Archívum - Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 3 (41. - 60. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7632-7651
60. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-01-01 19:26:15
Üzenet elküldve: 2012-01-01 19:26:15
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 293
OOC üzenetek: 120
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 293
OOC üzenetek: 120
Játékstílus: Szelíd
*Látja kedvese lecsukódó szemeit, és érzi, ahogy az erős kezek átfogják az övét. ezen elmosolyodik. Úgy tűnik, megússza a dolgot.*
- Csak nem el akarod kerülni a visszavágót? *talál bele a férfi. Az éjbőrű meg sem próbálja letagadni a dolgot, hisz annyira egyértelmű. Kedvese szembe fordul vele, majd felkapja és egy gonosz vigyorral az ajkain elindul vele. Túlságosan biztos volt a dolgában, nem gondolta hogy a férfi így lefegyverzi. Izeg-mozog egy darabig, de végül feladja, beletörődik. Arra viszont már nagyon kíváncsi, mit is eszelt ki kedvese visszavágóként. Nem tudja, mire készül a férfi, de mielőtt bekövetkezne a 'vég', Asto megosztja vele ötletét.*
- Azt hiszem, kicsit módosítva, de megfogadom a szervező tanácsát. Még ha nem is annak szánta... Részt veszek a hószobrászaton és belőled fogok szobrot csinálni. *vigyorogja, és mielőtt még az éjnő ellenkezhetne, beledobja a hóba. Luna egy röpke sikolyt hallat, majd nevetve puffan bele a hideg fehérségbe.*
- Tudod hogy szeretlek! *nevet a férfi, pont úgy, ahogy az nem régiben párja tette. A sötét elf felül a hóban, majd vigyorogva hozzávág a nemeshez egy marék havat.*
- Persze Kedvesem, tisztában vagyok vele. *nevet, közben feltápászkodik és lesöpri magáról a rátapadt havat. A férfihoz lépdel, majd egy csókot lehel ajkaiba egyszerre kiengesztelésképp és saját vigaszául.*
- Hmm.. Igen szép szobrot készítettél Szerelmem. *vigyorogja a félvér szemébe nézve, kissé önelégülten.* Csak arra vigyázz, el ne olvadjon. Mert tőled el lehet.. *mosolyog. Szemeivel kiszúrja a táblát, melyen nagy, festett betűkkel az áll, hogy 'Jégen csúszás'.*
- Jégen csúszás? *kérdezi érdeklődő pillantással Astot. Tudni illik, ez idáig kimaradt Luna életéből. Neki még azt tanították kisgyermekként hogy ne menjen a jégre. Persze, ő is esett már hanyatt a megfagyott havon vagy vízen, de mivel más dolog nem fűzi ehhez a fogalomhoz nem igazán érti, hogy mi lehet ebben a jó. ebből is sejti, hogy ott nem ezt kellene csinálni.* Az milyen? *kér felvilágosítást kedvesétől. Jól láthatólag a dolog felkeltette érdeklődését, bár mivel kezd kihűlni, jól esni neki valami meleg folyadék is. De ez még később is ráér, először a jeges dologra akar fényt deríteni.*
- Csak nem el akarod kerülni a visszavágót? *talál bele a férfi. Az éjbőrű meg sem próbálja letagadni a dolgot, hisz annyira egyértelmű. Kedvese szembe fordul vele, majd felkapja és egy gonosz vigyorral az ajkain elindul vele. Túlságosan biztos volt a dolgában, nem gondolta hogy a férfi így lefegyverzi. Izeg-mozog egy darabig, de végül feladja, beletörődik. Arra viszont már nagyon kíváncsi, mit is eszelt ki kedvese visszavágóként. Nem tudja, mire készül a férfi, de mielőtt bekövetkezne a 'vég', Asto megosztja vele ötletét.*
- Azt hiszem, kicsit módosítva, de megfogadom a szervező tanácsát. Még ha nem is annak szánta... Részt veszek a hószobrászaton és belőled fogok szobrot csinálni. *vigyorogja, és mielőtt még az éjnő ellenkezhetne, beledobja a hóba. Luna egy röpke sikolyt hallat, majd nevetve puffan bele a hideg fehérségbe.*
- Tudod hogy szeretlek! *nevet a férfi, pont úgy, ahogy az nem régiben párja tette. A sötét elf felül a hóban, majd vigyorogva hozzávág a nemeshez egy marék havat.*
- Persze Kedvesem, tisztában vagyok vele. *nevet, közben feltápászkodik és lesöpri magáról a rátapadt havat. A férfihoz lépdel, majd egy csókot lehel ajkaiba egyszerre kiengesztelésképp és saját vigaszául.*
- Hmm.. Igen szép szobrot készítettél Szerelmem. *vigyorogja a félvér szemébe nézve, kissé önelégülten.* Csak arra vigyázz, el ne olvadjon. Mert tőled el lehet.. *mosolyog. Szemeivel kiszúrja a táblát, melyen nagy, festett betűkkel az áll, hogy 'Jégen csúszás'.*
- Jégen csúszás? *kérdezi érdeklődő pillantással Astot. Tudni illik, ez idáig kimaradt Luna életéből. Neki még azt tanították kisgyermekként hogy ne menjen a jégre. Persze, ő is esett már hanyatt a megfagyott havon vagy vízen, de mivel más dolog nem fűzi ehhez a fogalomhoz nem igazán érti, hogy mi lehet ebben a jó. ebből is sejti, hogy ott nem ezt kellene csinálni.* Az milyen? *kér felvilágosítást kedvesétől. Jól láthatólag a dolog felkeltette érdeklődését, bár mivel kezd kihűlni, jól esni neki valami meleg folyadék is. De ez még később is ráér, először a jeges dologra akar fényt deríteni.*
59. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-01-01 19:08:03
Üzenet elküldve: 2012-01-01 19:08:03
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
//Hófesztivál//
*Nem tudja mire vélni a gnóm szabadkozását. Életében egy fajtabelihez volt szerencséje, de az nem volt ilyen tétova.*
- Fölösleges mentegetőzni. Azostoba vadászok ritkán veszik a fáradságot, hogy feltakarítsanak maguk után, pedig már nem először okoz bajt az 'elfelejtett' holmijuk. Ez is végződhetett volna sokkal rosszabbul is, mégúgy is, ha a gyerekekkel van.
*Részéről ez bocsánatkérésnek vehető, ennél nyíltabban soha az életben nem kért elnézést, és nem is tervezi, hogy e szokásán változtat a jövőben.
Hangja végig érzelemmentes és rideg, a kisnövésű lény további habogását nem kommentálja. Visszaérve a testekhez, megköszöni az elf által felajánlott segítséget, megkéri őt, hogy foglalja le a gyermekek szüleit. Tapasztalata szerint a szülők nem szívesen látják, hogy gyermeküket valaki épp foltozza. Ennek ékes bizonyítéka a gnóm percekkel ezelőtti kifakadása is. *
- Fogja le a karját, itt, a könyökénél. Szorítsa le, míg fordítok rajta egyet. Valamivel csukló fölött tört el, és úgy gyanítom, el is mozdult.
*Miután helyére rakták a csontot, sínbe teszi, s csak ez után lát hozzá a többi seb ellátásához. Azokat három-négy öltéssel zárja össze, miután már hat a fájdalomcsillapító, majd beköti, hogy véletlenül se sérüljön a varrat.*
- Néhány napig kímélni kell a karokat, egy hét múlva kiszedem a varratokat. A törött csontnak feltétlenül pihennie kell! Legegyszerűbb, ha felkötik a nyakába.
*A rövid teendő-ismertetés után elküldi a szülőket a gyerekekkel saját házához, ahol Danistól megkapják a sebkezeléshez szükséges szereket. Miután végez, a langyossá hűlt vízben megmossa kezeit, s egy tiszta rongyba törli.*
- Ayrine Chassis.
*Kezet nyújt a gnómnak, hogy az eddig elmaradt bemutatkozást pótolja.*
- Nem lesz semmi bajuk. Folytassák azt a szobrot.
*Arcára mosolyt erőltet. Megérti a gnóm helyzetét. Egyszer régen maga is volt hasonló, csak súlyosabb helyzetben. Azóta is azt nyögi...*
*Nem tudja mire vélni a gnóm szabadkozását. Életében egy fajtabelihez volt szerencséje, de az nem volt ilyen tétova.*
- Fölösleges mentegetőzni. Azostoba vadászok ritkán veszik a fáradságot, hogy feltakarítsanak maguk után, pedig már nem először okoz bajt az 'elfelejtett' holmijuk. Ez is végződhetett volna sokkal rosszabbul is, mégúgy is, ha a gyerekekkel van.
*Részéről ez bocsánatkérésnek vehető, ennél nyíltabban soha az életben nem kért elnézést, és nem is tervezi, hogy e szokásán változtat a jövőben.
Hangja végig érzelemmentes és rideg, a kisnövésű lény további habogását nem kommentálja. Visszaérve a testekhez, megköszöni az elf által felajánlott segítséget, megkéri őt, hogy foglalja le a gyermekek szüleit. Tapasztalata szerint a szülők nem szívesen látják, hogy gyermeküket valaki épp foltozza. Ennek ékes bizonyítéka a gnóm percekkel ezelőtti kifakadása is. *
- Fogja le a karját, itt, a könyökénél. Szorítsa le, míg fordítok rajta egyet. Valamivel csukló fölött tört el, és úgy gyanítom, el is mozdult.
*Miután helyére rakták a csontot, sínbe teszi, s csak ez után lát hozzá a többi seb ellátásához. Azokat három-négy öltéssel zárja össze, miután már hat a fájdalomcsillapító, majd beköti, hogy véletlenül se sérüljön a varrat.*
- Néhány napig kímélni kell a karokat, egy hét múlva kiszedem a varratokat. A törött csontnak feltétlenül pihennie kell! Legegyszerűbb, ha felkötik a nyakába.
*A rövid teendő-ismertetés után elküldi a szülőket a gyerekekkel saját házához, ahol Danistól megkapják a sebkezeléshez szükséges szereket. Miután végez, a langyossá hűlt vízben megmossa kezeit, s egy tiszta rongyba törli.*
- Ayrine Chassis.
*Kezet nyújt a gnómnak, hogy az eddig elmaradt bemutatkozást pótolja.*
- Nem lesz semmi bajuk. Folytassák azt a szobrot.
*Arcára mosolyt erőltet. Megérti a gnóm helyzetét. Egyszer régen maga is volt hasonló, csak súlyosabb helyzetben. Azóta is azt nyögi...*
58. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-01-01 19:06:25
Üzenet elküldve: 2012-01-01 19:06:25
Rang: Játékos
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 232
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 232
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
* Echnal először vonakodik a gyermekekkel tartani, de végül belátja, hogy úgysincs más dolga, meg aztán hátha nyer egy kis pénzt.
Első gondolatai egy hósárkány körül forogtak, de hosszas elmélkedés után sem tudott jobbat kitalálni, így most belekezd a fenevad elkészítésébe.
A gyerekek, akik jó ötletnek gondolták biztatni a zsoldost, most igencsak bánhatják, hiszen Echnal keményen befogta őket a munkára. A férfival együtt öten kezdtek bele a hó göngyölésébe, valamint ott volt még Enddyn aki sűrű ugatással biztatja a kétlábúakat.
A sárkány fogait - melyből elkell pár darab - Echnal jégcsapokkal akarja megoldnai, és fel is derül a szíve, mikor egy bódé hátuljának tetejéről, hosszan lelógó lándzsaszerű jégdarabakot vesz észre. Gyorsan odarohan, és nagy odafigyeléssel töri le őket a bódéról, s helyezi őket a sárkány egyik lába mellé.
A szörnyeteg kezd alakot ölteni, azonban Echnal mindenképpen szeretné kiterjesztett szárnyakkal bemutatni ezt a csodálatos, mitikus lényt. Épp a fejet formálja, mikor eszébe jut, hogyan is lehetne megoldani: a havat, egy szerteágazó faágra helyezi, amit - ha magában nem bírja - zsineggel keresztez, így megadva az alapot a hónak. Még szerencse, hogy ilyen közel az erdő - ahova azonban nem szívesen megy be, tehát elküld két gyereket, hogy hozzanak megfelelő ágakat.
Echnal kezd egyre elégedettebb lenni a művével, holott még közel sincs kész. Egy kissé messzebb sétál, hogy jobban láthassa alkotását. A sárkány ágaskodó, hosszú nyakán ülő fej pontosan ránéz. Vörös szemeit két rubinnal helyettesített, melyek hajdani szerelméé voltak - és éppen ezért tartotta magánál ezeket az értékes köveket, de belátta, hogy ideje továbblépni.
A gyerekek látszólag nagyon élvezik a munkát, és Echnalt az sem zavarja, hogy néha-néha leállnak egymást hóval dobálni.
Enddyn éppen a sárkány oldalára vizelt miközben...
" Mi? Ne!"
Echnal azonnal odarohan a kutyához, és elhatja az a szobortól. Már épp mikor leakarja hordani az állatot, észreveszi a sárkány oldalán gőzölgő rést, mely sárga színben tetszeleg. Az ötlet úgy vágja fejbe a zsoldost, mint pár évvel ezelőtt annak a harcias törp asszonynak a kapája.*
* Echnal először vonakodik a gyermekekkel tartani, de végül belátja, hogy úgysincs más dolga, meg aztán hátha nyer egy kis pénzt.
Első gondolatai egy hósárkány körül forogtak, de hosszas elmélkedés után sem tudott jobbat kitalálni, így most belekezd a fenevad elkészítésébe.
A gyerekek, akik jó ötletnek gondolták biztatni a zsoldost, most igencsak bánhatják, hiszen Echnal keményen befogta őket a munkára. A férfival együtt öten kezdtek bele a hó göngyölésébe, valamint ott volt még Enddyn aki sűrű ugatással biztatja a kétlábúakat.
A sárkány fogait - melyből elkell pár darab - Echnal jégcsapokkal akarja megoldnai, és fel is derül a szíve, mikor egy bódé hátuljának tetejéről, hosszan lelógó lándzsaszerű jégdarabakot vesz észre. Gyorsan odarohan, és nagy odafigyeléssel töri le őket a bódéról, s helyezi őket a sárkány egyik lába mellé.
A szörnyeteg kezd alakot ölteni, azonban Echnal mindenképpen szeretné kiterjesztett szárnyakkal bemutatni ezt a csodálatos, mitikus lényt. Épp a fejet formálja, mikor eszébe jut, hogyan is lehetne megoldani: a havat, egy szerteágazó faágra helyezi, amit - ha magában nem bírja - zsineggel keresztez, így megadva az alapot a hónak. Még szerencse, hogy ilyen közel az erdő - ahova azonban nem szívesen megy be, tehát elküld két gyereket, hogy hozzanak megfelelő ágakat.
Echnal kezd egyre elégedettebb lenni a művével, holott még közel sincs kész. Egy kissé messzebb sétál, hogy jobban láthassa alkotását. A sárkány ágaskodó, hosszú nyakán ülő fej pontosan ránéz. Vörös szemeit két rubinnal helyettesített, melyek hajdani szerelméé voltak - és éppen ezért tartotta magánál ezeket az értékes köveket, de belátta, hogy ideje továbblépni.
A gyerekek látszólag nagyon élvezik a munkát, és Echnalt az sem zavarja, hogy néha-néha leállnak egymást hóval dobálni.
Enddyn éppen a sárkány oldalára vizelt miközben...
" Mi? Ne!"
Echnal azonnal odarohan a kutyához, és elhatja az a szobortól. Már épp mikor leakarja hordani az állatot, észreveszi a sárkány oldalán gőzölgő rést, mely sárga színben tetszeleg. Az ötlet úgy vágja fejbe a zsoldost, mint pár évvel ezelőtt annak a harcias törp asszonynak a kapája.*
57. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-01-01 18:37:40
Üzenet elküldve: 2012-01-01 18:37:40
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 233
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 233
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Szelíd
*Hiába nézelődik, nem látja az igazi Lunát. Hasonló alakokat lát, de most nagyon ügyel, hogy az igazit szórja ki és ne egy rossz utánzatot. Már erősen gondolkozik azon, hogy visszamegy a hóangyalhoz és ott leül. Előbb-utóbb a nő úgyis megkeresné, ha sokáig késlekedik. "Legalábbis remélem, hogy megkeresne..." egészíti ki gondolatát.
A már oly annyira áhítozott édes dallam, melyet kedvese ad ki, megüti fülét. Egy pillanatra még szemeit is lecsukja, úgy hallgatja az éjnőt. Mindezek után hagyja, hogy átkarolják a vékonyka karok, s ő csupán rájuk teszi kezét.* Csak nem el akarod kerülni a visszavágót? *teszi fel az egyértelmű kérdést.
A gondolaton, miszerint bárhogyan is bosszút állna a hóért, elneveti magát. Több dolgot is elképzel pillanatok alatt. Tetszését azonban egyben sem leli igazán. Főleg nem Luna puhítása után. "Azt hiszem túl könnyen elpuhulok! Nem lenne szabad..." gondolja.
Egy kósza gondolat azonban megragad benne. Kicsit ízlelgeti, forgatja azt, majd úgy véli ideje cselekedni.
Az éjbőrű karjait lefejti magáról és megfordul. Egy pillanat alatt felkapja a nőt, akár ellenkezik, akár nem, majd sétálni kezd vele. Arcán gonosz vigyor, melyet ha akarna sem tudna eltüntetni, nemhogy most, mikor nem is akarja.* Azt hiszem, kicsit módosítva, de megfogadom a szervező tanácsát. Még ha nem is annak szánta... Részt veszek a hószobrászaton és belőled fogok szobrot csinálni. *vigyorogja, majd beledobja kedvesét egy nagy adag hóba.
Persze ahhoz nem volt szíve, hogy a már használatban lévő kupacokat rongálja az alkotók kárára, így visszament nemrégiben is használatos kupacukhoz és abba dobta a nőt.* Tudod hogy szeretlek! *kacagja.*
A már oly annyira áhítozott édes dallam, melyet kedvese ad ki, megüti fülét. Egy pillanatra még szemeit is lecsukja, úgy hallgatja az éjnőt. Mindezek után hagyja, hogy átkarolják a vékonyka karok, s ő csupán rájuk teszi kezét.* Csak nem el akarod kerülni a visszavágót? *teszi fel az egyértelmű kérdést.
A gondolaton, miszerint bárhogyan is bosszút állna a hóért, elneveti magát. Több dolgot is elképzel pillanatok alatt. Tetszését azonban egyben sem leli igazán. Főleg nem Luna puhítása után. "Azt hiszem túl könnyen elpuhulok! Nem lenne szabad..." gondolja.
Egy kósza gondolat azonban megragad benne. Kicsit ízlelgeti, forgatja azt, majd úgy véli ideje cselekedni.
Az éjbőrű karjait lefejti magáról és megfordul. Egy pillanat alatt felkapja a nőt, akár ellenkezik, akár nem, majd sétálni kezd vele. Arcán gonosz vigyor, melyet ha akarna sem tudna eltüntetni, nemhogy most, mikor nem is akarja.* Azt hiszem, kicsit módosítva, de megfogadom a szervező tanácsát. Még ha nem is annak szánta... Részt veszek a hószobrászaton és belőled fogok szobrot csinálni. *vigyorogja, majd beledobja kedvesét egy nagy adag hóba.
Persze ahhoz nem volt szíve, hogy a már használatban lévő kupacokat rongálja az alkotók kárára, így visszament nemrégiben is használatos kupacukhoz és abba dobta a nőt.* Tudod hogy szeretlek! *kacagja.*
56. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-01-01 17:23:01
Üzenet elküldve: 2012-01-01 17:23:01
Rang: Játékos
IC üzenetek: 376
OOC üzenetek: 211
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 376
OOC üzenetek: 211
Játékstílus: Szelíd
//Hófesztivál//
*Chothal akarva akaratlan körbenéz. Ki akar itt zűrt? Lehet van itt egy másik ork, akihez ez a sötételf beszél. De érdekes módon nem lát másikat. Visszanéz a nőre és kicsit szkeptikusan így felel:*
-Nem tudom, mi ez a nagy fajmegkülönböztetés és ork gyűlölet, de úgy vélem én nem adtam okot önnek semmilyen agresszióra. Nem szoktam ártatlanokat bántani. Rég megtanultam, hogy a zűr jön magától... nem kell azt kelteni.
*Felel az ork bőségesen, csak hogy a sötételf nő tudja, nem egy barbárral és háborús szökevénnyel áll szembe.
Tisztában van vele, megjelenése eléggé feltűnést keltő és a pallosa a hátán gyakorta félelmet kelt, de azért ennyire nem lehet borzalmas.*
*Chothal akarva akaratlan körbenéz. Ki akar itt zűrt? Lehet van itt egy másik ork, akihez ez a sötételf beszél. De érdekes módon nem lát másikat. Visszanéz a nőre és kicsit szkeptikusan így felel:*
-Nem tudom, mi ez a nagy fajmegkülönböztetés és ork gyűlölet, de úgy vélem én nem adtam okot önnek semmilyen agresszióra. Nem szoktam ártatlanokat bántani. Rég megtanultam, hogy a zűr jön magától... nem kell azt kelteni.
*Felel az ork bőségesen, csak hogy a sötételf nő tudja, nem egy barbárral és háborús szökevénnyel áll szembe.
Tisztában van vele, megjelenése eléggé feltűnést keltő és a pallosa a hátán gyakorta félelmet kelt, de azért ennyire nem lehet borzalmas.*
55. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-01-01 15:59:02
Üzenet elküldve: 2012-01-01 15:59:02
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 56
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 56
Játékstílus: Szelíd
//Hófesztivál//
*A tisztás jéggel borított részén, egy nagy kabátba öltözött ember közlekedik. Kezében vérvörös szalag. Mögötte két másik megy, kövekkel kezükben. Óvatosan a jégre sétálnak. Precízen, lépésekkel távot mérnek, majd a kívánt helyekre leteszik a köveket. Közéjük húzzák a vörös szalagot, valamiféle elhatárolás céljából.
A szervező, ki mindeddig elől haladt és aki a méréseket végezte, most visszasétál a biztonságos hóra. Morgolódva toporog a hidegben, mígnem egy fiú megérkezik mellé, kezében székkel és egy táblával. Az idősebb férfi veszekszik a fiúval néhány percig, majd a hóba szúrja a táblát. Rajta sötét festékkel írt szöveg. 'Jégen csúszás'.
Néhány gyermek már oda is sereglett. Próbálgatnák a jeget, de a felügyelők nem engedik őket a kijelölt területen belülre.*
- Először hozzatok engedélyt a szüleitektől! Ez a versenyszám igen veszélyes, felelősséget pedig nem vállalunk az épségetekért. *mondja a szervező. Igen, mindenki jól hallotta, ez a tábla és a kijelölt terület egy újabb versenyszám eszközéül szolgál. A táblára írott szöveg tökéletesen leírja, hogy mit is kell itt csinálni.
A hóba hoznak még különböző tárgyakat, melyek az esetleges továbbjutók dolgának megnehezítéséül szolgálnak. Egyenlőre csak a csúszott táv hosszát mérik, ez alapján rangsorolva a résztvevőket. Nem kell aggódni, akár a szobrászkodás közben megejtett szünet alatt is lehet csúszni. Az egész nem tart tovább, mint egy lap aláírásából és a csúszásból.*
*A tisztás jéggel borított részén, egy nagy kabátba öltözött ember közlekedik. Kezében vérvörös szalag. Mögötte két másik megy, kövekkel kezükben. Óvatosan a jégre sétálnak. Precízen, lépésekkel távot mérnek, majd a kívánt helyekre leteszik a köveket. Közéjük húzzák a vörös szalagot, valamiféle elhatárolás céljából.
A szervező, ki mindeddig elől haladt és aki a méréseket végezte, most visszasétál a biztonságos hóra. Morgolódva toporog a hidegben, mígnem egy fiú megérkezik mellé, kezében székkel és egy táblával. Az idősebb férfi veszekszik a fiúval néhány percig, majd a hóba szúrja a táblát. Rajta sötét festékkel írt szöveg. 'Jégen csúszás'.
Néhány gyermek már oda is sereglett. Próbálgatnák a jeget, de a felügyelők nem engedik őket a kijelölt területen belülre.*
- Először hozzatok engedélyt a szüleitektől! Ez a versenyszám igen veszélyes, felelősséget pedig nem vállalunk az épségetekért. *mondja a szervező. Igen, mindenki jól hallotta, ez a tábla és a kijelölt terület egy újabb versenyszám eszközéül szolgál. A táblára írott szöveg tökéletesen leírja, hogy mit is kell itt csinálni.
A hóba hoznak még különböző tárgyakat, melyek az esetleges továbbjutók dolgának megnehezítéséül szolgálnak. Egyenlőre csak a csúszott táv hosszát mérik, ez alapján rangsorolva a résztvevőket. Nem kell aggódni, akár a szobrászkodás közben megejtett szünet alatt is lehet csúszni. Az egész nem tart tovább, mint egy lap aláírásából és a csúszásból.*
54. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-01-01 15:45:13
Üzenet elküldve: 2012-01-01 15:45:13
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
*Kae idegesen néz fel az orkra. Nem fél tőle, erre nincs oka, de megalázónak érzi, hogy a zöldbőrű megszólította. Nem fog rajta elégtételt venni itt mindenki előtt, sőt ahogy végigméri, inkább elhatározza, hogy félreteszi büszkeségét. Neki sem hiányzik pár megcsonkolt végtag, márpedig elnézve az orkot ilyesmi kinézne Kaenek ha megtámadná.*
-Nincs okom félni tőled, ork. Ha bármi zűrt csinálsz a város előtt felelsz. Nem az én dolgom.
*Feleli, önnön felsőbbrendűségének teljes tudatában. Természetesen nem hasonlíthatja össze magát egy ilyen ork söpredékkel. Már csak faji alapon is felsőbbrendűnek vallja magát mindenki másnál, és az ok amiért bárki mellet kardot ránt csupán az érdek és a pénz. Bár szolgálataira sosem volt panasz egyszerűen annak dolgozik aki többet fizet.
Ekkor Kae egy felbolydulásra lesz figyelmes. Egy sérült kisembert hoznak vagy valami ilyesmi. Egy darabig figyeli az intézkedéseket majd elvesztve érdeklődését az ügy iránt, kezeit kezdő fújni, hogy felmelegítse őket.*
-Nincs okom félni tőled, ork. Ha bármi zűrt csinálsz a város előtt felelsz. Nem az én dolgom.
*Feleli, önnön felsőbbrendűségének teljes tudatában. Természetesen nem hasonlíthatja össze magát egy ilyen ork söpredékkel. Már csak faji alapon is felsőbbrendűnek vallja magát mindenki másnál, és az ok amiért bárki mellet kardot ránt csupán az érdek és a pénz. Bár szolgálataira sosem volt panasz egyszerűen annak dolgozik aki többet fizet.
Ekkor Kae egy felbolydulásra lesz figyelmes. Egy sérült kisembert hoznak vagy valami ilyesmi. Egy darabig figyeli az intézkedéseket majd elvesztve érdeklődését az ügy iránt, kezeit kezdő fújni, hogy felmelegítse őket.*
53. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-01-01 14:29:41
Üzenet elküldve: 2012-01-01 14:29:41
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Hófesztivál//
- Rendben, semmi gond. Ha kéne bármi, csak szólj nyugodtan! * feleli Seira.
Az ember nő és ő is felfigyelnek gyermekkiáltozásra. A nő előbb elindult, s az elf is utánamenne, de előbb odaszól a kis csapatához:*
- Ti maradjatok itt, el ne mozduljatok, közben készíthetitek tovább a szobrot. NE gyertek utánam!
* Seira odafut a kis sérülthez. Az elf riadtan nézi, majd összeszedi magát.
- Szerencsétlen leányzó * suttogja.
Látja, ahogy a nő parancsokat ad a kisebbeknek. Biztos jó gyógyító. Semmi baja nem lesz a lánykának. Seira igen megdöbben a gnóm hirtelen düh-kitörésén, ugyanis az rávetette magát a nőre, egy acélpengével a kezében, mely most az ember nyakához simul. Az apró csak mondja a mondandóját, míg pár férfi el nem hurcolja. Ám a nő is elég csípős szavakkal vág vissza, majd nekilát a munkának. Mikor távozni készül a gnóm, a gyógyító nő megállítja. Az elf közelebb ment, hogy hallja, mit mond. Úgy tűnik, lecsillapodtak a kedélyek. Seira elmosolyodik. A gnóm és a nő visszajöttek.*
- Ha esetleg én is segíthetek bármiben, azonnal szóljatok! *mondja nekik barátságosan.*
- Rendben, semmi gond. Ha kéne bármi, csak szólj nyugodtan! * feleli Seira.
Az ember nő és ő is felfigyelnek gyermekkiáltozásra. A nő előbb elindult, s az elf is utánamenne, de előbb odaszól a kis csapatához:*
- Ti maradjatok itt, el ne mozduljatok, közben készíthetitek tovább a szobrot. NE gyertek utánam!
* Seira odafut a kis sérülthez. Az elf riadtan nézi, majd összeszedi magát.
- Szerencsétlen leányzó * suttogja.
Látja, ahogy a nő parancsokat ad a kisebbeknek. Biztos jó gyógyító. Semmi baja nem lesz a lánykának. Seira igen megdöbben a gnóm hirtelen düh-kitörésén, ugyanis az rávetette magát a nőre, egy acélpengével a kezében, mely most az ember nyakához simul. Az apró csak mondja a mondandóját, míg pár férfi el nem hurcolja. Ám a nő is elég csípős szavakkal vág vissza, majd nekilát a munkának. Mikor távozni készül a gnóm, a gyógyító nő megállítja. Az elf közelebb ment, hogy hallja, mit mond. Úgy tűnik, lecsillapodtak a kedélyek. Seira elmosolyodik. A gnóm és a nő visszajöttek.*
- Ha esetleg én is segíthetek bármiben, azonnal szóljatok! *mondja nekik barátságosan.*
52. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-01-01 14:15:24
Üzenet elküldve: 2012-01-01 14:15:24
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Szelíd
//Hófesztivál//
*Nathan teljesen összezavarodik. "Most meg mit akar? Még jobban megalázni? Gyerekek előtt?" Leveszi kalapját, tanácstalanul néz ennek a láthatóan nemes, gazdag, alig-felnőtt nőnek a szemébe, aki annyira különbözik tőle. Feltűnik neki, hogy mennyire gyönyörű ez a lány. "Hát persze, akinek pénze van, az mindig szép..." Gondolja a gnóm. Kimért mozdulattal meghajol.*
- Hölgyem, elnézésedet kérem, amiért megütöttelek. Mint gondolom észrevetted, nem vagyok gyakorlott a társadalmi érintkezés formáiban. *zavarban van, gyűrögeti a kalapját* Nos, öö... izé... szóval én nem, hmm... nem sodortam veszélybe őket, hmm... nem akartam. Egy régi, hmm... otthagyott vadászcsapdába estek bele, igen. Én csak segíteni akartam, tudod.
*Szemlesütve toporog a hóban, nem nagyon tudja, mitévő legyen. Aztán eszébe jutnak a nő előbbi szavai, és lép egyet.*
- Persze, persze, segítek, hogyne... izé... hmm... szóval törés? Igen? Hol tört el? Hmm... én nem vagyok gyógyító, hmm... nem, sajnos. Bár, hmm... kicsit értek a növényekhez, meg a kencékhez is, hmm... igen, meg az anatómiához is, hmm... de csak elméletben, tudod, hát... szóval olvastam róla...
*Meggyorsítja lépteit a nő mellett, felveszi a ritmusát.*
- Öö... szóval, Nathan, ez a nevem, igen, hmm... hölgyem, izé... szolgálatára.
*Teljesen vörös az arca, mereven bámul előre.*
*Nathan teljesen összezavarodik. "Most meg mit akar? Még jobban megalázni? Gyerekek előtt?" Leveszi kalapját, tanácstalanul néz ennek a láthatóan nemes, gazdag, alig-felnőtt nőnek a szemébe, aki annyira különbözik tőle. Feltűnik neki, hogy mennyire gyönyörű ez a lány. "Hát persze, akinek pénze van, az mindig szép..." Gondolja a gnóm. Kimért mozdulattal meghajol.*
- Hölgyem, elnézésedet kérem, amiért megütöttelek. Mint gondolom észrevetted, nem vagyok gyakorlott a társadalmi érintkezés formáiban. *zavarban van, gyűrögeti a kalapját* Nos, öö... izé... szóval én nem, hmm... nem sodortam veszélybe őket, hmm... nem akartam. Egy régi, hmm... otthagyott vadászcsapdába estek bele, igen. Én csak segíteni akartam, tudod.
*Szemlesütve toporog a hóban, nem nagyon tudja, mitévő legyen. Aztán eszébe jutnak a nő előbbi szavai, és lép egyet.*
- Persze, persze, segítek, hogyne... izé... hmm... szóval törés? Igen? Hol tört el? Hmm... én nem vagyok gyógyító, hmm... nem, sajnos. Bár, hmm... kicsit értek a növényekhez, meg a kencékhez is, hmm... igen, meg az anatómiához is, hmm... de csak elméletben, tudod, hát... szóval olvastam róla...
*Meggyorsítja lépteit a nő mellett, felveszi a ritmusát.*
- Öö... szóval, Nathan, ez a nevem, igen, hmm... hölgyem, izé... szolgálatára.
*Teljesen vörös az arca, mereven bámul előre.*
51. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-01-01 13:25:07
Üzenet elküldve: 2012-01-01 13:25:07
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
//Hófesztivál//
- Most meg hová megy?!
*Kiabál a már távol járó gnóm felé, de mivel nem bízik abban, hogy az meghallja, utána is rohan, s egy újabb pofont megkockáztatva ismét elkapja annak grabancát.*
- Az előbb még megölt volna értük, most meg elmegy? Ez egyáltalán nem logikus. Szükségük van magára. A többiekkel el kell hitetnie, hogy semmi gond nem lesz. Megijedtek, de ha eltereli a figyelmüket, biztosan megnyugszanak. Egyébként is kíváncsi lennék, miféle szobrot képes alkotni.
*Szavai bárszinte egyenlőek néhány újabb paranccsal, igyekszik hangja élén tompítani. Utolsó mondata viszont meglehetősen csípősre sikerül így is.*
- De mindenek előtt segítenie kell a törésnél. Danis megoldja a sebtisztítást, de mást nem bízok rá. Én varrok, viszont a törött csontot helyre kell rakni. Ahhoz Danis... Hagyjuk. A szülőket csak nem kérhetem ilyenre.
*Számára az érvelés szinte egyenértékű a könyörgéssel, amihez soha nem folyamodott még. Ha valaki nem hallgatott a parancsra, egyszerűen keresett mást, aki igen. Azonban ez a valaki hozzá hasonlóan imádja a gyerekeket és meglepően jól is bánik velük. Nem hagyhatja, hogy elmenjen.*
"Gyermekek, mit meg nem teszek értetek..."
- Most meg hová megy?!
*Kiabál a már távol járó gnóm felé, de mivel nem bízik abban, hogy az meghallja, utána is rohan, s egy újabb pofont megkockáztatva ismét elkapja annak grabancát.*
- Az előbb még megölt volna értük, most meg elmegy? Ez egyáltalán nem logikus. Szükségük van magára. A többiekkel el kell hitetnie, hogy semmi gond nem lesz. Megijedtek, de ha eltereli a figyelmüket, biztosan megnyugszanak. Egyébként is kíváncsi lennék, miféle szobrot képes alkotni.
*Szavai bárszinte egyenlőek néhány újabb paranccsal, igyekszik hangja élén tompítani. Utolsó mondata viszont meglehetősen csípősre sikerül így is.*
- De mindenek előtt segítenie kell a törésnél. Danis megoldja a sebtisztítást, de mást nem bízok rá. Én varrok, viszont a törött csontot helyre kell rakni. Ahhoz Danis... Hagyjuk. A szülőket csak nem kérhetem ilyenre.
*Számára az érvelés szinte egyenértékű a könyörgéssel, amihez soha nem folyamodott még. Ha valaki nem hallgatott a parancsra, egyszerűen keresett mást, aki igen. Azonban ez a valaki hozzá hasonlóan imádja a gyerekeket és meglepően jól is bánik velük. Nem hagyhatja, hogy elmenjen.*
"Gyermekek, mit meg nem teszek értetek..."
50. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-01-01 13:05:38
Üzenet elküldve: 2012-01-01 13:05:38
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Szelíd
//Hófesztivál//
*Nathan megkövülten áll, szája összeszorítva. Arcából kifut a vér, a térde megroggyan. Nézi a nő hátát, finom, kecses mozdulatait, ahogy Kelly ruháját lassan eltávolítja a sebekről. Szólni sem tud, mozdulni sem.
Pár perc múlva trappolás hallatszik a hóban, Nathan hallja, meg a kiáltozást is, de csak tompán jutnak el hozzá a szavak. Visszajöttek a gyerekek, meg a Denis nevű is, és pár felnőtt is van velük. Köztük Kelly apja és anyja, kopott, de tiszta ruhában. Nathan ismeri is mindkettőt, de úgy lökik félre futtukban, mint egy darab rongyot. Lehuppan a hóba, ülve marad. Nagy a sürgés-forgás, Kelly anyja hangosan zokog, apja a gyógyítóval beszél halkan. Kelly arca falfehér, de ezt már nem látja a gnóm, a sok ember eltakarja előle a gyermeket.
Megfeledkeznek róla, senki nem foglalkozik már vele. Lassan feláll, felteszi kalapját. Szeméből könnycsepp gördül ki, arca vénül tíz évet. Nincs már több dolga itt. Lassan megfordul, elindul az erdő felé, közben halkan motyog magában.*
- Bocsássatok meg, kérlek... bocsássatok meg.
*Szeme elhomályosul, ahogy lassú, kimért léptekkel belép a fák közé.*
*Nathan megkövülten áll, szája összeszorítva. Arcából kifut a vér, a térde megroggyan. Nézi a nő hátát, finom, kecses mozdulatait, ahogy Kelly ruháját lassan eltávolítja a sebekről. Szólni sem tud, mozdulni sem.
Pár perc múlva trappolás hallatszik a hóban, Nathan hallja, meg a kiáltozást is, de csak tompán jutnak el hozzá a szavak. Visszajöttek a gyerekek, meg a Denis nevű is, és pár felnőtt is van velük. Köztük Kelly apja és anyja, kopott, de tiszta ruhában. Nathan ismeri is mindkettőt, de úgy lökik félre futtukban, mint egy darab rongyot. Lehuppan a hóba, ülve marad. Nagy a sürgés-forgás, Kelly anyja hangosan zokog, apja a gyógyítóval beszél halkan. Kelly arca falfehér, de ezt már nem látja a gnóm, a sok ember eltakarja előle a gyermeket.
Megfeledkeznek róla, senki nem foglalkozik már vele. Lassan feláll, felteszi kalapját. Szeméből könnycsepp gördül ki, arca vénül tíz évet. Nincs már több dolga itt. Lassan megfordul, elindul az erdő felé, közben halkan motyog magában.*
- Bocsássatok meg, kérlek... bocsássatok meg.
*Szeme elhomályosul, ahogy lassú, kimért léptekkel belép a fák közé.*
49. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-01-01 12:54:42
Üzenet elküldve: 2012-01-01 12:54:42
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 293
OOC üzenetek: 120
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 293
OOC üzenetek: 120
Játékstílus: Szelíd
*Mit sem törődve a nyúlánk szervezővel, kacagva elillan a tömegben. Biztos rejtekhelyet keres magának, ahol kedvesének nyomon követheti minden léptét. A félvér nyomban utána is ered, ám úgy tűnik, nem jut pontos következtetésre abban, merre is van az az utána. Végül megpillant egy söté telf hölgyet, aki hátulról talán egészen hasonlíthat Lunára. Ezt a nőt célozza meg hógolyójával, mely telibe találja annak hátát. Luna megvárja, ameddig szerelme ráébred, rossz nőt vett célba, majd mikor ez megtörténik nevetésben tör ki, ám kezeit rögtön arcára tapasztja, nehogy elárulja vele magát. Miután nevetése abbamarad, újra kikémlel a férfire. Asto ott áll tétlenül eddigi helyén. Elég valószínű hogy saját éjbőrűje után fürkészi a tömeget. Lunának sem kell több, nagy kört leírva kedvese körül megkerüli, biztonságos távolságból, hogy az észre ne vegye. Méregzöld tekintetét mindig rajtatartja a férfin, arra az eshetőségre, ha az elmozdulna eddigi helyéről.
Miután mögé ér, hangtalanul közelebb lopózik hozzá. Némán, mégis nagyon gyorsan ott terem a férfi háta mögött. Még a friss hó sem ropog talpa alatt. Ilyenkor jól jönnek azok a képességei, melyeket munkája során sajátított el. Nem hiába, a nő mégis csak orvgyilkos. Legalább is nem olyan rég még az volt, egészen addig, még Asto meg nem jelent életében.
Mikor mögé ér, lábujjhegyre ágaskodik és a férfi füléhez hajol.*
- Engem keresel Szerelmem? Ugye nem haragszol rám? *kérdezi elbűvölő hangon, majd egy lágy csókot nyom kedvese arcára. Karjaival hátulról fonja körbe a férfi testét. Ezzel is próbálja megpuhítani kedvesét, amiért arcába nyomott egy adag havat, reménykedve hogy így talán elkerülheti az esetleges 'bosszút'.
A tisztást betöltik a különböző lények, a sok finom étel, és persze a forralt bor illata, és a gyerekek vidám zsivaja. Az éjbőrű is érzékei mindezt, de jelenleg minden figyelme kedvesére irányul. Tekintete minden pillantásával őt próbálja kiengesztelni, remélve hogy sikerül a dolog, bár kíváncsi lenne arra is, hogy a férfi mivel vágna vissza neki.*
Miután mögé ér, hangtalanul közelebb lopózik hozzá. Némán, mégis nagyon gyorsan ott terem a férfi háta mögött. Még a friss hó sem ropog talpa alatt. Ilyenkor jól jönnek azok a képességei, melyeket munkája során sajátított el. Nem hiába, a nő mégis csak orvgyilkos. Legalább is nem olyan rég még az volt, egészen addig, még Asto meg nem jelent életében.
Mikor mögé ér, lábujjhegyre ágaskodik és a férfi füléhez hajol.*
- Engem keresel Szerelmem? Ugye nem haragszol rám? *kérdezi elbűvölő hangon, majd egy lágy csókot nyom kedvese arcára. Karjaival hátulról fonja körbe a férfi testét. Ezzel is próbálja megpuhítani kedvesét, amiért arcába nyomott egy adag havat, reménykedve hogy így talán elkerülheti az esetleges 'bosszút'.
A tisztást betöltik a különböző lények, a sok finom étel, és persze a forralt bor illata, és a gyerekek vidám zsivaja. Az éjbőrű is érzékei mindezt, de jelenleg minden figyelme kedvesére irányul. Tekintete minden pillantásával őt próbálja kiengesztelni, remélve hogy sikerül a dolog, bár kíváncsi lenne arra is, hogy a férfi mivel vágna vissza neki.*
48. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-01-01 12:20:50
Üzenet elküldve: 2012-01-01 12:20:50
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 233
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 233
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Szelíd
*Luna felette terem, így már esélye sincs, hogy ezt a műveletet ő végezze el előbb. A kérdést hallva viszont elneveti magát.
Már épp válaszolna, hogy most is mennyire élvezi ezt a helyzetet, de arcába egy nagy adag havat kap. Még szájába is jut egy kevés, de gyermeteg módon inkább lenyeli, mintsem kiköpi azt. Utána gyorsan megrázza fejét, majd felszökken. A megmaradt forró gesztenyét az eddig felettük ácsorgó szervezőnek adja, majd futni kezd Luna után.
Megtorpan, mert a nagy tömegben, először nem látja, hogy merre ment az éjnő. Tekintetét számtalanszor körbevezeti a tömegen, de még mindig nem találja. Jobb ötlet híján elindul az építők felé. "Idővel úgyis visszajön és akkor..." gondolja. A mondat végét még maga sem tudja, hogy mi lenne.
Ismételten megáll, de most azért, hogy gyönyörködjön a készülő remek, vagy nem éppen remek alkotásokban. Megnézi az alkotókat is, majd elmosolyodik a segítőkész gyerekek láttán.
Ezek után újra elindul. Valamiért visszamegy kiinduló pontjukra, ahol még a hóban ott van Luna angyalának nyoma. Nem mellesleg Asto nem angyalának is. Megpillantja kedvesét, majd megmarkolva egy maréknyi havat, utána ered. Út közben véletlenül szembe találkozik a gesztenyékkel jutalmazott szervezővel és kicsit taszajt rajta, hogy az egy hóbuckában landol.* Elnézést! *kiált vissza neki, majd tovább lohol.
A járókelőkre most már jobban ügyelve szalad. Mikor úgy véli utolérte kedvesét, a hóból golyót formálva eldobja azt. A nőt hátba találja, de mikor az mérgesen megfordul, rájön, hogy rossz embert, vagyis sötételfet követett eddig. "Hogy téveszthettem össze? Lehet, hogy még annak a fejre esésnek a hatása? Vagy beteg lennék? Csak ez a két lehetőség van, másképp nem téveszteném össze mással..." gondolja, majd gyorsan homlokára helyezi kezét, miközben kérdőn elfintorodik. Egészen gyerekes képet vág. Mintha nem is egy felnőtt férfi, hanem egy alig tíz éves kölyök nézegetné homlokát, majd ráadásként meg is vakarja azt. Mindezek után tétlenül áll egy helyben, maga elé meredve. Száját jobbra-balra húzogatja, találgatva az új irányt.*
Már épp válaszolna, hogy most is mennyire élvezi ezt a helyzetet, de arcába egy nagy adag havat kap. Még szájába is jut egy kevés, de gyermeteg módon inkább lenyeli, mintsem kiköpi azt. Utána gyorsan megrázza fejét, majd felszökken. A megmaradt forró gesztenyét az eddig felettük ácsorgó szervezőnek adja, majd futni kezd Luna után.
Megtorpan, mert a nagy tömegben, először nem látja, hogy merre ment az éjnő. Tekintetét számtalanszor körbevezeti a tömegen, de még mindig nem találja. Jobb ötlet híján elindul az építők felé. "Idővel úgyis visszajön és akkor..." gondolja. A mondat végét még maga sem tudja, hogy mi lenne.
Ismételten megáll, de most azért, hogy gyönyörködjön a készülő remek, vagy nem éppen remek alkotásokban. Megnézi az alkotókat is, majd elmosolyodik a segítőkész gyerekek láttán.
Ezek után újra elindul. Valamiért visszamegy kiinduló pontjukra, ahol még a hóban ott van Luna angyalának nyoma. Nem mellesleg Asto nem angyalának is. Megpillantja kedvesét, majd megmarkolva egy maréknyi havat, utána ered. Út közben véletlenül szembe találkozik a gesztenyékkel jutalmazott szervezővel és kicsit taszajt rajta, hogy az egy hóbuckában landol.* Elnézést! *kiált vissza neki, majd tovább lohol.
A járókelőkre most már jobban ügyelve szalad. Mikor úgy véli utolérte kedvesét, a hóból golyót formálva eldobja azt. A nőt hátba találja, de mikor az mérgesen megfordul, rájön, hogy rossz embert, vagyis sötételfet követett eddig. "Hogy téveszthettem össze? Lehet, hogy még annak a fejre esésnek a hatása? Vagy beteg lennék? Csak ez a két lehetőség van, másképp nem téveszteném össze mással..." gondolja, majd gyorsan homlokára helyezi kezét, miközben kérdőn elfintorodik. Egészen gyerekes képet vág. Mintha nem is egy felnőtt férfi, hanem egy alig tíz éves kölyök nézegetné homlokát, majd ráadásként meg is vakarja azt. Mindezek után tétlenül áll egy helyben, maga elé meredve. Száját jobbra-balra húzogatja, találgatva az új irányt.*
47. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-01-01 04:47:17
Üzenet elküldve: 2012-01-01 04:47:17
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
//Hófesztivál//
*Mikor a hideg acél éri torkát, ingerültsége a tetőfokára hág. Felemás színű szemeiben lángoló dühvel néz a kevéssel fölé magasodó alakra. Halántékán kidagad az ér, szíve hevesen tornázik mellkasában, állkapcsa összeszorul. A következő pillanatban - életében először - pofon ég arcára, s maga sem tudja, hogyan, de elveszíti egyensúlyát. A gnóm fölébe kerekedik, hogy teljesen belefurakodva a nő légterébe, csak mondja és mondja a magáét, míg le nem szedik róla.
Akkor Ay feláll, s mivel alaposan belefürdött a hóba, jobbnak látja levetni alig egynapos köpenyét. Fázni fog a bő ujjú blúzban, meg a bőrnadrágban köpeny nélkül, de ez most egyáltalán nem érdekli.
Tartása nemeshez méltón hibátlan, mozdulatai rendkívül kimértek, hangja legalább olyan fagyos, mint az előbb érzett penge.*
- Hagyják csak. Csak aggódik. Mellesleg iszonyú ostoba. Azért még nem jár tömlöc.
*A négy férfi vonakodik elereszteni a gnómot, de Ayrine elinti őket. Mikor azok távoznak, halkan, de határozottan szól Nathanhoz.*
- Ide figyeljen. A segítséget ezen a tájon nem megszégyenítéssel halálják meg. Ha nem akarja, hogy segítsek, el is mehetek. Ha nem gyermekek feküdnének ott, egy mocskos szó nélkül meg is tenném.
*Mivel hangja kezdett erőteljesebbé, fenyegetővé válni, kénytelen kis szünetet tartani, hogy visszanyerje önuralmát.*
- Nem tud rólam semmit, még a nevemet sem. Ne alkosson így rólam véleményt, mert alaposan mellé fog, ezt bizton állíthatom. Jó orvos vagyok, tízszer súlyosabb sebet is hoztam már helyre. Ha nem képes hasznossá tenni magát, legalább ne akadályozzon. Hagyjon dolgozni. És úgy emeljen rám még egyszer kezet, hogy nem tömlöcbe, de bitófára jut. Megértette?
*A választ meg se várva visszatelepszik a gyerekek mellé, s elkezdi sérüléseikről lefejteni a ruhákat, hogy amint megérkezik a forró víz, legalább azzal megtisztíthassa őket, míg ide nem és Danis a többi kellékkel.*
*Mikor a hideg acél éri torkát, ingerültsége a tetőfokára hág. Felemás színű szemeiben lángoló dühvel néz a kevéssel fölé magasodó alakra. Halántékán kidagad az ér, szíve hevesen tornázik mellkasában, állkapcsa összeszorul. A következő pillanatban - életében először - pofon ég arcára, s maga sem tudja, hogyan, de elveszíti egyensúlyát. A gnóm fölébe kerekedik, hogy teljesen belefurakodva a nő légterébe, csak mondja és mondja a magáét, míg le nem szedik róla.
Akkor Ay feláll, s mivel alaposan belefürdött a hóba, jobbnak látja levetni alig egynapos köpenyét. Fázni fog a bő ujjú blúzban, meg a bőrnadrágban köpeny nélkül, de ez most egyáltalán nem érdekli.
Tartása nemeshez méltón hibátlan, mozdulatai rendkívül kimértek, hangja legalább olyan fagyos, mint az előbb érzett penge.*
- Hagyják csak. Csak aggódik. Mellesleg iszonyú ostoba. Azért még nem jár tömlöc.
*A négy férfi vonakodik elereszteni a gnómot, de Ayrine elinti őket. Mikor azok távoznak, halkan, de határozottan szól Nathanhoz.*
- Ide figyeljen. A segítséget ezen a tájon nem megszégyenítéssel halálják meg. Ha nem akarja, hogy segítsek, el is mehetek. Ha nem gyermekek feküdnének ott, egy mocskos szó nélkül meg is tenném.
*Mivel hangja kezdett erőteljesebbé, fenyegetővé válni, kénytelen kis szünetet tartani, hogy visszanyerje önuralmát.*
- Nem tud rólam semmit, még a nevemet sem. Ne alkosson így rólam véleményt, mert alaposan mellé fog, ezt bizton állíthatom. Jó orvos vagyok, tízszer súlyosabb sebet is hoztam már helyre. Ha nem képes hasznossá tenni magát, legalább ne akadályozzon. Hagyjon dolgozni. És úgy emeljen rám még egyszer kezet, hogy nem tömlöcbe, de bitófára jut. Megértette?
*A választ meg se várva visszatelepszik a gyerekek mellé, s elkezdi sérüléseikről lefejteni a ruhákat, hogy amint megérkezik a forró víz, legalább azzal megtisztíthassa őket, míg ide nem és Danis a többi kellékkel.*
46. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-01-01 02:34:33
Üzenet elküldve: 2012-01-01 02:34:33
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Szelíd
*Nathan kissé meglepődik a fiatal nő hevességén. Egy pillanatra egészen lemerevedik, látva, hogy a nő parancsokat kezd osztogatni a gyerekeknek, de aztán felocsúdik kábulatából. "Egek, ki ez?? Nathan, ne kezdj a gazdagokkal, bajod lehet csak ebből..." Gondolja magában, de szavai és cselekedetei nem követik elméje parancsát.*
- Hölgyem, remélem, ön orvos, mert ha nem, itt helyben megölöm. És nem érdekel, mi történik utána velem. *Vérfagyasztó a gnóm hangja, és vérfagyasztó a hideg acélpenge is, mely a nő torkára simul. Nathan közben Martinra néz, mosolyogva kacsint a fiúra.*
- Semmi gond, Lovagom! Menj, a hölgy orvos, tedd amit mond! Vidd a vitézeket is! *Jókedélyűen biccent Martin felé, amaz erre eliramodik a gyerekekkel.
Nathan elveszi a tőrt a nő nyakától, és ugyanazzal a mozdulattal hatalmas pofont ad neki, minden erejét beleadva az ütésbe.
Ha a nő elesik, fölé hajol.*
- Én aztán nem sodornék veszélybe egy kölköt sem, naccsád! Akikről beszélsz, köztük nőttem fel! *Itt egészen az arcába hajol a nőnek, dühe szinte kirobban belőle.* Mit tudhatsz te róluk, te? Éldegéltek a biztonságos kis házacskáitokban, aztán idejössz és azt hiszed, mindent tudsz? *Nathan teljesen kikel magából, négy férfi fut már feléjük.* Gyógyítsd meg a kis hölgyet, ha bármi baja lesz, meghalsz!! *Ezek Nathan utolsó szavai, mielőtt erős férfikarok lerángatják a nőről.*
- Hölgyem, remélem, ön orvos, mert ha nem, itt helyben megölöm. És nem érdekel, mi történik utána velem. *Vérfagyasztó a gnóm hangja, és vérfagyasztó a hideg acélpenge is, mely a nő torkára simul. Nathan közben Martinra néz, mosolyogva kacsint a fiúra.*
- Semmi gond, Lovagom! Menj, a hölgy orvos, tedd amit mond! Vidd a vitézeket is! *Jókedélyűen biccent Martin felé, amaz erre eliramodik a gyerekekkel.
Nathan elveszi a tőrt a nő nyakától, és ugyanazzal a mozdulattal hatalmas pofont ad neki, minden erejét beleadva az ütésbe.
Ha a nő elesik, fölé hajol.*
- Én aztán nem sodornék veszélybe egy kölköt sem, naccsád! Akikről beszélsz, köztük nőttem fel! *Itt egészen az arcába hajol a nőnek, dühe szinte kirobban belőle.* Mit tudhatsz te róluk, te? Éldegéltek a biztonságos kis házacskáitokban, aztán idejössz és azt hiszed, mindent tudsz? *Nathan teljesen kikel magából, négy férfi fut már feléjük.* Gyógyítsd meg a kis hölgyet, ha bármi baja lesz, meghalsz!! *Ezek Nathan utolsó szavai, mielőtt erős férfikarok lerángatják a nőről.*
45. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-01-01 02:01:41
Üzenet elküldve: 2012-01-01 02:01:41
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
//Hófesztivál//
*Felvonja szemöldökét, meghallva, hogy az elf nő is tegeződik. Úgy tűnik, ezen a helyen, ma ez az elfogadott. Vagy csupán a borok hatása.*
"Ó, azok a finom tudatbefolyásoló szerek! Még nem is kóstoltam. Még nem is ettem!"
*Az előző, düh-uralta percekben meg is feledkezett éhségéről, mi mostanra el is múlt.*
- Nem, az én kezem a finomabb munkákhoz való. Az ilyesmihez iszonyú ügyetlen vagyok, és örömöm sem lelem benne.
*Vállat von teljesen szenvtelen arccal.*
- Csak kíváncg vagyok a művekre, majd megnézem a többit is, hogy haladnak. Talán egyszer valakivel, akinek tetszik a munkája, készíttetek egy valódi szobrot a házam előterébe.
*A kijelentés leginkább a gyerekeknek szól, egyiküknek végig is simít üstökén. Meglepi saját kedvessége. A sok gyerek közt nehezebben hozzák ki a sodrából, úgy tűnik. Még nem bújt elő az ellenséges, örök elégedetlen énje.
Épp tanácsokkal látná el az elfet, mint az előlények felépítésének ismerője, mikor egy viszonylag vékony hangocska orvosért kiált. Mikor a hang irányába fordul, a látásból már ismerős fiúcskát pillantja meg, mögötte nem sokkal lemaradva pedig sérült gyerekeket egy rögtönzött hordágyon.*
"Gyerekek!"
*Lélegzete elakad, szíve nagyot dobban. Tekintetével a törp uraságot keresi, akiről még mindig nem tudja biztosan, valóban orvos-e, a következő pillanatban viszont úgy dönt, inkább maga cselekszik. Szinte rohan a pici testekhez, nem törődve ruhái bepiszkolódásával, térdre vágja magát mellettük, s máris vizsgálni kezdi sebeiket.*
- A szúrt sebeket ki kell tisztítani, talán nem ártana őket összevarrni sem. Forraltass vizet. Akad egy törött csont is... annak sín kell.
*Dirigál máris a gnómnak, ám mielőtt az elmenne, ruhájánál fogva magához rántja, s azt sziszegi:*
- Gyerekeket veszélyes helyre soha! Egyedül meg pláne!
*Elengedi a gnómot, majd a legnagyobb fiúhoz fordul.*
- Rohanj a gazdagnegyedbe! Az első utca után fordulj jobbra, ott keresd a házat, aminek a homlokzati címerében liliom van, és hívd ide Danist! Hozzon fertőtlenítőt, tűt, cérnát, meg fájdalomra valót. Sikerült megjegyezni? Helyes! Na nyomás!
Csak mikor a fiú elszalad, akkor jut eszébe, hogy talán a felét nem is értette szegény. Azért bízik az ellenkezőjében.*
*Felvonja szemöldökét, meghallva, hogy az elf nő is tegeződik. Úgy tűnik, ezen a helyen, ma ez az elfogadott. Vagy csupán a borok hatása.*
"Ó, azok a finom tudatbefolyásoló szerek! Még nem is kóstoltam. Még nem is ettem!"
*Az előző, düh-uralta percekben meg is feledkezett éhségéről, mi mostanra el is múlt.*
- Nem, az én kezem a finomabb munkákhoz való. Az ilyesmihez iszonyú ügyetlen vagyok, és örömöm sem lelem benne.
*Vállat von teljesen szenvtelen arccal.*
- Csak kíváncg vagyok a művekre, majd megnézem a többit is, hogy haladnak. Talán egyszer valakivel, akinek tetszik a munkája, készíttetek egy valódi szobrot a házam előterébe.
*A kijelentés leginkább a gyerekeknek szól, egyiküknek végig is simít üstökén. Meglepi saját kedvessége. A sok gyerek közt nehezebben hozzák ki a sodrából, úgy tűnik. Még nem bújt elő az ellenséges, örök elégedetlen énje.
Épp tanácsokkal látná el az elfet, mint az előlények felépítésének ismerője, mikor egy viszonylag vékony hangocska orvosért kiált. Mikor a hang irányába fordul, a látásból már ismerős fiúcskát pillantja meg, mögötte nem sokkal lemaradva pedig sérült gyerekeket egy rögtönzött hordágyon.*
"Gyerekek!"
*Lélegzete elakad, szíve nagyot dobban. Tekintetével a törp uraságot keresi, akiről még mindig nem tudja biztosan, valóban orvos-e, a következő pillanatban viszont úgy dönt, inkább maga cselekszik. Szinte rohan a pici testekhez, nem törődve ruhái bepiszkolódásával, térdre vágja magát mellettük, s máris vizsgálni kezdi sebeiket.*
- A szúrt sebeket ki kell tisztítani, talán nem ártana őket összevarrni sem. Forraltass vizet. Akad egy törött csont is... annak sín kell.
*Dirigál máris a gnómnak, ám mielőtt az elmenne, ruhájánál fogva magához rántja, s azt sziszegi:*
- Gyerekeket veszélyes helyre soha! Egyedül meg pláne!
*Elengedi a gnómot, majd a legnagyobb fiúhoz fordul.*
- Rohanj a gazdagnegyedbe! Az első utca után fordulj jobbra, ott keresd a házat, aminek a homlokzati címerében liliom van, és hívd ide Danist! Hozzon fertőtlenítőt, tűt, cérnát, meg fájdalomra valót. Sikerült megjegyezni? Helyes! Na nyomás!
Csak mikor a fiú elszalad, akkor jut eszébe, hogy talán a felét nem is értette szegény. Azért bízik az ellenkezőjében.*
44. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-01-01 00:16:28
Üzenet elküldve: 2012-01-01 00:16:28
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Szelíd
//Hófesztivál//
*Öt gyermek érkezik vissza, futva. Mind liheg, arcuk kipirosodva. Martin vezeti őket. Nathan komoran hallgatja a kissé összefüggéstelen beszámolót.*
- Az a hh... fák közt! Láttuk!
- Iigen! Én is láttam!
- Én is! Én is!
*Hangos gyerekzsivaly, néhányan odafordulnak. Nathan csendre inti őket, néhány megnyugtató szót mond, aztán Martinhoz fordul.*
- Fiam, mondd el, mi történt! Lassan, sorban! A többiek hallgassák végig, *itt végignéz a négy gyermek arcán* és ha Martin valamit kihagy, utána szóljanak nekem! Rendben, lovagok?
*A fiú bólint, a többi gyermek megkövülten néz.*
- Aa... az erdőbe mentünk. *Kezdi Martin lassan.* Odaértünk eegy... tisztáshoz, aztán elkezdtük gyűjteni a friss... *megnyalja ajkát, szemei rémülten pislognak* havat, de akkor... hát, leszakadt a föld, és Jennie meg a testvére, Luke, meg *sebesebben beszél, hadarni kezd. Nathan bólogat, szeme villanásával biztatja a fiút, folytassa.* Kelly beleestek! Lezuhantak! Brühühühü...* A fiú hangosan sírni kezd, erre a többi gyerek is követi.
Nathan feláll, kihúzza hosszú, ívelt pengéjű tőrét, csillan az acél a napfényben. Martin felé fordulva szól.*
- Jó lovagom! Nem hagyjuk, hogy társaink elvesszenek! Utánam!
*A lelkesítő hangra Martin is, a többiek is abbahagyják a rívást, egyként követik a gnómot. Páran kíváncsian tekintgetnek feléjük, de senki nem állt olyan közel, hogy értette volna a párbeszédet.
Nathan a gyerekek nyomait követve begázol az erdőszéli tisztásra, Martin utána. Pár pillanat múlva a többiek is odaérnek, ámulva állják körbe a vermet, aminek alján, hat-hét láb mélységben nyöszörög a három gyermek. A gödör aljában kihegyezett karók vannak felállítva...
Nathan, hogy elejét vegye a pániknak, gyorsan ledobja málháját, kicsomagol egy sátrat és a kötélzetét lebontja, közben rövid utasításokat ad Martinnak és társainak, hogyan segítsenek neki. A végére van egy huszonöt láb hosszú, elég erős kötelük, ennek egyik végét négyen elviszik a legközelebbi fához, erősen hozzákötik. Nathan lemászik a verembe, Martin tartja a kötelet, pörögnek az események.
Felhozzák a három gyermeket, kettejüknek az ijedtségen kívül semmi baja, de Kelly... felkarját és combját átszúrta egy-egy karó. Ő esett alulra, a többiek rá. "Talán törése is van, ezt nem tudom..." gondolja Nathan, a falfehér arcocskára nézve.*
- Hozzatok gallyakat, gyorsan! *mordul a gyerekekre, és azok ijedten bár, de azonnal elindulnak teljesíteni a parancsot. Nathan rögtönzött hordágyat készít az ágakból meg a sátor maradványaiból, a kötelet feldarabolva rögzíti a részeket. Kelly-t ráfektetik és visszahúzzák a tisztásra, Nathan már jó előre elküldi Martint, hogy keressen a bámészkodók között gyógyítót.*
- Hé! Héé! Van gyógyító köztetek? Kelly megsérült! Héé!! *Kiáltozik Martin, miközben a gnóm a gyerekekkel bevonszolja a rögtönzött hordágyat a tisztásra.*
A hozzászólás írója (Nathan Al Necronis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.01.01 00:57:20
*Öt gyermek érkezik vissza, futva. Mind liheg, arcuk kipirosodva. Martin vezeti őket. Nathan komoran hallgatja a kissé összefüggéstelen beszámolót.*
- Az a hh... fák közt! Láttuk!
- Iigen! Én is láttam!
- Én is! Én is!
*Hangos gyerekzsivaly, néhányan odafordulnak. Nathan csendre inti őket, néhány megnyugtató szót mond, aztán Martinhoz fordul.*
- Fiam, mondd el, mi történt! Lassan, sorban! A többiek hallgassák végig, *itt végignéz a négy gyermek arcán* és ha Martin valamit kihagy, utána szóljanak nekem! Rendben, lovagok?
*A fiú bólint, a többi gyermek megkövülten néz.*
- Aa... az erdőbe mentünk. *Kezdi Martin lassan.* Odaértünk eegy... tisztáshoz, aztán elkezdtük gyűjteni a friss... *megnyalja ajkát, szemei rémülten pislognak* havat, de akkor... hát, leszakadt a föld, és Jennie meg a testvére, Luke, meg *sebesebben beszél, hadarni kezd. Nathan bólogat, szeme villanásával biztatja a fiút, folytassa.* Kelly beleestek! Lezuhantak! Brühühühü...* A fiú hangosan sírni kezd, erre a többi gyerek is követi.
Nathan feláll, kihúzza hosszú, ívelt pengéjű tőrét, csillan az acél a napfényben. Martin felé fordulva szól.*
- Jó lovagom! Nem hagyjuk, hogy társaink elvesszenek! Utánam!
*A lelkesítő hangra Martin is, a többiek is abbahagyják a rívást, egyként követik a gnómot. Páran kíváncsian tekintgetnek feléjük, de senki nem állt olyan közel, hogy értette volna a párbeszédet.
Nathan a gyerekek nyomait követve begázol az erdőszéli tisztásra, Martin utána. Pár pillanat múlva a többiek is odaérnek, ámulva állják körbe a vermet, aminek alján, hat-hét láb mélységben nyöszörög a három gyermek. A gödör aljában kihegyezett karók vannak felállítva...
Nathan, hogy elejét vegye a pániknak, gyorsan ledobja málháját, kicsomagol egy sátrat és a kötélzetét lebontja, közben rövid utasításokat ad Martinnak és társainak, hogyan segítsenek neki. A végére van egy huszonöt láb hosszú, elég erős kötelük, ennek egyik végét négyen elviszik a legközelebbi fához, erősen hozzákötik. Nathan lemászik a verembe, Martin tartja a kötelet, pörögnek az események.
Felhozzák a három gyermeket, kettejüknek az ijedtségen kívül semmi baja, de Kelly... felkarját és combját átszúrta egy-egy karó. Ő esett alulra, a többiek rá. "Talán törése is van, ezt nem tudom..." gondolja Nathan, a falfehér arcocskára nézve.*
- Hozzatok gallyakat, gyorsan! *mordul a gyerekekre, és azok ijedten bár, de azonnal elindulnak teljesíteni a parancsot. Nathan rögtönzött hordágyat készít az ágakból meg a sátor maradványaiból, a kötelet feldarabolva rögzíti a részeket. Kelly-t ráfektetik és visszahúzzák a tisztásra, Nathan már jó előre elküldi Martint, hogy keressen a bámészkodók között gyógyítót.*
- Hé! Héé! Van gyógyító köztetek? Kelly megsérült! Héé!! *Kiáltozik Martin, miközben a gnóm a gyerekekkel bevonszolja a rögtönzött hordágyat a tisztásra.*
A hozzászólás írója (Nathan Al Necronis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.01.01 00:57:20
43. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2011-12-31 23:26:47
Üzenet elküldve: 2011-12-31 23:26:47
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Hófesztivál//
*Ekkor Seira meglepődve tapasztalja, hogy az a nő áll mögötte, akit már oda akart hívni. *
- Szia! Bocsi, nem vettelek észre. *néz bocsánatkérőn a nőre, a hangja kedvesen csengett. Ám az ember továbbra is a készülő szobrot nézi, csak egyszer tekint fel az elfre. Seira elgondolkodott. Merje-e megkérdezni őt, hogy szeretne-e csatlakozni a szobrászkodáshoz, az után, ahogy a gnómnál láthatóan nemet készült mondani. De azért megkérdezi:*
- Szeretnél csatlakozni hozzánk? *közben a lány visszafordul, hogy azért közben készüljön a szobor. Azért izgul a válasz miatt, bár nem tudja igazán miért. A szeme sarkából az embert nézi. Eközben a macska feje már elkezd alakot ölteni, csak a szemei és a fülei várnak kidolgozásra, s majd a legvégén még a macsek farkincájának kell elkészülnie.*
*Ekkor Seira meglepődve tapasztalja, hogy az a nő áll mögötte, akit már oda akart hívni. *
- Szia! Bocsi, nem vettelek észre. *néz bocsánatkérőn a nőre, a hangja kedvesen csengett. Ám az ember továbbra is a készülő szobrot nézi, csak egyszer tekint fel az elfre. Seira elgondolkodott. Merje-e megkérdezni őt, hogy szeretne-e csatlakozni a szobrászkodáshoz, az után, ahogy a gnómnál láthatóan nemet készült mondani. De azért megkérdezi:*
- Szeretnél csatlakozni hozzánk? *közben a lány visszafordul, hogy azért közben készüljön a szobor. Azért izgul a válasz miatt, bár nem tudja igazán miért. A szeme sarkából az embert nézi. Eközben a macska feje már elkezd alakot ölteni, csak a szemei és a fülei várnak kidolgozásra, s majd a legvégén még a macsek farkincájának kell elkészülnie.*
42. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2011-12-31 23:01:00
Üzenet elküldve: 2011-12-31 23:01:00
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
//Hófesztivál//
*Spentez egész szépen halad a hó összegyúrásával. Hogy a szép vonalakat belebírja vésni, ahhoz elég kemény hóra van szüksége. Amint egy kiforratlan alakot összehoz, ami kicsit hasonló mint egy hegycsúcs, pár gyerek jelenik meg mögötte és csillogó szemekkel néznek rá a dolgozó orvosra:*
-Segíthetünk?
*Nyújtják el jó ízesen a kérdést a porontyok. Spentez magának való figura és utálja, ha munka közbe zavarják. "Hogy lehet egy nyílt sebnél ketten dolgozni?" Gondolja magában, de a kicsit emberségesebb modorát veszi elő.*
-Na jól van srácok akkor segítsetek kicsit. Keményítsétek meg kicsit a havat és akkor jól fogok haladni.
*Mondja, majd kicsit elgondolkodik, miből készítse el a törpe király stilizált szobrának szemeit. Feltekint a bódé kis ereszére és észreveszi a jégcsapokat. Ám nem fogja csak úgy, azokat oda be tördelni. Szépen kifaragja, mint a drágaköveket szokás. Majd azzal tőrét előkapja övéből és üggyel-bajjal neki állj faragni a jeget.
Közben a gyerekek viszonylag jól haladnak a hó tömb kialakításával. Kezd úgy kinézni mint a törpék stilizált rúnaszobrai. Spentez néha megjegyzi, hogy ne legyen túl vékony, mert egy törp vaskos és széles.
Mire a törpe doktor végez a két szem kifaragásával, a gyerekek is szépen megkeményítik a hótömböt. Úgy néz ki mint egy megformálásra váró rúna.
Spentez körbejárja a hótömböt és megnyomkodja néhol. Eléggé keménynek tűnik a munkához. A törp hatalmas szakállat és egy nagy fejet teljesen befedő, sisak szerű koronát gondolt ki a törp király fejére. Ez csak válltól felfelé fogja ábrázolni az alakot, így lesz lehetősége kidolgozni mesteri módon a szakállat, kilógó hajat és koronasisakot.
Neki is áll ízibe a munkálatnak. Közben az egyik gyereket megkéri, hozzon neki egy kis itókát. Az egyiknek leszámol 11 aranyat. Az leszalad és nem sokára hozza is a Forralt bort.
Míg a gyerek távol van, elkezdi a koronasisakot minden egyes aprólékossággal kialakítani. Néhol tőrével faragja a havat, ahol nagyon vékony díszítő vonalakra van csak szükség. Szép lassan a korona alakja kezd kirajzolódni. Alapjában úgy néz ki, mint egy törp hadi sisak. Szemvédője van és a teljes fejet befedi. De az állkapocsnak hagy szabad helyet, így kilátszik a szakáll is.*
*Spentez egész szépen halad a hó összegyúrásával. Hogy a szép vonalakat belebírja vésni, ahhoz elég kemény hóra van szüksége. Amint egy kiforratlan alakot összehoz, ami kicsit hasonló mint egy hegycsúcs, pár gyerek jelenik meg mögötte és csillogó szemekkel néznek rá a dolgozó orvosra:*
-Segíthetünk?
*Nyújtják el jó ízesen a kérdést a porontyok. Spentez magának való figura és utálja, ha munka közbe zavarják. "Hogy lehet egy nyílt sebnél ketten dolgozni?" Gondolja magában, de a kicsit emberségesebb modorát veszi elő.*
-Na jól van srácok akkor segítsetek kicsit. Keményítsétek meg kicsit a havat és akkor jól fogok haladni.
*Mondja, majd kicsit elgondolkodik, miből készítse el a törpe király stilizált szobrának szemeit. Feltekint a bódé kis ereszére és észreveszi a jégcsapokat. Ám nem fogja csak úgy, azokat oda be tördelni. Szépen kifaragja, mint a drágaköveket szokás. Majd azzal tőrét előkapja övéből és üggyel-bajjal neki állj faragni a jeget.
Közben a gyerekek viszonylag jól haladnak a hó tömb kialakításával. Kezd úgy kinézni mint a törpék stilizált rúnaszobrai. Spentez néha megjegyzi, hogy ne legyen túl vékony, mert egy törp vaskos és széles.
Mire a törpe doktor végez a két szem kifaragásával, a gyerekek is szépen megkeményítik a hótömböt. Úgy néz ki mint egy megformálásra váró rúna.
Spentez körbejárja a hótömböt és megnyomkodja néhol. Eléggé keménynek tűnik a munkához. A törp hatalmas szakállat és egy nagy fejet teljesen befedő, sisak szerű koronát gondolt ki a törp király fejére. Ez csak válltól felfelé fogja ábrázolni az alakot, így lesz lehetősége kidolgozni mesteri módon a szakállat, kilógó hajat és koronasisakot.
Neki is áll ízibe a munkálatnak. Közben az egyik gyereket megkéri, hozzon neki egy kis itókát. Az egyiknek leszámol 11 aranyat. Az leszalad és nem sokára hozza is a Forralt bort.
Míg a gyerek távol van, elkezdi a koronasisakot minden egyes aprólékossággal kialakítani. Néhol tőrével faragja a havat, ahol nagyon vékony díszítő vonalakra van csak szükség. Szép lassan a korona alakja kezd kirajzolódni. Alapjában úgy néz ki, mint egy törp hadi sisak. Szemvédője van és a teljes fejet befedi. De az állkapocsnak hagy szabad helyet, így kilátszik a szakáll is.*
41. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2011-12-31 22:35:49
Üzenet elküldve: 2011-12-31 22:35:49
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
//Hófesztivál//
*A gnóm nagyon nem veszi őt komolyan, ez persze nagyon felbőszíti, a gyerekek miatt viszont tartania kell magát. A világért sem ijesztene meg egy cseppséget sem, inkább kezeit szorítja ökölbe mérgében. Hosszúra formált körmei belevágnak húsába, félhold alakú sebeket hagyva tenyerén.
Szerencsére nincs igazán alkalma válaszolni, a kis csapat hamar odébb is áll, s valóban belevág az építésbe. Ay bármilyen közösségellenes és bármekkora előítéletei vannak minden hímnemű lénnyel szemben, azt el kell ismernie, hogy ez a kis gnóm rendkívül jól bánik a gyermekekkel. Bár egy gyermeklelkűtől egyéb talán el sem várható.
A hószobrászat egyébként valóban nem neki való, ezzel az apró termetű valaki fején találta a szöget. Ha viszont növényekről, vegyületekről vagy orvoslásról lenne szó...
Újra végigfuttatja szemeit a jelenlévőkön. Két nő kelti fel érdeklődését, egy elf, meg az egyik vörös hajú, kissé elzárkózó nőszemély (Meera). Mivel utóbbit már ránézésre is magához hasonlóan a 'nehéz eset' kategóriába sorolja, elsőként az elfhez indul el, de útját úgy alakítja, hogy mindenképp a vörös közelében haladjon el. Közben alaposan végigméri őt, s nem finomkodik azzal, hogy elleplezze vizslató pillantásait.
Az elfhez érve egyelőre csak mosolyt küld a gyereksereg felé, majd alaposan megnézi a készülő művet.*
*A gnóm nagyon nem veszi őt komolyan, ez persze nagyon felbőszíti, a gyerekek miatt viszont tartania kell magát. A világért sem ijesztene meg egy cseppséget sem, inkább kezeit szorítja ökölbe mérgében. Hosszúra formált körmei belevágnak húsába, félhold alakú sebeket hagyva tenyerén.
Szerencsére nincs igazán alkalma válaszolni, a kis csapat hamar odébb is áll, s valóban belevág az építésbe. Ay bármilyen közösségellenes és bármekkora előítéletei vannak minden hímnemű lénnyel szemben, azt el kell ismernie, hogy ez a kis gnóm rendkívül jól bánik a gyermekekkel. Bár egy gyermeklelkűtől egyéb talán el sem várható.
A hószobrászat egyébként valóban nem neki való, ezzel az apró termetű valaki fején találta a szöget. Ha viszont növényekről, vegyületekről vagy orvoslásról lenne szó...
Újra végigfuttatja szemeit a jelenlévőkön. Két nő kelti fel érdeklődését, egy elf, meg az egyik vörös hajú, kissé elzárkózó nőszemély (Meera). Mivel utóbbit már ránézésre is magához hasonlóan a 'nehéz eset' kategóriába sorolja, elsőként az elfhez indul el, de útját úgy alakítja, hogy mindenképp a vörös közelében haladjon el. Közben alaposan végigméri őt, s nem finomkodik azzal, hogy elleplezze vizslató pillantásait.
Az elfhez érve egyelőre csak mosolyt küld a gyereksereg felé, majd alaposan megnézi a készülő művet.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7632-7651