//Arany a sárban//
//A fogadóban//
*Jenari átlép haldokló ellenfelén és a törpét veszi célba. Szerencséjére - vagy épp szerencsétlenségére - az aprónép épp azzal van elfoglalva, hogy az imént besült számszeríjjal célozzon. A szeméhez emeli a távolsági fegyvert, s útjára is engedi az ideget. A nyíl átsüvít a fogadótéren, hogy aztán Ettvallder és ellenfele között álljon bele a falba.
Jenari kihasználhatja a kínálkozó lehetőséget, hogy kezei közé kaparintsa a a törpe ruháját. Az apró férfi ijedtében még a számszeríjat is kiejti keze ügyéből, hogy aztán megadóan emelje fel munkától érdes tenyereit. Roppant ijedt ábrázattal méricskéli a lányt, ám még inkább kerekre tágulnak szemei, ahogy megpillantja, mi tart feléjük Jenari háta mögött.
Az imént a romok közül kikászálódott óriás akár a bika, úgy ront a figyelmetlen Jenari felé. Elbődülve ökleli fel mindkettejüket maga elé tartott kezeivel. A törpe hangos reccsenés kíséretében röppen neki a falnak, s nem is mozdul többé. Jenari egészen a sikoltozó csapos pultjáig száll, s nagyot nyekken, ahogy földet ér előtte. Nem sok lehetősége van ocsúdásra, mert ahogy kinyitja szemeit, az óriás már felette térdel. Jókora ökleit vicsorogva emeli a magasba, feltehetően azzal a szándékkal, hogy bosszúvágyát kitöltve alaposan kikloffolja a leányt.
Frogg egészen a lépcsőig hátrál a látottakra, hogy aztán az első lépcsőfokon átesve hátsójára huppanjon. Nem fárasztja magát azzal, hogy felkecmeregjen. Egyik kezével a korlátba kapaszkodik, onnan mereszti szemeit az óriásra és Jenaria.
Ettvallder eközben rohamra indul, s noha lándzsával felszerelt ellenfele gyorsabb, a szúrást elvéti. A félvérek van lehetősége közelebb férkőzni és döfni a karddal; a mellkasán éri ellenfelét, aki erre fájdalmasan felkiált. A sérülés nem halálos, legalábbis nem rögtön. A lándzsás férfi hátrébb lép kettőt, miközben a lándzsa nyelébe támaszkodik. Szabad kezével a sebhez nyúl; ujjai között vér dől. Légzése furcsán nehézkes, hörögve veszi a levegőt. Ettvalldert fürkészi.*
-HALÁL! *Végül üvöltve-vicsorogva indul rohamra, hátha el tudja vinni magával a félvért a túlvilágra, mielőtt kileheli lelkét.
Larderer ellenfele gyorsabbnak bizonyul; mivel a szőkeséget senki sem figyelmeztette a veszélyre, meglepi a földön térdelő férfi húzása. Sebesült ellenfele a szőke emberlány felé hajítja a tőrt, csinos kis vágást ejtve a nő vállán. Larderer felnyög, de a válasz nem marad el; rövidesen felvágott torokkal rogy össze a kardos férfi.
A szőkeség felméri az alaposan feldúlt, vértócsákkal immáron gazdagon ellátott helyiség viszonyait, majd kivont karddal végül sietve a robaj felé veszi az irányt, amerre Jenari eltűnt.
Ellenfeleik száma alaposan megcsappant, noha ez talán Froggnak még nem tűnik fel rögtön. A sebesült lándzsás maradt csupán talpon, ki Ettvallderrel küzd, na meg az épp Jenari fölé tornyosuló, mindenkire veszélyes óriás.*
//Az utcán//
*Dongnor szemmel láthatóan habozik, ezt pedig Virion egy sajátosan elégedetlen arckifejezéssel honorálja. A távcsövében sem láthat többet, mint eddig, hiszen az nem élőlények megfigyelésére ihlették; erre hamar rájöhet használója is, hisz nem lát rajta az ég világon senkit, még a jókora orkot sem. Végül csak alakot ölt valamiféle terv. A szekér közben megtelik zsákokkal, ám az ork és a fegyveres őr figyelme most a közeledő alakokra szegeződik. Merthogy Virion nem habozott feléjük indulni Dongnor szavaira. Amennyiben a tündér használja a követ vagy hátul marad, úgy egyelőre észrevétlen a szekér körül ácsorgók körében. A követ használva hamar megfigyelheti, hogy teste nem teljesen áttetsző; a közelbe érve könnyedén felfedezhetik.
Krossniak a földre engedi a karján ülő orkleányt, hogy összeráncolt homlokkal szemlézze a közeledőket.*
-Mit akartok?! Eredjetek, amerre kedvetek tartja, a városőr férgek már bejutottak Sárvárba! *Ordítja feléjük. Alighanem instrukcióra váró kardforgatóknak véli a két férfit. Talán úgy is festenek első ránézésre.
Szavaira a körében tartózkodók is feszengeni kezdenek; a fegyvertelen teherhordó el is inal. Krossniakot szemmel láthatóan nem feszélyezi a dolog. Neki elég, hogy a szekéren a vagyona.*
-Indulnunk kell, uram! *Látszik, az öreg kocsison borzongás fut végig a messziről jövő fémes csatazajt hallva. A fegyveres őr már annál gyanúsabban méregeti Dongnorékat; alighanem jobban ismerős harcosaik körében, mint Krossniak. Keze kardja markolatán, de ennél többet nem tesz.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.12.17 22:27:53