Kikötő - Vérkert
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 10 (181. - 200. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
200. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2023-09-06 21:29:54
Üzenet elküldve: 2023-09-06 21:29:54
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A gróf úr összeadja magában a kettő meg kettőt, és kihozza, hogy neki is jobb, ha együttműködik. Az ork rámarkol a feléje nyújtott csuklóra, kiissza, ami még az áldozati tálkában még maradt, aztán levágja a kötést Alon sebéről, és a kifolyó vérrel újratölti az edényt. Mikor megtelik, legurítja ezt is. A művelet közben egy pillanatra sem ereszti el az ember karját.
Az üres koponyatálat ezután félreteszi. Szemébe néz az egykori nemesnek.*
- És most áldozunk. *A hangja higgadt, az előbbi hideg haragnak alig érezni rajta nyomát.* Hunyjad le a szemed. Nyisd ki az elmédet. Itt kertben az isten mindig jelen van: a zajok mögött, a hallgatásban. A fák közt, ahova nem hatol el a holdfény. A halálban és az új életben. A kettő között sorsukra váró lelkekben. Mondd utánam:
Neked adom ezt az életet -
végy belőle, amennyit akarsz.
Neked adom ezt a halandót -
végbe visz mindent, amit akarsz.
Neked adom ezt a halottat -
azt teszel vele, amit akarsz.
*Alon csuklóját végig szorosan fogja, és semmi áron nem ereszti. Ha a koldus megakad a fohászban, türelemmel kisegíti. Lassan kifolyik annyi vér belőle, hogy elkezdjen fázni. Amikor a fohász véget ér, az ork elmond egy másikat is:*
Vedd el a vért,
Verd le láncaim,
Vezess a vaksötétben.
*A következő mozdulattal pedig megpróbálja leszúrni az egykorvolt nemest. Ha elsőre nem talál, újra próbálkozik, míg van benne élet, és az isten el nem fogadta az áldozatot.
Amennyiben az ember a fentiek során bármikor szabadulni próbálna, vagy a fenti szertartás menetét megzavarná, az ork ugyanígy fog cselekedni. Mivel a karját fogják, Alonnak nincs sok esélye a menekülésre. Ha engedelmesen behunyta a szemét, valószínűleg hamar utol fogja érni a vég. Egy isten táplálékául szolgálni azonban nem olyan rossz halál.*
A varázsló egy oltáron véráldozatot mutat be, melynek hatására, ha elég erős lélek vérét áldozta fel, az oltár 1. szintű sötétség oltárnak számít, vagy ha már az volt, eggyel növekszik a szintje. A vérnek értelmes élőlényből kell származzon (JK, vagy azt kiváltó, mesélő által mozgatott NJK), frissen, helyben kinyerve, továbbá szintenként egyre erősebb élőlény vérének a feláldozása szükséges (8 + 2*[az oltár jelenlegi szintje] értéknyi tulajdonsággal kell minimum rendelkezzen, ahol a nagyon rossz 0, a legendás pedig 6). Ha a lény, akiből a vér származik, a folyamatban meghal, a varázsló annyi sötétség pontot kap, ahányadik szintű lett az oltár. Ha túléli, akkor a lény kapja ezeket a sötétség pontokat, és a lelke hozzákötődik az oltárhoz. A varázsló a saját vérét is feláldozhatja. Csak olyan lény vére áldozható, aminek a lelke nincs oltárhoz kötve.
*A gróf úr összeadja magában a kettő meg kettőt, és kihozza, hogy neki is jobb, ha együttműködik. Az ork rámarkol a feléje nyújtott csuklóra, kiissza, ami még az áldozati tálkában még maradt, aztán levágja a kötést Alon sebéről, és a kifolyó vérrel újratölti az edényt. Mikor megtelik, legurítja ezt is. A művelet közben egy pillanatra sem ereszti el az ember karját.
Az üres koponyatálat ezután félreteszi. Szemébe néz az egykori nemesnek.*
- És most áldozunk. *A hangja higgadt, az előbbi hideg haragnak alig érezni rajta nyomát.* Hunyjad le a szemed. Nyisd ki az elmédet. Itt kertben az isten mindig jelen van: a zajok mögött, a hallgatásban. A fák közt, ahova nem hatol el a holdfény. A halálban és az új életben. A kettő között sorsukra váró lelkekben. Mondd utánam:
Neked adom ezt az életet -
végy belőle, amennyit akarsz.
Neked adom ezt a halandót -
végbe visz mindent, amit akarsz.
Neked adom ezt a halottat -
azt teszel vele, amit akarsz.
*Alon csuklóját végig szorosan fogja, és semmi áron nem ereszti. Ha a koldus megakad a fohászban, türelemmel kisegíti. Lassan kifolyik annyi vér belőle, hogy elkezdjen fázni. Amikor a fohász véget ér, az ork elmond egy másikat is:*
Vedd el a vért,
Verd le láncaim,
Vezess a vaksötétben.
*A következő mozdulattal pedig megpróbálja leszúrni az egykorvolt nemest. Ha elsőre nem talál, újra próbálkozik, míg van benne élet, és az isten el nem fogadta az áldozatot.
Amennyiben az ember a fentiek során bármikor szabadulni próbálna, vagy a fenti szertartás menetét megzavarná, az ork ugyanígy fog cselekedni. Mivel a karját fogják, Alonnak nincs sok esélye a menekülésre. Ha engedelmesen behunyta a szemét, valószínűleg hamar utol fogja érni a vég. Egy isten táplálékául szolgálni azonban nem olyan rossz halál.*
A varázsló egy oltáron véráldozatot mutat be, melynek hatására, ha elég erős lélek vérét áldozta fel, az oltár 1. szintű sötétség oltárnak számít, vagy ha már az volt, eggyel növekszik a szintje. A vérnek értelmes élőlényből kell származzon (JK, vagy azt kiváltó, mesélő által mozgatott NJK), frissen, helyben kinyerve, továbbá szintenként egyre erősebb élőlény vérének a feláldozása szükséges (8 + 2*[az oltár jelenlegi szintje] értéknyi tulajdonsággal kell minimum rendelkezzen, ahol a nagyon rossz 0, a legendás pedig 6). Ha a lény, akiből a vér származik, a folyamatban meghal, a varázsló annyi sötétség pontot kap, ahányadik szintű lett az oltár. Ha túléli, akkor a lény kapja ezeket a sötétség pontokat, és a lelke hozzákötődik az oltárhoz. A varázsló a saját vérét is feláldozhatja. Csak olyan lény vére áldozható, aminek a lelke nincs oltárhoz kötve.
199. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2023-09-06 05:35:13
Üzenet elküldve: 2023-09-06 05:35:13
![>Dongnor Alonuard [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/1608_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 191
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 191
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
*Átverték. Ez egy csapda. A másik hazudott neki. Kár volt egyáltalán megbízni egy ilyen félállatban. Ez is volt az utolsó alkalom az már biztos. Dögölne meg a halálistenével együtt, aki valószínűleg azért hozta vissza és nézi végig érdektelenül, hogy azt tesznek vele amit akarnak mert egy ostoba barom, aki ilyesmikkel szórakozik. Nem is érti, hogy aki erre pazarolja a hatalamát, az, hogy tudta leigázni a kikötőt. Viszont tény, hogy egyértelműen vérzik és a másik nem hagy neki sok opciót. Ha az átok meséje nem is teljesen ment át neki, de a neki szegezett kés egyértelmű fenyegetés. A fejében forognak a fogaskerekek, hogy mit tudna tenni az ellen, hogy az a dög megölje, de semmi nem jut eszébe. A szavak nem hatolnának át az állati intelligenciáján, a volt nemes fizikailag gyengébb nála méghozzá fegyvertelen. Nem tud mit tenni. Összeszorítja a fogait és felé nyújtja a kezét. Közben figyeli a másik kezében lévő kést. Egyáltalán nem tetszik ez neki.*
198. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2023-09-04 13:43:28
Üzenet elküldve: 2023-09-04 13:43:28
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
// karizmapróba: sikeres //
*A koldus nem fogja fel, mennyire fogy az ideje, és megint akadékoskodik. Wruzto jóformán fölnyársalja a sárga szemeivel.*
- EL VAGY ÁTKOZVA, EMBER! A sebed addig fog vérezni, míg le nem szedem rólad az átkot. MOST PEDIG ADD IDE A KIBASZOTT KEZEDET!
*A véres agyarai kivillannak a pofájából, a nyakán megfeszülnek az inak. Balját a továbbra is a koldus felé tartja, a jobbjában döfésre kész a tőr. Ez már nem a többé-kevésbé udvarias vállalkozói hangnem, hanem az inkvizítoré, amitől megfagy a vér a vallatottakban.
Alon persze megpróbálhat elmenekülni, de akkor biztos lehet benne, hogy az ork utána veti magát, és nem lesz irgalom. Ha meg tovább húzza az időt, akkor kockáztatja, hogy elájul, és Wruzto azt csinál vele, amit akar…*
// karizmapróba: sikeres //
*A koldus nem fogja fel, mennyire fogy az ideje, és megint akadékoskodik. Wruzto jóformán fölnyársalja a sárga szemeivel.*
- EL VAGY ÁTKOZVA, EMBER! A sebed addig fog vérezni, míg le nem szedem rólad az átkot. MOST PEDIG ADD IDE A KIBASZOTT KEZEDET!
*A véres agyarai kivillannak a pofájából, a nyakán megfeszülnek az inak. Balját a továbbra is a koldus felé tartja, a jobbjában döfésre kész a tőr. Ez már nem a többé-kevésbé udvarias vállalkozói hangnem, hanem az inkvizítoré, amitől megfagy a vér a vallatottakban.
Alon persze megpróbálhat elmenekülni, de akkor biztos lehet benne, hogy az ork utána veti magát, és nem lesz irgalom. Ha meg tovább húzza az időt, akkor kockáztatja, hogy elájul, és Wruzto azt csinál vele, amit akar…*
197. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2023-09-03 16:29:26
Üzenet elküldve: 2023-09-03 16:29:26
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 191
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 191
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
*Alon kezébe lesz nyomva az a tál. Ennek se örül. Annak meg főleg nem, hogy meg lesz ragadva a karja és nem túl finom mozdulatokkal elkezdi a másik kirángatni a sárból. Hogy az a szörnyeteg hozzá ér egyáltalán nem tetszik neki. Csak a félelem akadályozza meg abban, hogy megpróbálja kitépni magát a bestia karmai közül. Aztán újra ott áll az oltár előtt a dög pedig úgy parancsolgat neki, az egykori Arthenior-i nemesnek mint valami kiskatonának. De jelen helyzetben azért nem tud mit mondani Alon se. Leteszi a tálat a kőre és végignézi ahogy folyik bele az ork vére. Ha evett volna rendesen és nem lenne üres akkor talán már felfordult volna a gyomra rég. Így se érzi magát túl jól. A karja is fáj és érzi ahogy nedvesen tapad rá az a kötés.*
~Normális, ha ennyire vérzik? Biztos csak ez a hely kezd játszani az idegeimmel.~
*Ezek után néz arra a tálkára és vár. Felidézi magában azt a szöveget amit a oltár suttogott a fülébe, de nem érez semmi hatalmat azokban a szavakban. Ki kéne mondania? A kő most nem beszél hozzá. Amúgy sincs túl sok kedve ahhoz a bordó folyadékkal teli tálkához hozzáérni. A fémes szag, ami keveredik a mocsárbűzzel újabb támadást indít a józan esze ellen és nehéz, azt is megállnia, hogy ne rogyjon össze mint egy rongybaba és hagyja eluralkodni magán a pánikot és az undort és a kétségbeesést. A vörös kő pedig csak nézi szótlanul a szenvedését és nem segít most se. Belső monológjaiból és küszködéséből az ork zökkenti ki. Elsőre fel se fogja mit mondott a másik. Csak utólag kapcsol.*
-Mi?
*Kapja felé a fejét és egyértelműen látszik rajta, hogy leforrázta ez a dolog. Elárulták. Kihasználták. Ez csak egy csalás és most ki tudja mit akar tőle az a dög. Az eddigiek alapján a legrosszabbakra tud csak gondolni. Mikor a másik a kezét kéri akkor nem nyújtja neki. Ha erővel próbálná magához húzni most már igyekezne elrántani és az ork kezében tartott fenyegető tőrrel nem is foglalkozna. "Ez egy csapda." Csak ez jár az eszében.*
~Normális, ha ennyire vérzik? Biztos csak ez a hely kezd játszani az idegeimmel.~
*Ezek után néz arra a tálkára és vár. Felidézi magában azt a szöveget amit a oltár suttogott a fülébe, de nem érez semmi hatalmat azokban a szavakban. Ki kéne mondania? A kő most nem beszél hozzá. Amúgy sincs túl sok kedve ahhoz a bordó folyadékkal teli tálkához hozzáérni. A fémes szag, ami keveredik a mocsárbűzzel újabb támadást indít a józan esze ellen és nehéz, azt is megállnia, hogy ne rogyjon össze mint egy rongybaba és hagyja eluralkodni magán a pánikot és az undort és a kétségbeesést. A vörös kő pedig csak nézi szótlanul a szenvedését és nem segít most se. Belső monológjaiból és küszködéséből az ork zökkenti ki. Elsőre fel se fogja mit mondott a másik. Csak utólag kapcsol.*
-Mi?
*Kapja felé a fejét és egyértelműen látszik rajta, hogy leforrázta ez a dolog. Elárulták. Kihasználták. Ez csak egy csalás és most ki tudja mit akar tőle az a dög. Az eddigiek alapján a legrosszabbakra tud csak gondolni. Mikor a másik a kezét kéri akkor nem nyújtja neki. Ha erővel próbálná magához húzni most már igyekezne elrántani és az ork kezében tartott fenyegető tőrrel nem is foglalkozna. "Ez egy csapda." Csak ez jár az eszében.*
196. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2023-09-01 12:54:05
Üzenet elküldve: 2023-09-01 12:54:05
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A sebkötözés alatt fel-felpillant, hogy lássa, mi történik az oltárnál. Percek múlnak el, de mire végez, az obszidián még mindig száraz, az ember meg csak áll előtte, mint fasz a lakodalomban. Wruzto a kőtömb másik oldalához megy, szemben a gróf úrral, és némán várja, hogy amaz méltóztassék felajánlani a vért az istennek. Semmi nem történik.
Az ork bal szeme gyanakvóan szűkül össze. Körbetekint a holdfényben fürdő kerten. Lélekben már azt latolgatja, Alon milyen trükkel akar megint próbálkozni, de amikor a pillantása visszatér az emberhez, arra jut, hogy semmilyennel. Egyszerűen megdermedt a rémülettől.*
~Belőled is csak tepertő lenne, bazmeg… még asse, mer' vézna vagy.~
*Ezen a vidéken Sa'Tereth csak a mindenre elszántakra tart igényt - bizonyára a Vérkert is emiatt néz ki úgy, ahogy. A gyávák, a puhányok nem képesek betölteni a rájuk osztott feladatot, ha nem törik át a saját korlátaikat. A gróf úrnak meg már attól inába szállt a bátorsága, hogy egy tálka vért az oltárra öntsön. Az ilyet Wruzto nem fogja a thargokhoz küldeni, hiába tűnt korábban jó ötletnek. Majd használja arra, amire lehet.*
- A karodon csak én tudom a vérzést elállítani. Ha élni akarsz, csináld, amit mondok.
*Semmilyen más zaj nem hallatszik az egész kertben az ork rekedt, mély hangján kívül. Természetesen az ember megpróbálhat akadékoskodni. Wruzto most már nagyon szívesen diskurál vele a semmiről. Minél több időt basznak el, Alon annál gyengébb lesz. Akkor sem jár jobban, ha menekülni próbál. Az ork kinyújta felé a balját:*
- Add ide a kezed.
*Megpróbál ráfogni az ember csuklójára, aztán kiissza a koponyatálat. A koldus karján mostanra valószínűleg teljesen átázott a kötés. Wruzto a tőrével levágja róla, és szándéka szerint újra megtölti az áldozati tálkát Alon vérével. Ha a másik szabadulni próbálna, beledöfi a tőrt. Teli erőből, mindegy, hová. Legalábbis ez a terv.*
*A sebkötözés alatt fel-felpillant, hogy lássa, mi történik az oltárnál. Percek múlnak el, de mire végez, az obszidián még mindig száraz, az ember meg csak áll előtte, mint fasz a lakodalomban. Wruzto a kőtömb másik oldalához megy, szemben a gróf úrral, és némán várja, hogy amaz méltóztassék felajánlani a vért az istennek. Semmi nem történik.
Az ork bal szeme gyanakvóan szűkül össze. Körbetekint a holdfényben fürdő kerten. Lélekben már azt latolgatja, Alon milyen trükkel akar megint próbálkozni, de amikor a pillantása visszatér az emberhez, arra jut, hogy semmilyennel. Egyszerűen megdermedt a rémülettől.*
~Belőled is csak tepertő lenne, bazmeg… még asse, mer' vézna vagy.~
*Ezen a vidéken Sa'Tereth csak a mindenre elszántakra tart igényt - bizonyára a Vérkert is emiatt néz ki úgy, ahogy. A gyávák, a puhányok nem képesek betölteni a rájuk osztott feladatot, ha nem törik át a saját korlátaikat. A gróf úrnak meg már attól inába szállt a bátorsága, hogy egy tálka vért az oltárra öntsön. Az ilyet Wruzto nem fogja a thargokhoz küldeni, hiába tűnt korábban jó ötletnek. Majd használja arra, amire lehet.*
- A karodon csak én tudom a vérzést elállítani. Ha élni akarsz, csináld, amit mondok.
*Semmilyen más zaj nem hallatszik az egész kertben az ork rekedt, mély hangján kívül. Természetesen az ember megpróbálhat akadékoskodni. Wruzto most már nagyon szívesen diskurál vele a semmiről. Minél több időt basznak el, Alon annál gyengébb lesz. Akkor sem jár jobban, ha menekülni próbál. Az ork kinyújta felé a balját:*
- Add ide a kezed.
*Megpróbál ráfogni az ember csuklójára, aztán kiissza a koponyatálat. A koldus karján mostanra valószínűleg teljesen átázott a kötés. Wruzto a tőrével levágja róla, és szándéka szerint újra megtölti az áldozati tálkát Alon vérével. Ha a másik szabadulni próbálna, beledöfi a tőrt. Teli erőből, mindegy, hová. Legalábbis ez a terv.*
195. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2023-08-13 20:28:00
Üzenet elküldve: 2023-08-13 20:28:00
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
- Fogjad. *mordul az emberre, és a kezébe nyomja az időközben tisztára nyalt koponyatálat. Ezután megpróbálja a csuklójánál fogva kihúzni Alont a sárból, és int neki a fejével, hogy kövesse. Az oltárhoz indul, és mire odaér, megtisztogatja a nyelvével a tőr pengéjét is.
Az obszidiántömb egyik rövid oldalához áll. Balján felgyűri a kabátja ujját, majd szertartásosan az ingét is. A tőr hegyével előbb a tálka felé bök, aztán megkocogtatja az oltárt.*
- Tedd oda.
*A koldus remélhetőleg nem akarja jobban tudni. Amennyire be van gyulladva, még elejti a tálat, mielőtt az áldozatot elvégezné. Wruzto meg nyilván nem fogja odaadni neki a fegyverét, hogy maga vágjon eret az orkon. Ki tudja, mivel próbálkozna be utána.
Mikor a tálka a fekete kőre kerül, az agyaras bemetszi a karját, és az edénybe folyatja a vért. Az öklét hol kinyitja, hol összeszorítja, hogy gyorsabban menjen a dolog. A szél fel-feltámad, ahogy telnek a percek. Lentebb, a fák között reccsenés hallik, amit tompa puffanás követ. Talán egy vastagabb ág törhetett le.
Az agyaras nem törődik a zajokkal. Mikor a koponyatál már majdnem megtelt, elrakja a tőrét, és egy lapos üveget vesz elő a kabátja zsebéből. Fogával kihúzza a dugóját. Elveszi a karját a tál fölül, kicsit meglocsolja a sebet az üvegből, aztán hátrább lépve nekiáll egy másik zsebkendővel bekötözni.
Alon előtt, az oltáron, színültig telve a koponyatál. Már csak fel kell ajánlania a Halál Legyőzőjének.*
- Fogjad. *mordul az emberre, és a kezébe nyomja az időközben tisztára nyalt koponyatálat. Ezután megpróbálja a csuklójánál fogva kihúzni Alont a sárból, és int neki a fejével, hogy kövesse. Az oltárhoz indul, és mire odaér, megtisztogatja a nyelvével a tőr pengéjét is.
Az obszidiántömb egyik rövid oldalához áll. Balján felgyűri a kabátja ujját, majd szertartásosan az ingét is. A tőr hegyével előbb a tálka felé bök, aztán megkocogtatja az oltárt.*
- Tedd oda.
*A koldus remélhetőleg nem akarja jobban tudni. Amennyire be van gyulladva, még elejti a tálat, mielőtt az áldozatot elvégezné. Wruzto meg nyilván nem fogja odaadni neki a fegyverét, hogy maga vágjon eret az orkon. Ki tudja, mivel próbálkozna be utána.
Mikor a tálka a fekete kőre kerül, az agyaras bemetszi a karját, és az edénybe folyatja a vért. Az öklét hol kinyitja, hol összeszorítja, hogy gyorsabban menjen a dolog. A szél fel-feltámad, ahogy telnek a percek. Lentebb, a fák között reccsenés hallik, amit tompa puffanás követ. Talán egy vastagabb ág törhetett le.
Az agyaras nem törődik a zajokkal. Mikor a koponyatál már majdnem megtelt, elrakja a tőrét, és egy lapos üveget vesz elő a kabátja zsebéből. Fogával kihúzza a dugóját. Elveszi a karját a tál fölül, kicsit meglocsolja a sebet az üvegből, aztán hátrább lépve nekiáll egy másik zsebkendővel bekötözni.
Alon előtt, az oltáron, színültig telve a koponyatál. Már csak fel kell ajánlania a Halál Legyőzőjének.*
194. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2023-08-12 05:16:21
Üzenet elküldve: 2023-08-12 05:16:21
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 191
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 191
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
*Magára hagyják. Alon örülne ennek ha nem most beszélték volna meg, hogy megcsapolják. Nem ismeri a véristen rituáléit még, de egyáltalán nem nyugtatja meg ez az egész helyzet. Az ügyködő ork látványa határozottan rossz hatással van a megviselt idegeire. Főleg mivel fogalma sincs mire kéne számítania. Úgy képzelte el ezt a dolgot, hogy megvágják és az oltárkőre folyatják a vérüket vagy valami. Rosszabb. A koponya láttán határozott émelygés fogja el, de visszatartja a rosszullétét és bizonytalanul előre tartja a kezét amin a kérésnek megfelelően felgyűri a ruhaujjat.*
~Beteg démonimádó.~
*Nem szokta a fájdalmat. Fel is jajdul mikor megvágják. Bele se mer gondolni, hogy mit fog ezzel kezdeni az a félállat. Annak a mormolása csak ront a helyzeten. Alon nem biztos benne, lehet csak képzelődik, de mintha még a vére is jobban ömlene a másik zagyva szövege hallatán. Olyan ez az egész mintha egy megelevenedett rémálmot élne meg. Mikor kap egy kendőt előbb értetlenül nézi majd elkezdi bekötni a sebet. Míg ezzel foglalkozik csak a szeme sarkából látja mit tesz a másik az ő értékes több generációs artheniori nemes vérével. Az most tökéletesen kiül az arcára, hogy erre nem számított. Ép eszű ember ilyesmire nem számít talán még a vérkertben se. A volt nemes arcára egyértelműen kiül az undor és a rettenet keveréke. Valami sokkal komolyabb gond lehet a másikkal mint amit ő eddig gondolt arról a félállatról. A kérdés és ahogy az elhangzik ez után is olyan groteszk, hogy nehéz reagálni rá.*
-Azt, hiszem igen.
*Nyögi ki végül.*
~Beteg démonimádó.~
*Nem szokta a fájdalmat. Fel is jajdul mikor megvágják. Bele se mer gondolni, hogy mit fog ezzel kezdeni az a félállat. Annak a mormolása csak ront a helyzeten. Alon nem biztos benne, lehet csak képzelődik, de mintha még a vére is jobban ömlene a másik zagyva szövege hallatán. Olyan ez az egész mintha egy megelevenedett rémálmot élne meg. Mikor kap egy kendőt előbb értetlenül nézi majd elkezdi bekötni a sebet. Míg ezzel foglalkozik csak a szeme sarkából látja mit tesz a másik az ő értékes több generációs artheniori nemes vérével. Az most tökéletesen kiül az arcára, hogy erre nem számított. Ép eszű ember ilyesmire nem számít talán még a vérkertben se. A volt nemes arcára egyértelműen kiül az undor és a rettenet keveréke. Valami sokkal komolyabb gond lehet a másikkal mint amit ő eddig gondolt arról a félállatról. A kérdés és ahogy az elhangzik ez után is olyan groteszk, hogy nehéz reagálni rá.*
-Azt, hiszem igen.
*Nyögi ki végül.*
193. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2023-08-06 17:29:36
Üzenet elküldve: 2023-08-06 17:29:36
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Az ork kurtán bólint, miután Alon belemegy az alkuba.*
- Mindjárt jövök. *Otthagyja a koldust bokáig a sárban, és visszamegy az oltárhoz. Láthatóan keres valamit. Amikor megtalálja, a fekete tömbre helyezi. Fejnyi, gömbölyű, fehéres dolog, de ha az ember nem kecmergett valahogy utána, a gyenge holdvilágnál nem fogja látni, mi az. Újabb keresgélés, újabb gömbölyű dolog, de ez valamivel kisebb és fekete.
Az agyaras ezután a csatabárd élét a nagyobbik kerek dologra illeszti, a kisebbikkel meg ütögetni kezdi a fegyver kalapácsrészét. Gyomorforgató reccsenés hallatszik, ahogy a penge alatt hasad a csont.
Wruzto egy kistányérnyi gömbszelettel tér vissza a koldushoz (bárhol is legyen). Nem nehéz róla megállapítani, hogy egy koponyának volt a teteje. A csatabárd helyett már a tőre van a másik mancsában.*
- Húzzad föl a ruhád ujját. *Bök az ember egyik karjára. Ha megtörténik, egy kisebb bemetszést ejt rajta, aláteszi a koponyából lett áldozati tálat, és halk mormolásba kezd. Aki Sa'Tereth tanaiban járatlan, nem valószínű, hogy tudja, mi történik. Alon is csak annyit vehet észre, hogy ha a varázslat sikerül, valamivel gyorsabban csorog a vére a sebből. Egyelőre annak sincs látható jele, hogy Wruzto felszakítja a kötést, ami a lelkét az oltárhoz köti. Majd idővel. Negyed óra, fél óra múltán. Amikor végeznek az áldozattal, és újra lesz miről tárgyalni.
Akár sikerül a varázslat, akár nem, az ork megvárja, míg a koponyatál megtelik, majd a gróf úr kezébe nyomja a zsebkendőjét, hogy kösse be magát. A vörös nektárt úgy küldi le, mint a pálinkát.*
- Kész vagy? *kérdezi, miközben az utolsó cseppeket nyalogatja ki a tálkából. A tőr még mindig ott figyel a mancsában.*
A varázsló elmormol egy bonyolultabb igét, melynek hatására a célpont nem ellátott, jelenleg is vérző sebei (az összes) annyi körönként súlyosbodnak egy kategóriát, ahányadik kategóriásak jelenleg, ezen kívül a varázslat a kimondásának pillanatában is eggyel súlyosbítja a legmagasabb kategóriájú sebet a célponton. A varázslat addig hat, amíg a sebet el nem látják (egy kötözés elég). Egy személyre egy vérzékenység hathat egyszerre. Ha a varázslónak van lélekkötése, azt felszakíthatja. Ekkor a sebeket csak varázsitallal, vagy mágiával lehet begyógyítani.
*Az ork kurtán bólint, miután Alon belemegy az alkuba.*
- Mindjárt jövök. *Otthagyja a koldust bokáig a sárban, és visszamegy az oltárhoz. Láthatóan keres valamit. Amikor megtalálja, a fekete tömbre helyezi. Fejnyi, gömbölyű, fehéres dolog, de ha az ember nem kecmergett valahogy utána, a gyenge holdvilágnál nem fogja látni, mi az. Újabb keresgélés, újabb gömbölyű dolog, de ez valamivel kisebb és fekete.
Az agyaras ezután a csatabárd élét a nagyobbik kerek dologra illeszti, a kisebbikkel meg ütögetni kezdi a fegyver kalapácsrészét. Gyomorforgató reccsenés hallatszik, ahogy a penge alatt hasad a csont.
Wruzto egy kistányérnyi gömbszelettel tér vissza a koldushoz (bárhol is legyen). Nem nehéz róla megállapítani, hogy egy koponyának volt a teteje. A csatabárd helyett már a tőre van a másik mancsában.*
- Húzzad föl a ruhád ujját. *Bök az ember egyik karjára. Ha megtörténik, egy kisebb bemetszést ejt rajta, aláteszi a koponyából lett áldozati tálat, és halk mormolásba kezd. Aki Sa'Tereth tanaiban járatlan, nem valószínű, hogy tudja, mi történik. Alon is csak annyit vehet észre, hogy ha a varázslat sikerül, valamivel gyorsabban csorog a vére a sebből. Egyelőre annak sincs látható jele, hogy Wruzto felszakítja a kötést, ami a lelkét az oltárhoz köti. Majd idővel. Negyed óra, fél óra múltán. Amikor végeznek az áldozattal, és újra lesz miről tárgyalni.
Akár sikerül a varázslat, akár nem, az ork megvárja, míg a koponyatál megtelik, majd a gróf úr kezébe nyomja a zsebkendőjét, hogy kösse be magát. A vörös nektárt úgy küldi le, mint a pálinkát.*
- Kész vagy? *kérdezi, miközben az utolsó cseppeket nyalogatja ki a tálkából. A tőr még mindig ott figyel a mancsában.*
A varázsló elmormol egy bonyolultabb igét, melynek hatására a célpont nem ellátott, jelenleg is vérző sebei (az összes) annyi körönként súlyosbodnak egy kategóriát, ahányadik kategóriásak jelenleg, ezen kívül a varázslat a kimondásának pillanatában is eggyel súlyosbítja a legmagasabb kategóriájú sebet a célponton. A varázslat addig hat, amíg a sebet el nem látják (egy kötözés elég). Egy személyre egy vérzékenység hathat egyszerre. Ha a varázslónak van lélekkötése, azt felszakíthatja. Ekkor a sebeket csak varázsitallal, vagy mágiával lehet begyógyítani.
192. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2023-08-01 07:06:54
Üzenet elküldve: 2023-08-01 07:06:54
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 191
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 191
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
*Ezek az érvek belé akasztják a szót. A helyzet egyértelmű és a másik nem kívánja húzni az időt. Ha valóban csak blöfföl nem tervez Alon tovább próbálkozni, hogy kiszedje belőle. A kelleténél jobban nem idegesítené fel ezt a félállatot. Az üzlet kapcsán is csak kész tények elé kerül. Nem akarja mágiához felhasználni csak vért kíván. Hihető. Hogy a szomját akarja vele oltani a másik az a lehetőség a volt nemes fejében meg se fordul. Ilyesmi csak rémtörténetekben van. És bár nagyon nem tetszik neki a dolog, de nincs sok választási lehetősége ezt ő is belátja. Elég csak végignéznie magán ahogy ott áll bokáig a mocsárban. Elhúzza a száját és lassan bólint.*
-Csináljuk.
*Adja meg magát. Bár úgy érzi mintha pont most tenné bitó alá a fejét.*
-Csináljuk.
*Adja meg magát. Bár úgy érzi mintha pont most tenné bitó alá a fejét.*
191. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2023-07-26 13:46:48
Üzenet elküldve: 2023-07-26 13:46:48
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
*Ahogy visszatér, mindjárt a szállásra viszi az útja, ahol már a többiek várják. Végre ismerős környezet, amit kedves barátai is értékelnek. Másnap mindjárt a vérkertbe visz az első útja, csupán a lelke megnyugtatása végett is, hogy még úgy találja, ahogy azt itt hagyta. Mióta az a fura eset történt, azóta folyton aggódik, hogy Artheniorból lejönnek azok a papoknak csúfolt képződmények és megpróbálják értékeikhez híven megtisztítani a területüket. Mélyet szív a levegőből, itt a siklós is aktívabbak, ahogy megérzik ki- kidugott nyelvük hegyével az ismerős szagokat. Mivel pedig legutóbb innen indultak el, reményei szerint, nem utoljára szólította meg a sötét isten, titkon hiszi, hogy még egyszer bizalmába fogadja majd. Így sétál el a fák előtt és halk mantrába kezd. Egyelőre áldozatot nem fog bemutatni, még az utazás okozta megrázkódtatásait heveri ki, sziszegő barátai társaságában. Bár itt nem szokták megbámulni, de a csuklya nem kerül egyelőre le a fejéről, ám irgalmatlanaul és furcsa módon mocorog.*
190. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2023-07-26 06:45:15
Üzenet elküldve: 2023-07-26 06:45:15
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
- Bocs, a titkárom nincs még kész a jegyzőkönyvvel. Helyette szétbaszom a fejed, ha tovább szórakozol.
*Döbbenet, hogy ez az ember milyen kitartóan próbálja bevinni az erdőbe! Még a végén munkát fog neki ajánlani. A thargok közé pont jó lenne. Ha nem döglik meg idő előtt, szép karrier vár rá.
Amint a fenti állásfoglalásból kitűnik, Wruztónak esze ágában sincs apróra levezetni, konkrétan milyen információdarabkákból rakta össze a kirakóst. Majd a gróf úr gondolkodik rajta, hol baszta el. Úgysem az a fontos, hanem a vér.*
- Semmilyenhez. *vágja rá a kérdésre* Sa'Tereth prófétája vagyok. Vért kívánok, mint az isten.
*A kisebbik hold lassan a fák fölé emelkedik, kísérteties árnyakba vonva a kertet. A mocsár túloldalán időnként motozás hallik. Talán állatok. Remélhetőleg állatok. A halálszag beeszi magát mindenbe. Az ork magyarázata kellemesebb közegben bizarrnak hangozna. Itt nagyon is hihetőnek.*
- Na csináljuk, vagy nem?
*A csatornában történtek óta újra kerülgetni kezdte a szomjúság, amit csak a vörös nektár olt el, semmi más. Nem akarja megvárni, amíg elborul tőle az elméje. A gróf úr értékét amúgy is az esze meg a dumája adja. Wruztónak ezekre kell vigyázni, de ezt-azt nyugodtan eltörhet, elvághat rajta a vérhez jutás érdekében. Talán még jót is tenne vele, ki tudja.*
- Bocs, a titkárom nincs még kész a jegyzőkönyvvel. Helyette szétbaszom a fejed, ha tovább szórakozol.
*Döbbenet, hogy ez az ember milyen kitartóan próbálja bevinni az erdőbe! Még a végén munkát fog neki ajánlani. A thargok közé pont jó lenne. Ha nem döglik meg idő előtt, szép karrier vár rá.
Amint a fenti állásfoglalásból kitűnik, Wruztónak esze ágában sincs apróra levezetni, konkrétan milyen információdarabkákból rakta össze a kirakóst. Majd a gróf úr gondolkodik rajta, hol baszta el. Úgysem az a fontos, hanem a vér.*
- Semmilyenhez. *vágja rá a kérdésre* Sa'Tereth prófétája vagyok. Vért kívánok, mint az isten.
*A kisebbik hold lassan a fák fölé emelkedik, kísérteties árnyakba vonva a kertet. A mocsár túloldalán időnként motozás hallik. Talán állatok. Remélhetőleg állatok. A halálszag beeszi magát mindenbe. Az ork magyarázata kellemesebb közegben bizarrnak hangozna. Itt nagyon is hihetőnek.*
- Na csináljuk, vagy nem?
*A csatornában történtek óta újra kerülgetni kezdte a szomjúság, amit csak a vörös nektár olt el, semmi más. Nem akarja megvárni, amíg elborul tőle az elméje. A gróf úr értékét amúgy is az esze meg a dumája adja. Wruztónak ezekre kell vigyázni, de ezt-azt nyugodtan eltörhet, elvághat rajta a vérhez jutás érdekében. Talán még jót is tenne vele, ki tudja.*
189. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2023-07-25 05:32:20
Üzenet elküldve: 2023-07-25 05:32:20
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 191
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 191
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
*Egyrészt valóban nem egy gyakorlott vívó másrészt most már a mocsár is kellően akadályozza a mozgásban ahhoz, hogy ne tudjon kitérni ha akar. Az ork nyers stílusa egyáltalán nem tetszik neki. Ez a fajta magabiztosság sose jó. Nem is teljesen kizárt, hogy csak blöff lenne. De nem adja fel.*
-Lukak? Meg mit mondtam az oltárnál?
*Hangzott el olyasmi, ami alapján egyértelműen ki lehet következtetni a dolgot. De tényleg hallotta-e a másik. A volt nemes reméli, hogy nem. Nem mintha egy verbális győzelem kijjebb juttatná innen, de a jövőjét figyelembe véve nem kéne minden jöttmentnek elhinteni, hogy min múlik az élete. A hirtelen ajánlat szabályosan meglepi. Olyan hihetetlen, hogy már gyanús. Jön is a fekete leves. Alon szája egyértelműen megrándul a dolog hallatán. A helyzetét jól látja, de csak úgy nem menne még bele.*
-Miféle mágiához akarod használni?
-Lukak? Meg mit mondtam az oltárnál?
*Hangzott el olyasmi, ami alapján egyértelműen ki lehet következtetni a dolgot. De tényleg hallotta-e a másik. A volt nemes reméli, hogy nem. Nem mintha egy verbális győzelem kijjebb juttatná innen, de a jövőjét figyelembe véve nem kéne minden jöttmentnek elhinteni, hogy min múlik az élete. A hirtelen ajánlat szabályosan meglepi. Olyan hihetetlen, hogy már gyanús. Jön is a fekete leves. Alon szája egyértelműen megrándul a dolog hallatán. A helyzetét jól látja, de csak úgy nem menne még bele.*
-Miféle mágiához akarod használni?
188. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2023-07-24 14:38:55
Üzenet elküldve: 2023-07-24 14:38:55
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Úgy néz ki, sikerül az embert az ingovány lágyabb részére terelni. Wruzto természetesen megy utána, de csak egy zsombékig, ahonnan szemre még eléri a lábát a csatabárddal. A talaj itt többé-kevésbé szilárd. Alon remélhetőleg nem gyakorlott vívó, és inkább a fejét próbálja óvni. Meg amúgy is be van rezelve.*
- Faszán hazudsz, de nem eléggé. Mindent hallottam, amit az oltárnál mondtál. És előtte is voltak lukak a mesédben.
*A sellőházi nagyvonalúságának nyoma sincs. Van helyette egy egyszerűnek hangzó ajánlata:*
- Ha nem kell meghalni senkinek, ajánljad föl az én vérem. *hagyja beivódni a szavakat* Cserébe adj nekem ugyanannyit a te véredből. *Az ajánlat érezhetően nem alkuképes. Az egykorvolt nemes alighanem csak rémregényekben találkozott hasonlóval, jobb lehetőséget viszont keresve sem találna a Kikötőben. Nem kell áldozat után kutatni, nem kell idecsalogatni, se eret vágni rajta. Tíz perc alatt letudja az egészet, és ha akar, mehet a dolgára. Másfelől meg, ha nem fogadja el az ork feltételeit, nem biztos, hogy megéri a hajnalt…*
*Úgy néz ki, sikerül az embert az ingovány lágyabb részére terelni. Wruzto természetesen megy utána, de csak egy zsombékig, ahonnan szemre még eléri a lábát a csatabárddal. A talaj itt többé-kevésbé szilárd. Alon remélhetőleg nem gyakorlott vívó, és inkább a fejét próbálja óvni. Meg amúgy is be van rezelve.*
- Faszán hazudsz, de nem eléggé. Mindent hallottam, amit az oltárnál mondtál. És előtte is voltak lukak a mesédben.
*A sellőházi nagyvonalúságának nyoma sincs. Van helyette egy egyszerűnek hangzó ajánlata:*
- Ha nem kell meghalni senkinek, ajánljad föl az én vérem. *hagyja beivódni a szavakat* Cserébe adj nekem ugyanannyit a te véredből. *Az ajánlat érezhetően nem alkuképes. Az egykorvolt nemes alighanem csak rémregényekben találkozott hasonlóval, jobb lehetőséget viszont keresve sem találna a Kikötőben. Nem kell áldozat után kutatni, nem kell idecsalogatni, se eret vágni rajta. Tíz perc alatt letudja az egészet, és ha akar, mehet a dolgára. Másfelől meg, ha nem fogadja el az ork feltételeit, nem biztos, hogy megéri a hajnalt…*
187. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2023-07-24 03:03:33
Üzenet elküldve: 2023-07-24 03:03:33
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 191
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 191
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
*Alon nem ostoba. Sőt, talán az átlaghoz képest kicsit több életösztön is szorult belé. Egy átlag nemeshez képest biztosan. Ennek ellenére se a terepet nem ismeri eléggé, se a másik tiszta számító gondolkodását, hogy felismerje, épp csapdába csalják. Szóval csak érzi ahogy egyre mélyebbre süllyed a mocsárban és egyedül arra tud tervezni, hogy majd az ork is és igyekszik tartani kettejük közt a fegyvertávolságot. Mármint a másik fegyverének a távolságát. Régi vívótudásából talán annyi hasznot még tud kicsikarni, hogy ilyen helyzetben jól mérje fel a viszonyokat és ne mint egy amatőr lepődjön meg egy kilépésből és kar kinyújtásból származó gyors közeledéstől. Az is igaz viszont, hogy éles harcban az életéért egyszer kellett használnia a fegyveres ismereteit és akkor nem sokat ért velük. Bár két képzett harcossal küzdött egy különösen hátrányos szituációban, de akkor is.*
-Valahogy nincs jó megérzésem azzal kapcsolatban.
*Mosolyog, de egyértelműen nem őszintén. Ez a legrosszabb helyzet amibe csak keveredhetett. Miért nem jön egy démon vagy egy csapat élőhalott akik a segítségére sietnek ilyenkor. Az ork megjegyzése alapján vagy túl sokat hallott vagy csak blöfföl. Alon agyában forognak a fogaskerekek. Kiadni egy ilyen titkot egyenlő a rablánccal. A mellébeszélés majdnem biztos halál. Valami jót kell mondani. Már ha számít egyáltalán. Végül idegesen felnevet.*
-Én feltámasztott? Szerinted pazarolna annyi hatalmat valakire akit ilyen egyszerű lenne visszaküldeni? Mondtam, hogy nekem bizonyítanom kell, hogy kapjak valamit. Olyan értelmes lény vérét áldoznom ami nem az enyém. Nem kell az áldozatnak meghalnia hozzá. De valóban érdekel ez vagy csak az időt húzod, hogy lecsapd a fejem?
-Valahogy nincs jó megérzésem azzal kapcsolatban.
*Mosolyog, de egyértelműen nem őszintén. Ez a legrosszabb helyzet amibe csak keveredhetett. Miért nem jön egy démon vagy egy csapat élőhalott akik a segítségére sietnek ilyenkor. Az ork megjegyzése alapján vagy túl sokat hallott vagy csak blöfföl. Alon agyában forognak a fogaskerekek. Kiadni egy ilyen titkot egyenlő a rablánccal. A mellébeszélés majdnem biztos halál. Valami jót kell mondani. Már ha számít egyáltalán. Végül idegesen felnevet.*
-Én feltámasztott? Szerinted pazarolna annyi hatalmat valakire akit ilyen egyszerű lenne visszaküldeni? Mondtam, hogy nekem bizonyítanom kell, hogy kapjak valamit. Olyan értelmes lény vérét áldoznom ami nem az enyém. Nem kell az áldozatnak meghalnia hozzá. De valóban érdekel ez vagy csak az időt húzod, hogy lecsapd a fejem?
186. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2023-07-20 10:40:52
Üzenet elküldve: 2023-07-20 10:40:52
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Az egykori nemes jól látja: ígéretekkel nem fogja lekenyerezni az orkot. Wruzto átsétál az ingoványon, és nyugodt tempóban halad tovább az ember felé. Ha Alon nem vigyáz, könnyen beleragadhat az oltárszigetet övező mocsárba, rosszabb esetben elbotolhat. Sötét van, a terep a számára ismeretlen, hátrál, és ami azt illeti, egy baltával közeledő agyaras köti le a figyelme jelentős részét.*
- Asse tudod, mit tervezek! *veti oda foghegyről a koldusnak. Menet közben igyekszik beterelni az ingoványba, és csak akkor áll meg, ha Alon már legalább bokáig belesüppedt. Ha ez nem jönne össze, a csatabárddal megpróbálja kirántani alóla a lábat.*
- Tudom, hogy téged is föltámasztott az isten. Az áldozat meg ahhoz kell, hogy vissza ne vegye az életed. A kérdésem most is az, hogy meg kell-e halni az áldozatnak?
*Úgy látszik, nem nyűgözte le a hosszú távú befektetés lehetősége. De hát csak egy félállat, nem igaz? Nem képes a dolgokat tágabb kontextusukban szemlélni. Ez a magyarázat legalábbis sokkal megnyugtatóbb, mint az arra utaló jelek, hogy az ork ért ahhoz a játékhoz, amit Alon játszik, és momentán jobbak a lapjai.*
*Az egykori nemes jól látja: ígéretekkel nem fogja lekenyerezni az orkot. Wruzto átsétál az ingoványon, és nyugodt tempóban halad tovább az ember felé. Ha Alon nem vigyáz, könnyen beleragadhat az oltárszigetet övező mocsárba, rosszabb esetben elbotolhat. Sötét van, a terep a számára ismeretlen, hátrál, és ami azt illeti, egy baltával közeledő agyaras köti le a figyelme jelentős részét.*
- Asse tudod, mit tervezek! *veti oda foghegyről a koldusnak. Menet közben igyekszik beterelni az ingoványba, és csak akkor áll meg, ha Alon már legalább bokáig belesüppedt. Ha ez nem jönne össze, a csatabárddal megpróbálja kirántani alóla a lábat.*
- Tudom, hogy téged is föltámasztott az isten. Az áldozat meg ahhoz kell, hogy vissza ne vegye az életed. A kérdésem most is az, hogy meg kell-e halni az áldozatnak?
*Úgy látszik, nem nyűgözte le a hosszú távú befektetés lehetősége. De hát csak egy félállat, nem igaz? Nem képes a dolgokat tágabb kontextusukban szemlélni. Ez a magyarázat legalábbis sokkal megnyugtatóbb, mint az arra utaló jelek, hogy az ork ért ahhoz a játékhoz, amit Alon játszik, és momentán jobbak a lapjai.*
185. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2023-07-20 00:30:04
Üzenet elküldve: 2023-07-20 00:30:04
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 191
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 191
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
*Alon nem az a fajta, aki a testi erejével képes felülkerekedni másokon. Abban pedig igaza van, hogy a puszta testi erőt figyelembe vevő társadalom csúnya végre van ítélve és szükség van a hozzá hasonló tanult főkre. Azzal is tisztában van, hogy a városban ezen iskolázott fők nem épp Arthenior jólétének megteremtésével voltak elfoglalva. Viszont most nem ilyesmiken jár az esze hanem a túlélését igyekszik biztosítani. A saját módszereivel. Ami, jelenleg csupán megkérdőjelezhető ígéretekben merül ki. A nemes pedig úgy érzi, hogy ezek az ígéretek nem is elegek a zöldbőrű lekenyerezéséhez. Mikor az közeledik akkor ő igyekszik távolodni. Lehetőleg ugyan olyan tempóban mint ahogy a másik közeledik, ami nem olyan egyszerű a járásra alkalmatlan talaj miatt. Nem is érti, hogy a másik lábát miért nem tartóztatja a mocsaras föld. Közben igyekszik továbbra is beszélni, de az eddigiek alapján már biztos benne, hogy ez a helyzet pusztán szavakkal nem orvosolható. Az oltár meg csak hallgat.*
-Öhm... Semmi olyan, ami neked nehezedre esne. Azt, szeretné, hogy ÉN*Emeli ki ezt a szót.*egy véráldozatot mutassak be rajta. És arra volna szükség, hogy keríteni kéne egy olyan rajtam kívül eső személyt, aki erre megfelelő lenne. És ezért cserébe hatalmakat adna nekem. De biztos te is kapnál valamit. Vagy én hálás lennék és ha hatalmakat kapnék akkor meghálálnám. Nem bánnád meg. Hosszú távon ez egy nagyon jövedelmező befektetés lenne arról biztosíthatlak. Tényleg megérné. Sokkal jobban, mint amit most tervezel.
-Öhm... Semmi olyan, ami neked nehezedre esne. Azt, szeretné, hogy ÉN*Emeli ki ezt a szót.*egy véráldozatot mutassak be rajta. És arra volna szükség, hogy keríteni kéne egy olyan rajtam kívül eső személyt, aki erre megfelelő lenne. És ezért cserébe hatalmakat adna nekem. De biztos te is kapnál valamit. Vagy én hálás lennék és ha hatalmakat kapnék akkor meghálálnám. Nem bánnád meg. Hosszú távon ez egy nagyon jövedelmező befektetés lenne arról biztosíthatlak. Tényleg megérné. Sokkal jobban, mint amit most tervezel.
184. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2023-07-17 11:19:53
Üzenet elküldve: 2023-07-17 11:19:53
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
*Azért jobb, hogy nem keverednek vitába arról, kinek van több haszna egy értelmes társadalomban. Még a végén kiderülne, hogy Arthenior semmit nem veszített a nemeseivel. A többség számára még jobb is lett az élet, mióta kardélre hányták őket. Wruzto mögött ellenben elég hosszú karrier áll. Mocskos és erőszakos, de Pirtianesben nem csipkeverésre tartják az orkokat.
Az ember vergődését érdeklődve figyeli. Valahol csodálja a lélekjelenlétét. Egy lépésre van attól, hogy az agyaras az oltárra folyassa a vérét, de még most is kavar, kábít és alakoskodik. Kezdi érteni, miféle szándéka lehet vele a Halál Legyőzőjének. Egy ilyen féreg a legjobb bajtársak közt is képes viszályt szítani, ha egyszer közéjük furakodott.*
- Óóó, hogy neked feladatod van…! *a hangjából szabályosan csöpög a gúny. Elindul az oltár felé.* És mondd csak, grófom, mégis miben tudnék én neked segíteni? *Az isten ajándékának és a helyismeretének köszönhetően tudja, hol vannak a szilárdabb részek az ingoványban, nem is igazán süpped bele. A léptei ráérősek. Vállán ott pihen a csatabárd, készenlétben, de látszólag békében. Ha azonban Dongnor Alonuard egy kicsit is tudja olvasni a halandókat, rájöhet, hogy az ork hangja semmi jót nem ígér.*
Az ember vergődését érdeklődve figyeli. Valahol csodálja a lélekjelenlétét. Egy lépésre van attól, hogy az agyaras az oltárra folyassa a vérét, de még most is kavar, kábít és alakoskodik. Kezdi érteni, miféle szándéka lehet vele a Halál Legyőzőjének. Egy ilyen féreg a legjobb bajtársak közt is képes viszályt szítani, ha egyszer közéjük furakodott.*
- Óóó, hogy neked feladatod van…! *a hangjából szabályosan csöpög a gúny. Elindul az oltár felé.* És mondd csak, grófom, mégis miben tudnék én neked segíteni? *Az isten ajándékának és a helyismeretének köszönhetően tudja, hol vannak a szilárdabb részek az ingoványban, nem is igazán süpped bele. A léptei ráérősek. Vállán ott pihen a csatabárd, készenlétben, de látszólag békében. Ha azonban Dongnor Alonuard egy kicsit is tudja olvasni a halandókat, rájöhet, hogy az ork hangja semmi jót nem ígér.*
183. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2023-07-13 01:03:27
Üzenet elküldve: 2023-07-13 01:03:27
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 191
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 191
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
*Nem véletlen, hogy Alon családja az ork háborúk során szerzett nevet magának. Ezeket a félállatokat valóban irtani kell mert hasznuk egy értelmes társadalomban nem akad. Ez a példány is tökéletesen igazolja ezt az elméletet. Alon, a művelt, céltudatos nagy dolgokra hívatott nemesifjú végre megtalálja az útját erre ez nem felbukkan, hogy egyből levágja amiért ő maga csak ehhez ért? Haszontalan félállat! Ezt a véleménye viszont nem látszik a jelenleg fegyvertelen, szakadt fiún, aki tekintetével keresi a kiutat. Bizony nem kellett volna ide eljönnie. Vagy semmiképp nem egyedül. Ebben a helyzetben a másik beszédének grammatikai problémái éppen, hogy eltörpülnek. Ahogy a stílus is. Hiába bántja Alon fülét. Nagyobb gond, hogy lehet nemsoká nem csak a füle lesz bántva és nem csak szavakkal. Az a csatabárd szörnyű fegyvernek tűnik. A volt nemes egyáltalán nem ismerkedne meg vele közelebbről.*
-Öhm... Én...Mert...Nekem feladatom van. Az oltártól kaptam. Talán ha segítesz még téged is megjutalmaz. Engem megfog. Akkor biztos hasznosabb leszek élve, mint halva.
*A mellébeszélés most nem jó stratégia. Valamit ki kell találni és gyorsan. Ha pedig semmi nem jön be csak abban reménykedhet, hogy hátha gyorsabb lesz ebben a mocsárban a másiknál.*
-Öhm... Én...Mert...Nekem feladatom van. Az oltártól kaptam. Talán ha segítesz még téged is megjutalmaz. Engem megfog. Akkor biztos hasznosabb leszek élve, mint halva.
*A mellébeszélés most nem jó stratégia. Valamit ki kell találni és gyorsan. Ha pedig semmi nem jön be csak abban reménykedhet, hogy hátha gyorsabb lesz ebben a mocsárban a másiknál.*
182. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2023-07-10 14:45:32
Üzenet elküldve: 2023-07-10 14:45:32
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A gróf úr a sötétből jött kérdésen khm… megilletődik (váratlanul érte, mi tagadás), és amíg a szavait keresi, Wruzto feláll, csatabárddal a vállán.*
- Kegyelemért kurva rossz helyre jöttél. *feleli gúnyosan. Tudja, hogy az isten "kegye" és "kegyelme" nem egészen ugyanaz, de ha az ember megpróbálja felhívni a figyelmét erre a kis csúsztatásra, belevágja a baltát.* Nem válaszoltál a kérdésre. Az oltár meg még száraz. A faszért hagyjalak életben?
*Tisztában van vele, hogy Sa'Tereth okkal hozta vissza a halálból ezt a hosszú disznót, tehát nem ölheti meg, amíg a neki szánt feladatot el nem végezte. Alon azonban aligha tanult hittant, gőze nem lesz az isten terveiről. Az agyarasnak meg baszottul elege van a játszadozásból. Itt az ideje, hogy valami hasznát is lássa a koldusra pazarolt idejének, a pénzéről nem beszélve.
A Vérkertből természetesen a szélrózsa minden irányába ki lehet jutni, de ahhoz Alonnak át kell lábolni az oltár szigetét körülvevő ingoványon. Ha menekülni próbál, az ork simán elébe vág, főleg ebben a homályban, ahol könnyű rossz helyre lépni.*
*A gróf úr a sötétből jött kérdésen khm… megilletődik (váratlanul érte, mi tagadás), és amíg a szavait keresi, Wruzto feláll, csatabárddal a vállán.*
- Kegyelemért kurva rossz helyre jöttél. *feleli gúnyosan. Tudja, hogy az isten "kegye" és "kegyelme" nem egészen ugyanaz, de ha az ember megpróbálja felhívni a figyelmét erre a kis csúsztatásra, belevágja a baltát.* Nem válaszoltál a kérdésre. Az oltár meg még száraz. A faszért hagyjalak életben?
*Tisztában van vele, hogy Sa'Tereth okkal hozta vissza a halálból ezt a hosszú disznót, tehát nem ölheti meg, amíg a neki szánt feladatot el nem végezte. Alon azonban aligha tanult hittant, gőze nem lesz az isten terveiről. Az agyarasnak meg baszottul elege van a játszadozásból. Itt az ideje, hogy valami hasznát is lássa a koldusra pazarolt idejének, a pénzéről nem beszélve.
A Vérkertből természetesen a szélrózsa minden irányába ki lehet jutni, de ahhoz Alonnak át kell lábolni az oltár szigetét körülvevő ingoványon. Ha menekülni próbál, az ork simán elébe vág, főleg ebben a homályban, ahol könnyű rossz helyre lépni.*
181. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2023-07-07 05:19:22
Üzenet elküldve: 2023-07-07 05:19:22
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 191
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 191
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
*Alon feje a nagy szája miatt annak idején lett beverve. Most a testőr és a vagyon jelentette biztonság nélkül megfontoltabban cselekszik. Tudja, hogy ő jelenleg egy idegen és nincs itt helye. Nem is kellett volna ide jönnie. Hogy csak képzelődte a hangot vagy gyenge trükkje az övénél való matatással jött be jó kérdés, de talán ismét nyugodt a környék. Valószínűleg csak képzelődött. Valami viszont határozottan történik. Az oltár megszólítja. Maga se tudná körülírni, azt ami történt vele és bár távol áll attól, hogy elégedett legyen, de kapott egy célt végre. Ez kicsit feldobja. Már csak vissza kell térnie a kikötőbe és bemocskolnia a kezét. Vagy nem. Rábeszélnie valakit, hogy ő maga tegye meg a szívességet, hogy maga folyatja a vérét az oltárra. Már épp indulna is mikor a halotti csendben mint valami kürtszó úgy harsan fel egy durva hang. A volt nemes ugrik egyet ijedtébe és fel is sikkant a váratlan támadástól. Csoda, hogy el nem esik a szutykos, sáros talajon. Ijedt tekintetének most már nem kell sokat keresnie a hang forrását. Megleli és igyekszik nem mutatni, de egyáltalán nem örül.*
~Hogy ez a halálisten rohasztaná már rád az eget! Most kell neked felbukkannod te félállat!?~
*Egy bárgyú mosolyt erőltet magára és igyekszik kitalálni valamit.*
-Én? Én csak végül... Nos, hát... Én végül... Csak jöttem szerencsét próbálni, hogy hátha. Nem akartam rosszat. Csak hátha mégis csak kegyes lesz hozzám a halálisten. Nem akartam ártani vagy meggyalázni az oltárt.
*Nehéz nem észrevennie, hogy a másiknál fegyver van. Nem tetszik neki ez a helyzet.*
~Hogy ez a halálisten rohasztaná már rád az eget! Most kell neked felbukkannod te félállat!?~
*Egy bárgyú mosolyt erőltet magára és igyekszik kitalálni valamit.*
-Én? Én csak végül... Nos, hát... Én végül... Csak jöttem szerencsét próbálni, hogy hátha. Nem akartam rosszat. Csak hátha mégis csak kegyes lesz hozzám a halálisten. Nem akartam ártani vagy meggyalázni az oltárt.
*Nehéz nem észrevennie, hogy a másiknál fegyver van. Nem tetszik neki ez a helyzet.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 303-322