Archívum - Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 74 (1461. - 1480. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7632-7651
1480. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-08-22 01:53:54
Üzenet elküldve: 2014-08-22 01:53:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1218
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1218
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Megfontolt
//Rosslyn Fryea//
*Szeretne megszólalni, segíteni és a saját döntés és az embernek megadott szabadságról fejtegetőzni, de érzi, hogy nem most és nem itt kéne felvetnie a dolgot. Úgy látszik, szótlanságát sikerült rosszul értelmezni, amit gyorsan megszakít, talán kicsit túlzott hevességgel.*
-Dehogyis... Mármint -*köhent egy kissé, magától szokatlan az ilyen megnyilvánulás.*- az álmodozás és a felelőtlenség csak azt jelenti, hogy még fiatal vagy. Az pedig nem bűn, ha jól tudom.
*Elmosolyodik kedvesen, ő maga sem bánja, ha visszaeveznének valamennyivel nyugodtabb témákra, ahol ő van megszorítva egy kisebb kérdésáradattal.*
-Az erős kifejezés, hogy sikerült, de próbálkozom. Hát, én már amióta az eszem tudom a könyvtár körül sürögtem-forogtam, kicsit olyan misztikus hely volt, amikor gyermekként lementem. Hatalmas polcok, megszámlálhatatlan olvasnivaló, bár akkor még örültem, ha a képek szórakoztathattak bennük és amikor kimentél az ajtón és láttad, ahogy mindenféle tűzlabdákat dobáltak a folyosón... Persze aztán dolgoznom is kellett valamit, amint idősebbé cseperedtem és ha már úgy is ott töltöttem az időm, valami hasznomat is vegyék bent. Arra már nem is emlékszem, hogy ez pontosan mikor volt, de így utólag már úgy is csak egy szám lenne.
*Figyeli a hallgatóságát, majd miután észreveszi, hogy kissé sokat járt a beszélőkéje, talán az idegesség hatására.*
-Látom ízlik. Majd, ha járok még az erdőben, szedek, csak talán egy hangyányit várni kellett volna estig, hogy teljesen megérjenek. Persze bajuk nincs, csak nem kívántam az éjszaka mélységében kutatni élelem után, mert lehet, hogy más állatok is így tesznek.
*Szeretne megszólalni, segíteni és a saját döntés és az embernek megadott szabadságról fejtegetőzni, de érzi, hogy nem most és nem itt kéne felvetnie a dolgot. Úgy látszik, szótlanságát sikerült rosszul értelmezni, amit gyorsan megszakít, talán kicsit túlzott hevességgel.*
-Dehogyis... Mármint -*köhent egy kissé, magától szokatlan az ilyen megnyilvánulás.*- az álmodozás és a felelőtlenség csak azt jelenti, hogy még fiatal vagy. Az pedig nem bűn, ha jól tudom.
*Elmosolyodik kedvesen, ő maga sem bánja, ha visszaeveznének valamennyivel nyugodtabb témákra, ahol ő van megszorítva egy kisebb kérdésáradattal.*
-Az erős kifejezés, hogy sikerült, de próbálkozom. Hát, én már amióta az eszem tudom a könyvtár körül sürögtem-forogtam, kicsit olyan misztikus hely volt, amikor gyermekként lementem. Hatalmas polcok, megszámlálhatatlan olvasnivaló, bár akkor még örültem, ha a képek szórakoztathattak bennük és amikor kimentél az ajtón és láttad, ahogy mindenféle tűzlabdákat dobáltak a folyosón... Persze aztán dolgoznom is kellett valamit, amint idősebbé cseperedtem és ha már úgy is ott töltöttem az időm, valami hasznomat is vegyék bent. Arra már nem is emlékszem, hogy ez pontosan mikor volt, de így utólag már úgy is csak egy szám lenne.
*Figyeli a hallgatóságát, majd miután észreveszi, hogy kissé sokat járt a beszélőkéje, talán az idegesség hatására.*
-Látom ízlik. Majd, ha járok még az erdőben, szedek, csak talán egy hangyányit várni kellett volna estig, hogy teljesen megérjenek. Persze bajuk nincs, csak nem kívántam az éjszaka mélységében kutatni élelem után, mert lehet, hogy más állatok is így tesznek.
1479. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-08-20 21:29:40
Üzenet elküldve: 2014-08-20 21:29:40
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Nestar Erefiz//
*Úgy látszik nem úszhatja meg a kérdést, pedig első látásra nagyon úgy tűnt, hogy sikerül. Önkéntelenül is felül, hogy rendesen láthassa a férfit, majd ujjaival kezd egy kicsit zavartan bíbelődni.*
-Hát tudod, nekem szinte kiskorom óta ki van jelölve egy bizonyos út, mint a legtöbb nemes kisasszonynak, még akkor is ha nem feltétlen van kedvemre a dolog...
*Nem akarja folytatni és részletezni, reméli, hogy a másik ennyiből is megérti az elhallgatott dolgokat.*
-Lehet, hogy most felelőtlennek tartasz vagy csak egy buta, álmodozó gazdag lánynak amiért itt vagyok, de...
*Nem is tudja, hogy miként is folytassa. Valamilyen szinten magát is annak tartja amiért rendszerint meglóg esténként a kúriából és kedvére mászkál mindenhova. Viszont nem akarta ezzel a problémával megszakítani ezt a gyönyörű estét, így ha lehetősége van rá, megpróbálja visszaterelni a szót az eredeti témához.*
-Tehát te úgy gondolod, hogy sikerült döntened az álmok között?
*Mosolyodik el halványan, hogy mind inkább feledtetni próbálja az előbb elhangzottakat.*
-Mióta dolgozol úgymond a könyvtárban?
*Kivesz a kis batyuból egy sajtos golyócskát és ajkaira helyezi, majd mutatóujjával belöki a szájába. Valóban finom, az íze most valahogy eltompul a tudatában. Félve várja, hogy mi lesz beszédének a következménye.*
*Úgy látszik nem úszhatja meg a kérdést, pedig első látásra nagyon úgy tűnt, hogy sikerül. Önkéntelenül is felül, hogy rendesen láthassa a férfit, majd ujjaival kezd egy kicsit zavartan bíbelődni.*
-Hát tudod, nekem szinte kiskorom óta ki van jelölve egy bizonyos út, mint a legtöbb nemes kisasszonynak, még akkor is ha nem feltétlen van kedvemre a dolog...
*Nem akarja folytatni és részletezni, reméli, hogy a másik ennyiből is megérti az elhallgatott dolgokat.*
-Lehet, hogy most felelőtlennek tartasz vagy csak egy buta, álmodozó gazdag lánynak amiért itt vagyok, de...
*Nem is tudja, hogy miként is folytassa. Valamilyen szinten magát is annak tartja amiért rendszerint meglóg esténként a kúriából és kedvére mászkál mindenhova. Viszont nem akarta ezzel a problémával megszakítani ezt a gyönyörű estét, így ha lehetősége van rá, megpróbálja visszaterelni a szót az eredeti témához.*
-Tehát te úgy gondolod, hogy sikerült döntened az álmok között?
*Mosolyodik el halványan, hogy mind inkább feledtetni próbálja az előbb elhangzottakat.*
-Mióta dolgozol úgymond a könyvtárban?
*Kivesz a kis batyuból egy sajtos golyócskát és ajkaira helyezi, majd mutatóujjával belöki a szájába. Valóban finom, az íze most valahogy eltompul a tudatában. Félve várja, hogy mi lesz beszédének a következménye.*
1478. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-08-18 10:25:34
Üzenet elküldve: 2014-08-18 10:25:34
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 141
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 141
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Ziál Nimoden//
*Nem tudja pontosan, hogy mennyit is alhatott, de mikor bágyadtan pislogva kinyitja szemeit, már nem tűz olyan fényesen a nap, mint mikor rlaludt. Álma békés volt és nyugodt, bár nem emlékszik rá, így miután lassan felméri maga körül a terepet felül, s szemét dörzsölgetve ásít egyet.*
-Jóreggelt.
*Mosolyog nővérére, mikor megpillantja. Tehát nem álmodta az elmúlt fél napot! Ziál ott üldögél szinte mellette, így fejecskéjét visszadönti az ölébe, s megenged magának még egy kis lustulást. Pár percig még hagyja, hogy kinézzen a fejéből, majd felpislog nővérére.*
-Eltűnt a seb!
*Nyúl kezecskéjével Ziál arca felé finoman őszinte csodálkozással.*
-Így még szebb vagy!
*Bókol vidáman, majd nevető arcát gyorsan vissza fordítja a biztonságos ölbe. Nincs kedve felkellni, de egy sárga pillangó máris eltereli a figyelmét az alvásról.*
-Nézd csak Nővérkém! Nézd!
*Mutat a pilleszárnyú után nagy lelkesedéssel. Még mindig olyan szép itt minden. Nincs is kedve elmenni innen. Szívesen maradna, míg valaki ki nem tessékeli a környezet bűvköréből.*
*Nem tudja pontosan, hogy mennyit is alhatott, de mikor bágyadtan pislogva kinyitja szemeit, már nem tűz olyan fényesen a nap, mint mikor rlaludt. Álma békés volt és nyugodt, bár nem emlékszik rá, így miután lassan felméri maga körül a terepet felül, s szemét dörzsölgetve ásít egyet.*
-Jóreggelt.
*Mosolyog nővérére, mikor megpillantja. Tehát nem álmodta az elmúlt fél napot! Ziál ott üldögél szinte mellette, így fejecskéjét visszadönti az ölébe, s megenged magának még egy kis lustulást. Pár percig még hagyja, hogy kinézzen a fejéből, majd felpislog nővérére.*
-Eltűnt a seb!
*Nyúl kezecskéjével Ziál arca felé finoman őszinte csodálkozással.*
-Így még szebb vagy!
*Bókol vidáman, majd nevető arcát gyorsan vissza fordítja a biztonságos ölbe. Nincs kedve felkellni, de egy sárga pillangó máris eltereli a figyelmét az alvásról.*
-Nézd csak Nővérkém! Nézd!
*Mutat a pilleszárnyú után nagy lelkesedéssel. Még mindig olyan szép itt minden. Nincs is kedve elmenni innen. Szívesen maradna, míg valaki ki nem tessékeli a környezet bűvköréből.*
1477. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-08-17 20:17:57
Üzenet elküldve: 2014-08-17 20:17:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Adeyth Worot//
*Megcsóválja a fejét, mikor hallja, hogy a lány még a szüleivel él. Ahol ő lakik, ilyen korban már régen férjhez adták a lányokat, némelyik barátnője már gyermeket is szült a férjének.* ~Furcsa egy világ ez az enyémhez képest!~ *De nem nagyon törődik a dologgal. Vagyis, nem törődne, ha annyiban tudná hagyni a dolgot. De nem. Nagyon is érdekli, hogyan mennek errefelé a dolgok, így miután válaszol a kérdésre, azonnal bele is kezd a kutakodásba.*
-Nem értek én semmi ilyesmihez! Eddig szakácsok főztek rám, utána meg a testőröm! Mondd csak, te még a szüleiddel élsz? Nem adtak még férjhez? És mi ez a dolog az borral? Én már kislány koromban is vacsora mellé ittam, így volt szokás!
*Elkapja a visszadobott almát, és miután megtörli, hogy ne legyenek rajta a másik ujjlenyomatai, újra elrakja a helyére. Legalább ennyivel is több marad neki későbbre! Egészen elborzad, mikor a hurkot hallja. Rögtön arra gondol, hogy valami állatot akar elfogni és megölni a lány, de visszagondolva, hogy beszélt valami gyökérről is, úgy gondolja, hogy ez biztos valami helyi sajátosság lehet, hogy így szerzik azokat a bizonyos gyökereket, amikről szó volt. hatalmas, vigyorral ül fel, hogy közelebb menjen a lányhoz. Ezután pont mellette foglal helyet, ha tud, akkor háttal ül neki, és hátát Adeyth hátának támasztja.*
-És mondd csak! Ilyen hurokkal, hogy lehet gyökeret vadászni?
*Nagyon reméli, hogy a másik adni fog neki valami olyan magyarázatot, amit meg is ért. Ha nem, akkor pedig bizonyára elmagyarázza, hogy mit is kell tenni azzal a hurokkal.*
*Megcsóválja a fejét, mikor hallja, hogy a lány még a szüleivel él. Ahol ő lakik, ilyen korban már régen férjhez adták a lányokat, némelyik barátnője már gyermeket is szült a férjének.* ~Furcsa egy világ ez az enyémhez képest!~ *De nem nagyon törődik a dologgal. Vagyis, nem törődne, ha annyiban tudná hagyni a dolgot. De nem. Nagyon is érdekli, hogyan mennek errefelé a dolgok, így miután válaszol a kérdésre, azonnal bele is kezd a kutakodásba.*
-Nem értek én semmi ilyesmihez! Eddig szakácsok főztek rám, utána meg a testőröm! Mondd csak, te még a szüleiddel élsz? Nem adtak még férjhez? És mi ez a dolog az borral? Én már kislány koromban is vacsora mellé ittam, így volt szokás!
*Elkapja a visszadobott almát, és miután megtörli, hogy ne legyenek rajta a másik ujjlenyomatai, újra elrakja a helyére. Legalább ennyivel is több marad neki későbbre! Egészen elborzad, mikor a hurkot hallja. Rögtön arra gondol, hogy valami állatot akar elfogni és megölni a lány, de visszagondolva, hogy beszélt valami gyökérről is, úgy gondolja, hogy ez biztos valami helyi sajátosság lehet, hogy így szerzik azokat a bizonyos gyökereket, amikről szó volt. hatalmas, vigyorral ül fel, hogy közelebb menjen a lányhoz. Ezután pont mellette foglal helyet, ha tud, akkor háttal ül neki, és hátát Adeyth hátának támasztja.*
-És mondd csak! Ilyen hurokkal, hogy lehet gyökeret vadászni?
*Nagyon reméli, hogy a másik adni fog neki valami olyan magyarázatot, amit meg is ért. Ha nem, akkor pedig bizonyára elmagyarázza, hogy mit is kell tenni azzal a hurokkal.*
1476. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-08-17 18:52:38
Üzenet elküldve: 2014-08-17 18:52:38
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Lader Grumhild//
-Hát, még fiatal vagyok hozzá, anyukám ezt mondja...*Válaszolja, de elkapja az kulacsot.*-De akkor oké*Vigyorog, és belekortyol egyet az italba.*
-Tudsz tüzet rakni?*Csodálkozik el, majd megfogja a felé dobott almát.*
-Arra gondoltam feszítünk majd ki egy hurkot arra fele.*Mutat a kezével egy magas fűvel benőtt területre. Visszadobja az almát, a már falatozó gnómnak.*-De azért köszi!*Mondja még mindig mosolygósan, és elbattyog az erdő széléig és gallyakat kezd gyűjteni.*
A hozzászólás írója (Adeyth Worot) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.08.17 18:53:15
-Hát, még fiatal vagyok hozzá, anyukám ezt mondja...*Válaszolja, de elkapja az kulacsot.*-De akkor oké*Vigyorog, és belekortyol egyet az italba.*
-Tudsz tüzet rakni?*Csodálkozik el, majd megfogja a felé dobott almát.*
-Arra gondoltam feszítünk majd ki egy hurkot arra fele.*Mutat a kezével egy magas fűvel benőtt területre. Visszadobja az almát, a már falatozó gnómnak.*-De azért köszi!*Mondja még mindig mosolygósan, és elbattyog az erdő széléig és gallyakat kezd gyűjteni.*
A hozzászólás írója (Adeyth Worot) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.08.17 18:53:15
1475. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-08-17 18:24:57
Üzenet elküldve: 2014-08-17 18:24:57
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Fibienne//
*Lassan tér vissza a meditáció állapotából. A valós világ zajai fokozatosan bekúsznak az elméjébe és a madarak zajos csicsergése a szél zúgó hangja visszairányítják a valóságba. Tagjait meglehetősen könnyűnek érzi. Olyan érzete támad, mintha kicserélődött volna a meditáció alatt. Pillái lassan felemelkednek és beeresztik a kint lévő fény nyalábokat, amik sokkal élesebbnek bizonyulnak, mint az a szelíd fény, amire bensőjében rátalált. Mikor szemével is felfogja a valóságot, észreveszi, hogy Fibienne, mint egy igazi kismacska összegömbölyödve alszik a fűben. Elmosolyodik és lassan kinyújtóztatja tagjait. Körülnéz és megállapítja, hogy a nap már igen csak messze jár. Délután lehet. Lassan táskája felé nyúl és kivesz belőle egy tükröt, hogy megnézze bekent arcát benne. Hitetlenkedve bámulja tükörképét. A sebhelyek teljesen eltűntek és arca sokkal simábbnak tűnik, mint bármikor előtte. Egy kis textildarabot vesz elő a táska egyik zsebéből és letörli az odafestett rúnákat, a homlokáról, majd táskájában őrzött medáljai közül egy piros köves nyakéket vesz elő és lecseréli a régit, majd újra megszemléli magát a tükörben. Megelégedéssel tekint új külsejére, majd amikor a tükröt elrakja, kezébe akad a bájital, amit az árustól vett a piacon.*
~Ha már megújulás, akkor legyen teljes.~
*Gondolja magában és majdnem egy hajtásra kiissza az üveg tartalmát. Miután végzett táskája aljából kihalássza a köpenyét és lassan odalép a kislányhoz, majd ráteríti és óvatosan mellé telepszik a fűbe, hogy őrizze álmát, közben hosszasan elnézi őt.*
~Ki vagy te magányos elhagyott kis cica? Ne félj, amíg mellettem vagy én őrizlek, nem eshet bajod. Egyszer, majd együtt szembe kell néznünk a múltaddal, hogy tudjam ki is vagy te, de most aludj csak nyugodtan és álmaid szép helyre kalauzoljanak.~
*Tekintete lassan a tisztás közepén lévő virágos dombra vándorol és igyekszik beazonosítani az ott lévő növényeket, hogy töltse az időt, amíg kishúga szuszog mellette.*
Megivott egy sötétzöld varázsital, így a hétfokú skálán a következő három kör erejéig egy egységgel nő a nyelvismerete és igemondása.
*Lassan tér vissza a meditáció állapotából. A valós világ zajai fokozatosan bekúsznak az elméjébe és a madarak zajos csicsergése a szél zúgó hangja visszairányítják a valóságba. Tagjait meglehetősen könnyűnek érzi. Olyan érzete támad, mintha kicserélődött volna a meditáció alatt. Pillái lassan felemelkednek és beeresztik a kint lévő fény nyalábokat, amik sokkal élesebbnek bizonyulnak, mint az a szelíd fény, amire bensőjében rátalált. Mikor szemével is felfogja a valóságot, észreveszi, hogy Fibienne, mint egy igazi kismacska összegömbölyödve alszik a fűben. Elmosolyodik és lassan kinyújtóztatja tagjait. Körülnéz és megállapítja, hogy a nap már igen csak messze jár. Délután lehet. Lassan táskája felé nyúl és kivesz belőle egy tükröt, hogy megnézze bekent arcát benne. Hitetlenkedve bámulja tükörképét. A sebhelyek teljesen eltűntek és arca sokkal simábbnak tűnik, mint bármikor előtte. Egy kis textildarabot vesz elő a táska egyik zsebéből és letörli az odafestett rúnákat, a homlokáról, majd táskájában őrzött medáljai közül egy piros köves nyakéket vesz elő és lecseréli a régit, majd újra megszemléli magát a tükörben. Megelégedéssel tekint új külsejére, majd amikor a tükröt elrakja, kezébe akad a bájital, amit az árustól vett a piacon.*
~Ha már megújulás, akkor legyen teljes.~
*Gondolja magában és majdnem egy hajtásra kiissza az üveg tartalmát. Miután végzett táskája aljából kihalássza a köpenyét és lassan odalép a kislányhoz, majd ráteríti és óvatosan mellé telepszik a fűbe, hogy őrizze álmát, közben hosszasan elnézi őt.*
~Ki vagy te magányos elhagyott kis cica? Ne félj, amíg mellettem vagy én őrizlek, nem eshet bajod. Egyszer, majd együtt szembe kell néznünk a múltaddal, hogy tudjam ki is vagy te, de most aludj csak nyugodtan és álmaid szép helyre kalauzoljanak.~
*Tekintete lassan a tisztás közepén lévő virágos dombra vándorol és igyekszik beazonosítani az ott lévő növényeket, hogy töltse az időt, amíg kishúga szuszog mellette.*
Megivott egy sötétzöld varázsital, így a hétfokú skálán a következő három kör erejéig egy egységgel nő a nyelvismerete és igemondása.
1474. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-08-17 16:50:22
Üzenet elküldve: 2014-08-17 16:50:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Adeyth Worot//
*Elképedés és értetlenség ül ki arcára. Azt sem tudja miért ne ihatna, így csak eldobja a lány felé a kulacsot. Ha Adeyth el akarja kapni, akkor pont a kezébe esik. Körülnéz egy pillanatra, majd arra a következtetésre jut, hogy valami baja van a lánynak, azért nem ihat. ha nem szeretné a bort, akkor azt mondta volna. Kérlelően és kérdően pillant nagy szemeivel a sötételf felé.*
-Miért nem ihatsz? Csak egy kortyot, hogy megpecsételjünk a barátságunk!
*Ő már barátságról beszél, habár alig múlt el idő azóta, hogy először találkoztak. Ha a lány nem iszik, Lader fájó szívvel, de kénytelen elfogadni ezen tényt. A következőkre, a tűz ügyére csak bólogat és úgy dönt, hogy ráhagyja a hozzáértőre, jelen esetben Adeyth-re a dolgot.*
-Ha tudok segíteni a tűzgyújtásban csak szólj!
*Mondja hatalmas vigyorral. Szeret új dolgokat megtanulni és az erdei túrázás és miegymás igencsak ismeretlen számára, így erről sokat tud tanulni. A gyökerekre csak elhúzza a száját, majd nevetni kezd. Egy percig sem gondol olyanra, hogy a gyökereket megenné a lány, csupán elképzelte Adeyth-et a feje búbjáig földesen és koszosan. Na, ez az, amiből Lader nem fog kérni! Még, hogy gyökerek! Hogy a gondolatot is kiverje a feléből, egyik erszényéből elővesz két almát. Igazából ez a két utolsó almája, de úgy gondolja megosztja a újdonsült barátnőjével ezt a csemegét. Ezért az egyiket a lány felé hajítja.*
-Tessék, jót fog tenni, ha nem üres hassal mész gyökereket ásni!
*Ezzel újra hátradől a fűben, elkezdve a finom piros gyümölcsöt rágcsálni.*
*Elképedés és értetlenség ül ki arcára. Azt sem tudja miért ne ihatna, így csak eldobja a lány felé a kulacsot. Ha Adeyth el akarja kapni, akkor pont a kezébe esik. Körülnéz egy pillanatra, majd arra a következtetésre jut, hogy valami baja van a lánynak, azért nem ihat. ha nem szeretné a bort, akkor azt mondta volna. Kérlelően és kérdően pillant nagy szemeivel a sötételf felé.*
-Miért nem ihatsz? Csak egy kortyot, hogy megpecsételjünk a barátságunk!
*Ő már barátságról beszél, habár alig múlt el idő azóta, hogy először találkoztak. Ha a lány nem iszik, Lader fájó szívvel, de kénytelen elfogadni ezen tényt. A következőkre, a tűz ügyére csak bólogat és úgy dönt, hogy ráhagyja a hozzáértőre, jelen esetben Adeyth-re a dolgot.*
-Ha tudok segíteni a tűzgyújtásban csak szólj!
*Mondja hatalmas vigyorral. Szeret új dolgokat megtanulni és az erdei túrázás és miegymás igencsak ismeretlen számára, így erről sokat tud tanulni. A gyökerekre csak elhúzza a száját, majd nevetni kezd. Egy percig sem gondol olyanra, hogy a gyökereket megenné a lány, csupán elképzelte Adeyth-et a feje búbjáig földesen és koszosan. Na, ez az, amiből Lader nem fog kérni! Még, hogy gyökerek! Hogy a gondolatot is kiverje a feléből, egyik erszényéből elővesz két almát. Igazából ez a két utolsó almája, de úgy gondolja megosztja a újdonsült barátnőjével ezt a csemegét. Ezért az egyiket a lány felé hajítja.*
-Tessék, jót fog tenni, ha nem üres hassal mész gyökereket ásni!
*Ezzel újra hátradől a fűben, elkezdve a finom piros gyümölcsöt rágcsálni.*
1473. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-08-17 16:09:20
Üzenet elküldve: 2014-08-17 16:09:20
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Lader Grumhild//
-Kösz, én nem ihatok bort.*Vigyorog egyet, föl se tűnik neki, hogy most senki nem szabályozza, hogy megteszi e vagy nem.*-Igen egy kopár lyuk.*Mosolyog ő is.*-Ha a füvön gyújtanánk meg, terjedhetne a tűz.*Állapítja be megint okosan. Majd elterül a kövön.*-Hát, nem is tudom rég nem voltam erre.*Mosolyog.*-Igazából az erdőben gyűjtök majd gyökereket, csak elkéstem és nem merek bemenni, hátha eltévedek.*Mondja, a fejét a lány felé fordítva.*
-Kösz, én nem ihatok bort.*Vigyorog egyet, föl se tűnik neki, hogy most senki nem szabályozza, hogy megteszi e vagy nem.*-Igen egy kopár lyuk.*Mosolyog ő is.*-Ha a füvön gyújtanánk meg, terjedhetne a tűz.*Állapítja be megint okosan. Majd elterül a kövön.*-Hát, nem is tudom rég nem voltam erre.*Mosolyog.*-Igazából az erdőben gyűjtök majd gyökereket, csak elkéstem és nem merek bemenni, hátha eltévedek.*Mondja, a fejét a lány felé fordítva.*
1472. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-08-17 10:58:24
Üzenet elküldve: 2014-08-17 10:58:24
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 141
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 141
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Ziál Nimoden//
*Egy ideig még figyeli, ahogy Ziál csukott szemmel üldögél a fűben, majd ő is követi nővérét és behunyja szemét. Megpróbál semmire sem gondolni, mint azt ahogy Ziál mondta, de habár légzését sikerült lelassítania, figyelme nem tud elszakadni a körülötte feléledő zajoktól. Mindig is tudta, hogy vannak, de csukott szemmel valahogyan minden olyan más. A madarak sokkal hangosabban és szebben csivitelnek, a fák lombjait susogva borzolja meg a szél, még a nap kellemes melegét és a fű selymes, simogató puhaságát is jobban érzi maga alatt. Nagyon tetszik neki ez az új világnézet, s talán önkéntelenül el is mosolyodik, majd ahogy telnek a percek, hagyja, hogy ez az érzés álomba ringassa, s elrepítse egy nyugodt, békés álomba.*
*Egy ideig még figyeli, ahogy Ziál csukott szemmel üldögél a fűben, majd ő is követi nővérét és behunyja szemét. Megpróbál semmire sem gondolni, mint azt ahogy Ziál mondta, de habár légzését sikerült lelassítania, figyelme nem tud elszakadni a körülötte feléledő zajoktól. Mindig is tudta, hogy vannak, de csukott szemmel valahogyan minden olyan más. A madarak sokkal hangosabban és szebben csivitelnek, a fák lombjait susogva borzolja meg a szél, még a nap kellemes melegét és a fű selymes, simogató puhaságát is jobban érzi maga alatt. Nagyon tetszik neki ez az új világnézet, s talán önkéntelenül el is mosolyodik, majd ahogy telnek a percek, hagyja, hogy ez az érzés álomba ringassa, s elrepítse egy nyugodt, békés álomba.*
1471. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-08-17 10:29:15
Üzenet elküldve: 2014-08-17 10:29:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Adeyth Worot//
*Mikor azt mondja, hogy nincs messze Ladernak szinte felragyognak a szemei. Ezt akarta hallani. Ezután egy pillanat és máris egy tisztáson lépdel. Mikor ezt felfogja, azonnal elvágódik a puha fűbe, nem megy oda a kőhöz. Így, fekvő helyzetben kezdi el kapkodni a levegőt, kissé túljátszva a dolgot. Mindenesetre, ha nem is fáradt el olyan nagyon, ő mégis úgy érzi, hogy most ólomból vannak a tagjai.*
-Na végre! Ideje volt már!
*Mikor a tűzrakóhelyet kéne néznie, csupán csak a fejét fordítja arra, nem tápászkodik fel.*
-Nagyon jó! Egy kopár luk.
*Nem tudja mi is olyan jó abban. Ő még soha életében nem gyújtott tábortüzet, nem is tudja elképzelni miért lenne jó egy olyan nekik.*
-Semmi baj! Csak legközelebb ne siessünk, mert még elájulok a végén!
*Mondja nevetve, majd lassan felül a fűben és elkezd bámészkodni. Tulajdonképpen egészen tetszik neki ez a hely, de a sietséget semmiképpen nem érte meg ez a látvány sem. Ha vártak volna egy napot, és reggel indultak volna, ugyanúgy ideértek volna, gyalog, szép, lassú tempóban. Mikor már körbefordult és mindent megnézett, amit egy helyből látott, tekintete újra azon a lányon állapodik meg, aki miatt idejött.*
-Amúgy, minek is jöttünk ide? Azonkívül persze, hogy nézelődjünk, és tüzet rakjunk!
*Ezután elővesz egy kulacsot övéről, majd belekortyol. Bor van benne. Ő nagyon szereti ezt a frissítőt. Úgy érzi, hogy tagjaiba visszakerül az erő a két nagy korty után. Adeyth felé nyújtja a kulacsot.*
-Kérsz? Nagyon finom! Bor van benne!
*Mikor azt mondja, hogy nincs messze Ladernak szinte felragyognak a szemei. Ezt akarta hallani. Ezután egy pillanat és máris egy tisztáson lépdel. Mikor ezt felfogja, azonnal elvágódik a puha fűbe, nem megy oda a kőhöz. Így, fekvő helyzetben kezdi el kapkodni a levegőt, kissé túljátszva a dolgot. Mindenesetre, ha nem is fáradt el olyan nagyon, ő mégis úgy érzi, hogy most ólomból vannak a tagjai.*
-Na végre! Ideje volt már!
*Mikor a tűzrakóhelyet kéne néznie, csupán csak a fejét fordítja arra, nem tápászkodik fel.*
-Nagyon jó! Egy kopár luk.
*Nem tudja mi is olyan jó abban. Ő még soha életében nem gyújtott tábortüzet, nem is tudja elképzelni miért lenne jó egy olyan nekik.*
-Semmi baj! Csak legközelebb ne siessünk, mert még elájulok a végén!
*Mondja nevetve, majd lassan felül a fűben és elkezd bámészkodni. Tulajdonképpen egészen tetszik neki ez a hely, de a sietséget semmiképpen nem érte meg ez a látvány sem. Ha vártak volna egy napot, és reggel indultak volna, ugyanúgy ideértek volna, gyalog, szép, lassú tempóban. Mikor már körbefordult és mindent megnézett, amit egy helyből látott, tekintete újra azon a lányon állapodik meg, aki miatt idejött.*
-Amúgy, minek is jöttünk ide? Azonkívül persze, hogy nézelődjünk, és tüzet rakjunk!
*Ezután elővesz egy kulacsot övéről, majd belekortyol. Bor van benne. Ő nagyon szereti ezt a frissítőt. Úgy érzi, hogy tagjaiba visszakerül az erő a két nagy korty után. Adeyth felé nyújtja a kulacsot.*
-Kérsz? Nagyon finom! Bor van benne!
1470. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-08-17 10:16:57
Üzenet elküldve: 2014-08-17 10:16:57
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Lader Grumhild//
-Már egyáltalán nincs.*Mondja, és mint a nyúl ugrik ki a sűrűből, egyenesen a tisztás gyepére.*-Gyere ülj le, gondolom elfáradtál.*Invitálja, egy nagy lapos kőre a lányt. Körbenéz, nem lát ellenfelet de pár alakot igen. Valamint a kőtől nem messze, olyan fél méterre lát egy harminc centi átmérőjű kopár placcot, ott majd tüzet tudnak rakni estére.*-Nézd, az jó kis tűzrakóhely.*Vigyorog ahogy a lapos kövön ül, és kilihegi magát.*-Bocs a kocogásért, csak sietni kellett, ki az erdőből. Tudod az este veszélyes hely, és hamarosan sötétedik.*Mondja, okos hangon. És tovább liheg, mint a kutya vadászat után, csakhogy a kutya lihegéssel hűti magát, ő viszont csak mert elfáradt, azért liheg.*
-Már egyáltalán nincs.*Mondja, és mint a nyúl ugrik ki a sűrűből, egyenesen a tisztás gyepére.*-Gyere ülj le, gondolom elfáradtál.*Invitálja, egy nagy lapos kőre a lányt. Körbenéz, nem lát ellenfelet de pár alakot igen. Valamint a kőtől nem messze, olyan fél méterre lát egy harminc centi átmérőjű kopár placcot, ott majd tüzet tudnak rakni estére.*-Nézd, az jó kis tűzrakóhely.*Vigyorog ahogy a lapos kövön ül, és kilihegi magát.*-Bocs a kocogásért, csak sietni kellett, ki az erdőből. Tudod az este veszélyes hely, és hamarosan sötétedik.*Mondja, okos hangon. És tovább liheg, mint a kutya vadászat után, csakhogy a kutya lihegéssel hűti magát, ő viszont csak mert elfáradt, azért liheg.*
1469. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-08-15 20:34:23
Üzenet elküldve: 2014-08-15 20:34:23
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Fibienne//
- Ha akarod szólíthatsz nővéremnek is, a rendes nevem Ziál, de igazából, azt hiszem most a nővérkém jobban tetszene.
*Hirtelen, különös érzése támad, az arcán, mintha húzódnának össze a sebek.*
~Ez nagyon különös, nem lehet, hogy máris begyógyítsa. Lehet csak valami irritáció, majd megnézem később.~
*Tekintete Fibiennére vándorol és elmélyülten kezdi figyelni. Tudat alatt valami figyelmeztetés indul el és vonzza a figyelmét a kishúga felé. De aztán elhessegeti a gondolatot, ami éppen csak kezdett kibontakozni benne és újra könnyed szívvel kezd magyarázni a kislánynak.*
- Tudod, az ember irányíthatja a gondolatait, ahogyan a tekintetét is. Koncentrálj, gondolj arra, ahogyan lélegzel, ahogyan létezel, ahogy a vér folyik az ereidben. Ne kifelé figyelj, figyelj befelé. Ez nem könnyű dolog, egyáltalán nem baj, ha elsőre nem sikerül, majd később fog. *Gondolja példát mutat, így becsukja a szemét és elkezdi elcsendesíteni elméjét. Légzése lassan egyenletessé válik és megszállja a nyugalom békés érzése.*
- Ha akarod szólíthatsz nővéremnek is, a rendes nevem Ziál, de igazából, azt hiszem most a nővérkém jobban tetszene.
*Hirtelen, különös érzése támad, az arcán, mintha húzódnának össze a sebek.*
~Ez nagyon különös, nem lehet, hogy máris begyógyítsa. Lehet csak valami irritáció, majd megnézem később.~
*Tekintete Fibiennére vándorol és elmélyülten kezdi figyelni. Tudat alatt valami figyelmeztetés indul el és vonzza a figyelmét a kishúga felé. De aztán elhessegeti a gondolatot, ami éppen csak kezdett kibontakozni benne és újra könnyed szívvel kezd magyarázni a kislánynak.*
- Tudod, az ember irányíthatja a gondolatait, ahogyan a tekintetét is. Koncentrálj, gondolj arra, ahogyan lélegzel, ahogyan létezel, ahogy a vér folyik az ereidben. Ne kifelé figyelj, figyelj befelé. Ez nem könnyű dolog, egyáltalán nem baj, ha elsőre nem sikerül, majd később fog. *Gondolja példát mutat, így becsukja a szemét és elkezdi elcsendesíteni elméjét. Légzése lassan egyenletessé válik és megszállja a nyugalom békés érzése.*
1468. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-08-15 17:27:11
Üzenet elküldve: 2014-08-15 17:27:11
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 141
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 141
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Ziál Nimoden//
*Amint megkapja rá az úgymond engedélyt, kezeibe veszi a kis dobozkát, mely a gyógyító krémet tartalmazza, s a jobb kezén lévő mutató és középső ujját belemártja. A kenőcs anyaga inkább szilárdnak mondható, mint folyékonynak, így az ujjbegyek csak finoman végigsiklanak a felszínén, hogy aztán kis fészkelődés árán elhelyezkedve szembe kerüljön újdonsült nővérével. Még mindig nagyon boldog attól a tudattól, hogy valaki megint törődik vele. Végre valakinek újra fecseghet, van értelme rohangálni és nevetni és legfőképpen van kitől tanulni, felnézni. Óvatosan simítja végig ujjait Ziál arcán, gondosan ügyelve arra, hogy a karcolások rendesen el legyenek
látva.*
-Igazából nekem sem volt még testvérem, de azthiszem nagyon jó lehet, hiszen veled is jó. Hívhatlak nővérkémnek vagy hogy szeretnéd hogy hívjalak? Mindennek van rendes neve, mégis máshogy hívnak egy csomó dolgot. Talán kedvességből.
*Vonja le az egyszerű következtetést vígan fecsegve, míg a csúszós kezeivel megpróbálja visszazárni a gyógykenőcs fedelét. Miután nagy nehezen sikerül neki ez a rendkívül nehéz művelet, engedelmesen elhelyezkedik a fűben, hogy kipróbálja a meditációt. Lelkesen bólogat, mikor nővére rákérdez, hogy elkezdhetik e, de közben gyorsan beletörli a még mindig csúszós kezeit a fűbe.*
-De semmire gondolni nem lehet! Az ember mindig gondol valamire!
*Szögezi le azt, miről meg van győződve. Legfeljebb kijavítják, s akkor majd megtudja azt, mi szükséges lehet az éber alváshoz. A mágia szó említésével már így is elég csendre intette Fibienne-t, hiszen valami oknál fogva szinte vonzza magához ez a különös, titokzatos erő, mely lassan körül lengi mindennapjait. Honnan is tudhatná, hogy születése óta nyomon követi ez a bizonyos energia, melynek a szülei sohasem örültek, s inkább kimagyarázták a vele történtteket, vagy egyszerű álomnak definiálták. Ennek ellenére nagyon is szerették, de ódzkodtak a természetfelettitől, s remélték, hogy lányuk az idő múlásával kinövi majd a véletlen sikerült varázslatait. És úgy látszott, ez meg is történt. Persze csak egy időre eltűnt a felszín alatt.*
*Amint megkapja rá az úgymond engedélyt, kezeibe veszi a kis dobozkát, mely a gyógyító krémet tartalmazza, s a jobb kezén lévő mutató és középső ujját belemártja. A kenőcs anyaga inkább szilárdnak mondható, mint folyékonynak, így az ujjbegyek csak finoman végigsiklanak a felszínén, hogy aztán kis fészkelődés árán elhelyezkedve szembe kerüljön újdonsült nővérével. Még mindig nagyon boldog attól a tudattól, hogy valaki megint törődik vele. Végre valakinek újra fecseghet, van értelme rohangálni és nevetni és legfőképpen van kitől tanulni, felnézni. Óvatosan simítja végig ujjait Ziál arcán, gondosan ügyelve arra, hogy a karcolások rendesen el legyenek
látva.*
-Igazából nekem sem volt még testvérem, de azthiszem nagyon jó lehet, hiszen veled is jó. Hívhatlak nővérkémnek vagy hogy szeretnéd hogy hívjalak? Mindennek van rendes neve, mégis máshogy hívnak egy csomó dolgot. Talán kedvességből.
*Vonja le az egyszerű következtetést vígan fecsegve, míg a csúszós kezeivel megpróbálja visszazárni a gyógykenőcs fedelét. Miután nagy nehezen sikerül neki ez a rendkívül nehéz művelet, engedelmesen elhelyezkedik a fűben, hogy kipróbálja a meditációt. Lelkesen bólogat, mikor nővére rákérdez, hogy elkezdhetik e, de közben gyorsan beletörli a még mindig csúszós kezeit a fűbe.*
-De semmire gondolni nem lehet! Az ember mindig gondol valamire!
*Szögezi le azt, miről meg van győződve. Legfeljebb kijavítják, s akkor majd megtudja azt, mi szükséges lehet az éber alváshoz. A mágia szó említésével már így is elég csendre intette Fibienne-t, hiszen valami oknál fogva szinte vonzza magához ez a különös, titokzatos erő, mely lassan körül lengi mindennapjait. Honnan is tudhatná, hogy születése óta nyomon követi ez a bizonyos energia, melynek a szülei sohasem örültek, s inkább kimagyarázták a vele történtteket, vagy egyszerű álomnak definiálták. Ennek ellenére nagyon is szerették, de ódzkodtak a természetfelettitől, s remélték, hogy lányuk az idő múlásával kinövi majd a véletlen sikerült varázslatait. És úgy látszott, ez meg is történt. Persze csak egy időre eltűnt a felszín alatt.*
1467. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-08-12 17:59:57
Üzenet elküldve: 2014-08-12 17:59:57
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Fibienne//
- Köszönöm, ha segítesz, milyen jó, hogy van egy kis húgom aki segít. Tudod nekem ez nagyon újszerű érzés, még meg kell szoknom, kedves tőled. *Átnyújtja a kislánynak a tégelyt és közben azon gondolkodik, mennyi minden történt vele mostanában. Két embert is közel engedett magához, mert akarva, akaratlanul ez az árva kis cica kezd a szívéhez nőni, ugyanúgy, mint a szél lovagja, aki ki tudja merre tekereg most. Merengéséből a kislány pici ujjai zökkentik ki, amik kenegetik a sebeit.*
~ Igen jó lesz most egy kicsit meditálni, talán újjá is születhetek közben, bizonyos értelemben.~
*Nyugodtan ül és átgondolja, hogy lenne a legjobb, elmagyarázni kishúgának, mit is kell tennie.*
- Okosan mondtad, tényleg a földön ülünk és nem alszunk, bár csukva van a szemünk. De még egy fontos dolog, ami azt hiszem a legnehezebb része. Ne gondolj semmire, veszítsd el sorra a gondolatokat, a külvilág hangjait és igyekezz kiüríteni az elmédet, hogy elcsendesüljön. A légzésed legyen egyenletes. Akkor a legkönnyebb, ha csak arra figyelsz, a légzésedre és semmi másra. Ha egyenletesen lélegzel, akkor tested elnehezülő tagjai lassan könnyeddé válnak és energia áramlani kezd a testedben, míg az áramlás egy egésszé összpontosul. Van aki ezt fény jelenségként látja legbelül ez az energia a mágia tanulás alapja. Ha rátalálsz, akkor megtetted az első lépést az irányítása és ezzel a tanulása felé.
*Reméli jól emlékezett mindenre, amit tanítottak neki és kérdő tekintettel néz a kislányra, vajon megértette e, mert ő igazán nem tudja ezt, ennél jobban gyereknyelvre lefordítani. Ahogy a figyelemmel teli szemekbe néz, az az érzése támad, hogy bármilyen nehezen fogalmazott is Fibienne érti. Kivételesen értelmes gyerek. Ha végeztek a gyógyítással, akkor visszahelyezkedik ülőhelyzetébe és felé fordul, biztató szemekkel.*
- Akkor? Megpróbálod?
A hozzászólás írója (Ziál Nimoden) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.08.12 18:01:25
- Köszönöm, ha segítesz, milyen jó, hogy van egy kis húgom aki segít. Tudod nekem ez nagyon újszerű érzés, még meg kell szoknom, kedves tőled. *Átnyújtja a kislánynak a tégelyt és közben azon gondolkodik, mennyi minden történt vele mostanában. Két embert is közel engedett magához, mert akarva, akaratlanul ez az árva kis cica kezd a szívéhez nőni, ugyanúgy, mint a szél lovagja, aki ki tudja merre tekereg most. Merengéséből a kislány pici ujjai zökkentik ki, amik kenegetik a sebeit.*
~ Igen jó lesz most egy kicsit meditálni, talán újjá is születhetek közben, bizonyos értelemben.~
*Nyugodtan ül és átgondolja, hogy lenne a legjobb, elmagyarázni kishúgának, mit is kell tennie.*
- Okosan mondtad, tényleg a földön ülünk és nem alszunk, bár csukva van a szemünk. De még egy fontos dolog, ami azt hiszem a legnehezebb része. Ne gondolj semmire, veszítsd el sorra a gondolatokat, a külvilág hangjait és igyekezz kiüríteni az elmédet, hogy elcsendesüljön. A légzésed legyen egyenletes. Akkor a legkönnyebb, ha csak arra figyelsz, a légzésedre és semmi másra. Ha egyenletesen lélegzel, akkor tested elnehezülő tagjai lassan könnyeddé válnak és energia áramlani kezd a testedben, míg az áramlás egy egésszé összpontosul. Van aki ezt fény jelenségként látja legbelül ez az energia a mágia tanulás alapja. Ha rátalálsz, akkor megtetted az első lépést az irányítása és ezzel a tanulása felé.
*Reméli jól emlékezett mindenre, amit tanítottak neki és kérdő tekintettel néz a kislányra, vajon megértette e, mert ő igazán nem tudja ezt, ennél jobban gyereknyelvre lefordítani. Ahogy a figyelemmel teli szemekbe néz, az az érzése támad, hogy bármilyen nehezen fogalmazott is Fibienne érti. Kivételesen értelmes gyerek. Ha végeztek a gyógyítással, akkor visszahelyezkedik ülőhelyzetébe és felé fordul, biztató szemekkel.*
- Akkor? Megpróbálod?
A hozzászólás írója (Ziál Nimoden) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.08.12 18:01:25
1466. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-08-12 16:21:27
Üzenet elküldve: 2014-08-12 16:21:27
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 141
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 141
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Ziál Nimoden//
*Ámulva nézi a szemei előtt feltáruló tisztást. Nem engedi el Ziál kezét, pedig szívesen felderítené a terepet, valami mégis vissza tartja. Az a furcsa érzés. Talán hasonlít a templomban érzett lüktetésre, mégsem olyan erős, ráadásul a helyszín is sokkal jobban tetszik neki, mint a templom belseje. Igazán nem várható el egy kisgyerektől, hogy rögtön az épületek csodálatos szimbólumaiban és motívumaiban lelje örömét. Neki a tisztás természetes szépsége lopja be magát a szívébe, s így követi nővérét, hogy nyugodtabb helyet találjanak, akármit is kell majd csinálni.*
-Nem, még nem, de ez... olyan gyönyörű!
*Bámul és forgolódik folyamatosan, kis kezecskéje mégis biztonságban pihen a másikéban. A meditáció szó hallatán felcsillan a szeme és izgatottan bólint annak örömére, hogy tud valamit.*
-Igen, igen. Az az, mikor az emberek leülnek valahova a földre, s becsukják a szemüket, de mégsem alszanak!
*Nagyon elégedett magával, hogy ezt így meg tudta válaszolna, s le is huppan a két fa közé, hogy addig nővérkéje be tudja kenni sebeit.*
-Segíthetek?
*Nyújtja ki kezét a krém után, hogy ő kenhesse be Ziál sebeit az arcán.*
*Ámulva nézi a szemei előtt feltáruló tisztást. Nem engedi el Ziál kezét, pedig szívesen felderítené a terepet, valami mégis vissza tartja. Az a furcsa érzés. Talán hasonlít a templomban érzett lüktetésre, mégsem olyan erős, ráadásul a helyszín is sokkal jobban tetszik neki, mint a templom belseje. Igazán nem várható el egy kisgyerektől, hogy rögtön az épületek csodálatos szimbólumaiban és motívumaiban lelje örömét. Neki a tisztás természetes szépsége lopja be magát a szívébe, s így követi nővérét, hogy nyugodtabb helyet találjanak, akármit is kell majd csinálni.*
-Nem, még nem, de ez... olyan gyönyörű!
*Bámul és forgolódik folyamatosan, kis kezecskéje mégis biztonságban pihen a másikéban. A meditáció szó hallatán felcsillan a szeme és izgatottan bólint annak örömére, hogy tud valamit.*
-Igen, igen. Az az, mikor az emberek leülnek valahova a földre, s becsukják a szemüket, de mégsem alszanak!
*Nagyon elégedett magával, hogy ezt így meg tudta válaszolna, s le is huppan a két fa közé, hogy addig nővérkéje be tudja kenni sebeit.*
-Segíthetek?
*Nyújtja ki kezét a krém után, hogy ő kenhesse be Ziál sebeit az arcán.*
1465. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-08-12 01:38:32
Üzenet elküldve: 2014-08-12 01:38:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1218
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1218
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Megfontolt
//Rosslyn Fryea//
*Kissé kábának látja Rosslynt, felmerül a fejében, hogy bizonyára megviselhette az út és az akrobatika az erkélyen való belopakodásával és bizonyára már fáradt. Nestar nem érzi még a pihenés kényszerét, legfeljebb a nyugalom kelthet benne illúziókat arra, hogy álomba szenderegjen. Midőn meghallja a felé szegezett kérdést, válaszra nyitná száját, majd egy gyors felismerés és a válasz kigondolatlansága ráébreszti, hogy itten valami turpisság történt és majdnem elsikkadt egy fontosabb dolog. Tekintete enyhe számonkérést tükröz, játékos mosolyában pedig elvész a kérés minden aggodalmat kiváltó tényezője.*
-Minő udvariatlanság, hogy így eltitkolja előlem a kérdésemre a választ, majd visszaszegezi énrám, és égető tudatlanságomban szenvedjem ki mondanivalómat? De megbocsátom és amennyiben megválaszolódik, jómagam is elárulom a céljaim és felfedem rejtőzködő csillagomat.
*Talán ezzel messzire lőtt, hiszen egyikből sem tudna túl sokat mutatni, viszont ez cseppet sem zavartatja abban, hogy ez változzék. Természetesen, miután figyelmesen meghallgatta Rosslyn szavait, hiszen erre irányult az egész história is.*
*Kissé kábának látja Rosslynt, felmerül a fejében, hogy bizonyára megviselhette az út és az akrobatika az erkélyen való belopakodásával és bizonyára már fáradt. Nestar nem érzi még a pihenés kényszerét, legfeljebb a nyugalom kelthet benne illúziókat arra, hogy álomba szenderegjen. Midőn meghallja a felé szegezett kérdést, válaszra nyitná száját, majd egy gyors felismerés és a válasz kigondolatlansága ráébreszti, hogy itten valami turpisság történt és majdnem elsikkadt egy fontosabb dolog. Tekintete enyhe számonkérést tükröz, játékos mosolyában pedig elvész a kérés minden aggodalmat kiváltó tényezője.*
-Minő udvariatlanság, hogy így eltitkolja előlem a kérdésemre a választ, majd visszaszegezi énrám, és égető tudatlanságomban szenvedjem ki mondanivalómat? De megbocsátom és amennyiben megválaszolódik, jómagam is elárulom a céljaim és felfedem rejtőzködő csillagomat.
*Talán ezzel messzire lőtt, hiszen egyikből sem tudna túl sokat mutatni, viszont ez cseppet sem zavartatja abban, hogy ez változzék. Természetesen, miután figyelmesen meghallgatta Rosslyn szavait, hiszen erre irányult az egész história is.*
1464. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-08-11 11:30:26
Üzenet elküldve: 2014-08-11 11:30:26
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Nestar Erefiz//
*Végig a másikat nézi, míg az lekerül fekvő helyzetbe. Tekintetük , mely időközben megint összeért, elszakad, de az utána jövő nevetés szinte felér vele. Ő is elkacagja magát a férfi lelkes kitörése hallatán, majd vissza huppan mellé a földre, hogy ő is teljes pompájában csodálhassa a felettük elterülő mindenséget. Megkeresi a választott csillagot, de figyelme minduntalan elkalandozik a valós életbe. Az elején tartott attól, hogy mi lesz ennek az esti kirándulásnak a kimenetele, de már nem fél. Talán balgaság ez egy fiatal lánytól ilyen késői éjszakán, de örül neki, hogy így döntött. Keresve sem találhatott volna jobb társaságot, ráadásul többnek érzi magát a férfi mellett, mint amennyit bármikor is feltételezett volna magáról. Fejét oldalra fordítja Nestar irányába, s úgy hallgatja annak beszédét, s habár értelmét felfogja, a szavak valahogy mégis oly távolról érkeznek hozzá. Mintha minden zaj tompítva érkezne tudatába. Talán egy kicsit túlságosan is elmerengett. Végül aztán kissé kelletlenül, de vissza rángatja magát a jelenbe, hogy ne tűnhessen udvariatlannak a másik szemében. Sohase törődött azzal, hogy mások mit gondolnak róla, de ez most számít neki.*
-És Te? Te tudod milyen utat kívánsz bejárni?
*Észre sem vette mikor váltottak át tegeződésbe, amit kicsit furcsáll, de jóleső boldogság önti el az észrevétel után.*
*Végig a másikat nézi, míg az lekerül fekvő helyzetbe. Tekintetük , mely időközben megint összeért, elszakad, de az utána jövő nevetés szinte felér vele. Ő is elkacagja magát a férfi lelkes kitörése hallatán, majd vissza huppan mellé a földre, hogy ő is teljes pompájában csodálhassa a felettük elterülő mindenséget. Megkeresi a választott csillagot, de figyelme minduntalan elkalandozik a valós életbe. Az elején tartott attól, hogy mi lesz ennek az esti kirándulásnak a kimenetele, de már nem fél. Talán balgaság ez egy fiatal lánytól ilyen késői éjszakán, de örül neki, hogy így döntött. Keresve sem találhatott volna jobb társaságot, ráadásul többnek érzi magát a férfi mellett, mint amennyit bármikor is feltételezett volna magáról. Fejét oldalra fordítja Nestar irányába, s úgy hallgatja annak beszédét, s habár értelmét felfogja, a szavak valahogy mégis oly távolról érkeznek hozzá. Mintha minden zaj tompítva érkezne tudatába. Talán egy kicsit túlságosan is elmerengett. Végül aztán kissé kelletlenül, de vissza rángatja magát a jelenbe, hogy ne tűnhessen udvariatlannak a másik szemében. Sohase törődött azzal, hogy mások mit gondolnak róla, de ez most számít neki.*
-És Te? Te tudod milyen utat kívánsz bejárni?
*Észre sem vette mikor váltottak át tegeződésbe, amit kicsit furcsáll, de jóleső boldogság önti el az észrevétel után.*
1463. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-08-10 15:32:38
Üzenet elküldve: 2014-08-10 15:32:38
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//Dargal//
*Elmosolyodik, tetszik neki ahogy a másik egyszeribe megtáltosodott. A tény miszerint Dargal nem tud verekedni zavarja ugyan, de ez senkinek, még saját magának sem tűnhet fel, hiszen ezerszeresen kárpótolja az íjjásztudás ami szerinte még jobb is az izmoknál. Ha ő elkezd feszíteni meg morogni attól még senki nem dobja el a fegyverét, legalább is nagyon ritka az ilyen, jóval gyakoribb eset amikor még erősebben markolják a kardot.*
-Na akkor gyerünk. *Szól és ha öccse utána jön akkor el is indul az erdő felé, hátrahagyva a tisztás zöld füvét meg a kör alakú fakonstellációt. Tíz éve nem volt fák között, és bele se gondol, hogyan fog ebben a nagy rengetegben utat találni magának. Valószínűleg sehogy. Ő a pusztán élt, ott bármerre is nézett elláthatott a hegyekig, ott ha száz lépésenként egy fa nő az már susnyás területnek számít. Valami módon akkor is tovább kell innen jutniuk. A városba bemenni nem szabad, a folyóparton ott vannak a katonák, meg a szájtáti tömeg aki már tudja, ez a kettő csak rosszban sántikálhat. Tudja, hogy az erdő közkedvelt utazási helyszín, épp ezért tele van mindenféle rablóval akik a gyanútlan utazókra lesnek, csak általában ezek egyedül vannak, és a nagy darab zöldbőrű biztosra veszi, egy kis szorongatás után, ezek a zsiványok is átadják a pénzüket. Avagy találkozhatnak más utazókkal akiknek nem üres a zsebe... Ehhez hasonló, bár sokkal de sokkal összefüggéstelenebb gondolatok formálódtak, nem éppen túlsúlyos koponyájában. Aztán a kikötőkre gondol, ahol ugyan rengeteg a víz, amit sajnos ki nem állhat, de még így is több a rum, amit viszont rettentően szeret.
Konkrét terve nincs, nem tudja hová kéne menniük, mit kéne csinálniuk, honnan fog pálinkát keríteni, szürke testvérének, csak azt tudja itt nem maradhat. Végül már teljesen bele vész a farkasok lakta sötét rengetegbe.*
*Elmosolyodik, tetszik neki ahogy a másik egyszeribe megtáltosodott. A tény miszerint Dargal nem tud verekedni zavarja ugyan, de ez senkinek, még saját magának sem tűnhet fel, hiszen ezerszeresen kárpótolja az íjjásztudás ami szerinte még jobb is az izmoknál. Ha ő elkezd feszíteni meg morogni attól még senki nem dobja el a fegyverét, legalább is nagyon ritka az ilyen, jóval gyakoribb eset amikor még erősebben markolják a kardot.*
-Na akkor gyerünk. *Szól és ha öccse utána jön akkor el is indul az erdő felé, hátrahagyva a tisztás zöld füvét meg a kör alakú fakonstellációt. Tíz éve nem volt fák között, és bele se gondol, hogyan fog ebben a nagy rengetegben utat találni magának. Valószínűleg sehogy. Ő a pusztán élt, ott bármerre is nézett elláthatott a hegyekig, ott ha száz lépésenként egy fa nő az már susnyás területnek számít. Valami módon akkor is tovább kell innen jutniuk. A városba bemenni nem szabad, a folyóparton ott vannak a katonák, meg a szájtáti tömeg aki már tudja, ez a kettő csak rosszban sántikálhat. Tudja, hogy az erdő közkedvelt utazási helyszín, épp ezért tele van mindenféle rablóval akik a gyanútlan utazókra lesnek, csak általában ezek egyedül vannak, és a nagy darab zöldbőrű biztosra veszi, egy kis szorongatás után, ezek a zsiványok is átadják a pénzüket. Avagy találkozhatnak más utazókkal akiknek nem üres a zsebe... Ehhez hasonló, bár sokkal de sokkal összefüggéstelenebb gondolatok formálódtak, nem éppen túlsúlyos koponyájában. Aztán a kikötőkre gondol, ahol ugyan rengeteg a víz, amit sajnos ki nem állhat, de még így is több a rum, amit viszont rettentően szeret.
Konkrét terve nincs, nem tudja hová kéne menniük, mit kéne csinálniuk, honnan fog pálinkát keríteni, szürke testvérének, csak azt tudja itt nem maradhat. Végül már teljesen bele vész a farkasok lakta sötét rengetegbe.*
1462. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-08-10 15:02:18
Üzenet elküldve: 2014-08-10 15:02:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Gravak//
*Dargal túlságosan buta ahhoz, hogy olyasmit, mint a manipuláció, észrevegyen. Ő még mindig azt gondolja, hogy azért dobta el a fegyvert, mert el akarta dobni, de ez végül is mindegy, nem éri meg szerinte gondolkodni rajta, így hát csak legyint egyet a dologra és tőle telhetően válaszol.*
-Áhh, mindegy! Vedd úgy, hogy az italodért cserébe elfelejtem!
*Ugyan nem igazán tudja, mit kéne elfelejtenie, de minden estre jól hangzik szerinte, és amolyan köszönetfélét is jelenthet az italért. Apja még mindig nem érdekli különösképpen, azt pedig nem tudja mire vélni, hogy Gravak keresi őt. Mert, hiszen látja, hogy nézelődik azóta, hogy Ante elment. Dargal úgy gondolja, hogyha elment, bizonyára vissza is fog jönni valamikor.* ~Mindegy is! Foglalkozik ezzel a fene!~ *Nyugodtan, szó nélkül kivárja, míg testvére összeszedi a gondolatait, ő nem siet sehová, hiszen nincs hova mennie. Visszamehetne a penészes, dohos barlangjába, de ha már eldöntötte, hogy kijön onnan, akkor miért menne vissza? Nem is akarna, hiszen találkozott olyan orkokkal, akik nem akarják megverni. Úgy gondolja, hogy már ezért is érdemes volt otthagyni nyugodt, eseménytelen életét. A válasz hallatán egészen felvidul.* ~Hogy én összeverni másokat? Érdekesnek hangzik!~ *Vigyorog magában, sőt, még afféle kuncogás is kijön belőle, de ez csak egy nyújtott, éles morgásnak illik be, semmiképp sem nevetésnek.*
-Én nem tudok verekedni! Egy nyilat viszont szívesen beleröpítek bárkibe, ha kapok még ebből az italból! *Lengeti meg visszakapott fegyverét a feje fölött, majd mikor az alkoholról beszél, akkor mutat az üres üvegre.*
*Dargal túlságosan buta ahhoz, hogy olyasmit, mint a manipuláció, észrevegyen. Ő még mindig azt gondolja, hogy azért dobta el a fegyvert, mert el akarta dobni, de ez végül is mindegy, nem éri meg szerinte gondolkodni rajta, így hát csak legyint egyet a dologra és tőle telhetően válaszol.*
-Áhh, mindegy! Vedd úgy, hogy az italodért cserébe elfelejtem!
*Ugyan nem igazán tudja, mit kéne elfelejtenie, de minden estre jól hangzik szerinte, és amolyan köszönetfélét is jelenthet az italért. Apja még mindig nem érdekli különösképpen, azt pedig nem tudja mire vélni, hogy Gravak keresi őt. Mert, hiszen látja, hogy nézelődik azóta, hogy Ante elment. Dargal úgy gondolja, hogyha elment, bizonyára vissza is fog jönni valamikor.* ~Mindegy is! Foglalkozik ezzel a fene!~ *Nyugodtan, szó nélkül kivárja, míg testvére összeszedi a gondolatait, ő nem siet sehová, hiszen nincs hova mennie. Visszamehetne a penészes, dohos barlangjába, de ha már eldöntötte, hogy kijön onnan, akkor miért menne vissza? Nem is akarna, hiszen találkozott olyan orkokkal, akik nem akarják megverni. Úgy gondolja, hogy már ezért is érdemes volt otthagyni nyugodt, eseménytelen életét. A válasz hallatán egészen felvidul.* ~Hogy én összeverni másokat? Érdekesnek hangzik!~ *Vigyorog magában, sőt, még afféle kuncogás is kijön belőle, de ez csak egy nyújtott, éles morgásnak illik be, semmiképp sem nevetésnek.*
-Én nem tudok verekedni! Egy nyilat viszont szívesen beleröpítek bárkibe, ha kapok még ebből az italból! *Lengeti meg visszakapott fegyverét a feje fölött, majd mikor az alkoholról beszél, akkor mutat az üres üvegre.*
1461. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-08-10 14:36:43
Üzenet elküldve: 2014-08-10 14:36:43
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//Dargal//
-Hát ez meg hova megy? *Néz távolodó apja után. Fura módon a dezsavű érzése kerülgeti, de meg nem tudná mondani miért.* -Biztos szarni ment. *Gondolja és mondja, de mikor később sem jön vissza, már egészen másképp értékeli a helyzetet. Feláll és elindul ő is, csak épp nem apja után hanem testvére számszeríjáért. A két ebet gyorsan félrezavarja útjából, mordulnia sem kell csak dobbant és azok rögtön megértik a célzást. Felveszi a fegyvert és visszadobja Dargalnak. Közben kisöccse már kezd rájönni miért is tette le előbb a fegyverét. Elég idő telt el, hogy Gravak szavai érvényüket veszítsék.* -Elnézést amiért hülyére vettelek, de nem szeretek nyilakkal szemben állni. *Reméli, megbocsát neki, főleg miután a kellő szeszmennyiséggel kikúrálta félelemrohamából.
Bármerre is néz apját nem találja, nem érti hova is tűnhetett, hiszen Ante nem az a fajta kis termetű lény aki csak úgy eltűnhet bármelyik fa mögött. Nem kiállt utána. ~Ha elment hát elment, majd visszajön, ha akar.~ A város túl közel van. Arthenior most már nem csak veszélyes, kellemetlen és idegesítően emberi, tele páncélos idiótákkal, de szó szerint tiltott a számukra. Az óriás nyilván megint kipenderítené őket ha a városban járnának, a folyóparton történtek után ez a legkevesebb.*
-A család? *Gondolkozik el rajta, mert ma reggel még neki sem volt. Sokáig tart mire válaszol, szerencsére Gravak, ostobasága mellett rendelkezik a képességgel, hogy a világ rettentően bonyolult kérdéseit a saját szintjére butítsa le. A család lényege pedig a filozófia egyik legkorábbi alapkérdése amire a legnagyobb gondolkodók se kaptak választ.* -A család azt jelenti, hogy most mi verünk össze másokat. *Ennél értelmesebben nem tudná megfogalmazni.* -És persze piát is kerítünk. Van kedved hozzá? *Megvárja öccse válaszát. Tényleg ideje lenne valahonnan pénzt, italt meg minden egyebet keríteni.*
-Hát ez meg hova megy? *Néz távolodó apja után. Fura módon a dezsavű érzése kerülgeti, de meg nem tudná mondani miért.* -Biztos szarni ment. *Gondolja és mondja, de mikor később sem jön vissza, már egészen másképp értékeli a helyzetet. Feláll és elindul ő is, csak épp nem apja után hanem testvére számszeríjáért. A két ebet gyorsan félrezavarja útjából, mordulnia sem kell csak dobbant és azok rögtön megértik a célzást. Felveszi a fegyvert és visszadobja Dargalnak. Közben kisöccse már kezd rájönni miért is tette le előbb a fegyverét. Elég idő telt el, hogy Gravak szavai érvényüket veszítsék.* -Elnézést amiért hülyére vettelek, de nem szeretek nyilakkal szemben állni. *Reméli, megbocsát neki, főleg miután a kellő szeszmennyiséggel kikúrálta félelemrohamából.
Bármerre is néz apját nem találja, nem érti hova is tűnhetett, hiszen Ante nem az a fajta kis termetű lény aki csak úgy eltűnhet bármelyik fa mögött. Nem kiállt utána. ~Ha elment hát elment, majd visszajön, ha akar.~ A város túl közel van. Arthenior most már nem csak veszélyes, kellemetlen és idegesítően emberi, tele páncélos idiótákkal, de szó szerint tiltott a számukra. Az óriás nyilván megint kipenderítené őket ha a városban járnának, a folyóparton történtek után ez a legkevesebb.*
-A család? *Gondolkozik el rajta, mert ma reggel még neki sem volt. Sokáig tart mire válaszol, szerencsére Gravak, ostobasága mellett rendelkezik a képességgel, hogy a világ rettentően bonyolult kérdéseit a saját szintjére butítsa le. A család lényege pedig a filozófia egyik legkorábbi alapkérdése amire a legnagyobb gondolkodók se kaptak választ.* -A család azt jelenti, hogy most mi verünk össze másokat. *Ennél értelmesebben nem tudná megfogalmazni.* -És persze piát is kerítünk. Van kedved hozzá? *Megvárja öccse válaszát. Tényleg ideje lenne valahonnan pénzt, italt meg minden egyebet keríteni.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7632-7651