Archívum - Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     

Kedves Kalandozó!

Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!

A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Piactér (új)
Kovácsműhely (új)
Erdőszéli tisztásSzántóföldek (új)
<< Előző oldal - Mostani oldal: 360 (7181. - 7200. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

7200. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-02-28 07:07:05
 ÚJ
>Latamie Partalle avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Csillaghullás//
//Pash//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//

*Valóban varázslatos egy csókra sikeredik, Latamie is megrezzen, kizökkenve a csókból csak úgy, mint Pash. Már-már ijedt a pillantása, pedig olyan nagyon ritkán van.*
- Te is érezted? Hallottad? Vagy mi volt ez?
*Értetlenkedik kicsit, mert mindig is a tettek domináltak az életében, de az valami merőben más volt. Mielőtt javasolhatná, hogy menjenek, és próbálják ki ezt az eszement trükköt, Pash új csókra nyújtja be az igényt, ami viszont Latamie-nek is ínyére van, így a trükk mivolta háttérbe szorul. Nem hárítja a közeledést, durcás vörös ajkai engedelmesen nyílnak csókra, a szilánkokat összefonó ujjaikat sem bontja. Szabad kezével pedig lefelé araszol a gyolcsingen a kabát alatt. Pash övénél, csípő tájékon állapodik meg a rafinált kacsó, s egy rántást követően, amivel maga felé húzza a fiút, azonnal el is taszítja. Váratlan a mozdulat, és fának támasztott lábával is rásegít, hogy megszabaduljon a fa és a fiú közösen alkotta börtönéből. Pimaszul elmosolyodik, ha sikerül ellöknie magát, s ezzel Pasht is, s ki is fordul azonnal. Korábban összefont kezeiket, melyből már hiányzik a szilánk, most engedi csak el, s iramodik is a város felé. Néhány lépés után visszanéz válla fölött, hívogató de ugyan olyan pimasz pillantást vetve, mielőtt valóan szaladni kezd egy kevésbé nyilvános hely felé.*


7199. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-02-28 00:00:41
 ÚJ
>Lesha, a Száműzött avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Csillaghullás//

*Lesha a homloka után az orrnyergét és a halántékát is átmasszírozza. Pislog párat gyorsan, megrázza a fejét. A szédülése és a zsibogás is elmúlik.*
- Uh…
~ Előbb ez a bőr alá mászó kőbigyó, most meg ez a szédelgés. Furi. ~
*Mást nem tapasztal magán az óriás lány. Visszahúzza lyukas kesztyűjét, lehajol a palástjáért, amit csak úgy félvállra vesz. Körbepillant.*
~ Milyen sokan vannak. Már csak az hiányzik, hogy mindenki táncra pördüljön. Az ég adja a tüzes talp alá valót. ~
*Lesha elmosolyodik a táncos elgondolásán, majd eszébe jut az előbbi szédelgése.*
~ Azt hiszem jobb lesz, ha most visszatérek a rönkházba, vagy… ~
*Kezdi magában végiggondolni. Kicsit összezavarodott a mai napi eseményektől. A találkozás Pyctával, az irbisz támadás, most meg ez a csillaghullás. Persze, ahogy végignéz magán támad némi kételye, merthogy szakadt vértje még mindig véres. Meghányja veti magában a dolgot, nehezen jut a kérdésben dűlőre, de aztán belátja, hogy jelenlegi állapotában balgaság lenne nekivágni az útnak. A trampli hősnőnk a hibáiból is tanul. Igaz, a folyónál megmosakodhatna, de addig is egy részen át kellene vágnia az erdőn. Kézenfekvőbb, ha megszáll egy éjszakára a Pegazus fogadóba, amúgy is, mielőtt összetalálkozott az erdei elffel el akart oda nézni. Megint nosztalgikus gondolatok elevenednek meg lelki szemei előtt. Lesha maga elé is biccent, megfordul és a főtér felé veszi az irányt.*
~ Jaj, de régen jártam a fogadóban. Csak megvan még. ~
*Gondolván a gazdagnegyed és a barakk hűlt helyére.*
~ És ha igen, vajon, Lurch még ott dolgozik? Júj, tudom már mit fogok enni. ~
*Lesha megszaporázza lépteit.*

A hozzászólás írója (Lesha, a Száműzött) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.02.28 00:03:43


7198. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-02-27 23:37:21
 ÚJ
>Holdezüst Vieljana avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 219
OOC üzenetek: 30

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Csillaghullás//
//Vlendor//

*Úgy tűnik, hogy a hatalmas darab férfinak, akit ezek szerint Vlendornak hívnak, tényleg nem lett baja attól, hogy Viel gyakorlatilag nekiugrott. A lány most egy kicsit megkönnyebbül, nem szokott ilyen figyelmetlen és izgatott lenni, de ez a sok váratlan, istenségre visszavezethető esemény egészen felvillanyozta. Kis szíve csak úgy dobog, mikor végre megnézheti magának a piros kis szilánkot, csodálattal adózik neki, hogy mennyire érdekesen csillog. Saját nevéhez, a Holdezüsthöz inkább az égkék színű illik, olyan, mint egy holdtöltekor kékes fényben tündöklő város. Ám most bízva Eeyr szeretetében, és hogy soha nem bántaná őket, elszánja magát, és összekoccantja a kettőt. A szemét azért egy kicsit becsukja, hátha valami nagy pukkanás következne, de ha mégsem, azonnal ki is nyitja.*


7197. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-02-27 23:26:10
 ÚJ
>Vlendor Hughs avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 240
OOC üzenetek: 9

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Csillaghullás//
//Viel//

*Vlendor-nak nem tetszik ez a szilánk amit felvett. Kimondottan veszélyesnek találja. Mikor a kis test nekiütközik akkor valóban nem sérül meg, de megrezzen és a keze is a fegyverére csusszan önkéntelenül. Persze nem rántja elő. Sőt, mikor látja a lányt el is engedi. Az első kérdést hagyja elmenni a füle mellett mert magától értetődik, hogy nem. A bemutatkozásra válaszol.*
-Vlendor.
*Böki ki. A nomádnak ellenérzései vannak azzal kapcsolatban, hogy az a fiatal kis tündérlány egy mágikus égi valamit tart a kezében.*
-Csak óvatosan vele. Nem tudhatod mit csinál.
*Azért a kérdésre megmutatja a lánynak a sajátját. Lejjebb teszi a tündérnek szemmagasságba.*


7196. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-02-27 23:14:59
 ÚJ
>Holdezüst Vieljana avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 219
OOC üzenetek: 30

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Csillaghullás//
//Lau//

- Talán egy csillagból pottyantak a földre, különben miért lenne ennyi, és miért heverne mind a füvön, a puszta közepén? *Kérdezi Viel lelkesen. Nagyon tetszik a sajátja, de nem tud eltekinteni attól a mágikus érzéshullámtól sem, ami betölti a teret. Varázslatos dolgok történnek ezen az estén, és Viel a legboldogabb tündér, hogy részese lehet. Táncolni kezd, körbe-körbe pörög, néha szökken is egyet.*
- Biztos vagyok benne, hogy ez Eeyr ajándéka! A Fényt is onnan, föntről kapjuk. *Lelkesedik Launak kipirult arccal.* Miért ne kapnánk más ajándékot is? És még ha nem is tesz csodát ez az apró kő, akkor is egy jel, a változás jele. *Persze Viel nem hibáztatja társát, ha az nem érti meg, mit is jelent számára ez a kő. Eeyrről mint elvont, spirituális személyről, nem, mint fizikai létezőről emlékezett meg a családja, ebben nevelkedett. Most mégis itt van valami, ami átlép ezen a határon.* A Fény nem fogható, de ez a kő az! Biztos van valami célja. Ez egy üzenet.

//Vlendor//

*Tovább táncol egy a fejében játszott dallamra, észre se veszi, hogy nincsenek egyedül. Hirtelen nekiütközik egy nagydarab, sisakos férfinak, bár egyértelműen ő üti meg magát jobban kettejük közül. A fűre zöttyen.*
- Bocsánat, nem okoztam fájdalmat? *Kérdezi kedvesen, miután feltápászkodott, bár eléggé gyanús, hogy nem. Jól teszi, vagy sem, nem tudni, de nem ijed meg a marcona férfitól.* Viel vagyok! *Felfedezi a férfi kezében tartott szilánkot, ami gyönyörű piros. Kitartja a saját tenyerét az égkék kővel.* Nézd csak, az enyém ilyen. Megnézhetem a tiédet? *Olyan közel tartja a sajátját, hogy a férfi akár össze is koccanthatja a magáéval, Viel akkor sem húzza el előle. Sőt, kíváncsi rá, mi történhet.*


7195. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-02-27 22:58:29
 ÚJ
>Frandr'd Gruad avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 422
OOC üzenetek: 49

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Csillaghullás//
//Frandr//

*Frandr szakálla egy kis ideje már egyszerűen barna, ha annak az árnyalatai változnak is, azt simán lehet a fényeknek tudni. Ám Dora valószínűleg végignézte, ahogy szőkéből barnába váltott, sőt, talán az azelőtti színárnyalatokat is.*
-Asszem az egyik szilánk hatása. Nem ezé, ezt csak most kapta- hé, mit csinálsz?
*A mondatát félbeszakítja az, ahogy Dora véletlenül nekikoccintja a maga szilánkját az övéhez. Korábban már látta, hogy mik történnek, ha két szilánk egymáshoz ér, így tudja, hogy történni fog valami, még ha az csak a szilánkok színtelenedése is.*


7194. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-02-27 22:48:56
 ÚJ
>Rilkäline Mejnk'ha avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 222
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Csillaghullás//
//Estanellaria kékje//

*Hanyatt fekve a kicsiny dombon élvezi a csillaghullás látványát. Évek óta úton van, de ilyet még sosem látott. Sokan kijöttek a tisztásra, nem ő az egyetlen. Valaki csak nézelődik, valaki gyűjtöget is. Ő maga csak egy sárga szilánkot vett magához, és tett az erszényébe csak úgy emlékként erről a különleges estéről. Éppen egy lefelé ívelő újabb szikrázó szépséget követ szemeivel, amikor vállának ütközik egy apró valami. Felpillant égkék szemeivel, a dombtető felé, hátha meglátja a kiindulópontot, de senkit nem lát a domb tetején. Oldalra pillant, s fel sem kell tápászkodnia, hogy meglássa a vállának gördült, bucskázott kék kavicsot. Szép. Hasonló színű a szeme is. Az este további felét még a domboldalon fekve tölti, s kezében a kék kavicsot forgatja.*


7193. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-02-27 22:40:09
 ÚJ
>Qirrasa Yaadyra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

//Csillaghullás//

*Qirra sétálgatva nézelődik, hol a sürgölődő embereket nézi, hol a füves talajon legelteti szemeit, hátha talál még egy csillagdarabot az elképzelt nyakláncához. Sejtése kezd bizonyossággá válni benne, hogy már nem fog több szilánkra lelni. Süti elrepül a válláról, lejt pár kört reptében a tisztás körül, mikor emígy rikkant: *
- Csillag. Csillag. Csillag.
*A kis hullámos papagáj zuhanó repülésbe kezd. Szárnyai szorosan a testéhez simulnak. Az elhangzó lelkes kiáltására, a lány nyomban a levegőbe emeli tekintetét, ahol éppen még látja, Süti hajtű kanyarós légi manőverezését. A papagáj lejjebb szállva néhányszor szlalomozva kerül meg néhány embert, majd hirtelen kitárva szárnyait a levegőben lefékezve egyik lábával felkap egy rózsaszínű szilánkot és a talaj érintése nélkül szárnyra kap. Egy kört lejtve a tisztás körül száll Qirrához.*
- Süti, köszönöm.
*A lány kinyújtja kezét, ami fölött verdesve áll meg a papagáj és ejti a kezébe az égi kavicsot, majd huppan a vállára.*
- Süti talált. Süti talált. Süti talált.
*Qirra két ujjal simítja meg a kis tollas fejbúbját, miközben szemrevételezi a rózsaszínű szilánkot. A másik tenyerében a méregzöld szilánk és most úgy nézegeti a két csillagdarabkát. A lány már azon gondolkodik, hogy melyikből készítsen karkötőt és melyikből nyakba valót.*


7192. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-02-27 22:33:46
 ÚJ
>Dorawyna Olaphine avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 407
OOC üzenetek: 109

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Csillaghullás//
//Frandr//

*Bár nem kalap, Dora piros szilánkját fel-feldobálva sétálgat a tisztáson. Tulajdonképpen kedve lenne hazamenni, amikor megdöbbentő események sora történik. Körös-körül varázslatos dolgok esnek meg a szilánkokkal, de a lányt a pocsék neveltetése miatt soha nem hatotta meg a mágia. Ami azonban mégis, az nem más, mint az Amonon már hébe-hóba látott páncélos fickó szakálla. Mert hogy színváltós.*
~ Hát ezzel meg mi a jó drahun történt? ~ *Gondolkodik közelebb lépve, tapintatlanul bámulva az alakot. Főleg a kezében tartott fekete szilánkra kíváncsi, annak tulajdonítja ezt a biológiailag is érdekfeszítő fordulatot.*
- Jó uram, már megbocsáss *Kezdi nagyon tapintatosan.* De mi a bűn ez? *Csak hogy mutassa, mire gondol, piros szilánkját tartó kezével a fekete darab felé bök, nehogy az ő remek frizurája is színváltóssá váljék egy hirtelen érintéstől, és ha nem húzódik el a fickó, lehet, hogy össze is ér a két szilánk.*


7191. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-02-27 22:17:26
 ÚJ
>Learon Derin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Csillaghullás//
//Learon-Karheia//

-Hát, mert a thargok egészen… *Nem is tudja, hogyan fejezze ki magát, hogy az ne legyen sértő az ottani népekre nézve. Aztán eszébe jut valami, ami talán jó lesz.*
-Nos, ők szabadelvűek. *A javításra meg a lány szabadkozására csak nevet egy sort.*
-Nekem is szokatlan volt az elején, de hozzászokhat az ember! *Tárja szét karjait.*
-Szerintem meg az vagy, és Nozarin sem véletlen van veled. Ha most ezek után is azt mondod, hogy nem vagy az, akkor a mi ízlésünket bántod! *Tudja, hogy ez nem egy túl szép mondat, de hát nincs mit tenni. A tények magukért beszélnek. Egy olyan asszony, aki két embernek is tetszik, nem nevezhető nem szépnek.*
-Bánjon is jól, mert különben velem gyűlik meg a baja! *Nevetgél tovább a pásztormágus. A következő kérdésre egyszerűen nem válaszol a férfi. Tudna, de nem akar mélyedni ebben a témában. Nem lenne érdemes belemenni, mert talán csak összetűzés lenne kettejük között, és azt a Sajt-mester nem szeretné.*
-Nos, remélem, hogy így is marad és életetek végéig szeretni fog és te is őt! *Közben ahogy a lány a csillagszilánkkal játszik, vagy legalábbis nézegeti, Learon is benyúl a ruhájába és előveszi a magáét. Csak úgy fogja a kezében és tartja, néha rápillantva. Aztán ahogy a volt férjről esik szó a pásztor kissé elérzékenyül és próbálja megfogni a lány kezeit, hogy megszorítva némi erőt öntsön belé.*
-Nem attól lesz egy ember több, hogy mennyit lát a szemével! Hanem hogy a szíve mennyit érzett már az élete során! Ha valakinek ekkora szíve van, mint neked, akkor mégis sokkal nagyobb utat tett meg, mint Nozarin a lábaival. Ő csak a földön téblábolt, te viszont másképp tetted meg a magad útját! Szárnyalva a lélek szárnyain és más ezt, ha a világvégére elgyalogol és megnéz mindent, akkor sem érheti el! Ettől leszel te különleges, és attól válsz széppé, hogy ez a szárnyalás látszik rajtad. Csak úgy süt a szemeidből! *Közben észre sem veszi, de a nagy monológja közepette a két szilánk véletlenül egymáshoz ér.*



7190. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-02-27 22:15:55
 ÚJ
>Frandr'd Gruad avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 422
OOC üzenetek: 49

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Csillaghulás//
//Yrilo//

*Laor odaadja Frandrnek a szilánkját, aminek a magába olvasztásából ezúttal egy hangosan hümmögő, nagy tojást nyer. Közben kicsit kezd lenyugodni, a szakálla is visszatér eredeti barna színéhez.
Frandr üzletről alkotott fogalma picivel reálisabb, mint Yriloé, így ő fizet azért, hogy kapjon valamit.
A tojással nem sok mindent tud kezdeni, de egy másik szilánkkal annál többet.*
-Sárkány? Akkor nyugodtan vidd el.
*Hallott már mindenféle legendákat tűzokádó gyíkokról, így nem csoda, hogy most mindegyik eszébe jut a lány szavaiból. És mivel nem igazán akarja, hogy az a tojás a közelében legyen, mikor kikel, nem habozik sokat, mielőtt 100 arany kíséretében átnyújtaná azt (Mesélő (Daidalos)) Yrilonak. *
-Áll az alku.
*Veszi el a szilánkot a lánytól. Közben a még valamennyire alkoholgőzös gondolatai sárkányok meg tojások körül forognak. Kivételesen a szilánkot nem olvasztja magába, hanem vár egy kicsit, körülnéz, hogy mi történik a tisztáson másokkal.*


7189. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-02-27 22:03:26
 ÚJ
>Yahartael Shanyrria avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Csillaghullás//
//Natalayda//

*Amikor a lány tőrét emeli rá, akkor egy kicsit meghátrál tőle, mint potenciális veszélytől, de nem azért, mert annyira ráijesztett volna, hanem sokkal inkább azért, mert látja a tekintetében, hogy tényleges lelki sérelmekkel él már hosszabb ideje, és egy ilyen személy mindig is kiszámíthatatlan marad, még akkor is, ha az a valaki a barátod. Észleli, hogy egy kissé visszahúzza a tőrjét, ezáltal ijedtsége sem lehet már akkora, mint amekkora volt. Meg is szólal még az előtt, mielőtt az indulatok mezeiről a tettek mezeire lépnénk.*
- Settenkedek? Igaz, hogy szándékomban állt meglepni téged, de nem azért, hogy megijesszelek, hanem inkább azért, hogy felvidítsalak vele, mert ahogy láttalak az előbb itt magad állva, azon gondolkodtam, hogy biztos örülnél annak, ha valakivel megoszthatod az érzéseidet, de lehet, hogy tévedtem. *Megmagyarázó választ ad Yah, remélvén, hogy ezzel a félreértések is megmagyarázódnak.*
- Ilyen merészen dobálod? Nem is gondoltál arra, hogy mi van akkor, ha felrobbanunk a kétbalkezességednek köszönhetően? *Nem holtszándéka ezzel megsérteni őt, csak egy kicsit piszkálni szeretné, amiért elejtette a szilánkdarabját. Amúgy meg ki tudja? Tényleg felrobbanhatott volna.*
- Látom, hogy a többiek példáját követvén, ezzel igazat adva nekem is, eldöntötted azt, hogy összerakod a szilánkdarabodat az enyémmel, aminek nagyon örülök, de bevallom az őszintét, hogy fogalmam sincs, hogy mi fog történni, ha... *Yahartael Shanyrria és Natalayda Mozecka összeérintik a szilánkdarabjaikat, majd várják azt, hogy történjen az, aminek történnie kell.*


7188. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-02-27 21:56:23
 ÚJ
>Yrilo Nysmorla avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Csillaghullás//
//Fran//

*Minthogy a dolgok megoldották magukat - az ork távozott -, ő körbenézhet, kinek is tudná elsózni szilánkját. Az imént mászkált itt valami őrült, aki mindenkitől csak ilyeneket kunyerált, remélhetőleg nem jutott messzire.
~ Na, szerennek a zégiek... ~
Teysusnak legyen hála, még a közelben ténykedik a zakkant. Épp egy sokadik szilánkot nyomott magába, és Yrilo szerint rosszul csinálta. Pénzért veszi a szilánkokat, holott a lány pénzt kér azért, hogy szilánkokat kapjon. Kettejük közül ki csinált jobb üzletet? Főleg úgy, hogy ezt a feketét mindjárt továbbpasszolja ötven aranyért. Sőt, mer nagyot álmodni! Százért, és akkor százötven aranyat kapott a semmiből. Habár ez a fickó többet is kiadott már szilánkért, ha emlékei nem csalnak. És éppen ebben a pillanatban vált büszke birtokosává egy méretes tojásnak!
~ Tuti sákány! ~
Nem is vacakol tovább, rögvest odalép a fickóhoz.*
- Hé! *szólítja meg kulturáltan* Úhallottam, szeted a szilákokat. Miszósz ehhez? *villantja meg a maga feketéjét* Ma ócsón adom, száz a'any, meg a sákánytojás *mutat a méretes jószágra.* Áll az a'ku?


7187. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-02-27 21:54:52
 ÚJ
>Karheia Rhagodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 507
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Csillaghullás//
//Learon-Karheia//

- Ugyan miért lenne ez nehéz a thargoknál?
*Kérdez vissza csodálkozva és lassan befejezi a kecske simogatását.*
- Hát ez szokatlan.
*Mondja a hallottakra, de rájön, hogy ez talán bántó is lehet, ezért gyorsan kijavítja magát.*
- Mármint nekem az. Nem tudnám ezt elképzelni.
*De ha itt ilyenek a nők, akkor csinálják ezt kedvük szerint, Karheia nem akar ítéletet mondani mások felett vagy beleszólni abba, hogy miként kéne élniük az életüket. Olyannyira nem is lát ezzel gondot, hogy Learon helyesbítése is meglepi, hiszen ha a kecskepásztor boldog így, akkor tegye azt amit szeretne.*
- Learon, még mindig nem vagyok szép.
*Hajtja le fejét szégyenlősen úgy, ahogy korábban is tette.*
- De igazából addig amíg ez mindenkinek jó, akkor úgy gondolom, hogy nincs ezzel baj. Ha már valaki sérül ezáltal, akkor válik helytelenné. Én így gondolom.
*Azt is el tudja képzelni, hogy közös megegyezésből hálnak félre a felek, hiszen érdek házasságok is léteznek. Karheia egyszerűen nem ilyen típus, hűséges és megingathatatlan.*
- De nem tartok attól, hogy Nozarin más nőkhöz menne. Nagyon rendes ember, nagyon jól bánik velem.
*El sem tudna képzelni jobbat és nem is akar. Most tökéletesen elégedett és bízik benne, hogy ez így marad amíg lehet. Learon következő megjegyzése érdekes is.*
- Ugyan mit tudna elrontani a szerelem?
*Hitetlenkedik ő, mint nagyon romantikus alkat. Ő nem is feküdt össze soha senkivel, akit nem szeretett. Illetve de, de önszántából ilyen nem történt.*
- Hát a beleszeretés részével elkéstem azt hiszem.
*Néz szomorúan a földre és kezdi úgy érezni, hogy talán ebből baja is lehet. Már sok fájdalomban volt része és nem biztos, hogy ezt is ki tudná bírni, már ha Nozarin tényleg el akar menni.*
- De hát nem is csoda. Soha senki megközelítőleg sem bánt úgy velem, mint ő.
*Miközben beszél és emlékezik, kiveszi a fehér kristályt táskájából és mosolyogva kezdi el szemlélgetni.*
- Volt már nekem férjem és bár szerettem őt, nagyon, de Nozarin... elhalmoz. Talán túlzottan is és gondolkodás nélkül teszi ezt. Nem is értem mit lát bennem, hiszen én nem vagyok különleges Learon, hiába mondogatod. Meg szép sem és okos sem. Fele annyit sem láttam a világból, mint mondjuk ő.


7186. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-02-27 21:47:33
 ÚJ
>Estanellaria Dwirinthalen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Csillaghullás//
//Rilkäline//

*Egy darabig érdeklődve nézegeti a kődarabot, ami szép, kékes fényben csillog, azonban hamar elunja a dolgot. Ahogy a környezetét szemléli, egyre több furcsa változásra lesz figyelmes, amiből ő a maga részéről köszöni, de nem kér. ~A hideg kiráz ettől a helytől!~ gondolja magában, bár hogy ez ténylegesen az időjárásnak köszönhető, vagy a város közelségének, esetleg a tisztáson lezajló eseményeknek, azt maga se tudja, de abban biztos, ő kicsit sem akar részese lenni ennek. Szinte megbabonázva nézi, ahogy kihullik a szilánk az ujjai közül, majd tompa koppanással ér földet és kezd el gurulni az enyhén lejtős talajon. Egy halk puffanás jelzi, valahol útja végére ért a kék kő, de hogy emberbe, állatba, vagy fába ütközött, azt már nem fogja megtudni sosem, hiszen sarkon fordulva indul vissza Amon felé, remélve, ott szabadulni tud ettől a bolondériától.*


7185. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-02-27 21:42:47
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217

Játékstílus: Szelíd

//Második szál//
//Csillaghullás//
//Grotg, Dat//

*Az égkék és a zöld fényesen olvadnak össze, egy világos, zöldes-kék felleg emelkedik ki onnan, ahol a szilánkok érintkeznek, majd nagyot zuttyanva a talajba olvad, hogy utána onnan tucatnyi növény fényes szellemképében térjen vissza a felszínre újra.*
~Művészek? Aligha, de kezdetnek nem rossz!~
*Hangzik fel két hősünk fejében az előbbi mély, szinte már huhogó hang, miközben szárba szökkennek az apró fény-bokrok, míg derék magasra nem nőnek.
Leveleiken kecskeszakállas férfi arc jelenik meg, mely váltogatja kifejezését. Alattuk apró tócsaszerű valami kezdi belengeni a talaj tetejét, mígnem nagyjából két perccel később szertefoszlanak és apró égkék nyalábok formájában keletnek repülnek. A két szilánkot összeillesztő atyafi pedig tudja, hogy ezt a növényt hamarosan Morcerna néven ismeri meg a világ, sőt számos más titkot is megjegyezhettek róla, hiszen az ő fejükből pattant ki.*


7184. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-02-27 21:12:01
 ÚJ
>Natalayda Mozecka avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 342
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Csillaghullás//
//Yahartael//

*Natalayda a szilánkjával van elfoglalva, és bármennyire is óvatos, egy osonó elffel nem veheti fel a versenyt. A hang, a háta mögül szólal meg, amire rémültében el is ejti a szilánkot. Riadtan pördül meg, s már rántja is tőrét maga elé védekezés gyanánt. Egyre több járókelő, keresgélő tűnik fel a környéken, bár az igazi tömeg még amarra van, Natalayda kicsit visszább húzza a tőrt, nem akar támadni, de az elmúlt időszak kikezdte az idegeit.*
- Miért settenkedsz? *Szigorú pillantással söpri félre a szilánk érintésére tett javaslatot, de ha nem látja az ártó szándékot, akkor tőrét teljesen leengedi.*
- Most elejtettem a kavicsomat *pillant a föld felé, de hangja kicsit szemrehányó, mert így megriasztotta a másik. Végül megtalálja a kék szilánkot, és lassú mozdulattal hajol érte, közben szemmel tartja a váratlan érkezett férfit.*
- Azt mondod, összeérinthetjük? *szűkül a zöldesszürke pillantás.*
~Mi lesz akkor?~
*Körbepillant gyorsan, hátha lát ehhez hasonlót, és az igazság az, hogy szinte mindenki ezt teszi.*
- Úgy látom, más is párosítja őket. Hát, jó.
*Lassan az elf felé nyújtja a kezében tartott kék kristályt, s várja, hogy az is hasonlóan tegyen. Résen van azért, hogy ha fenyegetően mozdulna a férfi, ne lepje meg megint. *
- A jeges kéket jobban szeretem, mint feketét. Az mindig is jobban illett hozzám.
*Jegyzi meg, mert attól, hogy harcos hatok állnak mögötte, ezt még nem felejtette el, korábbi idilli életéből.*


7183. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-02-27 20:12:40
 ÚJ
>Pashthra Shungo'rol avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 704
OOC üzenetek: 123

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Csillaghullás//
//Latamie//

* Bizsereg a bőre a nő közelségétől, de kellemes bizsergés ez, ami fel se tűnt, hogy hiányzik neki, amikor a mélységi lánnyal beszélt, de most, hogy érzi, már nem fordulna vissza a lányhoz, akkor se, ha itt állna mellette. Ez a csók viszont most már, mint a megszokottak. Ahogy a szilánkjaik összeérnek, a fiú mintha új információhoz jutna. Nem húzódik el Latamietől még így se, maximum ha a nő ellöki magától, miközben rájön, hogy varázslatos egy csók volt ez, ténylegesen varázslatos, de mégis zavarja, hogy kizökkentett, amikor megtudta, hogy képes egy új trükkre. Most csalódottan néz a nőre. *
- Így nem volt az igazi. * Csóválja meg a fejét, de szemei már ravaszkásan fel is csillannak. *
- Újat kérek. * Rántja mosolyba az arcát, remélve, hogy a nő nem zökkent ki teljesen, és van alkalma megpróbálni ismét a csókot, és ezúttal már a szilánkok sincsenek a tenyereikben, úgyhogy ujjaik akadálytalanul fonódhatnak össze, és újabb megzavarástól sem kell tartaniuk. A fiú ekkor veszi észre, hogy a csók közben közelebb húzódott, és most szinte feltapasztja a nőt a fára, de őt nem zavarja a dolgok ilyen irányt vett alakulása, reméli, hogy a nőt sem. *


7182. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-02-27 20:11:09
 ÚJ
>Yahartael Shanyrria avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

*A bokrosban megbújó vadásznak az erdei remetével, és az íjával kell szembenéznie.*
~Ha az ő helyében lennék, akkor vajon mi lenne a következő lépés, amit tennék? Várakozás. Türelmesen kivárnám, amíg a prédám elköveti az első orbitális hibáját: elkezdene rohanni. Mivel nem vagyok tisztában az ellenfelem kilétével, és hollétével ezért aztán a legrosszabb döntés, amit meghozhatok most az lenne, hogy elmenekülnék egy irányba, remélvén, hogy nem fog eltalálni a nyílvesszője, amit a szemem közé kívánhat már egy jó ideje. Nincs más hátra... itt most nem lehet elmenekülni. Mindenképp harcolnom kell.~
*Yahartael a legmélyebb erdőségekben nevelkedett. Rátermett nyomolvasó, aki bármikor előtudja hívni a vadállatösztöneit, amelyek a nehezebb helyzetekben sokkal, de sokkal jobban kiélesednek. Ilyenkor úgy érzi, mint ha egy lenne közülük: a vadállatok közül. Akik látták őt már ilyennek, azok egy elvadult férfiról számoltak be, akinek ösztöneinél csak a harci képességei kifinomultabbak.*
– Mész, vagy meghalsz, vadász. Megértetted? *Ráordibál az ismeretlen vadászra, aki jelenleg bármelyik bokrosban megbújhatott, Yahartael igen jó a hallása úgyhogy, ha nagyon mocorogni kezdene, akkor biztos, hogy meghallja őt. Ezzel viszont nem csak az volt a célja, hogy megijessze őt, hanem az is, hogy beszédre bírja a vadászt, és ezáltal elárulja a hollétét.*
*Néma csend, még a fák leveleinek súrlódását is alig hallani. Az időjárás kedvező egy nyílvessző tökéletes elsütéséhez. Yahartael megpillant egy rikítóan fénylő szempárt az egyik bokrosból kitekintvén. A szempár pislogott, majd eltűnt, Yah pedig egy acsarkodó hangot hallott ezután.*
– Végre eljött valaki.
*Az ismeretlen vadász elszólja magát türelmetlenségében, vagy inkább a hatalmas, vérre menő éhsége miatt: Yah kapván az alkalmon beméri, hogy nagyjából hol is bujkál a vadász. Majd tovább folytatja a mondandóját.*
- Had meséljek el egy történetet. Gonosz lelkű Délről és Északról szól. Hallottál már róluk, igaz? *A hangjában kárhozat, és kárörvendés is hallható egyszerre. Mint ha csak egy őrült tudós, aki végre elmondhatja a világnak hosszadalmasan átgondolt végveszélyes tervét.*
- Nem. *Yah az orra alatt morog valamit.*
- Ó igen. *Viszonválaszként érkezik a vadásztól.*
~Ne... Nem, nem, nem, nem, nem, nem, nem, és nem! Ilyen nincs... csak azt ne mond, hogy még a hirdetést is ez a szemét állat adta fel, és egész végig az ő kezére játszottam. Nem hiszem el, hogy képes volt ezt az egészet így kitervelni.~ *Úgy látszik, hogy Yahartael egy igen szépen összeállított, és kitervelt csapdába esett bele.*
- Én vagyok gonosz lelkű Dél, és Te pedig Észak. A történetet már tudod, de a végét azt még nem. Had meséljem el neked, vagy inkább mutassam meg?*Felnevet a vadász, de úgy, hogy hangja, az egész erdőn keresztül átszalad, mint amikor egy téli reggelen a hideg rázza ki az ember testét.*
~Szóval azt hiszed, hogy túljártál az eszemen? Lehet, hogy megleptél, de a legkevesebb, amit most tehetek, hogy ezt viszonozom.~ *Kitalálta, hogy hogyan fogja eltenni láb alól ezt az igen eszes, de nála nem biztos, hogy eszesebb vadászt.*
- Idefigyelj *Megvető hangnemben mondja Yah, majd folytatja.* Most még megengedem, hogy elsétálj, de ha nem teszed meg, akkor olyant fogok neked mutatni, hogy nem, hogy a gonosz lelked elpusztul tőle, de még a halálod után is én foglak kisérteni, minden egyes reggeleden, amikor kinyitod a szemedet, a napi rémálmod után, amit megint csak az fog okozni, ami itt vár rád, és meg is fog találni, ha nem takarodsz el most azonnal... *Folytatta volna Yah, de a vadász félbeszakítja.*
- Igen, igen... Akkor gyere, és fejezzük be a könyv történetét úgy, ahogyan Sa'Tereth akarata mondaná el, Te kis patkány. *A vadász biztosan a Sa'Tereth istenséget követő tanok egyike lehet, ha már ilyen hangzatos szavakkal dobálózik.*
~Ha odadobok valamit a közelben lévő bokrosba, hogy ezzel megzavarjam a koncentrációképességét, és ha gyorsan letudnék mászni a fáról, olyan gyorsan, hogy azt ő nem venné észre... mondjuk, ha leugranék. Ha ez mind sikerülni, és ő még mindig azt hinné, hogy a fán vagyok fent, akkor oldalról elkezdhetem megközelíteni őt, hogy aztán, ha látótávolságban van leszedhessem egy tüdőt átszakító lövéssel. Igen... Ezt fogom csinálni.~ *Óvatosan, és amilyen csöndesen csak tudja: letör egy közepes mérető faágat a fáról, amit, ha készen áll el is dob az egyik bokrosba, majd abban a pillanatban már ugrik is le a fáról, mint egy csimpánz, és ügyességének, illetve gyorsaságának hála ezt mind sikerrel is hajtja végre.*
~Nem vett észre?~ *Vár egy kicsit, majd amikor meghallja, hogy a vadász újból elkezd beszélni hozzá, nem sejtvén azt, hogy ő már nem a fán tartózkodik, ha nem már csak pár méterre attól, hogy kioltson egy életet.*
*A vadász a szagát eltüntette, de a lábnyomait azt valamiért nem, ezért Yah azokat követvén gyorsan el is jut hozzá, viszont kikerülve a csapdákat, amiket hátrahagyott biztosítéknak, majd minél közelebb lépeget, hogy jó rálátást nyerjen a fáktól, az ő kedves kis vadászára. A legóvatosabb mozdulatokkal, amikre abban a pillanatban képes: leemeli a hátáról az íjat, majd egy íjvesszőt is kiemel a tegezéből. Nagy levegőt véve betárazza az íját, kezében lévő íjvesszőjével, majd gyorsan, de nem sietve el a dolgokat, jól becélozza a vadászt. Még mielőtt elengedné, megszólítja őt, hogy dobja el a kezében lévő íját, és ha nem így tenne, akkor Yah bármilyen rossz mozdulatra lőni fog.*
- Hej, dobd el! *Yah határozottan felszólítja a vadászt: lefegyverzés következik.*
- Mi a... *Lepődik meg a vadász, de csak a hangján lehetett hallani ezt, az arca viszont teljesen másról árulkodott. Lehet, hogy ez is egy csapda, amit a vadász állított fel, hogy így csalja le a fáról Yah-t?*
*A vadász fütyül egyet, majd egy szempillantás alatt kiugrik a másik közeli bokrosból egy farkas, és már az ugrásra készül, hogy leteperje az erdei remetét, de szerencsére volt még annyi ideje Yahnak, hogy elengedje az íjvesszőt a vadász tüdejére célozva, hogy aztán amint elengedje, amilyen gyorsan csak tudjon megforduljon a farkas irányába, és felrakja a kezeit harci pózba. A farkas lendületből elkapja a bal kezét, amivel egyből le is teperi a földre az erdei remetét, majd bele ereszti abba éles, behemót fogait, és karmait, mint egy méh a tüskéjét, amikor elveszti hű, és szeretett királynőjét. Mindeközben Yah a szabad kezével őrülten keresgéli a mellkasára felcsatolt: csonttőrjét, mint anya az elveszett gyermekét. Amikor már végre a kezébe tudta a tőrt, megmarkolja szorosan, majd ahányszor csak tudja a farkas hasának, és fejének tájékába szúrja. A farkas teste minden egyes döféstől, egyre jobban elgyengül, és a hetedik szúrásnál végleg összerogy a már földre kényszerített Yah testére.*
- Azt a ro... rohadt... *Még nem realizálja, hogy a bal kezét alig tudja mozgatni, de mindjárt megérzi, amikor próbálja letolni magáról, a körülbelül 80kgos, elhalálozott farkas testét, a két puszta kezével.*
- Áuuuh. *Bal keze teljesen szétroncsolódott, a vér úgy ömlik ki belőle, mint az Arthenior főtérén lévő szökőkútból a víz. Jelenleg emelni, és nehezebb feladatokat: semmiképpen sem tudna vele elvégezni.*
~Te jóságos Eeyr, mint ha égne a kezem... ~ *Nehezebben, sokkalta szaporábban kezdi el venni a levegőt, minden bizonnyal az adrenalin sokk miatt, és a bal keze fájdalmának okából is egyaránt.*
*A mozgolódásával, illetve ficánkolódásával a rázúduló farkas testétől elszabadul, majd amikor már szabadon tud mozogni, fájdalmában eltekint a vadászra, akit elméletileg tüdő, és szív tájékán lőtt meg az íjával.*
*A vadász ténylegesen ott fekszik a földön egy íjvesszővel a tüdejében, de még életben van, viszont feltehetőleg már nem olyan sokáig. Yah odabrummog hozzá, mint egy medve, aki mézzel teli csuprot hordozgat a kezében, csak míg ő mézcsuprot, Yah a bal kezét vonszolgatja, szorosan a testéhez ölelve. Megáll a vadász előtt, fájdalmasan, de letérdel hozzá, majd végítéletként a fülébe súgja a következő dolgokat.*
- Itt a történetünk vége, és remélem, hogy a könyveddel együtt most már elhúzol végre! *A monológja után kirántja az íjvesszőjét, amit ő maga címezett a jobbkezével, ezzel együtt, mint ha a vadász lelkét rántotta volna ki a testéből, ami ettől a perctől kezdve örök homályba fog merülni, az e világi személyek számára. Feláll lassan, de legalább biztosan, majd összepakolja az előbbi harchoz használt fegyverzetét: csonttőr, íj, 1db íjvessző. Kezét amivel tudja ellátja, ez esetben a vadász ruhájának, egy letépett ruhadarabjával, majd a két holttestet hátrahagyván, szédelegve, homályosan látva, és kissé belázasodva, de elindul a legközelebbi város irányába: Artheniorba.*




7181. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-02-27 20:08:37
 ÚJ
>Selestwen Sellewennar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Csillaghullás//
//Garrikh//

*Seles csak áll, áll a tisztáson, egyik kezét már igazán dagadozó kerek pocakján tartja, a másikkal pedig a kis sárga szilánkkal játszogat egyre. Bárhogy is nézi, nem tudja megítélni, honnan valósi lehet, csak azt érzi, hogy valamiért nagyon különleges, különlegesebb, mint bármelyik ékkő, amit a földből a törpék bányásznak. És hogy hirtelen ennyi megjelent, az aztán az igazán különös.
Ennél azonban még érdekesebb a varázsereje. Ahogy a lány körülnéz, rengeteg szintén erre keresgélőt lát, akik összemérik apró kristályaikat, cserélgetnek, üzletelnek. Seles egy falusi fiút pillant meg egy barna szilánkkal nem is olyan messze, aki úgy tűnik, neki kiabál. Szimpatikusnak tűnik, ezért kedves mosollyal odanyújtja neki sajátját.*
- Tessék, nézd csak meg. Én pedig Seles vagyok, örvendek! *Mosolyog.* Az enyém sárgásabb. *Véli, amennyire ezt a fényviszonyokból meg lehet állapítani. A kövek valóban összeérnek egy kissé.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7632-7651