Archívum - Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 243 (4841. - 4860. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Munmey Tyasiry [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/4990_sotetelf_no.jpg)
![>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11112_1519763981_ember_ferfi.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7632-7651
4860. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-11-21 22:26:56
Üzenet elküldve: 2016-11-21 22:26:56
![>Munmey Tyasiry [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/4990_sotetelf_no.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
*Semmilyen barna akármibe nem lép bele, erre a szerencsére nincsen szüksége. Maga mögött hagyja a vándort, s mindketten mennek a dolgukra, ő balra ő jobbra.
Ismét egy hosszabb sétára indul, de igyekszik minél hamarabb a városba érni. Elég nagy varga betűt ír le, azonban a járást ismeri. Néha egy pillanat erejéig, kikukucskál a kendő, hogy biztos ami biztos.*
~ Ebből mi lesz.~
*Hamarosan kiér az Erdőszéli tisztásra ahol megpihenhet egy rövid időre, illetve tud tovább gondolkozni egyedül.
Előveszi a pengét, és elkezd töprengeni, hogy mit kéne csinálnia.*
~ Mi van ha ki kell találnom egy sztorit, hogy kinek a vérét vettem?~
*Sóhajt egy nagyot, de egyelőre, semmi meggondolatlant nem tesz, jól átgondolja először.*
Ismét egy hosszabb sétára indul, de igyekszik minél hamarabb a városba érni. Elég nagy varga betűt ír le, azonban a járást ismeri. Néha egy pillanat erejéig, kikukucskál a kendő, hogy biztos ami biztos.*
~ Ebből mi lesz.~
*Hamarosan kiér az Erdőszéli tisztásra ahol megpihenhet egy rövid időre, illetve tud tovább gondolkozni egyedül.
Előveszi a pengét, és elkezd töprengeni, hogy mit kéne csinálnia.*
~ Mi van ha ki kell találnom egy sztorit, hogy kinek a vérét vettem?~
*Sóhajt egy nagyot, de egyelőre, semmi meggondolatlant nem tesz, jól átgondolja először.*
4859. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-11-20 12:55:29
Üzenet elküldve: 2016-11-20 12:55:29
Rang: Játékos
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
*Ahogy hamar átszelte a várost, olyan hamar érkezik be a az erdő melletti tisztásra. Rég járt már erre, még a háború alatt, de mivel a terep már ismerős számára, tudja, hogy hol és merre lehet észrevétlenül a városba jutni. Mivel a tisztás azért tisztás, mert fák övezik így szépen ki lehet kerülni a a növényzet rejtekében. A megnyúzott alakváltó bőréből készült álca köpönyege segítségével nem is olyan nehéz megtennie ezt a műveletet. A legalaposabb felderítők, mint amilyen Q is, mindig gondosan ügyelnek arra, hogy képességeiken kívül a felszerelésüket is fejlesszék. Így a mélységi egyszerre használja az álcaköpenyét, a baglyát mint harmadik és távoli szemét, valamint az éjszakát, amely számár maga a nappal. Elképzelése szerint amúgy is a jó felderítő az aki uralja az éjszakát. Sok elméletet gyártott már a felderítésről és lassan írhatna is róla, de mivel nem ilyen beállítottságú nem fog.
A tisztás nyugodt és békés. Az általában itt meditáló lakosok, vagy vándorok nyomát sem látni. Nyilván azért, mert éjjel van és az emberek többsége ilyenkor inkább az alvást választja. Ez viszont Qra nem igaz. Ő ilyenkor aktív és éli a mindennapok rendes életét. Gyorsaságának hála hamar áthalad a területen és ezzel már a városban találja magát.*
A tisztás nyugodt és békés. Az általában itt meditáló lakosok, vagy vándorok nyomát sem látni. Nyilván azért, mert éjjel van és az emberek többsége ilyenkor inkább az alvást választja. Ez viszont Qra nem igaz. Ő ilyenkor aktív és éli a mindennapok rendes életét. Gyorsaságának hála hamar áthalad a területen és ezzel már a városban találja magát.*
4858. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-11-20 10:24:56
Üzenet elküldve: 2016-11-20 10:24:56
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//Régi ház és új otthon//
//Rendoll//
//A hozzászólás +16-os részletet tartalmaz!//
*A fa egészen biztosan nem lepődik meg, és Lia sem különösebben. Ez a hely mindig is az ő helyük volt, izzó nyárban éppen úgy mint rügyfakasztó tavaszban, és most ősszel is, mikor a hullott avar az ágyuk. Persze le nem vetkőzhetnek, és igazán el sem nyújthatják lakomájukat a szerelem asztalánál.
Szerencsésnek mondhatják magukat, hogy éppen senki nem jár a közelben és egy gyors de annál izzóbb ölelésben részük lehet.
Még mindig kapkodja a levegőt és rózsásan piros az arca, mikor végül Rendoll magához öleli, és ügy dől neki a fa törzsének, karjában Liával.
A fiatalasszony a szája szélébe harap, és kissé remegő ujjakkal próbálja visszagombolni a ruhája mellrészét, aztán úgy ahogy megigazítja a szoknyáját is.*
– Hmm *Lia elégedett lustasággal nyújtózik, majd úgy fordul, hogy Rend égkék szemeibe tudjon nézni*, és mi lenne az? Mármint…
*Megszakítja a mondatot, és hátrasimítja Rendoll egyik szőkésbarna tincsét, ami a férfi homlokába hullik, közben némi avart is kiszed a hajából.
Aztán megakad a mozdulata, a szája elnyílik, reszketeg lélegzetet vesz. Csak utána szólal meg.*
– Csak akkor egyezem bele ebbe, ha kislány lesz *mondja végül, majd pislog kettőt.* Egy fiút egész életében ugratnának, ha Lia lenne a neve. Azt nem hagyhatom, még a te kedvedért sem! *jelenti ki végül, és próbál mókázni, hogy valahogy palástolja, hogy Rend szavai könnyekig meghatották, úgymond.
Aztán még egy kicsit fordul az erős ölelő karok között, a férfi arcához simítja az arcát és halkan a fülébe suttog.*
– Bármikor megtörténhet, úgy vélem, hiszen… nos, úgy vettem észre, most, alig néhány perce is megtettünk minden az érdekében.
~Meg amúgy sem csak szökő évente jut eszükbe…~
*Lia lágyan csókolja meg a férje nyaka oldalát, picit meg is nyalintja.*
– Szeretném, ha majd hasonlítana rád…
~A sors csak megadja nekünk.~
//Rendoll//
//A hozzászólás +16-os részletet tartalmaz!//
*A fa egészen biztosan nem lepődik meg, és Lia sem különösebben. Ez a hely mindig is az ő helyük volt, izzó nyárban éppen úgy mint rügyfakasztó tavaszban, és most ősszel is, mikor a hullott avar az ágyuk. Persze le nem vetkőzhetnek, és igazán el sem nyújthatják lakomájukat a szerelem asztalánál.
Szerencsésnek mondhatják magukat, hogy éppen senki nem jár a közelben és egy gyors de annál izzóbb ölelésben részük lehet.
Még mindig kapkodja a levegőt és rózsásan piros az arca, mikor végül Rendoll magához öleli, és ügy dől neki a fa törzsének, karjában Liával.
A fiatalasszony a szája szélébe harap, és kissé remegő ujjakkal próbálja visszagombolni a ruhája mellrészét, aztán úgy ahogy megigazítja a szoknyáját is.*
– Hmm *Lia elégedett lustasággal nyújtózik, majd úgy fordul, hogy Rend égkék szemeibe tudjon nézni*, és mi lenne az? Mármint…
*Megszakítja a mondatot, és hátrasimítja Rendoll egyik szőkésbarna tincsét, ami a férfi homlokába hullik, közben némi avart is kiszed a hajából.
Aztán megakad a mozdulata, a szája elnyílik, reszketeg lélegzetet vesz. Csak utána szólal meg.*
– Csak akkor egyezem bele ebbe, ha kislány lesz *mondja végül, majd pislog kettőt.* Egy fiút egész életében ugratnának, ha Lia lenne a neve. Azt nem hagyhatom, még a te kedvedért sem! *jelenti ki végül, és próbál mókázni, hogy valahogy palástolja, hogy Rend szavai könnyekig meghatották, úgymond.
Aztán még egy kicsit fordul az erős ölelő karok között, a férfi arcához simítja az arcát és halkan a fülébe suttog.*
– Bármikor megtörténhet, úgy vélem, hiszen… nos, úgy vettem észre, most, alig néhány perce is megtettünk minden az érdekében.
~Meg amúgy sem csak szökő évente jut eszükbe…~
*Lia lágyan csókolja meg a férje nyaka oldalát, picit meg is nyalintja.*
– Szeretném, ha majd hasonlítana rád…
~A sors csak megadja nekünk.~
4857. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-11-20 00:37:41
Üzenet elküldve: 2016-11-20 00:37:41
Rang: Játékos
IC üzenetek: 205
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 205
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Régi ház és új otthon//
//Lia//
*Sok mindent látott már ez a fa, ezért biztos nem lepődik meg, amikor gyengéden az avar puha ágyára dönti kedvesét. A ruhája alját lassan felhúzza fel a combján. Mi tagadás elkapja a hév most is, ahogy legutóbb ezen a helyen. A neje több mint egyszerűen csinos és most sem állhatja meg, hogy jobban érezze az övé ez a csoda. A gyors, de szenvedélyes összeolvadásuk után a hátát a fájuknak támasztva ül és maga előtt öleli. A mellkasára nehezedve érzi nyugodni a testét és ez felér egy mennyi ajándékkal. Az összegyűrt ruháikon és zilált hajukon kívül nem árulkodik róluk semmi. A fa hűségesen és némán lengeti ágait a fejük felett, ahogy a szél belekap az ágaiba. A hosszas csendet, ami a jelen boldogságát fedi a gondolatai zavarják csak meg időnként. Gondoskodni akar Liáról és meg akar adni neki mindent, amire csak vágyhat.*
~Kérdés mi lenne neki a legjobb és mire vágyhat a növényeken kívül, amiket bezsákoltam.~
-Egy ideje gondolkozom valamin.
*Töri meg a kellemes csendet, amibe eddig burkolóztak ők ketten.*
-Nem tudom mikor lesz itt az ideje, de ha majd gyerekünk lesz, akkor szerintem nevezzük Liának őt is. Biztos olyan szép lesz, mint amilyen az anyja.
*Gyengéd mosollyal érinti meg szájával Lia puha haját.*
-Mit gondolsz?
*Egy ideje már gondol arra milyen lenne, ha Lia bejelentené egy nap, hogy úton van a gyerekük. A teljes egészhez már semmi más nem kell csak az, hogy a gyerekei rángassák Lia szoknyáját és futkossanak a ház körül.*
A hozzászólás írója (Rendoll Tawinn) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.11.20 00:41:33
//Lia//
*Sok mindent látott már ez a fa, ezért biztos nem lepődik meg, amikor gyengéden az avar puha ágyára dönti kedvesét. A ruhája alját lassan felhúzza fel a combján. Mi tagadás elkapja a hév most is, ahogy legutóbb ezen a helyen. A neje több mint egyszerűen csinos és most sem állhatja meg, hogy jobban érezze az övé ez a csoda. A gyors, de szenvedélyes összeolvadásuk után a hátát a fájuknak támasztva ül és maga előtt öleli. A mellkasára nehezedve érzi nyugodni a testét és ez felér egy mennyi ajándékkal. Az összegyűrt ruháikon és zilált hajukon kívül nem árulkodik róluk semmi. A fa hűségesen és némán lengeti ágait a fejük felett, ahogy a szél belekap az ágaiba. A hosszas csendet, ami a jelen boldogságát fedi a gondolatai zavarják csak meg időnként. Gondoskodni akar Liáról és meg akar adni neki mindent, amire csak vágyhat.*
~Kérdés mi lenne neki a legjobb és mire vágyhat a növényeken kívül, amiket bezsákoltam.~
-Egy ideje gondolkozom valamin.
*Töri meg a kellemes csendet, amibe eddig burkolóztak ők ketten.*
-Nem tudom mikor lesz itt az ideje, de ha majd gyerekünk lesz, akkor szerintem nevezzük Liának őt is. Biztos olyan szép lesz, mint amilyen az anyja.
*Gyengéd mosollyal érinti meg szájával Lia puha haját.*
-Mit gondolsz?
*Egy ideje már gondol arra milyen lenne, ha Lia bejelentené egy nap, hogy úton van a gyerekük. A teljes egészhez már semmi más nem kell csak az, hogy a gyerekei rángassák Lia szoknyáját és futkossanak a ház körül.*
A hozzászólás írója (Rendoll Tawinn) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.11.20 00:41:33
4856. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-11-19 19:27:43
Üzenet elküldve: 2016-11-19 19:27:43
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
* Felépülését követően első célja az erdőszéli tisztás. Régebben gyakrabban járt ide, mostanában viszont elhanyagolta. Ez mondjuk érthető is, ha az elf fia több, mint két hatot fekszik a szálláshelyen vagy, ha nincs is a város közelében, hanem máshol vándorol. Most viszont, hogy újra lábra tud állni, nem sok kedve volna a városban császkálni tovább, ahol a tömeg sodrása miatt nehezen tudná csak tartani a tempót. Így hát a Pegazus hátsó kijáratán keresztül errefelé jött, hogy minél távolabb maradjon a város szűk és tömött utcáitól. Azt tudja, hogy a Pegazusban nincs ételkiszolgálás egyelőre, ezért a piacra mégis be kell majd néznie, hogy vegyen ezt, meg azt, azonban előbb mindenféleképpen akar sétálni egyet a megfogyatkozott lombkoronájú fák gyűrűjében. Nincs valami hideg, de ez a legkisebb gondja most. Sőt, nem is igazán törődik a gondjaival. Örül, hogy végre tud járni. Ha egyelőre botjára támaszkodva is ugyan csak, de tud, ez pedig azt jelenti, hogy el is tud jutni egyik helyről a másikra. Ennél jobb érzés pedig talán nem is létezik számára. *
4855. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-11-19 15:41:34
Üzenet elküldve: 2016-11-19 15:41:34
Rang: Játékos
IC üzenetek: 224
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 224
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Elkószálva //
// Vesdynild Ecerser //
*Féltékenyen méregeti a sötételfet. Senki nem vakargathatja Dagi füle tövét csak úgy.*
- Amugy naggyon vérös eb. Mú'tkor általharapta ögy betörőnek a torkát. Es leölt tiz csirkét. Es megugatta a futártot es mögkergette a városos őrtöt…
*Igyekszik sorolni Dagi kitalált rémtetteit hátha azzal elejét veszi, hogy elszeressék a kutyáját. Aki nem is az övé hanem a Mooné de ez részletkérdés.*
- Szóva' csak mondom, ho' jobb lösz ha fé'sz tülle.
*Eközben a legveszélyesebb dolog ami bekövetkezhet az az, hogy a mélységi férfi soha nem tudja majd lemosni magáról a kölyökkutya nyálát.
Gidralds minden erőfeszítésének ellenére úgy tűnik Botjonak sikerül tökéletesen félrenevelnie a vadászkutyát. Nem arról van szó, hogy nem volna okos eb. Barna szemeiben egyértelműen felfedezhető az értelem. Csak hát egy tízéves-forma kölyök nem épp a legkövetkezetesebb kutyaidomár.*
- Nöm vagyok puccos!
*Hirtelen gerjed haragra.*
- Tö vagyol a puccos.
*Ezt már csak úgy odamotyogja és eldönti, hogy csak azért sem ül le.
De Dagi nem tágít, ő meg olyan bénán érzi magát itt ácsorogva egy ismeretlen előtt.
Bizalmatlanul méregeti a leterített rongyot. Egyik lábát lassan a másik után csúsztatva közelebb araszol. Közben nem téveszti szem elől a mélységit. Leguggol, megfogja a rongy két sarkát majd körülbelül egy arasznyival arrébb húzza. Nem akar túl közel ülni az ismeretlenhez. Hallott a Félszeműtől, aki a Kikötőben lakott és egyébként nem csak fél szeme volt, hanem kettő, de az mindkettő üvegből, hallott tőle sokat bácsikról akik megtrükközik a kislányokat és elrabolják őket. Akkor is, ha nincs pénzük. Azt sosem mondta a bácsik mit csinálnak a kislányokkal, de igen a lelkére kötötte Botjonak is, meg a többi utcakölyöknek is, hogy vigyázzanak az ilyen bácsikkal.
Aztán eltűnt ő is, meg az egyik kislány is. Botjo nem bánta, fura bácsi volt ez a Félszemű.
Miután a rongy és a fura szerzet közti távolságot megfelelőnek ítéli lehuppan rá. Előbb csak leguggol térdeit átkarolva, aztán popóra pottyan.
Egy darabig csendben, kíváncsian, szúrós szemekkel méregeti az alakot. Aztán megadja magát.*
- Ténylög nöm rossz.
// Vesdynild Ecerser //
*Féltékenyen méregeti a sötételfet. Senki nem vakargathatja Dagi füle tövét csak úgy.*
- Amugy naggyon vérös eb. Mú'tkor általharapta ögy betörőnek a torkát. Es leölt tiz csirkét. Es megugatta a futártot es mögkergette a városos őrtöt…
*Igyekszik sorolni Dagi kitalált rémtetteit hátha azzal elejét veszi, hogy elszeressék a kutyáját. Aki nem is az övé hanem a Mooné de ez részletkérdés.*
- Szóva' csak mondom, ho' jobb lösz ha fé'sz tülle.
*Eközben a legveszélyesebb dolog ami bekövetkezhet az az, hogy a mélységi férfi soha nem tudja majd lemosni magáról a kölyökkutya nyálát.
Gidralds minden erőfeszítésének ellenére úgy tűnik Botjonak sikerül tökéletesen félrenevelnie a vadászkutyát. Nem arról van szó, hogy nem volna okos eb. Barna szemeiben egyértelműen felfedezhető az értelem. Csak hát egy tízéves-forma kölyök nem épp a legkövetkezetesebb kutyaidomár.*
- Nöm vagyok puccos!
*Hirtelen gerjed haragra.*
- Tö vagyol a puccos.
*Ezt már csak úgy odamotyogja és eldönti, hogy csak azért sem ül le.
De Dagi nem tágít, ő meg olyan bénán érzi magát itt ácsorogva egy ismeretlen előtt.
Bizalmatlanul méregeti a leterített rongyot. Egyik lábát lassan a másik után csúsztatva közelebb araszol. Közben nem téveszti szem elől a mélységit. Leguggol, megfogja a rongy két sarkát majd körülbelül egy arasznyival arrébb húzza. Nem akar túl közel ülni az ismeretlenhez. Hallott a Félszeműtől, aki a Kikötőben lakott és egyébként nem csak fél szeme volt, hanem kettő, de az mindkettő üvegből, hallott tőle sokat bácsikról akik megtrükközik a kislányokat és elrabolják őket. Akkor is, ha nincs pénzük. Azt sosem mondta a bácsik mit csinálnak a kislányokkal, de igen a lelkére kötötte Botjonak is, meg a többi utcakölyöknek is, hogy vigyázzanak az ilyen bácsikkal.
Aztán eltűnt ő is, meg az egyik kislány is. Botjo nem bánta, fura bácsi volt ez a Félszemű.
Miután a rongy és a fura szerzet közti távolságot megfelelőnek ítéli lehuppan rá. Előbb csak leguggol térdeit átkarolva, aztán popóra pottyan.
Egy darabig csendben, kíváncsian, szúrós szemekkel méregeti az alakot. Aztán megadja magát.*
- Ténylög nöm rossz.
4854. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-11-19 10:11:55
Üzenet elküldve: 2016-11-19 10:11:55
Rang: Játékos
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Elkószálva //
// Botjo Gear //
*Amikor Dagi közelebb óvakodik, akkor esik le neki, hogy valóban ismeri. Ott volt az alomban, amelyből Éjtüzet választotta. Azóta persze már megnőtt egy keveset. Ő volt az, akit szívesen választott volna még, körbe is szaglászta a kis beste, de két kutyát egyszerre mégsem mert kérni az Úrnőtől. Gyorsan meg is vakargatja a fület tövét, hátha meghengeredik egy kicsit előtte.*
- Mindenki tud fára mászni *füllenti. Még nem igazán csinált ilyesmit, igaz, a föld alatt ez nem is túl gyakori, főleg, amikor fogságban van sötételf fia. Gyerekkorának halovány, ködös emlékein pedig nem üt át az emlékezet napja. Csak halovány, sajgó érzetei vannak ezzel kapcsolatban.*
- De a föld jobb. Ha nem puccoskodsz.
*Botjo mellett valahogy egyszerűvé válik az ember szavajárása. Kerít valami apró ruhadarabot, amit leteríthet, úgy jelezve, hogy így az imént említett veszély már nem igazán áll fenn. Aztán megpaskolja a földet, hívogatón.*
// Botjo Gear //
*Amikor Dagi közelebb óvakodik, akkor esik le neki, hogy valóban ismeri. Ott volt az alomban, amelyből Éjtüzet választotta. Azóta persze már megnőtt egy keveset. Ő volt az, akit szívesen választott volna még, körbe is szaglászta a kis beste, de két kutyát egyszerre mégsem mert kérni az Úrnőtől. Gyorsan meg is vakargatja a fület tövét, hátha meghengeredik egy kicsit előtte.*
- Mindenki tud fára mászni *füllenti. Még nem igazán csinált ilyesmit, igaz, a föld alatt ez nem is túl gyakori, főleg, amikor fogságban van sötételf fia. Gyerekkorának halovány, ködös emlékein pedig nem üt át az emlékezet napja. Csak halovány, sajgó érzetei vannak ezzel kapcsolatban.*
- De a föld jobb. Ha nem puccoskodsz.
*Botjo mellett valahogy egyszerűvé válik az ember szavajárása. Kerít valami apró ruhadarabot, amit leteríthet, úgy jelezve, hogy így az imént említett veszély már nem igazán áll fenn. Aztán megpaskolja a földet, hívogatón.*
4853. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-11-18 22:45:52
Üzenet elküldve: 2016-11-18 22:45:52
Rang: Játékos
IC üzenetek: 224
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 224
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Elkószálva //
// Vesdynild Ecerser //
*Nyurga, fura alak ez a sötételf akit Dagi fogott. Vacsorára biztosan nem lesz jó. A kutya meg ahelyett, hogy jó vérebhez méltóan átharapná a torkát vagy megugatná csak érdeklődve ácsorog. Csóválja a farkát meg minden, mintha ismerné a földön ülő szerzetet.
Botjo felsandít a fára. Aztán jól megnézi magának a mélységit.*
- Beztos nöm es tudol fára mászni.
*Gyanúsítja meg az alakot az orra alatt mormogva.
A gyerek bizalmatlanul méregeti a hívogató ujjat. Hosszú, vékony mint egy fura giliszta. Semmi oka megbízni benne, bár Dagi láthatóan nem tart tőle.
Botjo egyik lábáról a másikra áll és fintorog.*
- Nöm szabadik leű'ni. Mör' koszos lösz a ruha. Oszt akkó' ki kő' mosni. Akkó' meg olyan furás szagja lösz nekije. Büdös.
*Vezeti le a dolgot, bár mindeközben látszik rajta milyen szívesen leülne mégis. Ezekkel a szép, drága ruhákkal csak a baj van. Mióta elvették a régi rongyait és ezeket a finom anyagból készült ingecskéket meg nadrágocskákat kell hordani mindig ki kell őket mosni. Amíg az utcán élt nem kellett ennyit mosni.
Dagi bezzeg leheveredik a földre nem messze az ismeretlen mélységitől.
~Árulló.~
De szívesen lenne most Botjo is kölyökkutya.*
// Vesdynild Ecerser //
*Nyurga, fura alak ez a sötételf akit Dagi fogott. Vacsorára biztosan nem lesz jó. A kutya meg ahelyett, hogy jó vérebhez méltóan átharapná a torkát vagy megugatná csak érdeklődve ácsorog. Csóválja a farkát meg minden, mintha ismerné a földön ülő szerzetet.
Botjo felsandít a fára. Aztán jól megnézi magának a mélységit.*
- Beztos nöm es tudol fára mászni.
*Gyanúsítja meg az alakot az orra alatt mormogva.
A gyerek bizalmatlanul méregeti a hívogató ujjat. Hosszú, vékony mint egy fura giliszta. Semmi oka megbízni benne, bár Dagi láthatóan nem tart tőle.
Botjo egyik lábáról a másikra áll és fintorog.*
- Nöm szabadik leű'ni. Mör' koszos lösz a ruha. Oszt akkó' ki kő' mosni. Akkó' meg olyan furás szagja lösz nekije. Büdös.
*Vezeti le a dolgot, bár mindeközben látszik rajta milyen szívesen leülne mégis. Ezekkel a szép, drága ruhákkal csak a baj van. Mióta elvették a régi rongyait és ezeket a finom anyagból készült ingecskéket meg nadrágocskákat kell hordani mindig ki kell őket mosni. Amíg az utcán élt nem kellett ennyit mosni.
Dagi bezzeg leheveredik a földre nem messze az ismeretlen mélységitől.
~Árulló.~
De szívesen lenne most Botjo is kölyökkutya.*
4852. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-11-18 22:23:35
Üzenet elküldve: 2016-11-18 22:23:35
Rang: Játékos
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Elkószálva //
// Botjo Gear //
*Azt kell mondja, Démonon, Csillagon és Éjtűzön kívül a föld a legjobb barátja. Megtartja a hátán. Enni ad. Folyók vízét tűri meg a felszínén. Aludni is lehet rajta. Kutyák szaladgálnak lankáin. Sok időt töltött alatta, talán ezért is értékeli annyira most a többnyire napfényes részét. Nagyokat szippant a levegőből, kissé gyermekes módon, nyakát előre nyújtogatva. Ujjaival távolba kalimpál, jó messzire a lába elé, hogy aztán onnan küzdje magát vissza púpozva, mint valami pöffeszkedő kismacska. Tagjai kinyújtóznak. Közben csapja meg a meleg, kissé bűzös lehelet az orrát, ami némi felsandításra készteti. Nyelv, pofi, minden a helyén. Mintha ismerős is lenne valahonnan. A fura fajtájabeli kölyök már kevésbé. Sötét pofi, furaszín, nyugtalanító szemek. Azon eltanakodik magában, hogy nőstény-e vagy sem az elébe furakodó teremtmény, mert még csak annyit sem lát rajta, hogy a szúnyogok megcsipkedték volna rendesen. Az arccsontozat és a hang nyújthatja a szükséges támpontot. Csak éppen utóbbi tartalma érthető kevéssé, kell hozzá fantázia bőven.*
- Hát hol ücsörögnék máshol? Tán a fa tetején?
*No, azt már nem. Ennyire azért nem kalandor lelkület. Biztosan lepottyanna onnan, mint valami érett gyümölcs.*
- Ülj ide mellém *jelez hosszú ujjaival hívogatóan.*
- Aztán üstöllést megtudható, hogy mi a jó.
*Erős szokás ez nála, a saját kedvelt mániáját megosztani másokkal, akkor is, ha ők ezt kevésbé szeretnék. A szaglászó eb viszont nem hagyja nyugton.*
// Botjo Gear //
*Azt kell mondja, Démonon, Csillagon és Éjtűzön kívül a föld a legjobb barátja. Megtartja a hátán. Enni ad. Folyók vízét tűri meg a felszínén. Aludni is lehet rajta. Kutyák szaladgálnak lankáin. Sok időt töltött alatta, talán ezért is értékeli annyira most a többnyire napfényes részét. Nagyokat szippant a levegőből, kissé gyermekes módon, nyakát előre nyújtogatva. Ujjaival távolba kalimpál, jó messzire a lába elé, hogy aztán onnan küzdje magát vissza púpozva, mint valami pöffeszkedő kismacska. Tagjai kinyújtóznak. Közben csapja meg a meleg, kissé bűzös lehelet az orrát, ami némi felsandításra készteti. Nyelv, pofi, minden a helyén. Mintha ismerős is lenne valahonnan. A fura fajtájabeli kölyök már kevésbé. Sötét pofi, furaszín, nyugtalanító szemek. Azon eltanakodik magában, hogy nőstény-e vagy sem az elébe furakodó teremtmény, mert még csak annyit sem lát rajta, hogy a szúnyogok megcsipkedték volna rendesen. Az arccsontozat és a hang nyújthatja a szükséges támpontot. Csak éppen utóbbi tartalma érthető kevéssé, kell hozzá fantázia bőven.*
- Hát hol ücsörögnék máshol? Tán a fa tetején?
*No, azt már nem. Ennyire azért nem kalandor lelkület. Biztosan lepottyanna onnan, mint valami érett gyümölcs.*
- Ülj ide mellém *jelez hosszú ujjaival hívogatóan.*
- Aztán üstöllést megtudható, hogy mi a jó.
*Erős szokás ez nála, a saját kedvelt mániáját megosztani másokkal, akkor is, ha ők ezt kevésbé szeretnék. A szaglászó eb viszont nem hagyja nyugton.*
4851. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-11-18 21:30:34
Üzenet elküldve: 2016-11-18 21:30:34
Rang: Játékos
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
*Egy ork érkezik a tisztásra. Csak pihenni. Meg a fajtájától nem megszokott módon: gondolkodni. Azon töpreng, hogy mit kezdjen most magával. A célja megvan, de ez most tipikusan „szájba repülő sült csirke” helyzet. Várnia kell amíg felbukkan pár nyom amit követhet. Hiányzik neki a családja. A régi szép időkre gondolna, de nem emlékszik semmire. Semmire.
A városban voltak őrök. Ull megfelelő lenne őrnek. Városőrnek. Remek munka egy orknak! Miközben őrködik csurranhat, cseppenhet információ a fülébe.*
A városban voltak őrök. Ull megfelelő lenne őrnek. Városőrnek. Remek munka egy orknak! Miközben őrködik csurranhat, cseppenhet információ a fülébe.*
4850. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-11-18 18:38:23
Üzenet elküldve: 2016-11-18 18:38:23
Rang: Játékos
IC üzenetek: 224
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 224
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Elkószálva //
// Vesdynild Ecerser //
*Út közben valahol talál egy botot. Természetesen felveszi. Egész végig azzal csapkodja maga előtt az utat, meg a kerítéseket. De csak azután, hogy abbahagyta a szaladást. Úgy érzi nem lett volna szabad eljönnie otthonról. Legutóbb, mikor egyedül elment sétálni, Mordi mama, meg az a büdös kecske rögtön megtalálták és hazarángatták azon a borzalmas zötykölődő szekéren.
Botjo hirtelen hátra fordul. Se szekér, se szakácsnő, se lovász.
Mintha mérgesek is lettek volna, pedig nem volt veszélyben, nem volt egyedül. Vele volt Dagi, ahogyan most is. Egyébként is, régen is mindig egyedül volt.
Dagi a legjobb barátja.
Ryz után. De Ryz nem igazán a barátja, Ryz a gazdája.
Szóval Dagi a legjobb barátja.
Hogy Daginak ő-e a legjobb barátja, arról még nem faggatta a kis kutyust. Félő, hogy Daginak valamelyik másik kutya lenne a legjobb barátja.
Ilyen furcsa gondolatok közepette ér el a tisztásra. Minden bokorba belecsapkod, egy-két levelet letép.
Régen, nyáron mindig bogyókon élt, amikor nem tudtak lopni. Csak vigyázni kellett, gyorsnak kellett lenni, hogy a többi gyerek nehogy megelőzze és letépkedje az összeset. Így aztán gyakran éretlen bogyókon élt.
Az volt ám a hasmenés!
A kutyus néha elszalad, megkerüli Botjot. Szagnyomot talál, izgatottan indul el aztán még izgatottabban jön vissza. Valószínűleg azt akarja, hogy a gyerek kövesse és együtt ejtsék el a nagy vadat, talán egy mókust, de Botjo csak bambulászik maga elé. Nézi a faleveleket a földön és csak akkor eszmél fel, mikor Dagi megtorpan előtte. Majdnem beleütközik a kutyusba, de aztán felnéz és látja, hogy a farokcsóválás egy mélységinek szól, aki a tisztáson ücsörög.
Botjo még nem látta a férfit, Vesdynild viszont már láthatta a kutyát, mikor a kúriában járt.*
- Szia.
*Pislog rá a kislány morcos képpel, mert nem érti, hogy került ide elé. Ahogy azt sem, az miért ül a földön.*
- Tö mér' ű'sz a fő'dön?
*Egyszer ő is leült a földre.
Egyszer Mordi mama meglátta, hogy a földön ül.
Azóta nem ül a földre.*
// Vesdynild Ecerser //
*Út közben valahol talál egy botot. Természetesen felveszi. Egész végig azzal csapkodja maga előtt az utat, meg a kerítéseket. De csak azután, hogy abbahagyta a szaladást. Úgy érzi nem lett volna szabad eljönnie otthonról. Legutóbb, mikor egyedül elment sétálni, Mordi mama, meg az a büdös kecske rögtön megtalálták és hazarángatták azon a borzalmas zötykölődő szekéren.
Botjo hirtelen hátra fordul. Se szekér, se szakácsnő, se lovász.
Mintha mérgesek is lettek volna, pedig nem volt veszélyben, nem volt egyedül. Vele volt Dagi, ahogyan most is. Egyébként is, régen is mindig egyedül volt.
Dagi a legjobb barátja.
Ryz után. De Ryz nem igazán a barátja, Ryz a gazdája.
Szóval Dagi a legjobb barátja.
Hogy Daginak ő-e a legjobb barátja, arról még nem faggatta a kis kutyust. Félő, hogy Daginak valamelyik másik kutya lenne a legjobb barátja.
Ilyen furcsa gondolatok közepette ér el a tisztásra. Minden bokorba belecsapkod, egy-két levelet letép.
Régen, nyáron mindig bogyókon élt, amikor nem tudtak lopni. Csak vigyázni kellett, gyorsnak kellett lenni, hogy a többi gyerek nehogy megelőzze és letépkedje az összeset. Így aztán gyakran éretlen bogyókon élt.
Az volt ám a hasmenés!
A kutyus néha elszalad, megkerüli Botjot. Szagnyomot talál, izgatottan indul el aztán még izgatottabban jön vissza. Valószínűleg azt akarja, hogy a gyerek kövesse és együtt ejtsék el a nagy vadat, talán egy mókust, de Botjo csak bambulászik maga elé. Nézi a faleveleket a földön és csak akkor eszmél fel, mikor Dagi megtorpan előtte. Majdnem beleütközik a kutyusba, de aztán felnéz és látja, hogy a farokcsóválás egy mélységinek szól, aki a tisztáson ücsörög.
Botjo még nem látta a férfit, Vesdynild viszont már láthatta a kutyát, mikor a kúriában járt.*
- Szia.
*Pislog rá a kislány morcos képpel, mert nem érti, hogy került ide elé. Ahogy azt sem, az miért ül a földön.*
- Tö mér' ű'sz a fő'dön?
*Egyszer ő is leült a földre.
Egyszer Mordi mama meglátta, hogy a földön ül.
Azóta nem ül a földre.*
4849. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-11-16 18:46:19
Üzenet elküldve: 2016-11-16 18:46:19
![>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11112_1519763981_ember_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Mentálfonál - Mogrim//
~Áh, a jó öreg Doktor az! Ő egy roppant okos tudós, biztos elment kicsit kutakodni.~
*A könyvtártól jobb hely aligha akad, így nem lepi meg, hogy Grem ott tartózkodik.*
~Tényleg?~ *érződik hangjában némi meglepettség.* ~Persze, gyere csak nyugodtan, majd a Doktor foglalkozik vele. Akkor nemsokára találkozunk, addig is óvatosan az úton!~
*Szemeit kinyitja, ezzel megszünteti a varázslat hatását.*
*Az égi játékok óta érzékel valami ez eddig különös, ismeretlen érzést, de csak itt, a tisztáson kezd ezzel komolyabban foglalkozni. Az entitások megjelenésével egy időben a hóhajút körülvevő energia folyamatosan változik, erősödik, gyengül. Biztos benne, hogy ezt mindenki érzékeli, aki affinitással rendelkezik, csak ki előbb, ki utóbb foglalkozik vele. Lehet, hogy olyan is van, aki nem tulajdonít neki nagy jelentőséget. Worenth egészen biztos abban, hogy valami fog történni hamarosan. Valami, ami átírja az eddigi ismereteket és a felhalmozott tudást.*
*Merengéséből inasa zökkenti ki, hiszen úgy álldogál a tisztás közepén, mint egy kőszobor.*
-Örömmel látom, hogy minden rendben van és kezded megszokni a lovaglást is.
*Talán a távolság miatt nem is tűnik fel a gnómnak, hogy mestere teljesen elbambult.*
-Igen. Vess rá egy pillantást.
*Óvatos mozdulattal húzza elő az új kardját és Mogrim felé nyújtja, aki elveheti, megnézegetheti.*
-Hogy tetszik?
*Worenth szerint a kovács remek munkát végzett, de kíváncsi rá, hogy egy gnóm szeme milyennek véli.*
-Azt mondtad, hogy a könyvtár szerény. Alapvetően nem a mágiával foglalkozó könyvekért küldtelek oda, hanem hogy lásd, milyen különleges kötetek is vannak ott, amikbe csak úgy olvashatsz bele, ha ellátogatsz oda és időt szánsz rá. Például a bájitalokról is van egy nagyon szép és értelmezhető írás, ami sok részletre kitér. Indulhatunk is haza. Nézzük meg, hogy történt e valami azóta, mióta eljöttünk. *pattan fel a lovára és meg is indul a szántóföldek felé.*
~Áh, a jó öreg Doktor az! Ő egy roppant okos tudós, biztos elment kicsit kutakodni.~
*A könyvtártól jobb hely aligha akad, így nem lepi meg, hogy Grem ott tartózkodik.*
~Tényleg?~ *érződik hangjában némi meglepettség.* ~Persze, gyere csak nyugodtan, majd a Doktor foglalkozik vele. Akkor nemsokára találkozunk, addig is óvatosan az úton!~
*Szemeit kinyitja, ezzel megszünteti a varázslat hatását.*
*Az égi játékok óta érzékel valami ez eddig különös, ismeretlen érzést, de csak itt, a tisztáson kezd ezzel komolyabban foglalkozni. Az entitások megjelenésével egy időben a hóhajút körülvevő energia folyamatosan változik, erősödik, gyengül. Biztos benne, hogy ezt mindenki érzékeli, aki affinitással rendelkezik, csak ki előbb, ki utóbb foglalkozik vele. Lehet, hogy olyan is van, aki nem tulajdonít neki nagy jelentőséget. Worenth egészen biztos abban, hogy valami fog történni hamarosan. Valami, ami átírja az eddigi ismereteket és a felhalmozott tudást.*
*Merengéséből inasa zökkenti ki, hiszen úgy álldogál a tisztás közepén, mint egy kőszobor.*
-Örömmel látom, hogy minden rendben van és kezded megszokni a lovaglást is.
*Talán a távolság miatt nem is tűnik fel a gnómnak, hogy mestere teljesen elbambult.*
-Igen. Vess rá egy pillantást.
*Óvatos mozdulattal húzza elő az új kardját és Mogrim felé nyújtja, aki elveheti, megnézegetheti.*
-Hogy tetszik?
*Worenth szerint a kovács remek munkát végzett, de kíváncsi rá, hogy egy gnóm szeme milyennek véli.*
-Azt mondtad, hogy a könyvtár szerény. Alapvetően nem a mágiával foglalkozó könyvekért küldtelek oda, hanem hogy lásd, milyen különleges kötetek is vannak ott, amikbe csak úgy olvashatsz bele, ha ellátogatsz oda és időt szánsz rá. Például a bájitalokról is van egy nagyon szép és értelmezhető írás, ami sok részletre kitér. Indulhatunk is haza. Nézzük meg, hogy történt e valami azóta, mióta eljöttünk. *pattan fel a lovára és meg is indul a szántóföldek felé.*
4848. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-11-16 14:20:08
Üzenet elküldve: 2016-11-16 14:20:08
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Worenth//
*Póni háton nyargalva tart a könyvtárból a tisztás felé. Végighalad többek között a temetőn, a folyóparton egyenesen a tisztás felé. Nyugodt tempóban halad, nem szeretné a póniját megvadítani, leesni meg végképp nem szándékozik róla. Ennek ellenére azért elég jól halad. Sajnálja, hogy ott kellett hagyni a másik klántársát meg az idegen elfet, de ha minden jól megy akkor Synmirán még találkozni fognak. Ha a mester szólítja akkor nincs mit tenni. Egy jó inasnak mindent meg kell tennie, hogy a mestere elégedett lehessen a munkájával. Nem szokása, hanyag munkát végezni. Főmérnökük bár szigorúbb és szűk látókörű mégis a szorgalmat és a kitartás beléjük nevelte. Mogrim ezért igyekszik a legjobbat kihozni magából. Némi kétely még mindig van benne azt illetően, hogy meg tud e felelni mestere elvárásainak. Fiatal még, gnóm mércével mérve nagyon is ifjú. Komoly munkát még egyáltalán nem hagytak rá. Ez az első önálló munkája, amit önszántából vállalt el és önszántából végez. Út közben azon gondolkozik, hogy milyen lehet a többi tag a Szilánk szövetségben. Szeretne már megismerkedni velük, mert legutóbb csak éppen befutott lepakolni, meg a konyhát dézsmálta meg egy kicsit. Alapvetően tart az idegenektől így első találkozáskor, de ha jobban elbeszélget valakivel, aki barátságos természetű azzal feloldódik benne a tartás és a feszültség. Lassacskán megérkezik a tisztásra, ahol már messziről kiszúrja a magas hóhajú Worenth mester.*
- Megérkeztem mester, állok rendelkezésedre. *Kiáltja már közeledve. Lepattanva pónijáról odasétál a mágushoz.*
- Elkészült a kardod? *Kíváncsiskodik az apróság. Titkon szeretné látni, persze csak ha a mester megmutatja neki.*
*Póni háton nyargalva tart a könyvtárból a tisztás felé. Végighalad többek között a temetőn, a folyóparton egyenesen a tisztás felé. Nyugodt tempóban halad, nem szeretné a póniját megvadítani, leesni meg végképp nem szándékozik róla. Ennek ellenére azért elég jól halad. Sajnálja, hogy ott kellett hagyni a másik klántársát meg az idegen elfet, de ha minden jól megy akkor Synmirán még találkozni fognak. Ha a mester szólítja akkor nincs mit tenni. Egy jó inasnak mindent meg kell tennie, hogy a mestere elégedett lehessen a munkájával. Nem szokása, hanyag munkát végezni. Főmérnökük bár szigorúbb és szűk látókörű mégis a szorgalmat és a kitartás beléjük nevelte. Mogrim ezért igyekszik a legjobbat kihozni magából. Némi kétely még mindig van benne azt illetően, hogy meg tud e felelni mestere elvárásainak. Fiatal még, gnóm mércével mérve nagyon is ifjú. Komoly munkát még egyáltalán nem hagytak rá. Ez az első önálló munkája, amit önszántából vállalt el és önszántából végez. Út közben azon gondolkozik, hogy milyen lehet a többi tag a Szilánk szövetségben. Szeretne már megismerkedni velük, mert legutóbb csak éppen befutott lepakolni, meg a konyhát dézsmálta meg egy kicsit. Alapvetően tart az idegenektől így első találkozáskor, de ha jobban elbeszélget valakivel, aki barátságos természetű azzal feloldódik benne a tartás és a feszültség. Lassacskán megérkezik a tisztásra, ahol már messziről kiszúrja a magas hóhajú Worenth mester.*
- Megérkeztem mester, állok rendelkezésedre. *Kiáltja már közeledve. Lepattanva pónijáról odasétál a mágushoz.*
- Elkészült a kardod? *Kíváncsiskodik az apróság. Titkon szeretné látni, persze csak ha a mester megmutatja neki.*
4847. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-11-15 17:53:39
Üzenet elküldve: 2016-11-15 17:53:39
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
*Visszaérve a tisztásra ahelyett, hogy kicsit leülne meditálgatni, most inkább a kardjával van elfoglalva. Még szoknia kell, hiszen elég idegen tőle a fegyver. Alapvető mozdulatsorokat végez, amire bárki képes lehet némi józan paraszti ésszel. Fabotját addig a földre fekteti, mert noha félkézzel kényelmes a díszes kard, de közben a fabotot is fogni már kényelmetlen és zavaró. Talán, ha jobban megszokja majd változik a helyzet.
Legfeljebb fél órát fordít a kis gyakorlatozására, majd a szép kardot elrakja a kardhüvelybe. Nem tudja, hogy időközben inasa a fogadóban várakozik e, vagy még a könyvtár köteteit bújja, de ideje értesíteni.*
//Mentálfonál - Mogrim//
*Szemeit becsukja és elkezdi mormolni a megfelelő varázsigét ahhoz, hogy inasával képes legyen felvenni a mentális kapcsolatot.*
~Mogrim! Worenth vagyok. Ne ijedj meg! A gondolataidban hallasz engem.~
*Tehát nem kell megfordulni, hogy esetlegesen mögüle jönnek e a hangok, sőt attól sem kell tartania, hogy teljesen megbolondult.*
~Egy varázslat segítségével most gondolatban tudunk beszélgetni egymással. Nem kell kiejtened a szavakat, csak gondolj rá.~
*Jó, ha elmondja, mert Eireni is volt, hogy félreértette a varázslatot.*
~Visszajöttem a tisztásra, miután felvettem a kardot a kovácsnál. Itt fogok várni rád, gyere majd ide, ha végeztél. Rendben van minden? Jól boldogulsz? Találtál valami érdekeset?~
A varázsló szemét becsukja, majd elmormol egy bonyolultabb igét, melynek hatására képessé válik mentális kapcsolat (akár mentális beszélgetés, gondolatolvasás) kezdeményezésére egy általa ismert személlyel. A célpont mindenképp megérzi, hogy valaki más is hallja gondolatait, de nem tudja megmondani, hogy kicsoda. Ha a mágus kinyitja a szemét, a varázslat megszűnik.
Legfeljebb fél órát fordít a kis gyakorlatozására, majd a szép kardot elrakja a kardhüvelybe. Nem tudja, hogy időközben inasa a fogadóban várakozik e, vagy még a könyvtár köteteit bújja, de ideje értesíteni.*
//Mentálfonál - Mogrim//
*Szemeit becsukja és elkezdi mormolni a megfelelő varázsigét ahhoz, hogy inasával képes legyen felvenni a mentális kapcsolatot.*
~Mogrim! Worenth vagyok. Ne ijedj meg! A gondolataidban hallasz engem.~
*Tehát nem kell megfordulni, hogy esetlegesen mögüle jönnek e a hangok, sőt attól sem kell tartania, hogy teljesen megbolondult.*
~Egy varázslat segítségével most gondolatban tudunk beszélgetni egymással. Nem kell kiejtened a szavakat, csak gondolj rá.~
*Jó, ha elmondja, mert Eireni is volt, hogy félreértette a varázslatot.*
~Visszajöttem a tisztásra, miután felvettem a kardot a kovácsnál. Itt fogok várni rád, gyere majd ide, ha végeztél. Rendben van minden? Jól boldogulsz? Találtál valami érdekeset?~
A varázsló szemét becsukja, majd elmormol egy bonyolultabb igét, melynek hatására képessé válik mentális kapcsolat (akár mentális beszélgetés, gondolatolvasás) kezdeményezésére egy általa ismert személlyel. A célpont mindenképp megérzi, hogy valaki más is hallja gondolatait, de nem tudja megmondani, hogy kicsoda. Ha a mágus kinyitja a szemét, a varázslat megszűnik.
4846. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-11-14 21:21:31
Üzenet elküldve: 2016-11-14 21:21:31
Rang: Játékos
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
*Végeredményben amellett dönt, hogy nem kerülné meg a várost feleslegesen, így a piactéren át a tisztás felé veszi az irányt, ahonnan rátérhet a Artheniort övező erdőség délre vezető ösvényére. Az ismerős arcok mellett néhol máris nosztalgikus érzésekkel, néhol fellélegezve megy el, végül a kovácsműhellyel az egész várost maga mögött hagyja, előreláthatólag tartósan. A tisztás csendes, mint máskor, csak néhányan meditálnak, játszanak vagy élvezik a nap, az év ezen szakában túl sokat nem melegítő sugarait. Hamar megleli az ösvényt, amin remélhetőleg biztonságban eljuthat a kikötőbe. Korán van még, hisz ilyenkor hamar kel a nap, s ha jól számolja, napnyugta után néhány órával már ott is lehet, ha csak két óra szünettel számol 10 óra kutyagolás mellett, csak bírja szusszal. Nem szívesen éjszakázna az erdőben.*
4845. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-11-13 16:20:10
Üzenet elküldve: 2016-11-13 16:20:10
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//Régi ház és új otthon//
//Rendoll//
//A hozzászólás +16-os részletet tartalmaz!//
*Rendoll halad, és látnivaló, mindjárt az övék a legkisebb bokor rozmaring, ugyanakkor a mindjártnak oka is van, és Lia tudja is mi az. Hiszen ahányszor csak felnéz, a tekintete mindig összeakad a férjéével.*
– Nem nehéz úgy ásni kedvesem, hogy közben nem az ásót nézed? *kérdezi pajkosan mosolyogva.
De azért Rendoll elkészül a feladattal, és szerencsére, bár sokszor komoly, de sosem karót nyelt, aminek Lia nagyon is örül, ahogy annak is, hogy odatelepszik mellé az avarpaplanra.
A lány elneveti magát, Rend vállának dől.*
– A férfiak kevésbé szoktak felfázni, legalábbis a te korodban. A megfázás már más kérdés, az előfordulhat.
*Elfészkelődik Rendoll karjai között, könnyedén dől a párja mellkasának a tarkóját a férfi vállának támasztja.*
– Amit csak lehet meg is tennék, hidd el, mindent amit csak tudnék *bólint.* De eleve nem is hagynánk elharapózni egy megfázást *teszi hozzá.* És ha meggondolod a karavánút közben sem történt semmi, pedig a Hold Karavánpihenőben még egy nagy zuhit is kaptunk. Emlékszel? Először a Zöld Sárkányban voltunk, de hajnalban már a sátorban és minden csöpögött.
*Rendoll kérése meglepi, de azonnal bólint, igazán nincs ellene, hogy megmutasson neki dolgokat.*
– Ha tényleg érdekel akkor persze. Az egyszerűbbekkel tényleg nincs semmi gond, nem hiszem, hogy gondot okozna neked egy kamillatea, vagy bármi hasonló. Aki olyan csodás babragut tud alkotni, mint te, annak az ilyesmi semmiség. Bár igazából nem hiszem, hogy bármi is történne. Mármint velünk.
*Lia fordul picit és Rendollra mosolyog.*
– Ha te is így gondolod, akkor belevágok, jön a tél, hosszabbak lesznek az esték, több időt töltünk majd bent, csak kerül rá idő. *Aztán elneveti magát* Hát csak egy kis füzetke. Penna, tinta, ennyi.
*Lia jókedvűen mosolyog Rendollra, aztán lassan elkomolyodva néz a férje égkék szemeibe.*
– Igen. Szeretem ezt a helyet. És jó látni minden évszakban, valahogy itt mindig jól érzem magamat.
*Észrevesz a férfi pillantását, válaszolna is.*
– Rend… *kezdi, de aztán elakad a szava.
Lágyan, gyengéden, szinte lustán csókol vissza. Ráérősen. Mintha nem is egy fa alatt ölelkeznének az avarban, hanem a szobájukban. Lia finoman Rend szája szélébe harap, aztán megízleli a párja ajkát.*
//Rendoll//
//A hozzászólás +16-os részletet tartalmaz!//
*Rendoll halad, és látnivaló, mindjárt az övék a legkisebb bokor rozmaring, ugyanakkor a mindjártnak oka is van, és Lia tudja is mi az. Hiszen ahányszor csak felnéz, a tekintete mindig összeakad a férjéével.*
– Nem nehéz úgy ásni kedvesem, hogy közben nem az ásót nézed? *kérdezi pajkosan mosolyogva.
De azért Rendoll elkészül a feladattal, és szerencsére, bár sokszor komoly, de sosem karót nyelt, aminek Lia nagyon is örül, ahogy annak is, hogy odatelepszik mellé az avarpaplanra.
A lány elneveti magát, Rend vállának dől.*
– A férfiak kevésbé szoktak felfázni, legalábbis a te korodban. A megfázás már más kérdés, az előfordulhat.
*Elfészkelődik Rendoll karjai között, könnyedén dől a párja mellkasának a tarkóját a férfi vállának támasztja.*
– Amit csak lehet meg is tennék, hidd el, mindent amit csak tudnék *bólint.* De eleve nem is hagynánk elharapózni egy megfázást *teszi hozzá.* És ha meggondolod a karavánút közben sem történt semmi, pedig a Hold Karavánpihenőben még egy nagy zuhit is kaptunk. Emlékszel? Először a Zöld Sárkányban voltunk, de hajnalban már a sátorban és minden csöpögött.
*Rendoll kérése meglepi, de azonnal bólint, igazán nincs ellene, hogy megmutasson neki dolgokat.*
– Ha tényleg érdekel akkor persze. Az egyszerűbbekkel tényleg nincs semmi gond, nem hiszem, hogy gondot okozna neked egy kamillatea, vagy bármi hasonló. Aki olyan csodás babragut tud alkotni, mint te, annak az ilyesmi semmiség. Bár igazából nem hiszem, hogy bármi is történne. Mármint velünk.
*Lia fordul picit és Rendollra mosolyog.*
– Ha te is így gondolod, akkor belevágok, jön a tél, hosszabbak lesznek az esték, több időt töltünk majd bent, csak kerül rá idő. *Aztán elneveti magát* Hát csak egy kis füzetke. Penna, tinta, ennyi.
*Lia jókedvűen mosolyog Rendollra, aztán lassan elkomolyodva néz a férje égkék szemeibe.*
– Igen. Szeretem ezt a helyet. És jó látni minden évszakban, valahogy itt mindig jól érzem magamat.
*Észrevesz a férfi pillantását, válaszolna is.*
– Rend… *kezdi, de aztán elakad a szava.
Lágyan, gyengéden, szinte lustán csókol vissza. Ráérősen. Mintha nem is egy fa alatt ölelkeznének az avarban, hanem a szobájukban. Lia finoman Rend szája szélébe harap, aztán megízleli a párja ajkát.*
4844. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-11-13 13:02:38
Üzenet elküldve: 2016-11-13 13:02:38
Rang: Játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
*Ahogy a szántóföldről a város peremére ér Grem az erdőszéli tisztásra indul. Jó sokat kalandozott az elmúlt napokban itt a délebnél is délebb vidékeke. Kellőképpen elfáradt és jó lenne már pihenni is egy kicsit. Azonban ez nem lehetséges, hiszen annyi dolga akad még. Legelőször a városban kéne körbenéznie, mivel már annyiszor megígérte magának. Többször is járt már a város peremén hajózott föl és le, de a város szívébe még soha nem merészkedett. Amint a tisztásra ér azért egy rövidke pihenőt beiktat. Kell is az energia, mivel se lova, se hintó ami szállíttassa ide oda. Egyedül a teleszkópos kis botja van, amely támaszt és vigaszt is nyújt neki, ha a lába már nagyon sajog. A jelen esetben a szántón felfele vezető út pihentető egy kicsit, de a talajon való imbolygás nem tartozik a pihentető elfoglaltságai közé és éppen ezért ráfér már a szervezetére a szárazföld. Megkeresi a múltkori kis fatörzset, amelyre le tudott ülni és ráhelyezi sajgó végtagjait. Számtalan zsebéből előveszi a kávébabokat és pár szemet a szájába hajít, hogy elropogtassa.
Miközben nagy nyugalommal ropogtatja a fekete leves alapjául is szolgáló babszemeket, jegyzeteibe merül. Olvas és olvasgat, de egyre másra be kell látnia a mágia tanulása nem megy olyan gyorsan mint gondolta. Ez egy kis nyugtalansággal tölti el, hiszen a folyamatos eredményekhez szokott elméje nem tűr megalkuvást. Ennek folytán most is próbálja a legrövidebb utat megtalálni, hogy az áhított varázslatra méltó lehessen. Pontosan tudja, hogy nem könnyű az a szint amit kitűzött magának, de nem is lehetetlen. Ettől fogva pedig érdemes küzdeni. A gnóm sok viszontagságon ment már keresztül és a megpróbáltatásokból is kijutott neki. Ettől függetlenül bizakodik, hogy még idő előtt tud ezzel végezni. Kell is neki, hiszen közeleg az idő, amely kegyetlen vas fogával nem hagy majd neki lehetőséget arra, hogy kibontakozhasson.
Most viszont csak majszolgatja az uzsonnáját és amint végzett, elindul a városba.*
Miközben nagy nyugalommal ropogtatja a fekete leves alapjául is szolgáló babszemeket, jegyzeteibe merül. Olvas és olvasgat, de egyre másra be kell látnia a mágia tanulása nem megy olyan gyorsan mint gondolta. Ez egy kis nyugtalansággal tölti el, hiszen a folyamatos eredményekhez szokott elméje nem tűr megalkuvást. Ennek folytán most is próbálja a legrövidebb utat megtalálni, hogy az áhított varázslatra méltó lehessen. Pontosan tudja, hogy nem könnyű az a szint amit kitűzött magának, de nem is lehetetlen. Ettől fogva pedig érdemes küzdeni. A gnóm sok viszontagságon ment már keresztül és a megpróbáltatásokból is kijutott neki. Ettől függetlenül bizakodik, hogy még idő előtt tud ezzel végezni. Kell is neki, hiszen közeleg az idő, amely kegyetlen vas fogával nem hagy majd neki lehetőséget arra, hogy kibontakozhasson.
Most viszont csak majszolgatja az uzsonnáját és amint végzett, elindul a városba.*
4843. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-11-12 23:04:47
Üzenet elküldve: 2016-11-12 23:04:47
Rang: Játékos
IC üzenetek: 205
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 205
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Régi ház és új otthon//
//Lia//
*Figyelmesen hallgatja végig a növényekről tartott előadást, igaz közben néha másra koncentrál. Ahányszor felnéz, Lia alakján pihenteti a szemét, miközben ás. Van olyan, amit nem tud eleget nézni, sem megunni. Kedvese felvázolja, milyen növény mire jó, hogy kell begyűjteni, mialatt az egyik szóban forgó bokrot (a kisebbet, ahogy kérte) zsákba rakja. Mire elkészül, Lia a napfényben felmelegedett avaron ül. Odamegy mellé, miután kinyújtott kézzel erre kéri. A humoros megjegyzésre pedig elmosolyodik.*
-Egyáltalán nem félek a felfázástól, ha ilyen gyógyító van mellettem.
*Elhelyezkedik kedvese mellett, aztán átkarolja vállát és testközelbe húzza. Megkönnyebbülve hallja, hogy Lia nem beteges alkat. Tudja, hogy a karavánélet nehéz volt és megedzette a sok vándorlás a múltban, így még kevésbé valószínű, hogy elbánna vele egy egyszerű nátha. Valami rossz érzés viszont megmarad benne nyomokban. Sokakat elvitt a tüdővész régebben, akiket jól ismert. Védeni akarja Liát, de tudja, hogy nem tudja mindentől. Annak idején Ehnora és a fia úgy halt meg, hogy semmit sem tehetett értük.*
~Nem akarom, hogy megismétlődjön és a sors kiragadjon a kezemből.~
*Egy pillanatig elkomorul, de aztán újra elmosolyodik.*
-Jó az, ha megmutatod a főzetek készítésének egy részét. Így, ha történik valami, akkor el tudom készíteni.
*Könnyed hangot üt meg, nehogy elkedvetlenítse az asszonyt egy ilyen őszi napon, amikor az avarban töltik az időt.*
-Egyáltalán nem buta ötlet, inkább nagyon is jó. Egy receptes könyv gyógyitalokból nagyon hasznos lehet.
~Legalább, ha valami betegség üti fel a fejét, tudok segíteni az alapján.~
-Szerintem mindenképpen írd meg, ha valami kell hozzá azt beszerezzük.
*Komolyabb lesz, mint az indokolt, de megint nyugodtan mosolyodik el. Megsimogatja Lia a vállát ujjaival, aztán megkeresi a szemei kékjét, hogy elidőzzön rajta a tekintete.*
-Jó ez a fa itt, sok mindent látott már.
*Felnéz az ágak közé, aztán vissza és Lia ajkaira téved a tekintete. Egy őszi fuvallat éri el, ami Lia hajának tincseit mozgatja.*
-Szép vagy, ebben az őszi a napfényben.
*Nem lehetne alkalmasabb az idő arra, hogy bókoljon és lassan asszonya felé hajoljon, hogy megcsókolja. Senki nincs körülöttük, legfeljebb a „fájuk” jegyzi fel megint ezt az eseményt a többi közé.*
//Lia//
*Figyelmesen hallgatja végig a növényekről tartott előadást, igaz közben néha másra koncentrál. Ahányszor felnéz, Lia alakján pihenteti a szemét, miközben ás. Van olyan, amit nem tud eleget nézni, sem megunni. Kedvese felvázolja, milyen növény mire jó, hogy kell begyűjteni, mialatt az egyik szóban forgó bokrot (a kisebbet, ahogy kérte) zsákba rakja. Mire elkészül, Lia a napfényben felmelegedett avaron ül. Odamegy mellé, miután kinyújtott kézzel erre kéri. A humoros megjegyzésre pedig elmosolyodik.*
-Egyáltalán nem félek a felfázástól, ha ilyen gyógyító van mellettem.
*Elhelyezkedik kedvese mellett, aztán átkarolja vállát és testközelbe húzza. Megkönnyebbülve hallja, hogy Lia nem beteges alkat. Tudja, hogy a karavánélet nehéz volt és megedzette a sok vándorlás a múltban, így még kevésbé valószínű, hogy elbánna vele egy egyszerű nátha. Valami rossz érzés viszont megmarad benne nyomokban. Sokakat elvitt a tüdővész régebben, akiket jól ismert. Védeni akarja Liát, de tudja, hogy nem tudja mindentől. Annak idején Ehnora és a fia úgy halt meg, hogy semmit sem tehetett értük.*
~Nem akarom, hogy megismétlődjön és a sors kiragadjon a kezemből.~
*Egy pillanatig elkomorul, de aztán újra elmosolyodik.*
-Jó az, ha megmutatod a főzetek készítésének egy részét. Így, ha történik valami, akkor el tudom készíteni.
*Könnyed hangot üt meg, nehogy elkedvetlenítse az asszonyt egy ilyen őszi napon, amikor az avarban töltik az időt.*
-Egyáltalán nem buta ötlet, inkább nagyon is jó. Egy receptes könyv gyógyitalokból nagyon hasznos lehet.
~Legalább, ha valami betegség üti fel a fejét, tudok segíteni az alapján.~
-Szerintem mindenképpen írd meg, ha valami kell hozzá azt beszerezzük.
*Komolyabb lesz, mint az indokolt, de megint nyugodtan mosolyodik el. Megsimogatja Lia a vállát ujjaival, aztán megkeresi a szemei kékjét, hogy elidőzzön rajta a tekintete.*
-Jó ez a fa itt, sok mindent látott már.
*Felnéz az ágak közé, aztán vissza és Lia ajkaira téved a tekintete. Egy őszi fuvallat éri el, ami Lia hajának tincseit mozgatja.*
-Szép vagy, ebben az őszi a napfényben.
*Nem lehetne alkalmasabb az idő arra, hogy bókoljon és lassan asszonya felé hajoljon, hogy megcsókolja. Senki nincs körülöttük, legfeljebb a „fájuk” jegyzi fel megint ezt az eseményt a többi közé.*
4842. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-11-11 22:19:37
Üzenet elküldve: 2016-11-11 22:19:37
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Végül is kap valamiféle indokot. Elég gyenge, de éppen megteszi, egy vállrándítással felel csak. És mintha egyetlen képtelenség egy egész lavinát indítana el máris két új név megjegyzését várják el tőle. Közben még fogdossák is.*
-Nincs jelentősége.
*A taperolás ellen meg nincs kivetnivalója, hiába olyan nagyon lekezelő hangja. Emelkedik és helyezkedik a rajta matató kezekben, lehel futó csókot a félvér ajkaira, simul hozzá egy pillanatra, megcsillantva valamit abból, amit csak ágymelegítőinek tartogat, majd Dana szavára nagy sóhajjal lép hátra, kortyol egy újabbat, pakolja el a flaskát, és Sydbe karolva terelgeti máris a megfelelő irányba.*
-Erre lesz őrmester úr.
*Tapogatja meg kissé a félvér felkarját, gyors elismerő, kéjenc vigyor, ájtatos sóhaj.*
-Máris nagyobb biztonságban érzem magam.
*A másik kettő biztosan beéri őket, Dana a lóval könnyedén, azért bízik Laor további jelenlétében is. Vagyis fürge nyelvének jelenlétében, itt-ott mindenképp.*
-Amit azok a vandálok tettek az ágyammal!
*Sápítozik zaklatottan.*
-De persze mit is beszélek, majd a nyomokból megítéli.
*Pislog fel, mint egy félistenre, egy nyomozózsenire, bízva abban gyors, rövid útjuk lesz hazáig, és eszébe jut Sydnek látleletet is venni, mindarról, mit most még csak tapogathat.*
*Végül is kap valamiféle indokot. Elég gyenge, de éppen megteszi, egy vállrándítással felel csak. És mintha egyetlen képtelenség egy egész lavinát indítana el máris két új név megjegyzését várják el tőle. Közben még fogdossák is.*
-Nincs jelentősége.
*A taperolás ellen meg nincs kivetnivalója, hiába olyan nagyon lekezelő hangja. Emelkedik és helyezkedik a rajta matató kezekben, lehel futó csókot a félvér ajkaira, simul hozzá egy pillanatra, megcsillantva valamit abból, amit csak ágymelegítőinek tartogat, majd Dana szavára nagy sóhajjal lép hátra, kortyol egy újabbat, pakolja el a flaskát, és Sydbe karolva terelgeti máris a megfelelő irányba.*
-Erre lesz őrmester úr.
*Tapogatja meg kissé a félvér felkarját, gyors elismerő, kéjenc vigyor, ájtatos sóhaj.*
-Máris nagyobb biztonságban érzem magam.
*A másik kettő biztosan beéri őket, Dana a lóval könnyedén, azért bízik Laor további jelenlétében is. Vagyis fürge nyelvének jelenlétében, itt-ott mindenképp.*
-Amit azok a vandálok tettek az ágyammal!
*Sápítozik zaklatottan.*
-De persze mit is beszélek, majd a nyomokból megítéli.
*Pislog fel, mint egy félistenre, egy nyomozózsenire, bízva abban gyors, rövid útjuk lesz hazáig, és eszébe jut Sydnek látleletet is venni, mindarról, mit most még csak tapogathat.*
4841. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-11-11 21:24:03
Üzenet elküldve: 2016-11-11 21:24:03
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Midera? *pislog illemtudóan, arcán az őszinte érdeklődés számos tanújelével, és csak kicsit ront a a dolgon, hogy mindez inkább szól a flaskának és tartalmának, mint a vörös hajúnak. Valószínűleg ezt a szörnyű csapást Zia túl fogja élni, annál is inkább, mert Syd egyre nagyobb érdeklődéssel fogdossa. Úgy látszik a fertelmes pálcika eltűnése meghozta a bátorságát és a szesz sem okozott maradandó károsodást. Vagy fordítva.
Pedig néhány figyelmesebb pillantást megérdemel a vöröske is, elvégre határozottan csinoska darab, még akkor is, ha öltözékével igyekszik ezt elleplezni. Sikertelenül, a félvér láthatóan nem bolondja a napi divatoknak, akkor sem ölelgethetné nagyobb lelkesedéssel, ha Zián minden igényt kielégítő báli öltözet lenne. Se további érdeklődésre, se a kérdés továbbgondolására nincs most lehetőség, mert Lea kezd bele egészségi állapotának további felmérésébe, ebben pedig igyekszik maximálisan együttműködő lenni. Most például úgy véli, hogy legjobban azzal segíthet, ha az ajakcirógatás után megpróbálja megcsókolni a göndör hajút.
Sohasem tudja meg, hogy milyen szörnyű megtorlástól menekült meg, melyet meggondolatlan szavaival idézhetett volna saját fejére, és nem is ezzel foglalkozik, amikor Lea a nadrágja elejénél kezd motozni. Kicsit csodálkozik ugyan, hiszen mások is vannak itt, de miért ne lehetne valami érdekeset kipróbálni? Ugyan kit zavarnak a többiek? Őt ugyan nem. Mondjuk Sydet elküldik Amon Ruadh-ra, hogy megnézze, jól van-e a kancellár vagy májzsugorban elhalálozott, és ez idő alatt hármasban vidoran ellehetnek. Ezután a fogak vizsgálata következik, amit szintén nem ért, de nincs ezzel sem baj. Egyrészt nem fáj, másrészt addig is kapaszkodhat két kézzel Lea fenekébe, amit felettébb kellemes időtöltésnek talál. Mivel már tovább is gondolta a dolgot, meglehetősen ostoba fejet vág, amikor Lea elbocsátja.*
- Most mi van? Ennyi? *pislog kettőt, és például azt sem tudja, hogy ki a frász az a Dana? Meg egyáltalán, mi folyik itt? Tényleg csak valami egészségügyi izé, és szó sem lehet semmi vízszintesen végzett szabadidős tevékenységről? Ami azt illeti, becsapva érzi magát.* Én felöltözhetek, te pedig le sem vetkőztél? Nincs itt valami hiba?
- Midera? *pislog illemtudóan, arcán az őszinte érdeklődés számos tanújelével, és csak kicsit ront a a dolgon, hogy mindez inkább szól a flaskának és tartalmának, mint a vörös hajúnak. Valószínűleg ezt a szörnyű csapást Zia túl fogja élni, annál is inkább, mert Syd egyre nagyobb érdeklődéssel fogdossa. Úgy látszik a fertelmes pálcika eltűnése meghozta a bátorságát és a szesz sem okozott maradandó károsodást. Vagy fordítva.
Pedig néhány figyelmesebb pillantást megérdemel a vöröske is, elvégre határozottan csinoska darab, még akkor is, ha öltözékével igyekszik ezt elleplezni. Sikertelenül, a félvér láthatóan nem bolondja a napi divatoknak, akkor sem ölelgethetné nagyobb lelkesedéssel, ha Zián minden igényt kielégítő báli öltözet lenne. Se további érdeklődésre, se a kérdés továbbgondolására nincs most lehetőség, mert Lea kezd bele egészségi állapotának további felmérésébe, ebben pedig igyekszik maximálisan együttműködő lenni. Most például úgy véli, hogy legjobban azzal segíthet, ha az ajakcirógatás után megpróbálja megcsókolni a göndör hajút.
Sohasem tudja meg, hogy milyen szörnyű megtorlástól menekült meg, melyet meggondolatlan szavaival idézhetett volna saját fejére, és nem is ezzel foglalkozik, amikor Lea a nadrágja elejénél kezd motozni. Kicsit csodálkozik ugyan, hiszen mások is vannak itt, de miért ne lehetne valami érdekeset kipróbálni? Ugyan kit zavarnak a többiek? Őt ugyan nem. Mondjuk Sydet elküldik Amon Ruadh-ra, hogy megnézze, jól van-e a kancellár vagy májzsugorban elhalálozott, és ez idő alatt hármasban vidoran ellehetnek. Ezután a fogak vizsgálata következik, amit szintén nem ért, de nincs ezzel sem baj. Egyrészt nem fáj, másrészt addig is kapaszkodhat két kézzel Lea fenekébe, amit felettébb kellemes időtöltésnek talál. Mivel már tovább is gondolta a dolgot, meglehetősen ostoba fejet vág, amikor Lea elbocsátja.*
- Most mi van? Ennyi? *pislog kettőt, és például azt sem tudja, hogy ki a frász az a Dana? Meg egyáltalán, mi folyik itt? Tényleg csak valami egészségügyi izé, és szó sem lehet semmi vízszintesen végzett szabadidős tevékenységről? Ami azt illeti, becsapva érzi magát.* Én felöltözhetek, te pedig le sem vetkőztél? Nincs itt valami hiba?
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7632-7651