Kikötő - Vérkert
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 22 (421. - 440. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
440. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2017-09-03 15:43:02
Üzenet elküldve: 2017-09-03 15:43:02
ÚJ
![>Bölény Grindwullf [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/2638_orias_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Amikor még nyugalom honolt a vidéken...//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Az elhangzottakat illetően csak bólint. Minden fontos infót elraktározott.*
-Jóva', Khunesz'k.*Ejti ki ő is, s bár elsőre most jól ment, nem biztos hogy mindig ennyire el fogja találni. Kezet nyújt ő is.*
-Bölény.*S ha az fogadja a kezet, ropogtathatnak is egyet, legalább kiderül kiben mennyi erő van.*
~ Hogy ez hó kaphatta' ezt a nevöt? ~
*Igyekszik értelmes fejet vágni, hanem aztán a vért kérdésnél kicsit megszalad a szemöldöke.*
~ Bas'za meg a pereces ~
*Nem gondolta volna hogy még egy fegyverraktárat sem üzemeltetnek itt a Vérkertben. Hát, elég fapados. De legalább az életét meg tudták menteni.*
~ Mák, hogy legalább mágusaik vannak ~
-Te nem azé mondo', mer' nem akarnék én itt kötözködni vagy ilyesmi. Távol ájon tőle'. Mégis csak kihúztatok a szarbó', de ha ilyen hadsereg építési tervek vannak itte'. Nem kéne egy fegyverraktárat fehúzni ide, vagy valami? Mondjuk kezdő lépésként?*Filozófiai felvetés, de csak félig. Mert hogy neki elvileg kéne majd hozni újakat. És majd mit mond nekik? " Bocs, fegyver még nincs, de már dolgozunk rajta ".*
-A lamellás az remek vérte', nagyon gyó.*Bólogat egyet értően.* Deee, szóva' inkább hagyju' köszi. Nem nekem való a'. Tudod, így bizgerálja itt a nyakamnál, szóval nem jó, de n'on köszi.*Igyekszik udvariasan vissza utasítani a kiutalni kívánt véd eszközt. Nem akar balhéba keveredni egy félistennel. De egy lamellás bőrvérttel ő nagyjából annyira megy mintha pitypangokból szőnének neki sodronyinget.*
-Majd igyeksze'.*Vág egy enyhe grimaszt a másik nyílzáporos jó tanácsát illetően.*
~ Mer' az olyan marha egyszerű, mint ahogy te gondolod.. ~
-Te figyi má', mondjuk egy nagy kalapács félét tudo' adni esetlög? Meg egy pajzsot mérötbön?
*Nincsenek nagy reményei, de azért megpróbálja.*
-Meg tán ha a fecserek megvarnák a bőrvérte'.*Mutat saját levedlett ruháira.* Mint tudod, elég lyukacsos, de ha kissé' össze varnáto', szerintem még oké lenne. Ezt a lamellás vacko', mármint akarom mondani remek kis vérte' khm.*Igazít egyet.* Szóva, ezt fel löhetne hasznáni hogy lefedje a szakadt részököt, meg megerősítse ahó' kilyukadt. Csak úgy mondo'. Két jó kezű varrásznak, megva pár órában.
-Oszt má' megyök is.*Biztosítja a másikat, mert látja hogy itt szegény ember vízzel főz helyzet van, és nem akarja őket kínos helyzetbe hozni.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Az elhangzottakat illetően csak bólint. Minden fontos infót elraktározott.*
-Jóva', Khunesz'k.*Ejti ki ő is, s bár elsőre most jól ment, nem biztos hogy mindig ennyire el fogja találni. Kezet nyújt ő is.*
-Bölény.*S ha az fogadja a kezet, ropogtathatnak is egyet, legalább kiderül kiben mennyi erő van.*
~ Hogy ez hó kaphatta' ezt a nevöt? ~
*Igyekszik értelmes fejet vágni, hanem aztán a vért kérdésnél kicsit megszalad a szemöldöke.*
~ Bas'za meg a pereces ~
*Nem gondolta volna hogy még egy fegyverraktárat sem üzemeltetnek itt a Vérkertben. Hát, elég fapados. De legalább az életét meg tudták menteni.*
~ Mák, hogy legalább mágusaik vannak ~
-Te nem azé mondo', mer' nem akarnék én itt kötözködni vagy ilyesmi. Távol ájon tőle'. Mégis csak kihúztatok a szarbó', de ha ilyen hadsereg építési tervek vannak itte'. Nem kéne egy fegyverraktárat fehúzni ide, vagy valami? Mondjuk kezdő lépésként?*Filozófiai felvetés, de csak félig. Mert hogy neki elvileg kéne majd hozni újakat. És majd mit mond nekik? " Bocs, fegyver még nincs, de már dolgozunk rajta ".*
-A lamellás az remek vérte', nagyon gyó.*Bólogat egyet értően.* Deee, szóva' inkább hagyju' köszi. Nem nekem való a'. Tudod, így bizgerálja itt a nyakamnál, szóval nem jó, de n'on köszi.*Igyekszik udvariasan vissza utasítani a kiutalni kívánt véd eszközt. Nem akar balhéba keveredni egy félistennel. De egy lamellás bőrvérttel ő nagyjából annyira megy mintha pitypangokból szőnének neki sodronyinget.*
-Majd igyeksze'.*Vág egy enyhe grimaszt a másik nyílzáporos jó tanácsát illetően.*
~ Mer' az olyan marha egyszerű, mint ahogy te gondolod.. ~
-Te figyi má', mondjuk egy nagy kalapács félét tudo' adni esetlög? Meg egy pajzsot mérötbön?
*Nincsenek nagy reményei, de azért megpróbálja.*
-Meg tán ha a fecserek megvarnák a bőrvérte'.*Mutat saját levedlett ruháira.* Mint tudod, elég lyukacsos, de ha kissé' össze varnáto', szerintem még oké lenne. Ezt a lamellás vacko', mármint akarom mondani remek kis vérte' khm.*Igazít egyet.* Szóva, ezt fel löhetne hasznáni hogy lefedje a szakadt részököt, meg megerősítse ahó' kilyukadt. Csak úgy mondo'. Két jó kezű varrásznak, megva pár órában.
-Oszt má' megyök is.*Biztosítja a másikat, mert látja hogy itt szegény ember vízzel főz helyzet van, és nem akarja őket kínos helyzetbe hozni.*
439. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2017-09-03 15:28:00
Üzenet elküldve: 2017-09-03 15:28:00
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
//Vérkertészkedés//
*Végül úgy fest, hogy Aoneer megkapja a segítséget... legalábbis egyelőre, mert az még egyáltalán nem biztos, hogy a későbbiek folyamán is megkapja majd mindezt. A lovag kezéből kirepül az alabárd, és ugrik is utána, Dowar pedig engedi neki, ugyanis jelenleg más köti le figyelmét...
Kagan és Laor noha alapjáraton jól gondolkodnak, hogy hátulról törjenek a bestiára, azonban egy apróságról megfeledkeztek. Apróság ugyan, de annál fontosabb! Ez nem más, mint a dög gerincéből kiinduló három szarv ugye! Így mikor Kagan közelít, a dög hirtelen oldalra pillant, majd annyit csinál, hogy hátralép egy nagyot, és konkrétan felnyársalja Kagan lovának oldalát. Mindezt akkor, mikor Kagan kiemelkedik a nyeregből, így a mesterpenge csupán karcolja Dowar vastag bőrét, valahol két szarv között. A ló felnyerít, és megvadul, Kagan számára biztos az esés már csak azért is, mert a lovasroham igen hirtelen tört meg. Zuhan is a Hadúr, bukfencezik kettőt a földön, de még szerencsésnek is mondhatja magát, mivel kikerül Dowar ütőtávjából erre a körre. A dög lép egyet vissza előre, így kihúzza szarvát a ló oldalából, aki nem esik össze, nem döglik meg rögtön, de aligha fog már bárki is vágtázni rajta.
Laornak az a veszte, hogy fékezi hátasát. Ez bőven elég arra, hogy Dowar izzó tekintete odasiklik, majd meglendíti a fekete csatabárdot jobbról-balra, és egy tökéletesen kivitelezett csapással kiüti a harcost a nyeregből. Laort valahol a vállán éri a csapás, a bőrvért annyit ér, mint halottnak a csók. Mélyen belevág az éles fejsze a húsba, csont törik, inak szakadnak, Laor pedig rongybabaként zuhan le a nyeregből és csapódik tehetetlenül a földre. Nem halt még meg, de érzi, hogy jó tíz centi mély, vágott sebet kapott. Ha a szív felőli oldalát kapja telibe Dowar, Laor halott lenne. Borzasztó fájdalmai vannak, forogni kezd körülötte a világ, ugyanis hanyatt esik. Vérzik is a szerencsétlen rendesen, de még eszméleténél van.
Aoneer ekkor szerzi vissza fegyverét, úgyhogy épp látja, amint Laor elég csúnyán ér földet. Valahol a háttérben egy női kacaj töri meg a csata zajait.*
-Megmondtam, hogy itt pusztultok!
*Laor segítségre szorul ez egyértelmű, de az is tény, hogy egyedül nem fognak elbírni Dowarral, akinek termetéhez képest fantasztikus gyorsasága és reflexe van. Ne lepődjünk meg, két félisten gyúrta közösen a dögöt.*
*Végül úgy fest, hogy Aoneer megkapja a segítséget... legalábbis egyelőre, mert az még egyáltalán nem biztos, hogy a későbbiek folyamán is megkapja majd mindezt. A lovag kezéből kirepül az alabárd, és ugrik is utána, Dowar pedig engedi neki, ugyanis jelenleg más köti le figyelmét...
Kagan és Laor noha alapjáraton jól gondolkodnak, hogy hátulról törjenek a bestiára, azonban egy apróságról megfeledkeztek. Apróság ugyan, de annál fontosabb! Ez nem más, mint a dög gerincéből kiinduló három szarv ugye! Így mikor Kagan közelít, a dög hirtelen oldalra pillant, majd annyit csinál, hogy hátralép egy nagyot, és konkrétan felnyársalja Kagan lovának oldalát. Mindezt akkor, mikor Kagan kiemelkedik a nyeregből, így a mesterpenge csupán karcolja Dowar vastag bőrét, valahol két szarv között. A ló felnyerít, és megvadul, Kagan számára biztos az esés már csak azért is, mert a lovasroham igen hirtelen tört meg. Zuhan is a Hadúr, bukfencezik kettőt a földön, de még szerencsésnek is mondhatja magát, mivel kikerül Dowar ütőtávjából erre a körre. A dög lép egyet vissza előre, így kihúzza szarvát a ló oldalából, aki nem esik össze, nem döglik meg rögtön, de aligha fog már bárki is vágtázni rajta.
Laornak az a veszte, hogy fékezi hátasát. Ez bőven elég arra, hogy Dowar izzó tekintete odasiklik, majd meglendíti a fekete csatabárdot jobbról-balra, és egy tökéletesen kivitelezett csapással kiüti a harcost a nyeregből. Laort valahol a vállán éri a csapás, a bőrvért annyit ér, mint halottnak a csók. Mélyen belevág az éles fejsze a húsba, csont törik, inak szakadnak, Laor pedig rongybabaként zuhan le a nyeregből és csapódik tehetetlenül a földre. Nem halt még meg, de érzi, hogy jó tíz centi mély, vágott sebet kapott. Ha a szív felőli oldalát kapja telibe Dowar, Laor halott lenne. Borzasztó fájdalmai vannak, forogni kezd körülötte a világ, ugyanis hanyatt esik. Vérzik is a szerencsétlen rendesen, de még eszméleténél van.
Aoneer ekkor szerzi vissza fegyverét, úgyhogy épp látja, amint Laor elég csúnyán ér földet. Valahol a háttérben egy női kacaj töri meg a csata zajait.*
-Megmondtam, hogy itt pusztultok!
*Laor segítségre szorul ez egyértelmű, de az is tény, hogy egyedül nem fognak elbírni Dowarral, akinek termetéhez képest fantasztikus gyorsasága és reflexe van. Ne lepődjünk meg, két félisten gyúrta közösen a dögöt.*
438. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2017-09-03 14:57:11
Üzenet elküldve: 2017-09-03 14:57:11
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 299
OOC üzenetek: 239
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 299
OOC üzenetek: 239
Játékstílus: Vakmerő
//Amikor még nyugalom honolt a vidéken...//
*Hogy így letudták az eskü részt, már nem marad más hátra, mint a részletek megvitatása.*
- Ez valóban nem egy rossz kérdés, a magam részéről megpróbálok majd iránymutatást nyújtani. Ha a tisztáson vagy, és nem találod a fickót, csak szólíts, és útba igazítalak. Ó, milyen udvariatlan vagyok, hisz még be sem mutatkoztam... a nevem Khunezk, Sa'Tereth félistene vagyok. Jegyezd meg jól ezt a nevet, és szólíts, ha bármikor iránymutatásra lenne szükséged.
*A páncél kérdésére enyhén felvonja a szemöldökét, majd először jobb kezével mutat jobbra, majd a bal kezével balra.*
- Nem tudom, látsz fegyverraktárat? *egyértelműen nem láthat fegyverraktárat* Őszintén nem vagyunk egy kovácsműhely, és noha van pár szerencsétlen erre tévedt bolondokról leszedett dolog, egyik sem a méreted. Habár... azt hiszem akad itt egy olyan lamellás bőrvért, azt rögtön rád igazítjuk. Ami a fegyvert illeti, milyenre vágynál?
*A vérttel nem lesz könnyű dolguk, mivel az óriás meglehetősen nagydarab, így a lamellák meglehetősen szellősen lesznek, de egyelőre ez van, ezt kell szeretni.*
- Megbízom majd félistentársamat, hogy szerezzen neked egy normális páncélt, mire visszatérsz, addig meg próbálj nem nyílzáporba keveredni.
*Hogy így letudták az eskü részt, már nem marad más hátra, mint a részletek megvitatása.*
- Ez valóban nem egy rossz kérdés, a magam részéről megpróbálok majd iránymutatást nyújtani. Ha a tisztáson vagy, és nem találod a fickót, csak szólíts, és útba igazítalak. Ó, milyen udvariatlan vagyok, hisz még be sem mutatkoztam... a nevem Khunezk, Sa'Tereth félistene vagyok. Jegyezd meg jól ezt a nevet, és szólíts, ha bármikor iránymutatásra lenne szükséged.
*A páncél kérdésére enyhén felvonja a szemöldökét, majd először jobb kezével mutat jobbra, majd a bal kezével balra.*
- Nem tudom, látsz fegyverraktárat? *egyértelműen nem láthat fegyverraktárat* Őszintén nem vagyunk egy kovácsműhely, és noha van pár szerencsétlen erre tévedt bolondokról leszedett dolog, egyik sem a méreted. Habár... azt hiszem akad itt egy olyan lamellás bőrvért, azt rögtön rád igazítjuk. Ami a fegyvert illeti, milyenre vágynál?
*A vérttel nem lesz könnyű dolguk, mivel az óriás meglehetősen nagydarab, így a lamellák meglehetősen szellősen lesznek, de egyelőre ez van, ezt kell szeretni.*
- Megbízom majd félistentársamat, hogy szerezzen neked egy normális páncélt, mire visszatérsz, addig meg próbálj nem nyílzáporba keveredni.
437. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2017-09-01 23:36:23
Üzenet elküldve: 2017-09-01 23:36:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Amikor még nyugalom honolt a vidéken...//
*Most hogy megbeszélték, hogy kit lehet szájon vágni és kit nem. Na most már sokkal jobban érzi magát. Ez egy olyan téma, amit nem lehet elég korán ledumálni.*
-Rendbe' van. Esküszö'.*Mondja komolyan, s nem tudja hogy ennyi elég lesz e a boldogsághoz, vagy kell e véresküt kötniük, esetleg tenyérbe köpni, vagy béke pipát szívni. Ő mindenesetre kész szűz lányok vérében is fürdeni, amennyiben az kell a szent eskühöz.*
-Megkeresem ezt a komát, oszt elmondom amit te neke', meglátjuk mire jutun'. Merre keressöm?*Kérdi, hisz ez sem egy utolsó tétel azért, tekintve hogy nem egy 2 hektáros legelőről beszélnek.*
-Én aztán háborúba megyek aki ellen csak akarod koma', pláne ha pofozkodni is löhöt, meg arany is lesz. Na akkor különösen bízható' bennem. Viszont.*Kis szünetet tart, s végig pillant vértezetén, melyet a legtöbb helyen leszedtek róla a felcserek, hogy hozzá férjenek a sebeihez, volt amit le se kellett szedni, mert lejött magától még oda át. Egyedül a több helyen behorpadt dupla brigantin tűnik még használhatónak, mert hogy a nomád bőrvértje olyan mint az ementáli, és akkor még finoman fogalmaztunk. Lényegében úgy fest mintha most sétált volna ki egy csatatérről. Ami lényegében, igaz is.*
-Tartotok itte' valami fegyverraktára'?*Kérdi, majd farkas vigyorral hozzá teszi.*
-Ahogy nézem a', hasonló a méretünk.
~ Csak nem mehetök háborúba puci seggöl ~
*Van aki szuper erőt kérne, vagy sebezhetetlenséget, vagy a franc se tudja mit. Ő momentán valami tiszta ruhával, páncéllal, meg némi fegyverrel is nagyon elégedett lenne.*
*Most hogy megbeszélték, hogy kit lehet szájon vágni és kit nem. Na most már sokkal jobban érzi magát. Ez egy olyan téma, amit nem lehet elég korán ledumálni.*
-Rendbe' van. Esküszö'.*Mondja komolyan, s nem tudja hogy ennyi elég lesz e a boldogsághoz, vagy kell e véresküt kötniük, esetleg tenyérbe köpni, vagy béke pipát szívni. Ő mindenesetre kész szűz lányok vérében is fürdeni, amennyiben az kell a szent eskühöz.*
-Megkeresem ezt a komát, oszt elmondom amit te neke', meglátjuk mire jutun'. Merre keressöm?*Kérdi, hisz ez sem egy utolsó tétel azért, tekintve hogy nem egy 2 hektáros legelőről beszélnek.*
-Én aztán háborúba megyek aki ellen csak akarod koma', pláne ha pofozkodni is löhöt, meg arany is lesz. Na akkor különösen bízható' bennem. Viszont.*Kis szünetet tart, s végig pillant vértezetén, melyet a legtöbb helyen leszedtek róla a felcserek, hogy hozzá férjenek a sebeihez, volt amit le se kellett szedni, mert lejött magától még oda át. Egyedül a több helyen behorpadt dupla brigantin tűnik még használhatónak, mert hogy a nomád bőrvértje olyan mint az ementáli, és akkor még finoman fogalmaztunk. Lényegében úgy fest mintha most sétált volna ki egy csatatérről. Ami lényegében, igaz is.*
-Tartotok itte' valami fegyverraktára'?*Kérdi, majd farkas vigyorral hozzá teszi.*
-Ahogy nézem a', hasonló a méretünk.
~ Csak nem mehetök háborúba puci seggöl ~
*Van aki szuper erőt kérne, vagy sebezhetetlenséget, vagy a franc se tudja mit. Ő momentán valami tiszta ruhával, páncéllal, meg némi fegyverrel is nagyon elégedett lenne.*
436. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2017-09-01 18:35:36
Üzenet elküldve: 2017-09-01 18:35:36
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 299
OOC üzenetek: 239
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 299
OOC üzenetek: 239
Játékstílus: Vakmerő
//Amikor még nyugalom honolt a vidéken...//
*Az óriás kezdi nagyjából összeszedni a fonalat, ha a felvétel nem is megy valami simán. Az általa felhozott szituáció mondjuk elég sok komplikációt rejt.*
- Nos, ez azon múlik, ő mennyire fontos, meg te, de... alapvetően nem toleráljuk a belső viszályt. Szóval ha valakiről egyértelműen tudod, hogy közülünk való, azt próbáld nem megölni. Ha kiprovokálja a pofont azzal, hogy beszól, akkor meg magára vessen *ránt egyet a vállán. Amikor rátérnek arra a részre, hogy az óriás az arcok betöréséhez ért a legjobban, ott a félisten lelkesen bólint.*
- Pontosan, és ez is lesz a dolgod. Mint mondtam, mi kicsit lazábban vesszük ezt a megtérés-dolgot, mint Eeyrék. Például tökéletes térítési módszer a következő: áll valaki egy sikátorban, te odalépdelsz, és megkérdezed, Sa'Tereth híve-e. Amennyiben bármi mást mond, minthogy igen, behúzol neki egyet. Ezt addig játsszátok, amíg megtér, vagy meghal. Amennyiben megtér, úgy elhozod ide, ha meghal, hát... akkor ne bukj le. Nem tudunk mindig kihúzni a pácból, ha bevarrnak, vagy megölnek, akkor bevarrnak, vagy megölnek. Tőlünk kapsz egy második esélyt, és egy feladatot. Mellesleg hogy kérdésedre válaszoljak, ha Adakver nem tér meg, akkor azt teszel vele, amit akarsz, az már nem érdekel. Mindig vannak menthetetlenek, ha az ilyet agyonveri valaki, az az ő bajuk, nem az enyém. Ellenben van egy olyan érzésem, hogy remek csapat lennétek, ész, erő, kitartás, ügyesség, minden meglenne a párosotokban. A feladatotok pedig pontosan ez lenne, amit most ismertettem, téríteni a kikötőben a magatok módján. Agresszívan, de lehetőleg a legkisebb feltűnést keltve. Naponta halnak itt az emberek, eggyel több, vagy kevesebb, kit érdekel? Közben meg szépen hoznátok ide azokat, akik készek hűséget esküdni, és szépen lassan dagad a seregünk. Nos, mit szólsz? Benne lennél? Hajlandó vagy hűséget esküdni Sa'Terethnek, híveket toborozni neki, szétverni a használhatatlan egyedeket, és egy napon talán háborúba szállni az oldalán a várossal, és Eeyrrel szemben?
*Az óriás kezdi nagyjából összeszedni a fonalat, ha a felvétel nem is megy valami simán. Az általa felhozott szituáció mondjuk elég sok komplikációt rejt.*
- Nos, ez azon múlik, ő mennyire fontos, meg te, de... alapvetően nem toleráljuk a belső viszályt. Szóval ha valakiről egyértelműen tudod, hogy közülünk való, azt próbáld nem megölni. Ha kiprovokálja a pofont azzal, hogy beszól, akkor meg magára vessen *ránt egyet a vállán. Amikor rátérnek arra a részre, hogy az óriás az arcok betöréséhez ért a legjobban, ott a félisten lelkesen bólint.*
- Pontosan, és ez is lesz a dolgod. Mint mondtam, mi kicsit lazábban vesszük ezt a megtérés-dolgot, mint Eeyrék. Például tökéletes térítési módszer a következő: áll valaki egy sikátorban, te odalépdelsz, és megkérdezed, Sa'Tereth híve-e. Amennyiben bármi mást mond, minthogy igen, behúzol neki egyet. Ezt addig játsszátok, amíg megtér, vagy meghal. Amennyiben megtér, úgy elhozod ide, ha meghal, hát... akkor ne bukj le. Nem tudunk mindig kihúzni a pácból, ha bevarrnak, vagy megölnek, akkor bevarrnak, vagy megölnek. Tőlünk kapsz egy második esélyt, és egy feladatot. Mellesleg hogy kérdésedre válaszoljak, ha Adakver nem tér meg, akkor azt teszel vele, amit akarsz, az már nem érdekel. Mindig vannak menthetetlenek, ha az ilyet agyonveri valaki, az az ő bajuk, nem az enyém. Ellenben van egy olyan érzésem, hogy remek csapat lennétek, ész, erő, kitartás, ügyesség, minden meglenne a párosotokban. A feladatotok pedig pontosan ez lenne, amit most ismertettem, téríteni a kikötőben a magatok módján. Agresszívan, de lehetőleg a legkisebb feltűnést keltve. Naponta halnak itt az emberek, eggyel több, vagy kevesebb, kit érdekel? Közben meg szépen hoznátok ide azokat, akik készek hűséget esküdni, és szépen lassan dagad a seregünk. Nos, mit szólsz? Benne lennél? Hajlandó vagy hűséget esküdni Sa'Terethnek, híveket toborozni neki, szétverni a használhatatlan egyedeket, és egy napon talán háborúba szállni az oldalán a várossal, és Eeyrrel szemben?
435. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2017-08-31 20:14:15
Üzenet elküldve: 2017-08-31 20:14:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Vérkertészkedés//
*Sajnos kevés olyan pozitívumot tudna felvonultatni a maga oldalán, mint Kagan. Nincs bűvös fegyvere, nem híres lovas és még csak istenek sem szoktak vele egyezkedni. A helyzet ettől függetlenül aggasztó. Az a nagyra nőt dög olyan magától értetődő természetességgel sodorja ki a lovag kezéből a szálfegyvert, mintha az valami kis gally lenne egy gyermek kezében. Öröm az ürömben, hogy a bikafejű Aoneert tünteti ki figyelmével. Ez kitűnő alkalmat teremthet arra, hogy amíg Aoneer lovagi hősiességgel feláldozza az életét, addig olajra lépjenek. A maga részéről semmi épkézláb okot nem tudna felhozni arra, hogy a lovag életét meg kell menteni. Elvégre ki segítene annak, aki szinte vallási fanatizmussal akarja átvágni a torkát?
A Hadúr azonban másképp gondolhatja, ugyanis nem törődve azzal, hogy a gonosz némber felszívódott, de legalábbis nem nevet már a fülükbe, nekiront Sa'Tereth kis kedvencének. Mivel egyelőre nem óhajt leszállni a lóról, hiszen ezzel esetleges menekülési esélyeit rontaná, viszont lóhátról kevésbé ügyes, igyekszik a zavarosban halászni. Mivel esélyes, hogy a Dowar nevű melák figyelme megoszlik a lovag és az éppen rátámadó Kagan között, a Hadúr ellentétes oldaláról érkezve igyekszik akkor a behemót mellé kerülni, amikor az őt megtámadó lovas felé fordul. Ha ez sikerül, muszáj megállítania a hátasát, vágtából a kudarc szinte garantált lenne. Ha minden jól megy, akkor egy jókora, ám viszonylag védtelen hátat láthat maga előtt. Akkor pedig megveti a lábát a kengyelben és meglódul kezében a kard. A vágás célja hasonló, mint Kagannál, csak valamivel lentebb csúszik.*
*Sajnos kevés olyan pozitívumot tudna felvonultatni a maga oldalán, mint Kagan. Nincs bűvös fegyvere, nem híres lovas és még csak istenek sem szoktak vele egyezkedni. A helyzet ettől függetlenül aggasztó. Az a nagyra nőt dög olyan magától értetődő természetességgel sodorja ki a lovag kezéből a szálfegyvert, mintha az valami kis gally lenne egy gyermek kezében. Öröm az ürömben, hogy a bikafejű Aoneert tünteti ki figyelmével. Ez kitűnő alkalmat teremthet arra, hogy amíg Aoneer lovagi hősiességgel feláldozza az életét, addig olajra lépjenek. A maga részéről semmi épkézláb okot nem tudna felhozni arra, hogy a lovag életét meg kell menteni. Elvégre ki segítene annak, aki szinte vallási fanatizmussal akarja átvágni a torkát?
A Hadúr azonban másképp gondolhatja, ugyanis nem törődve azzal, hogy a gonosz némber felszívódott, de legalábbis nem nevet már a fülükbe, nekiront Sa'Tereth kis kedvencének. Mivel egyelőre nem óhajt leszállni a lóról, hiszen ezzel esetleges menekülési esélyeit rontaná, viszont lóhátról kevésbé ügyes, igyekszik a zavarosban halászni. Mivel esélyes, hogy a Dowar nevű melák figyelme megoszlik a lovag és az éppen rátámadó Kagan között, a Hadúr ellentétes oldaláról érkezve igyekszik akkor a behemót mellé kerülni, amikor az őt megtámadó lovas felé fordul. Ha ez sikerül, muszáj megállítania a hátasát, vágtából a kudarc szinte garantált lenne. Ha minden jól megy, akkor egy jókora, ám viszonylag védtelen hátat láthat maga előtt. Akkor pedig megveti a lábát a kengyelben és meglódul kezében a kard. A vágás célja hasonló, mint Kagannál, csak valamivel lentebb csúszik.*
434. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2017-08-31 19:23:14
Üzenet elküldve: 2017-08-31 19:23:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Amikor még nyugalom honolt a vidéken...//
*A vörös tesó szavait hallva arra a vég következtetésre jut, hogy Bögrét ez a fickó nem fogja vissza hozni, és az is kezd neki derengeni, hogy nem magával a sötét úrral áll szemben.*
~ Pedig má' olyan jó arcnak tűnt ~
*Gondolatban elmorzsol egy könny cseppet barátjáért, és harcostársáért. Mégis csak vállt válnak vetve harcoltak a törvény ellen. Ennyit megérdemel a kis szakállas.*
-Na.*Most pedig eljött az idő, hogy foglalkozzanak a jelen problémáival, s az ő nagy küldetésével. Amiről eddig nem is tudta hogy van. De most már van. És megint csak nyakig ül a trutyiban. Csak épp most máshogy, mint eddig.*
-Én aszitte' te vagy a sötét iste'.*Morran, s vág egy amolyan " De úgy fest nem, és ennek annyira nem örülök fejet ".*
-Satre'.*Próbálja utánozni a másik kiejtését, még nem az igazi.*
-Meg az Eyre'.*Nyammog kicsit az isteneken.*
~ Ez a Eyres lesz a jó fijú itte' ~
*Elkezdi összerakni az isteni szférát, úgy tűnik hogy kénytelen lesz észnél lenni, mert más nem lesz az helyette. Az ilyen helyzeteket amúgy kiváltképp utálja. Nem az ő asztala a politika. Mindazonáltal, most kénytelen figyelni.*
-Szóva', ha tegyük fee' hogy megesküszö' de utána megölöm a Sa, a Saaatra.*Legyint.*Szóva' ha utána véletlenű megölöm a sötét istön valamelyik szógjátát, me mondjuk beszó' nekem vagy ilyesmi. Akkor belém csap a villám, meg ilyenek?*Végig simít a szakállán, nagyon leragadt ennél a dolognál.*
-Vagy mondju' ez nem olyan nagy dolo'?*Az ilyesmit azért jobb tudni. Hogy ez olyan apáca zárdás lesz, ahol bárki aki meghúzza a másik haját az megy a sarokba, vagy inkább az vezet aki a legerősebb jellegű a leosztás. Nem mindegy ugye.*
-Bögre, háá'. Fene tudja.*Reflektál a második kérdésre, mely Bögre isteni szférák iránti nyitottságát firtatja.*
-Te most őszinté', te engem dumáni mentetté' meg ide?*Kérdi mikor arra terelődik a beszélgetés vonala hogy ő menjen el másokat besorozni.*
~ Jó csillag térképe nézett e' amiko' ideröppentett? ~
-Mer én inkább a pofán baszkodáshoz érte', meg mondjuk a csont töréshe', és egész király az ember pörkőtem*Mondja vidáman, mert hirtelenjében egész jó kedve lett.*
-De hogy én dumája' meg valakit.*Vág egy grimaszt és pofát vakar.*
-És ha nem akar gyünni, ez a Adakve?, akko' kibelezhetöm?*És már meg is nyalja a száját. Nincs jobb az ember pörköltnél. Legutóbb Bögrének akart főzni. De arra sajnos már nem került sor.*
~ Kér hogy lecsúszott ról', most rohadtú' sajnálhatja ~
A hozzászólás írója (Bölény Grindwullf) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.08.31 19:28:04
*A vörös tesó szavait hallva arra a vég következtetésre jut, hogy Bögrét ez a fickó nem fogja vissza hozni, és az is kezd neki derengeni, hogy nem magával a sötét úrral áll szemben.*
~ Pedig má' olyan jó arcnak tűnt ~
*Gondolatban elmorzsol egy könny cseppet barátjáért, és harcostársáért. Mégis csak vállt válnak vetve harcoltak a törvény ellen. Ennyit megérdemel a kis szakállas.*
-Na.*Most pedig eljött az idő, hogy foglalkozzanak a jelen problémáival, s az ő nagy küldetésével. Amiről eddig nem is tudta hogy van. De most már van. És megint csak nyakig ül a trutyiban. Csak épp most máshogy, mint eddig.*
-Én aszitte' te vagy a sötét iste'.*Morran, s vág egy amolyan " De úgy fest nem, és ennek annyira nem örülök fejet ".*
-Satre'.*Próbálja utánozni a másik kiejtését, még nem az igazi.*
-Meg az Eyre'.*Nyammog kicsit az isteneken.*
~ Ez a Eyres lesz a jó fijú itte' ~
*Elkezdi összerakni az isteni szférát, úgy tűnik hogy kénytelen lesz észnél lenni, mert más nem lesz az helyette. Az ilyen helyzeteket amúgy kiváltképp utálja. Nem az ő asztala a politika. Mindazonáltal, most kénytelen figyelni.*
-Szóva', ha tegyük fee' hogy megesküszö' de utána megölöm a Sa, a Saaatra.*Legyint.*Szóva' ha utána véletlenű megölöm a sötét istön valamelyik szógjátát, me mondjuk beszó' nekem vagy ilyesmi. Akkor belém csap a villám, meg ilyenek?*Végig simít a szakállán, nagyon leragadt ennél a dolognál.*
-Vagy mondju' ez nem olyan nagy dolo'?*Az ilyesmit azért jobb tudni. Hogy ez olyan apáca zárdás lesz, ahol bárki aki meghúzza a másik haját az megy a sarokba, vagy inkább az vezet aki a legerősebb jellegű a leosztás. Nem mindegy ugye.*
-Bögre, háá'. Fene tudja.*Reflektál a második kérdésre, mely Bögre isteni szférák iránti nyitottságát firtatja.*
-Te most őszinté', te engem dumáni mentetté' meg ide?*Kérdi mikor arra terelődik a beszélgetés vonala hogy ő menjen el másokat besorozni.*
~ Jó csillag térképe nézett e' amiko' ideröppentett? ~
-Mer én inkább a pofán baszkodáshoz érte', meg mondjuk a csont töréshe', és egész király az ember pörkőtem*Mondja vidáman, mert hirtelenjében egész jó kedve lett.*
-De hogy én dumája' meg valakit.*Vág egy grimaszt és pofát vakar.*
-És ha nem akar gyünni, ez a Adakve?, akko' kibelezhetöm?*És már meg is nyalja a száját. Nincs jobb az ember pörköltnél. Legutóbb Bögrének akart főzni. De arra sajnos már nem került sor.*
~ Kér hogy lecsúszott ról', most rohadtú' sajnálhatja ~
A hozzászólás írója (Bölény Grindwullf) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.08.31 19:28:04
433. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2017-08-31 17:09:09
Üzenet elküldve: 2017-08-31 17:09:09
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 299
OOC üzenetek: 239
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 299
OOC üzenetek: 239
Játékstílus: Vakmerő
//Amikor még nyugalom honolt a vidéken...//
- Jó-jó, csak mikor csinálod, az legyen kicsit meggyőzőbb. Tudod nálunk az eskü nem úgy működik, mint Eeyr híveinél, náluk tiszta szív, és elhivatottság kell. Mi nem vagyunk telhetetlenek, elég, ha elfogadod, hogy amennyiben a jövőben Sa'Tereth ellen cselekszel, úgy meg fogsz halni. Szóval ennek fényében esküdj meg, ajánld életed és szolgálatodat Sa'Terethnek, az egyetlen igaz istennek.
*Ha ezzel megvannak, akkor haladhatnak tovább. Bögre újbóli említésére sajnos kénytelen megcsóválja a fejét a félisten.*
- Biztos vagy ebben? Ha Bröeq olyan jól ismerte az isteneket, meg a velük kapcsolatos dolgokat, vajon miért te vagy most itt, és nem ő? Ha fogékony lett volna erre, ő is könyörgött volna legalább élete végén. Ezek szerint kettőtök közül mégis te voltál az okosabb. Nem, ilyen alakra nincs szükségünk. De természetesen megértem, hogy szükséged van valakire, aki vezet téged az utadon. Egy nagy halom kontrollálatlan erő vagy, és kell valaki, aki irányt mutat. Szerencsédre már találtam melléd valakit, akivel közösen járhattok majd el urunk szent ügyében. Ő viszont kémeink szerint jelenleg elég messze van. A fiatalember egy bizonyos Adakver, és hozzád hasonlóan tökös legény, nem olyan puhapöcs, mint a többség mostanában. A kérdésem az volna, hogy szeretnéd inkább őt megkeresni, és besorozni az ügyünk mellé először, vagy pedig nekivágsz a feladatnak egyedül?
*Bögre elvesztése valóban csapás lehet az óriás számára, talán ezért is ajánlja fel a félisten, hogy keressen valaki hozzá hasonlót, aki a csapat esze lehet, míg Bölény azt csinálja, amiben jó: letarolja az ellenséget.*
- Jó-jó, csak mikor csinálod, az legyen kicsit meggyőzőbb. Tudod nálunk az eskü nem úgy működik, mint Eeyr híveinél, náluk tiszta szív, és elhivatottság kell. Mi nem vagyunk telhetetlenek, elég, ha elfogadod, hogy amennyiben a jövőben Sa'Tereth ellen cselekszel, úgy meg fogsz halni. Szóval ennek fényében esküdj meg, ajánld életed és szolgálatodat Sa'Terethnek, az egyetlen igaz istennek.
*Ha ezzel megvannak, akkor haladhatnak tovább. Bögre újbóli említésére sajnos kénytelen megcsóválja a fejét a félisten.*
- Biztos vagy ebben? Ha Bröeq olyan jól ismerte az isteneket, meg a velük kapcsolatos dolgokat, vajon miért te vagy most itt, és nem ő? Ha fogékony lett volna erre, ő is könyörgött volna legalább élete végén. Ezek szerint kettőtök közül mégis te voltál az okosabb. Nem, ilyen alakra nincs szükségünk. De természetesen megértem, hogy szükséged van valakire, aki vezet téged az utadon. Egy nagy halom kontrollálatlan erő vagy, és kell valaki, aki irányt mutat. Szerencsédre már találtam melléd valakit, akivel közösen járhattok majd el urunk szent ügyében. Ő viszont kémeink szerint jelenleg elég messze van. A fiatalember egy bizonyos Adakver, és hozzád hasonlóan tökös legény, nem olyan puhapöcs, mint a többség mostanában. A kérdésem az volna, hogy szeretnéd inkább őt megkeresni, és besorozni az ügyünk mellé először, vagy pedig nekivágsz a feladatnak egyedül?
*Bögre elvesztése valóban csapás lehet az óriás számára, talán ezért is ajánlja fel a félisten, hogy keressen valaki hozzá hasonlót, aki a csapat esze lehet, míg Bölény azt csinálja, amiben jó: letarolja az ellenséget.*
432. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2017-08-31 00:17:11
Üzenet elküldve: 2017-08-31 00:17:11
ÚJ
![>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10718_1474303661_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Vérkertészkedés//
//Aktív; vértviselet//
*A dolgok szokás szerint alakulnak. Ez alatt valami olyasmit kell érteni, hogy még épp nem sikerült megdögleniük, de nagyon is jó úton haladnak feléje. Aoneer sikeresen magára vonta a bestia figyelmét és lehetőséget adott annak a másik kettőnek, hogy lovakhoz jussanak, az egyetlen probléma ezzel, a saját helyzete ami egyáltalán nem fest jól. A dög ereje valóban egy bestiára hasonlít, egy szörnyetegre fegyverrel, sokkal inkább mint az ork, vagy óriás ellenfelekre akikhez korábban szerencséje volt.
A férfi kezéből kirepül az alabárd, ő pedig amint lábai talajt fognak egy tigrisbukfenccel veti utána magát, hogy ismét visszaszerezze, közben arcát próbálja valahogy a minotaurusz irányába igazítani, a bestia gyorsasága elképesztő és ebben az esetben még a mocsár is ellenük dolgozik. Mozgása a nehéz lovagi vértben szinte lehetetlennek látszik.
Kagan lefoglalja a dögöt a támadásával, és amint tehető ő is szíves örömest visszaszáll az ütlegbe, ám előbb vissza kell szereznie a fegyverét. Hisz benne, hogy egy jól irányzott csapás a nagy alabárddal, akár végzetes lehet a lény számára, főleg az után amit egy egy nyíl képes volt vele művelni, de ennek majd a jövő lesz a bírája és megmondója.
A nő időközben eltűnt, de most amikor a csata egy-egy mozdulata a másodperc tört része alatt történik még csak észrevenni sincs ideje a némber ténykedését, nemhogy bármi értelmes gondolatot összehozni róla, avagy tervet ellene.*
//Aktív; vértviselet//
*A dolgok szokás szerint alakulnak. Ez alatt valami olyasmit kell érteni, hogy még épp nem sikerült megdögleniük, de nagyon is jó úton haladnak feléje. Aoneer sikeresen magára vonta a bestia figyelmét és lehetőséget adott annak a másik kettőnek, hogy lovakhoz jussanak, az egyetlen probléma ezzel, a saját helyzete ami egyáltalán nem fest jól. A dög ereje valóban egy bestiára hasonlít, egy szörnyetegre fegyverrel, sokkal inkább mint az ork, vagy óriás ellenfelekre akikhez korábban szerencséje volt.
A férfi kezéből kirepül az alabárd, ő pedig amint lábai talajt fognak egy tigrisbukfenccel veti utána magát, hogy ismét visszaszerezze, közben arcát próbálja valahogy a minotaurusz irányába igazítani, a bestia gyorsasága elképesztő és ebben az esetben még a mocsár is ellenük dolgozik. Mozgása a nehéz lovagi vértben szinte lehetetlennek látszik.
Kagan lefoglalja a dögöt a támadásával, és amint tehető ő is szíves örömest visszaszáll az ütlegbe, ám előbb vissza kell szereznie a fegyverét. Hisz benne, hogy egy jól irányzott csapás a nagy alabárddal, akár végzetes lehet a lény számára, főleg az után amit egy egy nyíl képes volt vele művelni, de ennek majd a jövő lesz a bírája és megmondója.
A nő időközben eltűnt, de most amikor a csata egy-egy mozdulata a másodperc tört része alatt történik még csak észrevenni sincs ideje a némber ténykedését, nemhogy bármi értelmes gondolatot összehozni róla, avagy tervet ellene.*
431. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2017-08-31 00:02:45
Üzenet elküldve: 2017-08-31 00:02:45
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Vérkertészkedés//
*Legszívesebben hagyná Aoneert, hadd igya meg a levét a hülyeségének és a parancsmegtagadásnak. Legfeljebb Laort is odazavarná segíteni, hogy jobban menjen. De mióta a volt őrmester megemlítette Ryrint, akit saját kezűleg rúgott bele a lángoló gödörbe kitört nyakkal, nem nyughat benne a gondolat, hogy az életről és halálról ápolt véleménye revízióra szorul. És ha valamit nem szeretne, az az, hogy Aoneer esetleg kivágja vagy kimagyarázza magát és onnantól napestig hallgathatnák a gyáva Thargok meséjét, akik sorsára hagyták a Magányos Hőst.*
~ Na nem. ~ *annál még az is jobb, hogy miután megmentik a fickó seggét, a mindennapos háládatlanságát és puffogását fogják majd kapni fizetségül.*
- Hol a ribanc?! *sziszegi a fogai között, miközben Aoneert éppen földbe döngölni készül az élőholt minotaur, vagy mi a fene.*
*Ahogy a szörny továbbkapar és fordul, a hátát-oldalát mutatja Kagannak és Laornak, miközben látványosan Aonerre koncentrál. Túl látványosan, ami azt illeti, de ezzel nincs mit csinálni, az ilyen jó alkalmakat ki kell használni. Kagan érkezik jobbról, Laor balról, már ha a saját szemszögükből nézik a dög hátát. A vezér kezében megvillan a mesterkard, majd ívben tör rá a minotaurra, hogy hátulról csaphasson le rá. Kagan az egyik legjobb harcosa e vidéknek, így a nyeregből kiemelkedve, biztos kézzel kísérli meg elvágni a bő hat méter magas szörny gerincét, minél magasabban. Az éjfekete penge és az erős mentálmágia talán segít abban, hogy csak Dowar fejszéjétől kelljen tartania. Akár sikerül a csapás, akár nem, már vágtázik is tovább, hogy az ellencsapást elkerülje valahogy.*
~ Ha megmentjük a segged, te cafatos hátú silbak, a fejedbe verem a parancs szentségét is! ~ *fogadkozik, de persze nem hiszi, hogy ami nem ment a városőrök kiképzőinek, az neki menni fog.*
~ Csak éljük túl! ~
*Legszívesebben hagyná Aoneert, hadd igya meg a levét a hülyeségének és a parancsmegtagadásnak. Legfeljebb Laort is odazavarná segíteni, hogy jobban menjen. De mióta a volt őrmester megemlítette Ryrint, akit saját kezűleg rúgott bele a lángoló gödörbe kitört nyakkal, nem nyughat benne a gondolat, hogy az életről és halálról ápolt véleménye revízióra szorul. És ha valamit nem szeretne, az az, hogy Aoneer esetleg kivágja vagy kimagyarázza magát és onnantól napestig hallgathatnák a gyáva Thargok meséjét, akik sorsára hagyták a Magányos Hőst.*
~ Na nem. ~ *annál még az is jobb, hogy miután megmentik a fickó seggét, a mindennapos háládatlanságát és puffogását fogják majd kapni fizetségül.*
- Hol a ribanc?! *sziszegi a fogai között, miközben Aoneert éppen földbe döngölni készül az élőholt minotaur, vagy mi a fene.*
*Ahogy a szörny továbbkapar és fordul, a hátát-oldalát mutatja Kagannak és Laornak, miközben látványosan Aonerre koncentrál. Túl látványosan, ami azt illeti, de ezzel nincs mit csinálni, az ilyen jó alkalmakat ki kell használni. Kagan érkezik jobbról, Laor balról, már ha a saját szemszögükből nézik a dög hátát. A vezér kezében megvillan a mesterkard, majd ívben tör rá a minotaurra, hogy hátulról csaphasson le rá. Kagan az egyik legjobb harcosa e vidéknek, így a nyeregből kiemelkedve, biztos kézzel kísérli meg elvágni a bő hat méter magas szörny gerincét, minél magasabban. Az éjfekete penge és az erős mentálmágia talán segít abban, hogy csak Dowar fejszéjétől kelljen tartania. Akár sikerül a csapás, akár nem, már vágtázik is tovább, hogy az ellencsapást elkerülje valahogy.*
~ Ha megmentjük a segged, te cafatos hátú silbak, a fejedbe verem a parancs szentségét is! ~ *fogadkozik, de persze nem hiszi, hogy ami nem ment a városőrök kiképzőinek, az neki menni fog.*
~ Csak éljük túl! ~
430. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2017-08-30 23:05:42
Üzenet elküldve: 2017-08-30 23:05:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Amikor még nyugalom honolt a vidéken...//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Na, most már kezd kimenni az adrenalin. Csak hát, az első sokk ugye. Marad a hátsóján, mert hogy cafatokra lőtték, és hagyja hogy a felcserek végezzék a dolgukat. Közben persze nagyokat szitkozódik, amikor azok kiszednek belőle egy-egy nyílhegyet. S közben meredten, egyre nagyobb szemekkel néz a másikra, s még a fejét is megvakarja.*
~ Jó kis páncé', nem viszi át a számszeríj az fix, le kéne szedni róla' ~
*Aztán eszébe jut, hogy a csatamezőn is a gondolatai útján hallották meg, s gyorsan módosít.*
~ Má' mint kérni egye', kőcsönbe, vagy örökbe? ~
*Megingatja a fejét, nem tudja mi a jobb verzió. Az istenekkel meg a hulla hegyekkel kapcsolatos dolgokról ő mit sem tud, a Vértkert uráról is csak azért tud, mert Bögre mesélte. Nincsenek túl komoly politikai ismeretei. Tulajdonképpen lövése sincs arról hogy a másik miről beszél. De van annyi esze hogy komoly fejet vág, és nem a lábujját piszkálja. Az a gyanúja, hogy ha ez a fickó ide teleportálta, akkor a seggét is szét tudja rúgni. A magasságuk nagyjából stimmel, de az spéci vértben van, és nem lőtték cafatokra. Így jelenleg nem sok esélyt adna magának. Így hát bölcsen figyel, s időnkét biccent.*
-Ha te mondo', én megesküszö' amire csak akaro'.*Jelenti be, aztán megvakarja a fejét megint.*
-Viszont ez a sok dolo', a hulla hegyekrő, meg a élőkrő, és a Tejszuszró, meg az Eyrusró. Szóva ezekhez én nem nagyon konyító'.*Vallja be őszintén. Lehet hogy ezért most szét rúgják a seggét, de vállalja hogy tök hülye.*
-De Bögre az nagyon kent'e.*Jelenti komoly meggyőződéssel az arcán. Ha tud, most már óvatosan talpra áll, s így szem magasságba kerülnek.*
-Ha vissza hozo' ő is bizto' harcóna, amiér' csak akaro.*Megrántja a vállát. Szó mi szó, hiányzik a komája. Most átkozottul örülne annak ha itt lenne az az anyaszomorító.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Na, most már kezd kimenni az adrenalin. Csak hát, az első sokk ugye. Marad a hátsóján, mert hogy cafatokra lőtték, és hagyja hogy a felcserek végezzék a dolgukat. Közben persze nagyokat szitkozódik, amikor azok kiszednek belőle egy-egy nyílhegyet. S közben meredten, egyre nagyobb szemekkel néz a másikra, s még a fejét is megvakarja.*
~ Jó kis páncé', nem viszi át a számszeríj az fix, le kéne szedni róla' ~
*Aztán eszébe jut, hogy a csatamezőn is a gondolatai útján hallották meg, s gyorsan módosít.*
~ Má' mint kérni egye', kőcsönbe, vagy örökbe? ~
*Megingatja a fejét, nem tudja mi a jobb verzió. Az istenekkel meg a hulla hegyekkel kapcsolatos dolgokról ő mit sem tud, a Vértkert uráról is csak azért tud, mert Bögre mesélte. Nincsenek túl komoly politikai ismeretei. Tulajdonképpen lövése sincs arról hogy a másik miről beszél. De van annyi esze hogy komoly fejet vág, és nem a lábujját piszkálja. Az a gyanúja, hogy ha ez a fickó ide teleportálta, akkor a seggét is szét tudja rúgni. A magasságuk nagyjából stimmel, de az spéci vértben van, és nem lőtték cafatokra. Így jelenleg nem sok esélyt adna magának. Így hát bölcsen figyel, s időnkét biccent.*
-Ha te mondo', én megesküszö' amire csak akaro'.*Jelenti be, aztán megvakarja a fejét megint.*
-Viszont ez a sok dolo', a hulla hegyekrő, meg a élőkrő, és a Tejszuszró, meg az Eyrusró. Szóva ezekhez én nem nagyon konyító'.*Vallja be őszintén. Lehet hogy ezért most szét rúgják a seggét, de vállalja hogy tök hülye.*
-De Bögre az nagyon kent'e.*Jelenti komoly meggyőződéssel az arcán. Ha tud, most már óvatosan talpra áll, s így szem magasságba kerülnek.*
-Ha vissza hozo' ő is bizto' harcóna, amiér' csak akaro.*Megrántja a vállát. Szó mi szó, hiányzik a komája. Most átkozottul örülne annak ha itt lenne az az anyaszomorító.*
429. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2017-08-30 21:35:40
Üzenet elküldve: 2017-08-30 21:35:40
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 299
OOC üzenetek: 239
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 299
OOC üzenetek: 239
Játékstílus: Vakmerő
//Amikor még nyugalom honolt a vidéken...//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A vadállatias tombolás maradványai sajnos kicsit sem előnyösek, a nyílvesszőknek hála Bölény szinte mozdulni sem tud, ami talán jobb is. Minden mozdulattal csak magában tenne kárt, amivel a felcserek munkáját nehezítené. Szerencsére értik a dolgukat, és a bár a nyilak kiszedése nem kevés fájdalmat okoz, az óriás sem valami rongybaba, hogy ettől összepisálja magát.*
- Tudom, hogy mi történt Bröeq barátoddal, vagy hogy hívták azt a törpét, de egyelőre egy baráti jó tanácsot fogadj meg, és maradj a seggeden.
*A felcserek munkája végén az óriás már képes is teljesen egyedül felülni, bár ez azért nem élete teljesítményének az egyértelmű csúcspontja. Ezzel párhuzamosan alkalma nyílik jobban megnézni a félistent. Egy szép nagy bőrpáncolos alak, mérete vetekszik az óriáséval. A bőre, ahol kilátszik, vöröses, de ezt leszámítva akár átlagos óriás is lehetne, ha nem folytatódna a gerince egy szép hosszú farokban. Így az összkép igazán groteszk, de hát mit is várna valaki a sötétség követétől, ha nem groteszk megjelenést?*
- Nézd, őszinte leszek veled, én nagy ívben szarok azoknak a kis nyomorult halandóknak a tetves életére. Ha hullahegyeket akarnék gyártani - de nem akarok -, akkor itt kezdeném a kikötőben. Mit számít nekünk egy falu? Ne legyél kicsinyes. Amint elég erőnk lesz felvenni a harcot Eeyr és Teysus hívőivel, minden város térdelni fog, és mindenki elpusztul, aki nem hajt fejet. Ahhoz viszont katonák kellenek. Tehát hullahegyek gyártása helyett inkább az élőkre koncentrálunk, és talán ez volt az egyetlen szerencséd, ezért lehetsz most itt.
*Hagyja, hogy az óriás megeméssze a szavakat, ha esetleg tovább pattogna, hogy vissza akar menni abba a kultúra nélküli alsóbbrendű faluba, akkor nyomatékosít a seggen maradós utasításon.*
- A törlesztést illetően van egy jobb ötletem. Először is megtérsz, és esküt teszel, hogy Sa'Terethet, és csakis Sa'Terethet szolgálod hátralévő életedben. Tekintve, hogy nélküle nem lenne hátralevő életed, ez igazán igazságos. A maradékról nem érdemes beszélni, ha már ez sem felel meg, természetesen. Vissza akkor sem küldenélek, elvégre itt is be tudjuk fejezni, amit az íjászok elkezdtek.
*Talán fenyegetésnek hangzik, de cserébe az is. Bárki, aki hallott már valamit Sa'Terethről, és az értékrendjéről, az tudja, hogy hűséges ölebe gond nélkül kioltaná bárki életét, ha úgy ítéli meg, hogy többet árt, mint használ.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A vadállatias tombolás maradványai sajnos kicsit sem előnyösek, a nyílvesszőknek hála Bölény szinte mozdulni sem tud, ami talán jobb is. Minden mozdulattal csak magában tenne kárt, amivel a felcserek munkáját nehezítené. Szerencsére értik a dolgukat, és a bár a nyilak kiszedése nem kevés fájdalmat okoz, az óriás sem valami rongybaba, hogy ettől összepisálja magát.*
- Tudom, hogy mi történt Bröeq barátoddal, vagy hogy hívták azt a törpét, de egyelőre egy baráti jó tanácsot fogadj meg, és maradj a seggeden.
*A felcserek munkája végén az óriás már képes is teljesen egyedül felülni, bár ez azért nem élete teljesítményének az egyértelmű csúcspontja. Ezzel párhuzamosan alkalma nyílik jobban megnézni a félistent. Egy szép nagy bőrpáncolos alak, mérete vetekszik az óriáséval. A bőre, ahol kilátszik, vöröses, de ezt leszámítva akár átlagos óriás is lehetne, ha nem folytatódna a gerince egy szép hosszú farokban. Így az összkép igazán groteszk, de hát mit is várna valaki a sötétség követétől, ha nem groteszk megjelenést?*
- Nézd, őszinte leszek veled, én nagy ívben szarok azoknak a kis nyomorult halandóknak a tetves életére. Ha hullahegyeket akarnék gyártani - de nem akarok -, akkor itt kezdeném a kikötőben. Mit számít nekünk egy falu? Ne legyél kicsinyes. Amint elég erőnk lesz felvenni a harcot Eeyr és Teysus hívőivel, minden város térdelni fog, és mindenki elpusztul, aki nem hajt fejet. Ahhoz viszont katonák kellenek. Tehát hullahegyek gyártása helyett inkább az élőkre koncentrálunk, és talán ez volt az egyetlen szerencséd, ezért lehetsz most itt.
*Hagyja, hogy az óriás megeméssze a szavakat, ha esetleg tovább pattogna, hogy vissza akar menni abba a kultúra nélküli alsóbbrendű faluba, akkor nyomatékosít a seggen maradós utasításon.*
- A törlesztést illetően van egy jobb ötletem. Először is megtérsz, és esküt teszel, hogy Sa'Terethet, és csakis Sa'Terethet szolgálod hátralévő életedben. Tekintve, hogy nélküle nem lenne hátralevő életed, ez igazán igazságos. A maradékról nem érdemes beszélni, ha már ez sem felel meg, természetesen. Vissza akkor sem küldenélek, elvégre itt is be tudjuk fejezni, amit az íjászok elkezdtek.
*Talán fenyegetésnek hangzik, de cserébe az is. Bárki, aki hallott már valamit Sa'Terethről, és az értékrendjéről, az tudja, hogy hűséges ölebe gond nélkül kioltaná bárki életét, ha úgy ítéli meg, hogy többet árt, mint használ.*
428. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2017-08-30 17:38:22
Üzenet elküldve: 2017-08-30 17:38:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Amikor még nyugalom honolt a vidéken...//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A láng nyelvek meglepik, s még az ő arcán is megfagy a grimasz egy pillanatra, aztán meg bamm, becsapódik egy másik helyen, s ugyanolyan véresen néz körbe.*
~ A tetves, büdö' kurva annyuka' ~
*Némi vért köhög fel, s ha már így új helyen van, végre kitépi arcából a csontba ékelődött nyílvesszőt.*
-A szemé' büdös, kása zabáló, kuurva anyáto'.*És tombol, a teleportálástól az adrenalin nem tűnik el csak úgy. A felcserek felé csak azért nem csap reflexből, mert hallotta minek nevezték őket. S annak fényében hogy vagy fél tucat vessző áll ki még most is belőle, igyekszik talpra kecmeregni. A sors majd eldönti, díjazza e a tervet.*
-Jó látni tége' is.*Mondja, s örömmel konstatálja hogy ez a " beszélgessünk a sötét istennel " program egész kötetlenül indul. Kicsit másra számított. Leginkább arra hogy semmi se történik, tehát kissé ambivalens érzések kavarognak benne. Mindazonáltal egyelőre nagyon is ott jár az agya, ahol 3 perce, vagyis egy elkeseredett összecsapás kellős közepén.*
-Ezek a genyó' fejbe lőtté' Bögrét, azt a tetves. Na, gyere, kapd magad koma, széjje vágjuk őke'. A tetves anyjuka! Aztá' kinyúvaszto' minden tetű városő't. Csak neked, csak ma, fizetségképpe'.*Valamelyest tisztában van azzal, hogy kérnek tőle némi ellen szolgáltatást az ittlétért cserébe. S ő azonnal elő is rukkol a leg kézenfekvőbbel. Megöli a Városőröket, úgyis utálja mindet. Egy istennel az oldalán. Mi gond lehetne?*
-Vigyük ezt a két kis ficakot is, kelleni fogna'.*Int a felcserek felé.* Ejhh, jobba' vagyo'.*Érzi ahogy csorog belé vissza az élet, és csak úgy táncol a vérében az adrenalin.*
-Na gyerün'.*Vicsorít harcra készen.* Előbb a két szemete' a számszeríjja, meg a kardus', aztá' meggyógyíttjáto' Bögrét, és má mehetünk is a Városőségne'.*Készen áll, nem tudja hogyan kell teleportálni, úgyhogy a másikra néz, s kezével int hogy sürgős lenne a dolog. Nem érnek rá teázgatni.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A láng nyelvek meglepik, s még az ő arcán is megfagy a grimasz egy pillanatra, aztán meg bamm, becsapódik egy másik helyen, s ugyanolyan véresen néz körbe.*
~ A tetves, büdö' kurva annyuka' ~
*Némi vért köhög fel, s ha már így új helyen van, végre kitépi arcából a csontba ékelődött nyílvesszőt.*
-A szemé' büdös, kása zabáló, kuurva anyáto'.*És tombol, a teleportálástól az adrenalin nem tűnik el csak úgy. A felcserek felé csak azért nem csap reflexből, mert hallotta minek nevezték őket. S annak fényében hogy vagy fél tucat vessző áll ki még most is belőle, igyekszik talpra kecmeregni. A sors majd eldönti, díjazza e a tervet.*
-Jó látni tége' is.*Mondja, s örömmel konstatálja hogy ez a " beszélgessünk a sötét istennel " program egész kötetlenül indul. Kicsit másra számított. Leginkább arra hogy semmi se történik, tehát kissé ambivalens érzések kavarognak benne. Mindazonáltal egyelőre nagyon is ott jár az agya, ahol 3 perce, vagyis egy elkeseredett összecsapás kellős közepén.*
-Ezek a genyó' fejbe lőtté' Bögrét, azt a tetves. Na, gyere, kapd magad koma, széjje vágjuk őke'. A tetves anyjuka! Aztá' kinyúvaszto' minden tetű városő't. Csak neked, csak ma, fizetségképpe'.*Valamelyest tisztában van azzal, hogy kérnek tőle némi ellen szolgáltatást az ittlétért cserébe. S ő azonnal elő is rukkol a leg kézenfekvőbbel. Megöli a Városőröket, úgyis utálja mindet. Egy istennel az oldalán. Mi gond lehetne?*
-Vigyük ezt a két kis ficakot is, kelleni fogna'.*Int a felcserek felé.* Ejhh, jobba' vagyo'.*Érzi ahogy csorog belé vissza az élet, és csak úgy táncol a vérében az adrenalin.*
-Na gyerün'.*Vicsorít harcra készen.* Előbb a két szemete' a számszeríjja, meg a kardus', aztá' meggyógyíttjáto' Bögrét, és má mehetünk is a Városőségne'.*Készen áll, nem tudja hogyan kell teleportálni, úgyhogy a másikra néz, s kezével int hogy sürgős lenne a dolog. Nem érnek rá teázgatni.*
427. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2017-08-30 16:53:08
Üzenet elküldve: 2017-08-30 16:53:08
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 299
OOC üzenetek: 239
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 299
OOC üzenetek: 239
Játékstílus: Vakmerő
//Amikor még nyugalom honolt a vidéken...//
- Hol késik már? *morog Khunezk, miközben három mágus serényen küszködik félisteni színe előtt. Oly buzgón mormolják a varázslatokat, hogy válaszolni sincs igazán idejük, így egy negyedik személy, valami inasféle kényszerül szót kérni.*
- Elnézést, uram *pillant a félistenre, aki biccent, hogy persze, beszéljen csak* Attól tartok, egy ekkora testet nem olyan egyszerű észrevétlenül áthozni a vidéken.
- De ez mágia, a francba is! *csattan fel Khunezk, majd a medálján lévő drágakövet az arca elé emeli* Semmit nem értetek! Léhűtő banda! Hát magad uram, ha szolgád nincsen... Ez talán kicsit fájni fog.
*A következő pillanatban a mágusok közül kettő fekete lánggal égni kezd, a harmadik pedig elhátrál a tűztől, amely egyre jobban terjeszkedni látszik. Majd a másvilági jelenség hirtelen eltűnik, és a helyén egy óriás fekszik, eléggé ramaty állapotban.*
- Ez a mágia csak két életet igényelt, ti elmehettek. A következő alkalomra legyetek kicsit... felkészültebbek. Felcser!
*Az utolsó szót olyan hangosan üvölti, hogy a vérkert egésze beleremeg. Hamarosan meg is jelenik két fekete köpenyes alak, és kérdés nélkül nekiállnak ellátni az óriás sebeit.*
- Bölény, drága barátom *kezd bele Khunezk, amint úgy ítéli meg, hogy az óriás már tud figyelni* Régóta követem már a munkásságot, és őszintén szólva kezdtem aggódni, hogy már sosem fogunk találkozni. De a fohászod olyan megható volt, hogy mondom nem tehetek mást, kihúzlak a langyos trutyiból, ami már nyakig ért. Most a kérdésem elsősorban az lenne, hogy hogyan is tervezed ezt meghálálni?
*A felcserek közben nem pusztán gyógynövény-keverékkel, de mágiával is gyógyítanak, így az óriás meglepően gyorsan kezd helyreállni, mind fizikailag, mind mentálisan. Persze a mentális része nyilván magához képest értendő.*
- Talán már lábra állhatsz, de ne nagyon futkoss egy darabig *kotyogja az egyik felcser, szinte azonnal, ahogy a félisten szünetet tart* A sebeidet egyébként elláttuk, hamarosan kutya bajod se lesz.
- Hol késik már? *morog Khunezk, miközben három mágus serényen küszködik félisteni színe előtt. Oly buzgón mormolják a varázslatokat, hogy válaszolni sincs igazán idejük, így egy negyedik személy, valami inasféle kényszerül szót kérni.*
- Elnézést, uram *pillant a félistenre, aki biccent, hogy persze, beszéljen csak* Attól tartok, egy ekkora testet nem olyan egyszerű észrevétlenül áthozni a vidéken.
- De ez mágia, a francba is! *csattan fel Khunezk, majd a medálján lévő drágakövet az arca elé emeli* Semmit nem értetek! Léhűtő banda! Hát magad uram, ha szolgád nincsen... Ez talán kicsit fájni fog.
*A következő pillanatban a mágusok közül kettő fekete lánggal égni kezd, a harmadik pedig elhátrál a tűztől, amely egyre jobban terjeszkedni látszik. Majd a másvilági jelenség hirtelen eltűnik, és a helyén egy óriás fekszik, eléggé ramaty állapotban.*
- Ez a mágia csak két életet igényelt, ti elmehettek. A következő alkalomra legyetek kicsit... felkészültebbek. Felcser!
*Az utolsó szót olyan hangosan üvölti, hogy a vérkert egésze beleremeg. Hamarosan meg is jelenik két fekete köpenyes alak, és kérdés nélkül nekiállnak ellátni az óriás sebeit.*
- Bölény, drága barátom *kezd bele Khunezk, amint úgy ítéli meg, hogy az óriás már tud figyelni* Régóta követem már a munkásságot, és őszintén szólva kezdtem aggódni, hogy már sosem fogunk találkozni. De a fohászod olyan megható volt, hogy mondom nem tehetek mást, kihúzlak a langyos trutyiból, ami már nyakig ért. Most a kérdésem elsősorban az lenne, hogy hogyan is tervezed ezt meghálálni?
*A felcserek közben nem pusztán gyógynövény-keverékkel, de mágiával is gyógyítanak, így az óriás meglepően gyorsan kezd helyreállni, mind fizikailag, mind mentálisan. Persze a mentális része nyilván magához képest értendő.*
- Talán már lábra állhatsz, de ne nagyon futkoss egy darabig *kotyogja az egyik felcser, szinte azonnal, ahogy a félisten szünetet tart* A sebeidet egyébként elláttuk, hamarosan kutya bajod se lesz.
426. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2017-08-28 15:58:56
Üzenet elküldve: 2017-08-28 15:58:56
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
//Vérkertészkedés//
*Dowar nem úgy mozog, mint akit zavarna a mocsár. Olyan, mintha csak éppen érintené a talajt, mint a macska, ami termetéhez képest igencsak szokatlan. Dowar bizony párnás talpon surranó, nem fogja negatívan befolyásolni a talaj.
Kagan még időben segít Laornak, mielőtt a lovak teljesen megvadultak volna. A lovak lábai köré tekeredő miazmát ugyan szorgosan szeli mesterkardjával, de olyan, mintha a levegőt hasítaná... azaz majdnem, ugyanis az a valami, mi eddig a lovakat fogta letekeredik és teljesen eltűnik, visszaszivárog a talajba.
Amikor Aoneer elengedi a számszeríját, rögtön megszűnik a hidegérzet. És midőn a távolsági fegyver talajt fog, elkezd rajta kialakulni egy vékony jégkristály réteg. Viszont nincs már rá lehetősége, hogy elérje a gwuffot, ugyanis a behemót megérkezik hozzá. Nyilván nem rohan bele az alabárdba, így mikor elé érkezik lelassít, oldalról felfelé félkörívesen meglendíti a kettősfejű csatabárdot, és nemes egyszerűséggel kiveri azt Aoneer kezéből. A lovagnak esélye sincs megakadályozni, sőt ha nem engedi el az alabárdot abban a pillanatban mikor megérzi, hogy az elrepül a kezéből, akkor mindkét karja is megsínyli, mert ugye az alabárd kétkezes fegyver, ahogyan Dowar csatabárdja is. A behemótot eztán továbbviszi a lendület, patáival igyekszik lassítani magán, aminek következtében szépen felszántja a földet. Fordul is vissza hamar, hiszen Aoneer noha most pár másodpercre kikerül az ütőtávból, de úgy kell számolni, hogy jelenleg kevesebb mint öt méter van kettejük között és Aoneernek semmi sincs a kezében. Azaz van a pajzs, de ha azzal akarja hárítani a brutális fekete csatabárdot, akkor a karja el fog törni. Azon múlik most a lovag sorsa, hogy társai magukra hagyják e.
Kagan és Laor oldalirányba rúgnak el, így jelenleg úgy fest a helyzet, mint egy fektetett, szabálytalan háromszög. Két egymáshoz közelebb lévő csúcsánál van Laor és Kagan, a hosszanti elnyúló csúcsnál pedig Aoneer és Dowar. Ha a lovasok körülnéznek azt láthatják, hogy Yillith eltűnt! Egyszerűen sehol sem látják. Na de vajon hová lett? Visszabújt a sötétségbe, hogy onnan operáljon, vagy netán láthatatlanul közlekedik? Akárhogy is, ez baljós jel.*
*Dowar nem úgy mozog, mint akit zavarna a mocsár. Olyan, mintha csak éppen érintené a talajt, mint a macska, ami termetéhez képest igencsak szokatlan. Dowar bizony párnás talpon surranó, nem fogja negatívan befolyásolni a talaj.
Kagan még időben segít Laornak, mielőtt a lovak teljesen megvadultak volna. A lovak lábai köré tekeredő miazmát ugyan szorgosan szeli mesterkardjával, de olyan, mintha a levegőt hasítaná... azaz majdnem, ugyanis az a valami, mi eddig a lovakat fogta letekeredik és teljesen eltűnik, visszaszivárog a talajba.
Amikor Aoneer elengedi a számszeríját, rögtön megszűnik a hidegérzet. És midőn a távolsági fegyver talajt fog, elkezd rajta kialakulni egy vékony jégkristály réteg. Viszont nincs már rá lehetősége, hogy elérje a gwuffot, ugyanis a behemót megérkezik hozzá. Nyilván nem rohan bele az alabárdba, így mikor elé érkezik lelassít, oldalról felfelé félkörívesen meglendíti a kettősfejű csatabárdot, és nemes egyszerűséggel kiveri azt Aoneer kezéből. A lovagnak esélye sincs megakadályozni, sőt ha nem engedi el az alabárdot abban a pillanatban mikor megérzi, hogy az elrepül a kezéből, akkor mindkét karja is megsínyli, mert ugye az alabárd kétkezes fegyver, ahogyan Dowar csatabárdja is. A behemótot eztán továbbviszi a lendület, patáival igyekszik lassítani magán, aminek következtében szépen felszántja a földet. Fordul is vissza hamar, hiszen Aoneer noha most pár másodpercre kikerül az ütőtávból, de úgy kell számolni, hogy jelenleg kevesebb mint öt méter van kettejük között és Aoneernek semmi sincs a kezében. Azaz van a pajzs, de ha azzal akarja hárítani a brutális fekete csatabárdot, akkor a karja el fog törni. Azon múlik most a lovag sorsa, hogy társai magukra hagyják e.
Kagan és Laor oldalirányba rúgnak el, így jelenleg úgy fest a helyzet, mint egy fektetett, szabálytalan háromszög. Két egymáshoz közelebb lévő csúcsánál van Laor és Kagan, a hosszanti elnyúló csúcsnál pedig Aoneer és Dowar. Ha a lovasok körülnéznek azt láthatják, hogy Yillith eltűnt! Egyszerűen sehol sem látják. Na de vajon hová lett? Visszabújt a sötétségbe, hogy onnan operáljon, vagy netán láthatatlanul közlekedik? Akárhogy is, ez baljós jel.*
425. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2017-08-26 18:15:21
Üzenet elküldve: 2017-08-26 18:15:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Vérkertészkedés//
*Néha a leglehetetlenebb pillanatokban villannak be a leglehetetlenebb emlékek. Most például az, hogy taknyos kölyök korában volt egy nála pár évvel idősebb és jó fejjel magasabb cimborája, aki időnként emlékeztette, hogy nagy szája miatt könnyen pórul járhat. Ahogy az említett barát emlegette, ki fogja nyitni a pofonládát. De ez csak olyan baráti fenyegetőzés volt, nem is verte meg komolyabban soha. Csak néhányszor. Most viszont nem egy falusi suttyót bőszített fel a feleselésével, hanem egy élő istent, még ha csak közvetve is. Ki mondja, hogy az ember nem fejlődhet élete során?
De ez tényleg csak egy pillanat, mivel minden erejét leköti, hogy féken tartsa az egyre nyugtalanabb hátasokat. Így le is marad a sajátos metamorfózisról és csak akkor kapja fel a fejét, amikor a némber visítani kezd.*
- Ó, azt a rohadt... *hördül fel, mivel Sa'Tereth kis háziállata nem tűnik igazán könnyű ellenfélnek.
Szerencsére Kagan időben odaért és amikor Aoneer is megérkezik, a gwuff kantárszárát a lovag felé dobja. A Hadúr utasításainak megfelelően száll nyeregbe, bár reméli, hogy ha verekedésre kerül sor, azt nem lóháton kell tennie. Soha életében nem harcolt lóról, semmi kedve ezt egy átkos mocsárban elkezdeni.
Bár a kanca, mint minden tharg hátas, jól idomított, a helyzet hatására meglehetősen idegesnek látszik. Laor persze nem druida, hogy pár suttogó szóval kezessé tehesse, de arra talán van pár pillanatnyi ideje, hogy némi simogatással igyekezzen lelket önteni bele. És persze arra sarkallni, hogy a marasztaló köd ellenére nekiinduljon. Mivel Kagan az egyik, Aoneer a másik irányban igyekszik kereket oldani, Laor egy száznyolcvan fokos fordulóra próbálja rábírni a lovát, hogy ő középütt próbálkozzon. Az a bikafejű rém meg csak nem szakad három felé és az égetnivaló boszorka sem tartogat újabb meglepetéseket. Bár ez utóbbira nem merne nagy összegben fogadni.*
*Néha a leglehetetlenebb pillanatokban villannak be a leglehetetlenebb emlékek. Most például az, hogy taknyos kölyök korában volt egy nála pár évvel idősebb és jó fejjel magasabb cimborája, aki időnként emlékeztette, hogy nagy szája miatt könnyen pórul járhat. Ahogy az említett barát emlegette, ki fogja nyitni a pofonládát. De ez csak olyan baráti fenyegetőzés volt, nem is verte meg komolyabban soha. Csak néhányszor. Most viszont nem egy falusi suttyót bőszített fel a feleselésével, hanem egy élő istent, még ha csak közvetve is. Ki mondja, hogy az ember nem fejlődhet élete során?
De ez tényleg csak egy pillanat, mivel minden erejét leköti, hogy féken tartsa az egyre nyugtalanabb hátasokat. Így le is marad a sajátos metamorfózisról és csak akkor kapja fel a fejét, amikor a némber visítani kezd.*
- Ó, azt a rohadt... *hördül fel, mivel Sa'Tereth kis háziállata nem tűnik igazán könnyű ellenfélnek.
Szerencsére Kagan időben odaért és amikor Aoneer is megérkezik, a gwuff kantárszárát a lovag felé dobja. A Hadúr utasításainak megfelelően száll nyeregbe, bár reméli, hogy ha verekedésre kerül sor, azt nem lóháton kell tennie. Soha életében nem harcolt lóról, semmi kedve ezt egy átkos mocsárban elkezdeni.
Bár a kanca, mint minden tharg hátas, jól idomított, a helyzet hatására meglehetősen idegesnek látszik. Laor persze nem druida, hogy pár suttogó szóval kezessé tehesse, de arra talán van pár pillanatnyi ideje, hogy némi simogatással igyekezzen lelket önteni bele. És persze arra sarkallni, hogy a marasztaló köd ellenére nekiinduljon. Mivel Kagan az egyik, Aoneer a másik irányban igyekszik kereket oldani, Laor egy száznyolcvan fokos fordulóra próbálja rábírni a lovát, hogy ő középütt próbálkozzon. Az a bikafejű rém meg csak nem szakad három felé és az égetnivaló boszorka sem tartogat újabb meglepetéseket. Bár ez utóbbira nem merne nagy összegben fogadni.*
424. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2017-08-25 22:41:03
Üzenet elküldve: 2017-08-25 22:41:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Vérkertészkedés//
*Aoneer újabb lövése nem jár sikerrel, és kellően paranoiás ahhoz, hogy az első kellemetlenebb jelre a számszeríjat is a behemót után vágja. Nyilván nincs valami sok hatása, de legalább már ezzel sem kell többé bajlódnia, és szabadon foghatja az alabárdot, azzal pedig fedezi a nagyvezér visszavonulását. Ha a bestia megpróbál rájuk rontani akkor ő lesz az akit eltalál, azon egyszerű oknál fogva, hogy egyedül ő hozott alabárdot, és abba értelmes bestia nem rohan bele. Persze egy értelmetlen bestia könnyen beleszaladhat, akkor viszont már épp elég kárt okoz magában, hogy zsebükbe kerüljön a győzelem.
E miatt le is marad a vezértől, és ha a szörnyeteg még nem támadta le őket akkor pár méterrel lemaradva érkezik meg a saját gwuffjához.
Tökös a nősténygwuff egyébként rendelkezik pár tulajdonsággal amivel az átlagos lovak nem. Egyrészt mellső végtagjain hatalmas ásókarmok helyezkednek el, ami jelen helyzetben tökéletesen alkalmas arra, hogy kissé átrendezze a mocsarat a lába alatt, főleg ha bántja valami odalentről. Másrészt meglehetősen agresszív dög akit csak erővel és határozottsággal lehet irányítani.
Ha neki, valami különös oknál fogva még nem jutott volna eszébe kiszabadítania magát, avagy pofán vágni a segítségére siető Laort akkor az első dolgot ő most megoldja. Szerencsére csak két lábat kell kiszabadítania, és ha egy kis segítséget ad akkor a bestia már magától is képes lesz kitépni a végtagjait a ködből.
Aztán erővel megragadja az állat kötőfékét, és megpróbál, a nyergére ülve balra eltűnni, ha már a nagyúr jobbra ment. Legalább nem támadhat mindkettejükre egyszerre a monstrum, vagyis... remélhetőleg még neki sincs meg az ereje ahhoz, hogy kétfelé szakadjon. Ismert egy kísértetlovagot akinek ez sem jelentett akkora problémát, szóval tényleg nem tudhatja mennyi erőt kapott ez a szörny az istenségtől és az ő démonaitól.*
A hozzászólás írója (Aoneer Hraefg Glimriorathan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.08.25 22:41:27
*Aoneer újabb lövése nem jár sikerrel, és kellően paranoiás ahhoz, hogy az első kellemetlenebb jelre a számszeríjat is a behemót után vágja. Nyilván nincs valami sok hatása, de legalább már ezzel sem kell többé bajlódnia, és szabadon foghatja az alabárdot, azzal pedig fedezi a nagyvezér visszavonulását. Ha a bestia megpróbál rájuk rontani akkor ő lesz az akit eltalál, azon egyszerű oknál fogva, hogy egyedül ő hozott alabárdot, és abba értelmes bestia nem rohan bele. Persze egy értelmetlen bestia könnyen beleszaladhat, akkor viszont már épp elég kárt okoz magában, hogy zsebükbe kerüljön a győzelem.
E miatt le is marad a vezértől, és ha a szörnyeteg még nem támadta le őket akkor pár méterrel lemaradva érkezik meg a saját gwuffjához.
Tökös a nősténygwuff egyébként rendelkezik pár tulajdonsággal amivel az átlagos lovak nem. Egyrészt mellső végtagjain hatalmas ásókarmok helyezkednek el, ami jelen helyzetben tökéletesen alkalmas arra, hogy kissé átrendezze a mocsarat a lába alatt, főleg ha bántja valami odalentről. Másrészt meglehetősen agresszív dög akit csak erővel és határozottsággal lehet irányítani.
Ha neki, valami különös oknál fogva még nem jutott volna eszébe kiszabadítania magát, avagy pofán vágni a segítségére siető Laort akkor az első dolgot ő most megoldja. Szerencsére csak két lábat kell kiszabadítania, és ha egy kis segítséget ad akkor a bestia már magától is képes lesz kitépni a végtagjait a ködből.
Aztán erővel megragadja az állat kötőfékét, és megpróbál, a nyergére ülve balra eltűnni, ha már a nagyúr jobbra ment. Legalább nem támadhat mindkettejükre egyszerre a monstrum, vagyis... remélhetőleg még neki sincs meg az ereje ahhoz, hogy kétfelé szakadjon. Ismert egy kísértetlovagot akinek ez sem jelentett akkora problémát, szóval tényleg nem tudhatja mennyi erőt kapott ez a szörny az istenségtől és az ő démonaitól.*
A hozzászólás írója (Aoneer Hraefg Glimriorathan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.08.25 22:41:27
423. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2017-08-25 22:05:16
Üzenet elküldve: 2017-08-25 22:05:16
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Vérkertészkedés//
*Nem annyira tervezte, hogy az életéért kell harcolnia, de ez egy thargnál bármikor bejöhet. Sajnos a dög levédi sunyi kis támadásait, de ezeket Kagan is csak időnyerő célzattal próbálta ki. Elméje és akarata sziklaszilárd, rutinja is magáért beszél.*
~ Tehát gyors is. Ezzel kell számolni! ~ *most már tudja, mire képes a monstrum, és bár nem örül, legalább nem fogja meglepni egy rohamszerű legázolással.*
*Csak egy-egy pillantást vet hátra, és a látvány még gyorsabb mozgásra sarkalja.*
- Mekkora dög! *még a tharg óriásoknál is termetesebb behemót, rusnya bocifejjel.*
- Megbánja még ezt a ringyó! *főleg akkor, ha Kagan végül úgy dönt, hogy támogatásáért cserébe Yillith levágott melleit kéri Sa'Therettől.*
- Nehéz a dög. Mocsárban nem előny! *ha valami több mint háromszáz kiló, és azt két lábon akarja egy mocsárban cipelni, az problémákkal fog szembesülni.*
- Lóra! Gyorsabbnak kell lennünk! *a lovak nehezen mozognak a mocsárban, ez nem titok, de talán még mindig jobbak az esélyeik így, mint csizmában, bokáig latyakban.*
*Elmarrja lovának kötőfékét - könnyű léptű nomád hátas, még északról, a pusztáról hozta magával - majd mesterkardjával próbálja megszabadítani azt a kellemetlen tapogatózóktól, ha lehet. Akármi is lesz, nyeregbe lendül, ekkor már érzi, hogy nincs sok idejük.*
- Kétfelé, Laor! És vigyázz a baltájára! *azzal oldalirányba rúgtat el, hogy ne legyen a bestia rohamának útjában.*
*Nem annyira tervezte, hogy az életéért kell harcolnia, de ez egy thargnál bármikor bejöhet. Sajnos a dög levédi sunyi kis támadásait, de ezeket Kagan is csak időnyerő célzattal próbálta ki. Elméje és akarata sziklaszilárd, rutinja is magáért beszél.*
~ Tehát gyors is. Ezzel kell számolni! ~ *most már tudja, mire képes a monstrum, és bár nem örül, legalább nem fogja meglepni egy rohamszerű legázolással.*
*Csak egy-egy pillantást vet hátra, és a látvány még gyorsabb mozgásra sarkalja.*
- Mekkora dög! *még a tharg óriásoknál is termetesebb behemót, rusnya bocifejjel.*
- Megbánja még ezt a ringyó! *főleg akkor, ha Kagan végül úgy dönt, hogy támogatásáért cserébe Yillith levágott melleit kéri Sa'Therettől.*
- Nehéz a dög. Mocsárban nem előny! *ha valami több mint háromszáz kiló, és azt két lábon akarja egy mocsárban cipelni, az problémákkal fog szembesülni.*
- Lóra! Gyorsabbnak kell lennünk! *a lovak nehezen mozognak a mocsárban, ez nem titok, de talán még mindig jobbak az esélyeik így, mint csizmában, bokáig latyakban.*
*Elmarrja lovának kötőfékét - könnyű léptű nomád hátas, még északról, a pusztáról hozta magával - majd mesterkardjával próbálja megszabadítani azt a kellemetlen tapogatózóktól, ha lehet. Akármi is lesz, nyeregbe lendül, ekkor már érzi, hogy nincs sok idejük.*
- Kétfelé, Laor! És vigyázz a baltájára! *azzal oldalirányba rúgtat el, hogy ne legyen a bestia rohamának útjában.*
422. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2017-08-24 21:15:07
Üzenet elküldve: 2017-08-24 21:15:07
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
//Vérkertészkedés//
*Kagan végül nem közelít a még mindig alakulóban lévő behemóthoz. Olyan, mintha egy kirakós darabjai kezdenének összeállni, csak ez sokkalta nagyobb és a fele sem tréfa!
Dobja is a hadúr a maga kis fogpiszkálóit. Nemcsak erős harcos, de termetéhez mérten gyors és pontos is, tényleg az egyik legjobb, na meg az elméje védve van, amitől eléggé benne van annak a valakinek a bögyében, aki valahonnan a láthatatlan, sötét birodalomból piszkálgat bele olykor Aoneer elméjébe. Akkor tekint behemót uraság a hadúrra, mikor dobja a tőröket. Kagan gyors ugyan, de a szörnyeteget mágiából gyúrták, ráadásul nem is akárkik! Emeli is karját, így az egyik dobótér az alkarvédőre pattan, majd gellert kapva repül jó messzire. A másik viszont beleáll a szörny alkarjába, pontosabban félig belefúródik. Egy kis csóva csap ki belőle, ezúttal azonban a feketés-méregzöldes színű. Valószínűleg elkapta volna a sisakját, hacsak nem emeli elképesztően gyorsan karját. A szörny fújtat egy nagyot, majd felmorog. Kezd bedühödni.
Aoneer lőhet a kisebbik számszeríjával, a nagyobbat hanyagolnia kell, így kénytelen lesz a földre dobni, de aligha lesz veszteség. Inkább, mint az élete vagy az, amíg fegyvert vált. Mikor repül a nyílvessző, abban a pillanatban fejeződik be a behemót átalakulása. Kész a kirakós! A körülötte sűrűsödő energiák és a vibrációk egy pillanat alatt szűnnek meg, egy közepes erejű széllökés formájában, ami eltéríti az Aoneer által útjára indított nyílvesszőt, isten tudja hova.
Behemót barátunk felkel. Bő tizennégy láb magas, háromszáz kilót is meghaladó, bikafejű, óriástestű teremtménnyel találják szembe magukat a férfiak... egyszóval egy minotaurusszal. Fején vastag sisak, alkarján alkarvédők. Ha ez még nem lenne elég, ebben a pillanatban varázsolódik kezébe egy méretes kettősfejű csatabárd. Bő öt láb hosszú, nagy fejű, brutális kétkezes fegyver, színe fekete. Ha valahogy a trió megszerezné magának a behemóttól, akkor nagy zsákmánnyal térhetnének haza, de egyelőre az életükért kell küzdeniük.
Yillith hangosan, élesen felröhög.*
-Pondrók! Férgek! Pusztuljatok! Dowar! *pillant rá a bikafejűre.* -Taposd el őket!
*Dowar kissé behajol, kaparni kezd patás lábával és erőteljesen fújtat.
Laornak nincs könnyű dolga, de úgy dönt, megbirkózik a hátasok megtartásával. Jól teszi, ugyanis ha elvágják őket Yillithék a hátasaiktól, akkor még nehezebb helyzetbe kerülnek. Csak hát szerencsétlen jószágoknak meg fogják a lábaikat, de keményen. Na most ugye el lehet képzelni, hogyha csak egy kutyának megpróbáljuk lefogni a lábait, az milyen erővel próbál meg szabadulni. Ha nem megy neki, a végén megharap. Most két lóval és egy gwuffal kell megbirkóznia, csak hát egyetlen megvadult és pánikba esett lovat is szinte képtelenség megtartani, nem még kettőt plusz egy gwuffot. Kagannak muszáj lesz segíteni, mert ha rövid időn belül nem teszi meg, akkor elveszítik hátasaikat. Hogy milyen módon, az majd kiderül. Vagy ha valahogyan képesek lennének megnyugtatni a lovakat és a gwuffot az megoldás lehetne, csak hát szorít az idő és ott van Dowar is. Nehéz helyzetbe kerültek...
Közben Aoneer furcsa dologra lehet figyelmes. Ahogyan fogja a számszeríjat, mintha ujjbegyei zsibbadni kezdenének, majd ujjpercei is. Hideget érez, méghozzá magából a számszeríjból. Egyelőre nem vészes, de nem árt figyelni, mert a folyamat mintha fokozatosan erősödne.
Dowar megindul, léptei alatt még a föld is enyhén megremeg. Egyetlen cél vezérli most ezt az eszeveszett, megsebzett bestiát... hogy letaposson mindent, mi az útjába kerül.*
*Kagan végül nem közelít a még mindig alakulóban lévő behemóthoz. Olyan, mintha egy kirakós darabjai kezdenének összeállni, csak ez sokkalta nagyobb és a fele sem tréfa!
Dobja is a hadúr a maga kis fogpiszkálóit. Nemcsak erős harcos, de termetéhez mérten gyors és pontos is, tényleg az egyik legjobb, na meg az elméje védve van, amitől eléggé benne van annak a valakinek a bögyében, aki valahonnan a láthatatlan, sötét birodalomból piszkálgat bele olykor Aoneer elméjébe. Akkor tekint behemót uraság a hadúrra, mikor dobja a tőröket. Kagan gyors ugyan, de a szörnyeteget mágiából gyúrták, ráadásul nem is akárkik! Emeli is karját, így az egyik dobótér az alkarvédőre pattan, majd gellert kapva repül jó messzire. A másik viszont beleáll a szörny alkarjába, pontosabban félig belefúródik. Egy kis csóva csap ki belőle, ezúttal azonban a feketés-méregzöldes színű. Valószínűleg elkapta volna a sisakját, hacsak nem emeli elképesztően gyorsan karját. A szörny fújtat egy nagyot, majd felmorog. Kezd bedühödni.
Aoneer lőhet a kisebbik számszeríjával, a nagyobbat hanyagolnia kell, így kénytelen lesz a földre dobni, de aligha lesz veszteség. Inkább, mint az élete vagy az, amíg fegyvert vált. Mikor repül a nyílvessző, abban a pillanatban fejeződik be a behemót átalakulása. Kész a kirakós! A körülötte sűrűsödő energiák és a vibrációk egy pillanat alatt szűnnek meg, egy közepes erejű széllökés formájában, ami eltéríti az Aoneer által útjára indított nyílvesszőt, isten tudja hova.
Behemót barátunk felkel. Bő tizennégy láb magas, háromszáz kilót is meghaladó, bikafejű, óriástestű teremtménnyel találják szembe magukat a férfiak... egyszóval egy minotaurusszal. Fején vastag sisak, alkarján alkarvédők. Ha ez még nem lenne elég, ebben a pillanatban varázsolódik kezébe egy méretes kettősfejű csatabárd. Bő öt láb hosszú, nagy fejű, brutális kétkezes fegyver, színe fekete. Ha valahogy a trió megszerezné magának a behemóttól, akkor nagy zsákmánnyal térhetnének haza, de egyelőre az életükért kell küzdeniük.
Yillith hangosan, élesen felröhög.*
-Pondrók! Férgek! Pusztuljatok! Dowar! *pillant rá a bikafejűre.* -Taposd el őket!
*Dowar kissé behajol, kaparni kezd patás lábával és erőteljesen fújtat.
Laornak nincs könnyű dolga, de úgy dönt, megbirkózik a hátasok megtartásával. Jól teszi, ugyanis ha elvágják őket Yillithék a hátasaiktól, akkor még nehezebb helyzetbe kerülnek. Csak hát szerencsétlen jószágoknak meg fogják a lábaikat, de keményen. Na most ugye el lehet képzelni, hogyha csak egy kutyának megpróbáljuk lefogni a lábait, az milyen erővel próbál meg szabadulni. Ha nem megy neki, a végén megharap. Most két lóval és egy gwuffal kell megbirkóznia, csak hát egyetlen megvadult és pánikba esett lovat is szinte képtelenség megtartani, nem még kettőt plusz egy gwuffot. Kagannak muszáj lesz segíteni, mert ha rövid időn belül nem teszi meg, akkor elveszítik hátasaikat. Hogy milyen módon, az majd kiderül. Vagy ha valahogyan képesek lennének megnyugtatni a lovakat és a gwuffot az megoldás lehetne, csak hát szorít az idő és ott van Dowar is. Nehéz helyzetbe kerültek...
Közben Aoneer furcsa dologra lehet figyelmes. Ahogyan fogja a számszeríjat, mintha ujjbegyei zsibbadni kezdenének, majd ujjpercei is. Hideget érez, méghozzá magából a számszeríjból. Egyelőre nem vészes, de nem árt figyelni, mert a folyamat mintha fokozatosan erősödne.
Dowar megindul, léptei alatt még a föld is enyhén megremeg. Egyetlen cél vezérli most ezt az eszeveszett, megsebzett bestiát... hogy letaposson mindent, mi az útjába kerül.*
421. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2017-08-21 14:16:18
Üzenet elküldve: 2017-08-21 14:16:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Vérkertészkedés//
*Noha nem szakképzett druida, de annyi rutinja van a hátasokkal, hogy féken tudja tartani őket, még ha éppen hárman is vannak. Ráadásul az egyik gwuff. Legalábbis eddig úgy hitte, de ezek a jószágok most különösen nyugtalannak tűnnek. Úgyhogy bölcs gondolatnak tartja, hogy mindkét kézzel kapaszkodik a kötőfékekbe, fél kézzel már valószínűleg magukkal rántották volna az állatok.
Hogy ennek oka a csak szeme sarkából észlelt fehér gomolygás lehet a lábuk körül, azt nem tudja és egyelőre nem is ér rá ezzel foglalkozni, mert úgy hallatszik, hogy a háta mögött felgyorsultak az események. Igyekszik úgy fordulni, hogy lássa is ezeket és ha ez sikerül és észreveszi a lovak felé hátráló társait, akkor már örül, hogy nem hagyta futni a hátasokat. A Hadúr valószínűleg nem lenne felhőtlenül boldog, ha ott mosolyogna karddal a kezében, de a legcsekélyebb mennyiségű ló nélkül. Persze így sem az, ennek hangot is ad. Laor pedig inkább a kisebb rosszat választaná és szívesebben számol később Kagannal, mintsem egyetlen pengével rontson neki egy istennek vagy annak nagy hatalmú szolgájának. Bár ha jobban meggondolja, nem biztos, hogy az lenne a rémesebb.
Legközelebb, ha lesz ilyen, pedig meggondolja, hogy kinyitja-e a száját? Még ha igaza is van.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2017.08.21 16:32:12, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása.
*Noha nem szakképzett druida, de annyi rutinja van a hátasokkal, hogy féken tudja tartani őket, még ha éppen hárman is vannak. Ráadásul az egyik gwuff. Legalábbis eddig úgy hitte, de ezek a jószágok most különösen nyugtalannak tűnnek. Úgyhogy bölcs gondolatnak tartja, hogy mindkét kézzel kapaszkodik a kötőfékekbe, fél kézzel már valószínűleg magukkal rántották volna az állatok.
Hogy ennek oka a csak szeme sarkából észlelt fehér gomolygás lehet a lábuk körül, azt nem tudja és egyelőre nem is ér rá ezzel foglalkozni, mert úgy hallatszik, hogy a háta mögött felgyorsultak az események. Igyekszik úgy fordulni, hogy lássa is ezeket és ha ez sikerül és észreveszi a lovak felé hátráló társait, akkor már örül, hogy nem hagyta futni a hátasokat. A Hadúr valószínűleg nem lenne felhőtlenül boldog, ha ott mosolyogna karddal a kezében, de a legcsekélyebb mennyiségű ló nélkül. Persze így sem az, ennek hangot is ad. Laor pedig inkább a kisebb rosszat választaná és szívesebben számol később Kagannal, mintsem egyetlen pengével rontson neki egy istennek vagy annak nagy hatalmú szolgájának. Bár ha jobban meggondolja, nem biztos, hogy az lenne a rémesebb.
Legközelebb, ha lesz ilyen, pedig meggondolja, hogy kinyitja-e a száját? Még ha igaza is van.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2017.08.21 16:32:12, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1027-1046