száját kéjelgő mosolyra. Már a gondolat is elég hozzá, hogy lassan lefejtse ujjait a gyeplőről. Enged az ösztönnek utat törni és hagyja, hogy elragadja a vad, mámoros ritmus. Utolsót feszülve néhány szívdobbanásig még szorosan tartja a lányt, mozdul még párat, hogy kiélvezze a feloldozó elégtételt minden pimaszságért. Mély, száraz kortyokban nyeli a levegőt.*
- Most pedig fürödjünk és add elő a ruhámat, hogy felöltözhessünk, mert alkonyatig a hátadon maradsz, nőstényke.

7450. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-08-29 14:47:47
 
>Alludrin Svideran avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Megfontolt

*Miután a kis kócos lelépett mellőle szabadon mozoghat. Ennek szellemében elérkezettnek látja az időt arra, hogy a pusztába visszatérve folytassa a munkáját. Nem kevés feladat áll előtte és ez természetesen nem kevés áldozattal jár a számára. De a doktor ezzel nincs igazán elvesztve, hiszen minden tette és cselekedete tudatos. Még a léptei is számon vannak tartva. Pláne úgy, hogy hamarosan a város széléhez érkezik, így már egy lépessel előrébb jár, hogy a pusztaságot járhassa.
Fejében tervei kavarognak. A számos feljegyzés amely páratlan lények anatómiájáról szól nem hagyja nyugodni és időről időre előkerülnek a gondolataiban. Ezek a kis feljegyzések habár más más témáról szólnak a nagy egészhez teljességgel kapcsolódni tudnak.
Hamarosan megérkezik a tisztásra, ahol mar a jól megszokott látvány fogadja. Megpihen egy kicsit az út előtt, hogy erőt gyűjtsön a munkához. Mindeközben a város irányába tekint, ahol már elkezdődtek a munkálatok az új aréna kapcsán, így ez a hely jó lehet a számára, hogy bemutathassa majd portékáját.
Az uzsonna végeztével elhagyja a területet és komótosan sétál el.*

7449. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-08-29 11:55:50
 
>Pyr Lavand avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

*Hihetetlen erő járja át, bizsergését érzi izmaiban, s szinte minden tolla szála égnek áll. Még mélyebbre hatja magát, s engedi, hogy átsugározzon rajta az istennő ereje. Megáldották, ebben már biztos, jobb keze ökölbe szorul. Kissé bizonytalanná válik. Ha visszatér Erdőmélyére, talonban marad minden, mit eddig elért. Sokkal izgalmasabb dolgokat tehetne, de ezt vélhetően útközben még megfontolja. Egy utolsó meghajlást követően szája köszönömöt formáz, s elindul kifelé az ajtón, hogy a tisztásról haladjon tovább. A gondolataiba merül, s számba veszi a lehetőségeit, miközben becsukja az ajtót. Hamarosan eléri az erdő fáit, s azért egy mélyet szippant a friss levegőből. Közeledik az esősebb évszak, s a meleg utolsó sugarait még élvezni szeretné egy pillanatra, ha legalább kicsit is. Elbizonytalanodik, de már nagyjából sejti a célját. Csupasz seggük van és folyton bujálkodnak. Sohasem járt arra, ellenben már számtalanszor hazudta, hogy igen. Pedig nem is tud hazudni, mondjuk ehhez képest egészen jól nyomja, Jaz megtanította rá. Szóval az sem kizárt, hogy iszik egy jó hideg korsóval. Meg ad nekik ruhát. Csupasz seggel különösen hideg lesz az esős évszak, ezt tudja, hiszen ő is megfázott, mikor Artheniorba ért. El sem tudja képzelni micsoda puruttya dolgok folyhatnak ráadásul egy elszeparált világban, ahol hideg borostyánszobor ágaskodik a kiskertben. Legalábbis azt pletykálták. Na gyerünk, sose lesz este!.*

7448. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-08-27 20:05:48
 
>Balarick Benwell avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Megfontolt

//Ellentétek Rendje közös gyakorlás -- ZÁRÁS//
//Vohmor-Balarick//

- Ez egy igazán remek eszmecsere volt.
*Balarick egyszerű, közvetlen mosollyal nyújtott kezet a másiknak, s ugyanebben a pillanatban el is döntötte, hogy biztosan nem erre vezet az ő útja. Nem találta meg helyét, már, ha egyáltalán létezik olyan, hogy az Ő helye a világban. Az eltelt idő alatt oly messze jártak gondolatai, hogy felkelve elgémberedett tagjainak kinyújtóztatásával úgy érzi magát, mint aki éveket öregedett. Esteledni kezdett már, az pedig nem a számára legkegyesebb napszak, ezért ismét mosolyogva búcsút intett a másiknak, s mérsékelten sietős léptekkel elindult a Külső kerületek mentén, a szántóföldeken át a Kikötő irányába, ahol az utolsó cseppnyi reménye maradt, hogy megtalál egy darabka otthont ennek a fárasztó napnak a végén.*

7447. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-08-26 14:14:30
 
>Hóbortos Woflrich avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Nyílt//
//Út a toronyhoz-kitérő Artheniorba//

*Esteledik, s Woflrich már elfáradt, akárcsak a pónija. A tisztáson találja magát, ahol újfent elcsodálkozik.*
-Nézd, ezt is egy varázsló hozta létre. *Súgja oda Mufurcnak. A lószerszám zörgése hallatszik a lassan sötét égbolt alatt, ahonnan a csillagok halovány fénye már fel-feltűnni látszik. Hiába szép, a gnómot nem érdekli. Jelenleg a Pegazusba jutás foglalkoztatja, hogy nyugodt éjszakája lehessen. Reméli egyetlen ismerősével sem találkozik a városban. ~Még csak az kéne, hogy visszarángassanak apámhoz.~ Vakarja fejét. Arthenior fényei kigyúlni látszanak, a megvilágított úton könnyebben tud közlekedni. Szende álom akarna kiülni szemére, bár ezt ő elhessegeti. Most a hátason is képes lenne elaludni, annyira fáradt. Ételre nincsen szüksége, azt hozott ő magával. Most a szállás felkutatása a legfontosabb.*

7446. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-08-25 22:56:29
 
>Rilkäline Mejnk'ha avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 222
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Megfontolt

//Kharasshi, Rilkälne//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

- Uhum *bólogat aprókat, mikor Kharasshi kérdőre vonja. Böjtre bizony. Ami amúgy lehetetlen feladat, de fenyegetésnek épp úgy megteszi. Csakhogy az ütem megszakad, pedig Käli teste vágyja a folytatást.*
- Pimasz *szűköli sóhajtva. Tudja, hogy a megjegyzés vagy inkább a hangsúly csak hájjal kenegeti a mélységet, de Käli nem rejti véka alá. Régen, nagyon régen tagadta még azt is, hogy mennyire élvezi a társaságát, s lám elvesztegetett hónapok lettek belőle.
Még inkább borzolja kedélyeit, ahogy a füléhez hajolva leckézteti, ahogy minden gyenge pontját akarva akaratlan feszegeti fel.
Käli ujjai görbülnek az izmos pőre hátsón, így próbál ösztönözőn hatni, főleg miután kilátásba kerül a lecke felmondatása.*
- Talán ellenedre volt, hogy föléd kerültem? *sóhajtja még sűrűn emelkedő mellkassal, de kezeivel ügyeskedésbe fog. A markolászó jobb olykor simításba fut, de aztán újra megfeszül.*
- Vagy utána. *Bal keze pedig kettejük közé siklik.* Ügyetlen voltam. Ezután nem is merem majd... *szende pillantást vet felfelé a kékjeit kéjes béklyóban tartó fakó íriszekbe, de ajkai pimaszkodva rándulnak mosolyra, hogy aztán engesztelőn kínálkozzanak csókra. Fel-felsóhajt, ahogy a szelíd ritmus ébren tartja vágyait, de kettejük közt ügyeskedő keze azon munkál, hogy ne kínozza őt, sem pedig saját magát, hisz biztosan egyre nagyobb önuralomra van szüksége. Ezen pedig a sötét cirmosnak esze ágában sincs könnyíteni.*

7445. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-08-25 20:38:27
 
>Gabrael Äron Yn'Char avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 140
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

*Az elf ficsúr, akivel eddig beszélgetett az erdőszélen, egyszer csak eltűnik, szárnyasostul, íjastul, mindenestül. A medvetermetű pedig egyedül marad a sötétedő város határában magában beszélgetve.*
- Ez meg hova lett? *Kérdi dörmögve, kicsit forgolódik is, hátha csak arrébb sétált a tyúkjai után. De nem, nincs ott. Így már nincs ki elől rejtegetnie, hogy eltévedt, akár vissza is fordulhat, hogy végre a Pegazusba menjen és elfoglalja szobáját.
Megrántva széles vállait megfordul és cammogva elindul az ellenkező irányba, a város felé. Reméli, hogy a következő fordulót már nem téveszti el és nem fog valami istenek verte ismeretlen vidéken kikötni.
Betérve az első házak közé alaposan megnézi magának merre fordul, majd egyenesen a fogadó felé veszi az irányt. Éhes is, szomjas is és sajnálatos módon csak töredékinformációi vannak a lehetséges lehetőségekről. Szomorú.
Viszont a lába már sokkal jobb, nem fáj annyira, az egy éjszakai ágyban alvás sokat segített. Az ereje is visszatérőben, most már nem érzi magát annyira védtelennek, mint azelőtt. Mindent egybevetve egész jól halad, még pár nap és dönteni tud, melyik oldalra álljon.*

7444. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-08-25 11:41:21
 
>Maydeleine Rhywayers avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58

Játékstílus: Megfontolt

//Az Artheniorba vezető úton//

*A közösen fizetjük dolog felhozására persze csak magában válaszol, hiszen nem igazán kell a Sellőben semmire költenie és ő hívta el magával a nőt, így neki egyértelmű, hogy ő állja a dolgot. Egy szoba kicsengetése még így is olcsóbb, mintha saját testőrt kellett volna fogadnia a városban, sőt, úgy tervezi, hogy ha megérkeznek, még esznek is valami meleget. Az alma laktató meg tápláló, de mégse helyettesíthet egy tál forró levest, ezzel tisztában van.*
-Ha nem bánod, a szobát azt fizetném én, meg a vacsorát is. Nem nagy dolog, nehogy azt hidd. *Teszi rögtön hozzá, mielőtt még a másiknak megfordulna a fejében az ellenkezés, viszont ha ez meg is történik, csak egy vállrándítással felel. Nem akar több szót fecsérelni arra, amit ő már a fejében eleve eldöntött.*
-Én sem tudom igazán hova tenni, így egy kupacba került Darelldel. *Motyog maga elé, hiszen azt is tudja, hogy a főnökkel nem jó kezdeni, mert csak a rövidebb juthat neki, akármi is sül el balul. A férfi pedig nagyon is jól fekszik a főnöknél minden kétséget kizáróan.*
-Ezt. Szerintem neki kéne egy kicsit rugalmasabban kezelnie a dolgokat, végül is ő jött hozzánk dolgozni nem? Még csak rá se másztam, volt elég gondom akkor épp, erre a szememre veti, hogy alul vagyok öltözve! *Látszik, hogy ez mély nyomot hagyott a nőben.* - A saját szobámban! *Morog, bár lehet a rosszkedv egy része betudható az izomfájdalomnak és így esik neki jól kiadni magából. Közben elhasal, így nem látja, hogy a másik rajta mosolyog, még szerencse, különben felkapná a pokrócot és elvonulna egy fa takarásába.*
-Jah, biztos a ruha miatt. *Azért egy szemernyi boldogságot lop a dolog a szívébe, szereti, ha elnyeri valakinek a tetszését, végül is, nap mint nap ezen dolgozik, nem sajnálva az időt a teste karbantartására és ápolására. A hajáról már nem is beszélve, hogy az mennyire macerás, de mindenkinek bejön, és ő sem tudná magát a nélkül elképzelni. Majd a nő odaguggol mellé és felveti, hogy ha kényelmetlen a lóval, esetleg sétálhatnak is a városig. Ezekből arra következtet, hogy nem kerülte el a figyelmét az izomfájdalom által kikényszerített csárdás és behatárolt mozgástér, amivel jelen pillanatban rendelkezik. Ilyen téren elég érzékeny, az egy dolog, hogy a vendégek azt tesznek vele, amit szeretnének, azt már megszokta, de a kollégák szemében valami lappangó tiszteletet szeretne megcsillanni látni, amire az elmúlt nap eseményei nem igazán segítettek rá. Ernuss épp rosszullétében találta, most meg alig bírja normálisan mozgatni a combjait, mint valami puhány. Viszont tudja, hogy csak a büszkesége miatt nem kéne egy ilyen ajánlatot elutasítani, hiszen a nőnek több tapasztalata van ilyen téren, és ha szerinte ajánlott, akkor az.*
-Azt megköszönném. Nem olyan vészes, de talán jobb lenne időben elcsípni, a gazt. *Mondja viccelődve, mert a humor sokat segít az ilyen kényes helyzetekben, ezt már tapasztalata. Azért bent reked a levegő, mikor a mélységi a combjaihoz nyúl, még szerencse, hogy nem látja az arcát, mert a szégyen az, ami felsejlik néhány percre, sőt fel is szisszen, csak halkan, mikor egy- egy fájdalmasabb pontot ér a foglalkozás során. ~Ebben nincs semmi, csak éppen a hátsómat masszírozza a testőr, mi is lenne? Már egy egész napja hogy ismerem. Nála is jól elástam magam. ~ Gúnyolódik magában.*
-Nagyon figyelmes tőled. *Ejti még el, miután befejezte a nő a masszírozást, közben ismét a szájába veszi az almát és harap, ekkor érkezik a paskolás, bele is hasít a fájdalom a hátsójába.*
-JÁJJJ !! *Sikkant fel, miközben a leharapott darab ki is repül a szájából. A keze már lendül is, ahogy összerezzent a teste és tesz rá még egy lapáttal, a szinte cupkára harapott gyümölcsöt a válla felett hátrahajítja, abban a reményben, hogy a mélységit eltalálja. Az arca fájdalmat tükröz és pillanatnyi haragot, de ezt a nő nem láthatja. Miután elillant a dolog lapos pislogással figyeli, ahogy a nő az állattal bánik és el is bóbiskol közben. Azt, amit a nő hozzá intéz már nem is fogja fel, csak egy hümmögést küld felé, annyira még pont van jelenléte, aztán hangos szuszogásából a másik is levonhatja már a következtetést.*

7443. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-08-25 10:33:00
 
>Dreyia Linkelstar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16

Játékstílus: Megfontolt

//Az Artheniorba vezető úton//

*A kényes szobatárs téma szemfelvonásra készteti Dreyiát, e téma eddig fel se merült benne. De majd odafigyel, hisz jó pár napig itt lesznek a városban. Mady a saját ügyeit intézi, míg ő kovácsot hajkurászik, az egyedi fegyverei miatt.*
-Az anyagi része, nem érdekel, majd közösen fizetjük a szobát. A többi meg elválik. *Von vállat, hisz neki is lehetnek olyan dolgai amik Madyt zavarhatják, még ha Dreyiának azok hétköznapi rutinok. Az Ernuss téma kicsit meglepi, hisz a férfi eddig nulla közeledést mutatott felé, és ő se kapott szívdobogást a fickótól, vajon miért kéne ágyba bújnia a szerzetessel, ha egyikőjüket se érdekli a másik? Persze mint személy érdekli, de abban nem szerepel az ágytorna, csupán a társasága. Hisz mégis csak egy munkahelyen dolgoznak, a kommunikáció sokat lendít a közös munkán. *
-Szükségletek vannak, de egyik sem olyan, ami miatt ilyesmire lenne időm. Ernuss érdekes személy, de míg nem nyílik, meg nem tudom hova tenni. Így annak az esélye, hogy az ágyamba viszem nulla. Komolyan ezt mondta? *Nevet fel.* Kicsit túlságosan jófiús eszerint. Nem tudom, nem sokkal találkoztam életemben, vagy ha igen nem kérdeztem a foglalkozásukat. Így nem tudom megítélni őket.
*Amint leszedi Madyt a lóról, feltűnik a már várt járás, noha nem olyan mértékben, mint várta, így a lány dicséretet kap a részéről a nyűg miatt. A lepakolásban is segít, majd egy almával elhasal a pokrócon, illetve előtte még a másikat maga alá teszi és elhasal rajta. Mivel Mady nem látja az arcát a hasalás miatt ezért vigyorogva lép fel, hisz jól tudja, hogy a lány izomzata, koránt sem olyan edzett, mint az övé, így az izomfájdalom sokkal rosszabb neki.*
-Nekem se, de a szemét azt rajtad legeltette, de lényegtelen hisz másik irányba utazott.
*Guggol le a lány mellé.*
-Kicsit ellazíthatom, hogy ne fájjon annyira, ha gondolod. Nem kell megmozdulnod csak pihenj. Egy ideig úgy se megyünk tovább hisz a ló is fáradt, őt is mindjárt kezelésbe veszem, de előbb a te lábaid jönnek. Persze, csak akkor, ha nem akarsz lóval tovább utazni és inkább sétálunk a városhoz.
*Ha lány engedi, megmasszírozza a combjait, alaposan szétgyúrva a friss csomókat a lány lábaiban. Most még időben, hogy később ne okozzon akkora szenvedést. A másik problémát még nem látja, amit a nadrág okozhatott, de annak nem látja a tüneteit így vélhetően nem dörzsölte fel a bőrét. Amint a lánnyal végez, magát is megmasszírozza kicsit, koránt sem olyan alaposan, mint Madyt, hisz nem ér el minden pontot. Na meg neki annyira nem is fáj. Talán az előző esti edzés miatt.*
-Pihenj csak, nem sietünk sehova. *Paskolja meg a lány combját, mire észreveszi hogy fájó ponton tette ezt. *
-Bocsi, kiment a fejemből, pedig épp most dolgoztam meg.
*Feláll, és a lóhoz sétál. Meglazítja a nyerget, majd egy kisebb kefével ledörzsöli a lovat. Nem viszi túlzásba csak annyira, hogy a ló is pihenjen, és az ő izmai is helyrerázódjanak. Majd visszasétál Madyhez, és lefekszik a hátára a pokrócra. Az eget fürkészi.*
-Nem is tudom mennyire fog ez hiányozni, de lehet, hogy pont ezért pihentem a tetőn. *Bök az ég felé, majd a feje alá teszi a kezét és csendesen pihen egyet.*

7442. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-08-24 10:46:23
 
>Maydeleine Rhywayers avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58

Játékstílus: Megfontolt

//Az Artheniorba vezető úton//

*Mondjuk, az megfordul a fejében, hogy egy kis krém felvitele a kritikus területre nem olyan nagy ördöngösség és valószínű a gyakorlás miatt nem is fog olyan gyorsan elfáradni a nő keze, mint egy gizda kislánynak. Nem igazán érzi, hogy egyes témák a másik félben kényes húrokat pendítenek meg, hiszen neki éppen a hátát mutatja csak és most van egyéb baja is. Éppen erősen koncentrál, hogy a ló okozta verés miatt ne tűnjön nyafogásnak az, ahogy a kérdésekre válaszol. Mert már kezd fájni neki a nemrég még csak emlegetett terület.*
-Igen, nyilván anyagilag is jobban kijövünk majd, ne félj, nem vagyok túl kényes szobatárs. *Böki ki gyorsan, arra gondolt, esetleg ez az egy oka lehet, amiért a mélységi két szobához ragaszkodhatna, hogy nem akarja hallgatni a kényeskedését. Azt viszont még ő se tagadhatja le, hogy lesz. Járt már a városban, megszállt már fogadóban is ott, ismeri az állapotokat. Viszont, mikor felidézi azt a néhány éjszakát, amelyet az erdőben kellett töltenie, mindjárt sokkal szebb megvilágításba kerülnek a zárt, falevéltől és négyzetméteren öt rovarnál kevesebbet tartalmazó létesítmények. Ággyal. ~Ha már van ágy, és nem roppan a csizmám alatt valami borzadván mikor belépek, már nyugodt leszek. ~ Mantrázza magának, hiszen erről még meg is kell győznie magát, a félelem még ott motoszkál a fejében a dologtól. Aztán a mélységi, hogy gondolatai csapongásának elejét vegye, részletesen beszámol a szerzeteshez fűződő szálairól.*
-Tehát, csupán ennyi tart vissza? Mármint, hogy csak egy napja ismered? Nem ítéllek el, nekem nyugodtan elmondhatod. *Mosolyog maga elé, bár elhisz mindent, amit a nő mond, csak szeretne még tisztázni néhány dolgot vele, hiszen ő lenne a legképmutatóbb egyén a lovon, ha ilyen dolgok miatt ítélkezne.*
-Jajj! Ne haragudj meg érte, nem ítélnélek akkor se el, ha „úgy” történt volna. Általában engem se ismernek régebb óta azok, akikkel összefekszem. De mindenkinek vannak szükségletei. *Mosolya szélesedik, érződik a hangján, hogy a Vérkert leírása után, immár összeszedte magát és sikerült az örvénylő hányingeren is úrrá lennie.*
-De ha ez vigasztal, mikor este felkísért a szobámba megkért, hogy hiányos öltözékben ne mutatkozzak előtte. *Ez a gondolat most már inkább szórakoztatja a kezdeti felháborodás után, valahogy csak sikerül túltennie magát a dolgon, persze akkor se vállal felelősséget érte, mindig becsúszhatnak véletlenek.* -Lehet, hogy a szerzetesek mind ilyenek? *Teszi fel a költői kérdést, hiszen a másnap reggeli férfi se igazán érdeklődött irányában, viszont kétségtelen, hogy a főnökasszony nem kis benyomást tett rá. ~Ott talán még van remény. ~ Mikor a nő megemlíti, hogy szeret táncolni, néha még csak magában is, azért elkerekednek a szemei, ezt a dolgot nem nézte volna ki belőle. A sütés témakörét is jól elraktározza a fejében, de mindjárt be is ugrik neki, hogy talán nem kéne mindenféle jóval tömnie magát, így betolja a fiókot, amibe elhelyezte az információdobozkát. ~Talán majd egyszer. ~ Közben az úton megpillant egy a többiektől fikarcnyit elütő férfit, aki tollal ékesített fejdíszét feléjük tekintve kanyarítja meg a levegőben. Szívesen el is engedné a mélységit, hogy kezével intsen a kedves gesztus láttán, de amint enged a szorításon, mindjárt megbillen a nyeregben, így csak jobban ráfog ismét. Szemét viszont addig rajta tartja, míg az egyik elhajló kanyarban el nem tűnik a színről. Mikor Dreyia megállítja Csillagot, egy megkönnyebbült sóhaj hagyja el az ajkait, az volt a mottó, hogy nem nyafog, de már istenesen törte a hátsóját az a szerencsétlen állat. Hálát ad az égnek, hogy a mélységi lesegíti a lóról, mert már most érzi, hogy az izmai lázonganak, minden apró mozdulatot megtorolva.*
-Köszönöm. *Ejt meg egy erőltetett mosolyt a nő felé és, minthogy más nincs a közelben, kezével próbál a befeszült területre nyomkodással hatni. ~Ez nem volt egy kellemes érzés. ~ Miután megszokta a behatárolt mozgásterét, odasétál, hogy segédkezzen a terítésnél, közben helyet is foglal a pokrócon és nekilát.*
-Láttam, de nem tűnt ismerősnek. *Állapítja meg, bár a névmemóriája nem a legjobb, de arcokat meg szokott jegyezni.* -Bár nem emlékezhetek minden vendégre, de lehet csak tetszettél neki. *Mosolyodik el, miközben egy almát tüntet el néhány pillanat leforgása alatt. Ezt követően előveszi a másik pokrócot és a feje alá gyűrve hason fekszik, hogy kímélje szeretett testtáját. ~Nem fogok panaszkodni. ~ Reménykedik benne, hogy még legalább egy óra belefér, és nem sietnek annyira.*

7441. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-08-24 07:16:24
 
>Kharasshi D'Rake avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Kharasshi, Rilkälne//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*Megfeszülnek a vonásai, mikor Käli oly sürgetőn húzza maga felé. Vágyná ő is hevesebb pillanatba gyűrni egyesülésük nyitányát, de a lány teste túl kéjes paradicsom hozzá, hogy egy ilyen bevezető után csak úgy berontson az önuralmat szaggató gyönyörbe. Korahalálba taszítani ezt a légyottot pedig nem akarja. A nőstények nem érzik át ezt az édes kínt. Ők akár többször is megfürödhetnek a megsemmisülésben míg egy különösen mámoros ölelkezés izzásban tartja a vágyukat. De hosszú még a nap, és most, hogy ez az ínyencség is felkerült az étlapra, biztos nem hagy majd sok pihenőt. Mint az első időkben, amikor először élt a kiváltsággal. Kälival nehéz betelni. Ha a közelében van, a vágy máris borzolja a bőrét. A nyár pedig különösen ilyen.*
- Böjtre? *kérdez vissza gúnyos gazemberséggel. Aztán megszakítja az ütemet és csupán a folytatás ígéretével cirógat, míg a kékekbe fúrja tekintetét.* - Tudod, hogy kikényszerítem az engedelmességet *játszik aljas kéjelgéssel.* - A sarokba szorítva, a simításommal a combjaid között... egy apró szócska a fekete nyelven *súg Käli fülébe.* - És máris tudod hogy fordulj, hogy a következő pillanatban elsóhajthasd, elnyöszörögd a szolgálat alázatos parancsolatait a gazdádnak. Úgy érzem én, ha hazaértünk, újra fel kell mondatnom veled. Ugye?
*Nem ad feloldozást magától, de nem hátrál tovább, ha Käli felé mozdítja a csípőjét. Kivár a kéjes ritmus szünetével, míg a lány vissza nem ügyeskedi magát a kegyeibe.*

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7632-7651