Archívum - Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     

Kedves Kalandozó!

Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!

A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Piactér (új)
Kovácsműhely (új)
Erdőszéli tisztásSzántóföldek (új)
<< Előző oldal - Mostani oldal: 121 (2401. - 2420. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

2420. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-21 10:38:46
 ÚJ
>Nestar Erefiz avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1218
OOC üzenetek: 118

Játékstílus: Megfontolt

//Hófesztivál//

*Hajlik a gondolatra, hogy egy kevés időt magával töltsön nyugalomban, így vissza is tér lepihenni a szobrocskája mellé. Kissé felgyűlt a hó a leplén, úgyhogy arrébb is pakolja róla alkotófelszerelését és kis könyvét, hogy kirázhassa belőle a fölösleges anyagokat és így megfelelő pihenőhelyül szolgálhasson neki. A fesztivál nagyon lassan véget is ér, de neki mintha elszáguldott volna az idő. Sok lehetőséggel nem is élt, bár virtusából adódóan nehéz lett volna vennie a bátorságot például egy jégen csúszáshoz vagy Hógolyózáshoz. Végül még azt sem sikerült megtudakolnia, hogy ki nyerte az ottani csatát. De már elveti az ötletet, hogy megérdeklődje, nincs energiája szociális interakciók kezdésébe, inkább regenerálódik egy keveset könyve társas magányában. Kis leterített birodalmában nincs hely arra, hogy hátradőljék, a tretilnek meg mégsem fog támaszkodni, annál mégiscsak több munkát eszközölt bele, a szomszédos szobrot hasonló okokból nem kívánja támasztani. Kényelmetlen számára a hely és nincsen affinitása a könyvhöz sem, kissé talán untatja is, amit még nem hitt volna el, ha régebben történt volna ez vele. Le is dől pihenni, nézi a tiszta egyet, mint ahogy hajdanán tette egyszer, akkor még nem egyedül. Persze most még nem is látszanak a csillagok és a tömeg zaját sem kellett kizárnia fejéből ahhoz, hogy ily nyugodalomban legyen. A könyvet összecsukva maga mellé is rakja, majd a lepedőből vissza is hajt egy darabot, hogy a ráeső hótól megvédje. Majd egy gyengéd gondolatkísérletbe kezd, hogy az életében elkövetkező éles váltást valahogy elrendezze. Talán még egy italt is vennie kéne, de az előző se, fogyott el, sőt át sem fagyott, legfeljebb kissé hideg. Ezt a problémát jelenleg nem tudja, hogy orvosolhatná, mivel nem fog a hószobroknál tüzet rakni, már csak azért sem, mert mintha emlékezne arra, hogy pár éve egy tűzbaleset miatt korlátozva lettek volna a tűzrakási szabályok a fesztivál területén. Mondjuk leginkább csak ilyenkor érződik, hogy ez a kis világszelet is hozzátartozik a városhoz, egyébként nyugodt, békés, még őrt is alig találni rajta. Nem mintha zavarná a hirtelen megemelt közbiztonság, hiszen inkább érte van, mint ellene, csak érdekes a város határainak ily rugalmassága. Bár nem okozhat problémát, hiszen a városi arrogancia nem veszi sokba a külső területeket, könnyedén le lehet élni egy életet anélkül is, hogy akár egy piciny időre kilépjen valaki a város kapuján. Nestar tapasztalatból ismeri az érzést, hiszen maga is ilyen. Nem kell neki sok tér ahhoz, hogy a lehető legtöbbet hozza ki belőle, de a nagy helyeken könnyen elveszettnek érzi magát, hiszen a sok munka és változtatás alátemeti magának. Legfőképp ezért nem lesz képes arra, hogy egyszerűen csak átgázoljon a fesztiválon, mindent kipróbálva, mivel a felületes munkát kevesebbre értékeli, mint a semmit, mert könnyedén lehet káros is és nehezebb visszabontani azt, ami még jó belőle a sok ártalmas tényező között, megtisztítani tőle, majd a maradékot elhajítani. Legfőképp ez a problémája a kontárkodókkal is, hogy minden szó, amivel az emberek elméjét fertőzik, továbböröklődik szájhagyomány útján, így csak reménykedni lehet, hogy bizonyos tévhitek és babonák elmúlnak, nem marad ki beszélje. De ezért is van meg az a mondás is, hogy minden babonának van alapja. Csak néhánynak az, hogy az ember szereti kivetíteni a félelmeit és képet adni neki, de realitása a történeteknek semmilyen, csupán gyerekes szórakozás vagy éppen ijesztegetés. Ezen gondolatmenetét egy hideg vízcsepp szakítja meg, már nem is tudja honnét érkezett a hópelyhek közül ez a folyékony állapotú anyaga ennek a megfagyott vízsíknak. És már meg is feledkezett arról, hogy hol tartott, zavarodottan ül fel, körbetekintve, hátha a környezete kisegíti asszociációt nyújtva, de nem, így kénytelen újra visszadőlni és újabb gondolatfelhőt indítva meg.*

2419. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-21 09:52:34
 ÚJ
>Dyntina Danbur avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Megfontolt

//Hófesztivál//
//Jégen csúszás//

*Miután fenekével, majdhogy felborítja a hordót, meglepetten tapasztalja, hogy pontosan oda érkezett, ahova akart, szembe Burgath hadnaggyal. Ez lelkes vigyort csal a képére, az pedig még inkább, hogy szemmel láthatóan, vannak, akik meg akarják akadályozni, hogy a lány elérhesse a hadnagyot, vagy esetleg fordítva. Már , ami Dyntit illeti, most leginkább az az érzése, hogy a hadnagy szándékosan indult meg pont felé, s ez tetszik neki. Biztos benne, hogy cicázni fog a lánnyal, s, hogy ilyen könnyedén nem tudja megnyerni a versenyt, s bár szemei előtt ott ragyog a jutalom fénye, azért a játék önmaga mégis csak jobban érdekli.
Túl sok ideje nincs is felmérni a többiek helyzetét, annyit biztosra tud, hogy En jelenleg nem zavarja meg őt, ahogy a másik leányzó sem.
Burgath vigyorára, hasonló mosollyal reagál, s rá is harapna a szájára, ha nem tartana attól, hogy bármelyik pillanatban eleshet és leharaphatja, ami ártana csodálatos arcberendezésének.
Egy pillanatra lelassít, hogy ha szükség van rá, akkor könnyebben tudjon irányt váltani. Ezt meg is teszi. A hadnagy szemből érkezik, Amrod jobbról, aki így biztos megfogja akadályozni, hogy a vöröske összeütközhessen a fickóval és jót hemperegjenek a jégen. Ezért aztán, amint megfelelőnek találja az alkalmat, kitér balra, abban bízva, hogy a hadnagy is nagyjából ebbe az irányba fog fordulni, hogy elkerülje az elf férfit, és kissé nagyobb sebességre kapcsol. Ha szükség lesz rá, és a könnyűléptű elf mégis az útjába kerül valami úton módon, akkor jó szokásához híven, igyekszik majd ellökni őt, hogy a hegyesfülü is megtapasztalja, hogy a jég nem csak fehér és csúszós, de kellőképpen hideg is. Valamint, hogy senki sem kerülhet a vörös és prédája közé.*

2418. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-21 08:56:49
 ÚJ
>Kaiyko Di'Arie avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 370
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Megfontolt

//Hófesztivál//
//Jégen csúszás//

*A hadnagy igen magabiztosnak tűnik. Kaiyko ezét óvatosan cserkel, mert ahogy elnézi, a préda korcsolyában szerzett rutinja talán mindőjüket maga mögött hagyja. Ha valahogy sikerül elkapni, a legvalószínűbb, hogy sarokba szorítva, mintsem utolérve őt.
Hamar áttekinti hát a pályát és oldalra pillantva, mintha a fehér hajú leányzó is inkább ezt a taktikát fontolgatná.
A vörös teremtés talán nagyjából zárja azt a sarkot, talán még az Amrod indulási helye felőli nagyobb rést is a szalmabála felől. Az elf a középső bála és a gerenda közti menekülőutat.
Kaiyko nem iramodik neki. Nem csúszik sokkal messzebb, csak egy kicsit megközelíti a szemben lévő szalmabála sarkát, ami hozzá a legközelebb esik. Ha a hadnagy jobbra térne ki a vörös elől, így el tudja zárni az útját, s ha hátraarcot csinálna, még akkor is utána eredhet. Persze akkor Amrod és a félvér lány zárná az utat a préda előtt.
Van egy olyan érzése, hogy a hadnagy a vörös felé igyekszik majd utat találni, hisz ahogy elnézi, hármójuk közül talán ő veszi a legkevésbé komolyan a dolgot. Úgy játszik, olyan felszabadult szertelenséggel, mint egy gyermek. Elgondolkodtató. Hiszen pont ő magyarázta még az imént az elfnek, hogy mindez csak mulatság, semmi több, mégis megtervezi minden mozdulatát, kombinál és taktikázik, mintha hadászati lépésekben gondolkodna vagy egy veszélyes vad befogásán ügyködő fővadász felelősségteljes szerepét viselné. Irigyli azt a leányt. A felhőtlen szenvedélyért, amivel az üldözésbe veti magát.
Azért oda-odapillant az elfre, hátha van valami jó ötlete és jelezne neki. De persze az is érdekli, miként veszi a férfi a játék kihívását. Egyelőre elég komolynak tűnik ő is, de csak remélni tudja, hogy lassan őt is magával ragadja majd az önfeledtség. Azért ha Amrod reá tekintene, küld felé egy széles, biztató mosolyt.*

2417. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-20 21:28:01
 ÚJ
>Zaranir Kharasnar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Megfontolt

//Hófesztivál//

//Kalózkaland//

//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//

*Érzékeli a vadállat, hogy a préda a kritikus pillanatban menekülni kíván és kegyelten megtorlás alá veszi. Hüvelykujjait már bele is mélyeszti, hogy tiszta terepet biztosítson annak, amit odabent megtalálni akar. És megtalálta, majd fogai közé is szorította. Már mozdulhat a nő, minden miliméterével csak feszítene a helyzeten és magát stimulálná. Ez jár a csalóknak. Heves orrlégzése forró levegőjével égeti a nőstényt és körmeit is belemélyeszti érzékeny pontjának legbelsejébe. Kettő dolgot tehet, vagy enged és most már elsőként enged, vagy tűri a további fájdalmakat is, amikkel Zaranir büntetné viselkedéséért és már lehet, hogy nem az érzékiség keretein belül.

Miután felkeltek és maga is lecsillapodott, elsőként akarnak valamit mondani, de újra előveti az érzés, sajnálatosan a rosszabbik fajtából és maga mellé hányik. Ezzel az elméjét bitorló vadállat meg is hal, legalábbis a következő italozásig. Egy pillanatra homályosabban is lát, hiszen gyomortartalma nem maradt, majd az érkező fájdalom végül észhez téríti. Pár levegővétel múlva már kissé fázni is kezd.
~Ja igen, be kéne gombolkozni.~
Nad felé néz, de még nincs energiája számonkérni rajta azt, miért hagyta, hogy lerészegítse magát, bár jelenleg most nagyon kevéshez lenne. Ismerte, hogy milyen lesz ittasan. Megtörli a száját kissé egy a zsebéből előkotort ronggyal, amit el is dob.*
-Enni kéne valamit.

2416. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-20 21:24:40
 ÚJ
>Rhenamys Natarran avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 42

Játékstílus: Vakmerő

//Hófesztivál//
//Szánkóverseny//

*Elég meredeken indul a pálya, nem is csoda, ha először sarkával fékez egy picit, még ha ezzel le is marad a többiektől. Azért mégis csak jó dolog, ha túléli, nemde? Attól viszont mégsem kell félnie, hogy kirepül a pályáról, ugyanis hóból épült falak zárják körbe a szánkók sávjait, azért ez megnyugtató. ÉS ismét elcsodálkozik azon, hogy mennyi munka lehetett ezt létrehozni, mennyi mindenre kellett figyelni, még ha ezt mágiával is hozták össze. Jobban belegondolva, mekkora hatalommal bíró varázslók kellettek ahhoz, hogy ennyi havat teremtsenek és formázzanak. N ez az, amibe inkább nem gondolna bele, egy olyan egyszerű, jelentéktelen kis személy inkább ne bolygassa a kinek mekkora hatalma van kérdéskört.
Erre azonban ideje sem lenne, hiszen érkezik az első kanyar. Valaki nagyon kedvelheti odafent, vagy mégis akadnak még jól működő ösztönei, mert kicsit balra kezdi el terelni a szánkót, és láss csodát, a hócső (jé, még ilyet is építettek) balra kanyarodik, így zökkenő mentesen veszi az első kanyart. Mivel a gyorsasághoz, mármint ahhoz, hogy száguld a havon, kezd hozzászokni, sarkait visszaemeli a szán talpára, hogy ne akadályozzák tovább a haladását. Sőt, elmegy egészen addig, hogy picit még előre is dől, hogy kapjon még egy kis sebességet, hátha be tud hozni valamit a lemaradásán (mert abban biztos, hogy lemaradt). Szíve a torkában dobog olyan erővel, mintha óriások vernék hatalmas dobokat, ám ez már nem csak a félelemtől van így, az adrenalin löket meghozta az izgalmat is, amikor a veszély már nem valami fenyegető dolog, hanem kellemesen borzongatja az embert.
A következő kanyarhoz közeledve ezúttal jobbra kezd el manőverezni, hátha megint szerencséje lesz.*

2415. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-20 21:05:51
 ÚJ
>Nadae Eilwen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Megfontolt

//Hófesztivál//
//Kalózkaland//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//

*A forró nedv, rögtön bizonyságul szolgál, arra, hogy igen jó helyen jár, gyengeség útjának keresésében. Már mindketten vágyaik határait mardossák, s ezt igyekeznek is mindketten felgyorsítani. Az emelkedésre, csak egy sátáni vigyort enged arcára kúszni, s emelkedik ő is, így könnyebb helyzetben tud játékszerével játszani, s hogy még jobban bevehesse az ostrom erődöt, immár nem csak a nyelvét tudja használni. A morgás csak még jobban ösztökéli játékára, hogy már saját magáról el is feledkezik. Ez csak néhány kósza másodpercre történik meg, a férfi rögtön emlékezteti, pillanatnyi meglepődöttsége után. Saját lendületéből visszavesz, néhány, immár hangosabb sóhajtás keretéig, majd nem marad adós. Felveszi Zara ütemét, hogy a végkifejlet pillanatában kiaraszoljon a férfi alól, bárhogy próbálná is visszatartani. Csak néhány centire távolodik el, hogy immár teljes testével zuhanjon a hóba, hagyva, hogy testét lehűtse, a fehér természeti képződmény, haját, ruháját átáztatva. Hangosan kapja a levegőt, majd lábait összezárva, ül fel, s húzza fel térdeit is. Könyökét térdére engedi, s tenyerébe engedi állát. Valami frappáns beszóláson töri a fejét, de rá kell jönnie, hogy erre egyelőre még képtelen. Összehúzott szemekkel figyeli az előtte lévő férfit, s szíve szerint, kellőleg meg is rúgná. Ha már gondolataiban elképzelte a jelenetet, hát, meg is cselekszik, s egyik lábával Zara felé rúg.*

2414. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-20 20:30:11
 ÚJ
>Zaranir Kharasnar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Megfontolt

//Hófesztivál//

//Kalózkaland//

//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//

*Zaranirt váratlanul érte a nő heves visszatérése a játszmába, egyszerűen túl váratlanul, egy pillanatra mintha nyüszítő hangot is adna, majd Nad egy égető foltot érezte bőrén. Ez persze nem a vég, de majdnem és sikerült megtalálni azt, amire Zaranir érzékeny. Fel is kell emelkednie, mert ha nem tud mély levegőt venni, félő hogy a végén elborulna a tudata egy gyengéd pillanatra. És a legrosszabb, hogy ebből már a nő is tudja, hogy mily gyengeségére talált rá.*
~Nem igaz, hogy még egy percig nem bírta volna ki tétlen.~
*Csak meg megérintgeti nemes szervét a nő, bármennyire imponáló neki játéka, reméli hogy csak azért, mert égeti nyelvét a vessző. Gyengéd dorombolásainak a nőnek egy vad morgással válaszol, most már tényleg mindent bele kell vetnie. Hiszen hiába cicus a cicus, ha a tigrissel kerül szembe. És már mindent belead. Borostái ezer tüskeként használnak ki minden pillanatot arra, hogy apró ingereket juttassanak a nőnek és újra képbe kerülnek a fogak. Már a kegyelemnek nyoma sincsen, sem a kezeiben, sem a szájában és bár a nő nem látja, de a szemében sem. Minden fájdalmat fel fog szabadítani, hogy kéjbe váltsa át, mielőtt a partnere még tovább fejlődne technikájában és mielőtt... de eddig már nem jut el, már csak megvadult ösztönlényként van jelen kettejük kéjelgésében.*

2413. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-20 19:58:02
 ÚJ
>Moonxylwery Dwirinthalen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107

Játékstílus: Megfontolt

//Hófesztivál//
//Szánkóverseny//

* Mindig az indulás a legnehezebb, az utolsó előtti másodpercek telnek a leglassabban és akkor kaparja a torkát a félelem is leginkább.
Abban a pillanatban amint a rajtot jelző tűzláng a magasba emelkedik, minden eltűnik egyszerre és jóformán marad a tiszta, egyszerű, felülmúlhatatlan eufória.
A szánkó hirtelen gyorsul, a falak megnyugtatják, talán csak az zavarja meg egy kicsit, hogy úgy emlékezett vagy inkább csak azt sejtette, hogy jobbra kell fordulnia. Most a lábát féltve emeli meg egy kicsit amint teljes lendülettel felszalad a pályát szegélyező falra majd már rántja is egy kicsit a zsinórt a másik irányba na meg a súlyát is úgy helyezi, hogy óvatosan de vissza forduljon a téves irányból, már amennyire óvatosan ezt meg lehet tenni ilyen száguldás mellett.
Félig hátradől, lábai már nincsenek a havon, semmi értelme, úgy sem igazán képes irányítani a szánkót, inkább élvezi az ég jeges kékjét, a szél süvöltését. Arcára mosoly rajzolódik ki miközben most úgy próbál helyezkedni, hogy a szánkó balra forduljon.
Ilyen elsöprő élményben még nem volt része. Csodálatos. A félelemnek már nyomát sem érzi szívében. Teljesen átadta magát a végtelennek tűnő száguldásnak.*


2412. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-20 19:11:42
 ÚJ
>Nadae Eilwen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Megfontolt

//Hófesztivál//
//Kalózkaland//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//

*Társalgásukat rövid úton zárják le, lévén, hogy partnere nem válaszol a provokációira. Nincs is most arra szüksége, hisz jobb dolgaik is vannak. Beszélni, ráérnek később is, ez nem az a pillanat. Szavak amúgy sem tudnák elhagyni vérvörös ajkait, csak halk nyögések, s mélyről felszakadó sóhajtások. Vágyai fokozódását Zara folyamatosan fokozza. Mikor már azt hihetné, hogy ennél jobban már nem tudná élvezni, ám mindig van valami apró érintés, ami felpezsdíti érzékeit. Így nem is lehet hibáztatni, ha önzővé változik. Mindig a saját érdekeit tartja szem előtt, s nincs ez másként az intim kapcsolatokban sem. Ha érzi, hogy egyre jobb és jobb lesz számára, kész elfeledkezni mindenről, mi körülötte van, még arról is, aki a gyönyört okozza, s csak átadja magát a mámornak.
A férfi vad, erőteljes, oly régóta vágyott indulatait érzi, gerincébe villámok háborúja kezdődik el. Kissé megemelkedik fektében, ahogy, még mindig halk, ám egyre erősödő sikítások sorozatai hagyják el ajkait. Néha fogaival beléjük harap, ilyenkor csak magába fojtott sikolyok vélhetőek felfedezni. Mellkasa egyre szaporábban jár fel, alá, s lassan elérkezik az a pont, amikor a férfit, teljes valójában kívánni akarja. Ám ha ez el is jönne, kényeztetését, nem adná fel, holmi pár perces hóbortért. Tetszetős számára a helyzet, s képes lenne ezt újra és újra, elölről számtalanszor végigjátszani.
A keblénél érzett melegség nem hozza zavarba, mi több. Szemeit apróra nyitja, s elhomályosult, kéjtől átitatott tekintettel néz Zarára. Nem illetődik meg, hanem fokozza a másik élvezetét, tudván, hogy ez számára is örömteli lesz. Kebleit két oldalról fogja meg, hogy azokat egymáshoz szorítsa, s adottságai ehhez bőven elegendőek.
De itt nem áll meg tudománya. Kissé megemelkedve, mikor már legvégsőbb határainál jár, nyelvével óvatosan érinti meg, a kebleinek adott ajándékot, majd mint egy szomjas cirmos, ismételgeti mozdulatait, ahogy csak testhelyzete engedi, egészen a legvégsőkig. Halk doromboló morgása, folyamatosan erősödik, de a várva várt sikolyt, a férfi nem kaphatja meg. Nem itt és nem most.*

A hozzászólás írója (Nadae Eilwen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.20 19:42:19

2411. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-20 18:55:55
 ÚJ
>Plevaen Kadar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26

Játékstílus: Vakmerő

//Hófesztivál//
//Szánkóverseny//

*Az elhangzó szavak ismét próbára teszik a jelentkezők bátorságát és józan eszét, és a józan ész veszt. A felajánlott zsákot egy fél pillanatig gyanakodva figyeli, aztán leadja a tegeznyi mérgezett nyilat, verseny közben amúgy is csak kiszóródnának, aztán az íjat is melléjük teszi, hisz lövedékek nélkül nem sokra megy vele. A kardot és a hüvelyét azonban köszöni, megtartja talán még hasznos lehet ha fékezni vagy lökni kell a szánt és a plusz súly is jól jöhet.
A pálya több meglepetést is tartalmaz. Nagy kő esik le a szívéről mikor meglátja a pályát körülvevő nagy hófalakat.* ~Itt aztán nem fogok kisiklani.~ *Még élvezné is ha lenne rá ideje a nagy száguldásban. A kanyar helyszínére ráadásul egyfajta csövet építettek az alkotók méghozzá hóból. Nem tudja, hogy bírták ezt ennyi idő alatt összehozni, szinte biztosan mágia műve ahogy a hó és a startot jelző lángcsóva is. Elég gyorsan indult ám az első kanyarnál hibázott, noha ezt már előre sejtette. Jobbra vonja a szánt miközben az alagút balra ível így komoly időt veszít, de legalább versenyben maradt. Nem hajtja jobban a járművet, bármivel is próbálná lökni magát a talaj úgyis gyorsabb és inkább csak lelassítaná. Amennyire tud a szánkóhoz tapad és minden erejével kapaszkodik. Ugyan a falak miatt nem látja a többi játékost, meg ideje sincs velük foglalkozni, azért reméli nem került e miatt a mezőny végére. Ismét egy jobb kanyarra készül, talán ezúttal sikerül is bevennie.*

2410. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-20 18:41:57
 ÚJ
>Zaranir Kharasnar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Megfontolt

//Hófesztivál//

//Kalózkaland//

//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//

*Rossz szándéka mindig van, főleg amíg az ittasság ilyen ritka állapotában leledzik.*
~Szóval hamarabb?~
*Marad meg benne a gondolat. Nem éppen arra gondolt, amikor az ajánlatot tette, mint amit a nő csinál, de végül is... nincs ellenére így sem.
Midőn játszadozásai által érzékeli, hogy a nő már a határait feszegeti, gyorsan előtör belőle újra az indulat, hogy még egy sikolyt ki fog szedni a nőből és ehhez támadásba is lendül. Megnyitva kezeivel kissé az utat falánkságának, ujjait mélyen belenyomva a másik bőrébe, majd mohón falatozik is, a nő sikolya után epekedve. Persze ha meg is kapná, nem fog megállni, sőt, ezzel lesz bizonyos abban, még vadabbul kell küzdenie, hogy a legtöbbet hozhassa ki a helyzetből. Bármennyit is bír a másik, mindent megtesz, hogy ezt a küszöböt a legnagyobb vérmességgel gázolja át. Nem tervez felnézni, így társalogni sem, különleges feladata szinte teljesen leköti. Amíg a nő a földbe kapaszkodik, Zaranir alattomos próbálkozása eredményeként jól ismert forróságot érezhet keble között, jobbra-balra dülöngélve játszadozván velük. Ha már így elhanyagolta a másik, akkor ő majd talál ki magának egy kis szórakozást rajta. Már megint alkut szegett ezzel a kapitánya, de sosem lesz ilyen élvezetes a büntetése számukra, mint most. Mohó, kapzsi és buja büntetés. *

2409. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-20 18:41:04
 ÚJ
>Organthela Freyai avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69

Játékstílus: Megfontolt

//Aravae Mithraniel//

*Bátyjára, dicséretére, csak mosolyogva hajtja le fejét. Nem tehet róla, helyette is mindig ő illetődik meg, ha magasztalás hall. Így viszont, szőke fürtjei, arcába hullik, amit néhány gyors mozdulattal, füle mögé helyezi őket. Ám a kósza tincsek, nem és nem akarnak megmaradni, a reájuk testált helyen, így egy szinte folyamatos, ördögi körforgást hajthatna vége, ha fejét, mindvégig lent tartaná.*
- Valóban bátyám bölcs elf, ezért is tisztelik vezetőként kicsin közösségünkben. Rengeteget tanultam tőle szeretetről, megértésről és alázatról. *Még ha nem is maradt meg minden a fejében, s sokszor nem úgy viselkedik, mint ahogy azt Gaear elvárná tőle. Hisz akkor, most sem itt ülne a tisztáson, hanem otthon, nővére mellett.* - Számomra az élet értéke, legyen az állaté, vagy növényé fontosnak tartom.
*Mosolyodik el, s csak helyeslően bólint, a leány szavaira. Ő maga is e képen gondolkodik. Kevés hozzá hasonló személlyel találkozott útja során, de úgy néz ki, hogy a tisztáson, mindig szerencsés lényekkel hozza össze őket a sors.
Ám mosolya nem tart sokáig. Arca sápadtsága, szinte fokozhatatlan, mintha nem lenne vége. Arca, hirtelen süpped be, s mintha néhány évet öregedne is, a hír hallatán. A barna hajú szépség első reakciója, csak még tovább fokozza aggodalmát.
Egy nehéz, apró bólintással válaszol csak, hogy az apját Aradhelnek hívják. Nagyot nyelve, várja a legszörnyűbb hírt, amit gyermek csak kaphat, a távollévő otthonából. Ám a további csengő szavakra, belőle is mély sóhajt hallat. Azonnal megkönnyebbül, hogy nem apja hírét kell hallania, s kezeivel Aravae kezei után nyúl.*
- El sem tudod képzelni, mekkora kő esett le a szívemről, szavaid hallatán. *Szorítja meg kezeit is, kedvesen mosolyogva rá. Színe is szép lassan, s fokozatosan visszatér. De a második név hallatán, szájait lebittyeszti. Kezei kicsúsznak a leány kezei közül, hogy térdeire simítsa őket.* - Oenel? Ez biztos? *Kérdezz vissza, habár meglehet, hogy a leány, immár bizonyossággal mondja.* - Ő az apai nagybátyám.
*Adja rövid, s tömör válaszát. Évet óta nem hallott felőle, de mindig is kedves emlékei fűzték az öreghez. Ő általa is ismerte meg, gyermekkorában Nilynnt. Egy halvány, szomorkás mosoly húzódik meg szája szegletében.*
- A halál a természet rendje szerint való. Mindenkinek meg van szabva az ideje, így mikor az eljön, nem a veszteséget kell néznünk, hanem azt a szerencsét, és sok szép emléket, amit maga mögött hagyott hátra.
*Bölcselkedik immár ő, apró mosollyal az arcán. Szavait ténylegesen komolyan gondolja, ezért is tudja, a halálokat oly könnyedebben feldolgozni. Már, amit a régi időkben gondolt.*
- Thilgorban? *Ismétli meg a nevet.* - Tudom, hogy merre található. Oenel, egyszer elvitt oda, de csak átutazóban maradtunk. Igazán szép vidék, rögtön megnyerte tetszésemet.
*Mosolyodik el. Így már biztosra veheti, hogy ismeri a kék szemű leány atyját, hisz akkor nála jártak. Ő csak csendesen, ámulatba ejtően, szinte tátott szájjal nézte a két, nemes és büszke elfet. Azt az emléket, sose felejti el, hiszen akkor határozta el, hogy ő maga is olyan akar lenni mint ők. Ám élete rengeteget változott azóta, de azt a hiú ábrándot, sose kívánja elfelejteni.
A könyveket hálás szívvel veszi át, s tincseit újra, s újra a fölé mögé utasítva lapozgatja őket. A kérdés válaszolásának erejéig felemeli fejét.*
- Igen. Egy… erdei állat csúnyán megsértette a karját. Komoly vérveszteséget szenvedett, amíg beértünk a városba. Ott egyből a templomba kívánt menni, ez volt tegnap éjszaka. Akkor felajánlottam az ottani szerzeteseknek a segítségem, s kijöttem ide, hogy gyógynövényeket keressek. De a sötétben nehezen tudtam beazonosítani őket, s az álom is elnyomott. Semmi kétség, hogy már ellátták a sebeit, de szeretnék én is tenni érte valamit.
*Adja, hosszú, ám kielégítő válaszát, hogy igazándiból mit is keres.*
- Esetleg tudnál nekem ebben tanácsot adni? Otthon, ez a könyv nékünk is megvan, ám inkább nővérem tudja érdemben használni. Sose tudott megfogni a gyógynövények világa, ám mióta eljöttem otthonról, rengeteg dolog rémlik fel, ami hasznomra vált. De mégis, talán egy nálam szakértőbb segítségére jobban bíznék támaszkodni.
*Mosolyodik el kedvesen, s a könyvre sem nézve, kezei automatikusan mozognak, s lapozza.*

2408. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-20 17:43:43
 ÚJ
>Nadae Eilwen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Megfontolt

//Hófesztivál//
//Kalózkaland//
//A hozzászólas 16+ jeleneteket tartalmaz//

*A férfi hirtelen váltott mosolyát nem tudja hova tenni. Vágyai közepette szemöldökeit összehúzza, s gyanús tekintettel szemléli rossz szándékot sejtve - ha eddig nem lett volna ilyen érzése, most kialakul benne.
A füléhez hajoló Zara szavaira elneveti magát újból. *
- Úgyis hamarabb adnád fel. *Közli huncut mosollyal az arcán.* - De legyen hát, napoljuk át, ha egyszer "megszerzed" a hajódat, majd felavatjuk.
*A nyelv érintésére, megrázkódik a férfi alatt, de nincs ellenére az érzes. Halk nyögések alatt kezei szinte azonnal munkához is látnak. Ahogy fokozódik vágya, vére is hevesebb forr, s érzi a közelgő, végső gyönyört, úgy gyorsítja fel kezei munkáját.*
- Egy hajón jobban hallatnám sikolyom, de üsse kő, jelenleg jó az erdő is.
*Sóhajtja kéje tetőfokán. Érzi hogy nincs már számára sok, de ameddig tudja csak elhúzza a végkifejletett. Ez nehezére esik, hisz Zara megtalálta testének leggyengébb pontját, újra. Ha a férfi ismét fölé hajolna halk nyögések s sóhajtozás között fogaival a nyakába már, majd gyengéden az ádámcsutkáját támadja be.
Kezeivel a földbe markol, de csak a hóba tud kapaszkodni, felsőteste enyhén megemelkedik, míg vállait a földhöz szorítja. Fejét hátra dönti, miközben ajkaiba harapva próbálja visszafogni kitörni készülő sikolyát.*

2407. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-20 14:26:13
 ÚJ
>Enrakhala Nieth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Hófesztivál//
//Jégen csúszás//

*Utolsóként indul meg, nem mintha lustulni akarna, de így már van némi támpontja. Meg is indul, immár nem tettetve, hogy a legkisebb széllökésre is hanyatt esne. Meglepően fürgén indul meg korábbi kis műsorát látva, térdei rogyasztva a súlypontját folyamatosan mélyen tartva indul meg ő is.
A hadnagy Dynti felé indult meg, ami jó, de van egy olyan érzése, hogy könnyedén ki fog manőverezni onnan a szökevény. Jó maga elsőként a hordót célozza meg, igyekszik takarásban maradni, vagy legalábbis ne feltétlenül szúrja ki őt azonnal a hadnagy. Közben a hegyesfülű is megiramodik, a gerenda alatt (vagy megkerülve azt), mintha az élete árán is a Vörös és a célszemély közé akarna férkőzni. Végül is, ez egy verseny, és számít a gyorsaság. És mégis, ő meg inkább marad az alattomos taktikáknál. Dynti a pálya túlsó fele felől érkezik, az elf már alulról hajkurássza a hadnagyot, a negyed versenyző pedig felülről várható. Ő pedig eldöntötte, hol fog várakozni. A hordónál tartott szusszanásnyi helyzetfelmérés után a szalma bála páros alsó sarkát célozza meg, reményei szerint ezzel elzárva a legnagyobb menekülési útvonalat a hadnagy elől. Aztán majd meglátja, mi sül ki ebből, elvégre a kis bemutató alapján az űzött vadat nem kell félteni a jeges pályán, ő köszöni szépen, remekül manőverezik rajta.*

2406. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-20 11:38:48
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 80

Játékstílus: Szelíd

//Hófesztivál//
//Szánkóverseny//

//Jelentkezés//

*Úgy néz ki, hogy a sötételf férfinak nem kell sokáig várnia, hiszen az újbóli felszólításra egy páros lép elő, hogy ők is kipróbálnák. Az asztal mögött álló férfi nagy örömmel fogadja őket, hiszen nem hiába lett megépítve a hatalmas pálya.*
-Nagyon örülök, hogy még vannak bátor személyek. *köszönti a párost a férfit.*
*Még párszor elkiáltja magát, hátha lesznek még olyan bátor személyek, akik próbára teszik magukat, de többen nem jelentkeznek. Így amikor elérkezettnek érzi az időt, akkor a trióhoz lép.*
-Maguk rettentően bátrak. *dicséri meg őket.* Én nem mernék lecsúszni rajta, bár én már láttam a pályát. A felszerelésüket hagyják itt nyugodtan, fent csak akadályozná önöket.
*Ha valamelyikük leadja, akkor egy zsákot vesz elő, s abba helyezik bele az adott személy holmijait, majd egy pergamentett tűz mellé, hogy kinek a tulajdona. Végül átadja az egyik őrnek megőrzésre.*
-Sok szerencsét kívánok önöknek! *engedi útjára a triót.*

//Rajt//

*A hosszú lépcsőzésért a látvány kárpótolja a három versenyzőt, hiszen nem sokszor adatik meg, hogy a hófödte fák tetejét felülről láthatják. Hófödte fák, ameddig a szem ellát. A másik irányba pedig Arthenior látképe terül el alattuk, s a távolban a templom tornya látszódik.*
-Üdvözletem. *köszönti a férfi aki egy elfüggönyözött rész mellet áll. A függöny előtt öt szánkó van előkészítve, s a öt jéggel borított keskeny sávok, ahonnét indulhatnak a versenyzők. Amint a versenyzők készen állnak, a férfi elhúzza a függönyt, hogy megláthassák a pályát. Valójában nem sokat látnak a pályából, mivel meredek leejtővel kezdődik nem sokkal az állványon túl. Az öt pálya szorosan egymás mellet halad, egy alacsony hó válaszfallal elválasztva egymástól a versenyzőket.
A férfi megvárja, hogy mind a hárman elhelyezkedjenek a szánkókon, s csak utána kezd el vissza felé számolni.*
-Három! Kettő! Egy! Rajt! *kiáltja miközben a jobb kezét feltartva az újából lángoszlop csapódik fel, hogy a lentiek is tudják. Elindult a verseny.*
*Plevaen hihetetlen gyorsasággal indul meg a rajtnál nem törődve a veszéllyel, így ő bukik alá először a széthúzott függöny mögött, Moonxylwery kisasszony szinte csak pillanatokkal marad le mögötte, végül Rhenamys is bele kezed az eszelő száguldásba. Igaz, hogy Rhenamys lassabban indul, de talán a megfontoltsága fogja megmenteni az életét.*

//1 kanyar//

//Plevaen Kadar; Moonxylwery Dwirinthalen//

*A rajtvonal mögötti hirtelen meredek leejtő az amúgy is gyors kezdést még gyorsabb sebességre sarkalja. Ugyan akkor a közel negyvenöt fokos leejtő irányíthatatlanná teszi a szánkót, s a kanyarhoz felfoghatatlan időn belül érkeznek meg. Valamiért a kanyarban mind a két oldalt magasabb fal van, mint az egyenes részen, szinte teljesen össze éra fejük felett, akár egy cső. Valószínűleg azért, hogy ne essenek ki. Mind a ketten úgy készültek, hogy jobb oldalra kormányozzák a szánkót, de balszerencséjükre a pálya erős bal kanyart vesz, így őket a pálya fala kényszeríti a helyes irányba, miközben kissé felcsúsznak az oldal falra. A spirál végén hiába is könnyebbülnek meg, máris készülniük kell a következő kanyarra.*

//Rhenamys Natarran //

*A lassabb rajt elég időt ad a lánynak, hogy időben felmérje az előtte álló kanyart, így a képes anélkül végighaladnia a spirálon, hogy felcsúszna a falra. A rajtnál ugyan lemaradt a többiektől, de amint kiér a spirálból látja, hogy már majdnem utol is érte a másik kettőt. De nincs sok ideje az örömködésre, hiszen még négy kanyarulat van még előtte.*

2405. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-20 10:16:49
 ÚJ
>Meishannah Erynath avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Megfontolt

//Hófesztivál//
//És... //

*Nem sietteti a kolosszust, időt hagy neki, hogy gondolatait összeszedje, hogy annyit és akképp válaszoljon, amennyit, és ahogyan a tudtára kíván hozni.*
*Megosztani vele... Különös szó, ám csak egy szívdobbanást ízleli...*
*Figyel hát, vajon mi bukik a felszínre, vajon lesz-e bármi, amit előcsalogat a kérdése. S lám, pillantásával engedelmesen követi a férfi intését, hogy újra szemlélője legyen a lüktetésnek. Nehezére is esett a feltételezés, hogy a Nap Fia kevesebbre tartsa magát, de említett irigylése valami olyan elégedetlenséget formált, amit ráadásul magával szemben állított, hogy akaratlanul is félregondolt.*
*Figyelmét azonban hamarost kéri vissza a kolosszus, mikor felé fordul, a jelenés is a folytatásra várakozón tekint fel rá, a maga időtlen nyugalmában.*
- Megértem.
*Egyetlen szó a felelet rá, s az is várat magára, mintha többször és minden aspektusában végiglapozta volna a kolosszus szavait.*
- De nem létezik szabadság. Feleslegesen kívánod *minden szava érzelemmentes kinyilatkoztatás, száraz tény.*
*A világ diszciplínájában számtalan gát és határ vet gáncsot a léleknek, mely nem tűri, hogy szabad akaratában bárki avagy bármi akadályt vessen elé. Ilyen, vagy olyan mód, de mindannyian határok közt mozognak. Van, aki saját maga épít.*
- És talán ez az, amit még csak itt tudsz *emeli kézfejét, hogy alig a kolosszus mellkasának közepére simítsa, tán tudatlan, pont a havasi oroszlán ketrecére.*
~…de el nem fogadsz.~
*Kezét - épp ahogy emelte - olyan finoman húzza vissza. Nem jön zavarba a szavaktól, lusta pillantása töri meg csupán a hosszú szívdobbanásokig tartó csöndet, míg a köd az aranyos fényben fürdik.
Úgy illik?
Fizessen?
Titokkal?*
- Talán, egyszer *futó, élettelen rebbenésnyi az a mosoly, ami a sápadtan buja ajkakon ível a vértelennel szemközt.* - Az illem béklyó, amit az enyéim s én magam sem viselek önként.
*A tekintete nem hideg, mindössze az álmos köd adhat csalóka következtetésre okot. Ha eloszlik, s szeme ezüstje felvillan... már úgy is mindegy.*
- Tiszteletben tartom a szavaid, Nap Fia. Nem áll módomban felhasználni ellened s ha úgy érzed, válaszoddal fegyvert adtál kezembe, kérj, s eldobom, elfeledem...
*Nem köt "üzletet" feltételek tisztázása nélkül, s az "illem" sem olyan, amit ne vethetne le önkényesen. A saját szabályai és határai határozzák meg cselekedeteit s csak ritkán… nagyon ritkán mások. Tulajdonképpen ez az utolsó, amit "megtűr".*
- S honnan gondolod, hogy nekem titkaim lennének?
*Most először festi szórakozottság félmosolyát, s ahogy finoman félre dönti fejét, szinte már valóban az.*

2404. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-20 08:50:20
 ÚJ
>Amrod Galabrien avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Hófesztivál//
//Jégen csúszás//
//Amrod Galabrien - Kaiyko Di'Arie//

*A terv egyszerű, megpróbálják ketten becserkészni a hadnagyot, hogy kettőjük közül az egyik biztosan elkaphassa, és megnyerhesse a versenyt. A könnyűléptű kurtán biccent Kaiyko szavaira, majd elhelyezkedik a helyén és a verseny elkezdődik.
Hogy a felemás szemű legyen a „legagresszívebb”, eléggé túlzás, de valóban ő az első, aki a hadnagy felé veszi az irányt és a pályát nézve a legjobb helyen kezdett, neki a legkönnyebb az útja a célpontig. Csak el egy hordó mellett és végig egy gerenda mentén, oda, ahonnan a hadnagy most ellöki magát és Kaiyko felé csúszik. A lány is megindul felé, amikor a hadnagy egy fordulattal Dyntina felé kanyarodik.
Az ellenfél társa, Enrakhala eléggé kiszorított helyzetben lehet, előtte még áll egy hordó és két szalmabála, ráadásul a handnagy éppen távolodik tőle.
Amikor a könnyűléptű látja, hogy célpontja elkanyarodik jobbra, el Kaiyko elől, azonnal módosít mozgásán és belekapaszkodik a gerendába, hogy – ha lehetséges – átbújjon alatta, így időt és utat spórol meg, nem kell végigszánkáznia a mentén.
HA sikerül, egy pillanatra megkapaszkodik újra a gerendában a túloldalon, majd azonnal el is löki magát tőle, talán egy kis kezdeti lendületre téve szert, hogy a Dyntia felé igyekvő hadnagy után vesse magát.
Ha jól tervezett, akko a hadnagy éppen a három hordó és a három versenyző - balról a hosszúéletű, jobbról Kaiyko és szemből Dyntia – határolta területbe ér éppen. A hordók között pedig áll két gerenda és egy szalmabála.
Nem érzi úgy, hogy a hadnagy csapdába esett volna, de elég előnyös a helyzetük, már csak azt kell kitalálni, hogyan fogják meg a csúszós jégen igencsak magabiztosan mozgó Burgath hadnagyot.*

2403. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-20 00:14:36
 ÚJ
>Zaranir Kharasnar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Megfontolt

//Hófesztivál//

//Kalózkaland//

//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//

*Mosolyát már nem vedli le, barátságosan tekint rajta végig a ~Hát mit kezdjek veled~ nézésével, majd aztán el is dönti. Végül csak alul kezdi el nem oly régről megszokott játszadozását, hogy frissen tartja a nőstényt, amíg egy érdekes ajánlattal áll elő, mélyen a fülébe súgva.*
-Nem fogok meghátrálni, s ahogy nézem te sem. Mi lenne, ha bejelentenénk egy celebrális döntetlen, és mindketten méltóképp zárnák le egymásnak ezt a csodálatos alkalmat.
*Majd nyelvével elkezd a nő fülében játszadozni és ezzel szinkronban kezd meg alul dolgozni, hogy bizonyosan ne értse félre. Hiszen ezzel végül is egyikük sem szegi meg azt, amit felfogadott és mégis elnyerhetik a gyönyört. Persze csak akkor, ha Nad is vállalja, hogy hasonlóan kényezteti őt is meg, hiszen csak így egyenlő az üzlet.*
-Aztán majd az erdőben, ahol már senki nem hallja az élvezet sikolyait, elszabadulhatnak az indulatok.
*Még nem végzett vele, sőt. Attól még, hogy kicsiny versengésünket elnapolta, még mindig égeti a küzdelmi vágy, de ezt majd később. Egyelőre csak, ha a nőnek sincs ellenére csókokkal hinti fel szájának útját a hasán, kerülővel a keblein, majd pozícióba is fordult. Elsőként csak körözgetve, pajkosan játszadozva.*

2402. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-20 00:07:25
 ÚJ
>Aravae Mithraniel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 132

Játékstílus: Vakmerő

// Organthela Freyai //

*A könnyed lépteit illető megjegyzésre csupán egy mérsékelt, szemérmeskedő mosollyal felel, hiszen nem erénye az önimádat, noha hazájában szinte magától értetődő sajátosság mozgásuknak kecsessége s hangtalansága. Valószínűleg eme vonatkozását az elf létnek Freyai nem birtokolja – persze elhamarkodott volna a következtetés -, máskülönben korábbi reakciójának mikéntje is más irányt vetett volna, nem kapkodó bocsánatkérést s ugrándozást. Természetesen ez mit sem veszejt a hölgyemény ragyogó kisugárzásából, éppoly élettel teli, mint egy nyári napfénnyel melengetett, virágos rét, feltehetőleg a jelleme is az övéhez hasonlatosan nyílt, mely akaratlan rokonszenvet vált ki a félvér nőből. Bizony, ritkán esik szerencséje igazi, nemes lelkű elfekhez, sokuk – legnagyobb sajnálatára – éppúgy elkorcsosult, mint világuknak hajnalán éjbőrű véreik.
Ám a borongó gondolatoknak most igazán nem kellene behálóznia a hölgy könnyed derűsségét, így hát ismét a szőke hajzuhataggal megáldott leánynak szenteli töretlen figyelmét.*
- A bátyád bölcs tagja lehet népednek... Úgy vélem, ha alázattal s tisztelettel adózunk a minket körülvevő világnak, jobb hellyé tehetjük azt. A fejünk fölött gomolygó baljós fellegeket máskülönben elűzni nem lehet. *Magyarázza csöndesen, túlviláginak tetsző, selymes hangján, s miután mindketten megejtették bemutatkozásukat, hallgatja tovább Organthelát. Értetlen visszakérdezéseinek nyomán elébb a megilletődöttség halovány vonásai kapaszkodnak fel a félvér szépen ívelt, bársonyos arcára, majdan pedig az együttérzés sötétellő fátyla vet árnyékot fiatal ábrázatára.*
- Óh... *Elegáns, puha kacsóját finom mozdulattal emeli rózsálló ajkai elé, melyek a szomorú leleplezés okán résnyire nyitva maradottan engedték szabadjára elhaló, halk sóhaját. Igazán nem gondolta volna, hogy a tisztavérű hölgyemény nem értesült még atyja haláláról, s már épp emelné könnyed mozgású kezét a vállához, hogy kifejezhesse őszinte sajnálatát, amikor is újabb ismerős név pereg le a sápatag ajkakról. Valami itt igazán nem összeegyeztethető az információival...*
- Atyádat Aradhelként nevezik? *Kérdez rá a biztonság kedvéért, s miután feltehetőlegesen bizonyságát adta ennek a leány, ezúttal megkönnyebbült sóhaj szalad ki telt ajkainak öleléséből.* Őszinte sajnálatom, amiért véred halálhírével rémítgetlek, bizonyosan összekevertem valakivel, ugyanis emlékezetemben egészen más név él. Oenel... Netán másik rokonoddal tévesztettem össze felmenődet? *Érdeklődi meg őszinte kíváncsisággal, elvégre igazán nem harmadrangú, milyen információkat hordoz magával s terjeszt a külvilágnak. Úgy helyes, ha ennek a rejtélynek pontot tesznek a végére, s ebben a leginkább érdekelt személy nem lehet más, mint Organthela. Reménye, hogy a lány hamarost egyensúlyba hozza emlékezetének torz motívumait, a téma fonala azonban egy-kettőre tovagördül önnön édesapjára, kinek magasztos emléke derűs mosolyt kölcsönöz pirosló ajkainak. Ahogy a hölgyemény kiejté nevét a száján, úgy kucorodik lelkébe a hiányérzet, a szeretet s tisztelet édes keveréke, s bizony csak most tudatosul benne, mennyire vágyik már haza...*
- Atyám Thilgorban székel, talán a karcsú hegyek ölelte vidék neve ismeretesebb lehet a számodra. *Teszi hozzá, noha nem kívánalma mindenáron emlékezésre bírni Freyait, főként, hogy az elf gondolatai láthatóan egészen másutt kavarognak.
Halk felkiáltásának nyomán a hölgy arcára ismét az érdeklődés csalfa vonalai vetnek árnyékot, s bár a szőkeség itt létére nem derül teljesen fény, az mégis csak világossá válik Aravae számára, hogy gyógynövényekre volna szüksége.*
- Netán megsérült egy barátod? *Vonja le az első következtetést, mi eszébe ötlik, majd mélykék lélektükreit a leány kezében fellapozott irományra süllyeszti, kíváncsian figyelve Organthela izgatottságának türelmetlen, kusza mozdulatait.*
- Pontosan. Néhány hónapja boltoltam a városban, ezzel a kettővel együtt. Olvastad már őket? *Kíváncsiskodik tovább, hiszen az elf reakciója ismeretségről tanúskodik, melynek tiszta megnyilvánulása oly' természetességgel ragyogott fel az arcán, mint a sötétellő égbolt csillagai egy üde, nyári éjjelen.
A tenger mélységeit idéző lélektükrök végül visszaemelkednek a leány smaragdjaira, s egy kimért, aprócska bólintással alapozza meg feleletét az újabb kérdésre. Láthatóan fontos a tisztavérűnek a válasza, netán ismét segedelmére lehet csekély, ámde biztos tudásával? Nos, nemsokára bizonyosan kiderül...*
- Van némi értésem hozzájuk, azóta sokat tanulmányoztam utam során a növényeket, s mellékük az olvasmányokat. Milyen fajta gyógynövény iránt vagy érdekelt?

2401. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-19 23:51:55
 ÚJ
>Nadae Eilwen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Megfontolt

//Hófesztivál//
//Kalózkaland//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//

*Gonoszdi félmosoly húzódik végén, a vágytól hevült, piros pozsgás arcán. Csak sikerült tőrbe csalnia neki is a gaz ostromlóját, így már nem csak az ő játékszerévé vált, hanem fordítva is megtörtént. Ám a fogak érintése újra és újra, mély morgást vált ki belőle, majd pedig egyre vékonyodik hangja. Már ami az ő alapból mélyebb hangját érinti. Ajkaiba harapva élvezkedik tovább a férfi alatt, mély sóhajok közepette. Bár eszét rég elvesztette - mi sem bizonyítja jobban, jelenlegi helyzetét - agyát alkohol is párásítja, mégsem tud elvonatkoztatni a tisztásbéli eseményektől. S hogy számos olyan kaliberű egyén van itt, kiknek hallása olyannyira kiemelkedő, hogy nem kívánja fülük tudtára adni, élvezetét. Nem lenne a legildomosabb, ha ebben a helyzetben zavarnák meg őket, s tudja, ha az az egy bizonyos személy meghallaná, akkor elrontaná könnyed mókáját.
A morgás hallatára, csak eszét veszti, s aljas mosoly húzódik végig száján.
A támadás pillanatában azonban egy pillanatra elnémul, hogy utána, halk, jóleső sóhajok sorozata hagyhassa el, apróra nyílt ajkait. Egyik kezét felnyújtva kapaszkodik Zara nyakába, majd annyira felhúzódzkodik, hogy vad csókot lopjon magának. Közben kendője lecsúszik fejéről, így a mögé rejtett haja zuhan testére.*
- A jelek szerint, nem úgy, mint te.
*Válaszolja két lökés között. Makacs, ez tény, de nem annyira, hogy ne tudjon teljes mértékében ellenállni a férfi csókjainak s érintésének.*
- Rólam beszélünk, mégis mit vártál?
*Teszi fel a kérdést, huncut, szemrehányó hangján, miközben fejét hátraveti a hóba. Az sem zavarja, hogy teste, kezd átfagyni, haja bevizesedik, jelenleg, csak élvezi a helyzetet, s ezt könnyen a másik tudtára is adja, halk hangján, miközben körmeivel Zara combjait találja meg.*

A hozzászólás írója (Nadae Eilwen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.19 23:57:31

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7632-7651