//Sötét erők meg egy szívesség//
//A hozzászólás 16+ jelentet tartalmaz!//
*Gorden szellemének a sorsa megpecsételődik, ahogyan a fénykard a testébe hatol, és az eggyé válik a semmivel. Tisztán, gyorsan, pontosan indult a szúrás, és be is végezte a feladatát. Akárhogy is alakul a harc, fájó pillanat lesz ez Sa'Tereth számára. A főnix női tagja megfogadja a lovag szavait, és becsatlakozik a Khunezk elleni harcba, és a lovag egyedül marad a sötételf kolosszussal. A pánikba eső ellenfél egészen más, mint az, aki a tudatánál van, sokkal nehezebb, sokkal fájdalmasabb.*
~Kétségbeesés ült az arcára! Sistergős Mennykő!~
*Így nem olyan egyszerű végezni vele, mint bárki mással, aki egyértelműen az ellen oldalon áll.*
~Ez így nem jó, nagyon nem!~
*A lovag hezitál, hiszen lelke komoly dilemmát vív, hogy öljön-e, vagy sem.*
~Elméje fertőzött, a lelke sötét! Tudod, hogy meg kell tenned, Ryrin! Nem lehetsz ennyire töketlen idióta!~
*Vesz egy mély levegőt, és miközben tudatában van annak, hogy hosszú napokon, heteken át fogja gyötörni a lelkiismeret, előre szúr. Egyértelmű célpontja az ellenség torka, a légcsöve. Ahogy a penge behatol, a kicsapódó vér ráfröccsen a férfi arcára, s íves csíkot húz a mellkasára is. Az újdonsült páncél először lát vérmocskot, egyszersmind megbélyegezve azt. A kard mozgatója gyilkolt, noha azért, hogy később ne támadhasson fel az ellenfele, s hogy ne okozza a bukásukat, de attól még ez tény.*
~Bocsáss meg, Hetedik! Talán lett volna másik út!~ˇ
*Talán egy könnycsepp is végiggördül az arcán, ám a harc heve miatt nem tud túlzottan elmerülni a lelkiismeret-furdalásban. Időnként ölnie kell, hogy más élhessen. Ezt már lassan megszokja, eggyé válik a lovagi jellemével.*
~Ez a te hibád Sa'Thereth! Megfizetsz, te nyomorult!~
*Szorul ökölbe a pajzsot tartó keze, majd a félistenek felé fordul. A kezében van Eyre fényfegyvere, és elfogyott az összes ellenfele. Ostoba lenne, ha nem használná ki ezt az erőt, s nem fordítaná a harcot azelőtt a javukra, mielőtt az emlegetett Lilith meg nem jelenik. Az vélhetően nem lenne túl jó a Hetedik követői számára.*
~Eyre, te vagy az igaz isten! Szolgállak, míg csak vér folyik az ereimben! Ne hagyd, kérlek, hogy oda jussak, ahová Letrion! Inkább ölj meg, mint hogy a gonosz szolgálatába álljak! Megbocsátok, megengedem, csak tőled függhessek, ne mástól!~
*Vesz egy mély, átszellemült levegőt, majd támadásba lendül. Szándéka az, hogy Khunezkbe döfhesse a Hetedik fényes fegyverét. Lehet, hogy nem öli meg vele, ám megsebesítheti a félistent annyira, hogy Lilith érkezése előtt a főnix fivérek végezhessenek a démonnal, vagy hogy legyengítse egy időre. Ha csak a nevét megjegyzi, és számon tartja, a lovag számára az is megfelelő, még akkor is, hogy egy későbbi ellentámadásra nincs még felkészülve. Most nincs, akkor viszont fel lesz! Hősként fog harcolni, és ha kell, hősként is hal meg! A rohamot úgy időzíti, hogy a főnixek közé érkezzen, s a Fény Istenének a fegyverét ajándékul hagyhassa Khunezk hasában, a gyomrának a tájékán. Ha az nem hal meg tőle, csak megbetegszik, legyengül, már akkor is nyer a lovag, méghozzá időt. Nem fertőz a gonosz démon meg több ártatlan lelket, s nem tipor sárba több ártatlant! Ha megerősödik, akkor pedig a lovag Eyre segítségével készen fog állni a harcra. Készen fog állni arra, hogy méltó ellenfele legyen, s ha nem is győzi le, példát mutasson, hogy nem lehetetlen megverni azt, ki a vérből meríti az erejét! Ha szúrás sikerül, akkor nem késlekedik, gyorsan üt is a bal kezében tartott pajzzsal, hogy ha nem is vonja ki a félistent a harcból, megszédítse, teret adva a Hetedik szolgálatában álló félisteneknek.*