Archívum - Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     

Kedves Kalandozó!

Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!

A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Piactér (új)
Kovácsműhely (új)
Erdőszéli tisztásSzántóföldek (új)
<< Előző oldal - Mostani oldal: 327 (6521. - 6540. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>

6540. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-07-05 00:41:59
 
>Natalayda Mozecka avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 342
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//Nagy egyenlőség napja//

*Búcsúzásra fordul mindenki, a szélrózsához hasonlóan. Natalaydától a két nemes csak úgy, mint a testvérek fiatalabbika.
Briwal még illedelmesen elköszön, Natalaydának kétsége sincs afelől, hogy több az udvariasság, mit az őszinteség szavai mélyén, de a köszönet mindenképpen jól esik, s halvány barackszín mosoly a jutalma.*
- Igazán, semmiség D'Aquista úr. Hiszem, hogy fordított esetben Ön is segített volna. *Szeretné hinni legalábbis.*
- Minden jót! *köszön el végül, s már fordulna is Mey felé elköszönni, amikor a lány megelőzi. A félvér lány nevén köszön el, melyre első ízben, egy őszintén meglepett szemöldökrándulás a válasz, majd egy kedves mosoly követi, mely koránt sem olyan őszinte, de erre csak a szürkészöld szemek fénytelensége utalhatna.*
~A pletykák ezek szerint, a lázadást is túlélik...~
- Hasonlóan önnek is, Sonniamey Glovmoor *Mert bár valószínűleg nem találkoznak soha többet, de hogy párban csengjen a másikkal, ő is nevét említve köszön el, aszerint, hogy korábban bemutatkozott a lány. Normál körülmények között szívesen beszélgetett volna a nemes kisasszonnyal, de a lázadás időszaka nem csevegésre való, s nem egészen biztos, hogy a lány, a neve ismeretében szívesen szóba állna vele. Talán a pletykák már megalapozták a hírét, s mint olyan felszínes népség, nem is érne túl sokat bárminemű magyarázat. Még az is könnyen meglehet, hogy a félvér inkább orrát húzva főleg minél távolabb tudná magától őt, a felkapaszkodott kisasszonyt. Elegendőnek találja, ha ő maga tudja, miről van szó, s bár olcsó vigasz, de nyugtatja a tudat, hogy most egy lány, valahol él, azért mert gyűrűt húzott. Legalábbis ideiglenesen.
Elfordul az indulni vágyóktól, s testőrei felé fordul mikor kiabálásokat hall, majd egy nem túl távoli tömegből kirobban egy alak. Naty viszont minden próbálkozása ellenére kissé kedvtelenné válva sétál oda a vörös elfhez, s a szunyókáló orkhoz, közben rá sem hederít a folyton hangoskodó karavánra.*
- Részemről indulhatunk a fogadóba *szól a vörösnek.* Ő nem jön? *kérdezi az ork felé pillantva, bár korábban nem volt túl kedves vele, így aligha bánná, ha éppen itt maradna. Aztán az embertestőr felé fordul, s magához inti, hogy valóban tegye, amiért ott van. *

6539. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-07-04 19:12:48
 
>Nariina Aleani avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 119

Játékstílus: Vakmerő

//Szekerek//

*Egy ideig üldögél még ott magának Svir mellett, aztán inkább úgy dönt, hogy lepattan a szekérről, mert eleget ült már. Figyelmesen hallgatja az ötleteket, mikénteket, meg a hogyanokat. Nem tervezi, hogy a lánynak segít ellenőrizgetni, de azt sem túlzottan, hogy a parasztemberrel tartana a városba. Legföljebb sorsot húznak, ha nagyon mindenki maradni akarna, vagy ellenkezőleg, mindenki menni szeretne. Bár részéről menjenek csak az emberek, kisebb veszteség.
Fülét igen hamar megütik a kiabálások, meg jajszavak a tisztás nem túl messzi részéről, így a két szekér között, az egyiknek támaszkodva figyeli a jelenetet. Látja, hogy valamiféle szedett-vedett csőcselék üldöz egy mélységi hímet, ez pedig gonosz kis mosolyt csal arcára. Végigfut fejében, hogy bevethetné magát a csürhébe, hogy lekaszaboljon pár felesleges delikvenst, de ez igen gyorsan elhessegetésre is kerül, hiszen annyira nem érdeklik a tisztás népei, hogy bárki dolgába beavatkozzon. Így aztán csak marad ott helyén, a szekérnek támaszkodva, körmével fogát piszkálgatva, és figyeli, hogy mi kerekedik a helyzetből, mert a hím szorongatottnak tűnő helyzete végtelenül szórakoztatja.*

6538. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-07-04 13:24:48
 
>Svir Gia avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1664
OOC üzenetek: 314

Játékstílus: Vakmerő

//Szekerek//

- Jól van na, szigorúbbnak kell lennem. *Ismeri be Nariinának.*
- Szerintem rendben vannak. De tégy úgy. *Biccent Carthyriának. Ha másért nem, azért jó az ellenőrzés, hogy kinyújtózhatnak egy kicsit. Egy idő után már az ülés is fárasztó, ők pedig eleget kocsikáztak ehhez.*
- Legfeljebb addig maradunk, amíg elkezd sötétedni. Aztán keresni kell egy nyugalmasabb helyet. *Ezután a botján támaszkodó Troddhoz fordul. Kellemesen meglepi a pásztor tettrekészsége.*
- Rendben van. Biztos ott lesznek, ahol a legnagyobb a rendetlenség és a veszedelem, úgyhogy óvatosnak kell lenned. Ismered a várost? *Nemleges válasz esetén kész ismertetni, hogy nagyjából melyik városrész merre található. A Troddhoz intézett szavai után pedig megtalálja őket a baj. Az arcán látszik, hogy ennek egyáltalán nem örül. Próbálja eldönteni, hogy ki kivel van a haragos sokadalomból, és, hogy mi lenne tőlük a helyes lépés. Látatlanba nem szeretne a tisztásiak belügyeibe avatkozni, ki tudja, nem siet-e egy tucat verőember annak a védelmére, akit mondjuk meg találnak fogni. A kocsija elé fogott igáslóra pillant, aztán a kocsi mellett vezetett Frankóra, majd a csapatára.*
- Figyelj oda, hátha baj lesz! *Figyelmezteti hangosan az övéit miközben a biztonság kedvéért készenlétbe helyezi az íját. Többet nem tesz, örülne, ha nélkülük oldódna meg az ügy.*

6537. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-07-03 15:46:35
 
>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 153

Játékstílus: Vakmerő

//Nyárelői karaván//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//

//A fekete vagont kellett volna//

*Úgy látszik a tekercsek elfelejtették említeni, hogy ezeket a szellemalakokat néha újra kell idézni, vagy ilyenek. Minden egyes írásos forrás alapján a szellemek addig maradnak, amíg a közvetlen veszély el nem múlik. A világ nagy mágusai mind tévedtek volna? Hát ezután be kell adjon egy módosítási javaslatot minden templomi tekercsre, annyi már bizonyos. Persze az is lehet, hogy csak a fickókban nincs már ellenséges szándék, de ezt valahogy baromi nehezére esik elhinni. Vagy talán csak nincs elég nagy bajban Lorew? A szellemek úgy ítélték meg, hogy ez még simán kezelhető is nélkülük? Nyakig ér a szar, és itt-ott lágyan hullámzik, ennél mi közvetlenebb veszélyt akarnak azok a telhetetlen éjjeli lámpák? De nincs mit tenni...
Az eltűnésük kicsit meglepi Lorewet, de közel sem annyira, hisz gyors ő, reakcióideje mint a döglött oposszumé, szóval már szegezi is a korábban megtöltött számszeríjat arra a fickóra, amelyik nem az ajtó felől közelít. Nem csak szegezi, lő is. Nem pocsékol időt arra, hogy halálos sebet akarjon ejteni, a has és mellkas közepére céloz, elvégre az egy kellően nagy és érzékeny felület, ilyen közelségből szinte elronthatatlan. Nem egy világszépe elf íjász a férfi, de annyira bízik saját célzóképességében, hogy öt lépésről mellkason tudjon lőni valakit. Eztán máris az ajtó és a közte lévő alakra terelődik a figyelme. A korábbi varázslatot kántálja, de persze közben figyel, hogyha a fickó túl közel érne, akkor megpróbálhasson elugrani egy esetleges támadás elől. Ezúttal jó hangosan mondja a varázslat szövegét, most nem sunyiban akarja, nem. Most a cél az ellenfél megfélemlítése, egy másodpercnyi bizonytalanság már bőven elég, hogy kényelmesen a szöveg végére érhessen. Legjobb persze az lenne, ha elfutna, de eddig is túl bátornak (botornak) tűnt, szóval ilyesmit Lorew már nem igazán remél. Most elszúrni a varázslatot bizony ordas hiba volna. Talán a legordasabb most, hogy kedvenc bástyái eltűntek a sakktábláról.
Ha sikerül a varázslat, akkor a fickó ki fog dőlni, a vezér még legfeljebb az ébredező stádiumban lesz, a harmadikat reméltőleg lefoglalja még a mellkasából kiálló nyílvég, szóval Lorew egy enyhén molett nősténynyúl futási sebességével távozhat a helyszínről. Kint azért megnézi, hogy a negyedik fickó el is menekült-e már, vagy még épp imádkozik a szekér mellett, utóbbi esetben meginvitálja, hogy fussanak együtt, mert ébredezik a vezér.
Ha a varázslat nem sikerül, akkor kénytelen lesz baltáját előkapni szabad kezével, és így is meg fog próbálni kitörni a szekérből, csak hát lényegesen kényelmesebb, ha nincs, aki útját állja.*

A hozzászólás írója (Lorew Mazoral) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.07.03 15:48:28

A varázsló elmormol egy bonyolultabb igét, melynek hatására a célpont személy félálomba, a valóság és képzelet határára zuhan rövid időre (1 kör), onnan kizökkenteni a hatás idejére semmilyen módon nem lehetséges.

6536. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-07-03 14:42:38
 
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97

Játékstílus: Szelíd

//Nyárelői karaván//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//

//A fekete vagont kellett volna//

*A csuklyás néz, nagyon néz, szinte átszúrja szemével a csuhást. Kifejezéstelen tekintettel hallgatja, de csak vár. Vár, ahogy társai is, arra a bizonyos pillanatra, ami megpecsételheti a szemtelen férfi sorsát egyetlen apró karcolással. A kerubik kitartóan álldogálnak, azonban mivel nincs dolguk, hamarosan feloszlanak, s visszatérnek arra a létsíkra, hol békésen megpihenhetnek, míg legközelebb hívják őket. A vezér még mindig vár és néz, talán elfelejtette, hogy mit is akart előtte, mert kissé tanácstalanná válik tekintete. Mikor más már épp mozdulna vehemensen, elkerekedett szemekkel arra a tényre, hogy a csuhás másik keze is immár szabad, ő még mindig csak áll. Sőt, ami azt illeti gyanús hortyogás hallatszik, melyre társai meglepett tekintettel pillantanak egymásra. "Ez most elaludt?" Ezt jósolja a csuklyás nézése, no meg a járása is, ugyanis úgy dől el, mint a teli pakolt zsák, békésen szenderegve. A földet érés már korántsem oly baráti, szerencséjére pont a nő hullájára esik, így csak fejük koccan össze kissé groteszken. A hulla arca is belerezdül a kokira, de valami oknál fogva nem méltatlankodik, talán most halt meg másodszor egy fertályórán belül. A kinti figurának Lorew, bizony hiába kiabál, nem történik semmi. A férfi vagy attól fél, hogy a főnök megöli, amiért Lorewet elengedte, vagy attól, hogy Lorew öli meg, amiatt mert elengedte, s immár mindkét keze szabad. Bárhogy is gondolja, bizony nem lép be az ajtón, ami azt illeti oly csendben álldogál kinn, hogy egy hang nem sok sem hallatszik felőle. A két férfi, bent a szekérben hirtelen összenéz. Vagy nem jutott el agyukig Lorew parancsa, vagy legalább kettőig el tudnak számolni, ami jelen helyzetben előny, hisz Lorew mindösszesen egy vesszőt tud kilőni, míg a martalócok odaérnek. Egy rövid pillantás, s egy határozott bólintás, majd egyszerre indulnak két oldalról a férfi felé.*

//Dalospacsirta//

//Sonniamey Glovmoor (#11030), Briwal d'Aquista (#11080), Trodd Molound (#5671), Natalayda Mozecka (#10671) figyelmébe//

*Tiszteletére legyen mondva Salwar bizony felvette a nyúlcipőt, s vérnyulakat megszégyenítő sebességgel rohan. Sejtése beigazolódik, ugyanis az elsőként utánainduló törp szuszogva áll meg egy rövidebb sprint után, hogy térdére támaszkodva lihegjen. Annyi ereje azonban azért még van, hogy a körülötte állók láthassák előremutató kezét, s rajta kinyújtott mutatóujját, mely Salwar hátára céloz:*
- Kap... Kapjhák... el... gyhere... gyherekgyilkos! *Nyögi ki nagy nehezen, melyre az eddig pusztán nézelődők is meglódulnak. Salwar előnye fokozatosan fogy, tekintve, hogy batyu is van a hátán, mely annyira nem nehéz ugyan, de mozgásában és manővereiben, a lassan összezáródó tömegben bizony akadályozza. Ha ez nem lenne elég, a paraszt sem lassú, de talán a versenyt senki sem vehetné fel a félelffel, kinek öles léptei gyorsan váltják egymást, s eszik a különbséget Salwar és közte. Ha Salwar felpillant, hamarosan egy körben találhatja magát, az erdő széle bizony még nagyon messze van. Egyetlen szerencséje, hogy sem városi őrség, sem a karavánt őrző zsoldosok nem veszik észre, köszönhetően pont a felforrt tömegnek, így ha látnák sem tudnának hozzájutni. Szerencsétlensége a szerencsében azonban, hogy mindenki más igen, így félő, hogyha elkapják, nem különösebben szerencsétlenkednek bíráskodással. Salwar, ha futás közben van ideje nézelődni, hamarosan érkező szekereket láthat, bakjukon férfival, de láthat két hölgyet is és egy urat, kik eleddig békésen beszélgettek. A tisztáson lézengők, beszélgetők, fent említett ifjak csak két dolgot tapasztalhatnak, egy vágtázó sötételfet batyuval a hátán és a harsogó tömeget, mely azt kiabálja Salwarra mutogatva:*
- FOGJÁK MEG!! GYEREKGYILKOS!!!

6535. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-07-03 02:17:08
 
>Trodd Molound avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 709
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Megfontolt

//Szekerek//

*Trodd a maga egykedvűségével ücsörög a bakon és nézi a tájat. Járt már itt. Még nem olyan régen is. Egy tisztáson megpihennek amin mintha Trodd már szintén járt volna. Úgy látszik, hogy itt mindig megáll ha a városba vagy a városból tart valahova. A Carhyria-ként bemutatkozó lány ellenőrzi a szekereket az intéző pedig elgondolkozik, hogy mit kéne tenni. Trodd a fokosára támaszkodva hallgat. Aztán megszólal.*
-A legjobb talán az lenne ha tőlünk menne valaki szólni. Ha kell akkor én megyek.
*Nehogy már, azt higgyék ő csak mást tud küldeni maga helyett. Méghozzá a nemeket nézve valószínűleg nőt. A harcosokra szükség lehet itt ő meg be tud olvadni a nép közé hisz egyszerű pásztorember, de megvédi magát ha kell mert egyszerű pásztorember.*

6534. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-07-02 20:09:48
 
>Briwal d'Aquista avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Nagy egyenlőség napja//

*Ismeri öccsét, szinte mint önmagát, hiszen alig több, mint egy év van csak közöttük, egymás mellett élték életük, sokáig valós testvéri kapcsolatban. Így mikor Tizio azt mondja igyekszik, Briwal nem kételkedik ebben szemernyit sem.*
-Tudom.
*Egyetlen szó, mégis komoly az éle, egyszerre fejez ki határtalan bizalmat, őszinte együttérzést, szeretetet.
A félvér kap az alkalmon, Briw pedig fakó, fáradt mosollyal biccent.*
-Állok rendelkezésére Kisasszony, bár megjegyzem, magam nem vagyok egy harcos típus.
*Esdeklő pillantásokkal igyekszik saját beismert hiányosságait pótolni, holott kiállása szerint nem is egy íróasztal mellett kuporgó írnokra hajaz.
Tiz fogadja kezét, öröm, és megkönnyebbülés, majd egy szívbe maró, fájó mosoly a régi kézfogás emlékére. Hihetetlen, de még maga is pontosan emlékszik a mozdulatra, holott évek óta nem volt szerencséje alkalmazni. Hiányzott, ahogy fivére régi énje is hiányzott folyamatosan.*
-Várni foglak.
*Búcsúzik rekedt hangon, ha nem állnának közelében hölgyek, most engedne érzéseinek, és talán a megkönnyebbülés könnycseppjeivel jutalmazná a testvért, ki bár távozik, végre visszatért.
Natalaydát hallgatja inkább, értőn bólintva vesz búcsút.*
-Így hát minden jót Hölgyem.
*Hajol meg kissé, derékból, mereven, ám mosolyogva.*
-Segítségét megköszönni nem elégségesek szavaim, az Aquisták lekötelezettjei lettek. Keressen bátran, bárminemű segítségre is legyen szüksége.
*Fordul Mey felé.*
-Menjünk.
*Sorol be a nő jobbjára, tartva tempóját, nem sürgetve gyorsabb léptekre sétálnak a város felé, holott szíve szerint rohanna a kúriáig.*
-Mintha az említette volna, hogy jönnie kellett, ha nem tolakodó kérdésem, mégis miért? Szintén eltűnt rokont keres?
*Kezdeményez beszélgetést bármiről, valamiről, csak mert némán vonulni át egy pusztulás alatt lévő városon túl szomorú lenne. Csak mert az illendőség ezt diktálja, és azért is, mert reméli a beszélgetés eltereli saját gondolatait félelmeiről. hogy pont ezen a "kellett" kifejezés akadt meg fülében az a véletlen műve.*


6533. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-07-02 19:20:31
 
>Sonniamey Glovmoor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Nagy egyenlőség napja//

*Érdeklődve fürkészi a szőkeséget. Van benne valami különös, amitől rossz érzés és erős ellenszenv fogja el mindig, mikor rápillant, de még nem sikerült rájönnie arra, mi az. Lehet csak a ruhája és szegényes szókincse teszi, hogy máris beskatulyázta. Mindegy is, a közeljövőben valószínűleg már nem lesz dolguk egymással.*
-Értem. Én a gazdagnegyedbe tartok.
*Ez azt jelenti, a nőszeméllyel végre valahára elválnak útjaik. Tökéletes alibi volt, hogy csatlakozzon a beszélgetéshez, és közelebb kerüljön a férfiakhoz, de már nincs szüksége rá. ~Testőrök?~ Kapja fel a fejét, végigméri a párost, akiket eddig szinte észre sem vett, vagy csak nem tudatosult benne, hogy ott ácsorognak a közelben. Szóval mégis csak úri kisasszony, vagy mifene, akinek van mit e tejbe aprítania. Legalábbis őrségre telik, rögtön kettőre. Nem csoda, sok mindent megengedhet magának egy gazdag kereskedő család fejének az asszonya. Mások pénzét költeni a legédesebb.*
-Örömmel venném a kíséretet. *Mosolyodik el hálásan.* Sajnos az embereim még a lázadás okozta romokat takarítják a ház körül, így egyedül kellett jönnöm...
*Az elesett hölgy szerepe nem idegen számára, de most kivételesen nem sajnáltatni akarja magát, csak tényeket közölt. Lehet botorság volt egyedül eljönnie, de szerencséje volt, és úgy tűnik, visszafelé sem kell féltenie magát.*
-Indulhatunk is, ha gondolja.
*Reményei szerint édes kettesben folytatják az útjukat, és alkalma nyílik közelebbről megismerni az unott képű szépfiút. Hamar felkeltette Mey érdeklődését, de nem a még komorabb bátyja vagy elveszett húguk története miatt. A lány már megtanulta, hogy minél érdektelenebb valaki, annál több takargatnivalója van. Híresen kíváncsi természete pedig nem hagyja nyugodni.*
-További szép napot, Natalayda.
*Csak a drámaiság kedvéért. Ha igaza van, márpedig mindig igaza van, akkor telibe találja, nem kis megrökönyödést okozva a név tulajdonosának.*

6532. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-07-02 19:07:50
 
>Salwar Caleihaisan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 161

Játékstílus: Vakmerő

//Nyárelői karaván//
//Dalospacsirta//

*Miután a gyerek vére vörösre festi a szinte érezhetően feszült levegőt, a tömeg hirtelen életre kel. Meglepődni sincs ideje, hogy milyen ügyesen vágta át a gyerek torkát, mert most aztán tényleg futnia kell. Legalább, ha mást nem is ért el ezzel, a karaván majd legközelebb jobban figyel a sajátjaira, és nem hagyják őket csak úgy elmebetegek között nevetgélni. Meg felügyelet nélkül beleütni az orrukat más dolgába. Nos, most nincs mást tenni, futni kell. Szóval, ahogy eddig, úgy most is az erdő felé veszi az irányt, és most már tényleg muszáj az életéért fusson. Nincs értelme megállni, és megpróbálni megbeszélni a dolgot, ha elérik, akkor meghal, ez egész biztos. Igyekszik úgy rohanni, hogy ne legyen könnyű célpont, ha valaki esetleg le akarná lőni, viszont az üldözőit se tudja, hogy van-e köztük valaki, akit gyorsabb lábakkal áldott meg a természet. Egy dologban biztos csupán, hogy nem a törp lesz az, aki utoléri, ha utoléri valaki. Teljes erőbedobással szalad, talán ennyiből van egy kis reménysége, hogy míg a többieket csak a düh hajtja, őt sokkal inkább az életösztön, és emiatt talán képes erején felül teljesíteni. Persze sebesült lába nem nagy partner ebben a tekintetben. Nem tudja miért, de biztos benne, hogy ha eléri az erdőt, akkor ott egészen a patakig szaladhat, ahol majd elveszítik a nyomát. Persze csak akkor, ha nem jut el a hír Vierékhez, aki mindenáron kutyát akart venni, úgyhogy ha vannak a karavánban, akkor az is lehet, hogy vadászatra, követésre kiképzett állatokat is tartanak. Ezért is fontos, hogy a szagát elmossa a folyó. Már ha eléri. Fut, fut, fut, ahogy csak bír. Nem akar senkivel sem kontaktolni, ha valaki elé állna, igyekszik kikerülni. Ej, de szép lenne, ha valaki ki akarná gáncsolni, és pont akkor lőnének Salwar irányába egy nyilat, ami így az önjelölt bíráskodót találná el. Biztos megmosolyogná. *

A hozzászólás írója (Salwar Caleihaisan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.07.02 19:08:08

6531. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-07-02 18:31:47
 
>Rasatiel Ralcaroe avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Nairada nyomában//

*Könnyű léptekben érkezik a tisztásra, habár nem siet, lovának érkezése így is feltűnő jelenség. A hatalmas csődör idegesen prüszköl, pedig többször is jártak már erre, valamiért mégsem tetszik most neki a környék.*
- Na, nyugalom. Majd akkor is így vergődj, ha megtaláljuk Nairadát.
*Megpaskolja az állat nyakát és halványan elmosolyodik. Nagyon örülne neki, ha nem telne bele hatokba, mire rálel a lányra, főleg mert szereti jól végezni a munkáját, és annak sincs sok értelme, ha Aleimord tövig rágja körmét a hosszú várakozási idő alatt, hogy vajon mi lehet szívszerelmével. A tisztás szélén haladva lassan tempóra fogja a lovat, és könnyű vágtában távozik a szántóföldek irányába.*

6530. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-07-02 15:30:20
 
>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 153

Játékstílus: Vakmerő

//Nyárelői karaván//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//

//A fekete vagont kellett volna//

*Láthatóan még mindig patthelyzetnek érzi a csuklyás a körülötte lévő dolgokat, mert Lorew hát vesszen meg, de akkor se látja, ahogy csomagolnák be a hullát, és futnának. Persze neki megfelel, a főnök szorongassa csak a bökőit, azok közelharci fegyverek, nem érdeklik különösebben a szerzetest. A másik kettőt figyeli, nem próbálkoznak-e valami sunyi köpőcsöves, mérgezett nyilas trükkel, miközben ő maga elkántálja a kedvenc varázslatát. Őszintén jobban szereti hölgyeken alkalmazni, de szükség az bizony törvényt bont. Amennyiben a varázslat nem sikeres, úgy kénytelen lesz később újra próbálni, és remélni, hogy semmi hülyeség nem jut eszükbe. Amennyiben viszont sikeres, úgy a vezér szépen ki fog dőlni, Lorew pedig belevághat a lényegi részbe.*
- Rendben lesz, szundít egy kicsit *adja meg mindenek előtt a magyarázatot* Most arra kérném önöket, hogy fogják meg, vonszolják be a hálórészbe, és csukják magukra az ajtót.
*Közben a kisbaltát visszateszi a helyére, majd beemeli a másik kezét az ablakon, előveszi a számszeríját, és elkezdi felhúzni. A kézi számszeríj hátránya, hogy vaskosabb páncélokon már nem üt át, ellenben milyen könnyedén meg lehet tölteni, ha valaki olyan jó erőben van, mint Lorew! Egy rájuk szegezett számszeríj talán motiválni fogja őket, hogy gyorsan teljesítsék a férfi udvarias kérését.*
- Kinti uram, ha továbbra is ezekkel a bajkeverőkkel akar tartani, akkor kérném, hogy futó lépésben fáradjon be ön is a szobába, mielőtt a két társa bevonszolja oda a vezére testét. Ellenkező esetben a szekér ajtajával szemben álljon meg, négy-öt lépésre a szekértől, hogy lássam innen bentről is.
*Nem akarja, hogy a kinti alak kínjában megpróbálja lesből megtámadni, vagy ilyenek. Ha a két madár eddigre már engedelmesen vonszolja befelé a vezérük ájult testét a hálórészbe, még egy mellékes jó tanáccsal is ellátja őket.*
- Ha eszük van, beledöfik a kést a szívébe, amíg ájult. Ugyanazt, amelyikkel a lány átvágta a torkát. Eztán ráfektetik a hulláját ide a hölgy hullájára, apucinak meg hazudnak valamit arról, hogy meglett a lány, eztán a vezér valahová jó messzire elküldte önöket - ami mellesleg mostanában gyakran megtörtént -, és mire visszajöttek, ez a látvány fogadta önöket. Szerintem sokkal nagyobb a túlélési esélyük, mintha elásnák. Persze ez csak baráti jó tanács.
*Akárki sétál is odakint, arra Lorew jelen helyzetében sajnos nem tud figyelni, meg hát... amúgy sincs most olyan hangulatban, hogy nekiálljon bájologni egy hölgyikével.*

A varázsló elmormol egy bonyolultabb igét, melynek hatására a célpont személy félálomba, a valóság és képzelet határára zuhan rövid időre (1 kör), onnan kizökkenteni a hatás idejére semmilyen módon nem lehetséges.

6529. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-07-02 13:43:37
 
>Natalayda Mozecka avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 342
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//Nagy egyenlőség napja//

*A testvérek összebeszélnek, közben Natalayda a félvér lánnyal vált néhány szót. Nehezen jut elhatározásra magában, de úgy ítéli, jobb lesz a fogadóban. A félvér lány ugyan elfordul tőle, s ezzel ő már mozdulna is, a vörös elf irányába, s nyílna szája, hogy elköszönjön, mikor felé fordul az idősebbik fivér. Halványszín pillantása visszarebben, s barátságosan válaszol.*
- Visszamegyek igen. A fogadó felé. De nem vagyok egyedül, a testőreim is velem tartanak. *int a vörös elf felé, s az arrébb tébláboló ember férfi irányába is. Mosolya immár sokkal magabiztosabb, s el kell ismernie magában, hogy egészen más ilyen helyzetben kimondani azt, hogy „testőreim”. Amiért annyira ágált, s zavarta, hogy folyton a nyomában vannak, nyakába lihegnek, most mégiscsak hasznára van, s ez egészen új szemszögből világítja meg a dolgokat. Míg addig csak teherként tekintette őket, most hogy egyedül maradt a tomboló város peremén, védtelenül, szokatlan megnyugvással tölti el a jelenlétük.
Újra Lyidere felé pillant, majd az ember férfi felé biccent, így jelezvén, hogy ő a maga részéről indulásra kész, s ha vele kívánnak tartani, akár léphetnének is közelebb.*

6528. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-07-02 13:06:53
 
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97

Játékstílus: Szelíd

//Nyárelői karaván//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//

//A fekete vagont kellett volna//
//A négylábúak asszonya-zárás//
//Befolyásolás: sikeres//

- Nehogy elvágd! Ez csak trükk! Csak vedd le a kardod a kezéről!! *Ordítja bentről a csuklyás, ki már hátrálni kényszerül az előtörő kerubiktól. Vélhetően annyira azért nem mozog varázslói körben, mert a csuklya szűk nyílásán át is látszik elkerekedő szeme. A funkcióját azonban sejtheti, valahol tán olvasta, hisz a bentieket is így utasítja:*
- Maradjatok veszteg! *A földről lassan feltápászkodó ember, egyébként sem különösebben akar támadni, tekintve, hogy épphogy csak megissza az italt, mire a méreg feltehetően semlegesítődik szervezetében, mert hát egy karcolásnak azért nem kellene ennyire megráznia, nyaka nem is vérzik. A másik is megtorpan, s egy rövid ideig csak szemeznek a varázslóval mindhárman. Nem úgy a kinti. Lorew szavai bizony elég meggyőzőnek bizonyulnak, köszönhetően ez éles és logikus észjárásának, no meg nyelvének és a félelemnek. Így hamar érezheti, hogy a csuklója kiszabadul.*
- Csak meg akartalak jelölni, nálunk ez így szokás! Egy karcolás lett volna, te idióta! Látod, hogy van ellenszer! *Sziszegi a csuklyás tettre készen, mindkét tőre immár heggyel lefelé markában, azt sejteti kiválóan tudja őket használni. Már mindkét társa feláll, s várakozó állásponton figyelik, láthatóan nem veszik észre, hogy Lorew kívül lógó keze immár szabad. A kerubik mozdulatlanok, tekintve, hogy idézőjüket támadás nem éri.
Bár a karaván forgataga nem esik látóterükbe, épp láthatták volna, hogy egy sötételf nő, tépett kutyájával az oldalán lassan és komótosan, ajkán játszi, elégedett mosollyal elsétál. Útja és célja másfelé vezet, csak lusta pillantást vet a mozgolódó szekérre. Minden bizonnyal a mondásnak él, miszerint: "A magad dolgával törődj, s nem érhet baj."*

//Dalospacsirta//

*Bár Salwar úgy gondolja lebukott, ez azonban valójában csak a gyerekek esetében igaz. A tömeg nagy része, mely gyülekezik, inkább kacagva figyeli az őt fenyegető lurkókat, meg vannak győződve róla, hogy azok türelmetlensége váltja ki a sötételf haragját. Senkinek eszébe nem jut, hogy itt jelenleg éppen bűncselekmény zajlik. Az árus még mindig el van foglalva a tömeg nyugtatásával a másik oldalon, így bár hallja a gyerekek kiabálását, amíg oda nem fut hozzá valaki, hogy kaftánja ujját megrángassa, vélhetően nem is jön hátra, hisz kis idő telt csak még el. A tömeg mosolya azonban hamarosan megfagy, mert a sötételf kardot ránt. A gyerekekre. Hogy mi készteti ily tettre, annak csak ő a megmondhatója, hisz az ártatlan mosolygós, némelyik sírós arc, csak muzsikára vágyott, s talán a tisztességes ének után Salwar nagy jutalmat kaphatott volna. Ő másképp dönt, talán vére diktálja így, vagy természete, mindenesetre az ordítást siker övezi, mert a gyerekekben megfagy a vér, abban is, ki vele szemben áll, pont az útjában, s a szegény rémültet futtában vágja meg, termetéhez mérten pont a nyakánál. Kissé butuskán kap oda apró kezével, majd elhűlve mered a vérre, mely lassan elborítja ruhácskáját. A tömeg ki figyelemmel kíséri az eseményt, a gyerekek futására, a kiabálásra és az egyedül ott maradó véres gyermekre figyel fel. Előbb csak csendesen néznek egymásra, mint akik nem hiszik el, amit látnak:*
- Mit csinált? Láttad?
- Megvágta? Elfut.
- De miért? Egy gyereket?! *A harmadik, vagy negyedik tanácstalan mondatra van, ki hamar magához tér:*
- Segítsetek már, orvos kell neki! *Üvölti el magát egy elf, aki odarohan az épp nyakára szorított kézzel összeesni készülő, láthatóan sokkos állapotban lévő, talán alig hat éves piciny tágra nyílt szemű gyermekhez.*
- Kapjátok el! *Ordítja egy törp, ki vehemensen hajít el mindent, mi keze ügyében van, s baltájához nyúlva iramodik Salwar után. A Salwar előtt eleinte meglepetten és ijedten szétnyíló tömeg lassan kezd összezárni, hiszen a törpöt, egy paraszt ember követi fokosával, ki után pedig egy félelf íjász rohan. Lehetne sorolni, de az az igazság, hogy a batyujával menekülő Salwar nyomába hamarosan rengetegen szegődnek, a meglepetés és a tanácstalanság adta plusz idő, hamarosan talán elvész. Az üldözők, a még meglepetten állókat arra biztatják, hogy kapják el a férfit. Bár eleinte minden bizonnyal csak egyszerű "tolvaj", "tolvaj" felkiáltásokkal illeték volna, de ez tette miatt gyorsan megváltozik:*
- Gyerekgyilkos! Fogják meg, gyerekgyilkos!!! *A wegtoreni forgatag eddig hullámzó tömege most felbolydul a szóra, mint a méhkas, s egy szerzetként erednek a férfi nyomába. Az sem érdekli őket, hogy a gyerek még talán él, ők már elkönyvelték halottnak. De a futó férfit is. Ugyanis a wegtoreni szokásjog azonos büntetést kíván.*

6527. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-07-02 12:40:44
 
>Akheel Rhyanon avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Megfontolt

//Szekerek//

*Trodd mellett zötykölődve a szekeren ő is jóllakik a szőke lánytól kapott elemózsiával, de a biztonság kedvéért nem zabálja magát pukkadásig. Az esetleges maradékot elcsomagolja ínséges időkre.
Neki megfelel az itt rostokolás teljesen tökéletesen. Nem vágyik a városba főleg ha ekkora a zűrzavar, de megteszi amit meg kell tennie ha úgy alakul.
Addig is azonban amíg senki nem érez ellenállhatatlan késztetést arra hogy pont őt ugráltassa, szép csendben emésztget. Napszín szemei a környezetet pásztázzák.*

6526. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-07-02 11:53:28
 
>Vierstra A'Dariirn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 78
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Nyárelői karaván//
//A négylábúak asszonya//

*Mosolyogva követi az asszonyt, mindenben a keze alá dolgozik, így valóban gyorsan végeznek. Vier sok rosszat és kegyetlenséget látott már életében, viszont a kép, ahogy tucatnyi kutya társaságában egy halott ember darabjait szórják szerteszét az erdőben, bizonyosan rémálmokat fognak még okozni neki. Valahol hálás is, hogy nem tart sokáig az egész, mert lassan visszatér önmagához, mintha különös álomból ébredne, és elborzasztja ez az egész szürreális látvány.
Nem ellenkezik a nő ölelésével, mi több, visszaölel, aztán hálás mosollyal pillant rá, és nézi végig, ahogy eltűnik a rengetegben.*
- Rendben. Viszlát! Sok sikert...
*Az utolsó szavakat már szinte csak suttogja, ahogy integet az asszonynak, majd hirtelen tér vissza a valóságba, ahogy Kratak megnyalja a kezét, és két szekér felé bök fejével egy vakkantás társaságában.*
- Nos, kedves Kratak. Ha nem haragszol, egy izgalom épp elég volt erre a napra.
*Rávigyorog a kutyára, majd letérdel mellé és megsimogatja a fejét, a kutya pedig továbbra is végtelenül hálás pillantásokkal jutalmazza.*
- Ellenben, mit szólnál egy fürdéshez és egy finom ebédhez?
*A nap már túljár delelőjén, azonban van még ideje, hogy visszatérjen a Cale-lel megbeszélt helyszínre, így úgy dönt, belefér, hogy a folyóban megmártózzanak és vadásszanak valami vadat is. Vier is ekkor veszi észre, hogy kezén ott az árus rászáradt vére, ruhája is mocskos, nyilván még az arca is szutykos lehet. Kratak vidáman vakkant megint, ezt pedig Vier egy határozott igennek veszi. Még utoljára megnézi magának a kezes szekereket, de ez már igazán nem az ő dolga, nem fogja beleártani magát. A karavánt megkerülve elindul a folyópart irányába, aztán majd úgyis visszatérhetnek a szántókra, ha már lenyugodtak a kedélyek. Oldalán újdonsült társával sokkal kellemesebb hangulatban halad, mint ezelőtt évekig, magányosan.*

6525. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-07-02 05:50:51
 
>Salwar Caleihaisan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 161

Játékstílus: Vakmerő

//Nyárelői karaván//
// Dalospacsirta //

*Bár Cale boldogan lát neki a készülődésnek, mégse megy olyan egyszerűen amit eltervezett, mint ahogy azt remélte. Hamarosan már két kölyök áll előtte, és türelmetlenül vonják kérdőre, amihez nincs hozzászokva a sötételf. Mármint nem a kérdőre vonáshoz, hanem ahhoz, hogy gyerekek tegyék mindezt. A bárd gyorsan gondolkodik, csendesíteni hiábavaló lenne a gyerekeket, és úgy tűnik, hogy lelépni se tud könnyedén. Ahogy így gondolkodik, egyre népesebb gyereksereg jelenik meg, és hamarosan már ordibálnak is. A férfi végig gondolja a helyzetét, igazából lebukott, úgyhogy a jóindulatra már nem számíthat. Megnézi, hogy melyik irányba vannak legközelebb fák, ahol eltűnhet, vesz egy mély levegőt, morcosan a gyerekekre néz, és úgy dönt, hogy kockáztat. *
- EL AZ ÚTBÓL AMÍG SZÉPEN VAGYOK! HA VALAMELYIK ELÉM ÁLL AZT LEVÁGOM MINT A DISZNÓT! *Kiabál teli torokból a gyerekseregre a kardját kivonva, és megiramodik a fák felé teljes erőből. Itt már nem érdemli különösebben, hogy mi történik, ha beállnak elé a gyerekek, akkor lecsap a kardjával, és testével igyekszik odébb lökni a élő akadályokat, nem hatja meg őt egy kis halál és vér. Az itteniek akkor is megverik, ha nem öl meg senkit, így legalább ha elkapják, akkor reménykedhet a gyors és dühös halálban. Ha viszont sikerül meglógjon, az még jobb. Minél hamarabb igyekszik elérni a fákat, ahol ha szerencséje van, akkor lehagyhatja az üldözőit. Ha viszont muszáj lecsapjon a karddal, akkor gyors akar lenni, és hatékony, lágy részekre próbál támadni, amivel gyors halált, vagy legalább olyan fájdalmat okozhat, ami után biztos nem lesz kedvük megpróbálni marasztalni.*

6524. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-07-01 20:44:30
 
>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 153

Játékstílus: Vakmerő

//Nyárelői karaván//
//A fekete vagont kellett volna//

*Kezdő mágusok gyakran elmerülnek a műveik csodálatában, de Lorew nem ilyen. A legutóbb ezek a fajankók túl közel voltak, most nem akar ilyet, szóval a második varázslatot is rögtön mormolja, amint az első kerubi megjelent. Első, ugyanis ki mondta, hogy valakinek csak egy lehet? Úgyis javítani kell az erőviszonyokon, négy a másfél ellen igazságtalan. Nem akar egészen négyig elmenni, főleg mert nem hiszi, hogy mindegyik csuklyásra kell egy szellemharcos. Kettő bőven elég, hogy biztosítsa a benti részt, a harmadik pedig akkor már ki fog sétálni, és elvágja Lorew köteleit, onnantól kezdve pedig egyszerűen távozhat. Amennyiben a varázslat nem sikerül, úgy nyilván vennie kell pár levegőt, és később megpróbálkozni a dologgal új, miközben reménykedhet, hogy nem járnak túl valahogy a kerubi eszén. Már ha ez lehetséges egy olyan entitás esetében, aki képes tökéletesen érzékelni az ellenséges szándékot egy halandóban. Ha viszont sikerül...*
- Szegényes a képzelőerőd *jegyzi meg a vezérnek a patthelyzet említésére* Mellesleg azt hittem nektek drága az idő, én ráérek. Elnézést, kinti úr! *a fickó, aki odakint őrködik, illetve aki állandóan a kinti kezével van elfoglalva, egész rendes fickónak tűnik, nem szolgált rá, hogy bármi baja essen* A szellemharcosok amint biztosították a benti részt, az egyikük ki fog menni elvágni a kötelemet, hogy elmehessek. Tudja, ők ezért léteznek, hogy kihúzzák a gondból a megidézőjüket. Ha lehetne egy kérésem, oldozzon el, és zárjuk ezt rövidre. Én elmegyek, önök pedig megoldják ezt, ahogy szeretnék. Ha erre a lehetőségre nem nyitott, kérem akkor se álljon a kerubi útjába, akkor nem esik bántódása.
*Őszintén reméli, hogy ennek itt és most vége lesz, a kinti fickó úgy dönt, nekik ketyeg az óra, és eloldozza, hadd menjen, ők meg elássák a hölgyikét, ahová csak akarják.*
- Egyébként mi romlott el benned, jó ember? *pillant a vezérre* Kis híján meghalt egy alárendelted, mert ki akartad kényszeríteni azt az együttműködést, amit önként ajánlottam fel *reméli ezzel kicsit megbonthatja a csapat egységét, ugyanis közel sem tűnnek tökéletesen szervezettnek. Majd a sérülthöz fordul* Ha a bájital nem használ, én szívesen összevarázsollak.
*Közben már készül a harmadik kerubit leidézni, miközben szabad kezével bizony előveszi ruhája alól a baltáját. Igazán szerette volna nyugisan intézni ezt, de most már komolyan nem érzi azt, hogy vérontás nélkül szabadulhatnak. Akkor meg mégis jobb lenne, ha nem az ő vére folyna. Ennek ellenére mégis bízik abban, hogy a fejükhöz kapnak a csuklyások, és elengedik.*

A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására egy ezüstös fényű, kardot hordozó szellemalak jelenik meg előtte, és siet a varázsló segítségére. A kerubi NJK-nak számít, nem szolga, és nem lehet utasítani. Megsegíti a veszélybe került varázshasználót, de nem öl, alapvetően jó és könyörületes. Ha a közvetlen veszély elmúlik, a szellem szertefoszlik.

6523. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-07-01 20:20:08
 
>Tizio d'Aquista avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Nagy egyenlőség napja//
//A hozzászólás +16-os elemeket tartalmaz//

*Tizio tényleg az összeomlás határán áll, ezt Briwal tökéletesen jól látja, a bátyja, szóval mondhatni, hogy munkaköri kötelesség nála, hogy lássa azt, mikor kell testvérei testvérei lelkére beszéljen. Most is a legjobb pillanatot választja. ~Picsába Briwal, picsába már!~ Összeszorítja a fogait és csak bólogat. Nem tudja összeszedni magát rögtön, túl sokan vannak itt ahhoz, túl messze van a zsebében a szelence. ~Gyűlöllek Briwal, gyűlöllek azért, hogy ennyire ismersz.~ Dühtől villámló tekintettel néz fivérére. ~A fenébe már, szeretni akarlak, a fivérem vagy, de nem bírlak!~ Érzelmei széles skáláját olvasni ki a tekintetéből, végül nagyot fúj.*
- Igyekszem Briwal. Megtenni minden tőlem telhetőt. *Őszintén így érzi. ~Túl erős a szer és én túl gyenge vagyok!~* - Effyért. *Úgy néz ki, hogy sugdolózásuknak vége szakad, a félvér rendkívül tapintatlanul félbeszakítja. Briwal beszél vele, Tizio meg előkészülődik induláshoz, fivére lovának a kantárját a saját lovának nyeregkápájához kötözi. Briwal nagylelkűen felajánlja, hogy elkíséri a félvért, Tizio a lovak takarásában a szemét forgatja, vonásait próbálja rendezni, mikor ez sikerült kilép az állatok takarásából.*
- Ha valamelyikőjük elhagyná a várost, akkor Briwal lova a rendelkezésére áll. *Udvariasságból ajánlja fel, nem akar városi kisasszonykákat istápolni, de bárdolatlannak sem szívesen tűnne.
Briwal kezét elfogadja, ehhez el kell engednie a szelencét, de legyőzi a vágyat, hogy markolja, másik karjával átöleli, aztán fogást vált, arra a "tesós" kézfogásra, amivel kisfiúként üdvözölték egymást.*
- Te is, bátyám. Akkor két nap. *Lóra lendül, megvárja a nők válaszát, ha egyik sem akar vele tartani, akkor ellovagol, otthagyva a triót.*


6522. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-07-01 19:56:09
 
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97

Játékstílus: Szelíd

//Nyárelői karaván//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//

//A fekete vagont kellett volna//

- Tökéletes megoldás... *sziszegi a csuklya alól, s int a közeledő embereinek. Közben feltartja a kezében lévő sokszínű tőrt, ahogy közeledik Lorewhez.*
- Ásni fogsz! Ásni, mint a legjobb szolga Wegtorenben. *Hangja vészjósló kezd lenni, ami azt illeti elég hirtelen változik a vérmérséklete, bár a küldetés nyilván megacélozza lelkét. A másik kettő is ugrik, azonban hirtelen megtorpannak, mikor az ezüstös fény kezd megjelenni.*
- Mit csináltok idióták?! Fogjátok már le! *Üvöltve utasítja embereit, kívülről még a másik is benéz, egy pillanatra.*
- Tűnj már vissza a helyedre! *Ordít tovább a csuklyás, de közben már Lorew szinte érezheti leheletét. A kerubi azonban időben jelenik meg, s hárít minden mozdulatot. Előbb a két martalóc ér oda, az egyik a szekér jobb, a másik a bal oldala felé repül. A szerencsétlen, vagy szerencsés mozdulat azonban pont a vezér keze ügyében lévő tőr felé sodorja. Csak egy pillanatra kap a nyakához, majd felüvölt a fájdalomtól, s térdre hull, pont a nő hullájára, alaposan megdögönyözve ezzel.*
- Nem igaz, hogy milyen szerencsétlen vagy! *Mondja a csuklyás és még bele is rúg az ordítóba, kinek már a könnyei is patakzanak. Kaftánjába nyúl, majd lehajít a földre egy üvegcsét.*
- Idd meg! Töketlen. *Majd ismét az ajtóhoz fordul.* Húzz már vissza! Őrködj baz' meg! Te meg állj le! *Mondja a másik jobbra repülő társának. Majd övéhez nyúl és egy másik tőrt is elővesz, társának int, így az is előkészíti szablyáját. Közben a földön fetrengő az üveg tartalmát megpróbálja meginni.*
- Patthelyzet. *Jelenti ki, szemét le sem veszi Lorewről.*

//A négylábúak asszonya//

- Én köszönöm, kedvesem! *Fordul vissza az ajtóból batyuval a hátán, mosolya őszinte és kedves.* Többel tartozom, mint gondolnád. Krataknak is jobb lesz. *Néz le szeretettel a vakkantó kutyára, ki már Vierstra mellé is áll, s hűségesen néz fel rá. A karaván forgataga szinte mellbevágó a fenti csend után, de jól tudnak haladni, ebben segíti őket az a rengeteg kutya is, kik Delindát követik, az egész olyan, mint egy szürreális álom. A vásárlók csak egy pillanatra néznek fel, majd miután semmi érdekeset nem látnak, folytatják dolgukat. A nő tudatosan választja az útvonalat, hamar a karaván széléhez érnek, majd tovább a fák közé. Ott a batyut szétbontja, s ha Vierstra segít neki, hamar megszabadul a daraboktól. A kutyák játékosan szaladgálnak körülöttük.*
- Végeztünk! Gond nélkül, pont ahogy gondoltam. *Mondja vidáman a nő, majd elkomorodva néz ki a fák közül.* Hihetetlen, hogy milyen érzéketlenek egyesek, a halál és az élet előttük jár, de csukott szemmel látnak. *Csalódottan rázza meg a fejét, majd ismét Vierstrára mosolyog.*
- Kratak immár a tiéd. Ég veled! *Mondja könnyes szemmel, s ha Vierstra engedi szorosan megöleli őt.* Remélem még találkozunk! *Suttogja, majd elindul az erdőbe, a kiszabadított állatok pedig szeretettel követik, mintha csak az anyjuk lenne. Ahogy távolabbra ér, még visszafordul, s integetve kiáltja:*
- Ha megsérülsz és nagyon vérzel, kérd, hogy nyalogassa meg a sebeidet! *Komolyan bólint, majd továbbáll. A négylábúak asszonyát hamar elnyeli a rengeteg. Csak Kratak marad, ki nyitott szájjal lihegve, kérdőn tekint fel új gazdájára. Vierstrát vagy a karaván forgataga csábítja vissza, vagy egyéb utakon indul el, mindenesetre bár kissé meggyötört és itt-ott szőrtelen, de minden bizonnyal hűséges társra lelt, ki vele lesz a viszontagságokban és a boldogságban is, köszönhetően ez helyes és jólelkű döntésének, melyre talán sokáig emlékezni fog, ahogy bizonyosan Delinda is. Hogy most merre indul, csak rajta áll, de ami azt illeti pont egy fekete és egy jóval egyszerűbb fehéres szekér mellé sodorta a sors. Az egyszerű szekér előtt egy marcona kinézetű fekete csuklyás alak strázsál, aki épp a szekér ajtajából tekint be a belsejébe. A szekér ablakán pedig egy kéz kandikál ki, olykor meg-megmozdulva. A szekér ide-oda mozog, mintha kétes dolgok folynának benn. A kézről messziről látszik, hogy nem természetes pózban, vélhetően meg van kötözve. Bár tény, hogy a tisztás erdeje is csábító lehet, kérdés, hogyan tovább?*

6521. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-07-01 18:38:56
 
>Briwal d'Aquista avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Nagy egyenlőség napja//
//A hozzászólás +16-os elemeket tartalmaz//

*Úgy fest Tizio végképp össze fog omlani, fürkészi testvérét átható, kék tekintetével, nem lesz ez így jó. A grimaszt, mely életre kelne a látványtól inkább bölcsen elfojtja.*
-Nincs.
*Vallja meg őszintén maga is úgy látja lehetőségek hiányában vannak. Bármilyen kényszerű is legyen, bármennyire ódzkodott is tőle, most kénytelen átvenni az irányítást, felkészülve a legrosszabbra, mit csak Tiztől remélhet.*
-Én maradok, te kövesd Effy nyomát, és vidd magaddal Vétlent.
*Bök állával lova felé.*
-Engem csak hátráltatna, Effynek viszont szüksége lehet rá, ha megtalálod. Két nap múlva itt találkozunk, és szedd végre össze magad.
*Méri végig lesajnálón fivérét, jó lenne, ha Tiz nagyon gyorsan belátná, itt már nem csak róla van szó. Kapja el karját, és vonja félre, halkítja hangját suttogóra, hogy a nők előtt szavai észrevétlenek maradhassanak.*
-Nem érdekel mit teszel, nem érdekel miként teszed, ha az kell nyomj be egy újabb löketet, dugd a fejed jeges víz alá, szippantsd fel azt a szart akár ezerszer egymásután, de térj magadhoz végre. Effnek szüksége van rád, nekem is szükségem van rád, légy észnél.
*Ritkán veszíti el a fejét annyira, hogy illetlen szavakat használjon, általában ura érzéseinek, de most egyszerre kell szinte mindenkiért aggódnia, köztük Tizioért is.
Lép távolabb egyből testvérétől, ahogy a vörös félvér szólítja, fordul felé, arcán már nyoma sincs iménti érzelmeinek.*
-Is. Én visszatérek Artheniorba, fivérem máris indul a húgunk nyomába.
*Enged meg egy fáradt, de barátságos mosolyt a nő felé.*
-Óhajtja esetleg, hogy visszakísérjem?
*Ha a nő válasza beleegyező, még egy pillanatra Tiz felé fordul, és kezét nyújtja neki.*
-Vigyázz magadra.
*Hangja őszinte aggodalomról, és valós szeretetről árulkodik, hisz ő nem gyűlöli fivérét, sőt! Épp csak borzalmasan fárasztónak, és kiakasztónak találja.
Akár megtörtént a parola, akár se, következő szavai már Natalaydához szólnak.*
-Kegyed visszatér velünk?
*Egyformán, udvariasan, kedvesen viseltetik mindkét nő iránt, szavaiban, gesztusaiban kivetnivalót nem találni. Mondjuk mélyebb érdeklődést sem.*

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7632-7651