Archívum - Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 376 (7501. - 7520. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7632-7651
7520. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-09-19 02:27:42
Üzenet elküldve: 2019-09-19 02:27:42
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 507
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 507
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
*Így egymaga kicsit jobban el tud mélyedni a táj látványában, és nem is habozik ezt megtenni. A tisztás igencsak kedvére való, pont olyan közeg, amiben szívesen töltené idejét, ellentétben egy fogadóval, ahol inkább kedvese lébecol örömmel. A tisztásról eszébe jut a thargok új pihenője, a Pitypangoskert, ami tervez is majd meglátogatni. Felmerül benne, hogy esetleg ültessen pár virágot oda, nem tudja mennyire bánnák. Persze főleg inkább saját kis otthonába szeretne hasonló díszeket, de az még egyelőre csupán egy kedves álomkép, és feltehetően még jó sokáig nem is válik valóra. Egyelőre nem szomorítja el különösebben, van elég tanulnivalója Synmirán, és úgy hiszi, hogy Nozarin is szívesen vinné el ide-oda, így talán még belefér egy pár évnyi kihagyás, már ami a letelepedést illeti.
Csatanglóval lassú sétában vág át a vidéken, körültekintően, hogy nehogy eltapossanak véletlenül egy óvatlan tündért, közben pedig gondosan figyelve, hogy legközelebb már biztosan tudhassa az útvonalat. Szeretne még Artheniorba ellátogatni, egyre talán több napra is.*
Csatanglóval lassú sétában vág át a vidéken, körültekintően, hogy nehogy eltapossanak véletlenül egy óvatlan tündért, közben pedig gondosan figyelve, hogy legközelebb már biztosan tudhassa az útvonalat. Szeretne még Artheniorba ellátogatni, egyre talán több napra is.*
7519. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-09-18 23:26:38
Üzenet elküldve: 2019-09-18 23:26:38
Rang: Játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Idegenek//
*Na nem honvágy, vagy hasonló váltja ki azt a jó érzést ami benne van. Mégis valahogy jól esik neki olyannal beszélgetni aki legalább halott az erdei vadászokról. És az idegen hirtelen váltását elnézve hallhatott már róla eleget.*
-Követhetnek. Ezért is az elővigyázatosság.
*Mondja, és már látja a következő kérdést előre. Egy valamit megtanult a vadászoknál, miszerint, az nem hazugság ha csak a megfelelő részleteit hagyod ki az igazságnak, és ezt is fogja tenni. Így még egy mágus vallatásának is kiállhat az ember, mert nincs olyan mágia ami a lyukas igazságot figyelné, hazudnia meg nem kell. Mire a kérdés felmerül összeszedi a fejében az elhallgatni kívánt részleteket.*
-Nem tudom mennyit halottál az erdő Vadászairól nyugaton. Fejvadászok, és tolvajok, akik megbízásokat fogadnak el bárkire. Magam is egy célszemély voltam, de az volt a nevem mellé írva: Élve. A Vadászok erődjének pincéjében van a cellasor. Ott vártam amíg kifizetik az áramat. Két hosszú és fájdalmas év után egyszerűen kitanultam a rendszerük működését, és megkerestem a réseket. Őrségváltásokat, a beépített cellatársakat, és egy furcsa alakú kulcsot egy hölgy nyakában.
*A "hölgy" szó kimondása holott eléggé fájdalmas a számára, de tökéletesen őszintén mondta ki. ~Szajha.~ Egészíti ki fejben a Vadászok vezérére gondolva. Egy sötételf matriarcha. Nem a legkedvesebb, meg nem értett fajtából. A szabadulásának árát is kénytelen megemlíteni, ennek okát is ecseteli.*
-Nem volt egyszerű út, és nem is volt ingyen. Észrevettek, csak a szerencsének köszönhettem hogy megúsztam élve, és mások nem voltak ilyen szerencsések.
*Mondja és rábízza a másikra mit akar kihallani. Ha valóban a diktatúra mellől származik az idegen, nem kell tovább ragozni, ennyivel már látnia kell a szeme előtt azt a mészárszéket ami akkor az éjj leple alatt történt. Ha pedig Ő lenne a behajtó, akkor itt a vallomása. Talán éppen most fáradt bele a futásba. Lassan jöhet neki aki akar. Ha nem érkezik további kérdés, akkor elébe is vág a dolgoknak.*
-És te mit keresel, ilyen messze a kolostortól?
*Na nem honvágy, vagy hasonló váltja ki azt a jó érzést ami benne van. Mégis valahogy jól esik neki olyannal beszélgetni aki legalább halott az erdei vadászokról. És az idegen hirtelen váltását elnézve hallhatott már róla eleget.*
-Követhetnek. Ezért is az elővigyázatosság.
*Mondja, és már látja a következő kérdést előre. Egy valamit megtanult a vadászoknál, miszerint, az nem hazugság ha csak a megfelelő részleteit hagyod ki az igazságnak, és ezt is fogja tenni. Így még egy mágus vallatásának is kiállhat az ember, mert nincs olyan mágia ami a lyukas igazságot figyelné, hazudnia meg nem kell. Mire a kérdés felmerül összeszedi a fejében az elhallgatni kívánt részleteket.*
-Nem tudom mennyit halottál az erdő Vadászairól nyugaton. Fejvadászok, és tolvajok, akik megbízásokat fogadnak el bárkire. Magam is egy célszemély voltam, de az volt a nevem mellé írva: Élve. A Vadászok erődjének pincéjében van a cellasor. Ott vártam amíg kifizetik az áramat. Két hosszú és fájdalmas év után egyszerűen kitanultam a rendszerük működését, és megkerestem a réseket. Őrségváltásokat, a beépített cellatársakat, és egy furcsa alakú kulcsot egy hölgy nyakában.
*A "hölgy" szó kimondása holott eléggé fájdalmas a számára, de tökéletesen őszintén mondta ki. ~Szajha.~ Egészíti ki fejben a Vadászok vezérére gondolva. Egy sötételf matriarcha. Nem a legkedvesebb, meg nem értett fajtából. A szabadulásának árát is kénytelen megemlíteni, ennek okát is ecseteli.*
-Nem volt egyszerű út, és nem is volt ingyen. Észrevettek, csak a szerencsének köszönhettem hogy megúsztam élve, és mások nem voltak ilyen szerencsések.
*Mondja és rábízza a másikra mit akar kihallani. Ha valóban a diktatúra mellől származik az idegen, nem kell tovább ragozni, ennyivel már látnia kell a szeme előtt azt a mészárszéket ami akkor az éjj leple alatt történt. Ha pedig Ő lenne a behajtó, akkor itt a vallomása. Talán éppen most fáradt bele a futásba. Lassan jöhet neki aki akar. Ha nem érkezik további kérdés, akkor elébe is vág a dolgoknak.*
-És te mit keresel, ilyen messze a kolostortól?
7518. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-09-18 21:18:49
Üzenet elküldve: 2019-09-18 21:18:49
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Nimral //
*Nimral válaszára csak mosolyog. Ezt nem a nőnek szánja, hanem az izgalom váltja ki belőle, amit a fekete italok válfajai okozhatnak egy-egy kínzás alkalmával.*
-Egyes szóbeszédek alapján egy gyengébb ital képes elmezavarokat előidézni. A célszemély hosszútávon emlékezet kieséssel küszködhet, hangokat hallhat, elveszthet direkt egy tárgyat, aminek a megkeresésével teremthet kapcsolatot, vagy próbálna eltűnni a világ elől. Persze ezek csak pletykák: saját szememmel még nem igazán láttam bájitalos kínzást. Ha viszont ezek igazak, el sem tudom képzelni, hogy a munkáltatónk milyen hasznos szerre teszi rá a kezét, ezzel a fiolával. *Jelenti ki. A lány ötlete nem rossz, szóval javasolna valamit.*
-Holdarilra gondoltam, de ahhoz, amit te mondasz, elég az Ördögvigyor. Ismert kábítószer és könnyen, feltűnésmentesen vegyíthető. Ha egy ilyenhez Elija Csókját keverünk és egy férfi esetén, mondjuk téged a célpont helyzetbe állítunk, a siker szinte garantált lehet. *Fejezi be a beszédet. Ha ezzel megvoltak, egyszerűen átmegy a tisztáson, s lépteit egyenesen a szántó felé veszi. Nimrallal nem osztja meg, hiszen úgyis látni fogja valószínűleg, merre megy a sötételf. A terv, hogy honnan szereznek Ördögvigyort, már el is kezdett összeállni a fejében.*
*Nimral válaszára csak mosolyog. Ezt nem a nőnek szánja, hanem az izgalom váltja ki belőle, amit a fekete italok válfajai okozhatnak egy-egy kínzás alkalmával.*
-Egyes szóbeszédek alapján egy gyengébb ital képes elmezavarokat előidézni. A célszemély hosszútávon emlékezet kieséssel küszködhet, hangokat hallhat, elveszthet direkt egy tárgyat, aminek a megkeresésével teremthet kapcsolatot, vagy próbálna eltűnni a világ elől. Persze ezek csak pletykák: saját szememmel még nem igazán láttam bájitalos kínzást. Ha viszont ezek igazak, el sem tudom képzelni, hogy a munkáltatónk milyen hasznos szerre teszi rá a kezét, ezzel a fiolával. *Jelenti ki. A lány ötlete nem rossz, szóval javasolna valamit.*
-Holdarilra gondoltam, de ahhoz, amit te mondasz, elég az Ördögvigyor. Ismert kábítószer és könnyen, feltűnésmentesen vegyíthető. Ha egy ilyenhez Elija Csókját keverünk és egy férfi esetén, mondjuk téged a célpont helyzetbe állítunk, a siker szinte garantált lehet. *Fejezi be a beszédet. Ha ezzel megvoltak, egyszerűen átmegy a tisztáson, s lépteit egyenesen a szántó felé veszi. Nimrallal nem osztja meg, hiszen úgyis látni fogja valószínűleg, merre megy a sötételf. A terv, hogy honnan szereznek Ördögvigyort, már el is kezdett összeállni a fejében.*
7517. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-09-18 20:38:45
Üzenet elküldve: 2019-09-18 20:38:45
Rang: Játékos
IC üzenetek: 217
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 217
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Mavdaarick //
– Én meg már azt hittem, hogy kínzás terén szinte mindent láttam. Erre kiderül, hogy egy csomó aljas dolog még csak nem tudtam.* Nem is sejtette eddig, hogy még a kínokat ilyen mértékig lehet fokozni. De úgy tűnik neki, hogy a vajákos élvezi a dolgot. Ez nem egy rossz dolog, ha már ilyenre adja valaki a fejét. Gyorsan megvárja, amíg megvásárolja a felszereléseket és elindul vele a tisztás felé. Közben elé tárja, hogy miféle drogra gondolt.*
– Ahogy észre vettem ezek a nemesek szereti az ilyen bódító szereket. Na meg a csapongó életet. Arra gondoltam, hogy olyan szert kéne összekeverni amitől jól érzik magukat és közben be is gerjednek. Szerintem te meg tudnád oldani a dolgot. Ugye?* Már látja maga előtt a pénzes zacskókat. Közben azért biztosan haladnak is az úti céljuk felé.*
A hozzászólás írója (Nimral Destrila) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.09.18 21:43:49
– Én meg már azt hittem, hogy kínzás terén szinte mindent láttam. Erre kiderül, hogy egy csomó aljas dolog még csak nem tudtam.* Nem is sejtette eddig, hogy még a kínokat ilyen mértékig lehet fokozni. De úgy tűnik neki, hogy a vajákos élvezi a dolgot. Ez nem egy rossz dolog, ha már ilyenre adja valaki a fejét. Gyorsan megvárja, amíg megvásárolja a felszereléseket és elindul vele a tisztás felé. Közben elé tárja, hogy miféle drogra gondolt.*
– Ahogy észre vettem ezek a nemesek szereti az ilyen bódító szereket. Na meg a csapongó életet. Arra gondoltam, hogy olyan szert kéne összekeverni amitől jól érzik magukat és közben be is gerjednek. Szerintem te meg tudnád oldani a dolgot. Ugye?* Már látja maga előtt a pénzes zacskókat. Közben azért biztosan haladnak is az úti céljuk felé.*
A hozzászólás írója (Nimral Destrila) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.09.18 21:43:49
7516. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-09-18 20:27:56
Üzenet elküldve: 2019-09-18 20:27:56
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Fräd, May//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A lány szavait bólintással igazolja. Hasonlónak találta ő is a Vérkertről szóló pletykákat, az meg eleve nem lehet egy jó hely, ahová a Komblard félék szíveskednek belépni.*
-Nem, bájitalok lettek volna Wegtorenben is. Első sorban egy klánt keresnék, lehetőleg olyat, ahol lakhatok is. Szeretném megtalálni a hozzám leginkább illő tudományt. *Mondja. Kíváncsian figyeli May szavait. Ő nem teljesen ezt tapasztalta.*
-Feltehetően a tulaj volt az a valaki, aki szinte tárt karokkal fogadta ezt a szerzetest, a történtek ellenére. Plusz valami Zam... szóval a csapos is igencsak kedvelte. Ha valami Komblard Silktonnal találkozol, kérlek, vigyázz magadra. Féltelek az ilyen alakoktól. Nem egy olyan rémtörténetet hallani, amiben az ilyenek a gyengéd nőket... *Itt elakad a szava. Bele sem mer gondolni abba, hogy mi is történhetne Mayjel. ~ Ha megtudom, hogy bántani fogja; esküszöm, hogy megölöm. ~ Határozza el magában. A nőkkel szembeni erőszak sosem volt kedvére. Semmibe nézi az olyanokat. Közben a félvér helyet foglal, s ő elfogadja a helyet. Egymás mellett ülnek és Fräd szíve hevesebben kezd el dobogni. Talán megtetszett neki a lány. Hallgatja a lágy, csilingelő hangot, áhítattal figyeli.*
-Van nálad esetleg egy olyan topán? Könnyebben haladhatnál. Vagy vihetlek az ölemben is, ha akarod. *Azzal elneveti magát. Ha a lány válaszol, meghallgatja. Ezután nézné egy kicsit az eget. Valójában erőt gyűjtene. De mihez? Mire készül? Aztán maga is ráeszmél.*
-May, zavarna, ha megcsókolnálak? *Teszi fel a kérdést. A hevesség néha jelleméhez tartozik, de nem bírja türtőztetni magát. A Sellő lenyűgözi. Éteri teremtésnek tartja. Mint egy szerelmes kamasz, úgy várja izzadó tenyérrel a választ.*
//Fräd, May//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A lány szavait bólintással igazolja. Hasonlónak találta ő is a Vérkertről szóló pletykákat, az meg eleve nem lehet egy jó hely, ahová a Komblard félék szíveskednek belépni.*
-Nem, bájitalok lettek volna Wegtorenben is. Első sorban egy klánt keresnék, lehetőleg olyat, ahol lakhatok is. Szeretném megtalálni a hozzám leginkább illő tudományt. *Mondja. Kíváncsian figyeli May szavait. Ő nem teljesen ezt tapasztalta.*
-Feltehetően a tulaj volt az a valaki, aki szinte tárt karokkal fogadta ezt a szerzetest, a történtek ellenére. Plusz valami Zam... szóval a csapos is igencsak kedvelte. Ha valami Komblard Silktonnal találkozol, kérlek, vigyázz magadra. Féltelek az ilyen alakoktól. Nem egy olyan rémtörténetet hallani, amiben az ilyenek a gyengéd nőket... *Itt elakad a szava. Bele sem mer gondolni abba, hogy mi is történhetne Mayjel. ~ Ha megtudom, hogy bántani fogja; esküszöm, hogy megölöm. ~ Határozza el magában. A nőkkel szembeni erőszak sosem volt kedvére. Semmibe nézi az olyanokat. Közben a félvér helyet foglal, s ő elfogadja a helyet. Egymás mellett ülnek és Fräd szíve hevesebben kezd el dobogni. Talán megtetszett neki a lány. Hallgatja a lágy, csilingelő hangot, áhítattal figyeli.*
-Van nálad esetleg egy olyan topán? Könnyebben haladhatnál. Vagy vihetlek az ölemben is, ha akarod. *Azzal elneveti magát. Ha a lány válaszol, meghallgatja. Ezután nézné egy kicsit az eget. Valójában erőt gyűjtene. De mihez? Mire készül? Aztán maga is ráeszmél.*
-May, zavarna, ha megcsókolnálak? *Teszi fel a kérdést. A hevesség néha jelleméhez tartozik, de nem bírja türtőztetni magát. A Sellő lenyűgözi. Éteri teremtésnek tartja. Mint egy szerelmes kamasz, úgy várja izzadó tenyérrel a választ.*
7515. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-09-18 18:16:16
Üzenet elküldve: 2019-09-18 18:16:16
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Idegenek//
*Hűvös, szorongó férfit vél maga előtt látni. Lehet, hogy rosszul gondolja, de Yikkai sejtése ez. A filozófiai gondolatokat csak egy sejtelmes mosollyal kezeli, eléggé bohókás hangon.*
-De attól még rajtad keserűség látszik. *A kard fogdosására harci pózt vesz fel, de véleménye megváltozik, amint a fiú az erdőt említi. Lead a hévből és elborzadva mondja.*
-Szerencséd akkor, hogy elhagytad azt a helyet. Remélem senki nincsen a nyomodban. *Válaszolja, de fenntartásai is vannak. Az ottaniak kedvelik a manipulációt, bár ez nem általános. Az eld szavaira érdeklődően figyel.*
-Igazán érdekes, amiket mondasz. *Amikor végleg körvonalazódott egy kép előtte, akkor mer válaszolni csak.*
-Hát, egészen eddig a történetedre lettem volna kíváncsi. Most viszont, hogy tudom, hogyan kerülhettél ide, ez izgatja a fantáziámat. *Vallja be. Tényleg érdekli az a furfang, amit a hosszúéletű alkalmazhatott a szökés közben. Már hogyha szökevény, nem pedig egy az erdei Vadászok közül. Utóbbi esetben nagyobb távolságot tartana, bár a félelmet a másik szemében elnézve, s a megtört jellemet látva, kételkedik ennek a valóságában. Szóval nincs más hátra a szerzetes szemében: elteszi a kődarabot, azzal félmosollyal arcán, nyugodt szemekkel várja az érdekfeszítőnek ígérkező választ.*
*Hűvös, szorongó férfit vél maga előtt látni. Lehet, hogy rosszul gondolja, de Yikkai sejtése ez. A filozófiai gondolatokat csak egy sejtelmes mosollyal kezeli, eléggé bohókás hangon.*
-De attól még rajtad keserűség látszik. *A kard fogdosására harci pózt vesz fel, de véleménye megváltozik, amint a fiú az erdőt említi. Lead a hévből és elborzadva mondja.*
-Szerencséd akkor, hogy elhagytad azt a helyet. Remélem senki nincsen a nyomodban. *Válaszolja, de fenntartásai is vannak. Az ottaniak kedvelik a manipulációt, bár ez nem általános. Az eld szavaira érdeklődően figyel.*
-Igazán érdekes, amiket mondasz. *Amikor végleg körvonalazódott egy kép előtte, akkor mer válaszolni csak.*
-Hát, egészen eddig a történetedre lettem volna kíváncsi. Most viszont, hogy tudom, hogyan kerülhettél ide, ez izgatja a fantáziámat. *Vallja be. Tényleg érdekli az a furfang, amit a hosszúéletű alkalmazhatott a szökés közben. Már hogyha szökevény, nem pedig egy az erdei Vadászok közül. Utóbbi esetben nagyobb távolságot tartana, bár a félelmet a másik szemében elnézve, s a megtört jellemet látva, kételkedik ennek a valóságában. Szóval nincs más hátra a szerzetes szemében: elteszi a kődarabot, azzal félmosollyal arcán, nyugodt szemekkel várja az érdekfeszítőnek ígérkező választ.*
7514. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-09-18 14:22:18
Üzenet elküldve: 2019-09-18 14:22:18
Rang: Játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Idegenek//
*Az első kérdésre felszalad a jobb szemöldöke.*
~Ha én azt sorolhatnám.~
*Gondolja ezt ugyan de arca nem ezt tükrözi. Hideg ábrázattal de enyhülő hangon mondja, mintegy érvelésként.*
-A szörnyűségek nem mindig keserűséget hagynak az emberben. Olykor haragot, olykor a változni akarást, van hogy csak elővigyázatosságot.
*Az utolsó szavára, eddig először, az idegen szemébe néz mélyen. Természetesen nem azt látja a másikban mint akit várt. Már-már kezd letenni az elképzeléséről miszerint a furcsa férfi éppen egy utána küldött vadász lenne. Ekkor érkezik egy eléggé ellentétes mondat a férfi számára. Akaratlanul megszorul a kardján a keze, de nem rántja elő. Ugyan felkerült az ominózus város, de mintha már gyanús óvatossággal előzte volna meg. Amikor a másik a templomot említi, ismét nyugodni kezd. Hallott már róla, és valóban nyugtatólag hat a fekete kő szerűség látványa, és sok dolog értelmét nyer.*
-Igen. Ismerem, noha sosem láttam senki onnan valósit. Csak pletykákat hallottam.
*Ekkor veszi észre, hogy keze még mindig a kardmarkolatra van tapadva elengedi és elmosolyodik. Érzi hogy a magyarázkodás ideje jött el.*
-Magam is a térségből jöttem, de inkább a déli erdőségekből. A Nap karaván pihenő felé. És hát, nem a legjobb hangulatban hagytam ott a hegy túloldalát.
*Mondja olyan indoklás féleként, de nem fűz hozzá ok-okozati viszonyt, azt meghagyja az idegennek. Arca ugyan még mindig a jég birodalma de hangját kezdi tudatosan feloldani. Leül. Hanyag eleganciával elterül a fűben inkább, két lábát felhúzva, telitalppal a füvön, könyökére támaszkodva. Inkább állna, de nyűgnek érzi az ezt kiváltó gondolatmenetet áttolni a férfi ágyán. Szóval fekszik. Noha eddig se nagyon kiabált, kérdésre egy bólintással jelzi hogy halkabbra veszi magát.*
-Nem vagyok itteni, de egy éjszaka elég volt hogy megtanuljam. Itt csak az nem mosolygós arc aki másnak akar tűnni.
*Mondja és a tündérre gondol. A rendes nevére már dacból sem emlékszik a virágban születettnek.*
~Hallgatlak?~
*Kérdez magában vissza megrökönyödve. Ábrázata is kicsit meglepődik majd megkérdezi.*
-Mit hallgatsz? Mire lennél kíváncsi?
*Úgy érzi nagy mondanivalója nincs az idegen felé, inkább hagyja hogy kérdezzen, egyszerűbben irányíthatja a beszélgetés folyamán ha nem rohan bele semmibe. Még mindig lehet vadász az idegen.*
*Az első kérdésre felszalad a jobb szemöldöke.*
~Ha én azt sorolhatnám.~
*Gondolja ezt ugyan de arca nem ezt tükrözi. Hideg ábrázattal de enyhülő hangon mondja, mintegy érvelésként.*
-A szörnyűségek nem mindig keserűséget hagynak az emberben. Olykor haragot, olykor a változni akarást, van hogy csak elővigyázatosságot.
*Az utolsó szavára, eddig először, az idegen szemébe néz mélyen. Természetesen nem azt látja a másikban mint akit várt. Már-már kezd letenni az elképzeléséről miszerint a furcsa férfi éppen egy utána küldött vadász lenne. Ekkor érkezik egy eléggé ellentétes mondat a férfi számára. Akaratlanul megszorul a kardján a keze, de nem rántja elő. Ugyan felkerült az ominózus város, de mintha már gyanús óvatossággal előzte volna meg. Amikor a másik a templomot említi, ismét nyugodni kezd. Hallott már róla, és valóban nyugtatólag hat a fekete kő szerűség látványa, és sok dolog értelmét nyer.*
-Igen. Ismerem, noha sosem láttam senki onnan valósit. Csak pletykákat hallottam.
*Ekkor veszi észre, hogy keze még mindig a kardmarkolatra van tapadva elengedi és elmosolyodik. Érzi hogy a magyarázkodás ideje jött el.*
-Magam is a térségből jöttem, de inkább a déli erdőségekből. A Nap karaván pihenő felé. És hát, nem a legjobb hangulatban hagytam ott a hegy túloldalát.
*Mondja olyan indoklás féleként, de nem fűz hozzá ok-okozati viszonyt, azt meghagyja az idegennek. Arca ugyan még mindig a jég birodalma de hangját kezdi tudatosan feloldani. Leül. Hanyag eleganciával elterül a fűben inkább, két lábát felhúzva, telitalppal a füvön, könyökére támaszkodva. Inkább állna, de nyűgnek érzi az ezt kiváltó gondolatmenetet áttolni a férfi ágyán. Szóval fekszik. Noha eddig se nagyon kiabált, kérdésre egy bólintással jelzi hogy halkabbra veszi magát.*
-Nem vagyok itteni, de egy éjszaka elég volt hogy megtanuljam. Itt csak az nem mosolygós arc aki másnak akar tűnni.
*Mondja és a tündérre gondol. A rendes nevére már dacból sem emlékszik a virágban születettnek.*
~Hallgatlak?~
*Kérdez magában vissza megrökönyödve. Ábrázata is kicsit meglepődik majd megkérdezi.*
-Mit hallgatsz? Mire lennél kíváncsi?
*Úgy érzi nagy mondanivalója nincs az idegen felé, inkább hagyja hogy kérdezzen, egyszerűbben irányíthatja a beszélgetés folyamán ha nem rohan bele semmibe. Még mindig lehet vadász az idegen.*
7513. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-09-18 13:24:49
Üzenet elküldve: 2019-09-18 13:24:49
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Fräd, May//
-A Vérkertbe? Úgy hallottam mostanában furcsa dolgok történtek arrafelé. Talán jobb is, hogy nem tartottál vele. Én egy idegen társaságában biztos nem keresném fel. *Borzong bele, hiszen feltörtek a dolgok, amiket még Dreyia mesélt neki és, hogy ott virág nem terem meg.*
-Te jártál már ott előtte is? Mármint a Vérkertben. *Azért a kíváncsiságát nem tudja visszafogni, viszont olyan okot nem tudna egyelőre találni, ami miatt venné a bátorságot és felkeresné, akár Dreyiával is. Mert, hogy nem egyedül menne az borítékolható.*
-Akkor ezek szerint a bájitalok miatt jöttél a városba? *Kérdezősködik, hiszen ő maga is fog vásárolni, sőt már kapott is párat.* -Te magasságos ég! Biztosan akkor éppen másfele jártam, mert ez bizonyosan feltűnt volna. Az ilyesmit nem hagyjuk csak úgy szó nélkül. Késsel nem lehet hadonászni egy ilyen nívós helyen. *Döbben meg, úgy véli nem hagyták volna, főleg Darelld nem, elharapózni a dolgokat. Aztán a férfi segít neki helyet foglalni a kiszemelt sziklán, ő azonban a fűbe foglal helyet.*
-Öh, nem akarsz inkább mellém ülni? *Tapogatja meg a helyet maga mellett.* - Elférünk ketten is. *Mosolyog kedvesen, persze, ha azért ült le a férfi a fűbe, mert az szimpatikusabb volt neki, nem erőlteti a dolgot. Közben leemeli a csizmáját és megmasszírozza a csupasz talpát.*
-Azt hiszem most egyetlen csizma se lenne kényelmes. Megszoktam már a kis, vékony cipellőt, amiben minden nap szaladgálok, így ahhoz képest minden más lábbeli szenvedés lenne. *Magyarázza, közben megszabadítja a másik lábát is és megismétli a nyomkodást.*
//Fräd, May//
-A Vérkertbe? Úgy hallottam mostanában furcsa dolgok történtek arrafelé. Talán jobb is, hogy nem tartottál vele. Én egy idegen társaságában biztos nem keresném fel. *Borzong bele, hiszen feltörtek a dolgok, amiket még Dreyia mesélt neki és, hogy ott virág nem terem meg.*
-Te jártál már ott előtte is? Mármint a Vérkertben. *Azért a kíváncsiságát nem tudja visszafogni, viszont olyan okot nem tudna egyelőre találni, ami miatt venné a bátorságot és felkeresné, akár Dreyiával is. Mert, hogy nem egyedül menne az borítékolható.*
-Akkor ezek szerint a bájitalok miatt jöttél a városba? *Kérdezősködik, hiszen ő maga is fog vásárolni, sőt már kapott is párat.* -Te magasságos ég! Biztosan akkor éppen másfele jártam, mert ez bizonyosan feltűnt volna. Az ilyesmit nem hagyjuk csak úgy szó nélkül. Késsel nem lehet hadonászni egy ilyen nívós helyen. *Döbben meg, úgy véli nem hagyták volna, főleg Darelld nem, elharapózni a dolgokat. Aztán a férfi segít neki helyet foglalni a kiszemelt sziklán, ő azonban a fűbe foglal helyet.*
-Öh, nem akarsz inkább mellém ülni? *Tapogatja meg a helyet maga mellett.* - Elférünk ketten is. *Mosolyog kedvesen, persze, ha azért ült le a férfi a fűbe, mert az szimpatikusabb volt neki, nem erőlteti a dolgot. Közben leemeli a csizmáját és megmasszírozza a csupasz talpát.*
-Azt hiszem most egyetlen csizma se lenne kényelmes. Megszoktam már a kis, vékony cipellőt, amiben minden nap szaladgálok, így ahhoz képest minden más lábbeli szenvedés lenne. *Magyarázza, közben megszabadítja a másik lábát is és megismétli a nyomkodást.*
7512. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-09-18 09:19:42
Üzenet elküldve: 2019-09-18 09:19:42
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Idegenek//
*Fanyar férfi áll előtte. Ez nem kerüli el a figyelmét. Tanai alapján kénytelen lesz érdeklődni iránta. Késztetést érez és meglepően nagy kíváncsiságot. Arca rezzenéstelen, szemei mégis valami belső boldogságot sugároznak.*
-Vajon mi történhetett veled, hogy ennyi keserűség szorult beléd? *Teszi fel a kérdést, lágy hangon. Megáll a másik előtt, majd tanácsol.*
-Szeretnék segíteni, szóval remélem, nem nézel ellenségnek. Pirtianestől keletre, a hegységből jövök. Szerzetes vagyok, lehet, hogy ismered a Kőszikla templomot. *Azzal elővenné azt a törmelék darabot, melyet mindig magánál tart, bizonyítás gyanánt. Az obszídián darab eléggé könnyen felismerhető jellegzetesség, szóval reméli a legjobbakat.*
-Tessék, hátha ismered. Ülj le. *Mondja, azzal ő el is helyezkedne a lótusz pózban. Halkabban szólalna meg.*
-Így beszélj. A mesterem szerint az itteniek kedvesnek tűnnek, de vigyázni kell. Nem a mosolygós arcok robbantottak ki egy polgárháborút. *Tanácsolja és szétnéz a biztonság kedvéért. A sok tanács ellenére újnak számít a városban, nem ismeri az ittenieket. Ha tisztának véli a terepet (márpedig valószínűleg ez lesz az opció), akkor szólalna meg.*
-Nos, hallgatlak. Ha befejezted, természetesen tartozok az én verziómmal. *Ha azt látja, hogy a másik hazudni kezd, ő is úgy áll hozzá. Ha igaznak véli, az alapján felel majd.*
*Fanyar férfi áll előtte. Ez nem kerüli el a figyelmét. Tanai alapján kénytelen lesz érdeklődni iránta. Késztetést érez és meglepően nagy kíváncsiságot. Arca rezzenéstelen, szemei mégis valami belső boldogságot sugároznak.*
-Vajon mi történhetett veled, hogy ennyi keserűség szorult beléd? *Teszi fel a kérdést, lágy hangon. Megáll a másik előtt, majd tanácsol.*
-Szeretnék segíteni, szóval remélem, nem nézel ellenségnek. Pirtianestől keletre, a hegységből jövök. Szerzetes vagyok, lehet, hogy ismered a Kőszikla templomot. *Azzal elővenné azt a törmelék darabot, melyet mindig magánál tart, bizonyítás gyanánt. Az obszídián darab eléggé könnyen felismerhető jellegzetesség, szóval reméli a legjobbakat.*
-Tessék, hátha ismered. Ülj le. *Mondja, azzal ő el is helyezkedne a lótusz pózban. Halkabban szólalna meg.*
-Így beszélj. A mesterem szerint az itteniek kedvesnek tűnnek, de vigyázni kell. Nem a mosolygós arcok robbantottak ki egy polgárháborút. *Tanácsolja és szétnéz a biztonság kedvéért. A sok tanács ellenére újnak számít a városban, nem ismeri az ittenieket. Ha tisztának véli a terepet (márpedig valószínűleg ez lesz az opció), akkor szólalna meg.*
-Nos, hallgatlak. Ha befejezted, természetesen tartozok az én verziómmal. *Ha azt látja, hogy a másik hazudni kezd, ő is úgy áll hozzá. Ha igaznak véli, az alapján felel majd.*
7511. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-09-18 07:19:14
Üzenet elküldve: 2019-09-18 07:19:14
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Fräd, May//
*A kikötői takargatni kezdi az arcát, ami nem igazán okoz jó előérzetet Frädben. Nem hiszi, hogy annyira jó lett volna a lánynak Lihanechben, bár nem zargatná tovább a múltat. ~ Biztosan felejteni akar. ~ Ő is cseppet elszomorodik, mikor egymás elkerülésére esik a szó. A lány viccesnek vélt értetlenségére meg nevet egyet.*
-Az úgy történt, hogy ez az említett Komblard velem és egy sötételffel akart a Vérkertbe menni. Az okot nem igazán árulta el. Mikor a Sellőbe mentünk megszállni, felosztottuk a költségeket. Én álltam volna a szobát ő pedig a többi cikket. Viszont mikor megemlítettem, hogy nekem vennem kéne még az út előtt bájitalokat, majd megkértem, hogy vegyen nekem valami itteni finomságot, felpattant és a késével akart volna megsebezni, ha a pultos látványa miatt nem akart volna imponálni neki. Ezért "csak" egy fenyegetést kaptam, hogy a tengerbe dob. Szóval amikor elment aludni a szobájába, én fogtam magamat és leléptem. *Fejezi be a történetet. May szeretne leülni, amit Fräd támogat. A kőre ül a lány, a férfi pedig mellé a fűbe.*
-Esetleg a Piacra elmehetünk majd neked csizmát venni. *Ad egy ötletet mosolyogva.* Persze ahhoz tudni kéne, merre van a piac... *Teszi hozzá kisit lelombozódva.*
//Fräd, May//
*A kikötői takargatni kezdi az arcát, ami nem igazán okoz jó előérzetet Frädben. Nem hiszi, hogy annyira jó lett volna a lánynak Lihanechben, bár nem zargatná tovább a múltat. ~ Biztosan felejteni akar. ~ Ő is cseppet elszomorodik, mikor egymás elkerülésére esik a szó. A lány viccesnek vélt értetlenségére meg nevet egyet.*
-Az úgy történt, hogy ez az említett Komblard velem és egy sötételffel akart a Vérkertbe menni. Az okot nem igazán árulta el. Mikor a Sellőbe mentünk megszállni, felosztottuk a költségeket. Én álltam volna a szobát ő pedig a többi cikket. Viszont mikor megemlítettem, hogy nekem vennem kéne még az út előtt bájitalokat, majd megkértem, hogy vegyen nekem valami itteni finomságot, felpattant és a késével akart volna megsebezni, ha a pultos látványa miatt nem akart volna imponálni neki. Ezért "csak" egy fenyegetést kaptam, hogy a tengerbe dob. Szóval amikor elment aludni a szobájába, én fogtam magamat és leléptem. *Fejezi be a történetet. May szeretne leülni, amit Fräd támogat. A kőre ül a lány, a férfi pedig mellé a fűbe.*
-Esetleg a Piacra elmehetünk majd neked csizmát venni. *Ad egy ötletet mosolyogva.* Persze ahhoz tudni kéne, merre van a piac... *Teszi hozzá kisit lelombozódva.*
7510. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-09-17 23:35:29
Üzenet elküldve: 2019-09-17 23:35:29
Rang: Játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Idegenek//
*Mintha máshogy viszonyulna a férfi hozzá mint eddig, ami két dolgot vázol fel: Vagy valami arra kéztette hogy változtasson ragadozó szerű becserkésző hangulatán, vagy félreértette az elf a gesztusokat. Mindenestre, még hidegen próbálja tisztázni az állsápontját.*
-Kérlek.
*Mondja, és ennyivel letudja a bocsánatkérést.*
-Megvolt a felmérés?
*Kérdezi kicsit epésen. Még mindig nem tudja hova tenni magában az idegent. Olyan mint ha egy alak állna ködben. Se színe, se alakja, csak egy folt a semmiben. Ami még lehet erős hátrány is az elf számára. Itt Artheniorban azt tapasztalta ritkán van hátsószándék nélküli ember. Ehhez mondjuk hozzászokott északon, de ott minden tiszta volt.*
~Ott ha meg akartak ölni, vagy nehezteltek rád mert elszeretted egy éjszakára a feleséget, akkor nem homályos beszélgetések alatt fenyegettek meg, hanem eléd rakták a kést és választhattál, hogy ők vagy te.~
*Mereng el magában gyorsan. Nem tudja ekkor még hogy nem idevalósi a fickó, pedig sokkalta beljebb van ezzel az információval.*
-Azt hogy nem idevalósi vagy, gondolhattam volna, de hát átutazó város. Én is így kerültem ide.
*Mondja, és nem véletlen nem válaszol a kérdésre. Úgy érzi ezzel letudta az idegenek kötelességét, számadással nem tartozik, és még mindig homály neki a pasas.*
~Ki a fene vagy te?~
*Gondolja magában, és arca is mintha tükrözné ezt. Sajnos űzött vadnak nem jó lenni, és nem tudni hogy a nyomában vannak e még a Vadászok közül, és így a Füzet hiányában, még alkualapja sincs. Keze kardján marad. Ha az idegen csak kiejti Pirtianes város nevét, azonnal kardot ránt. A szököttek elővigyázatossága. Ha nem érkezik más kérdés illetve reakció, akkor magától folytatja, egy leheletnyit nyugodtabb hangon*
-Mi járatban?
*Mintha máshogy viszonyulna a férfi hozzá mint eddig, ami két dolgot vázol fel: Vagy valami arra kéztette hogy változtasson ragadozó szerű becserkésző hangulatán, vagy félreértette az elf a gesztusokat. Mindenestre, még hidegen próbálja tisztázni az állsápontját.*
-Kérlek.
*Mondja, és ennyivel letudja a bocsánatkérést.*
-Megvolt a felmérés?
*Kérdezi kicsit epésen. Még mindig nem tudja hova tenni magában az idegent. Olyan mint ha egy alak állna ködben. Se színe, se alakja, csak egy folt a semmiben. Ami még lehet erős hátrány is az elf számára. Itt Artheniorban azt tapasztalta ritkán van hátsószándék nélküli ember. Ehhez mondjuk hozzászokott északon, de ott minden tiszta volt.*
~Ott ha meg akartak ölni, vagy nehezteltek rád mert elszeretted egy éjszakára a feleséget, akkor nem homályos beszélgetések alatt fenyegettek meg, hanem eléd rakták a kést és választhattál, hogy ők vagy te.~
*Mereng el magában gyorsan. Nem tudja ekkor még hogy nem idevalósi a fickó, pedig sokkalta beljebb van ezzel az információval.*
-Azt hogy nem idevalósi vagy, gondolhattam volna, de hát átutazó város. Én is így kerültem ide.
*Mondja, és nem véletlen nem válaszol a kérdésre. Úgy érzi ezzel letudta az idegenek kötelességét, számadással nem tartozik, és még mindig homály neki a pasas.*
~Ki a fene vagy te?~
*Gondolja magában, és arca is mintha tükrözné ezt. Sajnos űzött vadnak nem jó lenni, és nem tudni hogy a nyomában vannak e még a Vadászok közül, és így a Füzet hiányában, még alkualapja sincs. Keze kardján marad. Ha az idegen csak kiejti Pirtianes város nevét, azonnal kardot ránt. A szököttek elővigyázatossága. Ha nem érkezik más kérdés illetve reakció, akkor magától folytatja, egy leheletnyit nyugodtabb hangon*
-Mi járatban?
7509. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-09-17 07:20:12
Üzenet elküldve: 2019-09-17 07:20:12
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Idegenek//
*Yikkai érdekesnek találja a másikat és persze, ha azt zavarja, leáll a forgással. Meghajol, majd beszél.*
-Nem zavarni akartalak, csak felmértelek. Fogadd bocsánatomat. *Mondja, azzal újra egyenesbe ér.*
-Honnan jössz? *Teszi fel a kérdést, azzal ki is egészítené, ha tudja.* Nem idevalósi vagyok. Nem igazán ismerem a várost. *Méregeti, ízlelgeti kíváncsian a másik ruháját, most, hogy lenyugodott. ~ Szerintem lihanechi. Biztosan az. ~ Dönti el magában. Egyelőre csak a választ várja, kétségekkel tele. Érdekli ez a város, de ahhoz tudnia is kéne még valamit róla, mielőtt letelepedésre veszi rá magát.*
*Yikkai érdekesnek találja a másikat és persze, ha azt zavarja, leáll a forgással. Meghajol, majd beszél.*
-Nem zavarni akartalak, csak felmértelek. Fogadd bocsánatomat. *Mondja, azzal újra egyenesbe ér.*
-Honnan jössz? *Teszi fel a kérdést, azzal ki is egészítené, ha tudja.* Nem idevalósi vagyok. Nem igazán ismerem a várost. *Méregeti, ízlelgeti kíváncsian a másik ruháját, most, hogy lenyugodott. ~ Szerintem lihanechi. Biztosan az. ~ Dönti el magában. Egyelőre csak a választ várja, kétségekkel tele. Érdekli ez a város, de ahhoz tudnia is kéne még valamit róla, mielőtt letelepedésre veszi rá magát.*
7508. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-09-17 07:19:17
Üzenet elküldve: 2019-09-17 07:19:17
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Fräd, May//
*Úgy tűnik, a férfit nagyban felháborítja az, amit ő a családjáról mesélt, általában nem szokott senki fennakadni ezen, hiszen akadnak rosszabb történetek is a világban.*
-Persze, nem volt könnyű, de… de a lányok nagyon kedvesek voltak és a főnökkel sem volt bajom soha. *~Mármint csak egyszer, de arról meg végképp nem kell tudnia. ~ Mindjárt emelkedik is a keze a jobb füléhez, hogy némi hajjal még jobban eltakarja az égést, amennyire csak lehet. Aztán a férfinek ismerősen cseng a kikötői bordély neve, nyel is egy nagyot hirtelen rá, azért reménykedett benne, hogy még nem hallott róla, az meg, hogy még jár is ott nemrég, egy döbbent arckifejezést eredményez. De úgy fest se rossz tapasztalat, se lenézés vagy undor nem árad a szavaiból, így megnyugszik.*
-Akkor viszont elkerültük egymást, milyen kár. *Húz egy bánatosabb kifejezést az arcára.*
-A tengerbe dobni?! *Értetlenül pislog.* -De miért? *Látszik a szemében, hogy nem igazán tud elképzelni olyan szituációt, amely ahhoz vezetne, hogy valakit a tengerbe akarna hajítani. Oh. Azaz mégis. Ugyanis ha valaki bemenne a szobájába és széttépkedné az összes hőn szeretett és féltett ruhadarabját, na, annak nem kegyelmezne az biztos! Bár szerzetessel mostanában többel is találkozott, a vendég nem említette a nevét neki, így a közös ismeretség nem bukik ki. Viszont a férfi gyorsabban odakap a kisujjához, minthogy habozása és bizonytalansága miatt el tudná venni azt. Igazán örül annak, hogy a másik látszólag nem mutat semmiféle ellenszenvet vagy undort az irányában, ez megmutatkozik a napfényben fürdő bájos orcákon is. Hirtelen ötlettől vezérelve két kezével közrefogja a másikét.*
-Úgy örülök. *Mosolyog rá kedvesen. Majd mikor megigazgatja a csizmáját, körbe tekint, akad-e valami hely, ahova leülhetne. Meg is pillant kicsit kijjebb egy laposabb sziklát, ami alkalmas lehet.*
-Ha nem bánod oda leülnék, nem gondoltam volna, hogy ez a csizma ilyen kényelmetlen. *Mosolyog bocsánat kérően, majd megindul a másikba karolva a szikla felé.*
//Fräd, May//
*Úgy tűnik, a férfit nagyban felháborítja az, amit ő a családjáról mesélt, általában nem szokott senki fennakadni ezen, hiszen akadnak rosszabb történetek is a világban.*
-Persze, nem volt könnyű, de… de a lányok nagyon kedvesek voltak és a főnökkel sem volt bajom soha. *~Mármint csak egyszer, de arról meg végképp nem kell tudnia. ~ Mindjárt emelkedik is a keze a jobb füléhez, hogy némi hajjal még jobban eltakarja az égést, amennyire csak lehet. Aztán a férfinek ismerősen cseng a kikötői bordély neve, nyel is egy nagyot hirtelen rá, azért reménykedett benne, hogy még nem hallott róla, az meg, hogy még jár is ott nemrég, egy döbbent arckifejezést eredményez. De úgy fest se rossz tapasztalat, se lenézés vagy undor nem árad a szavaiból, így megnyugszik.*
-Akkor viszont elkerültük egymást, milyen kár. *Húz egy bánatosabb kifejezést az arcára.*
-A tengerbe dobni?! *Értetlenül pislog.* -De miért? *Látszik a szemében, hogy nem igazán tud elképzelni olyan szituációt, amely ahhoz vezetne, hogy valakit a tengerbe akarna hajítani. Oh. Azaz mégis. Ugyanis ha valaki bemenne a szobájába és széttépkedné az összes hőn szeretett és féltett ruhadarabját, na, annak nem kegyelmezne az biztos! Bár szerzetessel mostanában többel is találkozott, a vendég nem említette a nevét neki, így a közös ismeretség nem bukik ki. Viszont a férfi gyorsabban odakap a kisujjához, minthogy habozása és bizonytalansága miatt el tudná venni azt. Igazán örül annak, hogy a másik látszólag nem mutat semmiféle ellenszenvet vagy undort az irányában, ez megmutatkozik a napfényben fürdő bájos orcákon is. Hirtelen ötlettől vezérelve két kezével közrefogja a másikét.*
-Úgy örülök. *Mosolyog rá kedvesen. Majd mikor megigazgatja a csizmáját, körbe tekint, akad-e valami hely, ahova leülhetne. Meg is pillant kicsit kijjebb egy laposabb sziklát, ami alkalmas lehet.*
-Ha nem bánod oda leülnék, nem gondoltam volna, hogy ez a csizma ilyen kényelmetlen. *Mosolyog bocsánat kérően, majd megindul a másikba karolva a szikla felé.*
7507. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-09-16 22:07:59
Üzenet elküldve: 2019-09-16 22:07:59
Rang: Játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Idegenek//
*Nem az ő emberébe futott bele. Érdekes beszélgetésnek lesz most részese. A megkérdezett egy harci állást vesz fel, amiből mintha meg is indítana egy ütés sort, de aztán abba hagyja. Természetesen nem maradna válaszolatlanul, már az ellen taktika is végigment az elf fejébe. Megszorul a keze a kardon amolyan reflex szerűen. Lassan ereszti vissza alapállásba izmait, és kezét tovább pihenteti a kardgombon.*
-Üdvözletem.
*Mondja mint egy feleletként a kérdésére. Hangjában megvan az él, mellyel jelezni szeretné, hogy muszáj hangszínt váltania ha nem udvariaskodnak. Az a tónus meg nem jó senkinek. Az elfnek pláne nem, éppen most van túl egy förtelmesen sötét éjszakán. Amíg a férfi vadállat módjára írja a köreit Ayer körül, az maga is hanyag eleganciával teszi azt egy helyben. Fejét felbiccentve, hogy haja ne hulljon az arcába, és immáron mosolytalan fehér arcával mustrálja az idegent. Ha nem ad a jó modorra, és továbbá is játssza a vallató tisztet, akkor már érezhetően a hidegebb hangját veszi elő.*
-A hátad mögül jöttem. Úgyhogy ha bármi ártó szándékom lenne, el tudtam volna intézni régen. Abbahagynád a körtáncot?
*Mondja, és felteszi magának a kérdést.
~Miért is fecsérlem erre én az időmet?~
Amire természetesen megvan a válasza. A feltűnően harcias férfi lehet jobban mozog Arthenior fegyveres munkái között. A pénze is lassan fogy, és az egyre csak szorító hurok, ami a nyakán van olyan dolgokra készteti amit egyáltalán nem akar. Énjének egyik fele már rég faképnél, a másik fele meg helyben hagyta volna a fickót, de nincs mit tenni. Ha fickó tesz bármit is a körözésével, vagy nem akkor is ugyan azzal a mondattal folytatja.*
-Egyszerűbb ha én forgok körbe.
*És azzal kitárja a kezeit mint akinek nincs rejtegetni valója. Csak akkor folytatja, ha a másik alább hagy a keringési zavaraival, ha nem hagyja akkor csak erősen mustrálja az idegent. Viszont ha mind a ketten meg tudták vetni a lábukat, akkor rövidre fogja a dolgot.*
-Munkát keresek, illetve bárkit akivel edzhetnék.
*Mondja és csak eztán engedi teste mellé a karjait. Eddig is tettre készek voltak. Ha minden úgy haladt ahogy gondolta, már csak a reakciót várja.*
*Nem az ő emberébe futott bele. Érdekes beszélgetésnek lesz most részese. A megkérdezett egy harci állást vesz fel, amiből mintha meg is indítana egy ütés sort, de aztán abba hagyja. Természetesen nem maradna válaszolatlanul, már az ellen taktika is végigment az elf fejébe. Megszorul a keze a kardon amolyan reflex szerűen. Lassan ereszti vissza alapállásba izmait, és kezét tovább pihenteti a kardgombon.*
-Üdvözletem.
*Mondja mint egy feleletként a kérdésére. Hangjában megvan az él, mellyel jelezni szeretné, hogy muszáj hangszínt váltania ha nem udvariaskodnak. Az a tónus meg nem jó senkinek. Az elfnek pláne nem, éppen most van túl egy förtelmesen sötét éjszakán. Amíg a férfi vadállat módjára írja a köreit Ayer körül, az maga is hanyag eleganciával teszi azt egy helyben. Fejét felbiccentve, hogy haja ne hulljon az arcába, és immáron mosolytalan fehér arcával mustrálja az idegent. Ha nem ad a jó modorra, és továbbá is játssza a vallató tisztet, akkor már érezhetően a hidegebb hangját veszi elő.*
-A hátad mögül jöttem. Úgyhogy ha bármi ártó szándékom lenne, el tudtam volna intézni régen. Abbahagynád a körtáncot?
*Mondja, és felteszi magának a kérdést.
~Miért is fecsérlem erre én az időmet?~
Amire természetesen megvan a válasza. A feltűnően harcias férfi lehet jobban mozog Arthenior fegyveres munkái között. A pénze is lassan fogy, és az egyre csak szorító hurok, ami a nyakán van olyan dolgokra készteti amit egyáltalán nem akar. Énjének egyik fele már rég faképnél, a másik fele meg helyben hagyta volna a fickót, de nincs mit tenni. Ha fickó tesz bármit is a körözésével, vagy nem akkor is ugyan azzal a mondattal folytatja.*
-Egyszerűbb ha én forgok körbe.
*És azzal kitárja a kezeit mint akinek nincs rejtegetni valója. Csak akkor folytatja, ha a másik alább hagy a keringési zavaraival, ha nem hagyja akkor csak erősen mustrálja az idegent. Viszont ha mind a ketten meg tudták vetni a lábukat, akkor rövidre fogja a dolgot.*
-Munkát keresek, illetve bárkit akivel edzhetnék.
*Mondja és csak eztán engedi teste mellé a karjait. Eddig is tettre készek voltak. Ha minden úgy haladt ahogy gondolta, már csak a reakciót várja.*
7506. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-09-16 22:03:44
Üzenet elküldve: 2019-09-16 22:03:44
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 222
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 222
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Kharasshi, Rilkälne//
*Nincs miért rejtegetnie, hacsak nem azért hogy borsot törjön az ellenkezés látszatával a mélységi kedves orra alá. Most viszont túl van a szemtelenkedésen, és igazán jól esik a gyengéd csók, akkor is ha ezzel zavart kelt.*
- De azt hiszem, tudom ~csak jól esik hallani~
*Nem vallaná meg hangosan, nem kívánja senki vérét, de amikor így beszél Kharassi, akkor újra macska módjára tudna hosszá bújni, s csak hallgatni, hogy mi mindet tenne még érte. Telhetetlen, lehet.*
- Tudom, hogy mondtad *fúrja ujjait a hamvas fonatok közé, mikor didergő kebleire csókol Kharasshi* de akkor nem hittem el *suttogja, s gyengéden érinti a szétkaristolt alkarján.*
- Akkor azt hittem, csak bosszantani akarsz *ujjait, ujjai közé fűzi, úgy emeli közelebb, hogy a vörös karistolt sebek szélére csókoljon.* A piacon veszek rá valamit. Holnapra elmulasztom neked *pillant szeme sarkából a fakó szemek felé, de a pimaszkodó féltékenység megjegyzésére akarva akaratlan belemosolyodik a gyógyító csókokba. Való igaz. Minden szava. Felpaprikázva változatos szemtelenségeket képes művelni, a féltékenység meg bőven elvette az eszét, hogy egy vakarcs macskát akár kislánnyal együtt megvegyen, ha azzal elégtételt vehet, vagy ha úgy még jobban kiforgathatja a szavakat. A féltékenység vádja azonban megrezegtet benne valamit, amitől aztán kénytelen lesütni szemeit, mikor a hím széttárja karjait.*
- Még nem vagyunk a Wyr szigeten *bújik az ölelésbe, s míg Kharasshi a derekát, úgy Rilkäline a hím nyakát karolja át.*
- De ha kell, ott is megtalálom a módját... *durcásra hajlanak ajkai, ahogy a félbe harapott játékos fenyegetés elhangzik. Leleményes tud lenni, ha elégtételt kell vegyen, ez kétségtelen, de nem is erre szeretne hangsúlyt fektetni. Elvolna még az erős ölelő karokban, de érzi, hogy a víz is egyre hűvösebb ahogy telik az idő, s gyakrabban borzong, bár ezt a kedves bizton jobban élvezi.*
- Most viszont, induljunk. A piacon vennem kell egy kis útifüvet, vagy körömvirágot a kezedre *gyengéd csókot lehel a halántékára, éppen ahol a fehér haj határvonala kezdődik, majd elhajolva komoly pillantással néz fel rá.*
- Fátyolvirágot is *sorolja Észak reményét is a beszerzendők listájára, mert tavasszal elég sokat felhasznált abból, amit ő maga szedett. Óhatatlanul eszébe jut, mikor beájult az ajtón Kharasshi, de még akkor is, kaján gazságban párját ritkította.*
- A ruhád pedig, ott van, annak a bokornak a tövében. Ott ni *fordítja fejét a közeli csipkebokor felé.* Innen nem látszik, a part felőli oldalra rejtettem.
*Nincs miért rejtegetnie, hacsak nem azért hogy borsot törjön az ellenkezés látszatával a mélységi kedves orra alá. Most viszont túl van a szemtelenkedésen, és igazán jól esik a gyengéd csók, akkor is ha ezzel zavart kelt.*
- De azt hiszem, tudom ~csak jól esik hallani~
*Nem vallaná meg hangosan, nem kívánja senki vérét, de amikor így beszél Kharassi, akkor újra macska módjára tudna hosszá bújni, s csak hallgatni, hogy mi mindet tenne még érte. Telhetetlen, lehet.*
- Tudom, hogy mondtad *fúrja ujjait a hamvas fonatok közé, mikor didergő kebleire csókol Kharasshi* de akkor nem hittem el *suttogja, s gyengéden érinti a szétkaristolt alkarján.*
- Akkor azt hittem, csak bosszantani akarsz *ujjait, ujjai közé fűzi, úgy emeli közelebb, hogy a vörös karistolt sebek szélére csókoljon.* A piacon veszek rá valamit. Holnapra elmulasztom neked *pillant szeme sarkából a fakó szemek felé, de a pimaszkodó féltékenység megjegyzésére akarva akaratlan belemosolyodik a gyógyító csókokba. Való igaz. Minden szava. Felpaprikázva változatos szemtelenségeket képes művelni, a féltékenység meg bőven elvette az eszét, hogy egy vakarcs macskát akár kislánnyal együtt megvegyen, ha azzal elégtételt vehet, vagy ha úgy még jobban kiforgathatja a szavakat. A féltékenység vádja azonban megrezegtet benne valamit, amitől aztán kénytelen lesütni szemeit, mikor a hím széttárja karjait.*
- Még nem vagyunk a Wyr szigeten *bújik az ölelésbe, s míg Kharasshi a derekát, úgy Rilkäline a hím nyakát karolja át.*
- De ha kell, ott is megtalálom a módját... *durcásra hajlanak ajkai, ahogy a félbe harapott játékos fenyegetés elhangzik. Leleményes tud lenni, ha elégtételt kell vegyen, ez kétségtelen, de nem is erre szeretne hangsúlyt fektetni. Elvolna még az erős ölelő karokban, de érzi, hogy a víz is egyre hűvösebb ahogy telik az idő, s gyakrabban borzong, bár ezt a kedves bizton jobban élvezi.*
- Most viszont, induljunk. A piacon vennem kell egy kis útifüvet, vagy körömvirágot a kezedre *gyengéd csókot lehel a halántékára, éppen ahol a fehér haj határvonala kezdődik, majd elhajolva komoly pillantással néz fel rá.*
- Fátyolvirágot is *sorolja Észak reményét is a beszerzendők listájára, mert tavasszal elég sokat felhasznált abból, amit ő maga szedett. Óhatatlanul eszébe jut, mikor beájult az ajtón Kharasshi, de még akkor is, kaján gazságban párját ritkította.*
- A ruhád pedig, ott van, annak a bokornak a tövében. Ott ni *fordítja fejét a közeli csipkebokor felé.* Innen nem látszik, a part felőli oldalra rejtettem.
7505. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-09-16 20:27:30
Üzenet elküldve: 2019-09-16 20:27:30
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Fräd, May//
*A lány érdeklődése a festészetről meglepetésként hat a wegtoreni tudósra, bár a hely, amit említ... kissé ismerősnek hat. Olyan, akár az, amiben Komblarddal jártak. A pironkodásra nem tud mit reagálni, háborog gyermekien.*
-De attól még rossz lehetett nektek! Nem ér, hogy egy olyan csodálatos hölgy, mint te és amilyen biztosan az édesanyád is, ilyen körülmények között éljenek! Többet érdemelnétek. *A hely nevére felkapja a fejét.*
-Hogy hol? A Sellőházban? Onnan jövök! *Azzal nevetésben tör ki.* Igen, valóban tud veszélyes lenni. Egy szerzetes például a tengerbe akart dobni, mint látod, sikertelenül. Valami Komblard volt a neve, ha jól emlékszem. És szerintem kicsit bogaras is volt. ~ Az nem is kifejezés, mennyire. ~ *Meséli el. Annak azért örül, hogy ha már Mayt is bordélyba kergette a sors, nem valami lepusztult helyen dolgozik. A kisujjba belekapaszkodik.*
-Amint tudlak, meglátogatlak. *Azzal a lány szemeibe néz, megint csak mosolyra fakadva. Tetszik neki a félvér ártatlan szépsége, a természetes gyönyöre. A gyöngéd viccre mosolyogva válaszol.*
-Igazad van. Biztosan sokkal erősebb vagy. *Játszik kicsit a szavakkal. A napfény beteríti őket, adva egy csodálatos hangulatot a könnyed csevejnek.*
//Fräd, May//
*A lány érdeklődése a festészetről meglepetésként hat a wegtoreni tudósra, bár a hely, amit említ... kissé ismerősnek hat. Olyan, akár az, amiben Komblarddal jártak. A pironkodásra nem tud mit reagálni, háborog gyermekien.*
-De attól még rossz lehetett nektek! Nem ér, hogy egy olyan csodálatos hölgy, mint te és amilyen biztosan az édesanyád is, ilyen körülmények között éljenek! Többet érdemelnétek. *A hely nevére felkapja a fejét.*
-Hogy hol? A Sellőházban? Onnan jövök! *Azzal nevetésben tör ki.* Igen, valóban tud veszélyes lenni. Egy szerzetes például a tengerbe akart dobni, mint látod, sikertelenül. Valami Komblard volt a neve, ha jól emlékszem. És szerintem kicsit bogaras is volt. ~ Az nem is kifejezés, mennyire. ~ *Meséli el. Annak azért örül, hogy ha már Mayt is bordélyba kergette a sors, nem valami lepusztult helyen dolgozik. A kisujjba belekapaszkodik.*
-Amint tudlak, meglátogatlak. *Azzal a lány szemeibe néz, megint csak mosolyra fakadva. Tetszik neki a félvér ártatlan szépsége, a természetes gyönyöre. A gyöngéd viccre mosolyogva válaszol.*
-Igazad van. Biztosan sokkal erősebb vagy. *Játszik kicsit a szavakkal. A napfény beteríti őket, adva egy csodálatos hangulatot a könnyed csevejnek.*
7504. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-09-16 20:02:21
Üzenet elküldve: 2019-09-16 20:02:21
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Fräd, May//
-A festészetet?! Műveled is? Nálunk, ahol most dolgozom, ott is tele van a vendégtér festményekkel. Olyan szépek és annyira lélekmelengetőek. A színek egészen hangulatébresztő, én is csak nagyon szeretem őket nézegetni.*Mondja lelkesen, ki is ragadta a felsorolásból azt, ami leginkább érdekli, a többire sajnos nem tud mit mondani. De legalább egy közös témájuk van, bár ahhoz se ért igazán, inkább csak műkedvelő. Mikor a férfi kifejezi sajnálatát az imént hallottakat illetően, csak pironkodva legyint.*
-Nem volt olyan rossz ott nekem, ahogy most sem az. *Mosolyog kedvesen, nem szeretné, hogy sajnálja a férfi, hiszen ő ennyire nem élte meg a dolgot tragikusan.* -Persze, szívesen látunk, nagyon nívós a hely ám! *Látszik a szemeiben, hogy igazán felcsigázza a gondolat, hogy valaki meglátogassa. Talán ezzel el is árulja, hogy egyrészt nem igazán szokott kijárni, másrészt nem sok barátja van a falakon kívül. Ez a tiszta lelkesedés már- már gyerekes is lehet. Meg is állítja a férfit azzal, hogy elé perdül.*
-Akkor eljössz meglátogatni? A kikötőben dolgozom a Sellőben. De ígérd meg. *Nyújtja fel a kisujját lelkesen fogadalomtételre.* -Persze egyedül légy nagyon óvatos, a kikötő veszélyes hely. *Kókad le a lelkesedés és a kisujja is, nem szeretné olyanra kényszeríteni a másikat, amit egyrészt talán nem is szeretne, másrészt meg talán csak bajt hozna a fejére, ha egyedül lófrálna arrafelé.*
-Szóval, ha esetleg egyszer arra tévedsz, szívesen látlak. *Összegzi a dolgot, azt a férfi vállára támaszkodik és felemeli az egyik lábát, hogy elérje a kezével.*
-Bocsánat, csak kicsit töri a csizma a lábam. Nem szoktam ilyen sokat efféle lábbelit hordani. *Mondja sajnálkozó tekintettel.* -Sajnos nem vagyok olyan erős, mint szeretnék. *Pirosodik ki az arca a bók hallatán.*
//Fräd, May//
-A festészetet?! Műveled is? Nálunk, ahol most dolgozom, ott is tele van a vendégtér festményekkel. Olyan szépek és annyira lélekmelengetőek. A színek egészen hangulatébresztő, én is csak nagyon szeretem őket nézegetni.*Mondja lelkesen, ki is ragadta a felsorolásból azt, ami leginkább érdekli, a többire sajnos nem tud mit mondani. De legalább egy közös témájuk van, bár ahhoz se ért igazán, inkább csak műkedvelő. Mikor a férfi kifejezi sajnálatát az imént hallottakat illetően, csak pironkodva legyint.*
-Nem volt olyan rossz ott nekem, ahogy most sem az. *Mosolyog kedvesen, nem szeretné, hogy sajnálja a férfi, hiszen ő ennyire nem élte meg a dolgot tragikusan.* -Persze, szívesen látunk, nagyon nívós a hely ám! *Látszik a szemeiben, hogy igazán felcsigázza a gondolat, hogy valaki meglátogassa. Talán ezzel el is árulja, hogy egyrészt nem igazán szokott kijárni, másrészt nem sok barátja van a falakon kívül. Ez a tiszta lelkesedés már- már gyerekes is lehet. Meg is állítja a férfit azzal, hogy elé perdül.*
-Akkor eljössz meglátogatni? A kikötőben dolgozom a Sellőben. De ígérd meg. *Nyújtja fel a kisujját lelkesen fogadalomtételre.* -Persze egyedül légy nagyon óvatos, a kikötő veszélyes hely. *Kókad le a lelkesedés és a kisujja is, nem szeretné olyanra kényszeríteni a másikat, amit egyrészt talán nem is szeretne, másrészt meg talán csak bajt hozna a fejére, ha egyedül lófrálna arrafelé.*
-Szóval, ha esetleg egyszer arra tévedsz, szívesen látlak. *Összegzi a dolgot, azt a férfi vállára támaszkodik és felemeli az egyik lábát, hogy elérje a kezével.*
-Bocsánat, csak kicsit töri a csizma a lábam. Nem szoktam ilyen sokat efféle lábbelit hordani. *Mondja sajnálkozó tekintettel.* -Sajnos nem vagyok olyan erős, mint szeretnék. *Pirosodik ki az arca a bók hallatán.*
7503. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-09-16 12:20:32
Üzenet elküldve: 2019-09-16 12:20:32
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Idegenek//
*Bealudt a tisztáson, s csupán délelőtt kel fel. Nem tudja, hány óra lehet, viszont most nem is ez foglalkoztatja. Feltápászkodik és gyakoelatokba szeretne kezdeni, mikor valaki hátulról megszólítja. Ösztönei dolgozni kezdenek, s puszta kézzel teperné le megfordulva az illetőt, mikor egy visszataszítóan mosolygó, valószínűleg nem erőszakos szándékú elfet pillant meg. A trükköt nem fejezi be, lassan hétköznapi pózba helyezkedik el, kezeit leengedve. Végigiméri az idegent és kifejezéstelen, érzelem mentes arccal teszi fel kérdését.*
-Te ki vagy? *Szinte érződik rajta, hogy választ sem vár. Csak úgy odaveti, afféle megszokásból. Lassan kezd el mozogni, a ruganyosság előnye lehet. Mint mindig, most is harcra készül, ha nem is bízik ebben a végkimenetelben. Körbejárja a hosszúéletűt, kerülgeti. Szemeivel úgy kóstolgatja, akárcsak egy ragadozó a prédáját. Nincsenek rossz szándékai, ez is látszódhat rajta. Nem megvető, vagy arrogáns. Egyszerűen... kíváncsi. Ha válaszolt a másik, újabb kérdést tesz fel. Ha vele is tettek ilyet, arra nem válaszol.*
-Honnan jöttél? *Közben próbálja kideríeni. Fantáziálgat, elképzeli, vajon miféle szerzet lehet az elf. Talán sikerrel jár, talán nem. Újra mestere szavai vannak fejében, mely szerint a világ igenekből és nemekből áll.*
*Bealudt a tisztáson, s csupán délelőtt kel fel. Nem tudja, hány óra lehet, viszont most nem is ez foglalkoztatja. Feltápászkodik és gyakoelatokba szeretne kezdeni, mikor valaki hátulról megszólítja. Ösztönei dolgozni kezdenek, s puszta kézzel teperné le megfordulva az illetőt, mikor egy visszataszítóan mosolygó, valószínűleg nem erőszakos szándékú elfet pillant meg. A trükköt nem fejezi be, lassan hétköznapi pózba helyezkedik el, kezeit leengedve. Végigiméri az idegent és kifejezéstelen, érzelem mentes arccal teszi fel kérdését.*
-Te ki vagy? *Szinte érződik rajta, hogy választ sem vár. Csak úgy odaveti, afféle megszokásból. Lassan kezd el mozogni, a ruganyosság előnye lehet. Mint mindig, most is harcra készül, ha nem is bízik ebben a végkimenetelben. Körbejárja a hosszúéletűt, kerülgeti. Szemeivel úgy kóstolgatja, akárcsak egy ragadozó a prédáját. Nincsenek rossz szándékai, ez is látszódhat rajta. Nem megvető, vagy arrogáns. Egyszerűen... kíváncsi. Ha válaszolt a másik, újabb kérdést tesz fel. Ha vele is tettek ilyet, arra nem válaszol.*
-Honnan jöttél? *Közben próbálja kideríeni. Fantáziálgat, elképzeli, vajon miféle szerzet lehet az elf. Talán sikerrel jár, talán nem. Újra mestere szavai vannak fejében, mely szerint a világ igenekből és nemekből áll.*
7502. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-09-16 11:04:50
Üzenet elküldve: 2019-09-16 11:04:50
Rang: Játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
*Vissza érkezik a nem olyan rég elhagyott tisztásra. A fákkal övezett réten felpezsdült az élet ekkorra. Madarak az ágon, bogarak a fűben, meg egy idegen férfi a réten. Egyelőre messziről figyeli, amíg az a természettel való összhangon, és lelkének finomra csiszolásán bajlódik. Hosszasan mereszti rá a hidegfényű szemeit. Az álmatlan baljós hangok amik sosem hagyják abba, megmarkoltatják a combjához erősített díszes tőrt Ayer bal kezével. Elővigyázatosság, nem ártó széndék.*
//Artheniorban//
*Ha eddig nem vette észre, lassan megközelíti a férfit, és kezét, lazára de mozdulat készre hagyja a tőrön. Lassú, de nem nesztelen lépteket választ az Elf. Hagy hallja meg a lépteit. Amint hallótávolságba ért megszólal.*
-Üdvözletem.
*Barátságos mosoly, és kellemes tekintet társul mindenhez. Visszaköszönést várva áll, nem tudja mi tévő legyen, de próbál valahogy hasznot húzni minden találkozásból, ha már nem jutott dűlőre a tündérrel.*
//Artheniorban//
*Ha eddig nem vette észre, lassan megközelíti a férfit, és kezét, lazára de mozdulat készre hagyja a tőrön. Lassú, de nem nesztelen lépteket választ az Elf. Hagy hallja meg a lépteit. Amint hallótávolságba ért megszólal.*
-Üdvözletem.
*Barátságos mosoly, és kellemes tekintet társul mindenhez. Visszaköszönést várva áll, nem tudja mi tévő legyen, de próbál valahogy hasznot húzni minden találkozásból, ha már nem jutott dűlőre a tündérrel.*
7501. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-09-15 18:35:55
Üzenet elküldve: 2019-09-15 18:35:55
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Fräd, May//
*Kellemesen sétálgatnak az igéző napfényben, közben pedig May kérdésekkel bombázza. Fräd válaszol, lassan, sorrendben.*
-Énekelni sajnos nem tudok, bár ennek orvoslása életcéljaim közt van. Nagyon szeretem a festészetet és a zenét, valamint az építészetet. *Az utolsónál mosolyra fakad. Nem sokan értékelik ilyen magas ágon a ház-és középzletek létrehozását, de Fräd mindig is kivételt képezett a tömeg alól. Szomorúan hallgatja a lány történetét. Bele sem mer gondolni, milyen lehetett egy bordélyban felnőni.*
-Nagyon sajnálom, ami a gyermekkorodat illeti. Sokkal többet érdemeltetek volna! *Tér ki, az ezek alapján odaadó anyaként leírt szülőre is.* Talán ha lesz majd rá alkalmam, meglátogatnálak a Kikötőben. Persze, csak ha nem zavar. *Itt egy cseppet elpirul. A lány elmondja, hogy nincs min sajnálkoznia az embernek, csak éppen az átlagos, nem igazán érzi ezt. Ő igenis sajnálja, hogy nem tud a társa hasznára válni. Ő kicsit jobban karol a lányba, önkéntelenül. Nem szeretne egy ilyen szépséget elengedni. Nem tartja fogva, vagy agresszívan, csupán kötődését mutatja ki. Amíg May nem tesz valamit, Fräd bizony sétálni fog. És ezek sajnos szavakba is öntődnek.*
-Hihetetlenül erős is vagy, nem csak gyönyörű. *Szökik ki a száján. A napsugár beteríti a fiatalokat, akár egy fényes, sárgás lepel.*
//Fräd, May//
*Kellemesen sétálgatnak az igéző napfényben, közben pedig May kérdésekkel bombázza. Fräd válaszol, lassan, sorrendben.*
-Énekelni sajnos nem tudok, bár ennek orvoslása életcéljaim közt van. Nagyon szeretem a festészetet és a zenét, valamint az építészetet. *Az utolsónál mosolyra fakad. Nem sokan értékelik ilyen magas ágon a ház-és középzletek létrehozását, de Fräd mindig is kivételt képezett a tömeg alól. Szomorúan hallgatja a lány történetét. Bele sem mer gondolni, milyen lehetett egy bordélyban felnőni.*
-Nagyon sajnálom, ami a gyermekkorodat illeti. Sokkal többet érdemeltetek volna! *Tér ki, az ezek alapján odaadó anyaként leírt szülőre is.* Talán ha lesz majd rá alkalmam, meglátogatnálak a Kikötőben. Persze, csak ha nem zavar. *Itt egy cseppet elpirul. A lány elmondja, hogy nincs min sajnálkoznia az embernek, csak éppen az átlagos, nem igazán érzi ezt. Ő igenis sajnálja, hogy nem tud a társa hasznára válni. Ő kicsit jobban karol a lányba, önkéntelenül. Nem szeretne egy ilyen szépséget elengedni. Nem tartja fogva, vagy agresszívan, csupán kötődését mutatja ki. Amíg May nem tesz valamit, Fräd bizony sétálni fog. És ezek sajnos szavakba is öntődnek.*
-Hihetetlenül erős is vagy, nem csak gyönyörű. *Szökik ki a száján. A napsugár beteríti a fiatalokat, akár egy fényes, sárgás lepel.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7632-7651