Archívum - Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     

Kedves Kalandozó!

Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!

A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Piactér (új)
Kovácsműhely (új)
Erdőszéli tisztásSzántóföldek (új)
<< Előző oldal - Mostani oldal: 151 (3001. - 3020. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>

3020. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-08-20 00:17:45
 
>Shelquatin Syn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 26

Játékstílus: Vakmerő

//Magányba fulladva//

*Eddig nem igazán sikerült meggyőznie őt a lánynak. Kissé megdönti a fejét a pisszegésre és úgy közelít tovább, szép lassan.*
~Barlangból mi?~
- Mit keres egy elf egy barlangban? Főleg ilyen sokáig?
*Mert hát azt azért ki lehet következtetni hogy nem csak a tegnapi éjszakát töltötte abban a bizonyos barlangban Yuna.*
~Megszabadítsam a szenvedéseitől?~
*Ez is megfordul a fejében, mert hát szegény lánynak nem lehetett szép élete ha így fest. Mitől lett ilyen a szeme? Mélységik közt látott már ilyesmit de az sem túl gyakori, és nem ennyire... természetellenes. Hogy egy tiszta vérű elf így nézzen ki... Vagy valami ritka születési rendellenesség, vagy varázslat. Ha a másodiknak esett áldozatul akkor még együtt is érezne vele. Erről eszébe jut hogy talán még mindig a boszorkány illúziójában lehet, el is kerekednének szemei a felismerésre ha nem bántaná őket a fény. Meglehet hogy továbbra is a matróna varázsa alatt áll. De ilyen hosszan? És ennyi órán át nem történt semmi különös? Nem, ez nagyon valószínűtlen.*

3019. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-08-20 00:09:54
 
>Yunaleea Delsaraan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//Magányba fulladva//

*Jobbára Yunaleea sem látott még ilyen elfet, szóval megérti a problémát. Azok az elfek, melyeket utoljára látott, rokonai voltak, s égve rohangáltak, vagy nyílvesszővel a hátukban rogytak földre, egyetlen probléma csak az volt azokkal is, hogy aztán felkeltek. Hasonlóan festettek, mint most Yuna, tehát egészen megérthető a mélységi kétkedése.*
~Ja, mer' hétköznapi elfeknek nincs is ilyen jó barátja, mint én!~
*Jön újra a hörgő hang, s Yuna hangosan pisszeg egyet, amitől egyébként sem túl biztató személye most bizonyára még bolondabbnak tűnhet. Vagy lehet egy láthatatlan pillangót pisszegett le, a hímre van bízva, hogy minek gondolja a dolgot. Sóhajt egyet, aztán vállat von, úgy igyekszik értelmes magyarázatot adni a mélységinek.*
- Hát amolyan barlangi életmód. Megviselő ám, bezony.
*Heves fejbólintásokkal támasztja alá saját kis szavait, melyek azért nem is annyira hazugságok, mint például az, melyet órákkal ezelőtt tárt a félvér elé. De nem is mondhatja mindenkinek ugyanazt, hát milyen unalmas volna úgy az élet.*

A hozzászólás írója (Yunaleea Delsaraan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.08.20 00:10:33

3018. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-08-20 00:02:46
 
>Shelquatin Syn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 26

Játékstílus: Vakmerő

//Magányba fulladva//

*Azt már megtanulta hogy ha valaki azt mondja neki hogy nem kell a fegyver, akkor bizony kelleni szokott a fegyver, de csak hogy megnyugtassa Yuna lelkét jól láthatóan visszahúzza karját oldala mellé. Az már más kérdés hogy közben kezével a combján lévő tokból kihúzza egyik dobókését, biztos ami biztos. Lassan indul közelebb csak hogy jobban szemügyre vehesse az idegent, hisz ebben a nagy fényességben nem lát túl jól.*
- Nem láttam még ilyen elfet.
*Különböző betegségekről már hallott amitől különösen néznek ki egyesek, talán ez is egy ilyen ritka példány lenne. Főleg azok a szemek idegenek a fajtól. Talán ha jobban látna akkor fel tudná mérni rendesen a helyzetet, és esetleg inkább gondolná valami szerencsétlen szolgának aki most szökött valahonnét.*
- Mi történt veled?
*Nem annyira kedvesen érdeklődő a hangja, mint inkább számonkérő. Még mindig nem mondott le arról a lehetőségről hogy már megint egy démonnal van dolga, kíváncsi milyen magyarázatot ad a nő a külsejére.*

3017. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-08-19 23:51:50
 
>Yunaleea Delsaraan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//Magányba fulladva//

*Háttal áll az érkezőnek, s annyira bele van merülve gondolataiba, hogy csak akkor veszi észre, mikor az megszólal. Így aztán nem is igazán észleli a másikat, hanem inkább meghallja, s ennek köszönhetően fordul meg nagy hirtelen.*
~Meglepiii.~
*Hörren a hang, akit gondolatban el is hesseget. Bíbor lélektükrei a csuklyás szerzetet kémlelik, s első tikkre nagyjából annyit tud kinyögni, hogy:*
- Hö?
*Pislog, mintha nem is igazán fogná fel, hogy mit lát. Mert egyébként is, mit lát? Valami mélységinek tűnik, de hát nem biztos, hogy ennyi idő után akár csak egy fajtájabélit felismerne, talán csak az is szerencse kérdése volt, hogy a Vénségesről sikeresen kiderítette elméje, hogy az bizony félvér. Meg hát egyébként is, mi lenne egy ember kinézetű, hosszúfülű valaki? Naugye, hogy félvérnél se több, se kevesebb bizonyosan nem.*
- Én csak egy elf.
*Nyekegi ki végül érces kis hangján, s igazából egészen jogosnak tartja a kérdést. Végig is néz magán - a tépett, a kosztól inkább szürke, mint fekete ruhán, a mocskos, hosszú haján, s szinte látja is külső szemmel magát, valami szörnyű, meggyötört kislány.*
- Ne aggaszd magad, nem kell az.
*Bök fejével a hím felé, legfőképp utalva a köpeny alatt is jól látható mozdulatra, arra a kard felé nyúlósra. Yuna nem fog a másiknak esni, jobbára még akkor se kezdene magával semmit, ha a másik nekiesne.*

A hozzászólás írója (Yunaleea Delsaraan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.08.20 00:04:30

3016. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-08-19 23:39:39
 
>Shelquatin Syn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 26

Játékstílus: Vakmerő

//Magányba fulladva//

*Érdekes éjszakája után inkább a csendes erdőt járja egyedül minthogy a városban kelljen a többi lény között kavarognia. Lassan visszatér a szegénynegyedbe az elhagyott viskóba ahova bevette magát, ezért is keveredik a tisztás szélére, hisz már csak ez választja el a házaktól. Fekete köpenye csuklyája fejére húzva a fény ellen, bár még így is hunyorognia kell. A köpeny rejtekéből nem bújik elő ujjatlan bőrvértje, mást meg felül nem is vett magára ebben a melegben, fekete nadrágja is csak a lépései miatt villan elő. Egy kardnak a markolata dudorodik még a takarásban, combjain pedig egy-egy dobótőr, kettőtől nemrég meg kellett válnia. A bántó fény miatt inkább a föld felé irányítja szemeit, nem gondolná hogy fényes nappal a városhoz ilyen közel lenne bármitől is tartani valója, így anélkül sétál be a rétre hogy észrevenné a közepén ácsorgót. Egész véletlenül néz csak fel amikor már félúton jár a nő felé, de azonmód megtorpan, hisz meglepi a látvány. Látszik is a köpeny alatt ahogy keze a kard markolatára csúszik, miközben hunyorogva próbálja végigmérni a fényben ácsorgó idegent.*
- Te meg mi vagy?
*Szokásától eltérően hangosan beszél hogy jól hallhassa Yuna a hangját, nemrég egy démon szorongatta a kezét így elég gyanakvó a furcsa szerzetekkel szemben. És ez a nő igencsak furcsa. Fél sötételf lenne? Vagy egy elf holtteste amit mágiával keltettek fel? Nem túl bizalomgerjesztő látvány így elsőre, bár ezt ő sem mondhatja el saját magáról.*

3015. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-08-19 23:27:44
 
>Yunaleea Delsaraan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//Magányba fulladva//

*Könnyed léptekkel, melle előtt összefont karokkal, hunyorogva lép ki a tisztásra, s meg is bánja azon nyomban, amint a nap vakító fénye telibe találja a vörös szempárt. Egyik kezét szemei elé rántja, s felszisszen, meg morran hozzá egyet.*
~Mondtam én kislány, hogy ez fájni fog!~
*Morran a hörgő hang fejében, azonban a pillanatnyi fénységes sokktól fel sem tűnik neki, hogy az öreg Vénséges Megöhr valahol lemaradt mögötte. Lemaradt? Hát vagy eltűnt, elteleportált, ki tudja mi lett vele, azonban tény, hogy a tisztásra Yuna már egyedül érkezik meg.*
~Nomostakkor? A városba indult, akkor mivan?~
*Tanakodik magában, majd vállat von, megigazítja mocskos, fekete ruháját, illetve annak maradékait, majd megindul a tisztás közepe felé. A nap szörnyen melegen süt le az egyszerű halandókra, s enyhén égeti a régen napot nem látott sápadt bőrt.*
~Minek is jöttünk ide, he?~
*Morran a hang, de Yuna ezúttal elhessegeti, van neki elég baja saját nyűgjével is. Pocakja is ébredezni kezd, visszagondolva az öreggel megesett beszélgetésre, úgy tűnik mégiscsak tud az ő egyszerű, halott-haldokló kis lelke éhezni. Sóhajt egyet, s akadozó léptekkel igyekszik irányba, habár még ő maga sem tudja, hogy merre is menjen. Amikor végre középre ér, olyan érzése van, mintha minden érzéke és minden érzelme felébredne, s egyszerre öntené el testét-lelkét, ahogy átjárja a nap éltető ereje. Habár nem lesz tőle sem szebb, sem tisztább, de még csak élőbb sem, az érzelmek és érzések áradata hamar elmúlik, s egyszerű, egyszeri kis elfként toporog egy helyben a tisztás közepén. Kissé sebezhető, kissé esetlen, de azért egészen úgy érzi, készen áll arra, hogy emberek közé merészkedjen, s igyekezzék úgy tenni, mint aki valamelyest a társadalom legalább egészen enyhe része. Egy fürdő, egy kis evés, s a végén még kinézetre a régi is lehet, egyelőre azonban csak egy koszos kis elf, aki nem is tudja, merre folytassa útját. Míg eldönti, addig meg jó itt a napfényben álldogálva.*

3014. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-08-19 19:42:41
 
>Ryakim Sindri avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 240
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Vakmerő

~Ez a tisztás ismerős, innen már nincs messze a város!~
*Jól fog esni neki végre egy normális ágyban aludni. Talán még azt is megengedi magának hogy kivegyen egy szobát a fogadóban. Ez a kis rét is egész kellemes, ha az útjai során találna ilyet biztosan elidőzne egy darabig, szép lehet itt aludni a puha fűben a csillagok alatt. Csak túlságosan szabadon van, tartana attól hogy valaki meglepi. De itt a város mellett mi baj lehet egy kis kényelmes fetrengésből? Le is pakol az egyik tisztást szegélyező fa tövébe és hátát nekivetve áll neki turkálni nagy hátizsákjában. Eltart egy darabig mire így kikotorja az összes szerzett aranyat, de ideje végre számolgatni. Nem is rossz fogás, és azok a mellek... az a félig csupasz fenék! Elvigyorodik, szép az ő élete, csak maradjon mindig elég óvatos és akkor sosem lesz baj. Például utolsó találkozása az erdőben már nem volt annyira kellemes, de szerencsére abból sem lett baj. Kezébe kerül még a medál is, nem biztos hogy jó ötlet lenne itt továbbadni rajta, hátha valaki felismeri. Úgysem foglal sok helyet, a táska alján elfér, majd valahol máshol megpróbálja pénzé tenni. Dolga végeztével visszagyűr mindent a táskába és karjait feje mögött párnának használva bámulja egy darabig a csillagokat. Egészen addig amíg a napfény fel nem veri, ugyanis sikerült úgy elszunyókálnia ahogy már rég nem. Rövid zavart pislogás után leesik neki hogy hol is van és mit keres itt, szerencsére nem járt erre egy magafajta haramia így mindene meg is van. Viszont gyomra már igencsak korog, csak felkeres valami fogadót hogy egyen is végre.*

3013. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-08-19 13:23:00
 
>Nairraxa Qua'morth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Mélység Vérei//

*Elalvás előtt mosolyogva nyugtázza, hogy Medliel valójában felkínálja neki egy kevésbé félelmetes, nyugalmasabb közeljövő lehetőségét, amelyet nem kell majd egyedül eltöltenie. Kissé már összetapadt szempillákkal, álmosan motyog érte köszönetet, aztán kifáradt elméjére, törődött testére enyhülést hoz az éjszakai alvás.
Semmit sem vesz észre a másik kettő éjjeli mozgásából, sem a nőstény megérkezését nem hallja, sem Dhoros esetleges motozását, amikor elalszik s felkel. Álmodni sem álmodik semmit, szerencsére emlékei ezúttal békén hagyják, a mély alvás szinte újjávarázsolja reggelre, csupán a keltegetéskor kezd magához térni. Felébredve még nem ura teljesen önmagának, összevissza kotorászik a táskájában, mire megtalálja a puliszka maradékát, amit jó étvággyal elfogyaszt. Mikor már a haját gereblyézi az ujjaival, akkor bólint, hogy továbbra is az együtt maradás mellett szavaz.*
- Persze. Megyek veletek.
*Cseppet tétovázik, hogy mit is feleljen a harctudását firtató kérdésre. Maga sem tudja igazán, hogy hányadán áll a fegyverekkel.*
- Nem vagyok egy kardforgató, de meg tudom védeni magam ha kell, igaz, nem nyílt terepen, körülvéve. Szúrni-vágni tudok, ez a legtöbbször elég volt a barlangokban.
*Hátát a falnak vetve, két kézzel vagdalkozni, aztán gyorsan elfutni, ez volt a taktika, amely sokszor megmentette már a bőrét.*
- Gondolom, ez errefelé nem elég.
*Felkelés után néhány pillanatig ámult azon, ahogy Dhoros a tőrével szórakozott. Az ő képességeit bizony meghaladná a mutatvány.*

3012. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-08-19 12:04:26
 
>Dhoros Zhakonym avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Mélység Vérei//

- Nem kell megtalálnod, tudod, hogy akárhova követlek.
*Mosolyodik el, majd egy "köszönöm"-mel felérő biccentést intéz a nőstény felé, és némán az erszényébe csúsztatja a pénzt.
Aztán jön a fogós kérdés. Vajon merre tart? Ő sem tudja, csak lézeng a nagyvilágban.*
- Nincs túl sok elintéznivalóm. Ha úgy van, akkor veletek tartok.
*Aztán egy személyleírást hall, méghozzá egy egész szemrevaló nőstényről. Kicsit elgondolkozik, hogy vajon látta-e, de nem.*
- Ha láttam volna egy efféle ördögöt, arra emlékeznék, szóval nem.
*Adja a röpke választ, majd Medliel elmegy sétálni, és Dhorosra vár az oltalmazó apa szerepe. Elég érdekes lesz, de szerencsére a kislány hamar elalszik, így nem kell orbitálisan leégetnie magát gyenge családi ösztöneivel.
A nőstény tényleg egy "kicsit" sétál. Beletelik jó pár órába, mire visszatér, de Dhoros már alszik. Azonban mikor reggel ébresztené, ő már fent van, dobótőre hegyét egyensúlyozza ujjbegyén.*
- Neked is csodás reggelt.
*Mondja válaszképp, majd hagyja, hogy a másikat felébreszthesse.*


3011. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-08-19 11:39:07
 
>Medliel Falenys avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 167

Játékstílus: Megfontolt

//Mélység Vérei//

* Nem akar ennél hosszabban bele menni a dologba, hiszi, hogy tudja mire is céloz. Elmélázva hallgatja, ahogy a másik a hatalom öröklését magyarázza neki. A korábban kezébe vett ággal ír le köröket, a porban, ahogy már két térdére támaszkodik. Tisztában van az öröklési szabályokkal, de nem vág közbe, hagyja, hogy a másik beszéljen. *
- Ha, úgy döntesz velem, velünk maradsz, akkor, ahogy tudlak, segítelek.
* Emeli türkizeit a fiatal nőstényre. Maga is meglepődik szavain. A hasonló sors, netalán Raxa látszólagos gyámoltalansága az, mely miatt kibuktak e szavak a száján maga sem tudja. Ez idáig, ha lehet mondani mindig egyedül kellett boldogulnia, s lehet megfogja még bánni, hogy így szárnyai alá veszi, de ha már kijelentette, nem fog visszatáncolni. Ha a nőstény is kér belőle, úgy állni fogja a szavát. Fején gyűlni kezdenek az izzadságcseppek, amint újra belegondol, mit is vesz a nyakába, ha a rábólint. Nem lehet feltűnő ebben a melegben, ha végig gördülne, az a kövér csepp az arcán, mégis elég kínos lenne, ha törölgetni kezdené egy rongy darabbal. Végig simít haján, hogy ujjaival törölje el az árulkodó jeleket, miközben biztató mosolyt küld a másiknak.
A vacsora végeztével, feláll, megmozgatja tagjait, s végig néz a két mélységin. *
- Rendben, aludj, én járok egyet, Dhoros itt marad veled.
* Elindul a tisztáson át, még mielőtt azonban elnyelné az erdő sűrűje, egy csapásra lesz figyelmes. Hátra pillant a másik kettőre. Csak megrázza a fejét, hogy saját viselkedését méltassa. Közelebb sétál, hogy jobban szemügyre vegye. Nem képzett nyomolvasó, de ne nehéz rájönnie, hogy ez nem állat által keletkezet. Az embermagasságban elhajolt, megtört ágak, az elsodort hajtások. Beljebb lép a sűrű homályban, hogy kövesse a megmaradt nyomokat, melyeket az erdő s lakói, már szépen elfedtek. Néhány méter után, mintha elvesznének, leguggol, néhány falevelet félre söpörve egy fél lábnyomot vél felfedezni a nedves földben. Puha talpú csizma lehetett, s gazdája sem lehet túl nagydarab. Egy vékony férfi vagy egy nő. A földhöz közel tesz még néhány lépést, hogy valóban megbizonyosodjon róla. Nem tudja biztosan megmondani, hány naposak is, de nem frissek, így közvetlen veszélyben nincsenek. Talán csak egy természetbarát nyomai, mindenesetre ösztöneire hallgatva követi őket. Beletelik jó néhány órába, míg kilyukad oda, ahol előző este Nariival ütöttek tanyát. *
~ Az az átkozott Bestia! Hogy a fene esne bele. ~
* Szitkozódik magában, vegyes érzései támadnak a nősténnyel kapcsolatban. Most meg tudná fojtani akár egy kanál vízben is, viszont lelkének egy része, mégis örül, hogy talán életben van, s akkor talán a városban kell keresni. A nőstény indíttatása, amiért magára hagyta teljes homályba burkolózik előtte, de ha megtalálja, úgy biztos kérdőre fogja vonni. Az éjszaka már jócskán rátelepedett, s a fáradtság is kezd úrrá lenni rajta, mégis visszafordul. Nem akarja, hogy újdonsült társai, azt higgyék magukra hagyta őket. *
~ Társak? Badarság. ~
* Hessegeti el a megfogalmazást, csak egy gondolat erejéig, hisz eszébe ötlik, mit is ígért a fiatal nősténynek, aki úgy döntött, hogy vele tart, a jó ég tudja meddig. Úgy, lehet nem is érdekelné őket, ha a napfelkeltével nem találnák ott. Mindegy, lova és felszerelése ott van, hacsak azért, de visszamegy.
Visszafelé, azért gyorsabban halad, saját nyomait könnyebb követni, noha még így is meg kell olykor állnia, hogy ne tévedjen el, s a sötét erdő neszei is nyugtalanítóak olykor. Minden apró nesz rejtegethet magában megannyi veszélyt, s magának is be kell vallania, hogy az erdőben nem mozog valami otthonosan, s az ismeretlentől jobb tartani.
Társai még mindig ott ahol hagyta őket, nem vitte el őket semmiféle rém. Megkönnyebbülten lép ki a sűrűből. Ha már így belelendült a nyom keresésbe, a tisztást is jobban szemügyre veszi, bár sejti hasztalan lesz. Még ha erre is járt a nőstény, eltelt egy nap és közkedvelt helynek számít a városiak körében a tisztást. A nyomait már rég, eltaposták azok, akik erre jártak napközben. Egy próbát mégis megér. De, nem jár szerencsével, így fel is adja hamarost. Nyomok akadnak, de a megkülönböztetésükhöz már valóban kevés a tudománya. Visszatérve a két mélységihez, a hímet elküldi aludni, már túllépet azon a ponton, hogy a fáradtság maga alá gyűrje, úgyis csak forgolódna.
A nap első sugarai bántják a szemét, mint mindig, ez már sose fog változni. Mint ilyenkor, most is az arcába húzza a csuklyáját. Ez a mozdulat teljesen beleivódott a mindennapjaiba, olyan neki az a ruhadarab, mint a második bőre. Óvatosan húzódik közelebb Raxához, hogy gyengéden megrázza vállát. *
- Ébredj, lassan indulunk.
* Ha lány ébredezni kezd, úgy visszahúzódik s a hímet is felébreszti, majd a maradékot, amit tegnap meghagyott kezdi el bontogatni. *
- Eszünk, aztán visszamegyünk a városba. Már ha akarsz még jönni. Megkeressük Nariit, aztán eldöntjük, mit is csináljunk. Mit szólsz?
* Némán fogyasztja az ételt, olykor pillant rá csak a fiatal nőstényre, méregetve, fürkészve. *
- Raxa, egyáltalán nem értesz a fegyverekhez? Nem, tanították meg használni a tőrt vagy a kardot?
* Már tegnap is foglalkoztatta a kérdés, de úgy érezte, nem kell firtatni a dolgot, míg a nőstény el nem dönti, mit is akar. Viszont így, hogy számíthat hosszabb távon társaságára, nem árt tudni, mit is tud. *


A hozzászólás írója (Medliel Falenys) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.08.19 11:39:57

3010. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-08-16 21:37:12
 
>Lept Mihako avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Nel//

*Út közben szívesen válaszol a részletekre. Alapvetően nem szokott egy dolgot kétszer elkészíteni, de ha a tündér megkéri, talán megcsinálja neki. Bár ez az egész nem lesz túl bonyolult, legfeljebb a kovácsnak. De ő már valószínűleg hozzászokhatott mindenféle gnómok mindenféle igényeihez. Nem lehet új neki egy külön állvány. Csak külön le kellene valamikor rajzolnia. Majd ha hazaér.
A beszélgetésből ő maga is ki akarja venni a részét, ezért kérdez vissza is.*
-Pontosan milyen növényeket is keres? És mire kellenek, melyiknek mi a haszna?
*Sajnálatos dolog, de sajnos jóval kevesebb növényismerettel rendelkezik mint az elvárt volna. Tulajdonképpen ennek oka hogy sohasem érdekelte ez a téma, de most, hogy egy alkimistával hozta össze a sors, akár ki is használhatná az alkalmat. Végül is most nincs jobb dolga, így akár kérdezősködhet is.
Ha odaérnek, s a tündér nekiáll keresgélni akkor ő maga leül az árnyékba. Tán így mindenkinek jobb ha a másik nem akar rengeteg pitypanggal, és más haszontalan növénnyel hazatérni.*

3009. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-08-16 21:21:32
 
>Nelador Perend avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Megfontolt

//Lept//

*Mosolyogva halad a tisztás felé, miközben folyamatosan faggatja a gnómot a találmányairól, és látszik rajta, hogy valóban érdekli a dolog. Hiszen miért ne érdekelné? A gnómok mindig olyan jó dolgokat találnak ki, amik aztán olyan sok embernek hasznosak. Vagy éppen tündérnek. De az a lényeg, hogy tényleg jó dolgokat találnak ki, és igazán érdekli is a dolog. Közben persze ha a másik kérdez valamit, akkor ő is válaszol, így egész úton csevegnek, remélhetőleg olyan dolgokról, amik mindkettejüket érdeklik.*

3008. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-08-16 18:20:40
 
>Ryakim Sindri avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 240
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Vakmerő

*A folyó megcsodálása után kissé elkeveredett a templom irányából, de nem baj, pont az a lényeg hogy felfedezzen mindent. Nagyon jól ki kell ismernie a környéket ha itt akar portyázni, márpedig igencsak megtetszett neki ez a városka. A tisztásra érve még inkább megerősödik benne a tudat hogy itt bizony fontos szerepet tölt be a mágia, és ez sajnos nem jó jel. Bár ha hátba lövik, a varázsló is ugyanúgy meghal mint bárki más... A tisztás túl szélére érve ledobja hátizsákját és egy fa árnyékában leheveredik, ideje kicsit pihenni. Elővesz egy kis ennivalót és vizet, hátát egy fának veti, és kényelmesen nekilát falatozni.*

3007. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-08-14 14:47:45
 
>Galin Dargeroth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 14

Játékstílus: Vakmerő

*Bohókás törpénk általában jókedvéről, és minduntalan folytatott nem mindig szándékos idétlenkedése mellett ki gondolná, hogy van egy másik arca, mi a legnagyobb magányában bújik elő belőle? Ilyenkor a legtöbbek által ismert morcosság lesz rajta úrrá, és mindenféle csúnya negatív dolog jut eszébe még a természet lágy ölén is. Ilyenkor minden rossz, és minden csak neki akar ártani. Ez Galinnál a magány egyfajta feldolgozása, de mivel szerencsére ilyenben csak nagyon ritkán van része a társasági élet központjában szereplő szakállasnak mások nem ismerhetik ezt az arcát, kivéve persze a most is a fákon ugrándozó, vígan daloló madarakat.*
-Nem érdekeltek! Nem figyelek rátok!
*Mormogja alig hallhatóan dús arcszőrzete alatt a semmiről sem tehető, ártatlan szárnyasoknak, miközben áthalad a nap sütötte tündöklő tisztáson.*

3006. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-08-13 22:23:17
 
>Zaranir Kharasnar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Megfontolt

*Viszont, túl sokat volt a nagy-nagy városban... Ideje lenne kiszabadulnia a pörgésből, az új helyet megjárta és bőven elégedett, legalábbis első szórásra bőven belefér az, amit kapott. Viszont két marokkal szórta a pénzt, ami több, mint nem egészséges az ő hivatásában, bár, ez eddig sem volt erős akadálya annak, hogy ne tegye. De ha jól emlékszik, neki nem is itt van dolga, legalábbis, majdnem itt. Most hajón indul le a Kikötőbe, mégiscsak gyorsabb, egyszerűbb és szebb megoldás, mint a kutyagolás. Meg is fordul, kicsit nehézkesebb tájékozódnia ilyen időben, de most ráér. Nem napokat, de egy kis plusz kör, amit megtesz, bőven elég. Talán még leül piknikezni, a reggel nem választott valami szerencsésen, bár valamennyire örvend annak, hogy megismerte az északi lányt. Kalandos dolgokba rángatta bele, az biztos, és szeretett is elszórakozni vele. Mondjuk, ha minden kellemes emléket felemlegetne, soha nem érne le a Rumosba.*

3005. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-08-09 10:57:45
 
>Nairraxa Qua'morth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Mélység Vérei//

*A kellemes erdei szellő, ezerféle illattal, a két hetes feszültség után beköszöntő nyugalom, valamint a zamatos, gyermekkora boldog pillanatait idéző alma jótékony hatással vannak sokat háborgatott idegeire, ez miatt pedig képes úgy beszélni életének fájó pontjairól, mintha azok valaki mással történtek volna. Valóban, ő a Matrónája egyetlen olyan lánya volt, aki az anyja nevét viselte, de ez az adott helyzetben nem járt semmiféle kiváltsággal.*
- Nézz rám! Szerinted miért nem léphettem én anyám örökébe?
*Ha hím lenne, akár még satnyának is lehetne nevezni, de minthogy nősténynek született, a sokkal elegánsabbnak ható törékeny jelzővel szokta illetni magát. Sápadtszürke bőre, villogó lila szemei és ugyancsak ebben a színben játszó hajkoronája miatt úgy fest, mint egy tündér és egy erdei manó nászából született szerencsétlen, s a legkevésbé sem hajaz a királynői megjelenésű Medlielre.*
- Az apámról semmit sem tudok.
*Vállat vonva hág nyakára a kezében tartott gyümölcsnek. Régen beletörődött már ezekbe a dolgokba, magában legbelül, de azt nem volt képes elviselni, hogy ezt folyamatosan az orra alá dörgöljék, azért is szökött meg.*
- Anyám legidősebb lánya a Matróna örököse. Nála erősebb nősténnyel még nem találkoztam. Méltó utódja lesz, s azt hiszem, ha a klán élére lép, első dolga lesz kiiktatni a saját apját.
*Az ő családja, ha nem is a hagyományokhoz, de a kegyetlen számításhoz és az önös érdekek hajszolásához keményen ragaszkodik. Ez sem volt az ínyére, ez is egy ok a távozásra.*
- Hát, rendben. Valahogy csak elboldogulok majd a mágiával. Lharassa szerint van érzékem hozzá.
*Med megjegyzése a nagynénjével kapcsolatban kényszerű kacajt vált ki belőle.*
- Én nem féltem őt. Ha kell, a körmeivel szedi szét a testvéreimet, és anyámnak egy rossz szava sem lesz.
*Mosolyogva néz egy táncoló napfénypászmát, gondolatai közé révedve, amikor a Dhorosként bemutatott hím visszaérkezik, és bőséges vacsorával látja el őket. Hálásan biccent érte, s amíg végez vele, nem sok szavát hallani. Igyekszik nem habzsolni, mert a gyomra elszokott a sok és tápláló ételtől, de figyelme teljes egészében az ételé, hagyja a másik kettőt beszélgetni. Az egyetlen, ami megüti a fülét, a másik nőstény említése, ezek szerint vannak még rajtuk kívül is valódi mélységiek. Ez azért jócskán megnyugtatja.
Mikor végez, a könnyű almabortól elbódultan és vidáman mosolyog pártfogóira.*
- Köszönöm szépen!
*Ebbe mindent beleért, amit eddig tettek érte. Valójában, ha két fajtársa nem talál rá akkor délelőtt, valószínűleg nem érte volna meg az estét.*
- Azt hiszem, ha nincs ellenetekre, holnap veletek tartok. Ki kell még ismernem magam a városban, meg a környéken is. Most viszont, ha megbocsátotok...
*Magára húzza a köpenyét és elkucorodik a fa tövében, amelynek eddig támaszkodott. Álma, hosszú idő után először, újra édes lesz.*

3004. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-08-08 01:55:19
 
>Seirye Ascyralea Dwirinthalen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

* Monoton ringatózás után, egyhangú zötykölődés, csak az a néhány hiányzó macskakő az, ami némi „izgalmat” visz bele, mikor óhatatlanul is áthajtanak a foghíjakon, nagyot dobva a hintón. Félre húzva a függönyt kukucskál ki az ablakon. Épp a tisztás mellett haladnak el, annak látványa fura nosztalgikus élménnyel tölti el. Gyermekkorának nyarait idézi fel, mikor itt vendégeskedett. *
- Álljon meg!
* Kiált ki. A kocsis hangos „ hooo-val” fékezi meg a lovakat. Először előre, majd hátra bukik a kocsiban, a hirtelen megállástól. Megigazítva ruháját, lép ki a hintóból, hogy újra bejárja a rég ne látott helyet. Nem sok mindenben változott. A pázsit még mindig ugyanolyan zöld, s a középen elterülő domb is ugyanabban a színpompában tündököl. Most mintha kicsivel csendesebb, nyugodtabb lenne a hely. Nem csoda, hisz bolond mind, aki ilyen átokverte időben, azzal kockáztatja épelméjűségét, hogy a napon hagyja felforrni agyának vizét. talán pár óra múlva. Nem is időzik sokat, körbe sétál, s már ül is vissza, hogy végre megérkezzen. Merengeni még bőven lesz ideje. *


A hozzászólás írója (Seirye Ascyralea Dwirinthalen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.08.08 01:55:47

3003. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-08-07 22:05:24
 
>Lahut Seii avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

*Egészen a tisztásig elbattyog ismét, itt viszont már nem folytatja tovább a keresgélést. Veszett ötlet volt már a kezdetektől fogva, de hát úgysincs jobb dolga, hova sietne, ráért sétálgatni kicsit. Egész kellemes illatokat rejt a rét, bár ételszagnak híján van. Kezd álmosodni is, nincs túlzottan hozzászokva a sötétség utána lézengéshez, visszafordul hát ismét a város felé. Bár rossz szemével a sötétségben végképp keveset lát, meglepően jól tájékozódik, valahogy sosem sikerült még elvesznie. Legrosszabb esetben is mindig megtalálta azt az útvonalat amin jött.*

3002. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-08-07 18:26:36
 
>Lahut Seii avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

*A nap már lement, az fellegekre sötétség borult, de az éjszakai állatok még nem merészkedtek elő búvóhelyeikről. A kellemes nyári szélben lengedező fák suhogását csak Lahut súlyos lépteinek hangja töri meg.*
~Arthenior...~
*Nyugtázza magában hogy végre megérkezett, közben folytatja útját a falakat nélkülöző város felé. Furcsa, ahonnan jött ott béke volt, de voltak falak. Itt nincs fal, de sok rosszat hallani. A fal tehát egyértelműen jó eszköz arra hogy kint tartsa a gonoszságot, ezt még egy ork is könnyen levezeti magában.*
~Meglátjuk mit szóltok majd hozzám.~

3001. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-08-06 03:55:11
 
>Medliel Falenys avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 167

Játékstílus: Megfontolt

//Mélység Vérei//

* Apró biccentések, halk hümmögések, felvont szemöldökök melyek jelezhetik a fiatal nősténynek, hogy figyel rá. Ne, ezek nem olyan megnyilvánulások, melyek csak azt a látszatot akarják kelteni, hogy figyelnek a másikra, közben fogalma sincs miről van szó. Figyel, s mindent értelmez, amit Raxa mond. Hasonló beszélgetést folytatott már nem is olyan régen, de idő híján nem tudták befejezni.
A lány talán hűvös neki hiszi, s valóban az is vele, hogy mégsem hagyta figyelmen kívül a Barakkban, azt csak fajbéli egyezésüknek köszönheti. S talán annak, hogy nem lát benne riválist. Bár némileg eltér a gondolkodása, mégis van, amit teljesen nem vetkőzött le magáról, s megeshet sose fog.
A felkínált almát elfogadja, néhányszor feldobja a levegőbe, majd a fának dőlve, szemeit lehunyva hallgatja tovább a történetet. Rövid, tömör mondatok, melyek arra utalnak, hogy nem árul mindent magáról. Nem is rója fel neki, miért is tenné? A bizalom olyan dolog, amit ki kell érdemelni, ezt jól tudja ő is, s valójában maga is így tenné.
Lassan körvonalazódik benne a lány helyzete a családjában. Hasonló helyzetbe született ő is. Sokáig titkolták előtte valódi származását, rejtegették anyja elől. Évekkel később, derült ki számára minden, akkor azon a napon, ha lehet mondani minden megváltozott. Még mindig emlékszik minden pillanatra, arról az éjszakáról. Az örömre s a fájdalomra. A felismerésre, s a szívében gyűlt ismeretlen érzésre, melyet azóta tudja, hogy a megvetés és a gyűlölet volt. S akkor talán ott meghalt benne valami. Sosem állt bosszút, nem volt rá alkalma, megtették helyette mások.
Hogy mások lennének Dhorossal? Lehet. Azok akikről, a nőstény beszél, talán róluk beszélt a Lidércvadász is. Halványan elmosolyodik. Med szerint ez csak az alaptermészetből fakadhat. Csak addig maradnak együtt a mélységiek, míg érdek fűzi őket, aztán minden megbánás nélkül ugranak egymásnak. Végül is mindenki így működik. Nincs olyan, aki összetartaná őket, aki tradíciókat tisztelve, de a lehetőségeket felismerve vezetne. Talán igaza van a Bestének, s valahol otthont kellene találni. S összefogdosni azokat, akik hajlandóak egy ügyért élni és szenvedni.
Jó fertály óra is eltelhet, mikor kinyitja a szemét, előre hajol, hogy felhúzott lábára támaszkodjon. Egy párszor megforgatja kezében az almát, majd beleharap. Leereszti kezét, hagyja lelógni térdéről, a nőstényre emeli türkiz tekintetét. *
- Hasonlóan hozzád, apám nem volt a hitvese anyámnak. Szeretője volt. Fattyúnak neveznének miket a felszíniek, de valóban azok lennénk?
* Húzza fel kérdőn szemöldökét. Nem vár választ, hisz már folytatja is. *
- A Házad asszonya anyád volt, s az ő nevét örökölted. Az más kérdés, hogy nem tudtad magad megvédeni vagy anyád nem védet meg. S mostoha apád büszkesége nem engedte, hogy elismerje valamiben nem volt kiemelkedő, s anyádnak azt mással kellett pótolni.
* Vigyorodik el, s harap bele újabbat a gyümölcsbe. Mondja ezt mind úgy, hogy valóban ilyesmi helyzet áll fent nála is. Bár, neki esélye sem volt megvédeni magát, egyszerűen csak elvették az anyjától. Ott bántották Estát, ahol talán a legjobban fájt neki. Miután megtalálta, sokat mesélt neki testvéreiről, szerette őket is, hisz vére volt mind, mégis néha úgy érezte kiváltságban részesül. Talán kicsivel jobban ragaszkodott Medhez, s talán ez annak köszönhető, hogy apja képes volt valamivel megfogni Úrnőjét. *
- Annyira nem változott meg minden, hogy ne az asszony legyen az úr a házban. Bár, függ attól is, hogy mennyire volt erőskezű. Mi lett anyáddal, hogy nem védett meg?
* Furcsa dolog ez. Elmesélések alapján, testvérei apja, keménykezű zsarnok volt. S ezt valóban köszönhette a felszíni létnek is. Hisz tudomása szerint, lent évszázadokkal ezelőtt, az a nőstény könnyen fizethetett életével, aki nem tudta magát megvédeni. Hűséggel és engedelmességgel csak a valódi Matrónának tartoztak s azt tisztelték, aki arra érdemes volt. Talán ezt az ösztönből való elnyomást erősítették fel a felszínen töltött évek. Anyja erős jellem volt, tisztelték ám egy őrült elmével már ő sem bírt. Hallott történeteket, milyen céllal maradt is életben Med, de hogy igazak voltak-e sosem derült ki. *
- Ami meg azt illeti, talán pont mi különbözünk Dhorossal a többiektől. Te is tudod, hisz tapasztaltad is, s tanulhattad is, hogy a hatalom utáni vágy, az irigység miként zilálta szét társadalmunk. Mindannyian riválisai voltak egymásnak. Viszont ezek szerint vagyunk egy páran, akiknek kell az egység, a át tudunk lépni, azon ami nem működött.
* Függeszti újra tekintetét a Szájhősre. Szórakozottan forgatja kezében az almát. Eltűnődik pár percig azon, mit is gondolhat most róla a másik. Meg lehet merő zagyvaságnak tartja azt, amit mond, de akadnak gondjai a szavakkal. Az ilyen dolgok kifejtésében sose volt elég jó. Így inkább nem is firtatja tovább a dolgot. *
- Azt tudom, amit elmondtam, itt a felszínen biztos tanulhatsz. De, rengeteg idő s pénz. S azt hiszem a Templomban.
* Ez mind igaz is. Egy dolgot hallgat el csak, maga sem tudja miért. De, talán majd később. Valahogy talán a hasonló múlt miatt, de furcsán szimpatikusnak találja Raxát. Halványan el is mosolyodik, talán most először. Őszinte barátságos mosoly ez. S újabb falatot tüntet el szájában, miközben visszadől a fának. *
- Ne áltasd magad. Minden csak idő kérdése. Feltűnik az eltűnésed, s onnan már nem lesz eljutni, ahhoz, aki segített benne. Önfeláldozó a nagynénéd.
* Szavai most ismét ridegnek hathatnak, de tudja, mi jár annak, akit áruláson kapnak. Jobb esetben tiszta gyors halál, rosszabbikba meg inkább bele se gondol. *
- Dhorost, hogy végre ideérjen. S egy elvetemült Némbert.
* Kacag fel. *
- Övé a ló. Már ha még él. Együtt indultunk, de az éjszaka közepén felszívódott. Gondoltam eljut a Barakkig, de tévedtem. Nem tudom, talán még reménykedem, hogy előkerül. Ha, él biztos elindult a városba.
* Ám, ekkor zajokra lesz figyelmes, valaki közeledik. Nem titkolja, hisz egy vaddisznó is megirigyelné csörtetését. Felugrik, miközben kezét tőrje markolatára helyezi, pár lépést tesz előre, s a nőstény elé lép. Másik kezét hátra tartva, jelezvén a másiknak, hogy maradjon. Villanásnyi csupán a meglepetés, melyet magának okozz a védelmezőként fellépő reakción, de utána minden figyelmét a zaj irányára fordítja. Nem sok idő telik el, de hamarosan a forrás is megjelenik, ég pedig a Cicus képében. Izmai ellazulnak, ahogy meglátja, a megkönnyebbüléstől, hogy nem ellenség s valahol még örül is, hogy újra látja a hímet. *
- Hát, éppen egy almával voltam kénytelen elfojtani az éhségem, de ha már megjöttél…
* Húzza mosolyra az ajkát, majd telepszik vissza a helyére. Ami azt illeti későbbre várta, elvégre ló nélkül volt. Bár, ők sem haladtak valami gyorsan. Elveszi a neki szánt ételt, s italt. Még sötétedésig van néhány órájuk. Így még nyugodtan telepakolhatják a bendőjüket. *
- Megtaláltalak volna úgyis, abban biztos lehetsz.
* Néz a ragadozó szempárba miközben szájához emeli az első falatot. Tekintete inkább csillan a pajkosságtól, ajakit pedig csibész mosolyra húzza. Hangjában sincs semmi fenyegető. *
- Ám, tartsd meg, mint fizetséged szolgálatodért.
* Kacag fel, még mielőtt túlságosan elbízná magát a másik. *
- Holnap?
* Fordul újra a nőstény felé, nem felejtette az utolsó kérdést, bár még maga sem biztos a válaszban. *
- Nem tudom, hogy te hova akarsz menni. Ha mágiát akarsz tanulni, akkor lehet, itt kellene maradnod a városban. Ha velem akarsz tartani, talán akkor is. Lehet, teszek egy próbát holnap még a városban, hogy megtaláljam Nariinát, aztán nem tudom, azt majd hozza a sors. Hogy Dhoros hova megy, azt tőle kérdezd.
* Nézz újra a nőstényre, majd a hímre. *
- Te, merre tartasz, Cicus?
* Rajzol kérdőjelet szemöldöke. Eközben maga is megbontja borát, hogy leöblítse a falatot. *
- Nem láttál a városban egy kószáló nőstény ördögöt? Hófehér hajjal, olyan ijesztő vörös szemekkel. Nagy colos, hosszú lábakkal. Elég bögyös is. A pofija se rusnya, elég tűrhető az ábrázata.
* Ad egy gyors személyleírást a Nariiról, hátha valahol látta a hím, amint elveszetten bóklászik a városba. *



A hozzászólás írója (Medliel Falenys) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.08.06 03:56:54

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7632-7651