Archívum - Arthenior - Kovácsműhely
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 104 (2061. - 2073. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása:
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2054-2073
2066. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2018-12-30 16:31:21
Üzenet elküldve: 2018-12-30 16:31:21
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Az üllő dolga//
//Kovácsnézőben//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Ki-ki a saját elvei és felfogása mentén igyekszik átérezni a történteket. Pash a harcosok oldaláról, Carsaadi pedig a békésebbek oldaláról. Annyi bizonyos, hogy már sohasem tudják meg, hogyan is történhetett volna másképpen. A dolgokon már semmi sem tud változtatni.
Laor is a saját felfogása szerint látja a történteket, amikor visszaindul a szekérhez, mögötte pedig a varázsló zsörtölődik, de csak halkan, mert nem szeretné magára vonni a tharg harcos haragját.*
- Azért még felgyújthatnánk ezt a kócerájt. *Int hüvelykujjával az épület felé, nem titok, hogy mennyire szívesen látná lángolni.
Aztán a műhely elé visszatérve már ott vannak társaik, a tündér a bakon, fején csuklya, láthatóan szomorúan, Pash pedig továbbra is tettre készen.
A szekérre már korábban is felpakoltak, így azzal már nem kell törődni, de amikor elhangzik Laor szájából, hogy nem gyújtják fel a kovács épületét, Kriyon megszólal.*
- Mivan? Faszomat már! Én mentem, nincs már rám szükség. *Rántja meg lova kantárszárát és vágtába kapja, hogy porozva eltűnjön a piac felé.
Így a három tharg ottmarad a műhely előtt a néma épülettel felettük. A piac kihalt, a város szinte mozdulatlan, csak Laor kérdésének válasza és az indulás várat még magára.*
//Kovácsnézőben//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Ki-ki a saját elvei és felfogása mentén igyekszik átérezni a történteket. Pash a harcosok oldaláról, Carsaadi pedig a békésebbek oldaláról. Annyi bizonyos, hogy már sohasem tudják meg, hogyan is történhetett volna másképpen. A dolgokon már semmi sem tud változtatni.
Laor is a saját felfogása szerint látja a történteket, amikor visszaindul a szekérhez, mögötte pedig a varázsló zsörtölődik, de csak halkan, mert nem szeretné magára vonni a tharg harcos haragját.*
- Azért még felgyújthatnánk ezt a kócerájt. *Int hüvelykujjával az épület felé, nem titok, hogy mennyire szívesen látná lángolni.
Aztán a műhely elé visszatérve már ott vannak társaik, a tündér a bakon, fején csuklya, láthatóan szomorúan, Pash pedig továbbra is tettre készen.
A szekérre már korábban is felpakoltak, így azzal már nem kell törődni, de amikor elhangzik Laor szájából, hogy nem gyújtják fel a kovács épületét, Kriyon megszólal.*
- Mivan? Faszomat már! Én mentem, nincs már rám szükség. *Rántja meg lova kantárszárát és vágtába kapja, hogy porozva eltűnjön a piac felé.
Így a három tharg ottmarad a műhely előtt a néma épülettel felettük. A piac kihalt, a város szinte mozdulatlan, csak Laor kérdésének válasza és az indulás várat még magára.*
2065. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2018-12-29 19:21:53
Üzenet elküldve: 2018-12-29 19:21:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Az üllő dolga//
//Kovácsnézőben//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Megérti a félvér mágus felfortyanását. Túlzás lenne azt mondani, hogy jól ismeri Kriyont, de azt azért tudja, hogy egy meglehetősen öntörvényű, kiszámíthatatlan alak. És persze mágus. Azok meg nehezen viselik a kudarcot. Márpedig itt azt vallottak. Hiszen azért jöttek, hogy a kovácsot magukkal vigyék a Vashegyre. Ehelyett van két halott kovácssegéd, a mester pedig elmenekült. Tudniillik Laornak fixa ideája, hogy az épületet nemcsak a föld színe felett lehet elhagyni. Márpedig az, hogy két képzett fegyverforgató, akik még egy alkimista és egy nagy hatalmú mágus támogatását is élvezik, nem tudnak magukkal hurcolni egy nyavalyás kovácsot, felvet bizonyos kényelmetlen kérdéseket. Mert mindent, ugye, mégsem lehet a rossz szerencsére fogni.*
- Nem ezért. *vet egy sötét pillantást a lefelé mászó Kriyonra* A kovácsért jöttünk. Itt van? Elkúrtuk. Nem tudom még, hogy hol, de valami nem volt kerek.
*Visszatérve a másik oldalra, már a többiek is várnak rájuk. Az egyébként is csendes tündért szinte alig lehet észrevenni, még arra sem néz fel, hogy megérkeznek. Riri viselkedését is érti. Kétségtelen, hogy négyük közül őt viselték meg legjobban a történtek. Pash szavaira bólint egyet, aztán az utolsó mondatra megrándul a szája széle, és egy hajszál választja el, hogy egy jól irányzott ökölcsapással próbálja meg elhallgattatni a fiút. Talán a kudarc miatt is érzékeny, de azt a mondatot határozottan arcátlanságnak érzi.*
- Pakoljatok fel mindent a kordéra, és indulunk a Vashegyre! Nem gyújtjuk fel.
*Mintha szórakozottan veregetné meg a kis kocsi elé befogott igás nyakát. Maga sem tudná megmondani, hogy ez a gesztus a tündérnek szól-e, vagy valóban nem látja értelmét. Egy nyugodtabb pillanatában talán majd elgondolkodik rajta, hogy való még ez neki? Vagy inkább már egy kandalló előtt melengetné tagjait, míg egy jó asszony forralt bort hoz neki. Visszafordul a többiekhez, pontosabban Ririhez.*
- Van erre valami varázsszered? *bök ép kezével az úgy-ahogy bekötözött vállsebre* Nem kell semmi komolyabb, elég annyi, hogy ne vérezzen ennyire.
*Mert az csak nem akar elállni, ez pedig nem sok jót ígér hosszabb távra. Aztán felkapaszkodik a bakra, és a kezét nyújtja a tündérnek, hogy felsegíthesse maga mellé.*
//Kovácsnézőben//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Megérti a félvér mágus felfortyanását. Túlzás lenne azt mondani, hogy jól ismeri Kriyont, de azt azért tudja, hogy egy meglehetősen öntörvényű, kiszámíthatatlan alak. És persze mágus. Azok meg nehezen viselik a kudarcot. Márpedig itt azt vallottak. Hiszen azért jöttek, hogy a kovácsot magukkal vigyék a Vashegyre. Ehelyett van két halott kovácssegéd, a mester pedig elmenekült. Tudniillik Laornak fixa ideája, hogy az épületet nemcsak a föld színe felett lehet elhagyni. Márpedig az, hogy két képzett fegyverforgató, akik még egy alkimista és egy nagy hatalmú mágus támogatását is élvezik, nem tudnak magukkal hurcolni egy nyavalyás kovácsot, felvet bizonyos kényelmetlen kérdéseket. Mert mindent, ugye, mégsem lehet a rossz szerencsére fogni.*
- Nem ezért. *vet egy sötét pillantást a lefelé mászó Kriyonra* A kovácsért jöttünk. Itt van? Elkúrtuk. Nem tudom még, hogy hol, de valami nem volt kerek.
*Visszatérve a másik oldalra, már a többiek is várnak rájuk. Az egyébként is csendes tündért szinte alig lehet észrevenni, még arra sem néz fel, hogy megérkeznek. Riri viselkedését is érti. Kétségtelen, hogy négyük közül őt viselték meg legjobban a történtek. Pash szavaira bólint egyet, aztán az utolsó mondatra megrándul a szája széle, és egy hajszál választja el, hogy egy jól irányzott ökölcsapással próbálja meg elhallgattatni a fiút. Talán a kudarc miatt is érzékeny, de azt a mondatot határozottan arcátlanságnak érzi.*
- Pakoljatok fel mindent a kordéra, és indulunk a Vashegyre! Nem gyújtjuk fel.
*Mintha szórakozottan veregetné meg a kis kocsi elé befogott igás nyakát. Maga sem tudná megmondani, hogy ez a gesztus a tündérnek szól-e, vagy valóban nem látja értelmét. Egy nyugodtabb pillanatában talán majd elgondolkodik rajta, hogy való még ez neki? Vagy inkább már egy kandalló előtt melengetné tagjait, míg egy jó asszony forralt bort hoz neki. Visszafordul a többiekhez, pontosabban Ririhez.*
- Van erre valami varázsszered? *bök ép kezével az úgy-ahogy bekötözött vállsebre* Nem kell semmi komolyabb, elég annyi, hogy ne vérezzen ennyire.
*Mert az csak nem akar elállni, ez pedig nem sok jót ígér hosszabb távra. Aztán felkapaszkodik a bakra, és a kezét nyújtja a tündérnek, hogy felsegíthesse maga mellé.*
2064. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2018-12-28 22:56:01
Üzenet elküldve: 2018-12-28 22:56:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Az üllő dolga//
//Kovácsnézőben//
* A kézmozdulat rántja ki gondolataiból a kis tündért, aki hosszasan mered a házra, s ez látszik is, mert válla megugrik és tekintete és rémülten mélyed Pashéba. Először úgy néz, mintha nem érette volna a szavakat, még pislog is párat, arany íriszei csillognak, aztán lesüti pilláit mély sóhaj kíséretében. *
- Miért olyan jó harcban állni valakivel? Ölni és halottá lenni? Miért nem lehet csak egyszerűen békében élni? - * kérdezi, ám nem vár rá választ ezt jelzi is azzal, hogy csak halkan ellép a fiatal férfi mellől és felül a szekérre, jelezve, hogy ő indulásra készen áll.
Látja, hogy megérkezik két másik társa is, ám nem szól, még csak nem is biccent üdvözlésképp. Kabátja csuklyáját felhúzza fejére, neki már mindegy, hogy ég-e a műhely vagy sem. Odabenn már csak halott testek vannak, akik miatta haltak meg, mert nem tudta megmenteni őket, épp ugyanúgy, ahogy húgát sem tudta. Ismételten kudarcot vallott. *
//Kovácsnézőben//
* A kézmozdulat rántja ki gondolataiból a kis tündért, aki hosszasan mered a házra, s ez látszik is, mert válla megugrik és tekintete és rémülten mélyed Pashéba. Először úgy néz, mintha nem érette volna a szavakat, még pislog is párat, arany íriszei csillognak, aztán lesüti pilláit mély sóhaj kíséretében. *
- Miért olyan jó harcban állni valakivel? Ölni és halottá lenni? Miért nem lehet csak egyszerűen békében élni? - * kérdezi, ám nem vár rá választ ezt jelzi is azzal, hogy csak halkan ellép a fiatal férfi mellől és felül a szekérre, jelezve, hogy ő indulásra készen áll.
Látja, hogy megérkezik két másik társa is, ám nem szól, még csak nem is biccent üdvözlésképp. Kabátja csuklyáját felhúzza fejére, neki már mindegy, hogy ég-e a műhely vagy sem. Odabenn már csak halott testek vannak, akik miatta haltak meg, mert nem tudta megmenteni őket, épp ugyanúgy, ahogy húgát sem tudta. Ismételten kudarcot vallott. *
2063. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2018-12-28 01:42:16
Üzenet elküldve: 2018-12-28 01:42:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 685
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 685
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Vakmerő
//Az üllő dolga//
//Kovácsnézőben//
* Mivel a lány nem válaszol, az ifjú harcos közelebb megy hozzá, és a vállára teszi a kezét, ha a tündér nem húzódik el. *
- Te mindent megtettél, nem lehetett rajtuk segíteni. Ők választották ezt a sorsot, és olyan dologért haltak meg, amiben hittek. A kovácsot védték, akinek az életüket köszönhetik. Minden férfi irigyelhetné a halálukat. * Igyekszik megnyugtatni a lányt, már amennyire tőle telik. Közben visszaér Kriyon és vélhetően Laor is. *
- Amit tudtunk kihoztunk. Az ajtót nem próbáltam feszegetni, mert nem tudtam, hogy mikor gyújtjátok fel. * Vonja meg a vállát, és a szekérre mutat. *
- Gondolom felgyújtjuk, aztán lelépünk. Vagy megvárjuk, amíg egy dühös csőcselék jelenik meg? * Kérdezi, és átmozgatja kicsit a karjait, mert a páncél nyomja a vállát. Lovának kantárszálát is megfogja, hogy ha Kriyon hirtelen mágiába kezdene, nehogy megijedjen, és elszaladjon az állat, amit nemrég vett méregdrágán. Ha nincs más, akkor fel is ül a nyeregbe a szekérről, és onnan várja, hogy mi a következő lépés. *
//Kovácsnézőben//
* Mivel a lány nem válaszol, az ifjú harcos közelebb megy hozzá, és a vállára teszi a kezét, ha a tündér nem húzódik el. *
- Te mindent megtettél, nem lehetett rajtuk segíteni. Ők választották ezt a sorsot, és olyan dologért haltak meg, amiben hittek. A kovácsot védték, akinek az életüket köszönhetik. Minden férfi irigyelhetné a halálukat. * Igyekszik megnyugtatni a lányt, már amennyire tőle telik. Közben visszaér Kriyon és vélhetően Laor is. *
- Amit tudtunk kihoztunk. Az ajtót nem próbáltam feszegetni, mert nem tudtam, hogy mikor gyújtjátok fel. * Vonja meg a vállát, és a szekérre mutat. *
- Gondolom felgyújtjuk, aztán lelépünk. Vagy megvárjuk, amíg egy dühös csőcselék jelenik meg? * Kérdezi, és átmozgatja kicsit a karjait, mert a páncél nyomja a vállát. Lovának kantárszálát is megfogja, hogy ha Kriyon hirtelen mágiába kezdene, nehogy megijedjen, és elszaladjon az állat, amit nemrég vett méregdrágán. Ha nincs más, akkor fel is ül a nyeregbe a szekérről, és onnan várja, hogy mi a következő lépés. *
2062. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2018-12-26 17:02:12
Üzenet elküldve: 2018-12-26 17:02:12
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Az üllő dolga//
//Kovácsnézőben//
*Míg Pashthra kihordja a szekérhez a kiválasztott dolgokat, addig Carsaadi kint figyel a szekérnél. A piactér elég néptelen, csak pár kósza járókelő sétál el a távolban, de egyikük sem a kovácshoz jön, csak elhaladnak, legfeljebb jól megnézik a szekérre pakoló tharg harcost és társát. De semmi különös nincs abban, ha valaki fegyvert hord ki a kovácstól, így senkitől nem zavartatva végezhetnek. Aztán Pash végül megáll a szekérnél, várva, hogy társai visszaérjenek. A tündér lány szótlannak tűnik, láthatóan megviselték a bent történtek, talán ezért is nem válaszol a fiatal tharg kérdésére.
Kriyon a nyeregből felküzdi magát a falra, ott elvégzi a varázslatot, majd bevárja Laort, aki lentről intéz kérdést hozzá.*
- Elzártam a kiutat egy fallal, ha akarod, felgyújtom az egész kócerájt, tele az udvar tüzelővel, meg mindenféle éghetővel. *Válaszol fentről a félvér, ahogy lenéz a fal tövében a sebével bíbelődő férfire.*
- Mivan? *Kérdi hirtelen a visszavonulásra tett parancs után.*
- Ennyi? Ezért másztam föl ide, hogy most ne gyújtsak fel semmit? *Tesz hozzá, de már zsörtölődve mászik lefelé, ami egy kicsit lassabban megy, mert az bájital hatása csökkenőben van.*
- Menjünk. *Dörmögi, majd visszaülve a ló nyergébe követi Laort vissza a kovácsműhely elé, ahol Pash és Carsaadi már a szekérnél várják őket.*
- És most? *Ugrik le a lóról, ahogy az épületet fürkészi, talán éghető anyagokat, ablakokat vagy hasonló felhasználható lehetőségeket keresve.*
//Kovácsnézőben//
*Míg Pashthra kihordja a szekérhez a kiválasztott dolgokat, addig Carsaadi kint figyel a szekérnél. A piactér elég néptelen, csak pár kósza járókelő sétál el a távolban, de egyikük sem a kovácshoz jön, csak elhaladnak, legfeljebb jól megnézik a szekérre pakoló tharg harcost és társát. De semmi különös nincs abban, ha valaki fegyvert hord ki a kovácstól, így senkitől nem zavartatva végezhetnek. Aztán Pash végül megáll a szekérnél, várva, hogy társai visszaérjenek. A tündér lány szótlannak tűnik, láthatóan megviselték a bent történtek, talán ezért is nem válaszol a fiatal tharg kérdésére.
Kriyon a nyeregből felküzdi magát a falra, ott elvégzi a varázslatot, majd bevárja Laort, aki lentről intéz kérdést hozzá.*
- Elzártam a kiutat egy fallal, ha akarod, felgyújtom az egész kócerájt, tele az udvar tüzelővel, meg mindenféle éghetővel. *Válaszol fentről a félvér, ahogy lenéz a fal tövében a sebével bíbelődő férfire.*
- Mivan? *Kérdi hirtelen a visszavonulásra tett parancs után.*
- Ennyi? Ezért másztam föl ide, hogy most ne gyújtsak fel semmit? *Tesz hozzá, de már zsörtölődve mászik lefelé, ami egy kicsit lassabban megy, mert az bájital hatása csökkenőben van.*
- Menjünk. *Dörmögi, majd visszaülve a ló nyergébe követi Laort vissza a kovácsműhely elé, ahol Pash és Carsaadi már a szekérnél várják őket.*
- És most? *Ugrik le a lóról, ahogy az épületet fürkészi, talán éghető anyagokat, ablakokat vagy hasonló felhasználható lehetőségeket keresve.*
2061. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2018-12-26 16:12:40
Üzenet elküldve: 2018-12-26 16:12:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Az üllő dolga//
//Kovácsnézőben//
*Időbe telik míg átér az épület túlsó oldalára. Gyalogosan is van, meg mágia sem segíti a mozgását, mint a félvérnek. Ráadásul ott a seb is a karján, ami bár nem okoz elviselhetetlen fájdalmat, de folyamatosan jelen van, mintegy kellemetlen jelzésként arra nézvést, hogy óvatosabban kéne viselkednie. Mikor végre megkerüli az épületet, Kriyont ott találja, lova nyergében ülve, nyakát nyújtogatva befelé. Legalább nem rontott be meggondolatlanul, és a jelek szerint onnan sem távozott senki.*
- Semmi? *teszi fel a triviális kérdés, aztán elhúzza a száját. Legszívesebben odavetné a mágusnak, hogy borítsa lángba az épületet, de eszébe jut a tündér. Előtte van az arca ahogy próbálta elkerülni a vérontást, és az is, hogy milyen kétségbeesett volt, amikor rádöbbent, hogy ez nem sikerült. Talán öregszik, de nem szívesen képzeli maga elé Riri arcát, ahogy az elevenen megsülő kovács és családja haláltusáját nézi a lángokon keresztül. Hacsak nincs valami nyavalyás föld alatti rejtekút... akkor meg úgyis mindegy, hogy leég-e a kovácsműhely, avagy sem. Bosszúsan sziszeg a fogai között. Így már alig maradt értelme a dolognak. Erre az érzésre rásegít még az is, hogy amikor a hevenyészve átkötözött sebhez nyúl és véresek lesznek az ujjai. Jobban vérzik az az átkozott seb, mint gondolta.*
- Menjünk vissza a többiekhez! *szólal meg, ha kis várakozás után sincs még mozgás* Remélem ott is ilyen nyugalom van, mint itt.
//Kovácsnézőben//
*Időbe telik míg átér az épület túlsó oldalára. Gyalogosan is van, meg mágia sem segíti a mozgását, mint a félvérnek. Ráadásul ott a seb is a karján, ami bár nem okoz elviselhetetlen fájdalmat, de folyamatosan jelen van, mintegy kellemetlen jelzésként arra nézvést, hogy óvatosabban kéne viselkednie. Mikor végre megkerüli az épületet, Kriyont ott találja, lova nyergében ülve, nyakát nyújtogatva befelé. Legalább nem rontott be meggondolatlanul, és a jelek szerint onnan sem távozott senki.*
- Semmi? *teszi fel a triviális kérdés, aztán elhúzza a száját. Legszívesebben odavetné a mágusnak, hogy borítsa lángba az épületet, de eszébe jut a tündér. Előtte van az arca ahogy próbálta elkerülni a vérontást, és az is, hogy milyen kétségbeesett volt, amikor rádöbbent, hogy ez nem sikerült. Talán öregszik, de nem szívesen képzeli maga elé Riri arcát, ahogy az elevenen megsülő kovács és családja haláltusáját nézi a lángokon keresztül. Hacsak nincs valami nyavalyás föld alatti rejtekút... akkor meg úgyis mindegy, hogy leég-e a kovácsműhely, avagy sem. Bosszúsan sziszeg a fogai között. Így már alig maradt értelme a dolognak. Erre az érzésre rásegít még az is, hogy amikor a hevenyészve átkötözött sebhez nyúl és véresek lesznek az ujjai. Jobban vérzik az az átkozott seb, mint gondolta.*
- Menjünk vissza a többiekhez! *szólal meg, ha kis várakozás után sincs még mozgás* Remélem ott is ilyen nyugalom van, mint itt.
2060. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2018-12-25 00:28:06
Üzenet elküldve: 2018-12-25 00:28:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Az üllő dolga//
//Kovácsnézőben//
* Biccent Pash felé közben kezét megtörölve ruhájában, mert míg kiszedte azt a nyíldarabkát addig bizony picit összevérezte, de már minden rendben, a seb el is tűnt, csak egy heg maradt, emlékül a férfinak, hogy mit is tett a műhelyben a kovácslegényekkel.
Ha Ririn múlna most virágot menne gyűjteni, hogy legalább azt a lekaszaboltak mellkasára tegye, de az utasítás miatt nem hagyhatja el őrhelyét és figyelnie is kell, no meg hideg van már a virágokhoz, nem nyílik ilyenkor semmi. Papír sincs nála, hogy valami virágfélét hajtogasson, gyűrögessen, így csak csendben csinálja, amire utasítást kapott, s mikor Pash végez mielőtt kimenne lehajtja fejét és összekulcsolja kezét. *
- Nyugodjatok békében - * súgja. Ő emlékezni fog a kovácsinasokra, ha más nem is, egyebet sajnos nem tud tenni, így szomorú képpel ugyan, de követi Pasht ki a műhelyből, mielőtt rájuk gyújtanák az épületet. *
//Kovácsnézőben//
* Biccent Pash felé közben kezét megtörölve ruhájában, mert míg kiszedte azt a nyíldarabkát addig bizony picit összevérezte, de már minden rendben, a seb el is tűnt, csak egy heg maradt, emlékül a férfinak, hogy mit is tett a műhelyben a kovácslegényekkel.
Ha Ririn múlna most virágot menne gyűjteni, hogy legalább azt a lekaszaboltak mellkasára tegye, de az utasítás miatt nem hagyhatja el őrhelyét és figyelnie is kell, no meg hideg van már a virágokhoz, nem nyílik ilyenkor semmi. Papír sincs nála, hogy valami virágfélét hajtogasson, gyűrögessen, így csak csendben csinálja, amire utasítást kapott, s mikor Pash végez mielőtt kimenne lehajtja fejét és összekulcsolja kezét. *
- Nyugodjatok békében - * súgja. Ő emlékezni fog a kovácsinasokra, ha más nem is, egyebet sajnos nem tud tenni, így szomorú képpel ugyan, de követi Pasht ki a műhelyből, mielőtt rájuk gyújtanák az épületet. *
2059. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2018-12-22 18:03:09
Üzenet elküldve: 2018-12-22 18:03:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 685
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 685
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Vakmerő
//Az üllő dolga//
//Kovácsnézőben//
* Pash teljesen megfeledkezett arról, hogy a nyíl még az oldalában van, de az isteni gondviselés, vagy csak Riri figyelmességének hála, ez kikerül az oldalából, mielőtt a zöld ital begyógyítaná a sebet. Ezért a fiú igencsak hálás, nem csak a lánynak, de a sorsnak, vagy szerencsének, nevezzük bárminek. *
- Köszönöm. * Intézi a szavait a lányhoz, majd nekilát a talált tárgyak kihordásának, és a szekérre pakolásának. Ezzel elég sokáig elvannak, de a fiút nem zavarja, mert inkább alapos akar lenni, mint gyors. Persze az egész közben igyekszik a fizika korlátjain belül mindig fél szemmel az ajtót figyelni, nehogy visszajöjjenek. Amint végzett viszont nem marad bent tovább, kitessékeli a tündért is maga előtt, hogy a szekérnél várjanak. Nem szeretne bent égni a műhelyben. *
- Na és mondd csak... hogy kerültél a thargokhoz? * Kérdezi a lányt, aki eddig igencsak egyedi hozzáállásával nem tűnt vérbeli harcosnak, és kicsit furcsa is a fiúnak, aki eddig főleg ilyenekkel találkozott a Vashegyen. Körbe is pillant néha, mert nem szeretné, hogy hirtelen rajtuk üssön egy csőcselék, a szekéren pedig úgy helyezkedik, hogy a periférikus látásában mindig benne legyenek a kimentett dolgok. Nem túl sok, nem is hiszi, hogy túl értékesek, de büszke rá, hogy az első kalandján nem üres kézzel távoznak, és ezt biztosítani szeretné. *
Megivott egy varázsitalt, ami azonnal begyógyítja az első, második, harmadik és negyedik fokozatú sebesüléseket, továbbá a hétfokú skálán eggyel növeli az állóképességet a következő két körre.
//Kovácsnézőben//
* Pash teljesen megfeledkezett arról, hogy a nyíl még az oldalában van, de az isteni gondviselés, vagy csak Riri figyelmességének hála, ez kikerül az oldalából, mielőtt a zöld ital begyógyítaná a sebet. Ezért a fiú igencsak hálás, nem csak a lánynak, de a sorsnak, vagy szerencsének, nevezzük bárminek. *
- Köszönöm. * Intézi a szavait a lányhoz, majd nekilát a talált tárgyak kihordásának, és a szekérre pakolásának. Ezzel elég sokáig elvannak, de a fiút nem zavarja, mert inkább alapos akar lenni, mint gyors. Persze az egész közben igyekszik a fizika korlátjain belül mindig fél szemmel az ajtót figyelni, nehogy visszajöjjenek. Amint végzett viszont nem marad bent tovább, kitessékeli a tündért is maga előtt, hogy a szekérnél várjanak. Nem szeretne bent égni a műhelyben. *
- Na és mondd csak... hogy kerültél a thargokhoz? * Kérdezi a lányt, aki eddig igencsak egyedi hozzáállásával nem tűnt vérbeli harcosnak, és kicsit furcsa is a fiúnak, aki eddig főleg ilyenekkel találkozott a Vashegyen. Körbe is pillant néha, mert nem szeretné, hogy hirtelen rajtuk üssön egy csőcselék, a szekéren pedig úgy helyezkedik, hogy a periférikus látásában mindig benne legyenek a kimentett dolgok. Nem túl sok, nem is hiszi, hogy túl értékesek, de büszke rá, hogy az első kalandján nem üres kézzel távoznak, és ezt biztosítani szeretné. *
Megivott egy varázsitalt, ami azonnal begyógyítja az első, második, harmadik és negyedik fokozatú sebesüléseket, továbbá a hétfokú skálán eggyel növeli az állóképességet a következő két körre.
2058. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2018-12-22 12:34:15
Üzenet elküldve: 2018-12-22 12:34:15
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Az üllő dolga//
//Kovácsnézőben//
*A kovácsműhely ezen részére, ahol a kis társaság áll, csend telepszik. Csak a por szitál a levegőben, fűrészpor serceg a mozduló talpak alatt, ahogy a thargok megmozdulnak.
Pashthra elkezdi átkutatni a halott kovácssegédek ruházatát, de sok mindent nem talál náluk. Bár kérdés, aki a legnagyobb harcosok egyike akar lenni egy nap, hullarablásra adja-e a fejét?
A segédeknél nincs arany, bőrkötényük zsebeiben csak pár szeg, csavar és egy-két kisebb kovácsszerszám található.
Aztán pedig a tündér lány utasítása után a tharg harcos nekikezdi átkutatni - haramiamunka - a műhely eladóterét. Jóllehet, most nincsenek a falakon fegyverek, az állványok és fali tartók üresen állnak, talán nem akarta a kovács, hogy ha betörne a nép, egyszerűen leakasszák csak a fegyvereket a falról. Amúgy is telepakoltak mindent ládákkal, hordókkal, nem nagyon lehetne hozzájuk férni a falaknál. Így Pash csak három kardot (az egyiknek még nincs kész a markolata) és négy tőrt talál. Mind szép, minőségi darab és megleli a kovácssegéd által készített alkarvédőt a pult alatt, valószínűleg lesodorhatta, amikor átugrott felette. A szegecselt vért ezüstveretei egy kitárt szárnyú madarat ábrázolnak, de az utolsó két szegecs hiányzik.
A kutatás jó időbe telik, hisz bent elég nagy a rendetlenség.
Az ital kérdése viszont Carsaadin múlik, aki nem rest készleteiből áldozni erre. Az eltávolított nyíl után hozzávágja a varázsos italt, így Pash sebe ujjnyi hosszú heget hagyva begyógyul és nem zavarja többé a férfit a pakolásban és a műhely kifosztásában. A tündér aztán az utasításoknak megfelelően odakint figyeli hol a szekeret, hol az ajtót.*
*Laor a nyíl eltávolítása után kissé megszédül, de legyűri a fájdalmat és egy rongyot teker a karsebére. Az eltávolítás után bőven folyik vér a sebből és a rongy sem a legmegfelelőbb ellátása egy ilyen komolynak tűnő sebnek, de Laor miután kiosztja parancsait, megindul kifelé a korábban elszáguldó Kriyon után. A karja még mindig sajog, bár már a nyíl nincs benne, a seb fájdalma folyamatosan pumpálja a kínt idegein keresztül.
Kiérve a falhoz már lóháton leskelődve találja a félvért. Kriyon nem ügyetlen, gyorsan feltornázza magát a széles kőkerítésre, majd megismétli a korábban is alkalmazott varázslatot és falat emel a kisebb ajtó elé. A fal most is, mint korábban, ott emelkedik fel, ahol tervezte, csak most tökéletesen látja a kívánt helyszínt. A felépülő fal most is feldönt pár ládát, rakást, viaszvászonnal fedett dolgokat, így láthatóvá válik egy rakás fa, némi szén és nyers acél a ládákban.
A falról elég jó rálátása nyílik mindenre, de sem az udvaron, sem az ajtóban, sem az erdőszélen nincs mozgás, csak a fal külső oldalán, ahol megjelenik Laor, akinek a karsebéből szivárgó vér lassan átitatja a sebre tekert rongyot.*
//Kovácsnézőben//
*A kovácsműhely ezen részére, ahol a kis társaság áll, csend telepszik. Csak a por szitál a levegőben, fűrészpor serceg a mozduló talpak alatt, ahogy a thargok megmozdulnak.
Pashthra elkezdi átkutatni a halott kovácssegédek ruházatát, de sok mindent nem talál náluk. Bár kérdés, aki a legnagyobb harcosok egyike akar lenni egy nap, hullarablásra adja-e a fejét?
A segédeknél nincs arany, bőrkötényük zsebeiben csak pár szeg, csavar és egy-két kisebb kovácsszerszám található.
Aztán pedig a tündér lány utasítása után a tharg harcos nekikezdi átkutatni - haramiamunka - a műhely eladóterét. Jóllehet, most nincsenek a falakon fegyverek, az állványok és fali tartók üresen állnak, talán nem akarta a kovács, hogy ha betörne a nép, egyszerűen leakasszák csak a fegyvereket a falról. Amúgy is telepakoltak mindent ládákkal, hordókkal, nem nagyon lehetne hozzájuk férni a falaknál. Így Pash csak három kardot (az egyiknek még nincs kész a markolata) és négy tőrt talál. Mind szép, minőségi darab és megleli a kovácssegéd által készített alkarvédőt a pult alatt, valószínűleg lesodorhatta, amikor átugrott felette. A szegecselt vért ezüstveretei egy kitárt szárnyú madarat ábrázolnak, de az utolsó két szegecs hiányzik.
A kutatás jó időbe telik, hisz bent elég nagy a rendetlenség.
Az ital kérdése viszont Carsaadin múlik, aki nem rest készleteiből áldozni erre. Az eltávolított nyíl után hozzávágja a varázsos italt, így Pash sebe ujjnyi hosszú heget hagyva begyógyul és nem zavarja többé a férfit a pakolásban és a műhely kifosztásában. A tündér aztán az utasításoknak megfelelően odakint figyeli hol a szekeret, hol az ajtót.*
*Laor a nyíl eltávolítása után kissé megszédül, de legyűri a fájdalmat és egy rongyot teker a karsebére. Az eltávolítás után bőven folyik vér a sebből és a rongy sem a legmegfelelőbb ellátása egy ilyen komolynak tűnő sebnek, de Laor miután kiosztja parancsait, megindul kifelé a korábban elszáguldó Kriyon után. A karja még mindig sajog, bár már a nyíl nincs benne, a seb fájdalma folyamatosan pumpálja a kínt idegein keresztül.
Kiérve a falhoz már lóháton leskelődve találja a félvért. Kriyon nem ügyetlen, gyorsan feltornázza magát a széles kőkerítésre, majd megismétli a korábban is alkalmazott varázslatot és falat emel a kisebb ajtó elé. A fal most is, mint korábban, ott emelkedik fel, ahol tervezte, csak most tökéletesen látja a kívánt helyszínt. A felépülő fal most is feldönt pár ládát, rakást, viaszvászonnal fedett dolgokat, így láthatóvá válik egy rakás fa, némi szén és nyers acél a ládákban.
A falról elég jó rálátása nyílik mindenre, de sem az udvaron, sem az ajtóban, sem az erdőszélen nincs mozgás, csak a fal külső oldalán, ahol megjelenik Laor, akinek a karsebéből szivárgó vér lassan átitatja a sebre tekert rongyot.*
2057. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2018-12-19 22:22:48
Üzenet elküldve: 2018-12-19 22:22:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Az üllő dolga//
//Kovácsnézőben//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Lovával közben átér a túloldalra, a kerítés felett kukkol át. Számos helyen el lehet bújni, de azért akad elég gyúlékony dolog is. És egy tűzmágusnak ez kész főnyeremény.*
~ Szívás lenne most kovával vacakolni. ~ *előbb azonban a biztonság a fontos. Körbenéz, hogy nincs-e veszély, majd felmászik a kerítésre, ami szerencsére jó vaskos, így nem kell rajta bénáznia, majd toppant egyet, ha és amennyiben addig nem történt semmi érdekes.*
*Most alaposabban becélozza a kérdéses területet. A falat így a kisebb ajtó elé varázsolja, amit a lakórészek ajtajának vél. Úgy próbálja csinálni, hogy a varázsfal és ajtó-fal között négy tenyérnyi rés legyen - így aki megpróbál majd arrafelé menekülni, kísérelje meg az átpréselődést, de az ne menjen neki könnyen. Miután ez megvan, leguggol a falon és megpróbálja felmérni, hogy mit tudna legkönnyebben meggyújtani. Mint wegtoreni, nem tudja kizárni, hogy van valami soha senki által nem látott titkos alagút, ezért van egy másodlagos terve is, egyelőre azonban sasol kicsit. Meglátja, mit lát meg.*
- Faszomat már. *motyogja, és némi erőfeszítéssel megállja, hogy rágyújtson. Tekintete az épületet és a belső udvart lesi, időnként viszont az erdő felé is megereszt egy-egy ellenőrző pillantást - elég beszari ugyanis.*
A varázsló dobbant egyet lábával, melynek hatására az általa kijelölt helyen egy két méter széles és magas, vékony fal keletkezik, ami az ottani talajból épül föl. A fal maradandó, de nem tartja össze mágikus erő.
//Kovácsnézőben//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Lovával közben átér a túloldalra, a kerítés felett kukkol át. Számos helyen el lehet bújni, de azért akad elég gyúlékony dolog is. És egy tűzmágusnak ez kész főnyeremény.*
~ Szívás lenne most kovával vacakolni. ~ *előbb azonban a biztonság a fontos. Körbenéz, hogy nincs-e veszély, majd felmászik a kerítésre, ami szerencsére jó vaskos, így nem kell rajta bénáznia, majd toppant egyet, ha és amennyiben addig nem történt semmi érdekes.*
*Most alaposabban becélozza a kérdéses területet. A falat így a kisebb ajtó elé varázsolja, amit a lakórészek ajtajának vél. Úgy próbálja csinálni, hogy a varázsfal és ajtó-fal között négy tenyérnyi rés legyen - így aki megpróbál majd arrafelé menekülni, kísérelje meg az átpréselődést, de az ne menjen neki könnyen. Miután ez megvan, leguggol a falon és megpróbálja felmérni, hogy mit tudna legkönnyebben meggyújtani. Mint wegtoreni, nem tudja kizárni, hogy van valami soha senki által nem látott titkos alagút, ezért van egy másodlagos terve is, egyelőre azonban sasol kicsit. Meglátja, mit lát meg.*
- Faszomat már. *motyogja, és némi erőfeszítéssel megállja, hogy rágyújtson. Tekintete az épületet és a belső udvart lesi, időnként viszont az erdő felé is megereszt egy-egy ellenőrző pillantást - elég beszari ugyanis.*
A varázsló dobbant egyet lábával, melynek hatására az általa kijelölt helyen egy két méter széles és magas, vékony fal keletkezik, ami az ottani talajból épül föl. A fal maradandó, de nem tartja össze mágikus erő.
2056. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2018-12-19 19:19:07
Üzenet elküldve: 2018-12-19 19:19:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Az üllő dolga//
//Kovácsnézőben//
*A segéd még mondani akar valamit, de nem érteni a hörgésbe fúló szavakat. Nem úgy fest mintha az életéért könyörögne, valószínűleg rájött már, hogy így is, úgy is meghal. Valószínűbb, hogy átkokat akart szórni. Akkor meg mindegy, hogy mit akart. Oldalt pillant, mostanra Pash is végzett ellenfelével. A fiúval ellentétben valami sajnálatot érez, elsősorban azért, mert értékes tudás veszett oda most a két kováccsal. De ha a Vashegyet nem akarták szolgálni, ne akarjanak hasznára lenni Artheniornak sem. Most már időt szentelhet annak a nyavalyás nyílvesszőnek is. Rámarkol a szárára, összeszorítja a fogait, és megmozdítja. Végigfut rajta a fájdalom, de a nyíl megmozdul. Úgy tűnik, hogy ki lehet húzni. Vesz egy nagy levegőt, és kirántja. Az eddigi fájdalom eltörpülni látszik amellett amit most érez. Kis színes karikák táncolnak a szeme előtt, és egy kicsit le is kell támaszkodnia. Nekilát valami nagyjából tiszta rongyot keresni, esetleg találhat ilyesmit a műhely üzletében. Közben a társaságnak az övétől ellentétes ötlete támad, és mielőtt sokat tehetne, Kriyon már viharzik is kifelé természetfeletti sebességével. Ha sikerül valami vászondarabra lelnie, kis ügyetlenkedés árán a karjára tekeri, és fogaival rásegítve húzza meg rajta a csomót. A fiúra pillant. Úgy dönt, hogy bőven ráérnek azt tisztázni, hogy kinek a szava döntő itt, most egyszerűen nem engedheti meg, hogy meddő vitával töltsék az időt. Közben Riri Pashoz vág egy kis üvegcsét.*
- Akár oda is adhattad volna neki. *mosolyodik el* Ha megissza, úgy is hatásos, nem?
*Az hallatszik a hangján, hogy nem neheztelően mondja, amúgy sem akarja piszkálni a tündért. Valószínűleg elég megrázkódtatás neki az is, hogy nem úgy alakultak a dolgok, ahogy ő szerette volna. És ezt meg is tudja érteni. A tündérek általában békés lények.*
- Rendben. *veti oda a fiúnak* Vigyázzatok, nehogy meglepjenek titeket! Várjatok a kordénál, ha valami van, üvölts! Szedjétek össze aminek hasznát látjátok, de ne időzzetek sokáig! Alighanem felgyújtjuk ezt a kócerájt. És ha Ririnek bármi baja esik, kifordítalak.
*Szinte barátságosan mondja, aztán elindul, lpteit szaporázva, Kriyon után. Közben újra kardot húz. Kérhetett volna ő is egy zöld italt az alkimistától, de nem tudja, hogy mekkora a készlet. Úgy gondolja, hogy a különc Szilánkkal megtámogatva szorult helyzetből is ki tudja vágni magát. Akár úgy is, hogy sérült karjára alig számíthat. Kisvártatva be is éri a mágust, aki lóháton vár rá.*
- Van valami? *áll meg mellette, hiszen a félvér lóhátról jobban belátja az épületet, aztán megrázza a fejét* Fel tudod gyújtani kintről is?
//Kovácsnézőben//
*A segéd még mondani akar valamit, de nem érteni a hörgésbe fúló szavakat. Nem úgy fest mintha az életéért könyörögne, valószínűleg rájött már, hogy így is, úgy is meghal. Valószínűbb, hogy átkokat akart szórni. Akkor meg mindegy, hogy mit akart. Oldalt pillant, mostanra Pash is végzett ellenfelével. A fiúval ellentétben valami sajnálatot érez, elsősorban azért, mert értékes tudás veszett oda most a két kováccsal. De ha a Vashegyet nem akarták szolgálni, ne akarjanak hasznára lenni Artheniornak sem. Most már időt szentelhet annak a nyavalyás nyílvesszőnek is. Rámarkol a szárára, összeszorítja a fogait, és megmozdítja. Végigfut rajta a fájdalom, de a nyíl megmozdul. Úgy tűnik, hogy ki lehet húzni. Vesz egy nagy levegőt, és kirántja. Az eddigi fájdalom eltörpülni látszik amellett amit most érez. Kis színes karikák táncolnak a szeme előtt, és egy kicsit le is kell támaszkodnia. Nekilát valami nagyjából tiszta rongyot keresni, esetleg találhat ilyesmit a műhely üzletében. Közben a társaságnak az övétől ellentétes ötlete támad, és mielőtt sokat tehetne, Kriyon már viharzik is kifelé természetfeletti sebességével. Ha sikerül valami vászondarabra lelnie, kis ügyetlenkedés árán a karjára tekeri, és fogaival rásegítve húzza meg rajta a csomót. A fiúra pillant. Úgy dönt, hogy bőven ráérnek azt tisztázni, hogy kinek a szava döntő itt, most egyszerűen nem engedheti meg, hogy meddő vitával töltsék az időt. Közben Riri Pashoz vág egy kis üvegcsét.*
- Akár oda is adhattad volna neki. *mosolyodik el* Ha megissza, úgy is hatásos, nem?
*Az hallatszik a hangján, hogy nem neheztelően mondja, amúgy sem akarja piszkálni a tündért. Valószínűleg elég megrázkódtatás neki az is, hogy nem úgy alakultak a dolgok, ahogy ő szerette volna. És ezt meg is tudja érteni. A tündérek általában békés lények.*
- Rendben. *veti oda a fiúnak* Vigyázzatok, nehogy meglepjenek titeket! Várjatok a kordénál, ha valami van, üvölts! Szedjétek össze aminek hasznát látjátok, de ne időzzetek sokáig! Alighanem felgyújtjuk ezt a kócerájt. És ha Ririnek bármi baja esik, kifordítalak.
*Szinte barátságosan mondja, aztán elindul, lpteit szaporázva, Kriyon után. Közben újra kardot húz. Kérhetett volna ő is egy zöld italt az alkimistától, de nem tudja, hogy mekkora a készlet. Úgy gondolja, hogy a különc Szilánkkal megtámogatva szorult helyzetből is ki tudja vágni magát. Akár úgy is, hogy sérült karjára alig számíthat. Kisvártatva be is éri a mágust, aki lóháton vár rá.*
- Van valami? *áll meg mellette, hiszen a félvér lóhátról jobban belátja az épületet, aztán megrázza a fejét* Fel tudod gyújtani kintről is?
2055. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2018-12-18 21:37:03
Üzenet elküldve: 2018-12-18 21:37:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Az üllő dolga//
//Kovácsnézőben//
* Először Laor ad utasításokat, ám utána már Pash, s úgy tűnik a másodikra kell hallgatnia, mert Kriyon már bent sincs, fürgén kifutott a lovához, így kettesben maradnak a fiúval, aki máris egy kérelemmel fordul hozzá. *
- Persze azonnal adok - * bólint és már nyúl is az övén logó üvegcsékhez, hogy kikeresse majdPashthra Shungo'rolhoz vág 1 Sötétzöld varázsitalt, ha bár belejött a dobálózásba.
. *
- Remélem elég, ha még mindig fáj szólj rendben? - * kérdez rá, miközben elfoglalja helyét, hogy nézhesse hol a szekeret, hol az ajtót, de a fiúra inkább nem tekint, mert így is bántja a lelkiismeretét, hogy mások cuccai között kutakodik, ám annak örül, hogy legalább őt nem kérte meg, hogy ebben segédkezzen, mert arra már igazán képtelen volna. *
//Kovácsnézőben//
* Először Laor ad utasításokat, ám utána már Pash, s úgy tűnik a másodikra kell hallgatnia, mert Kriyon már bent sincs, fürgén kifutott a lovához, így kettesben maradnak a fiúval, aki máris egy kérelemmel fordul hozzá. *
- Persze azonnal adok - * bólint és már nyúl is az övén logó üvegcsékhez, hogy kikeresse majdPashthra Shungo'rolhoz vág 1 Sötétzöld varázsitalt, ha bár belejött a dobálózásba.
. *- Remélem elég, ha még mindig fáj szólj rendben? - * kérdez rá, miközben elfoglalja helyét, hogy nézhesse hol a szekeret, hol az ajtót, de a fiúra inkább nem tekint, mert így is bántja a lelkiismeretét, hogy mások cuccai között kutakodik, ám annak örül, hogy legalább őt nem kérte meg, hogy ebben segédkezzen, mert arra már igazán képtelen volna. *
2054. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2018-12-17 19:29:49
Üzenet elküldve: 2018-12-17 19:29:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 685
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 685
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Vakmerő
//Az üllő dolga//
//Kovácsnézőben//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
* A fiút nem hatja meg a lábainál tanúsított talán hősiesnek szánt, de amúgy teljesen hasztalan halál. Kriyon elindult a szavaira, úgyhogy Laorra egykedvűen pillant oda. *
- A mágus már fut hátra. Szerintem a legjobb, ha te követed, mi a tündérrel pedig elintézzük, hogy erre senki ne menekülhessen. Közben ha találunk bármi hasznosat, azt visszük. Mit szólsz? * Kérdezi a férfitól, és ha annak nincs ellenére, akkor neki is lát a dolognak. Először a kovácsinas ruháját nézi át, hogy mit talál nála, tökön szúrná magát, ha itt lenne a kulcs az ajtóhoz, és meg se nézik. Utána a másikat is átkutatja, ha bármi értékeset, vagy hasznosat talál, azt elteszi. Ezután a belépésükkor készített páncélt veszi szemre, majd a pult alatt is körülnéz. *
- Segíts kérlek! * Utasítja a tündért, mert ahogy az adrenalin csökken, úgy az oldala is egyre jobban fáj. * Eltalált az a szar. Nem durva, de baromira fáj. Ha van felesleges italod, megköszönném. Utána állj úgy, hogy lásd a szekerünket, és az ajtót is. Ha bent vagyok, akkor a szekeret, ha kint, akkor az ajtót figyeld. Nem akarom, hogy ellopják amit szereztünk, de azt se, hogy az orrunk előtt lógjanak meg.
* Néz kissé utasító, de valamennyire kérdő tekintettel a lányra, majd akár kap italt, akár nem, folytatja a pakolást. Miközben Carsaadi figyelheti az ajtót és a szekeret, addig ő szépen hurcolja ki a fegyvereket, és mindent amit talál, és úgy ítéli meg, hogy hasznos lehet, a szekerükre. Az alapanyagokat hagyja utoljára, abból talán van annyi a vashegyen is, mint a szemét. Inkább a késztermékek, vagy félig kész termékek érdeklik elsősorban. *
//Kovácsnézőben//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
* A fiút nem hatja meg a lábainál tanúsított talán hősiesnek szánt, de amúgy teljesen hasztalan halál. Kriyon elindult a szavaira, úgyhogy Laorra egykedvűen pillant oda. *
- A mágus már fut hátra. Szerintem a legjobb, ha te követed, mi a tündérrel pedig elintézzük, hogy erre senki ne menekülhessen. Közben ha találunk bármi hasznosat, azt visszük. Mit szólsz? * Kérdezi a férfitól, és ha annak nincs ellenére, akkor neki is lát a dolognak. Először a kovácsinas ruháját nézi át, hogy mit talál nála, tökön szúrná magát, ha itt lenne a kulcs az ajtóhoz, és meg se nézik. Utána a másikat is átkutatja, ha bármi értékeset, vagy hasznosat talál, azt elteszi. Ezután a belépésükkor készített páncélt veszi szemre, majd a pult alatt is körülnéz. *
- Segíts kérlek! * Utasítja a tündért, mert ahogy az adrenalin csökken, úgy az oldala is egyre jobban fáj. * Eltalált az a szar. Nem durva, de baromira fáj. Ha van felesleges italod, megköszönném. Utána állj úgy, hogy lásd a szekerünket, és az ajtót is. Ha bent vagyok, akkor a szekeret, ha kint, akkor az ajtót figyeld. Nem akarom, hogy ellopják amit szereztünk, de azt se, hogy az orrunk előtt lógjanak meg.
* Néz kissé utasító, de valamennyire kérdő tekintettel a lányra, majd akár kap italt, akár nem, folytatja a pakolást. Miközben Carsaadi figyelheti az ajtót és a szekeret, addig ő szépen hurcolja ki a fegyvereket, és mindent amit talál, és úgy ítéli meg, hogy hasznos lehet, a szekerükre. Az alapanyagokat hagyja utoljára, abból talán van annyi a vashegyen is, mint a szemét. Inkább a késztermékek, vagy félig kész termékek érdeklik elsősorban. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2054-2073