//A háború malmai//
*Viszonozza Daewe mosolyát, persze a maga kevésbé kedves, grimaszolós módján, ahogy az ijász nőre is odapillant. De nem mindenki örül ennyire annak, hogy utánuk jött…
Egy röpke pillanatra elgondolkodva néz a tharg vezérre, a bőre színét figyelve, aztán szerencsére eszébe jut, hogy a „nem voltam teljesen világos” kifejezésnek van más jelentése is, úgyhogy megkíméli a csapatot a fárasztó értetlenkedéstől. Ám még ezzel együtt sem válaszol semmit. Egy hajszálnyit megszeppen a megrovástól, de magabiztos marad, mert hiszi, hogy bárhogy is álljanak a dolgok, neki nem kötelessége szót fogadni a hadúrnak. Vagyis, valóban, ő is az öntörvényű kis pukkancs szerepében marad…
A feltételezés, hogy Taitos haragudna, ha neki baja esne, az egy kicsit melengeti a szívét. Nem különben Nana válasza. Bár azt nem érti, miért lett ő hollólány, de ha jobban belegondol, mégis van róla sejtése.
Aztán szerencsére nem is kell semmit magyarázkodnia, vagy mondania, mert az ork eltereli Kagan figyelmét. Részéről nincs semmi gondja az orkokkal azon túl, hogy nagyok és félelmetesek, mert a küllemük ellenére eddig még csak jót tapasztalt tőlük, s ez az ő nagy szerencséje.
Ami már inkább aggasztja, az az, hogy a város elfoglalásáról, vérről, harcról beszélnek. Azt kívánja, bár itt lenne most Taitos, hogy megmondja, mit csináljon. Nem mintha a fiú a bölcsesség kútja volna és csakis helyes döntéseket tudna hozni, ám az ő szemében mégis kicsit az, olyannyira megbízik benne. Összeszedett már némi jellemet és van saját véleménye, de olykor hajlamos elbizonytalanodni, úgyhogy többnyire igyekszik azt az utat követni, amin a mestere elindította. Ez pedig békéről, jóságról, mások megsegítéséről szól.
Feszengve folytatja az utat a csapat mögött, míg meg nem állnak a tisztáson. Ott türelmesen kivárja, míg mindenki megkapja a támogatást nyújtó felszerelést Daewe-től, aztán pedig végighallgatja Kagan tervét. Ebben eddig nem is talál semmi kivetnivalót, sőt, egészen izgatott lesz, mikor kiderül, hogy talán Taitos is ott lesz. Vajon jól van a fiú?
Az evődő szóváltásokat szórakozottan hallgatja, miközben elfoglalja a helyét Kagan mögött, mert most már igyekszik átszellemülni és lehűteni a fejét, hogy ha szükség volna rá, készen álljon a varázslásra.*
- Én is vigyázok rád. - *mintegy megkésett válaszként mondja halkan Nanának, épp csak oldalt fordítva a fejét. Igen. És vigyázni fog Daewe-re is. És mindenki másra…*