Nincs játékban - Üvöltő-szirt
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 33 (641. - 660. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Reydis Syna [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10880_1490455601_fel_elf_no.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1267-1286
660. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2015-12-15 12:38:13
Üzenet elküldve: 2015-12-15 12:38:13
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 192
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 192
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Aktív alkeszok meg Barlang meg minden//
*Az új érkezőknek felemeli jobbját, bár különösebben nem foglalkozik velük mivel az eddigieket sem ismeri még teljesen.*
~Na azért csak vannak itt.~
*Lényegében jól beszél a kalózlány, meg látszik hogy érti a dolgát... tetszik a bárdnak nem vitás, lehengerlőnek tartja a stílusát... később be fogja magát dobni mielőtt más kaparintaná meg magának a kalózlányt, aki egy igazi csiszolatlan gyémánt.*
-Mázlitok van hogy értek a hajózáshoz én is. *mondja mert hát egy bárdnak nem sok köze van az ilyesmihez, de Bress sajnos muszáj volt elsajátítani azt is.*
-Jaj Taran dugulj már be és pakolj! *vakkant oda a tüzesnek aki már megint vele van elfoglalva holott a véleményét nem neki mondta hanem a kalózlánynak.*
-Na ugye! Jól mondja az ork! *tapsol párat a levegőben.* -Hópihe?! *lép oda Dyn-hez és épp akkor szólítja meg a másikat.* -Ősszel falevélnek hívnak, nyáron meg napsugárnak vagy mi a szösz? *néz kérdően és értetlenül majd Dyn felé fordul akinek elkapja a fejét, beszorítja és játékosan megbúbolja persze ha hagyja.*
-Ej te hát igazad volt! Imádlak! Ez lassan egy kész hadsereg. *örömködik, majd megy ő is és felkap a vállára egy hordót sokkal ügyesebben mint ahogy azt kinéznék belőle.*
-Na faszik nyomás pakolni ne a tökötöket lógassátok! *indul el a maga kis hordójával oda ahová be kell pakolni. Ezen kívül más egyebet a bárd nem csinál indulásig csak pakol, aminek külön örvendhet a kis csapat mert nem igazán szokott ilyen nagylelkű lenni.*
-Ha ügyesek lesztek eljátszok nektek egy tengerész nótát! Árríváá! *kurjantja el magát és fütyörészni kezd mintha minden a legnagyobb rendben lenne... mondjuk nála tök jól van minden.*
*Az új érkezőknek felemeli jobbját, bár különösebben nem foglalkozik velük mivel az eddigieket sem ismeri még teljesen.*
~Na azért csak vannak itt.~
*Lényegében jól beszél a kalózlány, meg látszik hogy érti a dolgát... tetszik a bárdnak nem vitás, lehengerlőnek tartja a stílusát... később be fogja magát dobni mielőtt más kaparintaná meg magának a kalózlányt, aki egy igazi csiszolatlan gyémánt.*
-Mázlitok van hogy értek a hajózáshoz én is. *mondja mert hát egy bárdnak nem sok köze van az ilyesmihez, de Bress sajnos muszáj volt elsajátítani azt is.*
-Jaj Taran dugulj már be és pakolj! *vakkant oda a tüzesnek aki már megint vele van elfoglalva holott a véleményét nem neki mondta hanem a kalózlánynak.*
-Na ugye! Jól mondja az ork! *tapsol párat a levegőben.* -Hópihe?! *lép oda Dyn-hez és épp akkor szólítja meg a másikat.* -Ősszel falevélnek hívnak, nyáron meg napsugárnak vagy mi a szösz? *néz kérdően és értetlenül majd Dyn felé fordul akinek elkapja a fejét, beszorítja és játékosan megbúbolja persze ha hagyja.*
-Ej te hát igazad volt! Imádlak! Ez lassan egy kész hadsereg. *örömködik, majd megy ő is és felkap a vállára egy hordót sokkal ügyesebben mint ahogy azt kinéznék belőle.*
-Na faszik nyomás pakolni ne a tökötöket lógassátok! *indul el a maga kis hordójával oda ahová be kell pakolni. Ezen kívül más egyebet a bárd nem csinál indulásig csak pakol, aminek külön örvendhet a kis csapat mert nem igazán szokott ilyen nagylelkű lenni.*
-Ha ügyesek lesztek eljátszok nektek egy tengerész nótát! Árríváá! *kurjantja el magát és fütyörészni kezd mintha minden a legnagyobb rendben lenne... mondjuk nála tök jól van minden.*
659. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2015-12-15 11:47:46
Üzenet elküldve: 2015-12-15 11:47:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Barlangban//
//Leginkább Neri, En//
*Lassan befutnak a többiek is. Előbb Neri, a Rumlopó bukkan elő a sötétből. Ajkai félmosolyra húzódnak, régen látta már a kis aljast, még magát is meglepi, hogy örül itt létének. Ami viszont meglepi, az a számára, még mindig Saramirként elkönyvelt Zara megjelenése a barlangba. Úgy látszik tényleg változtak a dolgok, amíg úton voltak Tarannal.
Figyeli ő ki mit mond, de Nerilil mond valamit, amin megakad. Innentől fogva bármi, amit mondanak, csak nagyon távolról jut el hozzá, nem fogja fel őket, de nem is érdekli. Megakad, mert olyat hallott, amitől még a vér is megfagyott az ereiben, szíve pedig kihagy egy dobbanást a mellkasában. Ezért nem is figyel rá, amikor a lány Taran előtt nyíltan emlegeti annak a botját. Élénken él még benne, hogy bár sem Nad, sem Neri nem tud a férfivel való kapcsolatféleségéről, mégis folyton vele húzták a fejét. Ám ez most elkerüli figyelmét.
Megvárja, amíg Nad kiosztja a parancsokat, majd mindenki megindul a dolgára. Persze rajta kívül.
Mielőtt azonban odamenne a lányhoz, egy pillanatra En felé libben. A sötétben figyelő Reydist viszont nem látja.*
- Hópihe. *Mosolyodik el.* Számítok a harci tudásodra, úgyhogy szerelkezz fel rendesen fegyverekkel. *Kacsint a lányra, majd tovább lép Neri és Zara felé.*
- Saramir. *Biccent a férfinek.* Ha lennél oly kedves és segítenél a fiúknak pakolni. *Bök fejével a hajó felé tartó férfiakra, abban reménykedve, hogy nyer egy pár percet a Rumtolvajjal kettesben. Ha ez megtörténik, akkor kissé aggódva, olykor elcsukló hangon szól.*
- Mondtad, hogy… Szóval, mondtad ezt a Lihanech dolgot. Tudsz erről még valamit? Ott is ostromoltak, vagy egyből ide jöttek? *Kérdezi kissé suttogva. Nem kívánja, hogy bárki is meghallja miről beszél, nem mintha bárkit is érdekelne.*
//Leginkább Neri, En//
*Lassan befutnak a többiek is. Előbb Neri, a Rumlopó bukkan elő a sötétből. Ajkai félmosolyra húzódnak, régen látta már a kis aljast, még magát is meglepi, hogy örül itt létének. Ami viszont meglepi, az a számára, még mindig Saramirként elkönyvelt Zara megjelenése a barlangba. Úgy látszik tényleg változtak a dolgok, amíg úton voltak Tarannal.
Figyeli ő ki mit mond, de Nerilil mond valamit, amin megakad. Innentől fogva bármi, amit mondanak, csak nagyon távolról jut el hozzá, nem fogja fel őket, de nem is érdekli. Megakad, mert olyat hallott, amitől még a vér is megfagyott az ereiben, szíve pedig kihagy egy dobbanást a mellkasában. Ezért nem is figyel rá, amikor a lány Taran előtt nyíltan emlegeti annak a botját. Élénken él még benne, hogy bár sem Nad, sem Neri nem tud a férfivel való kapcsolatféleségéről, mégis folyton vele húzták a fejét. Ám ez most elkerüli figyelmét.
Megvárja, amíg Nad kiosztja a parancsokat, majd mindenki megindul a dolgára. Persze rajta kívül.
Mielőtt azonban odamenne a lányhoz, egy pillanatra En felé libben. A sötétben figyelő Reydist viszont nem látja.*
- Hópihe. *Mosolyodik el.* Számítok a harci tudásodra, úgyhogy szerelkezz fel rendesen fegyverekkel. *Kacsint a lányra, majd tovább lép Neri és Zara felé.*
- Saramir. *Biccent a férfinek.* Ha lennél oly kedves és segítenél a fiúknak pakolni. *Bök fejével a hajó felé tartó férfiakra, abban reménykedve, hogy nyer egy pár percet a Rumtolvajjal kettesben. Ha ez megtörténik, akkor kissé aggódva, olykor elcsukló hangon szól.*
- Mondtad, hogy… Szóval, mondtad ezt a Lihanech dolgot. Tudsz erről még valamit? Ott is ostromoltak, vagy egyből ide jöttek? *Kérdezi kissé suttogva. Nem kívánja, hogy bárki is meghallja miről beszél, nem mintha bárkit is érdekelne.*
658. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2015-12-15 09:10:28
Üzenet elküldve: 2015-12-15 09:10:28
ÚJ
![>Reydis Syna [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10880_1490455601_fel_elf_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//Aktív alkoholisták – Gyűlik a kis csapat//
*Nem nagyon beszélget útközben, csak követi Pihét a már ismerős részeken át, hallja, hogy valami élőholtak közelednek a kikötőbe, nem is lehetne nagyobb biztonságban, mint egy eldugott barlangban, ahová remélhetőleg nem csúsznak másznak fel ezek a valamik. Amikor megérkezik sok új arcot lát és az árnyékban meghúzódva figyeli őket inkább, nem akar közelebb mászni, mert ott van Nadae is, akitől még fél azóta is a többi idegenről nem is beszélve. Jobb neki kis megfigyelőként csak nézni egy sötétebb kis zugban.*
*Nem nagyon beszélget útközben, csak követi Pihét a már ismerős részeken át, hallja, hogy valami élőholtak közelednek a kikötőbe, nem is lehetne nagyobb biztonságban, mint egy eldugott barlangban, ahová remélhetőleg nem csúsznak másznak fel ezek a valamik. Amikor megérkezik sok új arcot lát és az árnyékban meghúzódva figyeli őket inkább, nem akar közelebb mászni, mert ott van Nadae is, akitől még fél azóta is a többi idegenről nem is beszélve. Jobb neki kis megfigyelőként csak nézni egy sötétebb kis zugban.*
657. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2015-12-15 06:39:03
Üzenet elküldve: 2015-12-15 06:39:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Aktív alkoholisták – Gyűlik a kis csapat//
~ Marakodnak, mint a kóbor kutyák a koncon. ~
* Leginkább ez jut eszébe, miközben némán ücsörög és figyeli az érkezőket, illetve a felszólalókat. A szavainak volt némi hatása a kalózkára, pedig ha a másik tudná, hogy eszében sincs feltépni a torkát, biztos hogy szemtelenebb lenne. Az egyetlen igazán értelmes megjegyzés a magát informátornak nevező ipsétől jön, Wram meg is jegyzi hát a képét. Aki ennyire jól tájékozott, arra oda kell figyelni. A csapat végül a hajó mellett dönt, amit meg is ért a vajákos. Nehézkesen áll fel, hogy aztán egy pillanat múlva fellobbanjon a tekintete, s szinte megégesse a Rumost. *
~ Már megint becézget. Eddig Wramcika, most meg morcika. Lehet tényleg megölöm. ~
* Gondolja magában, majd jelzésértékűen vakarja meg a torkát, figyelmeztetve ezzel a nőt. Talán nem értett a szikláknál történtekből. Hát majd emlékezteti. *
- Taran. Ne ripacskodj, azt hagyd meg a bárdunknak. Inkább kapj fel egy hordót. Vagy egy tömlőt. Amit elbírsz.
* Morogja, majd maga is vállra kap egyet, hogy aztán elinduljon vele a hajóhoz. Ha a készletekkel rendben vannak, elmegy a gugába, hogy felvegye vértjét, fegyverét és néhány szükséges dolgot. Mozsarat, néhány fiolát. Kellhet még, ha valakit össze kell fércelni. *
~ Marakodnak, mint a kóbor kutyák a koncon. ~
* Leginkább ez jut eszébe, miközben némán ücsörög és figyeli az érkezőket, illetve a felszólalókat. A szavainak volt némi hatása a kalózkára, pedig ha a másik tudná, hogy eszében sincs feltépni a torkát, biztos hogy szemtelenebb lenne. Az egyetlen igazán értelmes megjegyzés a magát informátornak nevező ipsétől jön, Wram meg is jegyzi hát a képét. Aki ennyire jól tájékozott, arra oda kell figyelni. A csapat végül a hajó mellett dönt, amit meg is ért a vajákos. Nehézkesen áll fel, hogy aztán egy pillanat múlva fellobbanjon a tekintete, s szinte megégesse a Rumost. *
~ Már megint becézget. Eddig Wramcika, most meg morcika. Lehet tényleg megölöm. ~
* Gondolja magában, majd jelzésértékűen vakarja meg a torkát, figyelmeztetve ezzel a nőt. Talán nem értett a szikláknál történtekből. Hát majd emlékezteti. *
- Taran. Ne ripacskodj, azt hagyd meg a bárdunknak. Inkább kapj fel egy hordót. Vagy egy tömlőt. Amit elbírsz.
* Morogja, majd maga is vállra kap egyet, hogy aztán elinduljon vele a hajóhoz. Ha a készletekkel rendben vannak, elmegy a gugába, hogy felvegye vértjét, fegyverét és néhány szükséges dolgot. Mozsarat, néhány fiolát. Kellhet még, ha valakit össze kell fércelni. *
656. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2015-12-14 21:41:58
Üzenet elküldve: 2015-12-14 21:41:58
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Aktív alkoholisták – Gyűlik a kis csapat//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*A beszélgetés közepére egészen szépen felhízik a társaság. Itt vannak ezek a nyavalyások, csak eddig bujdostak! Bár kétségtelen, hogy nem sok figurát ismer a mágus belőlük. Az egyedüli, akit már látott, az talán Enrakhala, de ott van az a Zara, Nerilil, meg az orgyilkos is, akit Nad a testőréül fogadott! Ez utóbbiról, mikor megtudja, hogy ki is az illető, hangosan felnevet. Ó, mily élénken él még benne a kép, mikor Dyn elolvasta a Nad levelét! Az ostoba tyúk öngyilkos akar tán lenni!? Legyint egyet az újoncra, de azért Taran nem ostoba.*
~Jobb lesz, ha rajta tartom a szemem!~
*Ezt követően lényegében csendesen hallgatja az érveket és az ellenérveket, és csak a Vöröske felvetésére szólal fel ismét.*
-Ellátmányért bárhol kiköthetünk. Például Wegtorenben. Legyen az az egyetlen város, ahol nem okozunk bajt. Nem lenne jó, ha a bástyánk ellenünk fordulna, mikor itt beüt a szar!
*Nincs túl messze Wegtoren, ráadásul a mágusnak hazai pálya. A hajóval egy szűk hét alatt is elérhetik a várost, ha kedvező a széljárás, és ott élelem van elég, sőt, víz is, bár az némiképp nagyobb kincs. Mellesleg egy ekkora hajón nem csak egy heti ellátmány fér el, így nem kell túlzottan gyakran arra hajózniuk, feltéve, ha nem használják piacnak is az ellopott áruk szétterítésére.*
-Ha így folytatod Bress, igen hamar a vízbe fojtunk!
*Mosolyodik el, ahogy a gondolatait megossza, és bár semmi fenyegető nincs benne, a fele akár igaz is lehet. Főleg, hogy ismeri Wram és Nadae közel hasonló természetét, jóllehet, hogy az utóbbi nem is kevéssel bájosabb, és nem tűnik veszélyesnek.*
-Kedvesem, ha tüzeskedni akarok, nem a hajóddal, vagy veled fogom kezdeni, ne aggódj!
*Mosolyodik el a fenyegetésre, miközben bőszen bólogat. A többiek felé fordul, majd int nekik.*
-Nos, fiúk! Gyertek hát pakolni!
*Kiváló idegenvezetőként Taran el is indul a raktár felé, főleg, hogy ott van a rum is. A hordókkal fogják a pakolást kezdeni, bár jó esély van rá, hogy a mágus majd megcsapolja. Üresen van már a kulacsa egy ideje.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*A beszélgetés közepére egészen szépen felhízik a társaság. Itt vannak ezek a nyavalyások, csak eddig bujdostak! Bár kétségtelen, hogy nem sok figurát ismer a mágus belőlük. Az egyedüli, akit már látott, az talán Enrakhala, de ott van az a Zara, Nerilil, meg az orgyilkos is, akit Nad a testőréül fogadott! Ez utóbbiról, mikor megtudja, hogy ki is az illető, hangosan felnevet. Ó, mily élénken él még benne a kép, mikor Dyn elolvasta a Nad levelét! Az ostoba tyúk öngyilkos akar tán lenni!? Legyint egyet az újoncra, de azért Taran nem ostoba.*
~Jobb lesz, ha rajta tartom a szemem!~
*Ezt követően lényegében csendesen hallgatja az érveket és az ellenérveket, és csak a Vöröske felvetésére szólal fel ismét.*
-Ellátmányért bárhol kiköthetünk. Például Wegtorenben. Legyen az az egyetlen város, ahol nem okozunk bajt. Nem lenne jó, ha a bástyánk ellenünk fordulna, mikor itt beüt a szar!
*Nincs túl messze Wegtoren, ráadásul a mágusnak hazai pálya. A hajóval egy szűk hét alatt is elérhetik a várost, ha kedvező a széljárás, és ott élelem van elég, sőt, víz is, bár az némiképp nagyobb kincs. Mellesleg egy ekkora hajón nem csak egy heti ellátmány fér el, így nem kell túlzottan gyakran arra hajózniuk, feltéve, ha nem használják piacnak is az ellopott áruk szétterítésére.*
-Ha így folytatod Bress, igen hamar a vízbe fojtunk!
*Mosolyodik el, ahogy a gondolatait megossza, és bár semmi fenyegető nincs benne, a fele akár igaz is lehet. Főleg, hogy ismeri Wram és Nadae közel hasonló természetét, jóllehet, hogy az utóbbi nem is kevéssel bájosabb, és nem tűnik veszélyesnek.*
-Kedvesem, ha tüzeskedni akarok, nem a hajóddal, vagy veled fogom kezdeni, ne aggódj!
*Mosolyodik el a fenyegetésre, miközben bőszen bólogat. A többiek felé fordul, majd int nekik.*
-Nos, fiúk! Gyertek hát pakolni!
*Kiváló idegenvezetőként Taran el is indul a raktár felé, főleg, hogy ott van a rum is. A hordókkal fogják a pakolást kezdeni, bár jó esély van rá, hogy a mágus majd megcsapolja. Üresen van már a kulacsa egy ideje.*
655. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2015-12-14 13:28:00
Üzenet elküldve: 2015-12-14 13:28:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Aktív alkoholisták – Gyűlik a kis csapat//
*Némán hallgatja az érveket és ellenérveket. Előző klánjában nem ő volt az egyetlen, aki szeretett elterelést használni. Csinálni valami problémát, valami vészhelyzetet, ami elvonja a figyelmet, amíg ő likvidálja a célpontot. Számára ez az egész élőholt támadás is tökéletes figyelem elterelés lenne. A probléma csak az, hogy nem fosztogató szemmel nézi, hanem saját szakmáján belül marad. Most, azok közül, akik a Kikötőben maradtak, és nem harcolnak a fenyegetés ellen, szinte bárki könnyű célpont lenne. De hát az csak annyi lenne, hogy besurran, megfelelő időben megfelelő helyre döf, vagy nyisszant, és kiszivárog. Nem visz magával semmit, nem lassítja plusz teher.
Gondolataiból Nadae megjegyzése rángatja vissza.*
- Nem állt szándékomban itt maradni, és megvárni a sétáló hullákat. *De még mennyire, hogy nem akarja. Az persze meg sem fordul a fejében, hogy a kikötőt védők esetleg vissza tudják verni a támadást. mozgó, oszladozó hullák ellen harcolnak, meg valószínűleg egyéb rémek ellen. Egyedül segítség nélkül. Ó nem, ezt a csatát már elbukták az ő lelki szemei előtt.*
*Némán hallgatja az érveket és ellenérveket. Előző klánjában nem ő volt az egyetlen, aki szeretett elterelést használni. Csinálni valami problémát, valami vészhelyzetet, ami elvonja a figyelmet, amíg ő likvidálja a célpontot. Számára ez az egész élőholt támadás is tökéletes figyelem elterelés lenne. A probléma csak az, hogy nem fosztogató szemmel nézi, hanem saját szakmáján belül marad. Most, azok közül, akik a Kikötőben maradtak, és nem harcolnak a fenyegetés ellen, szinte bárki könnyű célpont lenne. De hát az csak annyi lenne, hogy besurran, megfelelő időben megfelelő helyre döf, vagy nyisszant, és kiszivárog. Nem visz magával semmit, nem lassítja plusz teher.
Gondolataiból Nadae megjegyzése rángatja vissza.*
- Nem állt szándékomban itt maradni, és megvárni a sétáló hullákat. *De még mennyire, hogy nem akarja. Az persze meg sem fordul a fejében, hogy a kikötőt védők esetleg vissza tudják verni a támadást. mozgó, oszladozó hullák ellen harcolnak, meg valószínűleg egyéb rémek ellen. Egyedül segítség nélkül. Ó nem, ezt a csatát már elbukták az ő lelki szemei előtt.*
654. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2015-12-13 13:25:43
Üzenet elküldve: 2015-12-13 13:25:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Aktív alkoholisták – Gyűlik a kis csapat//
*Halk sóhajt hallat. Egyelőre elkerülte a toroktépést, de tudja, hogy nem sokáig. Nyelvbotlása akaratlan volt, s ha rajta múlik, sokszor lesz még. Nem tudja magát moderálni ez már tény. S persze ilyenkor nincs itt a „testőre”. De persze Vöröske már megint kóstolgatja. Persze ő a hibás, ki más lenne? Ő hozta a fejére a lány ellenszenvét… Majd elmúlik… Vagy nem.
Inkább foglalkozik a hirtelen jött helyzet megoldásával. Elvileg azért vannak itt, hogy kezdjenek magukkal végre valamit. Hallgatja, ahogy társai -
~Társaim?~
Rosszalja szavait – szóval, ahogy társai sem értenek egyet az idegennel, akit feltehetően Bressnek hívhatnak, hiszen így szólítják. Nem tetszik neki a név, enyhe grimasz ül is csak ki ajkaira, ahogy szürke íriszeit vándoroltatja az épp beszélőre.*
- Na! Azért a Rumos ne! Ott ingyen iszok!
*Méltatlankodik, hiszen ez az egyetlen hely, amely érdekelté teszi a Kikötőben. S persze az alany is kit talál meg, mert senki sem osztozz ötletével? Naná, hogy őt… Ahogy közelebb lépnek hozzá, látja, hogy fejét nem nagyon kell felemelnie, hogy farkasszemet nézzen a férfival. Szürkéit összeszűkíti, ahogy állja a tekintetet. Ám a hallottaknál akaratlanul is magasba szökken szemöldöke.*
- Meh? *Bukik ki száján a kérdés, nem tudja mire vélni a dolgokat.*
- Akkor most tisztázunk valamit… *Ám végigmondani nem tudja, hiszen ismerős hangokat hall meg. Szinte már boldogan, felderült arccal néz át a férfi válla fölött, hogy láthassa ki is jötte meg. Annak közelsége amúgy sem zavarja, számára ez természetes. S csak ekkor tűnik fel neki Hópihe is. Félrehajtott fejjel figyeli, ahogy csendesen áll. Ijesztő… Félelmetes…*
- Na végre! *Kiált fel, ám ami utána jön… Ismerős szőke fej. Csak egyetlen egy kérdése van az illető felé, bár azért Lopótök felé megereszt egy kérdő tekintetet.*
- Éves bujkálási időszak?
*S ezzel talán mindent meg is beszéltek. Ismeri már a Szőkeséget, mint a rossz pénzt. Tudja, hogy az év milyen szakasza jött el, eddig csak azt furcsállta, hogy az elmúlt években nem kereste fel, de csak legyint.*
- No, akkor tisztázzuk. Engem feleslegesen követtek. Akit lehetne, az a Vöröske. Én legfeljebb tanácsot adok, no meg a hajómat. *Szögezi le, már az elején, s újra csak farkasszemet néz a bárddal. Ezt még a Vöröskének is megírta levélbe.*
- Ha ezt tisztáztuk. Továbbra sem ajánlatos a Kikötőt fosztogatni. Bár jó lehetne, de hemzsegni fog őrökkel. Arról nem is beszélve, ha nem tudják megvédeni a placcot, akkor aranybogaraim, mi is odaveszünk. S nem… A menekülés nem gyáva dolog, egyszerűen csak nincs kedvem meghalni egy olyan helyért, ami kirekeszt. Nincsenek oly nagyratörő vágyaim, melyhez kellene egy város. Ha baj van, hajóra pattanunk, s átmegyünk Wegtorenbe. Vagy más szigetekre. Nem áldozom magam egy portanyáért. *Fejti ki véleményét, nyersen, akkor is ha a többieknek nem tetszik. De ő valóban így érzi, s nem fog megváltozni véleménye. Jobb az elején tisztázni a dolgokat.*
- És sajnos, bár nehezemre esik bevallani, de Szöszikének igaza van. Nem ott fogunk nagyobb haszonra szert tenni, ha most itt maradunk. Ki tudja, mire visszaérünk, még bőven állhat a bál. Megnézzük, hogy ki hogy áll, ha meg nem áll, meglessük, hogy ki is vette át a hatalmat. Bár remélem, bármi is közeleg, mindent elpusztít. *Vigyorodik el gonoszkásan. Ez csak a saját magánvéleménye, újra.*
- De úgy látom, hogy a kérdés eldöntetett…
*S még folytatná tovább, ha nem hallana meg a Kapitánytól kapott nevét a barlang mélyéről. Bress mellett elnézve tekint a lejáró felé. Nagyot nyel, miközben arcából kifut a vér. Eddig az volt a baja, hogy alszik, hiszen azt hitte a halálán van. De most már tudja, hogy erről szó sincs. Ez a Démon él és virul. Először Vöröske kérdez utána, majd már Lopótök is. Feléjük fordulva válaszol.*
- Bár az lenne. *Röhögi el magát.* - Ő a híres, nevezetes testőröm. *Az utolsó mondatát már hangosabban ejti ki, hogy a hajónál lévő biztosan meghallja.* - Kinek feladata, az lenne, hogy védje törékeny testem, Mellettem. *Az utolsó szót is megnyomja, hátha venni fogja a férfi a lapot. Majd Nerililre néz, szinte már szomorkás szemekkel.*
- Jobb életben tartanom, mert ha meghal, ez engem a halálból fog kísérteni, addig, amíg magával nem ránt. *Majd megrázza fejét, hogy visszatérjenek a témájukhoz.*
- Akkor tehát, ez eldöntetett. A raktárba van még némi élelem, s folyadék. Fiúk! *Kiált fel.* - Mindenki fogja magát, s kezdje el lecipelni őket a hajóra! Esteledik, s most fogunk indulni. Ha szerencsénk van, megfelelő a széljárás, s még a csillagokat is látni fogjuk. Semmilyen fényforrásunk nem lesz, nincs is rá szükségünk, s te! *Fordul Taran felé, miközben rámutat.*
- Ha tüzeskedni mersz, én golyózlak ki. *Fenyegeti a másikat. Lélekvesztő az egyetlen kincse jelenleg, s ha abba bármi kárt mer tenni… *
- Morcika, s Bájgúnár. Ismeritek a lejárót, vezessétek őket. Addig indulásra készre állítjuk a hajót. Mozgás! *Csattan hangja, majd a maga részéről megfordul, s elindul a hajó irányába.*
- Bárkinek bármi baja van, majd megbeszéljük a hajón! Hópihe, te nem sem maradsz itt! *Jelenti ki, keményen, ellentmondást nem tűrő hangon. Ahogy képes megbújni fehér tincseivel, még képes és itt marad. Egy orgyilkost jobban elvisel a közelébe, jobban szemmel tudja tartani.
Ha nincs több kérdés, és Ha Démon sem ért még fel, akkor elindul lefelé, hatalmas öblös léptekkel. A hosszú, sötét folyosón – melyet már betéve is tud, így nem megy neki mindennek – hamar leér, hogy láthassa a férfit. Hangja felé is felcsattan.*
- Mi van már?
*Halk sóhajt hallat. Egyelőre elkerülte a toroktépést, de tudja, hogy nem sokáig. Nyelvbotlása akaratlan volt, s ha rajta múlik, sokszor lesz még. Nem tudja magát moderálni ez már tény. S persze ilyenkor nincs itt a „testőre”. De persze Vöröske már megint kóstolgatja. Persze ő a hibás, ki más lenne? Ő hozta a fejére a lány ellenszenvét… Majd elmúlik… Vagy nem.
Inkább foglalkozik a hirtelen jött helyzet megoldásával. Elvileg azért vannak itt, hogy kezdjenek magukkal végre valamit. Hallgatja, ahogy társai -
~Társaim?~
Rosszalja szavait – szóval, ahogy társai sem értenek egyet az idegennel, akit feltehetően Bressnek hívhatnak, hiszen így szólítják. Nem tetszik neki a név, enyhe grimasz ül is csak ki ajkaira, ahogy szürke íriszeit vándoroltatja az épp beszélőre.*
- Na! Azért a Rumos ne! Ott ingyen iszok!
*Méltatlankodik, hiszen ez az egyetlen hely, amely érdekelté teszi a Kikötőben. S persze az alany is kit talál meg, mert senki sem osztozz ötletével? Naná, hogy őt… Ahogy közelebb lépnek hozzá, látja, hogy fejét nem nagyon kell felemelnie, hogy farkasszemet nézzen a férfival. Szürkéit összeszűkíti, ahogy állja a tekintetet. Ám a hallottaknál akaratlanul is magasba szökken szemöldöke.*
- Meh? *Bukik ki száján a kérdés, nem tudja mire vélni a dolgokat.*
- Akkor most tisztázunk valamit… *Ám végigmondani nem tudja, hiszen ismerős hangokat hall meg. Szinte már boldogan, felderült arccal néz át a férfi válla fölött, hogy láthassa ki is jötte meg. Annak közelsége amúgy sem zavarja, számára ez természetes. S csak ekkor tűnik fel neki Hópihe is. Félrehajtott fejjel figyeli, ahogy csendesen áll. Ijesztő… Félelmetes…*
- Na végre! *Kiált fel, ám ami utána jön… Ismerős szőke fej. Csak egyetlen egy kérdése van az illető felé, bár azért Lopótök felé megereszt egy kérdő tekintetet.*
- Éves bujkálási időszak?
*S ezzel talán mindent meg is beszéltek. Ismeri már a Szőkeséget, mint a rossz pénzt. Tudja, hogy az év milyen szakasza jött el, eddig csak azt furcsállta, hogy az elmúlt években nem kereste fel, de csak legyint.*
- No, akkor tisztázzuk. Engem feleslegesen követtek. Akit lehetne, az a Vöröske. Én legfeljebb tanácsot adok, no meg a hajómat. *Szögezi le, már az elején, s újra csak farkasszemet néz a bárddal. Ezt még a Vöröskének is megírta levélbe.*
- Ha ezt tisztáztuk. Továbbra sem ajánlatos a Kikötőt fosztogatni. Bár jó lehetne, de hemzsegni fog őrökkel. Arról nem is beszélve, ha nem tudják megvédeni a placcot, akkor aranybogaraim, mi is odaveszünk. S nem… A menekülés nem gyáva dolog, egyszerűen csak nincs kedvem meghalni egy olyan helyért, ami kirekeszt. Nincsenek oly nagyratörő vágyaim, melyhez kellene egy város. Ha baj van, hajóra pattanunk, s átmegyünk Wegtorenbe. Vagy más szigetekre. Nem áldozom magam egy portanyáért. *Fejti ki véleményét, nyersen, akkor is ha a többieknek nem tetszik. De ő valóban így érzi, s nem fog megváltozni véleménye. Jobb az elején tisztázni a dolgokat.*
- És sajnos, bár nehezemre esik bevallani, de Szöszikének igaza van. Nem ott fogunk nagyobb haszonra szert tenni, ha most itt maradunk. Ki tudja, mire visszaérünk, még bőven állhat a bál. Megnézzük, hogy ki hogy áll, ha meg nem áll, meglessük, hogy ki is vette át a hatalmat. Bár remélem, bármi is közeleg, mindent elpusztít. *Vigyorodik el gonoszkásan. Ez csak a saját magánvéleménye, újra.*
- De úgy látom, hogy a kérdés eldöntetett…
*S még folytatná tovább, ha nem hallana meg a Kapitánytól kapott nevét a barlang mélyéről. Bress mellett elnézve tekint a lejáró felé. Nagyot nyel, miközben arcából kifut a vér. Eddig az volt a baja, hogy alszik, hiszen azt hitte a halálán van. De most már tudja, hogy erről szó sincs. Ez a Démon él és virul. Először Vöröske kérdez utána, majd már Lopótök is. Feléjük fordulva válaszol.*
- Bár az lenne. *Röhögi el magát.* - Ő a híres, nevezetes testőröm. *Az utolsó mondatát már hangosabban ejti ki, hogy a hajónál lévő biztosan meghallja.* - Kinek feladata, az lenne, hogy védje törékeny testem, Mellettem. *Az utolsó szót is megnyomja, hátha venni fogja a férfi a lapot. Majd Nerililre néz, szinte már szomorkás szemekkel.*
- Jobb életben tartanom, mert ha meghal, ez engem a halálból fog kísérteni, addig, amíg magával nem ránt. *Majd megrázza fejét, hogy visszatérjenek a témájukhoz.*
- Akkor tehát, ez eldöntetett. A raktárba van még némi élelem, s folyadék. Fiúk! *Kiált fel.* - Mindenki fogja magát, s kezdje el lecipelni őket a hajóra! Esteledik, s most fogunk indulni. Ha szerencsénk van, megfelelő a széljárás, s még a csillagokat is látni fogjuk. Semmilyen fényforrásunk nem lesz, nincs is rá szükségünk, s te! *Fordul Taran felé, miközben rámutat.*
- Ha tüzeskedni mersz, én golyózlak ki. *Fenyegeti a másikat. Lélekvesztő az egyetlen kincse jelenleg, s ha abba bármi kárt mer tenni… *
- Morcika, s Bájgúnár. Ismeritek a lejárót, vezessétek őket. Addig indulásra készre állítjuk a hajót. Mozgás! *Csattan hangja, majd a maga részéről megfordul, s elindul a hajó irányába.*
- Bárkinek bármi baja van, majd megbeszéljük a hajón! Hópihe, te nem sem maradsz itt! *Jelenti ki, keményen, ellentmondást nem tűrő hangon. Ahogy képes megbújni fehér tincseivel, még képes és itt marad. Egy orgyilkost jobban elvisel a közelébe, jobban szemmel tudja tartani.
Ha nincs több kérdés, és Ha Démon sem ért még fel, akkor elindul lefelé, hatalmas öblös léptekkel. A hosszú, sötét folyosón – melyet már betéve is tud, így nem megy neki mindennek – hamar leér, hogy láthassa a férfit. Hangja felé is felcsattan.*
- Mi van már?
653. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2015-12-12 21:34:49
Üzenet elküldve: 2015-12-12 21:34:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Odafele//
*Kellemes napok el, Zaranir azért végigmesélte az időt.*
-Nos, a tengeri utak legjava dögunalom, erre majd te is rá fogsz jönni. Fedélzetsikáltatás, meg persze a kötelező körök, hogy a hajó érdemi szinten nézzen ki, de amúgy... csak az az érdekes, ha megérkezel valahova. A sivatag is hasonló, nem véletlenül hívják homoktengernek is. Csak amíg a tenger kiszámítható időben magas meg alacsony, a homokot a viharok és a szelek határozzák meg a maguk szeszélyességében, így ha előtűnik egy "földalatti" város és sokáig maradsz lent... akár örökre ott fulladhatsz. Ezért nem is lehetett erre elrángatott azt a boszorkányt, mert az alkoholivás és a hőség használhatatlanná tette volna és kiszáradna. Így én mentem és még pár hasonkedvű ismerősöm, akiknek éppen volt egy kis mohó őrültsége arra, hogy egy jós megbízhatatlan látomására induljon el egy világ mögötti helyre, mert majd ott megjelenik egy város. De megjelent, a homokvihar után, amely minket is elkapott vagy attól függetlenül, ezt nem láthattuk, de egy ismeretlen világ bontakozott ki a szemünk előtt. Képzeld el, haloványsárga házikók, mintha a homok maga formálta meg akarata szerint, hogy "ezek itt lakhatnak". Én nem tudom, hogy kell abból a pici vacakból csinálni valamit, de nagyon szép. Állítólag az volt a régi Nap karavánpihenő, mielőtt a Nap úgy döntött volna, hogy tűnjön el a világ szeme elől. És el is tűnt, minden értékével együtt, amit sejthettünk egyáltalán. És, mint kereskedő, nem hagyhattam ekkora örökséget elveszni...
*A történet még sokáig folytatódik, de a vége nem változott, a végén az átkozott relikviákat inkább otthagyták, a többiből pedig meggazdagodtak. Morális tanulság nagyon nincs benne.*
//Aktív alkoholisták//
*A társaság egy részét ismeri, a többieket még nem, de ezen változtat.*
-Kellemes, zombikban gazdag napot, a nevem Zaranir Kharasnar, kereskedő és informátor. Úgy hallottam, hogy van egy szabad csapat, aki szívesen keresne kincset...
*Csak, hogy legyen közös nevező. De, ha már belecsatlakozik a beszélgetésbe, ő is hozzátesz.*
-Hát, a városnak olyan fegyvertartalékjai vannak, mind harci, mind mágikus tekintetben, amit nem csak, hogy fel sem érhetünk, de még csak nem is értünk. Ráadásul most a Kikötőben csak úgy hemzsegnek a őrök. Viszont, mondjuk egy negyed-fél év múlva, amikor ennek a borzalomnak vége, akkor negyedannyi őr sem lesz, a tapasztaltabbak is odavesznek és a város kivérzik. És ez nem egy rendes háború, itt nem lehet szétsarcolni és kizsigerelni a vesztest, így a győztesnek évekbe fog kerülni mindent rendesen újjáépíteni, ha nem évtizedek. És EZ a kiváló alkalom arra, hogy megszerezzük azt, ami kell a várostól. Addig viszont, nem kell hősködni vagy mohóskodni, hanem el kell tűnni, mert itt százas, ha nem ezres mennyiségben vannak az élőholtak és, ha az artheniori temető is "felkel", akkor ez megtöbbszöröződhet. Nem beszélve arról, hogy a dokkokban is nagyon sok holttest aszalódik elhagyatott raktárépületekben. Nem kéne belenyúlni valamibe, amihez nem értünk.
*Kellemes napok el, Zaranir azért végigmesélte az időt.*
-Nos, a tengeri utak legjava dögunalom, erre majd te is rá fogsz jönni. Fedélzetsikáltatás, meg persze a kötelező körök, hogy a hajó érdemi szinten nézzen ki, de amúgy... csak az az érdekes, ha megérkezel valahova. A sivatag is hasonló, nem véletlenül hívják homoktengernek is. Csak amíg a tenger kiszámítható időben magas meg alacsony, a homokot a viharok és a szelek határozzák meg a maguk szeszélyességében, így ha előtűnik egy "földalatti" város és sokáig maradsz lent... akár örökre ott fulladhatsz. Ezért nem is lehetett erre elrángatott azt a boszorkányt, mert az alkoholivás és a hőség használhatatlanná tette volna és kiszáradna. Így én mentem és még pár hasonkedvű ismerősöm, akiknek éppen volt egy kis mohó őrültsége arra, hogy egy jós megbízhatatlan látomására induljon el egy világ mögötti helyre, mert majd ott megjelenik egy város. De megjelent, a homokvihar után, amely minket is elkapott vagy attól függetlenül, ezt nem láthattuk, de egy ismeretlen világ bontakozott ki a szemünk előtt. Képzeld el, haloványsárga házikók, mintha a homok maga formálta meg akarata szerint, hogy "ezek itt lakhatnak". Én nem tudom, hogy kell abból a pici vacakból csinálni valamit, de nagyon szép. Állítólag az volt a régi Nap karavánpihenő, mielőtt a Nap úgy döntött volna, hogy tűnjön el a világ szeme elől. És el is tűnt, minden értékével együtt, amit sejthettünk egyáltalán. És, mint kereskedő, nem hagyhattam ekkora örökséget elveszni...
*A történet még sokáig folytatódik, de a vége nem változott, a végén az átkozott relikviákat inkább otthagyták, a többiből pedig meggazdagodtak. Morális tanulság nagyon nincs benne.*
//Aktív alkoholisták//
*A társaság egy részét ismeri, a többieket még nem, de ezen változtat.*
-Kellemes, zombikban gazdag napot, a nevem Zaranir Kharasnar, kereskedő és informátor. Úgy hallottam, hogy van egy szabad csapat, aki szívesen keresne kincset...
*Csak, hogy legyen közös nevező. De, ha már belecsatlakozik a beszélgetésbe, ő is hozzátesz.*
-Hát, a városnak olyan fegyvertartalékjai vannak, mind harci, mind mágikus tekintetben, amit nem csak, hogy fel sem érhetünk, de még csak nem is értünk. Ráadásul most a Kikötőben csak úgy hemzsegnek a őrök. Viszont, mondjuk egy negyed-fél év múlva, amikor ennek a borzalomnak vége, akkor negyedannyi őr sem lesz, a tapasztaltabbak is odavesznek és a város kivérzik. És ez nem egy rendes háború, itt nem lehet szétsarcolni és kizsigerelni a vesztest, így a győztesnek évekbe fog kerülni mindent rendesen újjáépíteni, ha nem évtizedek. És EZ a kiváló alkalom arra, hogy megszerezzük azt, ami kell a várostól. Addig viszont, nem kell hősködni vagy mohóskodni, hanem el kell tűnni, mert itt százas, ha nem ezres mennyiségben vannak az élőholtak és, ha az artheniori temető is "felkel", akkor ez megtöbbszöröződhet. Nem beszélve arról, hogy a dokkokban is nagyon sok holttest aszalódik elhagyatott raktárépületekben. Nem kéne belenyúlni valamibe, amihez nem értünk.
652. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2015-12-12 15:10:38
Üzenet elküldve: 2015-12-12 15:10:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 232
OOC üzenetek: 285
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 232
OOC üzenetek: 285
Játékstílus: Megfontolt
// Barlangba fel //
* Nem mondhatni, hogy Neri csukott szemmel is a barlanghoz talál, azért jól eldugták, s annyit még nem járta meg az utat. Meg- meg kell neki állnia ahhoz, hogy felidézhesse magában a helyes irányt. Szerencséjére nem olyan feledékeny, s jó memóriával is rendelkezik. Ezzel sose volt baja. A felfelé vezető úton is szaporák léptei, tüdeje már szomjazik a levegőre, de csak néha áll meg egy pár pillanatara, hogy bevárja a Szőkét, ha az nem tudná tartani a tempót. Keveset beszél, legalábbis ő maga nem sűrűn kezdeményez beszélgetést. A sietős tempó és a locsogás nem épp jó barátok, főleg, ha felfelé halad az ember. Közben gondolatok cikáznak a fejében, egy részt, mit is fog mondani Nadnak, ha meglátja Zarát, másrészt, hogy is viselkedjen a másikkal. De végül az első kérdésen arra az elhatározásra jut, hogy majd improvizál a másodikban pedig, majd Zarára bízza a döntést. Ahogy az fogja kezelni a helyzetet, úgy fog ő is a dologhoz állni. A szépen csengő szavak, nem jelentenek semmit. Maguk előtt egy ismerős alak sziluettje dereng fel, Hópihe az, hófehér lóbonca árulja el, melyről a nap sugarai verődnek vissza. A férfi talán nem is láthatja, ő is csak félvérének köszönheti. Túl messze van ahhoz, hogy kiáltson, s inkább tartalékolja azt a kevés levegőt. Végül ők is elérik a keskeny szájat, mely mögött remélhetőleg ott lapul a Sárkány. *
// Aktív alkoholisták és az elveszett bárányok //
* A kürtőben már visszaveszi lépteit, nem siet, nincs miért, hisz ő tisztán hallja a kappanhangot, mely ilyenkor sértik füleit, más esetben pedig hiányolja. A hátrányok mellett van néhány pozitívuma is annak, hogy ereiben van némi elf vér is. Ezen segít még a barlang akusztikája is. En már biztos itt van, s Dyntina is, s nem csalódott a két némberben, most is egymást nyúzzák. Bár ez a kis kikötői kalandjuk után nem is oly meglepő. A vörös elég mélyen mart bele a Kócos lelkivilágába, már ha van neki. Az ork, mély rekedtes hangja is elér hozzá, mint ahogy két másik is, melynek gazdáit nem tudja beazonosítani, annyi biztos, hogy férfi mindkettő. Ha tippelnie kellene, akkor az egyik a Vörös mágusbotja lesz. Eddig valahogy sosem sikerült találkozniuk, de hogy a másik ki lehet, fogalma sincs. Lehetne Démon is, de … Nem folytatja, tovább a gondolkodást inkább arra figyel, mi is lehet a téma. Úgy tűnik a Kikötőben történtek eljutottak hozzájuk is, így abban új dologgal nem számolhat. Csendben érkezik s felméri, a kis társaságot mielőtt szólna. Meglepetésére talán még Nad a legjózanabb, persze tévedhet is, elég sokat edzett már a májára, hogy meg se kottyanjon neki a dolog. En szokásosan félre vonul, inkább hallgat, csendes gyilkos. A másik két nő és Wram megint csak nem nyújt számára újat. *
- Ha már mindenképpen hasznot akarunk húzni a dologból, akkor én is azt mondom, szálljunk hajóra. Azok a valamik nem úgy néznek ki, mint akiket néhány városőr meg tudna állítani. S nem is úgy, akiket szeretnék a nyakamban tudni. A nyílt tengeren talán nagyobb biztonságban vagyunk. A városi hírek szerint viszont ez az egész a Lihanechi tó felől indult. S ha ez igaz, akkor nem tudhatjuk biztosan, hogy máshol nem jelentek meg ezek az izék.
* Kezeit karba fonja, s minden üdvözlés nélkül kapcsolódik be a beszélgetésbe. Tekint végig a éjfekete hajú férfin. Kezdi kapiskálni Dynti mitől döglik érte. *
- Sőt. A hajón mellyel érkeztünk, beszéltek olyanról is, hogy a Karavánpihenőnél is megjelentek ezek a förtelmek. Bár nem vagyok nagy stratéga, de ha a Kikötőt elfoglalják, akkor bizony biztonságosabb a tenger, s inkább vagyok gyáva patkány, mint halott.
* Fordul most már Bress felé, ráharapva a beszariságra. *
- A meglepetés ereje nálunk lenne. Az víz és élelem, hát vegyük azt, hogy egy kereskedelmi hajón az is van. De van itt két tenger járta ember…
* Néz először Nadra, majd a vele érkező Zarára. *
- akik biztos tudnak olyan helyet, ahol vizet fogunk találni. S akkor már oda lehetne a szajrét is rejteni, ha netalán a kikötő elbukik.
* Aztán persze lehet, hogy nem így van és fogalmuk sincs a környező szigetekről, csak az ő elképzeléseiben szerepelnek úgy, mint nagy hajósok, akik bejárták a tengert. Nála biztos, hogy többet, a többiekről mit sem tud. Reménykedik, mert bizony, ha csak ez a két jómadár ért a hajózáshoz, jobb ha el sem indulnak, mert kabarés egy legénység lesz. Nem sűrűn ilyen határozott Neri, most valami mégis hajtja.*
-Ahogy elnézlek téged és a botodat, te csak Taran lehetsz. Már sokat hallottam rólatok.
* Most már ideje rátérni az ismerkedésre. Tekintetét ismét a férfira függeszti, hogy tüzetesebben végig mérje. *
- És te ki lennél, azon kívül, hogy egy énekes kódis?
* Fordul a másik felé, érdeklődve a neve iránt. Maga részéről is megejtené a bemutatkozást, ha nem szólna közbe az a kóbor hang. *
- Nem mondod, hogy még él?
* Mutat a hang irányába, ahonnan a Kalóz neve hallatszik. Biztosan, hogy a félvér. Démon, a testőr, aki úgy sikongat, mint egy kisgyerek az anyja után. S valahonnan előkerül Görény is, aki kis mancsaival kapaszkodik fel gazdáján. Reyre hagyta, de a lány sehol. Lesz mit megbeszélniük. *
A hozzászólást Wylen (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.12.12 23:30:59, a következő indokkal:
Kérésre.
* Nem mondhatni, hogy Neri csukott szemmel is a barlanghoz talál, azért jól eldugták, s annyit még nem járta meg az utat. Meg- meg kell neki állnia ahhoz, hogy felidézhesse magában a helyes irányt. Szerencséjére nem olyan feledékeny, s jó memóriával is rendelkezik. Ezzel sose volt baja. A felfelé vezető úton is szaporák léptei, tüdeje már szomjazik a levegőre, de csak néha áll meg egy pár pillanatara, hogy bevárja a Szőkét, ha az nem tudná tartani a tempót. Keveset beszél, legalábbis ő maga nem sűrűn kezdeményez beszélgetést. A sietős tempó és a locsogás nem épp jó barátok, főleg, ha felfelé halad az ember. Közben gondolatok cikáznak a fejében, egy részt, mit is fog mondani Nadnak, ha meglátja Zarát, másrészt, hogy is viselkedjen a másikkal. De végül az első kérdésen arra az elhatározásra jut, hogy majd improvizál a másodikban pedig, majd Zarára bízza a döntést. Ahogy az fogja kezelni a helyzetet, úgy fog ő is a dologhoz állni. A szépen csengő szavak, nem jelentenek semmit. Maguk előtt egy ismerős alak sziluettje dereng fel, Hópihe az, hófehér lóbonca árulja el, melyről a nap sugarai verődnek vissza. A férfi talán nem is láthatja, ő is csak félvérének köszönheti. Túl messze van ahhoz, hogy kiáltson, s inkább tartalékolja azt a kevés levegőt. Végül ők is elérik a keskeny szájat, mely mögött remélhetőleg ott lapul a Sárkány. *
// Aktív alkoholisták és az elveszett bárányok //
* A kürtőben már visszaveszi lépteit, nem siet, nincs miért, hisz ő tisztán hallja a kappanhangot, mely ilyenkor sértik füleit, más esetben pedig hiányolja. A hátrányok mellett van néhány pozitívuma is annak, hogy ereiben van némi elf vér is. Ezen segít még a barlang akusztikája is. En már biztos itt van, s Dyntina is, s nem csalódott a két némberben, most is egymást nyúzzák. Bár ez a kis kikötői kalandjuk után nem is oly meglepő. A vörös elég mélyen mart bele a Kócos lelkivilágába, már ha van neki. Az ork, mély rekedtes hangja is elér hozzá, mint ahogy két másik is, melynek gazdáit nem tudja beazonosítani, annyi biztos, hogy férfi mindkettő. Ha tippelnie kellene, akkor az egyik a Vörös mágusbotja lesz. Eddig valahogy sosem sikerült találkozniuk, de hogy a másik ki lehet, fogalma sincs. Lehetne Démon is, de … Nem folytatja, tovább a gondolkodást inkább arra figyel, mi is lehet a téma. Úgy tűnik a Kikötőben történtek eljutottak hozzájuk is, így abban új dologgal nem számolhat. Csendben érkezik s felméri, a kis társaságot mielőtt szólna. Meglepetésére talán még Nad a legjózanabb, persze tévedhet is, elég sokat edzett már a májára, hogy meg se kottyanjon neki a dolog. En szokásosan félre vonul, inkább hallgat, csendes gyilkos. A másik két nő és Wram megint csak nem nyújt számára újat. *
- Ha már mindenképpen hasznot akarunk húzni a dologból, akkor én is azt mondom, szálljunk hajóra. Azok a valamik nem úgy néznek ki, mint akiket néhány városőr meg tudna állítani. S nem is úgy, akiket szeretnék a nyakamban tudni. A nyílt tengeren talán nagyobb biztonságban vagyunk. A városi hírek szerint viszont ez az egész a Lihanechi tó felől indult. S ha ez igaz, akkor nem tudhatjuk biztosan, hogy máshol nem jelentek meg ezek az izék.
* Kezeit karba fonja, s minden üdvözlés nélkül kapcsolódik be a beszélgetésbe. Tekint végig a éjfekete hajú férfin. Kezdi kapiskálni Dynti mitől döglik érte. *
- Sőt. A hajón mellyel érkeztünk, beszéltek olyanról is, hogy a Karavánpihenőnél is megjelentek ezek a förtelmek. Bár nem vagyok nagy stratéga, de ha a Kikötőt elfoglalják, akkor bizony biztonságosabb a tenger, s inkább vagyok gyáva patkány, mint halott.
* Fordul most már Bress felé, ráharapva a beszariságra. *
- A meglepetés ereje nálunk lenne. Az víz és élelem, hát vegyük azt, hogy egy kereskedelmi hajón az is van. De van itt két tenger járta ember…
* Néz először Nadra, majd a vele érkező Zarára. *
- akik biztos tudnak olyan helyet, ahol vizet fogunk találni. S akkor már oda lehetne a szajrét is rejteni, ha netalán a kikötő elbukik.
* Aztán persze lehet, hogy nem így van és fogalmuk sincs a környező szigetekről, csak az ő elképzeléseiben szerepelnek úgy, mint nagy hajósok, akik bejárták a tengert. Nála biztos, hogy többet, a többiekről mit sem tud. Reménykedik, mert bizony, ha csak ez a két jómadár ért a hajózáshoz, jobb ha el sem indulnak, mert kabarés egy legénység lesz. Nem sűrűn ilyen határozott Neri, most valami mégis hajtja.*
-Ahogy elnézlek téged és a botodat, te csak Taran lehetsz. Már sokat hallottam rólatok.
* Most már ideje rátérni az ismerkedésre. Tekintetét ismét a férfira függeszti, hogy tüzetesebben végig mérje. *
- És te ki lennél, azon kívül, hogy egy énekes kódis?
* Fordul a másik felé, érdeklődve a neve iránt. Maga részéről is megejtené a bemutatkozást, ha nem szólna közbe az a kóbor hang. *
- Nem mondod, hogy még él?
* Mutat a hang irányába, ahonnan a Kalóz neve hallatszik. Biztosan, hogy a félvér. Démon, a testőr, aki úgy sikongat, mint egy kisgyerek az anyja után. S valahonnan előkerül Görény is, aki kis mancsaival kapaszkodik fel gazdáján. Reyre hagyta, de a lány sehol. Lesz mit megbeszélniük. *
A hozzászólást Wylen (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.12.12 23:30:59, a következő indokkal:
Kérésre.
651. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2015-12-11 18:02:31
Üzenet elküldve: 2015-12-11 18:02:31
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 192
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 192
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Aktív alkoholisták//
-E. *nyögi ki mivel a kis ötlete hát nem igazán nyer tetszést.* -Nyilván lopás, csak így dallamosabb. *kuncog egyet magában, majd legyint egyet.*
-Jó van na e nem kell leharapni a búrámat, csak egy ötlet volt. Akkor majd lopunk később, most akkor húzzunk a vérbe. *mondja, neki nem sok mindent kell összeszedni. Sok szót most nem hallat, ő követi majd a többieket hozzá nem megszokott módon most háttérbe szorul és majd csendesen bólogat. Neki sincs kedve a jóképű fejét elcsúfítani.*
-Amúgy is szarok a városra hagy égjen!
*Legalább megtisztítják a mocsoktól ami egyre inkább terjed, és új mocskok kerülhetnek a trónra, mint mondjuk a bárd lehetne az új kiskirály. De szép lenne.*
-Wram a kiszemel, elvesz, eltűnik az nem igazán határozott fellépés, inkább beszari. *mondja röviden a véleményét.* -Te kalózlány. *mondja és lép oda közelebb Nad elé.* -Örülök hogy te itt ilyen fasza csaj vagy meg képben vagy meg minden. Követlek, meg Dyn hugicámat is követem, de az a Taran egy tökfej, Wram meg csak morog meg háborog mint a tenger. De jó. *emeli maga elé kezeit.* -Majd igyekszem megbarátkozni velük. *legyint egyet. A többi érkezőre nem reagál, ezek után akik itt vannak sokkal jobbak nem lehetnek. Várja amíg készülődnek a többiek, neki minden cucca nála van, te különös módon Nad közelébe marad és igyekszik smúzolni vele.*
-Aztán te mihez értesz kalózlány? Tudod a dolgodat, vagy terelgetni kell mint a juhásznak a nyáját?
-E. *nyögi ki mivel a kis ötlete hát nem igazán nyer tetszést.* -Nyilván lopás, csak így dallamosabb. *kuncog egyet magában, majd legyint egyet.*
-Jó van na e nem kell leharapni a búrámat, csak egy ötlet volt. Akkor majd lopunk később, most akkor húzzunk a vérbe. *mondja, neki nem sok mindent kell összeszedni. Sok szót most nem hallat, ő követi majd a többieket hozzá nem megszokott módon most háttérbe szorul és majd csendesen bólogat. Neki sincs kedve a jóképű fejét elcsúfítani.*
-Amúgy is szarok a városra hagy égjen!
*Legalább megtisztítják a mocsoktól ami egyre inkább terjed, és új mocskok kerülhetnek a trónra, mint mondjuk a bárd lehetne az új kiskirály. De szép lenne.*
-Wram a kiszemel, elvesz, eltűnik az nem igazán határozott fellépés, inkább beszari. *mondja röviden a véleményét.* -Te kalózlány. *mondja és lép oda közelebb Nad elé.* -Örülök hogy te itt ilyen fasza csaj vagy meg képben vagy meg minden. Követlek, meg Dyn hugicámat is követem, de az a Taran egy tökfej, Wram meg csak morog meg háborog mint a tenger. De jó. *emeli maga elé kezeit.* -Majd igyekszem megbarátkozni velük. *legyint egyet. A többi érkezőre nem reagál, ezek után akik itt vannak sokkal jobbak nem lehetnek. Várja amíg készülődnek a többiek, neki minden cucca nála van, te különös módon Nad közelébe marad és igyekszik smúzolni vele.*
-Aztán te mihez értesz kalózlány? Tudod a dolgodat, vagy terelgetni kell mint a juhásznak a nyáját?
650. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2015-12-11 16:49:09
Üzenet elküldve: 2015-12-11 16:49:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
// Aktív alkoholisták és a távoli hang //
*Mint hogy mást nem talál a közvetlen közelében, kénytelen a rumosüveg kupakját Nad fejéhez vágni a sértegetése után.*
- Ha így szét húzunk az életben nem visszük semmire. *Vet még oda neki. Lehet, hogy nem olyan művelt, mint kellene és néha szelektív a memóriája is, de azzal ő is képben van, hogy egymás sértegetésével, csak azt zúzzák szét, ami vészes időkben kell, a morált. Így több szót nem is fecsérel a nőre, majd később lerendezik, ezt egymást között.
A maga letörtségében egy ideig nézegeti az üveget, majd felváltva azokra néz, akik éppen felszólalnak, hogy elmondják mire gondoltak. Tarannál viszont egy pillanatra megakad. Érti ő egyből a célzását, túl sok időt töltöttek együtt, így a lány rögtön behúzza a nyakát és ezzel együtt a fejét is mélyen a vállai közé. Bár egyelőre nem gondolt a menekülésre első célként, de mégis ott bujkált a fejében, mint egyfajta B-terv, viszont hamar lebukott. Ezért hát a szúrós pillantásra csak egy szemérmes mosoly futja, a már megszokott pírral az arcán, bár szerencséjére a barlang homályában, ez most kevésbé feltűnő.
Miután mindenki elmondta, amit akart, felpattan ülőhelyéről, időközben befut Hópihe is így biccent neki egyet. Legalább valaki betartja, amit kért és itt van.*
- Bress, az ötlet jó. De mit csinálunk, ha a nyakunkba szakad több tucat oszló, gyilkoló hulla? Az én fejemet ugyan nem fogják megrágcsálni! *Kezével és feje rázásával is rásegít kijelentésére.* Itt a hajó, megkínlódtunk érte. Pakoljuk fel, mindenki hozza a maga kis fegyverét, botját, üstjét, hárfáját, ne várjunk sokáig és húzzunk el az apállyal.
*Persze amit mond, az oké is, ám Wram közbevet valami mást. Sarkán fordul az ork felé.*
- Valahol viszont ki kell kötniük vízért és élelemért. *Vigyorodik el.* Talán követhetnénk egyet. Hiszen, ha vissza akar fordulni Wegtorenbe, az túl hosszú út lenne, ezért biztos van valami sziget, ahova ilyenkor mennek. Van néhány a környéken, ami… *Folytatná is, de ekkor egy kissé messzebbről érkező, a barlang falai közt visszhangzó, ismeretlen eredetű férfihang csapja meg a fülét, ami Nadaet szólítja. Orrát ráncolva fordul a lányhoz.*
- Rabszolgád is van, vagy ki ez? *Bök fejével a járat felé, ahonnan sejti a hang forrását.*
*Mint hogy mást nem talál a közvetlen közelében, kénytelen a rumosüveg kupakját Nad fejéhez vágni a sértegetése után.*
- Ha így szét húzunk az életben nem visszük semmire. *Vet még oda neki. Lehet, hogy nem olyan művelt, mint kellene és néha szelektív a memóriája is, de azzal ő is képben van, hogy egymás sértegetésével, csak azt zúzzák szét, ami vészes időkben kell, a morált. Így több szót nem is fecsérel a nőre, majd később lerendezik, ezt egymást között.
A maga letörtségében egy ideig nézegeti az üveget, majd felváltva azokra néz, akik éppen felszólalnak, hogy elmondják mire gondoltak. Tarannál viszont egy pillanatra megakad. Érti ő egyből a célzását, túl sok időt töltöttek együtt, így a lány rögtön behúzza a nyakát és ezzel együtt a fejét is mélyen a vállai közé. Bár egyelőre nem gondolt a menekülésre első célként, de mégis ott bujkált a fejében, mint egyfajta B-terv, viszont hamar lebukott. Ezért hát a szúrós pillantásra csak egy szemérmes mosoly futja, a már megszokott pírral az arcán, bár szerencséjére a barlang homályában, ez most kevésbé feltűnő.
Miután mindenki elmondta, amit akart, felpattan ülőhelyéről, időközben befut Hópihe is így biccent neki egyet. Legalább valaki betartja, amit kért és itt van.*
- Bress, az ötlet jó. De mit csinálunk, ha a nyakunkba szakad több tucat oszló, gyilkoló hulla? Az én fejemet ugyan nem fogják megrágcsálni! *Kezével és feje rázásával is rásegít kijelentésére.* Itt a hajó, megkínlódtunk érte. Pakoljuk fel, mindenki hozza a maga kis fegyverét, botját, üstjét, hárfáját, ne várjunk sokáig és húzzunk el az apállyal.
*Persze amit mond, az oké is, ám Wram közbevet valami mást. Sarkán fordul az ork felé.*
- Valahol viszont ki kell kötniük vízért és élelemért. *Vigyorodik el.* Talán követhetnénk egyet. Hiszen, ha vissza akar fordulni Wegtorenbe, az túl hosszú út lenne, ezért biztos van valami sziget, ahova ilyenkor mennek. Van néhány a környéken, ami… *Folytatná is, de ekkor egy kissé messzebbről érkező, a barlang falai közt visszhangzó, ismeretlen eredetű férfihang csapja meg a fülét, ami Nadaet szólítja. Orrát ráncolva fordul a lányhoz.*
- Rabszolgád is van, vagy ki ez? *Bök fejével a járat felé, ahonnan sejti a hang forrását.*
649. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2015-12-11 15:30:01
Üzenet elküldve: 2015-12-11 15:30:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Aktív alkoholisták //
* Valahogy nem tudja most felbosszantani Bress nemtörődöm flegmasága, sem ez az egész helyzet. Még Taran értetlenkedése sem vonja magára a figyelmét. Valami készül, valami, ami rosszabb mint itt bármi. *
- Ne félj, ha kelleni fog, meg lesz az az erő.
* Jegyzi meg utólag a bárdnak, majd tekintete a kalózkára vetül. *
- Tévedsz kislány. Te tartoztál nekem, még a gyíkok miatt, s most egyenlítettél.
* Javítja ki a nőt, miközben folyik az igazán épületes eszmecsere. *
- És mégis miféle szállítmányok jönnek? Mert ha valóban nagy a baj, a kereskedők könnyen lehet, hogy meg sem próbálják majd a kikötést.
* Vet fel egy problémát, amelyet nem ártana átbeszélni. *
- Tarannak most igaza van. Felesleges ez a bohóckodás. Ez a te trükközésed beválhat békeidőn, amikor nincs jobb dolga az embereknek, azonban ilyenkor a határozott fellépés sokkal gyorsabb és kifizetődőbb. Kiszemel, elvesz, eltűnik.
* Mondja, majd a többiekre figyel, főleg Nadaera, hogy lássa mit szól most az ötletéhez. *
* Valahogy nem tudja most felbosszantani Bress nemtörődöm flegmasága, sem ez az egész helyzet. Még Taran értetlenkedése sem vonja magára a figyelmét. Valami készül, valami, ami rosszabb mint itt bármi. *
- Ne félj, ha kelleni fog, meg lesz az az erő.
* Jegyzi meg utólag a bárdnak, majd tekintete a kalózkára vetül. *
- Tévedsz kislány. Te tartoztál nekem, még a gyíkok miatt, s most egyenlítettél.
* Javítja ki a nőt, miközben folyik az igazán épületes eszmecsere. *
- És mégis miféle szállítmányok jönnek? Mert ha valóban nagy a baj, a kereskedők könnyen lehet, hogy meg sem próbálják majd a kikötést.
* Vet fel egy problémát, amelyet nem ártana átbeszélni. *
- Tarannak most igaza van. Felesleges ez a bohóckodás. Ez a te trükközésed beválhat békeidőn, amikor nincs jobb dolga az embereknek, azonban ilyenkor a határozott fellépés sokkal gyorsabb és kifizetődőbb. Kiszemel, elvesz, eltűnik.
* Mondja, majd a többiekre figyel, főleg Nadaera, hogy lássa mit szól most az ötletéhez. *
648. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2015-12-10 22:07:07
Üzenet elküldve: 2015-12-10 22:07:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 175
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 175
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Valakinek, aki... Miért nincs itt senki?//
*Hosszú álomból ébred, melynek okára nincs magyarázat. A napszúrás tenné? Azt már rég kiheverte teste, hála az ápolásnak, melynek során kék-zöld foltokkal gazdagodott bőre. A cipelés és ide-oda lökdösés meglátszik viseltes kinézetén, melyből egyelőre mit sem észlel. Sárga szemei lassan nyílnak, hogy aztán a kabin tetejére meredhessen, találgatva, merre is van. Valami rossz, ócska, düledező fogadóra tippelne elsősorban. Orrát furcsa szag árasztja el, mikor oldalra fordulva az ágyneműbe szagol. Nem túl kellemes, mégis ismerős szag, melyről egy kellemetlen némber sejlik elméjébe, s egy elmebajos fogadalom, mely holmi testőrségről szól. Nem. Az biztosan nem történt meg.
Lomha komótossággal tápászkodik ülő helyzetbe, hogy jobban körülnézhessen a tágasnak nem mondható szobában. Semmi olyan, mi megragadná figyelmét, leszámítva az ajtót, mi szinte már hívogatja a félvért. Fel is kel a maga frissen kelt módján, jobbra-balra támaszkodva, épp merre bír, s épp merre dől, hisz ez nagyban közre játszik haladása irányának kialakulásában. A megszokottnál talán több időbe is telik az egész.
Úgy érzi magát, mint akit elütött egy szekér. Volt már benne része, már csak tudja, hogy milyen az. Az ajtó többedik próbálkozására megadja magát. Húzza, tolja, mindig a rossz irányba próbálva mozdítani, mígnem eldönti a kijárat, hogy merre akar nyílni. Ahogy megindul a hajó fedélzete felé, jókora ásításokat ereszt el. Fejét kissé vakarja, majd saját bőrének zamatából is szippant, hogy rájöjjön, fürdésre szorul. Szája azonnal fintorba húzódik. A bizonytalanság már-már kezdi idegesíteni, miként az ébredés tompasága kezd múlni.
Sehol senki. Ismeretlen hely, egy ismeretlen, rozoga bárka, amin magára hagyták. Ugyan hangokat hall, irányukba azonban nem akar indulni. Ha valahogy lejut a bárkáról, úgy egyből a víz felé veszi az irányt. Belemártva ujjait, egy keveset mer a fagyos tengerből, hogy aztán arcára fröcskölje azt a kevés vizet. Ezt néhányszor még megismétli, majd megunva az egészet, inkább rövid időre víz alá nyomja fejét, ezzel egyből felfrissítve magát.
Újra felmérve helyzetét, csak két kijáratot lát. Az egyik vizesebb, mint kellene. A másik száraz ugyan, de a hangok felé vezet, melyek ismerős csengései csak még jobban taszítják az arra haladás gondolatától.*
- Nadae! *kiáltja el magát végül. Most semmi kedve egyedül lenni. Ha pedig jól hall, márpedig füleivel sosem volt gond, akkor a némbernek a közelben kell lennie. Arra azonban nincs szüksége, hogy mindenki idecsődüljön. Elég, ha ő jön, hogy kicsit szórakoztassa.*
*Hosszú álomból ébred, melynek okára nincs magyarázat. A napszúrás tenné? Azt már rég kiheverte teste, hála az ápolásnak, melynek során kék-zöld foltokkal gazdagodott bőre. A cipelés és ide-oda lökdösés meglátszik viseltes kinézetén, melyből egyelőre mit sem észlel. Sárga szemei lassan nyílnak, hogy aztán a kabin tetejére meredhessen, találgatva, merre is van. Valami rossz, ócska, düledező fogadóra tippelne elsősorban. Orrát furcsa szag árasztja el, mikor oldalra fordulva az ágyneműbe szagol. Nem túl kellemes, mégis ismerős szag, melyről egy kellemetlen némber sejlik elméjébe, s egy elmebajos fogadalom, mely holmi testőrségről szól. Nem. Az biztosan nem történt meg.
Lomha komótossággal tápászkodik ülő helyzetbe, hogy jobban körülnézhessen a tágasnak nem mondható szobában. Semmi olyan, mi megragadná figyelmét, leszámítva az ajtót, mi szinte már hívogatja a félvért. Fel is kel a maga frissen kelt módján, jobbra-balra támaszkodva, épp merre bír, s épp merre dől, hisz ez nagyban közre játszik haladása irányának kialakulásában. A megszokottnál talán több időbe is telik az egész.
Úgy érzi magát, mint akit elütött egy szekér. Volt már benne része, már csak tudja, hogy milyen az. Az ajtó többedik próbálkozására megadja magát. Húzza, tolja, mindig a rossz irányba próbálva mozdítani, mígnem eldönti a kijárat, hogy merre akar nyílni. Ahogy megindul a hajó fedélzete felé, jókora ásításokat ereszt el. Fejét kissé vakarja, majd saját bőrének zamatából is szippant, hogy rájöjjön, fürdésre szorul. Szája azonnal fintorba húzódik. A bizonytalanság már-már kezdi idegesíteni, miként az ébredés tompasága kezd múlni.
Sehol senki. Ismeretlen hely, egy ismeretlen, rozoga bárka, amin magára hagyták. Ugyan hangokat hall, irányukba azonban nem akar indulni. Ha valahogy lejut a bárkáról, úgy egyből a víz felé veszi az irányt. Belemártva ujjait, egy keveset mer a fagyos tengerből, hogy aztán arcára fröcskölje azt a kevés vizet. Ezt néhányszor még megismétli, majd megunva az egészet, inkább rövid időre víz alá nyomja fejét, ezzel egyből felfrissítve magát.
Újra felmérve helyzetét, csak két kijáratot lát. Az egyik vizesebb, mint kellene. A másik száraz ugyan, de a hangok felé vezet, melyek ismerős csengései csak még jobban taszítják az arra haladás gondolatától.*
- Nadae! *kiáltja el magát végül. Most semmi kedve egyedül lenni. Ha pedig jól hall, márpedig füleivel sosem volt gond, akkor a némbernek a közelben kell lennie. Arra azonban nincs szüksége, hogy mindenki idecsődüljön. Elég, ha ő jön, hogy kicsit szórakoztassa.*
647. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2015-12-09 21:44:52
Üzenet elküldve: 2015-12-09 21:44:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Aktív alkoholisták… Nehéz egy társaság, és még jönnek//
*Ha látta is Leon méricskélő pillantását, különösebb reakciót nem váltott ki. Ahogy kezdi visszavenni régi viselkedése nagyját, úgy egyre kevésbé mutatja meg valós érzelmeit, már ha az nem a vidámság jele. Persze meg kell majd találnia majd az egyensúlyt a régi és az új élet módjai között, de ez még odébb van.
Ami közelebb van, az a holt sereg, és hogy vajon ők mit fognak tenni. A szerelmesek bizonyára inkább egymás társaságát élveznék inkább, így ő kicsit előre sietve halad gondolataiba merülve. Holtak... Hópihe eleve nem a szemtől szembeni harc híve, még ha azért meg is állná a helyét. De egy nyaknyiszálás, hátba szúrás, vagy mérgezés aligha lenne bevethető egy hulla ellen. Ergo, képességei itt abszolút hasznavehetetlenek, így hacsak nincs valami hús-vér célpont, felesleges csatába mennie. Csak az ellenfél seregét erősítené.
Így mondhatni meglehetősen savanyú képpel lép be a rejtekhelyükre, csupán egy kurta biccentéssel üdvözölve az ott lévő társaságot, akiknek a nagyja nem meglepő módon enyhén szólva be van csiccsentve.
Félrehúzódva, karba font kezekkel, némán figyelve várja, hogy lesz-e valami kupaktanács, és hogy mire jutnak, ha jutnak egyáltalán.*
*Ha látta is Leon méricskélő pillantását, különösebb reakciót nem váltott ki. Ahogy kezdi visszavenni régi viselkedése nagyját, úgy egyre kevésbé mutatja meg valós érzelmeit, már ha az nem a vidámság jele. Persze meg kell majd találnia majd az egyensúlyt a régi és az új élet módjai között, de ez még odébb van.
Ami közelebb van, az a holt sereg, és hogy vajon ők mit fognak tenni. A szerelmesek bizonyára inkább egymás társaságát élveznék inkább, így ő kicsit előre sietve halad gondolataiba merülve. Holtak... Hópihe eleve nem a szemtől szembeni harc híve, még ha azért meg is állná a helyét. De egy nyaknyiszálás, hátba szúrás, vagy mérgezés aligha lenne bevethető egy hulla ellen. Ergo, képességei itt abszolút hasznavehetetlenek, így hacsak nincs valami hús-vér célpont, felesleges csatába mennie. Csak az ellenfél seregét erősítené.
Így mondhatni meglehetősen savanyú képpel lép be a rejtekhelyükre, csupán egy kurta biccentéssel üdvözölve az ott lévő társaságot, akiknek a nagyja nem meglepő módon enyhén szólva be van csiccsentve.
Félrehúzódva, karba font kezekkel, némán figyelve várja, hogy lesz-e valami kupaktanács, és hogy mire jutnak, ha jutnak egyáltalán.*
646. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2015-12-08 21:34:16
Üzenet elküldve: 2015-12-08 21:34:16
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Aktív alkoholisták//
*Az ork embernőkről mondott okfejtése kissé meglepi. Meglehetősen nehéz elképzelni, hogy egy ork, meg egy ember milyen is, mikor intim közelségbe kerül egymással.*
-Oh, értem!
*Nem nagyon tud mást kinyögni, ezzel most meglehetősen mellé lőtt. Arcokat egyébként tudatosan nem vág, bár kétségtelenül lenne kedve kimutatni az érzéseit eme gusztustalan felállással szemben.*
-Valóban tud egy mágus lebegni.
*Ha emlékezete nem csak, az vagy a független, vagy a levegő ág sajátossága, bár ezekbe a dolgokba nem kimondottan ásta bele magát.*
-Pedig mindent megtett a halálért! Hiába! Meglehetősen békés az orkunk természete!
*Rántja meg a vállát Dynti megjegyzésére, bár amit utána hall, az nem tetszik neki. Tudja jól, hogy a lány azonnal elmenekül a problémák elől, és csak remélni meri, hogy ez úttal nem teszi meg.*
-A menekülés nem megoldás. Azt hiszik tán, hogy a futás megmenti őket a haláltól!?
*Csattan fel a városi közemberekre gondolva, de tekintetével valójában csak a vöröskének üzen.*
~Meg ne próbáld!~
*A szúrós pillantás csak egyetlen másodpercig tart, a többiek betudhatják az alkoholnak is, ha egyáltalán észreveszik, de a kalózlány, akivel oly hosszú utat tettek meg együtt, nagyon is jól ismerheti ezt a tekintetet.*
-Bár Bress szavait egyszerűen csak lopásnak nevezem, mintsem bűzésztrükknek, egyet kell érsek vele, de...
*Mutatóujját a magasba emeli, amivel méltón jelzi, hogy van ellenvéleménye is.*
-Mivel a hajók kifosztásának az ötlete nagyobb haszonnal kecsegtet, azt meghagyhatnánk azokra az időkre, mikor Nad nem tud semmiféle szállítmányról.
*Elsősorban Bressnek mondja a véleményét, de valójában mindenkinek szól.*
-Előny lehet az is, hogy hajón vagyunk. Arra az esetre, ha a kikötőben forróvá válna a talaj, ki sem kell majd kötnünk! El tudjuk adni az árut Wegtorenben, vagy a szigeteken más kufároknak.
*Egyértelmű, hogy a közelgő háborúnak a kizárólagos győztesei Ők lesznek. Kik mások is lehetnének, mint az elkárhozottak?*
*Az ork embernőkről mondott okfejtése kissé meglepi. Meglehetősen nehéz elképzelni, hogy egy ork, meg egy ember milyen is, mikor intim közelségbe kerül egymással.*
-Oh, értem!
*Nem nagyon tud mást kinyögni, ezzel most meglehetősen mellé lőtt. Arcokat egyébként tudatosan nem vág, bár kétségtelenül lenne kedve kimutatni az érzéseit eme gusztustalan felállással szemben.*
-Valóban tud egy mágus lebegni.
*Ha emlékezete nem csak, az vagy a független, vagy a levegő ág sajátossága, bár ezekbe a dolgokba nem kimondottan ásta bele magát.*
-Pedig mindent megtett a halálért! Hiába! Meglehetősen békés az orkunk természete!
*Rántja meg a vállát Dynti megjegyzésére, bár amit utána hall, az nem tetszik neki. Tudja jól, hogy a lány azonnal elmenekül a problémák elől, és csak remélni meri, hogy ez úttal nem teszi meg.*
-A menekülés nem megoldás. Azt hiszik tán, hogy a futás megmenti őket a haláltól!?
*Csattan fel a városi közemberekre gondolva, de tekintetével valójában csak a vöröskének üzen.*
~Meg ne próbáld!~
*A szúrós pillantás csak egyetlen másodpercig tart, a többiek betudhatják az alkoholnak is, ha egyáltalán észreveszik, de a kalózlány, akivel oly hosszú utat tettek meg együtt, nagyon is jól ismerheti ezt a tekintetet.*
-Bár Bress szavait egyszerűen csak lopásnak nevezem, mintsem bűzésztrükknek, egyet kell érsek vele, de...
*Mutatóujját a magasba emeli, amivel méltón jelzi, hogy van ellenvéleménye is.*
-Mivel a hajók kifosztásának az ötlete nagyobb haszonnal kecsegtet, azt meghagyhatnánk azokra az időkre, mikor Nad nem tud semmiféle szállítmányról.
*Elsősorban Bressnek mondja a véleményét, de valójában mindenkinek szól.*
-Előny lehet az is, hogy hajón vagyunk. Arra az esetre, ha a kikötőben forróvá válna a talaj, ki sem kell majd kötnünk! El tudjuk adni az árut Wegtorenben, vagy a szigeteken más kufároknak.
*Egyértelmű, hogy a közelgő háborúnak a kizárólagos győztesei Ők lesznek. Kik mások is lehetnének, mint az elkárhozottak?*
645. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2015-12-08 20:01:03
Üzenet elküldve: 2015-12-08 20:01:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Aktív alkoholisták… Nehéz egy társaság//
*Fejét szinte hátrafordítja, ahogy Vöröskére néz.*
- Csatlakozni egy hullasereghez… Ergo halál. Most mondtam. Vagy megdöglünk, vagy megdöglünk. *Forgatja meg szemeit.* - Nemesi szuka létedre lehetnél kicsit értelmesebb is.
*Élcelődik a lánnyal továbbra is, s fordul a többiekhez. Reméli most már nem fognak acsarkodni egymáson, amíg távol voltak, az alatt lezajlott az ilyenkor szokásos farok méregetés.
De türelmesen várja, hogy a többiek elmondják véleményét. Türelmesen, még ha nem is úgy tűnik. Egyik lábát előre csúsztatva mozgatja fel le, egyre gyorsabban. Tettre kész, s végre tengerre akar szállni.*
- Nem vagyok otthon a mágiába, de elhiszem neked. Attól ezek még nem tűntek élőnek. Főként, mert mindenhonnan hangzott a hangjuk. Bár akár ezt mágiával is meg lehet oldani. De amit eddig láttam ebből – ami nem volt több, mint a városi mágustusa – az elég nevetséges volt. Ha vannak is, nem fitogtatják tudásukat a mágusok. *Vonja meg vállát.
Taran lelkesedésére, csak int egyet, nyugtatólag.*
- Nyugi, haver, ne rohanj fejjel a falnak. Nem vagy kos. *Ötletére csak újra megforgatja szemeit.*
- Naivitás, amit képzelsz. Hol érdekelnek engem az elnyomottak. *Hördül fel. Habár… * - Mi nem számítunk…
*Szögezi le. Magát nem tartja elnyomottnak. Inkább számkivetettnek, de hát így nőtt fel. Nem tud máshogy élni.*
- Hé, te újfiú! *Szól az épp igyekvő emberke után.* - Nagyszerű, hogy te itt bűvészkedsz, de számold meg hányan vagyunk. Ketten még vannak a Kikötőbe. Ha azok meglátják mi van, rögtön felipliznek. Szóval maradj szépen a formás sejhajodon, s várj. Ha mindenki itt lesz, elmondom mi lesz.
*Utasítja a férfit, kezeit továbbra is a csípőjét tartja. S ekkor szólal meg az ork. Ajkain elégedett vigyor ül*
- Nocsak. Wramci az… *S elhallgat. Ereiben meghűl a vér. Képzeletébe úszik, ahogy az ork mancsai kitépik a torkát. Nagyot nyel, s még mielőtt beválthatná fenyegetését, kezeit megadóan emeli fel.*
- Szereztem neked felszerelést. Tartozol. *Közli. Ha másra nem, most legalább kihasználja ezt. Bár máskor is jobb lett volna.* - De a lényegen nem változtat. Ő az, aki pontosan tudja, hogy mit is akarok. *Vigyorodik továbbra is, s állja Wram tekintetét.*
- Ismerek pár hajót, tudom mit szállítanak. Ha azok elindulnak azt kell kihasználnunk. De ebben az időtájt kell érkeznie egy kisebb szállítmánynak Wegtorenből is.
*Nem tehet róla. Gyerekkora óta él itt, s a nap városának kikötőjében felváltva. Pontosan tudja, hogy mikor kik és honnan jönnek. No meg hogy mit szállítanak.*
*Fejét szinte hátrafordítja, ahogy Vöröskére néz.*
- Csatlakozni egy hullasereghez… Ergo halál. Most mondtam. Vagy megdöglünk, vagy megdöglünk. *Forgatja meg szemeit.* - Nemesi szuka létedre lehetnél kicsit értelmesebb is.
*Élcelődik a lánnyal továbbra is, s fordul a többiekhez. Reméli most már nem fognak acsarkodni egymáson, amíg távol voltak, az alatt lezajlott az ilyenkor szokásos farok méregetés.
De türelmesen várja, hogy a többiek elmondják véleményét. Türelmesen, még ha nem is úgy tűnik. Egyik lábát előre csúsztatva mozgatja fel le, egyre gyorsabban. Tettre kész, s végre tengerre akar szállni.*
- Nem vagyok otthon a mágiába, de elhiszem neked. Attól ezek még nem tűntek élőnek. Főként, mert mindenhonnan hangzott a hangjuk. Bár akár ezt mágiával is meg lehet oldani. De amit eddig láttam ebből – ami nem volt több, mint a városi mágustusa – az elég nevetséges volt. Ha vannak is, nem fitogtatják tudásukat a mágusok. *Vonja meg vállát.
Taran lelkesedésére, csak int egyet, nyugtatólag.*
- Nyugi, haver, ne rohanj fejjel a falnak. Nem vagy kos. *Ötletére csak újra megforgatja szemeit.*
- Naivitás, amit képzelsz. Hol érdekelnek engem az elnyomottak. *Hördül fel. Habár… * - Mi nem számítunk…
*Szögezi le. Magát nem tartja elnyomottnak. Inkább számkivetettnek, de hát így nőtt fel. Nem tud máshogy élni.*
- Hé, te újfiú! *Szól az épp igyekvő emberke után.* - Nagyszerű, hogy te itt bűvészkedsz, de számold meg hányan vagyunk. Ketten még vannak a Kikötőbe. Ha azok meglátják mi van, rögtön felipliznek. Szóval maradj szépen a formás sejhajodon, s várj. Ha mindenki itt lesz, elmondom mi lesz.
*Utasítja a férfit, kezeit továbbra is a csípőjét tartja. S ekkor szólal meg az ork. Ajkain elégedett vigyor ül*
- Nocsak. Wramci az… *S elhallgat. Ereiben meghűl a vér. Képzeletébe úszik, ahogy az ork mancsai kitépik a torkát. Nagyot nyel, s még mielőtt beválthatná fenyegetését, kezeit megadóan emeli fel.*
- Szereztem neked felszerelést. Tartozol. *Közli. Ha másra nem, most legalább kihasználja ezt. Bár máskor is jobb lett volna.* - De a lényegen nem változtat. Ő az, aki pontosan tudja, hogy mit is akarok. *Vigyorodik továbbra is, s állja Wram tekintetét.*
- Ismerek pár hajót, tudom mit szállítanak. Ha azok elindulnak azt kell kihasználnunk. De ebben az időtájt kell érkeznie egy kisebb szállítmánynak Wegtorenből is.
*Nem tehet róla. Gyerekkora óta él itt, s a nap városának kikötőjében felváltva. Pontosan tudja, hogy mikor kik és honnan jönnek. No meg hogy mit szállítanak.*
644. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2015-12-08 18:23:33
Üzenet elküldve: 2015-12-08 18:23:33
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 192
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 192
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Aktív alkoholisták//
-Akkor nem fogadunk? *néz a tüzes fiúra majd legyint egyet.* -Te tudod szarom le. *von vállat.* -De ha ilyen biztos vagy magadban nyerhettél volna pár csillogó aranyat, de már késő.
*Wram nem ugrik neki még akkor sem, ha Bress lényegében elküldi maga mellől egy szempillantással, talán okosabb mint gondolta volna.*
-Jól mondod ork... borzasztóbb dolgokat is tapasztaltam már a péppé verésnél hogy féljek.
*Iszonyú emlékek a szigeten eltöltött idők, ezeknek itt fogalmuk sincs miken ment át Bress, ha tudnák biztosan Taran is kisebbre venné a száját, de nem kérkedik vele, ezeknek nem éri meg.*
-Na megint kezdi. *csapja meg combját Taran dumájára, micsoda egy elcseszett mágus.*
-Amúgy figyeljetek csak. *mondja, és várja hogy a két nőci is rá figyeljen.*
-Segíthetünk, bár engem nem izgat mi lesz a várossal, felőlem le is rombolhatják. De. *emeli fel mutatóujját.* -Segítsünk, de csináljunk egy kis trükköt. Ismeritek a bűvészeket? Amíg ezt a kezét nézed. *mutat a jobb kezére.* -Addig a másikkal egészen mást csinál. *nyújtja most előre bal kezét amiben egy kődarab lapul, majd elmosolyodik.* -Bűvésztrükköt alkalmazunk, és közben megpróbálunk elcsórni pár dolgot, egy valaki meg elhozza ide. No mit szóltok? *néz körbe kíváncsian.* -Ezek ellen nem lesz megoldás a tenger. *mondja és megindul kifelé a barlangból, hogy szétnézzen mit lát innen. Naná hogy nem marad ki a jóból ha úgy alakul, bár lehetne valami értelmesebb fegyvere ha a szükség úgy hozza.*
A hozzászólás írója (Bressauavre Eisso) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.12.08 18:34:30
-Akkor nem fogadunk? *néz a tüzes fiúra majd legyint egyet.* -Te tudod szarom le. *von vállat.* -De ha ilyen biztos vagy magadban nyerhettél volna pár csillogó aranyat, de már késő.
*Wram nem ugrik neki még akkor sem, ha Bress lényegében elküldi maga mellől egy szempillantással, talán okosabb mint gondolta volna.*
-Jól mondod ork... borzasztóbb dolgokat is tapasztaltam már a péppé verésnél hogy féljek.
*Iszonyú emlékek a szigeten eltöltött idők, ezeknek itt fogalmuk sincs miken ment át Bress, ha tudnák biztosan Taran is kisebbre venné a száját, de nem kérkedik vele, ezeknek nem éri meg.*
-Na megint kezdi. *csapja meg combját Taran dumájára, micsoda egy elcseszett mágus.*
-Amúgy figyeljetek csak. *mondja, és várja hogy a két nőci is rá figyeljen.*
-Segíthetünk, bár engem nem izgat mi lesz a várossal, felőlem le is rombolhatják. De. *emeli fel mutatóujját.* -Segítsünk, de csináljunk egy kis trükköt. Ismeritek a bűvészeket? Amíg ezt a kezét nézed. *mutat a jobb kezére.* -Addig a másikkal egészen mást csinál. *nyújtja most előre bal kezét amiben egy kődarab lapul, majd elmosolyodik.* -Bűvésztrükköt alkalmazunk, és közben megpróbálunk elcsórni pár dolgot, egy valaki meg elhozza ide. No mit szóltok? *néz körbe kíváncsian.* -Ezek ellen nem lesz megoldás a tenger. *mondja és megindul kifelé a barlangból, hogy szétnézzen mit lát innen. Naná hogy nem marad ki a jóból ha úgy alakul, bár lehetne valami értelmesebb fegyvere ha a szükség úgy hozza.*
A hozzászólás írója (Bressauavre Eisso) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.12.08 18:34:30
643. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2015-12-08 10:54:04
Üzenet elküldve: 2015-12-08 10:54:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Aktív alkoholisták//
*A barlangba vezető úton csendben van. Az út alatt volt ideje átgondolni néhány dolgot és bár nem akarja, a sötét gondolatok lavinaként özönlenek elméjébe. Nem akart velük foglalkozni, de északi lévén, mégis nyomasztja a dolog, hogy talán a családja is veszélybe került, főleg a húga, aki az egyedüli lényeges pont neki a földön. Ezért bár érzékeli Nad felől, hogy feltűnően örül a helyzetnek és józan eszével tudja, hogy ebből még hasznot húznak, még sem ragad rá egyből a lelkesedés, inkább magába fordul, hogy ezt leküzdje.*
- Kit érdekel? Remélem megdöglött. Ha nem, akkor én nyúzom meg úgyis. *Mondja félvállról az Őrült emlegetésére. Túl sok idő telt már el, Taugnak pedig se híre, se hamva, egészen biztosan végeztek vele a barbárok.
Amint belép a barlangba, szinte ugyanaz a kép fogadja, mint amikor elmentek. Amíg Nad helyzetbeszámolót tart, addig ő viszont megindul a földön felejtett rumért. Menetközben azért megáll Bress mellett.*
- Látom még nem öletted meg magad. *Mondja félmosollyal az orkra célozva. Sejthette volna, hogy nem lesz súrlódásmentes a bárd megjelenése, de mégis csak régi barátja, így abban is bízott, hogy csak nem nyírják ki távolléte alatt. Lassú léptekkel indul meg, hogy leüljön a tűz mellé ismét, kezébe kapja az üveget és nagyot kortyol belőle.*
- Azt akarják, hogy csatlakozzunk. Mindenki a Kikötőben. *Egészíti ki egy nagy sóhaj közepette Nadot. Ez a lehetőség részéről elvetendő, nem fog rabszolgasorban vergődni. Ujjával az üveg nyakát piszkálgatja, miközben fél füllel hallgatja a tanácskozást. Hallja, hogy Taran szerint mágia van a dologban, Nad és Wram pedig a háború végének előnyeiről beszél. Nem igazán tudja, mit mondjon, még kavarognak a fejében a gondolatok, ezért inkább farkasszemet nézve az üveggel, igyekszik magát meggyőzni, az egész igazából nem is olyan nagy dolog. Egyébként sem tud odamenni, hogy segítsen, az ő helye már itt van, a legjobb, ha már most úgy tekint mindenkire, akit hátrahagyott, hogy már amúgy is halottak. Elhúzza a száját.*
- A Kikötőben már így is nagy a pánik, mindenki futva menekül. Nem tartanám kizártnak, hogy lesznek még akik hajóra pattannak minden holmijukkal, hogy elhúzzák a belüket, nem számítva arra, hogy a tengerről is érheti őket támadás. *Teszi hozzá egész csendben, majd felpillantva körbenéz a bent levőkön.*
*A barlangba vezető úton csendben van. Az út alatt volt ideje átgondolni néhány dolgot és bár nem akarja, a sötét gondolatok lavinaként özönlenek elméjébe. Nem akart velük foglalkozni, de északi lévén, mégis nyomasztja a dolog, hogy talán a családja is veszélybe került, főleg a húga, aki az egyedüli lényeges pont neki a földön. Ezért bár érzékeli Nad felől, hogy feltűnően örül a helyzetnek és józan eszével tudja, hogy ebből még hasznot húznak, még sem ragad rá egyből a lelkesedés, inkább magába fordul, hogy ezt leküzdje.*
- Kit érdekel? Remélem megdöglött. Ha nem, akkor én nyúzom meg úgyis. *Mondja félvállról az Őrült emlegetésére. Túl sok idő telt már el, Taugnak pedig se híre, se hamva, egészen biztosan végeztek vele a barbárok.
Amint belép a barlangba, szinte ugyanaz a kép fogadja, mint amikor elmentek. Amíg Nad helyzetbeszámolót tart, addig ő viszont megindul a földön felejtett rumért. Menetközben azért megáll Bress mellett.*
- Látom még nem öletted meg magad. *Mondja félmosollyal az orkra célozva. Sejthette volna, hogy nem lesz súrlódásmentes a bárd megjelenése, de mégis csak régi barátja, így abban is bízott, hogy csak nem nyírják ki távolléte alatt. Lassú léptekkel indul meg, hogy leüljön a tűz mellé ismét, kezébe kapja az üveget és nagyot kortyol belőle.*
- Azt akarják, hogy csatlakozzunk. Mindenki a Kikötőben. *Egészíti ki egy nagy sóhaj közepette Nadot. Ez a lehetőség részéről elvetendő, nem fog rabszolgasorban vergődni. Ujjával az üveg nyakát piszkálgatja, miközben fél füllel hallgatja a tanácskozást. Hallja, hogy Taran szerint mágia van a dologban, Nad és Wram pedig a háború végének előnyeiről beszél. Nem igazán tudja, mit mondjon, még kavarognak a fejében a gondolatok, ezért inkább farkasszemet nézve az üveggel, igyekszik magát meggyőzni, az egész igazából nem is olyan nagy dolog. Egyébként sem tud odamenni, hogy segítsen, az ő helye már itt van, a legjobb, ha már most úgy tekint mindenkire, akit hátrahagyott, hogy már amúgy is halottak. Elhúzza a száját.*
- A Kikötőben már így is nagy a pánik, mindenki futva menekül. Nem tartanám kizártnak, hogy lesznek még akik hajóra pattannak minden holmijukkal, hogy elhúzzák a belüket, nem számítva arra, hogy a tengerről is érheti őket támadás. *Teszi hozzá egész csendben, majd felpillantva körbenéz a bent levőkön.*
642. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2015-12-08 06:28:03
Üzenet elküldve: 2015-12-08 06:28:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Aktív alkoholisták //
* Bress a simaképű csalókhoz méltó higgadtsággal fogadja a fellépését, amin az ork nem is csodálkozik. *
- Most még nem foglak, mert kellhetsz. De ha már nem, akkor jobb lesz, ha odafigyelsz magadra.
* Mondja erőltetett nyugalommal. *
- Persze, hogy nem félsz. Akinek már hülyére verték a képét, az minek féjen. Nem igaz?
* Kérdezi, majd letelepszik egy kicsit távolabb, nehogy elcsattanjon egy pofon. A további megjegyzéseket már nem is figyeli, inkább csak ül csöndesen. Nincs oda a fickóért, és ezt a másik is tudja. *
- Volt már dolgom ember nővel. Nem zárom ki, csak kevér bírkózik meg egy ekkora falattal.
* Néz Taranra, megtörve a csendet. A fantasztikus légkört Nadae visszatérése zavarja meg. *
- Remek hírek. Egyébként meg egy mágus is tud lebegni, ha megvan hozzá az ereje. De azért csak számítsunk a legrosszabbra. Nekem volt már dolgom élőhalottakkal.
* Áll fel, s néz a nő szemébe. Talán keres benne valamit, talán csak a hatás kedvéért. *
- Ha háború lesz, az kimeríti a várost anyagilag. Sebezhetővé válik, megbomlik a közrend. És te ezt akarod kihasználni.
* Találgat, miközben figyeli a nő reakcióját. *
* Bress a simaképű csalókhoz méltó higgadtsággal fogadja a fellépését, amin az ork nem is csodálkozik. *
- Most még nem foglak, mert kellhetsz. De ha már nem, akkor jobb lesz, ha odafigyelsz magadra.
* Mondja erőltetett nyugalommal. *
- Persze, hogy nem félsz. Akinek már hülyére verték a képét, az minek féjen. Nem igaz?
* Kérdezi, majd letelepszik egy kicsit távolabb, nehogy elcsattanjon egy pofon. A további megjegyzéseket már nem is figyeli, inkább csak ül csöndesen. Nincs oda a fickóért, és ezt a másik is tudja. *
- Volt már dolgom ember nővel. Nem zárom ki, csak kevér bírkózik meg egy ekkora falattal.
* Néz Taranra, megtörve a csendet. A fantasztikus légkört Nadae visszatérése zavarja meg. *
- Remek hírek. Egyébként meg egy mágus is tud lebegni, ha megvan hozzá az ereje. De azért csak számítsunk a legrosszabbra. Nekem volt már dolgom élőhalottakkal.
* Áll fel, s néz a nő szemébe. Talán keres benne valamit, talán csak a hatás kedvéért. *
- Ha háború lesz, az kimeríti a várost anyagilag. Sebezhetővé válik, megbomlik a közrend. És te ezt akarod kihasználni.
* Találgat, miközben figyeli a nő reakcióját. *
641. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2015-12-07 21:54:55
Üzenet elküldve: 2015-12-07 21:54:55
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Aktív alkoholisták//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Elmosolyodik, amint Wram megfenyegeti a Bress nevezetű bárdot. Mellesleg egy kicsit el lehet szállva a muzsikus, hogy egy orgyilkos szakértelméhez hasonlítja a sajátját, holott egy igazi bárdról mindenki tudja, hogy egy mocskos szélhámos! Nem ért ő bizony semmihez a csempészésen, a kocsmai verekedésen, a kártyás csaláson és a tolvajláson kívül! Amiben egyedül egy orgyilkoshoz mérhető, az nem más, mint hogy nyílt színen nem mer konfrontálódni, csupán hátulról tervezi becserkészni az áldozatát.*
~Egészen bizonyos, hogy az utolsó pillanatban visszafogja a pofáját! Csak nem lesz olyan ostoba, hogy magára haragít egy orkot!~
*A tűzmágus a falnak támaszkodva élvezi a műsort, amibe időnként ő maga is beszáll, ha mással nem, hát a szájával. Kezdetnek hangosan felnevet, amikor Bress szóba hozza Nadot!*
-Pajtás, Nad meg még esélytelenebb! Előbb feküdne le egy orkkal, mint veled!
*Ártatlanul Wramra néz!*
-Már bocsánat a hasonlatért! Tudom, hogy téged is elborzaszt egy embernő!
*Próbál egy keveset szépíteni a helyzeten, bár ha tudná az igazat... Ha tudná! Bárcsak tudhatná!*
-Na, akkor ebben legalább hasonlítunk! Egyikünk sem annyit tud, mint amit mutat magából!
*Mosolyodik el végül Bress szavain, akivel kapcsolatban bejött a feltételezése. Kevésbé megalázó módon ugyan, de visszavonta az agarait, mielőtt az orkot teljesen kiakasztotta volna.*
~Csak ne lennék ilyen jó emberismerő!~
*Pattan be a gondolat, szokás szerint öntömjénező módon, majd ilyen barátságban folytatják tovább a csevejt, amíg Nad hirtelen vissza nem tér.*
-Nahát, visszatértél!?
*Pillant rá. Még mindig részeg, de némiképp már enyhébb a szédülése, mint amikor előzőleg látta.*
-Lebegő ellenség!? Mágia! Az az én szakterületem!
*Mosolyodik el magában, bár meglehetősen nehezen hihető az, amit a kalóz beszél. Talán ő is a Rumosban mulatta az időt?
Végül úgy dönt a mágus, hogy nem kötetszik, hanem bele megy a játékba.*
-A háború következménye az, hogy olyanok szerezhetnek hatalmat, akik normál körülmények között elnyomottként élnének!
*Könnyű a katonai sikerek hátán magas babérokra törni.*
-A többiekről pedig neked jobban kellene tudni, mert mint tudod, mi házon kívül voltunk!
*Helyesbít, miközben a tekintetét a betévedt nő felé fordítja.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Elmosolyodik, amint Wram megfenyegeti a Bress nevezetű bárdot. Mellesleg egy kicsit el lehet szállva a muzsikus, hogy egy orgyilkos szakértelméhez hasonlítja a sajátját, holott egy igazi bárdról mindenki tudja, hogy egy mocskos szélhámos! Nem ért ő bizony semmihez a csempészésen, a kocsmai verekedésen, a kártyás csaláson és a tolvajláson kívül! Amiben egyedül egy orgyilkoshoz mérhető, az nem más, mint hogy nyílt színen nem mer konfrontálódni, csupán hátulról tervezi becserkészni az áldozatát.*
~Egészen bizonyos, hogy az utolsó pillanatban visszafogja a pofáját! Csak nem lesz olyan ostoba, hogy magára haragít egy orkot!~
*A tűzmágus a falnak támaszkodva élvezi a műsort, amibe időnként ő maga is beszáll, ha mással nem, hát a szájával. Kezdetnek hangosan felnevet, amikor Bress szóba hozza Nadot!*
-Pajtás, Nad meg még esélytelenebb! Előbb feküdne le egy orkkal, mint veled!
*Ártatlanul Wramra néz!*
-Már bocsánat a hasonlatért! Tudom, hogy téged is elborzaszt egy embernő!
*Próbál egy keveset szépíteni a helyzeten, bár ha tudná az igazat... Ha tudná! Bárcsak tudhatná!*
-Na, akkor ebben legalább hasonlítunk! Egyikünk sem annyit tud, mint amit mutat magából!
*Mosolyodik el végül Bress szavain, akivel kapcsolatban bejött a feltételezése. Kevésbé megalázó módon ugyan, de visszavonta az agarait, mielőtt az orkot teljesen kiakasztotta volna.*
~Csak ne lennék ilyen jó emberismerő!~
*Pattan be a gondolat, szokás szerint öntömjénező módon, majd ilyen barátságban folytatják tovább a csevejt, amíg Nad hirtelen vissza nem tér.*
-Nahát, visszatértél!?
*Pillant rá. Még mindig részeg, de némiképp már enyhébb a szédülése, mint amikor előzőleg látta.*
-Lebegő ellenség!? Mágia! Az az én szakterületem!
*Mosolyodik el magában, bár meglehetősen nehezen hihető az, amit a kalóz beszél. Talán ő is a Rumosban mulatta az időt?
Végül úgy dönt a mágus, hogy nem kötetszik, hanem bele megy a játékba.*
-A háború következménye az, hogy olyanok szerezhetnek hatalmat, akik normál körülmények között elnyomottként élnének!
*Könnyű a katonai sikerek hátán magas babérokra törni.*
-A többiekről pedig neked jobban kellene tudni, mert mint tudod, mi házon kívül voltunk!
*Helyesbít, miközben a tekintetét a betévedt nő felé fordítja.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1267-1286