//Az ork vágyak álomnyilasa//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Amilyen veszettül ellenáll, az őrök csak úgy tehetik nyakába a hurkot, ha előtte gyomron vágják. Míg levegő után kapkod, Cagon előadja a magáét, a parancsnok meg szarik rá magasról. Wruztónak nincs ideje kijátszani az utolsó lapját. Kirúgják alóla a sámlit, megszorul a nyakán a kötél, és a világ lassan elsötétül a szeme előtt.*
- Eljövök érted, Nariuss Gorkraff…
*Ez az utolsó, amit ki tud csikorogni magából. A parancsnok valószínűleg nem hallja, de a bitónál állók biztosan.
A következő pillanatban kis híján beszakad a dobhártyája a semmiből jött pukkanástól. Fekete űrben zuhan, immár kötél nélkül. Sárga szemei riadtan keresnek valami támpontot, ami elárulná, mi a lihanechi kurtarosseb történik. Állkapcája hol összeszorul, hol görcsösen kinyílik. Vadul, rettegő állat módjára hörög. Nincs se fent, se lent, csak a feneketlen üresség, perceken át. Hirtelen földet ér.*
- Geci…
*Mindene fáj a kemény landolástól. Nem is bír egyből megmozdulni, csak fekszik, mint egy kilapított bogár. Orrába szivárog a dögszag.*
- Geci…
*Négykézlábra kecmereg valahogy. Sűrű köd mindenütt. Kicsavarodott sziklák sziluettjei. A durva fű közt vörös nedvet izzad magából a talaj.*
~Szopattok, bazmeg…~
*Minden jel arra utal, hogy a Vérkertben van. Valami moccan a ködben. Wruzto úgy ugrik talpra, mint akit kígyó mart meg, jobbja a kése helyéhez kap. Aztán a fehércsuklyás alak kiröhögi. De legalább megmondja, kiféle.
Az orknak haloványan rémlik ez a név. A Pirtianesi Hittanban lehet, nem is szerepelt, de az egy vékony kis füzetecske volt Wruzto tanulóidejében. Talán valamelyik jelentésben olvasott a félistenről.
Akárhogyan is, nincs oka kételkedni, hogy a feljebbvalójával áll szemben, aki belátása szerint használhatja. "Pihenj"-be vágja magát, és megpróbálja összeszedni a gondolatait.*
- Vissza akarom szerezni az artheniori templomot Sa'Terethnek. Föl akarom ajánlani a Népek Tanácsának, hogy észrevétlenül bejuttatom a katonáikat a Vámházba, ahol leszámolhatnak a Patkányokkal. Ezzel övék lesz a Kikötő. Cserébe kérném a templomot, meg hogy Eeyr vallását helyezzék törvényen kívül.
*Letörli a habot a szája széléről. Némi pia jól jönne.*
- Kell pár dolog, mielőtt a Tanács elé állhatnék. Föl kell térképzenem a Csatornát, mer' azon át juttatnám be a támadókat. Mágiát kell tanulnom, hogy túl is éljem, meg hogy picsán tudjam rúgni, aki a terv útjába áll. Az arthenioriakkal meg kell értetnem, hogy a Halál Legyőzője nem hogy nem gonosz, de az egyetlen értelmes választás. A vallástalanság járhatatlan út, a többi isten meg hazudik, és csak hízik a halandók vérén anélkül, hogy bármit adna érte.
*Megnyalja az ajkát. Egy darab tapló a nyelve.*
- Ha a népben van támogatás, a Tanácsra is könnyebb lesz hatni. Ha a Tanács nem segít, túszul ejtem őket a gecibe.
*Megköszörüli a torkát.*
- Erre az egészre egyedül vagyok. Az isten eszközei eltűntek vagy megbízhatatlanok. A Fekete Nővér ül a vackán és baszik mindenre. Sa'Tereth Első Kardja faszom tudja hol van, de nem hallom, hogy bármit előre mozdítana. Találtam egy gnómot, egy boszorkányt, mindkettő fölszívódott idő előtt. Egy feltámadottat magam nyírtam ki, mer' csak áldozatnak volt jó. Más hívőkről nem tudok. Keresem őket, de igazából csak alkalmi szövetségeseim vannak, akik vagy kitartanak, vagy nem…
*Bár mindent elkövet, hogy tárgyilagos hangot üssön meg, nem tudja teljesen palástolni a keserűségét. Nem annyira az zavarja, hogy egyedül kell dolgoznia. Sokkal inkább az arthenioriak bicskanyitogató anyagiassága, önzése és léhasága, amivel éjszakáról éjszakára küszködnie kell.*
A hozzászólás írója (Wruzto Molzichygk) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.04.08 12:33:38