Kikötő - Vérkert
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 9 (161. - 180. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
180. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2023-06-28 09:22:02
Üzenet elküldve: 2023-06-28 09:22:02
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Wruzto érdeklődve figyeli a fejleményeket, és nem is kell csalódnia. A koldus egyrészt meghallja a torokköszörülést. Jobbjával az övéhez kap, ahol egykor talán a kardja lehetett. Idegesen pillog körbe. A hang forrását nem szúrja ki, és nem is parancsolja meg, mint egy igazi úr, hogy fedje fel magát, bárki legyen.*
~Téged se tegnap basztak ki a palotádból…~
*A lét határozza meg a tudatot, ahogy mondani szokták. Nyomorban kevés gerinc őrzi meg a tartását, ennek az embernek meg valószínűleg amúgy se volt sok. Az egykori hajcsár pedig úgy van vele, éppen eleget próbált segíteni neki ahhoz, hogy ezúttal ne erőltesse meg magát. Csendben kivár.
Láss csodát, valami történik! A koldus lelkét megszólítja valami, amikor az oltárra tekint. Hogy képletesen vagy szó szerint, ki tudja. Percekig áll ott kővé dermedve. Wruzto ezalatt óvatosan kihúzza a csatabárdját, és maga mellé fekteti.*
"Véráldozat. Csak erőlteted, azt a tetves kést."
*A szürkebőrű nem tudja hova tenni a fenti következtetést, de kíváncsivá teszi. Vesz egy mély levegőt, és odakiált Alonnak:*
- Mit találtál ki, ember? Avass be engem is!
*Itt a Kikötőben nem sokszor eresztette ki eddig a hangját. Pirtianesben a bányarabokat rendszeresen kiverte tőle a víz, még azokat is, akik nem Wruzto felügyelete alá tartoztak. A Vérkert hátborzongató atmoszférája csak fokozza a hatást. És az orkot elrejti a sötétség…*
*Wruzto érdeklődve figyeli a fejleményeket, és nem is kell csalódnia. A koldus egyrészt meghallja a torokköszörülést. Jobbjával az övéhez kap, ahol egykor talán a kardja lehetett. Idegesen pillog körbe. A hang forrását nem szúrja ki, és nem is parancsolja meg, mint egy igazi úr, hogy fedje fel magát, bárki legyen.*
~Téged se tegnap basztak ki a palotádból…~
*A lét határozza meg a tudatot, ahogy mondani szokták. Nyomorban kevés gerinc őrzi meg a tartását, ennek az embernek meg valószínűleg amúgy se volt sok. Az egykori hajcsár pedig úgy van vele, éppen eleget próbált segíteni neki ahhoz, hogy ezúttal ne erőltesse meg magát. Csendben kivár.
Láss csodát, valami történik! A koldus lelkét megszólítja valami, amikor az oltárra tekint. Hogy képletesen vagy szó szerint, ki tudja. Percekig áll ott kővé dermedve. Wruzto ezalatt óvatosan kihúzza a csatabárdját, és maga mellé fekteti.*
"Véráldozat. Csak erőlteted, azt a tetves kést."
*A szürkebőrű nem tudja hova tenni a fenti következtetést, de kíváncsivá teszi. Vesz egy mély levegőt, és odakiált Alonnak:*
- Mit találtál ki, ember? Avass be engem is!
*Itt a Kikötőben nem sokszor eresztette ki eddig a hangját. Pirtianesben a bányarabokat rendszeresen kiverte tőle a víz, még azokat is, akik nem Wruzto felügyelete alá tartoztak. A Vérkert hátborzongató atmoszférája csak fokozza a hatást. És az orkot elrejti a sötétség…*
179. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2023-06-28 02:51:38
Üzenet elküldve: 2023-06-28 02:51:38
ÚJ
![>Dongnor Alonuard [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/1608_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 191
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 191
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
*Éhes és kimerült. Utóbbi nem csak fizikailag. Ezért is jött ide szinte felkínálva magát a démonoknak, élőholtaknak, gyilkosoknak meg még ki tudja miknek amik itt tanyáznak. Törekvése viszont úgy néz ki hiábavaló volt. Ennek szól a sóhaj. Viszont mivel nem haladt az ügye tovább így ideje összeszednie magát és valami hasznosabbat csinálni mint egy kővel pörölni. Ebben egy nem túl megnyugtató nesz is megerősíti Alon-t, aki a hang hatására idegesen körülnéz, az övéhez nyúl mintha lenne ott valami és kivár. Ha nem történik semmi akkor egy utolsó sötét pillantást még vetne az oltárra és most történik valami. Nehéz leírni mi. Mintha megszólítaná vagy nem is tudja. Szemei kikerekednek, szája enyhén elnyílik és feszülten figyeli a követ. Meddig tart ez a dolog ő se tudja, de mikor véget ér ez a talán látomás egy dologban biztos.*
-Véráldozat. Csak erőlteted, azt a tetves kést.
*Most már viszont mosolyog. Végre valami. Egy út. Egy ígéret. Egy ajándék.*
-Véráldozat. Csak erőlteted, azt a tetves kést.
*Most már viszont mosolyog. Végre valami. Egy út. Egy ígéret. Egy ajándék.*
178. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2023-06-26 18:36:06
Üzenet elküldve: 2023-06-26 18:36:06
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
~Asszem, grófom, nem voltál velem teljesen őszinte…~
*Eddig is tudta, de most már van rá bizonyítéka. Alon minden egyes szavát persze nem hallja, nem beszél olyan hangosan, a Vérkert azonban csöndes. A lényeg eljut az orkhoz. Márpedig aki az oltár előtt térdepelve pöröl az istennel, hogy mutasson neki utat, az kurvára nem egy sima kis ügyeskedő.*
~Ügyfeled meg hol van?~
*Ezen a ponton már mindkét sárga szeme összehunyorodik. Ha kajánsággal világítani lehetne, az ember kettős rivaldafényben faggathatná tovább a Halál Legyőzőjét. Wruzto leveszi a kendőt az arca elől, akkurátusan nyolcrét hajtja, majd visszasüllyeszti a nadrágja zsebébe. A művelet vagy két percig eltart. Ennek a koldusnak semmiféle ügyfele nincsen. Egyedül van feltámadott, és kibaszottul nem tudja, mitévő legyen.*
~De flikk-flakkolni, azt van eszed, bazmeg…~
*Az agyaras megköszörüli a torkát. Nem jelzés gyanánt, inkább csak nem zavarja, ha észreveszik. Egy fekete fa tövében terpeszkedő fekete alakot így sem egyszerű kiszúrni az esti homályban. Egyebet nem tesz, amivel felhívná magára a figyelmet. Ki tudja, hall-e még valami érdekeset…*
~Asszem, grófom, nem voltál velem teljesen őszinte…~
*Eddig is tudta, de most már van rá bizonyítéka. Alon minden egyes szavát persze nem hallja, nem beszél olyan hangosan, a Vérkert azonban csöndes. A lényeg eljut az orkhoz. Márpedig aki az oltár előtt térdepelve pöröl az istennel, hogy mutasson neki utat, az kurvára nem egy sima kis ügyeskedő.*
~Ügyfeled meg hol van?~
*Ezen a ponton már mindkét sárga szeme összehunyorodik. Ha kajánsággal világítani lehetne, az ember kettős rivaldafényben faggathatná tovább a Halál Legyőzőjét. Wruzto leveszi a kendőt az arca elől, akkurátusan nyolcrét hajtja, majd visszasüllyeszti a nadrágja zsebébe. A művelet vagy két percig eltart. Ennek a koldusnak semmiféle ügyfele nincsen. Egyedül van feltámadott, és kibaszottul nem tudja, mitévő legyen.*
~De flikk-flakkolni, azt van eszed, bazmeg…~
*Az agyaras megköszörüli a torkát. Nem jelzés gyanánt, inkább csak nem zavarja, ha észreveszik. Egy fekete fa tövében terpeszkedő fekete alakot így sem egyszerű kiszúrni az esti homályban. Egyebet nem tesz, amivel felhívná magára a figyelmet. Ki tudja, hall-e még valami érdekeset…*
177. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2023-06-26 15:21:41
Üzenet elküldve: 2023-06-26 15:21:41
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 191
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 191
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
*Talán csak el van foglalva a saját gondolataival, talán a másik jobban ért a rejtőzködéshez vagy az ő érzékei túl gyengék vagy maga a halál istene rejtette el előle az orkot mindenesetre fogalma sincs, hogy figyelik. Az biztos, hogy ettől a helytől kiveri őt a víz és valami van itt. Abból a kőtömbből árad a gonoszság, de hiába figyel semmi konkrétum nem érkezik. Egyáltalán mit várt? Hogy hirtelen megszólítja Sa'tereth és kiválasztottjává teszi, ami után pusztán a pillantásával képes lesz majd halált aratni? Dühösen sziszegi ezeket a szavakat az oltárnak.*
-Mit akarsz? Fojtsak meg egy részeg koldust a nevedben vagy mi? Vágjam fel az erem és öntsem rád a vérem úgy, hogy még egy rozsdás kést se adsz? Mit akarsz tőlem te isten? Mit?
*Ha valaki most látja az arcát akkor az igazi Alon-t láthatja. Nem a mosolygós, nyájas koldust. Színtiszta gyűlölettel néz arra a kőre, ami megtestesíti számára a kétségbeesést. Ami, felélesztette és magához kötötte. Ami, szolgájává tette az urat akinek önmagán kívül annak az istennek a kívánságaival is foglalkoznia kell akit mintha szórakoztatna a szenvedése, nem segít neki csak nézi ahogy próbálkozik.*
-Egy barom vagyok. Nem is hallasz.
*A tenyerébe temeti az arcát és hosszan sóhajt. Tényleg nem tudja mit várt. Könyörgésből nem lesz semmi. Tudhatta volna. Tennie kell valamit. Valamit amiből hatalmat szerez. Ami, után ezt a rabságot lerázhatja magáról.*
~Össze kell szednem magam.~
-Mit akarsz? Fojtsak meg egy részeg koldust a nevedben vagy mi? Vágjam fel az erem és öntsem rád a vérem úgy, hogy még egy rozsdás kést se adsz? Mit akarsz tőlem te isten? Mit?
*Ha valaki most látja az arcát akkor az igazi Alon-t láthatja. Nem a mosolygós, nyájas koldust. Színtiszta gyűlölettel néz arra a kőre, ami megtestesíti számára a kétségbeesést. Ami, felélesztette és magához kötötte. Ami, szolgájává tette az urat akinek önmagán kívül annak az istennek a kívánságaival is foglalkoznia kell akit mintha szórakoztatna a szenvedése, nem segít neki csak nézi ahogy próbálkozik.*
-Egy barom vagyok. Nem is hallasz.
*A tenyerébe temeti az arcát és hosszan sóhajt. Tényleg nem tudja mit várt. Könyörgésből nem lesz semmi. Tudhatta volna. Tennie kell valamit. Valamit amiből hatalmat szerez. Ami, után ezt a rabságot lerázhatja magáról.*
~Össze kell szednem magam.~
176. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2023-06-24 07:52:28
Üzenet elküldve: 2023-06-24 07:52:28
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
*Fülledt nyáreste nehezedik a Kikötőre. Wruzto már a télen gyanította, hogy a Vérkert az évnek ebben a szakában tényleg csak a kipróbált híveknek való, de amikor már a Lakónegyedben érezni kezdte a penetráns hullaszagot, még ő is elbizonytalanodott. Mire eljutott magáig a kertig… maradjunk abban, hogy a szeme is könnybe lábadt attól a dögletes atmoszférától, amit kilehel magából a hely. Jobb híján egy zsebkendőt köt az arca elé, amíg megszokja.
A járást jól ismeri, ezért tudja, merre kerüljön, hogy ne ragadjon a sárba. A közeledtét csak az ágak zörgése árulja el, amiket néha félrehajt az útjából. Nem siet sehová, már csak azért sem, mert a télen látott madárevő pókok megszaporodtak, és nincs róla meggyőződve, hogy szívesen látják. Amikor az egykori tó - most ingovány - szélére ér, megtorpan.*
~Lám-lám, csak nem a gróf úr?~
*Mivel a Vérkert nincs kivilágítva, az ember aligha fogja felismerni, ha észreveszi egyáltalán. Wruzto pedig arra jut, hogy egyelőre nem kívánja megzavarni őgrófságát a kontemplációban. Inkább letelepszik a legközelebbi fa tövébe, és érdeklődve figyeli, hogy mi történik.*
A járást jól ismeri, ezért tudja, merre kerüljön, hogy ne ragadjon a sárba. A közeledtét csak az ágak zörgése árulja el, amiket néha félrehajt az útjából. Nem siet sehová, már csak azért sem, mert a télen látott madárevő pókok megszaporodtak, és nincs róla meggyőződve, hogy szívesen látják. Amikor az egykori tó - most ingovány - szélére ér, megtorpan.*
~Lám-lám, csak nem a gróf úr?~
*Mivel a Vérkert nincs kivilágítva, az ember aligha fogja felismerni, ha észreveszi egyáltalán. Wruzto pedig arra jut, hogy egyelőre nem kívánja megzavarni őgrófságát a kontemplációban. Inkább letelepszik a legközelebbi fa tövébe, és érdeklődve figyeli, hogy mi történik.*
175. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2023-06-20 17:49:25
Üzenet elküldve: 2023-06-20 17:49:25
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 191
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 191
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
*Dühös. Önmagára, a világra, arra az orkra, a halálistenre aki ilyen feltételek mellett hozta vissza az életbe. Meg erre a sárra, ami szinte nem is akarja elengedni. Egész lénye tiltakozik az ellen, hogy idejöjjön, de talán talál vagy kap valamit, ami lehetőséget ad neki. Már többször átizzadta a ruháit mire eljut a végcéljáig. Egy isten e világi szimbólumához képest kisebb mint elképzelte, de határozottan érzi, hogy ez az. Olyan szintű sötétség árad abból a fekete kőtömbből amit eddig el se tudott képzelni, hogy létezhet. Abból a vörös repedésből pedig mintha az alvilág lángjai köszönnének át hozzájuk. Nem tud mit tenni megremegnek a lábai ahogy az elé lép. Úgy érzi mintha az eddig rátapadt sár súlya megsokszorozódott volna. Elé lépve bár igyekszik magabiztosan megszólalni, de érzi a rekedtséget a hangjában.*
-Itt vagyok. Eljöttem hozzád. Szolgálni foglak ezért az életért, de mondd mit akarsz. Vezess!
*Letérdel az oltár elé és igyekszik hallgatni. Talán csak képzeli ezt a susmorgást? Igyekszik figyelni rájuk.*
-Itt vagyok. Eljöttem hozzád. Szolgálni foglak ezért az életért, de mondd mit akarsz. Vezess!
*Letérdel az oltár elé és igyekszik hallgatni. Talán csak képzeli ezt a susmorgást? Igyekszik figyelni rájuk.*
174. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2023-04-03 22:33:18
Üzenet elküldve: 2023-04-03 22:33:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
*Lassan, kimért mozdulatokkal csavarja ki a rongyot, majd helyez vissza az oltárra. Oly óvatosan tisztítja le az obszidiántömböt, mintha csak egy lázas beteget mosdatna. Mint annak idején, Lihanechben... Megrázza fejét, majd sóhajtva folytatja a munkát. Oly nagyon belefeledkezik, hogy észre sem veszi az üveget, s az alatta lapuló levelet, csak mikor odaér a munkával. Egy rövid ideig szórakozottan böngészi a pergamenre körmölt sorokat, majd felpillantva az írásból elmereng.* ~Bárki is hagyta itt ezt az üzenetet, vagy végtelenül magabiztos, vagy végtelenül ostoba. De lehet mindkettő is.~ *Összehajtva mellkasa oltalmába süllyeszti az irományt, majd folytatja a munkát. Bárhol legyen is az üzenet gazdája, nem sietheti el a Vérkert rendbetételét. Ez most az egyetlen küldetése... Hirtelen felindulásból pillant oda, ahol az ork csontvázát hagyta. Az orkét, akit nem volt képes feléleszteni. Nincs már ott.
Vajmi kevés az esély rá, hogy pont az az ork hagyta ezt az üzenetet itt... De a hiánya a holttestnek halovány mosolyt költöztet a márvány arcra. Bármit is hozzon a holnap, nagy dolgok vannak mozgásban. Talán még az obszidiántömb izgalmának rezgéseit is érezni véli...*
Vajmi kevés az esély rá, hogy pont az az ork hagyta ezt az üzenetet itt... De a hiánya a holttestnek halovány mosolyt költöztet a márvány arcra. Bármit is hozzon a holnap, nagy dolgok vannak mozgásban. Talán még az obszidiántömb izgalmának rezgéseit is érezni véli...*
173. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2023-04-02 09:28:47
Üzenet elküldve: 2023-04-02 09:28:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Hiénák//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Termetes teste nem süllyed lefelé a mélybe, ezért nem kezd is kezd indokolatlan vergődésbe. Hosszúkat pislog, hogy szeme szokja a sötétséget, közben hallja a mögötte talpak latyakos cuppogását.*
- Némi segítséget elfogadnék.
*Alig mondja ki, már talpra is rángatták. Csak a csillagok fényével körbe ölelt sötét alakot lát sárga szempárral és kaján vigyort. Megszokta már az utcán töltött évei alatt, ahogy rajta vígadtak.
Hajolna le a fáklyáért, de azt is hamar elé tolják.*
- A világért sem hagynám itt. Fizettem érte.
*Elképesztő a Vérkert teljes valójában éjszaka és csillagok fényével. A nyomasztó, természet feletti benyomás egyszerűen elképesztő. Vajon mennyi ebből a valós és mennyi az, amit csak maga kapcsol hozzá a korábbi hallomások alapján?*
- Menjünk.
*A tárgyaló asztalokhoz és a forgó piaci tömegtől merőben eltér a kietlen ingovány. Szokatlan számára a terep, pedig azt hitte már sok mindent megszokott. Ez is csak egy bizonyíték arra, hogy mindig van valami a nap alatt, ami akadály lehet.*
//Hiénák//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Termetes teste nem süllyed lefelé a mélybe, ezért nem kezd is kezd indokolatlan vergődésbe. Hosszúkat pislog, hogy szeme szokja a sötétséget, közben hallja a mögötte talpak latyakos cuppogását.*
- Némi segítséget elfogadnék.
*Alig mondja ki, már talpra is rángatták. Csak a csillagok fényével körbe ölelt sötét alakot lát sárga szempárral és kaján vigyort. Megszokta már az utcán töltött évei alatt, ahogy rajta vígadtak.
Hajolna le a fáklyáért, de azt is hamar elé tolják.*
- A világért sem hagynám itt. Fizettem érte.
*Elképesztő a Vérkert teljes valójában éjszaka és csillagok fényével. A nyomasztó, természet feletti benyomás egyszerűen elképesztő. Vajon mennyi ebből a valós és mennyi az, amit csak maga kapcsol hozzá a korábbi hallomások alapján?*
- Menjünk.
*A tárgyaló asztalokhoz és a forgó piaci tömegtől merőben eltér a kietlen ingovány. Szokatlan számára a terep, pedig azt hitte már sok mindent megszokott. Ez is csak egy bizonyíték arra, hogy mindig van valami a nap alatt, ami akadály lehet.*
172. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2023-03-27 18:44:18
Üzenet elküldve: 2023-03-27 18:44:18
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Hiénák//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Wruzto már első ittjártakor elgondolkodott rajta, vajon mi volt az isten szándéka, amikor dögkúttá változtatta ezt a helyet. Afelől ugyanis semmi kétsége nem volt, hogy a Vérkert azóta néz ki így, mióta a Halál Legyőzője birtokba vette. Nos, Baarcast elnézve alighanem azt kívánta a halandók tudomására hozni, hogy ezen a vidéken csak a mindenre elszántakra tart igényt, vagy olyanokra, akik képesek a hátborzongató felszín mögé látni. Az egykori hajcsár némán figyeli, ahogy az ember elkacsázik mellette, majd elvágódik valahol a sziget alján. A fáklya kirepül a kezéből, és sziszegve kialszik.
Wruzto az eddigi ráérős tempóban a bálna mellé cammog, és ha amaz nem tápászkodik fel addigra, megragadja hátulról a gallérját meg az övét, majd*
- Talpra, fickó! K'ömben sose jutsz ki innen! *felkiáltással megpróbálja függőlegesbe rángatni. A pipát egy kurva pillanatra nem venné ki közben a szájából. Ha a kufár sikerrel fölkecmeredett, az agyaras még a fáklyájáért is elmegy nagylelkűen. Tiszta sár lett, nem lehet újragyújtani. Milyen kár.*
- Ezt itt ne hagyd! *nyomja az ember kezébe a világítóeszközt. Baarcas valószínűleg alig lát valamit, hiszen nem volt ideje hozzászokni a sötétséghez. Az ork hangjából áradó kaján derű viszont nem fogja elkerülni a figyelmét. Egy jófej vámpír beszélne így, aki a játék kedvéért ad egy kis egérutat a prédának. A hullaszag is stimmel.
A gyenge csillagfény aligha lesz elég hozzá, hogy a dagadt biztonsággal átlábaljon a szigetet körbevevő ingoványon. Ki tudja, mikor botlik meg megint? Vagy botlik bele valamibe, ami aztán letépi a lábát. Alig kötötték meg, már oda is lenne az üzlet! Wruzto tehát udvariasan mögé lép, és baljával megpróbál hátulról ráfogni a kalmár nyakára. Nem durván, csak hát orkként brutális, fekete körmei vannak, a marka meg kemény, mint egy marothé.*
- Induljál el, majd vezetlek. *közli a tervet, és ha az ember is úgy akarja, elindulnak át a mocsáron, aztán pedig a mindenki által használt úton kifelé. Az agyaras kitűnően lát, Baarcas nyugodtan rábízhatja magát. Nem lesz itt semmi probléma…*
A hozzászólás írója (Wruzto Molzichygk) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.03.27 19:04:32
//Hiénák//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Wruzto már első ittjártakor elgondolkodott rajta, vajon mi volt az isten szándéka, amikor dögkúttá változtatta ezt a helyet. Afelől ugyanis semmi kétsége nem volt, hogy a Vérkert azóta néz ki így, mióta a Halál Legyőzője birtokba vette. Nos, Baarcast elnézve alighanem azt kívánta a halandók tudomására hozni, hogy ezen a vidéken csak a mindenre elszántakra tart igényt, vagy olyanokra, akik képesek a hátborzongató felszín mögé látni. Az egykori hajcsár némán figyeli, ahogy az ember elkacsázik mellette, majd elvágódik valahol a sziget alján. A fáklya kirepül a kezéből, és sziszegve kialszik.
Wruzto az eddigi ráérős tempóban a bálna mellé cammog, és ha amaz nem tápászkodik fel addigra, megragadja hátulról a gallérját meg az övét, majd*
- Talpra, fickó! K'ömben sose jutsz ki innen! *felkiáltással megpróbálja függőlegesbe rángatni. A pipát egy kurva pillanatra nem venné ki közben a szájából. Ha a kufár sikerrel fölkecmeredett, az agyaras még a fáklyájáért is elmegy nagylelkűen. Tiszta sár lett, nem lehet újragyújtani. Milyen kár.*
- Ezt itt ne hagyd! *nyomja az ember kezébe a világítóeszközt. Baarcas valószínűleg alig lát valamit, hiszen nem volt ideje hozzászokni a sötétséghez. Az ork hangjából áradó kaján derű viszont nem fogja elkerülni a figyelmét. Egy jófej vámpír beszélne így, aki a játék kedvéért ad egy kis egérutat a prédának. A hullaszag is stimmel.
A gyenge csillagfény aligha lesz elég hozzá, hogy a dagadt biztonsággal átlábaljon a szigetet körbevevő ingoványon. Ki tudja, mikor botlik meg megint? Vagy botlik bele valamibe, ami aztán letépi a lábát. Alig kötötték meg, már oda is lenne az üzlet! Wruzto tehát udvariasan mögé lép, és baljával megpróbál hátulról ráfogni a kalmár nyakára. Nem durván, csak hát orkként brutális, fekete körmei vannak, a marka meg kemény, mint egy marothé.*
- Induljál el, majd vezetlek. *közli a tervet, és ha az ember is úgy akarja, elindulnak át a mocsáron, aztán pedig a mindenki által használt úton kifelé. Az agyaras kitűnően lát, Baarcas nyugodtan rábízhatja magát. Nem lesz itt semmi probléma…*
A hozzászólás írója (Wruzto Molzichygk) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.03.27 19:04:32
171. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2023-03-26 09:46:57
Üzenet elküldve: 2023-03-26 09:46:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Hiénák//
*Koponyákon, tetemeken lépkedett át és rúgott le az ingatag út széléről, de csak undort váltottak ki belőle. Ahogy a fáklya fénye haloványan dereng az sötétségben az oltár mintha elnyelné azt a kevéske fényt is, amit ont magából. Nyugtalanító érzés gomolyog a testes kufárban, minél tovább nézi az oltárt. Ostoba volt, hogy azt hitte, hogy egy impozáns új tömbbel helyettesíteni lehetne. Csak a jó szerencse, hogy Wrutzo nem azonnal kapott a fegyverért a gyalázás miatt. Szétnézne alaposabban a szigetecskén, de ez a nyugtalanító érzés... Talán jobban, ha inkább holnap jön vissza. Nappal. Egy nagy nyeléssel elfojtja magában az ellenérzéseit, hogy ne gombócként akadjanak a torkán, utat adva más szavaknak.*
- Men-jünk.
*Ennyit sikerül kipréselnie magából. Értelemszerűen előreengedné az orkot, hogy mutassa az irányt, de jobbnak tartja egyelőre némi távolságot keríteni a kellemetlen hely és maga között. A szövétnek fénye mellett a lábnyomokkal teli úton halad, amit már mások is próbára tettek az idő folyamán.*
~Vajon hányan járnak ide?~
*Megcsúszik egy precízen elhelyezett sárfolton és lehuppan a földre. Száll a kezéből a fáklya, egyenesen a sárba. Csak a csillagokkal tartkított sötétség mutatja már az utat neki kifelé a kertből.*
//Hiénák//
*Koponyákon, tetemeken lépkedett át és rúgott le az ingatag út széléről, de csak undort váltottak ki belőle. Ahogy a fáklya fénye haloványan dereng az sötétségben az oltár mintha elnyelné azt a kevéske fényt is, amit ont magából. Nyugtalanító érzés gomolyog a testes kufárban, minél tovább nézi az oltárt. Ostoba volt, hogy azt hitte, hogy egy impozáns új tömbbel helyettesíteni lehetne. Csak a jó szerencse, hogy Wrutzo nem azonnal kapott a fegyverért a gyalázás miatt. Szétnézne alaposabban a szigetecskén, de ez a nyugtalanító érzés... Talán jobban, ha inkább holnap jön vissza. Nappal. Egy nagy nyeléssel elfojtja magában az ellenérzéseit, hogy ne gombócként akadjanak a torkán, utat adva más szavaknak.*
- Men-jünk.
*Ennyit sikerül kipréselnie magából. Értelemszerűen előreengedné az orkot, hogy mutassa az irányt, de jobbnak tartja egyelőre némi távolságot keríteni a kellemetlen hely és maga között. A szövétnek fénye mellett a lábnyomokkal teli úton halad, amit már mások is próbára tettek az idő folyamán.*
~Vajon hányan járnak ide?~
*Megcsúszik egy precízen elhelyezett sárfolton és lehuppan a földre. Száll a kezéből a fáklya, egyenesen a sárba. Csak a csillagokkal tartkított sötétség mutatja már az utat neki kifelé a kertből.*
170. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2023-03-21 12:46:28
Üzenet elküldve: 2023-03-21 12:46:28
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Hiénák//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A szürke ork kevés szagot érez meg olyan biztosan, mint a félelemét. Kamaszkora óta gyakorolja, mikor először nyomták a kezébe a korbácsot, hogy "akkor azt a negyven rabszolgát őrizd meg!" Közelebb lép a verítékben fürdő emberhez, olyan egylábnyira. Az agyarai közül szivárog a füst. Mintha mondani készülne valamit, de Baarcas megelőzi. Kajánul összeszűkülnek a szemei az oltárcsere ötletére. Hosszú slukkot vesz, kifújja az orrán.*
- Ja, elég rossz. Nem is értem, hogy működik még! *Mintha a kőtömb valami gépezet lenne.* Amúgy a sok lepattant szilánknak megvan ám a haszna. *szív, oldalra kipufog* Akkor is tudsz áldozni, ha nincs nálad a bicskád… *A fáklya pisla fényében elsőre úgy tűnhet, mintha mosolyogna. Valójában szó nincs erről.* Egyelőre a szállás legyen meg. Az oltár marad ez. *Ellép Baarcas mellett, és nyugodtan elindul lefelé a szigetről.* Kivezetlek a szebbik úton.
*A vérontás úgy tűnik, elmarad, és az újabb megtérítési kísérlet is. A Vérkert aurája viszont átjárja a lelket. Látszólag a lassú bomlásé, de van itt más is. Elmosódik a határ halál és élet között. Mintha az életerő szabadon áramolna oda és vissza a szemfedőn át. A lehetőségek és titkok birodalma ez, ami szavak nélkül beavatja a keresőt. Pár csepp vér árán…*
//Hiénák//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A szürke ork kevés szagot érez meg olyan biztosan, mint a félelemét. Kamaszkora óta gyakorolja, mikor először nyomták a kezébe a korbácsot, hogy "akkor azt a negyven rabszolgát őrizd meg!" Közelebb lép a verítékben fürdő emberhez, olyan egylábnyira. Az agyarai közül szivárog a füst. Mintha mondani készülne valamit, de Baarcas megelőzi. Kajánul összeszűkülnek a szemei az oltárcsere ötletére. Hosszú slukkot vesz, kifújja az orrán.*
- Ja, elég rossz. Nem is értem, hogy működik még! *Mintha a kőtömb valami gépezet lenne.* Amúgy a sok lepattant szilánknak megvan ám a haszna. *szív, oldalra kipufog* Akkor is tudsz áldozni, ha nincs nálad a bicskád… *A fáklya pisla fényében elsőre úgy tűnhet, mintha mosolyogna. Valójában szó nincs erről.* Egyelőre a szállás legyen meg. Az oltár marad ez. *Ellép Baarcas mellett, és nyugodtan elindul lefelé a szigetről.* Kivezetlek a szebbik úton.
*A vérontás úgy tűnik, elmarad, és az újabb megtérítési kísérlet is. A Vérkert aurája viszont átjárja a lelket. Látszólag a lassú bomlásé, de van itt más is. Elmosódik a határ halál és élet között. Mintha az életerő szabadon áramolna oda és vissza a szemfedőn át. A lehetőségek és titkok birodalma ez, ami szavak nélkül beavatja a keresőt. Pár csepp vér árán…*
169. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2023-03-18 09:49:03
Üzenet elküldve: 2023-03-18 09:49:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Hiénák//
*Párszor bokáig süllyed lágy talajban, egyszer pedig térdig is. Pusztán a szerencsének és vezetőjének köszönheti, hogy nem marad a mocsárban sem a cipője, sem ő maga. Előbukkanó csontok miatt csak elhúzza a száját, mint mások a rovarok láttán, de nem okoz gondot, hogy odébb rúgja. A bogarakat is meg lehet szokni, ha pedig Sa'Tereth híveivel és a kikötő egyéb lakóival kíván üzletre lépni, akkor még csúnyábbakat is fog látni. Talán.
At oltár fekete körvonala tűnik fel a sötétben. Közelebb érve egyre tisztábban éri a fáklya fénye éstisztulnak ki a részletei. Nincsen meleg, de Baarcas homlokára izzadtság cseppek kezdenek kiülni. Nem kizárt, hogy pár perc múlva tulajdon vére fog folyni a kő repedéseiben. Amikor Wrutzo szembe fordul vele sárga szemei világítanak a gyér fényben. Nyelni is elfelejt, úgy várja a szavait, amiktől függ, hogy azonnal sarkon fordulva futásnak eredjen.*
- Aham, értem.
*Ruhája ujjával törölgeti homlokáról a vizet. Úgy tűnik, hogy még nem végzi áldozatként.*
- Az oltár nagyon rossz állapotban van. Ha így hagyjuk, akkor ketté fog roppani az idő terhe alatt.
*Használhatóságot szem előtt tartva dob fel egy újabb tételt a beszerzendők listájára. Több tétel, több haszon. Bele sem mer gondolni, hogy mi lehetett az az erő, ami képes volt ilyen nyomokat hagyni egy ekkora tömbben.*
//Hiénák//
*Párszor bokáig süllyed lágy talajban, egyszer pedig térdig is. Pusztán a szerencsének és vezetőjének köszönheti, hogy nem marad a mocsárban sem a cipője, sem ő maga. Előbukkanó csontok miatt csak elhúzza a száját, mint mások a rovarok láttán, de nem okoz gondot, hogy odébb rúgja. A bogarakat is meg lehet szokni, ha pedig Sa'Tereth híveivel és a kikötő egyéb lakóival kíván üzletre lépni, akkor még csúnyábbakat is fog látni. Talán.
At oltár fekete körvonala tűnik fel a sötétben. Közelebb érve egyre tisztábban éri a fáklya fénye éstisztulnak ki a részletei. Nincsen meleg, de Baarcas homlokára izzadtság cseppek kezdenek kiülni. Nem kizárt, hogy pár perc múlva tulajdon vére fog folyni a kő repedéseiben. Amikor Wrutzo szembe fordul vele sárga szemei világítanak a gyér fényben. Nyelni is elfelejt, úgy várja a szavait, amiktől függ, hogy azonnal sarkon fordulva futásnak eredjen.*
- Aham, értem.
*Ruhája ujjával törölgeti homlokáról a vizet. Úgy tűnik, hogy még nem végzi áldozatként.*
- Az oltár nagyon rossz állapotban van. Ha így hagyjuk, akkor ketté fog roppani az idő terhe alatt.
*Használhatóságot szem előtt tartva dob fel egy újabb tételt a beszerzendők listájára. Több tétel, több haszon. Bele sem mer gondolni, hogy mi lehetett az az erő, ami képes volt ilyen nyomokat hagyni egy ekkora tömbben.*
168. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2023-03-15 12:14:06
Üzenet elküldve: 2023-03-15 12:14:06
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Léptek hallatszanak az éjszakában. Közel s távol ez az egyetlen zaj. A Vérkert, akár a csontig hatoló hegyi fagy, minden más hangot felzabál. Aztán a közeledő a miheztartás végett jókorát sercint. Ez van, ha nincs mit inni a pipa mellé.
Wruzto tökéletesen kivilágítatlanul érkezik az oltárhoz. Körülnézve konstatálja, hogy minden a legnagyobb rendben, olyannyira, hogy még a múltkor feláldozott dokkmunkást is eltakarította valami. A barnára szikkadt vérfoltokon kívül semmi nem maradt utána.
Az ork elégedetten mordul egyet. A nála levő, üres rumosüveget a kőtömbre állítja, majd a tengerészzsákjából előveszi a könyvecskéjét meg az írószereit. A leghátsó oldalra az alábbi levelet körmöli le szálkás, fegyelmezett betűkkel:*
"Megpróbáltad újraszentelni.
Végül nekem sikerült.
Éjszaka megtalálsz a Kikötő mulatóiban.
Szürke ork, pipával.
Keress meg.
Wruzto"
*Óvatosan kitépi a lapot, összetekeri, majd az üvegbe csúsztatja, mint egy palackpostát. Parafadugóval lezárja az üveget, és odateszi az oltár közepére, hogy messziről kiszúrja mindenki, aki erre jár. Nem fél attól, hogy illetéktelen kezekbe jutna. Ha a titokzatos pap nem is találja meg, Sa'Tereth más híveire ugyanúgy szüksége van. Nekik meg őrá. Mindenkit feladat vár.
Apró slukkokkal feléleszti az írás közben kialudt pipáját. Még egyszer körbepillant, aztán füstölögve visszaindul a tenger felé.*
*Léptek hallatszanak az éjszakában. Közel s távol ez az egyetlen zaj. A Vérkert, akár a csontig hatoló hegyi fagy, minden más hangot felzabál. Aztán a közeledő a miheztartás végett jókorát sercint. Ez van, ha nincs mit inni a pipa mellé.
Wruzto tökéletesen kivilágítatlanul érkezik az oltárhoz. Körülnézve konstatálja, hogy minden a legnagyobb rendben, olyannyira, hogy még a múltkor feláldozott dokkmunkást is eltakarította valami. A barnára szikkadt vérfoltokon kívül semmi nem maradt utána.
Az ork elégedetten mordul egyet. A nála levő, üres rumosüveget a kőtömbre állítja, majd a tengerészzsákjából előveszi a könyvecskéjét meg az írószereit. A leghátsó oldalra az alábbi levelet körmöli le szálkás, fegyelmezett betűkkel:*
"Megpróbáltad újraszentelni.
Végül nekem sikerült.
Éjszaka megtalálsz a Kikötő mulatóiban.
Szürke ork, pipával.
Keress meg.
Wruzto"
*Óvatosan kitépi a lapot, összetekeri, majd az üvegbe csúsztatja, mint egy palackpostát. Parafadugóval lezárja az üveget, és odateszi az oltár közepére, hogy messziről kiszúrja mindenki, aki erre jár. Nem fél attól, hogy illetéktelen kezekbe jutna. Ha a titokzatos pap nem is találja meg, Sa'Tereth más híveire ugyanúgy szüksége van. Nekik meg őrá. Mindenkit feladat vár.
Apró slukkokkal feléleszti az írás közben kialudt pipáját. Még egyszer körbepillant, aztán füstölögve visszaindul a tenger felé.*
167. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2023-03-15 10:39:08
Üzenet elküldve: 2023-03-15 10:39:08
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Hiénák//
- Visszafele arra jövünk. *Mármint a tágasabb útvonalon. A szekér miatt Baarcasnak aligha kell aggódnia. Az egész környék elhagyatottnak tűnik, köszönhetően a Vérkert kísérteties aurájának. Ennek az aurának a dögszag szerves részévé válik, ahogy beljebb haladnak. Nem uralja le a látogatók érzékeit, csak ott van a mocsár, a nedves föld, de még az ork pipájának fojtó szagában is.
Wruzto lépteit nem nehéz lekövetni. Nagyobb kihívást jelent, hogy amelyik zsombék őt megbírta, nem biztos, hogy az ötven, ha ugyan nem több kilóval nehezebb kufárt is meg fogja tartani. Ha ez nem volna elég, a földön itt-ott csontokba botlani, a sár pedig marasztal. Amennyiben az ember elakadna, Wruzto segít rajta, ám az egyre furább maradványok valószínűleg így sem tesznek jót a hájas fickó idegeinek.*
- Nyolc-tíz. *Ennyi férőhelyet kéne a zarándokszállásra.* Ork, nem ember. Ott lesz a helye.
*A mutatott résznek két előnye látszik ebben a sötétségben: fától-sziklától mentes, és egy szélesebb, már-már földútnak nevezhető valami húzódik mellette. Jó kőhajításra lehet attól az alacsony szigettől, ahová hőseink épp megérkeznek. A talaj itt már teljesen szilárd. A sziget - amit nem víz, hanem ingovány ölel körbe - közepén derékmagas obszidián oltár áll. Vércsatornák, pókhálószerű repedések szabdalják, középen pedig egy sebhelyhez hasonló, vörös mélyedés.*
- Csak sejtem, mi volt az isten szándéka, amikor birtokba vette ezt a helyet. *fordul szembe az emberrel. Sárga szemein, mint a baglyokén, visszatükröződik a fákylaláng.* Pirtianesben más arcát mutatja. Nem a halál a lényeg, hanem a mindent vezérlő Értelem, ami a semmiből is teremt, ha akar. *az ork pipája fölsistereg, ahogy beleszív.*
- A szállást cölöpökre fogjuk építeni. Fából lesz az egész, a kályhát kivéve. Azt kirakjuk téglából. *füstfelleg* Lényeg, hogy legyen minden olcsó és könnyen javítható.
//Hiénák//
- Visszafele arra jövünk. *Mármint a tágasabb útvonalon. A szekér miatt Baarcasnak aligha kell aggódnia. Az egész környék elhagyatottnak tűnik, köszönhetően a Vérkert kísérteties aurájának. Ennek az aurának a dögszag szerves részévé válik, ahogy beljebb haladnak. Nem uralja le a látogatók érzékeit, csak ott van a mocsár, a nedves föld, de még az ork pipájának fojtó szagában is.
Wruzto lépteit nem nehéz lekövetni. Nagyobb kihívást jelent, hogy amelyik zsombék őt megbírta, nem biztos, hogy az ötven, ha ugyan nem több kilóval nehezebb kufárt is meg fogja tartani. Ha ez nem volna elég, a földön itt-ott csontokba botlani, a sár pedig marasztal. Amennyiben az ember elakadna, Wruzto segít rajta, ám az egyre furább maradványok valószínűleg így sem tesznek jót a hájas fickó idegeinek.*
- Nyolc-tíz. *Ennyi férőhelyet kéne a zarándokszállásra.* Ork, nem ember. Ott lesz a helye.
*A mutatott résznek két előnye látszik ebben a sötétségben: fától-sziklától mentes, és egy szélesebb, már-már földútnak nevezhető valami húzódik mellette. Jó kőhajításra lehet attól az alacsony szigettől, ahová hőseink épp megérkeznek. A talaj itt már teljesen szilárd. A sziget - amit nem víz, hanem ingovány ölel körbe - közepén derékmagas obszidián oltár áll. Vércsatornák, pókhálószerű repedések szabdalják, középen pedig egy sebhelyhez hasonló, vörös mélyedés.*
- Csak sejtem, mi volt az isten szándéka, amikor birtokba vette ezt a helyet. *fordul szembe az emberrel. Sárga szemein, mint a baglyokén, visszatükröződik a fákylaláng.* Pirtianesben más arcát mutatja. Nem a halál a lényeg, hanem a mindent vezérlő Értelem, ami a semmiből is teremt, ha akar. *az ork pipája fölsistereg, ahogy beleszív.*
- A szállást cölöpökre fogjuk építeni. Fából lesz az egész, a kályhát kivéve. Azt kirakjuk téglából. *füstfelleg* Lényeg, hogy legyen minden olcsó és könnyen javítható.
166. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2023-03-12 13:08:09
Üzenet elküldve: 2023-03-12 13:08:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Hiénák//
*Pattog a kocsi a termetes ülepe alatt. Nem veti meg a gyaloglást, de az ülés azon ritka kiváltságok egyike, amit ritkán utasít vissza. Hellyel kínálja maga mellett az orkot. Házak között még erős a talaj annyira, hogy ne ragadjon be a mocsárba, de idővel inkább maga mögött hagyja a batárt, hogy az ingovány ne nyelje el. Vérkert közelében nem hiszi, hogy sok laikus járna, akitől újdonsült ügyfele közben járásával ne tudná visszaszerezni holmijait. Remékhetőleg.*
- Van esetleg egy tágasabb útvonal? Attól tartok ide nem fog beférni egy megpakolt kocsi.
*Fejezi ki aggodalmát meggyújtott fáklyája fényében, amit még a kocsijáról hozott magával. Felajánlaná Wrutzonak, hogy annál legyen, aki mutatja az utat, de láthatóan jól boldogul nélküle is. Kettőt nem fog meggyújtani, mert felesleges, hogy egyidőben kettő is égjen. Pazarlás.
Fákat is hátrahagyva a talaj még instabilabbá válik. Jobb egy könnyűszerkezetes faépület, mert ha kövekkel kéne feltölteni az ingoványt egy örökké valóság és hasonló mennyiségű pénzbe kerülne, hogy megfelelő alapjául szolgáljon bármilyen építménynek.*
- Hány emberre készülne ez a szálló?
*Próbálja lekövetni Wrutzo lépteit. Ami egyszer már kiállta egy személy terhét, így próbára teszi, hogy saját kétszemélyes súlyával is a földdarabot.*
//Hiénák//
*Pattog a kocsi a termetes ülepe alatt. Nem veti meg a gyaloglást, de az ülés azon ritka kiváltságok egyike, amit ritkán utasít vissza. Hellyel kínálja maga mellett az orkot. Házak között még erős a talaj annyira, hogy ne ragadjon be a mocsárba, de idővel inkább maga mögött hagyja a batárt, hogy az ingovány ne nyelje el. Vérkert közelében nem hiszi, hogy sok laikus járna, akitől újdonsült ügyfele közben járásával ne tudná visszaszerezni holmijait. Remékhetőleg.*
- Van esetleg egy tágasabb útvonal? Attól tartok ide nem fog beférni egy megpakolt kocsi.
*Fejezi ki aggodalmát meggyújtott fáklyája fényében, amit még a kocsijáról hozott magával. Felajánlaná Wrutzonak, hogy annál legyen, aki mutatja az utat, de láthatóan jól boldogul nélküle is. Kettőt nem fog meggyújtani, mert felesleges, hogy egyidőben kettő is égjen. Pazarlás.
Fákat is hátrahagyva a talaj még instabilabbá válik. Jobb egy könnyűszerkezetes faépület, mert ha kövekkel kéne feltölteni az ingoványt egy örökké valóság és hasonló mennyiségű pénzbe kerülne, hogy megfelelő alapjául szolgáljon bármilyen építménynek.*
- Hány emberre készülne ez a szálló?
*Próbálja lekövetni Wrutzo lépteit. Ami egyszer már kiállta egy személy terhét, így próbára teszi, hogy saját kétszemélyes súlyával is a földdarabot.*
165. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2023-03-11 16:18:13
Üzenet elküldve: 2023-03-11 16:18:13
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Hiénák//
*A szürke ork közökön, lepattant udvarokon, kiszuperált stégekből lett fapallókon át vezeti Baarcast. Jobbára a házak ablakából szűrődik ki világosság, már amennyit a faggyúmécsek adhatnak. Az időnként útban ülő-fekvő alakokat az agyaras átlépi, csak egyetlen egyet kényszerül odébb tolni a bakancsával.
A szagokon mérhető le, hogy közelednek. A szurok, a döglött halak, a bálnazsír és füst bűzébe, ami a Kikötőt amúgy jellemzi, rothadó növények mocsárszaga keveredik. Aztán egyszer csak elfogynak a házak, pár lépéssel távolabb pedig bozót kezdődik. Wruzto ezt a susnyást követi balfelé, amíg egy szűk bevezető ösvényhez nem érnek. Aki nem tudja, mit keres, talán észre sem veszi a nyílást a bokrok között, belépve azonban kitágul a tér.
Hőseink orrába beszivárog a halál édeskés szaga. Az ösvényt bizarr formákba csavarodott sziklák és fekete fák szegélyezik. Az ágak között itt-ott vastag pókhálók. A bozót alacsonyabb itt, mint a kert határán volt, derékig sem ér. A talaj laza, és ahogy beljebb érnek, sárrá válik. Fényt a csillagok adnak, meg a lámpás, ha Baarcas hozott magával. Wruzto azonban olyan magabiztosan sétál az ösvényen, mintha kövezett főutca lenne.*
//Hiénák//
*A szürke ork közökön, lepattant udvarokon, kiszuperált stégekből lett fapallókon át vezeti Baarcast. Jobbára a házak ablakából szűrődik ki világosság, már amennyit a faggyúmécsek adhatnak. Az időnként útban ülő-fekvő alakokat az agyaras átlépi, csak egyetlen egyet kényszerül odébb tolni a bakancsával.
A szagokon mérhető le, hogy közelednek. A szurok, a döglött halak, a bálnazsír és füst bűzébe, ami a Kikötőt amúgy jellemzi, rothadó növények mocsárszaga keveredik. Aztán egyszer csak elfogynak a házak, pár lépéssel távolabb pedig bozót kezdődik. Wruzto ezt a susnyást követi balfelé, amíg egy szűk bevezető ösvényhez nem érnek. Aki nem tudja, mit keres, talán észre sem veszi a nyílást a bokrok között, belépve azonban kitágul a tér.
Hőseink orrába beszivárog a halál édeskés szaga. Az ösvényt bizarr formákba csavarodott sziklák és fekete fák szegélyezik. Az ágak között itt-ott vastag pókhálók. A bozót alacsonyabb itt, mint a kert határán volt, derékig sem ér. A talaj laza, és ahogy beljebb érnek, sárrá válik. Fényt a csillagok adnak, meg a lámpás, ha Baarcas hozott magával. Wruzto azonban olyan magabiztosan sétál az ösvényen, mintha kövezett főutca lenne.*
164. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2023-02-01 17:13:06
Üzenet elküldve: 2023-02-01 17:13:06
ÚJ
![>Hathúros Strat [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11495_1556715870_tunder_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 81
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 81
Játékstílus: Vakmerő
//Kígyó a vérkertben//
*A gondolatok elhatalmasodnak rajta, s ugyan egyáltalán nem valami jó fegyverforgató, ezt hiába mondaná a hangoknak. Nem zavartatnák magukat túlságosan. Előrántja a kardot és lesújtani igyekszik vele. Kétszer is. Sorel szerencsére, vagy szerencsétlenségre gyorsan kapcsol és még időben el tud lépni a halál elől. A tündér képén indokolatlanul széles vigyor kerekedik, miközben hallja a szavakat, majd csak izzó szemekkel nézi ahogy a másik eltűnik az éjszakában. Bár megtehetné de nem veszi üldözőbe, fölösleges lenne, majd akad más akin kitöltheti vágyait. Helyett az oltárhoz fordul és varázslásba kezd. Új neki ez a terep, de ha istenei figyelik fentről, úgy megsegítik.*
A varázsló egy fertályórás rituálét hajt végre egy Sötétség Oltár előtt, melynek hatására lelkét hozzáköti ahhoz az oltárhoz. Annyi sötétség pontot kap, ahányadik szintű az oltár. Ha az oltárhoz már hozzá van kötve annyi lélek, ahányadik szintű, akkor közülük a leggyengébb (legkevesebb sötétség ponttal rendelkező) lélekkötése felszakad, ha a varázsló lelke erősebb (több sötétség pontja van). Ha a varázslónak korábban volt oltárhoz kötve lelke, a lélekkötés felszakad, és az új lesz érvényes.
*A gondolatok elhatalmasodnak rajta, s ugyan egyáltalán nem valami jó fegyverforgató, ezt hiába mondaná a hangoknak. Nem zavartatnák magukat túlságosan. Előrántja a kardot és lesújtani igyekszik vele. Kétszer is. Sorel szerencsére, vagy szerencsétlenségre gyorsan kapcsol és még időben el tud lépni a halál elől. A tündér képén indokolatlanul széles vigyor kerekedik, miközben hallja a szavakat, majd csak izzó szemekkel nézi ahogy a másik eltűnik az éjszakában. Bár megtehetné de nem veszi üldözőbe, fölösleges lenne, majd akad más akin kitöltheti vágyait. Helyett az oltárhoz fordul és varázslásba kezd. Új neki ez a terep, de ha istenei figyelik fentről, úgy megsegítik.*
A varázsló egy fertályórás rituálét hajt végre egy Sötétség Oltár előtt, melynek hatására lelkét hozzáköti ahhoz az oltárhoz. Annyi sötétség pontot kap, ahányadik szintű az oltár. Ha az oltárhoz már hozzá van kötve annyi lélek, ahányadik szintű, akkor közülük a leggyengébb (legkevesebb sötétség ponttal rendelkező) lélekkötése felszakad, ha a varázsló lelke erősebb (több sötétség pontja van). Ha a varázslónak korábban volt oltárhoz kötve lelke, a lélekkötés felszakad, és az új lesz érvényes.
163. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2023-02-01 10:02:04
Üzenet elküldve: 2023-02-01 10:02:04
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kígyók a vérkertben//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Aktív képességhasználat//
* A lány tervei között inkább a megöregedés szerepel, semmint a meghalás. Ennek azért kicsit ellentmond az, hogy ide tolta a képét a Vérkertbe. Az a fene nagy kíváncsiság...
Nagy összpontosítással figyel a tündérre. A szavai egész kellemesek... *
~ Az arckifejezése nem illik a szeméhez. ~
* Lép egyet hátra, nem tetszik neki, amit Strat szemében lát, de már késő. A dalnok előrántja a kardját, Sorel is már nyúl a köpenye alatt rejtőző tőrért. Nem pont ehhez tervezték, de arra a célra most épp megteszi, hogy elkerülje a szúrást. Aztán a gyorsan érkező második csapást is látja. Fürgén hátraugrik, hogy elkerülje a kard pengéjét. *
- Őrült rohadék.
* Sziszegi és azt teszi, amihez a legjobban ért. Vagyis eltűnik az árnyékok közé. Sosem kedvelte a nyílt harcokat, nem az ő asztala. Nem is kellett soha, hogy az legyen. *
~ A hosszú élet titka. ~
* Gyakorlatilag eltűnik a tündér szemei elől, beleburkolózva kedves barátjába, az éjszakai sötétbe. Elsuhan a düledező házak romjai közé, majd a levegőt kapkodva egy kőfalnak veti a hátát. *
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Aktív képességhasználat//
* A lány tervei között inkább a megöregedés szerepel, semmint a meghalás. Ennek azért kicsit ellentmond az, hogy ide tolta a képét a Vérkertbe. Az a fene nagy kíváncsiság...
Nagy összpontosítással figyel a tündérre. A szavai egész kellemesek... *
~ Az arckifejezése nem illik a szeméhez. ~
* Lép egyet hátra, nem tetszik neki, amit Strat szemében lát, de már késő. A dalnok előrántja a kardját, Sorel is már nyúl a köpenye alatt rejtőző tőrért. Nem pont ehhez tervezték, de arra a célra most épp megteszi, hogy elkerülje a szúrást. Aztán a gyorsan érkező második csapást is látja. Fürgén hátraugrik, hogy elkerülje a kard pengéjét. *
- Őrült rohadék.
* Sziszegi és azt teszi, amihez a legjobban ért. Vagyis eltűnik az árnyékok közé. Sosem kedvelte a nyílt harcokat, nem az ő asztala. Nem is kellett soha, hogy az legyen. *
~ A hosszú élet titka. ~
* Gyakorlatilag eltűnik a tündér szemei elől, beleburkolózva kedves barátjába, az éjszakai sötétbe. Elsuhan a düledező házak romjai közé, majd a levegőt kapkodva egy kőfalnak veti a hátát. *
162. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2023-01-31 22:30:36
Üzenet elküldve: 2023-01-31 22:30:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 81
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 81
Játékstílus: Vakmerő
//Kígyók a vérkertben//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A tündér elvégzi dolgát, amit úgy érez el kell végeznie, aztán éppen indulna is vissza a viszonylag nyüzsgő taverna felé. Így hívja hátasát, aki először szorongva ugyan, de felel a gazda szavára. A váratlan meglepetés ekkor érkezik. Sorel valóban követte őt.*
-Tudtam én!
*Mondja, miközben felkuncog. Szemeivel végig követi a másik mozgását, ahogy egyre közelebb és közelebb ér.*
-Milyen kis kíváncsi vagy. Azt mondják hamar megöregszel tőle. Kár lenne a csinos pofiért.
*Feleli, de valójában, az igazi valós gondolatai nem ezek. Igazából talán a valós gondolatai nem is annyira valódiak. A hangok a fejében egészen erősen duruzslnak ezen a ponton. Olyannyira, mint már régen nem. A paranoia kezd elhatalmasodni rajta.~ Miért jött el mégis? Miért követted téged? Miért követtett csendben? Miért várt rád lesben? ~ Ilyen és ehhez hasonló kétes logikájú dolgok furakodnak elméjébe. Talán sosem kellett volna ennyire közel engednie magához, ennyit adni magából, ennyire kitárulkozni, hisz csak most találkoztak. A végső pont akkor érkezik el, mikor Strat vállához ér a lány. Ilyen közel hozzá és ilyen elmeállapotban egy pillanatig sem gondolkozik tovább. Megragadja maihhin kardját, és a lány mellkasa felé döf. Ha nem találna, akkor pedig újra igyekszik halálos sebet ejteni rajta.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A tündér elvégzi dolgát, amit úgy érez el kell végeznie, aztán éppen indulna is vissza a viszonylag nyüzsgő taverna felé. Így hívja hátasát, aki először szorongva ugyan, de felel a gazda szavára. A váratlan meglepetés ekkor érkezik. Sorel valóban követte őt.*
-Tudtam én!
*Mondja, miközben felkuncog. Szemeivel végig követi a másik mozgását, ahogy egyre közelebb és közelebb ér.*
-Milyen kis kíváncsi vagy. Azt mondják hamar megöregszel tőle. Kár lenne a csinos pofiért.
*Feleli, de valójában, az igazi valós gondolatai nem ezek. Igazából talán a valós gondolatai nem is annyira valódiak. A hangok a fejében egészen erősen duruzslnak ezen a ponton. Olyannyira, mint már régen nem. A paranoia kezd elhatalmasodni rajta.~ Miért jött el mégis? Miért követted téged? Miért követtett csendben? Miért várt rád lesben? ~ Ilyen és ehhez hasonló kétes logikájú dolgok furakodnak elméjébe. Talán sosem kellett volna ennyire közel engednie magához, ennyit adni magából, ennyire kitárulkozni, hisz csak most találkoztak. A végső pont akkor érkezik el, mikor Strat vállához ér a lány. Ilyen közel hozzá és ilyen elmeállapotban egy pillanatig sem gondolkozik tovább. Megragadja maihhin kardját, és a lány mellkasa felé döf. Ha nem találna, akkor pedig újra igyekszik halálos sebet ejteni rajta.*
161. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2023-01-31 09:06:26
Üzenet elküldve: 2023-01-31 09:06:26
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kígyók a vérkertben//
* Alapesetben szépen, csendben visszaiszkolt volna, anélkül, hogy a kis párossal találkozna. De nem kockáztathatja meg, hogy a kutya kiszagolja, így a kisebbik rosszat választja. *
~ Improvizálunk, kérem szépen. ~
* Hanyagul ellöki magát a kőfaltól és lép egyet előre. *
- Szerelmes szívem egyetlen perc nyugtot sem hagy számomra.
* Teátrálisan felsóhajt, megkopogatja a mellkasát, de az arcán mindössze a szokásos hideg közömbösség látszódik, talán egy csipetnyi öngúnnyal.
Kinyújtja a kezét az eb felé, hátha megszagolja a kezét. *
- Kíváncsi voltam.
* Vonja meg a vállát és elgondolkozva tesz egy kört a bárd körül. *
- Először nem akartam jönni, de aztán eszembe jutott, hogy hűha, egy dalnok tündér, aki az éjszaka közepén a Vérkertbe kívánkozik... Gondoltam, ejha Sorel, ezt nem hagyhatod ki.
* Leseper egy láthatatlan szöszt Strat válláról. A mellkasában izgatottan ver a szíve. Hirtelen eszébe jut egy emlék, amikor kislányként egy viperát bökdösött bottal. *
* Alapesetben szépen, csendben visszaiszkolt volna, anélkül, hogy a kis párossal találkozna. De nem kockáztathatja meg, hogy a kutya kiszagolja, így a kisebbik rosszat választja. *
~ Improvizálunk, kérem szépen. ~
* Hanyagul ellöki magát a kőfaltól és lép egyet előre. *
- Szerelmes szívem egyetlen perc nyugtot sem hagy számomra.
* Teátrálisan felsóhajt, megkopogatja a mellkasát, de az arcán mindössze a szokásos hideg közömbösség látszódik, talán egy csipetnyi öngúnnyal.
Kinyújtja a kezét az eb felé, hátha megszagolja a kezét. *
- Kíváncsi voltam.
* Vonja meg a vállát és elgondolkozva tesz egy kört a bárd körül. *
- Először nem akartam jönni, de aztán eszembe jutott, hogy hűha, egy dalnok tündér, aki az éjszaka közepén a Vérkertbe kívánkozik... Gondoltam, ejha Sorel, ezt nem hagyhatod ki.
* Leseper egy láthatatlan szöszt Strat válláról. A mellkasában izgatottan ver a szíve. Hirtelen eszébe jut egy emlék, amikor kislányként egy viperát bökdösött bottal. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 278-297