Nincs játékban - Üvöltő-szirt
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 55 (1081. - 1100. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Reydis Syna [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10880_1490455601_fel_elf_no.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1267-1286
1100. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2017-07-19 00:31:29
Üzenet elküldve: 2017-07-19 00:31:29
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 208
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 208
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Norileina Vylrien//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*Egyszer mindent véget ér. Ahogy kipereg a kezeid közül az élet, akár az apró csillogó homokszemek, úgy mindennek vége lesz egyszer. Most Rasdeher életében is véget ért egy korszak, de ott áll dermedten egy másik, ismeretlen kapuban, melytől csak egy karnyújtás választja el. Belépjen? Ne lépjen? Képtelen eldönteni, hisz tekintete önkénytelenül is vissza-visszajár a régmúlt emlékek képlékeny kertjébe.
De ideje lenne végre maga mögött hagyni álmait, hisz ezek csak ócska, értelmetlen ábrándok, mik megpróbálják visszacsábítani egy olyan világba, ahova már nem juthat be többé. Ideje előre tekinteni, és nem keseregni az eltévedt, megtébolyult lelkek megbocsájtásáért. A könnyek felszáradnak, a vér megalvad, s a seb begyógyul... egyszer biztosan.*
-Egyenként mind gyengék vagyunk. Halandók, ha így jobban tetszik. Ennek a világnak a törvényeit pedig senki nem tudja kijátszani, legyen ez bármilyen nagy hatalmú is. De nem fogok neked ilyen ócska, elfuserált dolgokról prédikálni. Nem vagyok egy istenverte pap!
*Az arcára visszatér az élet, összeszedi minden bátorságát, és benyit az új élet kapujába. Maga mögött hagyja Rovénát, a korábbi gaztetteit, az élettelen arcokat, kiknek a lelkét ő szipolyozta ki testükből. A magába forduló, az elmúlt napokban egészen mélabús Rasdeher visszakerül a megérdemelt helyére, egy kalitkába mélyen a sötétségben.
Miközben összeszedi a rongyokat nem felejti el folytatni a gondolatainak megosztását a lánnyal. Nem nagyon szokott ilyen őszinte lenni, most is csak azért teszi, hogy lehetőleg egy élhető utat mutathasson elveszett barátjának.
Mivel a kannibál jól tudja, hogy a holló az egész erszény tartalmát képes lenne most rögtön felzabálni szól pártfogoltjának, mikor úgy gondolja, hogy eleget evett a madár.*
-Vegyük a Sa'Terethes incidenst. Biztosan hallottál arról, hogy a holtak előmásztak sírjaikból, hogy az állítólagos istenségedet ide cibálják ebbe a világba. Aztán jöttek a daliás hősök, akik összefogtak, és legyűrték a gonoszt. Milyen költői, nem igaz? Ezzel csak arra akarok kilyukadni, hogy lehetsz bármilyen erős, ha egyedül vagy lófaszra sem mész! Szerinted miért vettem körbe magam annak idején ilyen átkozottul idegesítő kutyafattyakkal magam? Mert együtt erősebbek vagyunk, több pénzt kereshetünk, s ha egyikünk bajba kerül a másik megpróbálja kihúzni a szarból. Ezt jól bizonyítja a múlt éjszakám is... Ha Teliir nincs, valószínűleg beledöglök.
*Jobban belegondolva ez így túl nyálasan, és az ő mindig gúnyos mosolyra húzódó szájából eléggé súly nélkülinek hangzik, de őszintén szólva tényleg ezért keresett embereket, akik segíthetik egymást... na jó, egy kicsit közrejátszott benne az is, hogy egy irányításmániás barom.
A mese közben viszont elindul, hogy megszabaduljon a haszontalan holmiktól. Mikor kiérnek a barlangból egyszerűen lehajítja őket a szirtekről.*
-Na, azt hiszem itt már nincs több dolgunk.
*Éjfél is csatlakozik hozzájuk, de most nem Rast, hanem ideiglenes gazdáját boldogítja társaságával.*
-Hálátlan dög...
*Morogja még oda a halálmadárnak, mielőtt elindulnának a kikötőbe.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*Egyszer mindent véget ér. Ahogy kipereg a kezeid közül az élet, akár az apró csillogó homokszemek, úgy mindennek vége lesz egyszer. Most Rasdeher életében is véget ért egy korszak, de ott áll dermedten egy másik, ismeretlen kapuban, melytől csak egy karnyújtás választja el. Belépjen? Ne lépjen? Képtelen eldönteni, hisz tekintete önkénytelenül is vissza-visszajár a régmúlt emlékek képlékeny kertjébe.
De ideje lenne végre maga mögött hagyni álmait, hisz ezek csak ócska, értelmetlen ábrándok, mik megpróbálják visszacsábítani egy olyan világba, ahova már nem juthat be többé. Ideje előre tekinteni, és nem keseregni az eltévedt, megtébolyult lelkek megbocsájtásáért. A könnyek felszáradnak, a vér megalvad, s a seb begyógyul... egyszer biztosan.*
-Egyenként mind gyengék vagyunk. Halandók, ha így jobban tetszik. Ennek a világnak a törvényeit pedig senki nem tudja kijátszani, legyen ez bármilyen nagy hatalmú is. De nem fogok neked ilyen ócska, elfuserált dolgokról prédikálni. Nem vagyok egy istenverte pap!
*Az arcára visszatér az élet, összeszedi minden bátorságát, és benyit az új élet kapujába. Maga mögött hagyja Rovénát, a korábbi gaztetteit, az élettelen arcokat, kiknek a lelkét ő szipolyozta ki testükből. A magába forduló, az elmúlt napokban egészen mélabús Rasdeher visszakerül a megérdemelt helyére, egy kalitkába mélyen a sötétségben.
Miközben összeszedi a rongyokat nem felejti el folytatni a gondolatainak megosztását a lánnyal. Nem nagyon szokott ilyen őszinte lenni, most is csak azért teszi, hogy lehetőleg egy élhető utat mutathasson elveszett barátjának.
Mivel a kannibál jól tudja, hogy a holló az egész erszény tartalmát képes lenne most rögtön felzabálni szól pártfogoltjának, mikor úgy gondolja, hogy eleget evett a madár.*
-Vegyük a Sa'Terethes incidenst. Biztosan hallottál arról, hogy a holtak előmásztak sírjaikból, hogy az állítólagos istenségedet ide cibálják ebbe a világba. Aztán jöttek a daliás hősök, akik összefogtak, és legyűrték a gonoszt. Milyen költői, nem igaz? Ezzel csak arra akarok kilyukadni, hogy lehetsz bármilyen erős, ha egyedül vagy lófaszra sem mész! Szerinted miért vettem körbe magam annak idején ilyen átkozottul idegesítő kutyafattyakkal magam? Mert együtt erősebbek vagyunk, több pénzt kereshetünk, s ha egyikünk bajba kerül a másik megpróbálja kihúzni a szarból. Ezt jól bizonyítja a múlt éjszakám is... Ha Teliir nincs, valószínűleg beledöglök.
*Jobban belegondolva ez így túl nyálasan, és az ő mindig gúnyos mosolyra húzódó szájából eléggé súly nélkülinek hangzik, de őszintén szólva tényleg ezért keresett embereket, akik segíthetik egymást... na jó, egy kicsit közrejátszott benne az is, hogy egy irányításmániás barom.
A mese közben viszont elindul, hogy megszabaduljon a haszontalan holmiktól. Mikor kiérnek a barlangból egyszerűen lehajítja őket a szirtekről.*
-Na, azt hiszem itt már nincs több dolgunk.
*Éjfél is csatlakozik hozzájuk, de most nem Rast, hanem ideiglenes gazdáját boldogítja társaságával.*
-Hálátlan dög...
*Morogja még oda a halálmadárnak, mielőtt elindulnának a kikötőbe.*
1099. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2017-07-17 23:53:02
Üzenet elküldve: 2017-07-17 23:53:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 502
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 502
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
//Rasdeher Clion//
*Igazából ő maga sem érti, hogy Clion miért ilyen türelmes vele. Jól tudja magáról, hogy néha hisztis, néha követelőző, néha akaratos, néha lusta, néha kifejezetten idegesítő, a kannibál mégis végeláthatatlan türelemmel áll mellette. Lehet, hogy jobban meg kéne becsülnie őt, mert kevesen vannak, akik így állnának hozzá Norihoz. Ott van például Idya. Ő az első neki nem tetsző dolognál szinte már látni sem akarja.*
- Ja, tényleg.
*Eszmél rá ő is, hogy Éjfél elemózsiája most már nála van. Kinyitja a tasakot, és falatonként kezdi etetni a hollót egészen addig, amíg az valahogyan nem jelzi, hogy elég volt, vagy teljesen ki nem ürül a csomag. Persze ez azzal jár, hogy nem igazán tud a jelekre figyelni, így egyáltalán nem biztos, hogy maradéktalanul meg is tudja jegyezni azokat.*
- Gyenge vagyok? *Sóhajt. Csak ezt sikerül megjegyeznie a férfi előbbi mondataiból.* Már te is ezt mondod. Ezek szerint tényleg igaz lehet, de mondd, hogyan lehetnék szerinted erősebb?
*Azt már tudja, Idya mit gondol erről, de kíváncsi Clion véleményére is. Ha válaszol, arra már jobban figyel, mint a hülye jelekre, amivel elvileg Éjféllel tud kommunkiálni. Azok még mindig teljesen hidegen hagyják.
Aztán Clion összeszedi a számukra felesleges rongyokat, majd távozni készül.*
- Hé! Megyek persze, de várj meg!
*Neki is rendesen vissza kell öltöznie, ha újra elhagyják a biztonságot nyújtó barlangot, amihez őszintén szólva Norinak nem sok kedve van. Megint nyitott szemmel járni, hogy melyik sarokról támadnak rájuk... valahogy most nem fűlik a lány foga hozzá. Azonban egyedül maradni sem akar, így felpattan, majd miután megvizsgálta tetoválását, és konstatálta, hogy még mindig rettentő vörös a háta, visszaveszi a bőrvértjét, de még mindig nem húzza olyan szorosra, mint általában. Magára csatolja az ostort és a két tőrt, hátára kapja a köpenyét, a csuklyát a fejére húzza, majd Clion mellé áll.*
- Mehetünk.
*Mondja, s azzal követi a férfit, bármerre is készül menni.*
*Igazából ő maga sem érti, hogy Clion miért ilyen türelmes vele. Jól tudja magáról, hogy néha hisztis, néha követelőző, néha akaratos, néha lusta, néha kifejezetten idegesítő, a kannibál mégis végeláthatatlan türelemmel áll mellette. Lehet, hogy jobban meg kéne becsülnie őt, mert kevesen vannak, akik így állnának hozzá Norihoz. Ott van például Idya. Ő az első neki nem tetsző dolognál szinte már látni sem akarja.*
- Ja, tényleg.
*Eszmél rá ő is, hogy Éjfél elemózsiája most már nála van. Kinyitja a tasakot, és falatonként kezdi etetni a hollót egészen addig, amíg az valahogyan nem jelzi, hogy elég volt, vagy teljesen ki nem ürül a csomag. Persze ez azzal jár, hogy nem igazán tud a jelekre figyelni, így egyáltalán nem biztos, hogy maradéktalanul meg is tudja jegyezni azokat.*
- Gyenge vagyok? *Sóhajt. Csak ezt sikerül megjegyeznie a férfi előbbi mondataiból.* Már te is ezt mondod. Ezek szerint tényleg igaz lehet, de mondd, hogyan lehetnék szerinted erősebb?
*Azt már tudja, Idya mit gondol erről, de kíváncsi Clion véleményére is. Ha válaszol, arra már jobban figyel, mint a hülye jelekre, amivel elvileg Éjféllel tud kommunkiálni. Azok még mindig teljesen hidegen hagyják.
Aztán Clion összeszedi a számukra felesleges rongyokat, majd távozni készül.*
- Hé! Megyek persze, de várj meg!
*Neki is rendesen vissza kell öltöznie, ha újra elhagyják a biztonságot nyújtó barlangot, amihez őszintén szólva Norinak nem sok kedve van. Megint nyitott szemmel járni, hogy melyik sarokról támadnak rájuk... valahogy most nem fűlik a lány foga hozzá. Azonban egyedül maradni sem akar, így felpattan, majd miután megvizsgálta tetoválását, és konstatálta, hogy még mindig rettentő vörös a háta, visszaveszi a bőrvértjét, de még mindig nem húzza olyan szorosra, mint általában. Magára csatolja az ostort és a két tőrt, hátára kapja a köpenyét, a csuklyát a fejére húzza, majd Clion mellé áll.*
- Mehetünk.
*Mondja, s azzal követi a férfit, bármerre is készül menni.*
1098. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2017-07-17 22:50:30
Üzenet elküldve: 2017-07-17 22:50:30
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 208
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 208
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Révészen megbeszélés után//
*A sejtése sajnos beigazolódott. Úgy jött ide, hogy valójában semmit nem tud felmutatni, és csak fel akarta mérni leendő ellenfele vezetői képességeit. Megállja a helyét, nehéz rajta bármiféle fegyver nélkül fogást találni. Jó, most hogy felmérte a helyzetet, némi információt szerzett az új vezérről megfújhatja a visszavonulást jelző kürtöt. Elneveti magát. Kacagása, még a kint álló strázsának is jól hallható lehet.*
-Eléggé talpraesett vagy, és nem adod be könnyen a derekad. Tetszik! Tulajdonképpen csak ennyit akartam tudni, innentől nyugodt szívvel követem az utasításaid, ha azok nem mennek feltűnően szembe az én érdekeimmel.
*Nincs értelme tovább puhatolózni, hisz mindketten tudják, hogy valójában egymaga áll itt szemben egy csapatnyi felfegyverzett idiótával.*
-Jól forgatom a kardot, sőt én hoztam egy tető alá először egy csapatnyi önelégült, egoista barmot. Ha én nem vagyok, talán te sem csücsülhetsz azzal a csinos fenekeddel azon a szép kis asztalon! Ez azért szerintem minden szónál többet mond. De persze csak rajtad áll, hogy mit kezdesz velem, de felesküdni nem fogok, ne is várd!
//Révészen megbeszélés után//
*A sejtése sajnos beigazolódott. Úgy jött ide, hogy valójában semmit nem tud felmutatni, és csak fel akarta mérni leendő ellenfele vezetői képességeit. Megállja a helyét, nehéz rajta bármiféle fegyver nélkül fogást találni. Jó, most hogy felmérte a helyzetet, némi információt szerzett az új vezérről megfújhatja a visszavonulást jelző kürtöt. Elneveti magát. Kacagása, még a kint álló strázsának is jól hallható lehet.*
-Eléggé talpraesett vagy, és nem adod be könnyen a derekad. Tetszik! Tulajdonképpen csak ennyit akartam tudni, innentől nyugodt szívvel követem az utasításaid, ha azok nem mennek feltűnően szembe az én érdekeimmel.
*Nincs értelme tovább puhatolózni, hisz mindketten tudják, hogy valójában egymaga áll itt szemben egy csapatnyi felfegyverzett idiótával.*
-Jól forgatom a kardot, sőt én hoztam egy tető alá először egy csapatnyi önelégült, egoista barmot. Ha én nem vagyok, talán te sem csücsülhetsz azzal a csinos fenekeddel azon a szép kis asztalon! Ez azért szerintem minden szónál többet mond. De persze csak rajtad áll, hogy mit kezdesz velem, de felesküdni nem fogok, ne is várd!
1097. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2017-07-17 22:21:01
Üzenet elküldve: 2017-07-17 22:21:01
ÚJ
![>Reydis Syna [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10880_1490455601_fel_elf_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Révészen megbeszélés után//
*Reydis elég látványosan unja ezt a beszélgetést, hisz ki akarják semmizni, már pedig ő a legalján kezdte itt az egészet, egy kis kutya volt, majd egy ágyas és később konyhába osztották be. Nem ezért küzdött, hogy most feladjon mindent és behódoljon bárkinek is, arról nem is beszélve hogy életképes az ajánlata nélkül is.*
-Ha van egy kiskutyád, akit elhagysz és visszatérsz hozzá évek múltán, mikor máshoz hűségesebb már, aki ottmaradt vele, szerinted csak úgy jogot formálhatsz utána rá? *Hülye hasonlat, na de most tényleg, nem érti mit akar és miét Rasdeher szabja meg a feltételeket.*
-Igazából kettő hajónk is van, hála Nadaenak és hála nekem van egy sokkal jobb, a Révész, amin jelenleg tartózkodunk. Ha vissza akarsz térni a kárhozottakhoz, tőlem legyen, de nem érdekelnek a kereskedős kapcsolataid, az megvan jelenleg is. *Feláll és közelebb lép a férfihoz.*
-Mondd miben vagy még jó? Miben vehetném a hasznodat? *Érdeklődik, hisz amit eddig felhozott nem hozta lázba a szöszit.*
//Révészen megbeszélés után//
*Reydis elég látványosan unja ezt a beszélgetést, hisz ki akarják semmizni, már pedig ő a legalján kezdte itt az egészet, egy kis kutya volt, majd egy ágyas és később konyhába osztották be. Nem ezért küzdött, hogy most feladjon mindent és behódoljon bárkinek is, arról nem is beszélve hogy életképes az ajánlata nélkül is.*
-Ha van egy kiskutyád, akit elhagysz és visszatérsz hozzá évek múltán, mikor máshoz hűségesebb már, aki ottmaradt vele, szerinted csak úgy jogot formálhatsz utána rá? *Hülye hasonlat, na de most tényleg, nem érti mit akar és miét Rasdeher szabja meg a feltételeket.*
-Igazából kettő hajónk is van, hála Nadaenak és hála nekem van egy sokkal jobb, a Révész, amin jelenleg tartózkodunk. Ha vissza akarsz térni a kárhozottakhoz, tőlem legyen, de nem érdekelnek a kereskedős kapcsolataid, az megvan jelenleg is. *Feláll és közelebb lép a férfihoz.*
-Mondd miben vagy még jó? Miben vehetném a hasznodat? *Érdeklődik, hisz amit eddig felhozott nem hozta lázba a szöszit.*
1096. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2017-07-17 22:08:00
Üzenet elküldve: 2017-07-17 22:08:00
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 208
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 208
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Révészen megbeszélés után//
*Erős túlzás lenne azt állítani, hogy rögtön mindent visszakövetelne, ám a fél-elf nem áll távol az igazságtól. A legvégső célja valóban ez klánon belül. De most még csak egy fakardokkal fenyegetőző kisfiúnak érzi magát, akit csapdába szorított két gonosz nő, és közülük kell magát kivágni ügyes szavakkal.*
-Titeket? Na azért ne menjünk ennyire előre. Én egy kedves barátomra hagytam ezt a helyet, aki úgy tűnik azóta odébb állt. Ti pedig jöttetek, és kisajátítottátok azt, ami a valódi Kárhozottakat illeti. De ezért természetesen nem haragszom, ez egy ilyen világ.
*Bájos mosolyával nem fogja elsimítani a dolgot, de kényszert érez rá, hogy most rögtön bemutassa azt Reynek is.*
-És most azért vagyok itt, hogy megegyezzünk. Vannak kapcsolataim a kikötőben, és az üzlethez is van érzékem... máskülönben ide sem jöttem volna. Csak az ostobák ülnek üres manccsal tárgyalóasztalhoz. A magamfajta mindig tartogat valamit a kezei között, mi legalább az egyik félnek a hasznára válhat. Ha más nem egy éles pengét, mivel elmetszheti partnere torkát.
*Újabb vigyor, újabb lélegzetvételnyi szünet. Még nem fejezte be a mondókáját.*
-Felvázolom hát a dolgot, hogy tisztán lásd mit szeretnék. Neked van egy gyönyörű hajód, amit feltételezem vezetni is tudsz. Na szóval, nem tűntök valami jó arcú embereknek, mert akkor nem is itt bujkálnátok. Ebből következik, hogy a hajót sem tisztességes célokra használnátok. Szakíts félbe, ha tévedek! Szóval tegyük fel, hogy simán megy minden, szép kis zsákmányotok lesz, de mit kezdtek vele, ha nem tudjátok eladni? Itt jövök én a képbe, mint a szárazföldi összekötő. Én majd szépen rendezem az unalmas dolgokat, míg te azzal foglalkozhatsz, amihez értesz. A befolyt összegen pedig osztozkodunk.
//Révészen megbeszélés után//
*Erős túlzás lenne azt állítani, hogy rögtön mindent visszakövetelne, ám a fél-elf nem áll távol az igazságtól. A legvégső célja valóban ez klánon belül. De most még csak egy fakardokkal fenyegetőző kisfiúnak érzi magát, akit csapdába szorított két gonosz nő, és közülük kell magát kivágni ügyes szavakkal.*
-Titeket? Na azért ne menjünk ennyire előre. Én egy kedves barátomra hagytam ezt a helyet, aki úgy tűnik azóta odébb állt. Ti pedig jöttetek, és kisajátítottátok azt, ami a valódi Kárhozottakat illeti. De ezért természetesen nem haragszom, ez egy ilyen világ.
*Bájos mosolyával nem fogja elsimítani a dolgot, de kényszert érez rá, hogy most rögtön bemutassa azt Reynek is.*
-És most azért vagyok itt, hogy megegyezzünk. Vannak kapcsolataim a kikötőben, és az üzlethez is van érzékem... máskülönben ide sem jöttem volna. Csak az ostobák ülnek üres manccsal tárgyalóasztalhoz. A magamfajta mindig tartogat valamit a kezei között, mi legalább az egyik félnek a hasznára válhat. Ha más nem egy éles pengét, mivel elmetszheti partnere torkát.
*Újabb vigyor, újabb lélegzetvételnyi szünet. Még nem fejezte be a mondókáját.*
-Felvázolom hát a dolgot, hogy tisztán lásd mit szeretnék. Neked van egy gyönyörű hajód, amit feltételezem vezetni is tudsz. Na szóval, nem tűntök valami jó arcú embereknek, mert akkor nem is itt bujkálnátok. Ebből következik, hogy a hajót sem tisztességes célokra használnátok. Szakíts félbe, ha tévedek! Szóval tegyük fel, hogy simán megy minden, szép kis zsákmányotok lesz, de mit kezdtek vele, ha nem tudjátok eladni? Itt jövök én a képbe, mint a szárazföldi összekötő. Én majd szépen rendezem az unalmas dolgokat, míg te azzal foglalkozhatsz, amihez értesz. A befolyt összegen pedig osztozkodunk.
1095. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2017-07-17 21:41:48
Üzenet elküldve: 2017-07-17 21:41:48
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 208
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 208
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Norileina Vylrien//
*Az ágyon ülve kell megtapasztalnia a lány szeszélyes nyári nappalokra emlékeztető mindent összekuszáló hangulatváltozásait, ami nem hogy zavaró, de nem is tudja úgy igazán mit kezdhetne vele. Nincs hozzászokva ahhoz, hogy naphosszat egy kislányt pesztráljon. Élete hajnalán ez egészen másmilyennek tűnt. Akkoriban még nem harapott minden fülét bántó szóért, az ingerküszöbe jóval a mostani felett állt. Hogy erről a lassan arcára kúszó alattomos ráncok tehetnek, vagy esetleg más is közre játszik az öregedésen kívül azt nem tudja, de így visszagondolva teljesen más volt akkoriban.
Most is próbál a legnagyobb türelemmel egyetlen barátja felé fordulni, de ilyen zaklatott állapotában jó, ha nem kezd értelmetlen őrjöngésbe. Most sokkal inkább lenne kedve beülni egy kocsmába, és addig inni, míg el nem felejt mindent mi a kiszipolyozott lelkét kínok kínjával gyötri. Ilyeneken már többször gondolkodott, de még soha sem jutott el odáig, hogy egy ferde estét csapjon, aztán az egyik kis sikátor sarkában kiengedje magából az aznapi ebédjét.*
-Nálad van a vacsorája, neked kell neki adnod!
*Bök a Nori oldalán aranyosan lógó kis tasakra, miben nem más, mint néhány finom van az éhes madár számára.*
-Egy "rohadt madár" nem, de én igen! Ne játszd már a sértődött kislányt most meg. Ideje felnőni, és szembenézni azzal a ténnyel, hogy az élet kegyetlen, és csak úgy élheted túl, ha alkalmazkodsz. De egyedül még így is gyenge vagy. Olyan emberekkel kell körülvenned magad, akik vagy a hasznodra válnak, vagy egyszerűen csak megbízol bennük. Ha így viselkedsz csak eltaszítod őket...
*Nem sikerül túl indulatosra a szónoklata, nem is tudja igazából most mit mondhatna, hisz még mindig álmai birodalmában tett kalandozása nehezedik a vállára. Fáradtabbnak tűnik, mint mielőtt lefeküdt aludni.
Végül a kézjeleket gyorsan elsajátítja a talpra esett lány, és Ras úgy dönt akár vele tart, akár hátra marad, de ő még mielőtt teljesen besötétedne lemegy kikötőbe, ahol talán talál néhány göncöt, ami jó rá, és az ízlésének is megfelel. Talán még a torkán is letol néhány pohár itókát. Csak bőrvértjét, és köpenyét veszi fel felsőtestére, a szakadt gönceit hozzáfogja ahhoz a kupachoz, amelyet Nori haszontalannak gondolt, s úgy dönt útközben a tengerbe veti ezt a temérdek haszontalan ruhadarabot. Nagy pénzt akkor sem kaszálna velük, ha megpróbálná eladni mind.*
-Jössz?
*Tekint vissza a feketeségre. Elég komikusan festhet így egyetlen bőrvértben.*
*Az ágyon ülve kell megtapasztalnia a lány szeszélyes nyári nappalokra emlékeztető mindent összekuszáló hangulatváltozásait, ami nem hogy zavaró, de nem is tudja úgy igazán mit kezdhetne vele. Nincs hozzászokva ahhoz, hogy naphosszat egy kislányt pesztráljon. Élete hajnalán ez egészen másmilyennek tűnt. Akkoriban még nem harapott minden fülét bántó szóért, az ingerküszöbe jóval a mostani felett állt. Hogy erről a lassan arcára kúszó alattomos ráncok tehetnek, vagy esetleg más is közre játszik az öregedésen kívül azt nem tudja, de így visszagondolva teljesen más volt akkoriban.
Most is próbál a legnagyobb türelemmel egyetlen barátja felé fordulni, de ilyen zaklatott állapotában jó, ha nem kezd értelmetlen őrjöngésbe. Most sokkal inkább lenne kedve beülni egy kocsmába, és addig inni, míg el nem felejt mindent mi a kiszipolyozott lelkét kínok kínjával gyötri. Ilyeneken már többször gondolkodott, de még soha sem jutott el odáig, hogy egy ferde estét csapjon, aztán az egyik kis sikátor sarkában kiengedje magából az aznapi ebédjét.*
-Nálad van a vacsorája, neked kell neki adnod!
*Bök a Nori oldalán aranyosan lógó kis tasakra, miben nem más, mint néhány finom van az éhes madár számára.*
-Egy "rohadt madár" nem, de én igen! Ne játszd már a sértődött kislányt most meg. Ideje felnőni, és szembenézni azzal a ténnyel, hogy az élet kegyetlen, és csak úgy élheted túl, ha alkalmazkodsz. De egyedül még így is gyenge vagy. Olyan emberekkel kell körülvenned magad, akik vagy a hasznodra válnak, vagy egyszerűen csak megbízol bennük. Ha így viselkedsz csak eltaszítod őket...
*Nem sikerül túl indulatosra a szónoklata, nem is tudja igazából most mit mondhatna, hisz még mindig álmai birodalmában tett kalandozása nehezedik a vállára. Fáradtabbnak tűnik, mint mielőtt lefeküdt aludni.
Végül a kézjeleket gyorsan elsajátítja a talpra esett lány, és Ras úgy dönt akár vele tart, akár hátra marad, de ő még mielőtt teljesen besötétedne lemegy kikötőbe, ahol talán talál néhány göncöt, ami jó rá, és az ízlésének is megfelel. Talán még a torkán is letol néhány pohár itókát. Csak bőrvértjét, és köpenyét veszi fel felsőtestére, a szakadt gönceit hozzáfogja ahhoz a kupachoz, amelyet Nori haszontalannak gondolt, s úgy dönt útközben a tengerbe veti ezt a temérdek haszontalan ruhadarabot. Nagy pénzt akkor sem kaszálna velük, ha megpróbálná eladni mind.*
-Jössz?
*Tekint vissza a feketeségre. Elég komikusan festhet így egyetlen bőrvértben.*
1094. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2017-07-17 20:14:54
Üzenet elküldve: 2017-07-17 20:14:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Révészen megbeszélés után//
*Megérkeznek és nem fecsérli az időt, belevág a közepébe az ember. Lényegében vissza szeretné venni a helyet, de a munka legjavát meghagyná Reydisnek, mert nyilván látszik, hogy talán elboldogul a vezetéssel. Ez a társulás és a hasznon osztozkodás elég tág fogalom és úgy jön le, mintha ennek a Rasdehernek kéne dolgoznia, na de azt várhatja.*
-Aha, szóval a tiéd a barlang... *Hümmög egyet, mert hát szerinte ez csak egy menedék tagoknak, na de nem maradnak itt sokáig, mert kihajóznak úgyis, de kellett a hely, hogy a hajóját felkészítse az útra.*
-Te, mint a többi nyavalyás rumvedelő eltűntetek és magunkra hagytatok minket, milyen jogon formálsz hát jogot erre? *Nadaenak sem adná vissza a helyet és a kapitányságot sem, aki elmegy és vissza sem tér, az így járt.*
-Na és hogy gondoltad a társulást és milyen hasznot akarsz belőlünk húzni? *Nem mintha úgy tartaná Reydis, hogy a férfinak joga van efféléhez, nála ezt ki kell érdemelni.*
//Révészen megbeszélés után//
*Megérkeznek és nem fecsérli az időt, belevág a közepébe az ember. Lényegében vissza szeretné venni a helyet, de a munka legjavát meghagyná Reydisnek, mert nyilván látszik, hogy talán elboldogul a vezetéssel. Ez a társulás és a hasznon osztozkodás elég tág fogalom és úgy jön le, mintha ennek a Rasdehernek kéne dolgoznia, na de azt várhatja.*
-Aha, szóval a tiéd a barlang... *Hümmög egyet, mert hát szerinte ez csak egy menedék tagoknak, na de nem maradnak itt sokáig, mert kihajóznak úgyis, de kellett a hely, hogy a hajóját felkészítse az útra.*
-Te, mint a többi nyavalyás rumvedelő eltűntetek és magunkra hagytatok minket, milyen jogon formálsz hát jogot erre? *Nadaenak sem adná vissza a helyet és a kapitányságot sem, aki elmegy és vissza sem tér, az így járt.*
-Na és hogy gondoltad a társulást és milyen hasznot akarsz belőlünk húzni? *Nem mintha úgy tartaná Reydis, hogy a férfinak joga van efféléhez, nála ezt ki kell érdemelni.*
1093. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2017-07-17 18:17:57
Üzenet elküldve: 2017-07-17 18:17:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 502
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 502
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
//Rasdeher Clion//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*Hevesen bólogat, mikor a másik visszakérdez. Igenis dicséretet érdemel. Persze nem várja el komolyan, nem is azért takarított ki, hanem pusztán azért, hogy neki ne kelljen egy koszos szobában laknia.*
- Tudom.
*Végül ennyit válaszol csak a kiharcolt dicséretre, de kedve már nem olyan kicsapongó, mint az előbb volt. Társa nyomott hangulata rá is átszáll, hiába tért vissza arra a rövid időre, a rég eltűnt kislány, aki a lány lelke mélyére rejtőzött, miután rájött, hogy ő senkinek sem kell. Helyét egy teljesen más személy vette át. Egy olyan, aki képes felülkerekedni a problémáin na meg a benne élők által termelt hatalmas mennyiségű mocskon. A kislány azóta egyedül érzi magát, és úgy tűnik, most sem látják szívesen. Az ég beborul, az ajtó bezárul, ő pedig újra a biztonságot nyújtó védőfal mögött tengeti tovább magányos napjait.
Nori ajkairól eltűnik a mosoly, szemeiből kialszik a csillogás, minden újra olyan, mint volt. A benne élő ártatlan lánykát meg kell védenie, még ha az úgy is érzi, mintha börtönbe zárták volna a saját lelkében.*
- Ott vannak. *Mutat az ágy melletti sarokba, ahová a ruhákat szépen összehajtogatva, egymásra helyezve rakta.* Azok pedig nem kellenek.
*Mutatja a többit, amit csak a szoba másik felébe szórt, azokat soha nem venné fel. Hangja sem olyan örömteli és boldog már, mint az előbb. Minden játékosság eltűnt belőle, csak egy kihalt, sivár, hideg terület látképére emlékeztető hangulatban beszél. Az előbb megpróbálta szabadjára engedni az érzelmeire, de megijedt. Túl veszélyes, és jobb, ha ezt az oldalát még Clionnak sem mutatja.*
- Basztattam, mert unatkoztam. Baj?
*Morran fel. Így nem szégyelli magát, hogy szerencsétlen madarat nem hagyta élni, inkább a másikat vonja kérdőre, hogy lát-e ebben bármi kivetnivalót. Ő az erősebb, Éjfél pedig a gyengébb. Így van ez rendjén, ha az erőtlen szenved, az erős pedig kárörvendően vigyorog kínjain.*
- Adj neki enni, különben soha nem hallgat el. *Ő nem tudja honnan, és mit kéne a madárnak adni. Eszébe sem jut, hogy esetleg belenézzen a neki adott tasakba.*
- Pont, mint régen. Pont, mint régen. *Forgatja a szemeit.* Mi lesz pont olyan, mint régen?! Semmi sem olyan, mint régen! Nincs szükségem kurva jelekre. Egy rohadt madár nem fogja tudni megmenteni az életemet.
*Sikeresen felidegesítette magát, hisz legbelül érzi, hogy a kislány keservesen elsírja magát, amiért ilyen "gonosz" választ kapott az álmokról szóló kérdésére. Pedig ő csak kíváncsi volt, és hallani akarta a mesét. Rien azonban nem bírja, ha másik énje sír, ezt általában ilyen ingerlékeny és mogorva stílusban fejezi ki.
Nagyot sóhajt, majd inkább végighallgatja Clion tanár úr jeltan óráját, mert úgysem fogja békén hagyni, amíg nem mutatta meg neki a jeleket.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*Hevesen bólogat, mikor a másik visszakérdez. Igenis dicséretet érdemel. Persze nem várja el komolyan, nem is azért takarított ki, hanem pusztán azért, hogy neki ne kelljen egy koszos szobában laknia.*
- Tudom.
*Végül ennyit válaszol csak a kiharcolt dicséretre, de kedve már nem olyan kicsapongó, mint az előbb volt. Társa nyomott hangulata rá is átszáll, hiába tért vissza arra a rövid időre, a rég eltűnt kislány, aki a lány lelke mélyére rejtőzött, miután rájött, hogy ő senkinek sem kell. Helyét egy teljesen más személy vette át. Egy olyan, aki képes felülkerekedni a problémáin na meg a benne élők által termelt hatalmas mennyiségű mocskon. A kislány azóta egyedül érzi magát, és úgy tűnik, most sem látják szívesen. Az ég beborul, az ajtó bezárul, ő pedig újra a biztonságot nyújtó védőfal mögött tengeti tovább magányos napjait.
Nori ajkairól eltűnik a mosoly, szemeiből kialszik a csillogás, minden újra olyan, mint volt. A benne élő ártatlan lánykát meg kell védenie, még ha az úgy is érzi, mintha börtönbe zárták volna a saját lelkében.*
- Ott vannak. *Mutat az ágy melletti sarokba, ahová a ruhákat szépen összehajtogatva, egymásra helyezve rakta.* Azok pedig nem kellenek.
*Mutatja a többit, amit csak a szoba másik felébe szórt, azokat soha nem venné fel. Hangja sem olyan örömteli és boldog már, mint az előbb. Minden játékosság eltűnt belőle, csak egy kihalt, sivár, hideg terület látképére emlékeztető hangulatban beszél. Az előbb megpróbálta szabadjára engedni az érzelmeire, de megijedt. Túl veszélyes, és jobb, ha ezt az oldalát még Clionnak sem mutatja.*
- Basztattam, mert unatkoztam. Baj?
*Morran fel. Így nem szégyelli magát, hogy szerencsétlen madarat nem hagyta élni, inkább a másikat vonja kérdőre, hogy lát-e ebben bármi kivetnivalót. Ő az erősebb, Éjfél pedig a gyengébb. Így van ez rendjén, ha az erőtlen szenved, az erős pedig kárörvendően vigyorog kínjain.*
- Adj neki enni, különben soha nem hallgat el. *Ő nem tudja honnan, és mit kéne a madárnak adni. Eszébe sem jut, hogy esetleg belenézzen a neki adott tasakba.*
- Pont, mint régen. Pont, mint régen. *Forgatja a szemeit.* Mi lesz pont olyan, mint régen?! Semmi sem olyan, mint régen! Nincs szükségem kurva jelekre. Egy rohadt madár nem fogja tudni megmenteni az életemet.
*Sikeresen felidegesítette magát, hisz legbelül érzi, hogy a kislány keservesen elsírja magát, amiért ilyen "gonosz" választ kapott az álmokról szóló kérdésére. Pedig ő csak kíváncsi volt, és hallani akarta a mesét. Rien azonban nem bírja, ha másik énje sír, ezt általában ilyen ingerlékeny és mogorva stílusban fejezi ki.
Nagyot sóhajt, majd inkább végighallgatja Clion tanár úr jeltan óráját, mert úgysem fogja békén hagyni, amíg nem mutatta meg neki a jeleket.*
1092. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2017-07-17 14:32:25
Üzenet elküldve: 2017-07-17 14:32:25
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 208
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 208
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Norileina Vylrien//
-Dicséretet? Köszönetet?
*El kell gondolkoznia ezen könnyed szavak jelentésén, hisz mostanában senki nem kért tőle ilyet. Azt hogy mindenféle apróságot megköszönjön haszontalan időpocséklásnak találja, egyszerű e világi fogalmakkal nem képes egy ember kifejezni azt, ha őszintén hálás. Ras szavak helyett inkább tettekkel, illetve olyan apróságokkal bizonyítja köszönetét, amik számára nagy erőfeszítésbe kerülnek, ám másoknak csak csekélységeknek tűnhetnek. A dicséret olykor még hasznos is lehet, és további hasznos dolgokra ösztönözheti az embert, így azt nem veti el.*
-Ügyes vagy.
*Tenyere a természet által feketére festett buksiján állapodik meg egyfajta elismerés gyanánt, de nem viszi túlzásba a dolgot. Feláll, hogy végre átnézze a szobát hátha talál valami hasznosat benne.*
-A ruhákat amiket kiválogattál magadnak hova tetted?
*Kérdezi még mindig borongós, enyhén depresszív hanghordozással. Az alvás a fáradtságot elűzte tekintetéből, de helyette elültetett valami teljesen más, szomorú morajlást amit csak az érthet meg, aki maradéktalanul ismeri a múltját. Tehát egyedül ő.*
-Mit csináltál vele?
*Pillant előbb Éjfélre, majd a rögtön mentegetőzésbe kezdő lányra, ki állítólag semmit nem csinált szegény madárral.*
-Itt nincs semmi nekem való rongy... muszáj leszek lemenni a kikötőben szétnézni ez esetben. Velem jönnél, vagy itt maradsz és tovább ismerkedsz a hollóval?
*A halálmadár már Ras sunyi tekintetéből megérzi, hogy számára nem előnyös dolgokról társalognak ezek ketten. Okos, fekete szemeit előbb gazdájára, majd a lány oldalára akasztott tasakra emeli.*
-Hús! Hús!
*Ha nem kap enni, akkor ne is számítsanak rá, biztosan nem marad tovább ezzel a két őrülttel. Illetve valami ilyesmit gondolhat jelenleg.
Mikor a férfi végez a szállása átkutatásával visszateszi hátsóját az ágyra, és most már Nori is mellette foglal helyet. Látszólag eléggé felpörgött, míg a madaras nem figyelt rá, és most valóban azt a kislányt látja benne, aki akkor volt, mikor kettesben maradtak.*
-Lényegtelen mit álmodtam! Az álmok butaságok. Viszont mielőtt elmegyünk szeretném, ha megtanulnád a jeleket, amivel ezzel az ostobával együtt fogsz tudni dolgozni.
*Elég ingerültre sikerül amit akar, és egyszerű lehurrogásnak tűnik így utólag. Ezért próbál megenyhülni mielőtt folytatná.*
-Emlékszel? Pont mint régen! Mi mindent is sikerült megtanítanom neked?
*Nem akar sokáig ezzel időzni, amint választ kap elkezdi oktatgatni a lányt. A kézjelek nem nehezek, reményei szerint hamar túl lesznek a dolgon.*
-Dicséretet? Köszönetet?
*El kell gondolkoznia ezen könnyed szavak jelentésén, hisz mostanában senki nem kért tőle ilyet. Azt hogy mindenféle apróságot megköszönjön haszontalan időpocséklásnak találja, egyszerű e világi fogalmakkal nem képes egy ember kifejezni azt, ha őszintén hálás. Ras szavak helyett inkább tettekkel, illetve olyan apróságokkal bizonyítja köszönetét, amik számára nagy erőfeszítésbe kerülnek, ám másoknak csak csekélységeknek tűnhetnek. A dicséret olykor még hasznos is lehet, és további hasznos dolgokra ösztönözheti az embert, így azt nem veti el.*
-Ügyes vagy.
*Tenyere a természet által feketére festett buksiján állapodik meg egyfajta elismerés gyanánt, de nem viszi túlzásba a dolgot. Feláll, hogy végre átnézze a szobát hátha talál valami hasznosat benne.*
-A ruhákat amiket kiválogattál magadnak hova tetted?
*Kérdezi még mindig borongós, enyhén depresszív hanghordozással. Az alvás a fáradtságot elűzte tekintetéből, de helyette elültetett valami teljesen más, szomorú morajlást amit csak az érthet meg, aki maradéktalanul ismeri a múltját. Tehát egyedül ő.*
-Mit csináltál vele?
*Pillant előbb Éjfélre, majd a rögtön mentegetőzésbe kezdő lányra, ki állítólag semmit nem csinált szegény madárral.*
-Itt nincs semmi nekem való rongy... muszáj leszek lemenni a kikötőben szétnézni ez esetben. Velem jönnél, vagy itt maradsz és tovább ismerkedsz a hollóval?
*A halálmadár már Ras sunyi tekintetéből megérzi, hogy számára nem előnyös dolgokról társalognak ezek ketten. Okos, fekete szemeit előbb gazdájára, majd a lány oldalára akasztott tasakra emeli.*
-Hús! Hús!
*Ha nem kap enni, akkor ne is számítsanak rá, biztosan nem marad tovább ezzel a két őrülttel. Illetve valami ilyesmit gondolhat jelenleg.
Mikor a férfi végez a szállása átkutatásával visszateszi hátsóját az ágyra, és most már Nori is mellette foglal helyet. Látszólag eléggé felpörgött, míg a madaras nem figyelt rá, és most valóban azt a kislányt látja benne, aki akkor volt, mikor kettesben maradtak.*
-Lényegtelen mit álmodtam! Az álmok butaságok. Viszont mielőtt elmegyünk szeretném, ha megtanulnád a jeleket, amivel ezzel az ostobával együtt fogsz tudni dolgozni.
*Elég ingerültre sikerül amit akar, és egyszerű lehurrogásnak tűnik így utólag. Ezért próbál megenyhülni mielőtt folytatná.*
-Emlékszel? Pont mint régen! Mi mindent is sikerült megtanítanom neked?
*Nem akar sokáig ezzel időzni, amint választ kap elkezdi oktatgatni a lányt. A kézjelek nem nehezek, reményei szerint hamar túl lesznek a dolgon.*
1091. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2017-07-17 11:54:50
Üzenet elküldve: 2017-07-17 11:54:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
*Reydis holmijának szakszerű elhelyezése után saját szálláshelyére igyekszik, hogy ott egy aprócska fertályórája eltűnhessék a világ kutakodó szeme elől. A roppantként átélt izgalmak meglehetősen kifárasztották, így úgy gondolja, megérdemelten hajtja le fejét egy kevéske időre. Még csak számolgatnia sem kell, az Álomországba vezető utat igen hamar megleli, s ha már ott van, hatalmas túrát is tesz benne, legalábbis érzetre. Összevissza történések kavalkádja, álmában néha fel is röhög, néha rugdalózik egy tiszteset, hogy aztán kábultan és csatakosan ébredjen. Egy pillanatra az sem tiszta, hol is van valójában, nem szokta meg még az új helyet. Pár lepkesóhajnyit ücsörög még magában, míg kitisztul a kép, aztán sóhajtva mászik elő. Akár van kedve, akár nincs, ideje tenni is valamit. Mondjuk speciel nincs, így azért kicsit jobban fáj a dolog, amit elégedetlen gnormogással nyugtáz.*
1090. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2017-07-17 01:30:57
Üzenet elküldve: 2017-07-17 01:30:57
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 208
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 208
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Révészen megbeszélés után//
*Ami azt illeti elég meleg helyzetbe került... amit igazából egy termékenyebb hímegyed még ki is használna. Egy ilyen említett férfinak nevezett valaminek esélye lenne jelenleg két csinos lányka becserkészésére is. Bár jelen esetben ezekből a tenyészbikákból is összepiszkolná alsóját néhány, ha ilyen hölgyeket kellene megszelídíteni. De Rasnál ez egyelőre nincs tervben, azonban ha testiségekre lenne szüksége ahhoz, hogy elérje céljait akár még be is vállalná a dolgot. Egyelőre ott még nem tartanak, szóval eme gondolatokra is kár időt pocsékolni.*
-Csak óvatos vagyok!
*Mielőtt követné a kapitányt a kabinjába még megvillantja tenyérbemászó vigyorát a sötételfnek. A tárgyalóhelyiségbe beérve nem kér magának helyet, jobb szeret állni, de azért a szék háttámláját ügyesen használja támasztékként.*
-Azt hiszem bele is vágnék a közepébe. Nem követelőzni jöttem ide, de meg kell említsem, hogy az én barlangomat használjátok, és ahogy hallottam még a nevünket is megtartottátok. Mielőtt elszakadna a cérna leszögezném ismét. Nincsenek nagy elvárásaim, csak azt szeretném, ami megilleti azt, aki lehetővé tette ezt számotokra! Társulni szeretnék veled, és részesedni a hasznodból.
*Addig amíg nem látja a másik reakcióját nem folytatja, kíváncsi, hogy miként reagál a fél-elf az elhangzottakra. Viszont így is elég sarkítva fogalmaz, nem egészen ezek a tervei, de ha már ennyit ki tud sajtolni a helyzetből az már félgyőzelem.*
//Révészen megbeszélés után//
*Ami azt illeti elég meleg helyzetbe került... amit igazából egy termékenyebb hímegyed még ki is használna. Egy ilyen említett férfinak nevezett valaminek esélye lenne jelenleg két csinos lányka becserkészésére is. Bár jelen esetben ezekből a tenyészbikákból is összepiszkolná alsóját néhány, ha ilyen hölgyeket kellene megszelídíteni. De Rasnál ez egyelőre nincs tervben, azonban ha testiségekre lenne szüksége ahhoz, hogy elérje céljait akár még be is vállalná a dolgot. Egyelőre ott még nem tartanak, szóval eme gondolatokra is kár időt pocsékolni.*
-Csak óvatos vagyok!
*Mielőtt követné a kapitányt a kabinjába még megvillantja tenyérbemászó vigyorát a sötételfnek. A tárgyalóhelyiségbe beérve nem kér magának helyet, jobb szeret állni, de azért a szék háttámláját ügyesen használja támasztékként.*
-Azt hiszem bele is vágnék a közepébe. Nem követelőzni jöttem ide, de meg kell említsem, hogy az én barlangomat használjátok, és ahogy hallottam még a nevünket is megtartottátok. Mielőtt elszakadna a cérna leszögezném ismét. Nincsenek nagy elvárásaim, csak azt szeretném, ami megilleti azt, aki lehetővé tette ezt számotokra! Társulni szeretnék veled, és részesedni a hasznodból.
*Addig amíg nem látja a másik reakcióját nem folytatja, kíváncsi, hogy miként reagál a fél-elf az elhangzottakra. Viszont így is elég sarkítva fogalmaz, nem egészen ezek a tervei, de ha már ennyit ki tud sajtolni a helyzetből az már félgyőzelem.*
1089. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2017-07-16 23:01:19
Üzenet elküldve: 2017-07-16 23:01:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 67
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 67
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Révészen megbeszélés után//
*Nem kerüli el figyelmét a férfi önkéntelen mozdulata, ahogy a fegyverért nyúl. Szóval mégsem olyan belsőséges a viszonya az itteniekkel, vagy csak az ő kormos pofája idegen a számára. Mielőtt találgatni kezdhetne a kapitány szavai meg is adják számára a választ. Nem bízik Rasdeherben, így Kormosnak sincs semmi oka megelőlegezni számára a bizalmat.*
-Értem. Remélem nincs semmi gond!
*Nem pillant a csuklyás felé, így is nyilvánvaló lehet, hogy mire gondol. Egyetlen jól irányzott mozdulattal kiüthetné a hívatlan vendéget, de nem félti a szőkeséget sem. Sőt, biztosan tanulhatna tőle egy-két fogást. Talán majd egyszer meg is kéri, ha már lesznek olyan kapcsolatban.*
-Rendben!
*Bólint, majd az ajtó mellé állva megvárja, míg mindketten bemennek. Ahogy a férfi elhalad mellette, küld felé egy gonosz vigyort, majd becsukódik a kabin ajtaja, kettesben hagyva a kis párocskát.*
//Révészen megbeszélés után//
*Nem kerüli el figyelmét a férfi önkéntelen mozdulata, ahogy a fegyverért nyúl. Szóval mégsem olyan belsőséges a viszonya az itteniekkel, vagy csak az ő kormos pofája idegen a számára. Mielőtt találgatni kezdhetne a kapitány szavai meg is adják számára a választ. Nem bízik Rasdeherben, így Kormosnak sincs semmi oka megelőlegezni számára a bizalmat.*
-Értem. Remélem nincs semmi gond!
*Nem pillant a csuklyás felé, így is nyilvánvaló lehet, hogy mire gondol. Egyetlen jól irányzott mozdulattal kiüthetné a hívatlan vendéget, de nem félti a szőkeséget sem. Sőt, biztosan tanulhatna tőle egy-két fogást. Talán majd egyszer meg is kéri, ha már lesznek olyan kapcsolatban.*
-Rendben!
*Bólint, majd az ajtó mellé állva megvárja, míg mindketten bemennek. Ahogy a férfi elhalad mellette, küld felé egy gonosz vigyort, majd becsukódik a kabin ajtaja, kettesben hagyva a kis párocskát.*
1088. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2017-07-16 22:50:21
Üzenet elküldve: 2017-07-16 22:50:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Révészen megbeszélés után//
-Vedelte a rumot, mintha víz lett volna, de ő már nincs itt, lelépett mikor megjelentek az élőholtak és azóta nem láttuk őt, de nekem nem is hiányzik. *Nem kedveli és nem is fogja, nem szereti Reydis a lusta hasznavehetetlen embereket.*
-Berezeltél? *Megindul elől, ha meghallja, hogy pengét ránt, majd elbukfencezik, arra biztos nem számít senki, főleg nem olyan, aki még biztos nem látta őt harcolni.*
-Kormos, most nem a legalkalmasabb a csapdáról beszélni. *Jelzésképp szemeit Rashederre pillant, hogy nem biztos őelőtte akar erről beszélni.*
-De addig is őrködhetnél a kabin előtt, hogy ne zavarjon meg senki minket vele, utána a tiéd vagyok. *Ezzel belép a kabinba és most, hogy van aki védje a hátát bátrabban megy be, hogy az asztala tetejére dobva fenekét helyet foglaljon. Előtte ott vannak még a székek, látszik, hogy valami csapatos megbeszélés lehetett is, vagy lesz majd.*
-Na mondd mit szeretnél! *Sóhajt egyet, mert átadni a vezetést nem fogja, főleg nem a saját hajója felett, nem ezért dolgozott és küzdött annyit.*
//Révészen megbeszélés után//
-Vedelte a rumot, mintha víz lett volna, de ő már nincs itt, lelépett mikor megjelentek az élőholtak és azóta nem láttuk őt, de nekem nem is hiányzik. *Nem kedveli és nem is fogja, nem szereti Reydis a lusta hasznavehetetlen embereket.*
-Berezeltél? *Megindul elől, ha meghallja, hogy pengét ránt, majd elbukfencezik, arra biztos nem számít senki, főleg nem olyan, aki még biztos nem látta őt harcolni.*
-Kormos, most nem a legalkalmasabb a csapdáról beszélni. *Jelzésképp szemeit Rashederre pillant, hogy nem biztos őelőtte akar erről beszélni.*
-De addig is őrködhetnél a kabin előtt, hogy ne zavarjon meg senki minket vele, utána a tiéd vagyok. *Ezzel belép a kabinba és most, hogy van aki védje a hátát bátrabban megy be, hogy az asztala tetejére dobva fenekét helyet foglaljon. Előtte ott vannak még a székek, látszik, hogy valami csapatos megbeszélés lehetett is, vagy lesz majd.*
-Na mondd mit szeretnél! *Sóhajt egyet, mert átadni a vezetést nem fogja, főleg nem a saját hajója felett, nem ezért dolgozott és küzdött annyit.*
1087. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2017-07-16 22:26:27
Üzenet elküldve: 2017-07-16 22:26:27
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 208
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 208
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Révészen megbeszélés után//
*Nadae... rémlik valami a madarasnak. Igen, határozottan ismeri ezt a nevet, csak már elég rég hallotta. Ő leginkább a rumszeretetéről kapott becenevét használta rá, mert az valahogy jobban állt neki.*
-A Rumosra gondolsz? A beosztottam volt az a buta liba. Ő is itt van?
*Ha igenlő választ kap, akkor még egy ember, akit ismer ebből az új bandából, s akinek talán még a támogatását is el tudja nyerni. Mindegy milyen áron, akár egy ferde este is belefér, de támogatókat kell szereznie.*
-Hölgyeké az elsőbbség!
*Ő sem hülye, hogy megbízzon a másikban, így pedig egy nem túl fényes patthelyzet alakul ki kettejük közt, amíg meg nem jelenik egy újabb nőstény, és mintha a legtermészetesebb lenne besétál kettejük közé. Ras reflexből megmarkolja a kardjának markolatát, de nem kell előrántania tokjából. Illedelmesen bemutatkozik a mélységi, és inkább Reydisszel foglalkozik. A férfi természetesen elég illedelmes ahhoz, hogy ne szóljon bele, de azért nem győz mosolyogni. Eddig is sok nő volt közöttük, úgy tűnik ez azóta sem változott.*
-Rasdeher.
*Löki oda végül az újonnan érkezőnek is, majd türelmesen vár a fél-elfre.*
//Révészen megbeszélés után//
*Nadae... rémlik valami a madarasnak. Igen, határozottan ismeri ezt a nevet, csak már elég rég hallotta. Ő leginkább a rumszeretetéről kapott becenevét használta rá, mert az valahogy jobban állt neki.*
-A Rumosra gondolsz? A beosztottam volt az a buta liba. Ő is itt van?
*Ha igenlő választ kap, akkor még egy ember, akit ismer ebből az új bandából, s akinek talán még a támogatását is el tudja nyerni. Mindegy milyen áron, akár egy ferde este is belefér, de támogatókat kell szereznie.*
-Hölgyeké az elsőbbség!
*Ő sem hülye, hogy megbízzon a másikban, így pedig egy nem túl fényes patthelyzet alakul ki kettejük közt, amíg meg nem jelenik egy újabb nőstény, és mintha a legtermészetesebb lenne besétál kettejük közé. Ras reflexből megmarkolja a kardjának markolatát, de nem kell előrántania tokjából. Illedelmesen bemutatkozik a mélységi, és inkább Reydisszel foglalkozik. A férfi természetesen elég illedelmes ahhoz, hogy ne szóljon bele, de azért nem győz mosolyogni. Eddig is sok nő volt közöttük, úgy tűnik ez azóta sem változott.*
-Rasdeher.
*Löki oda végül az újonnan érkezőnek is, majd türelmesen vár a fél-elfre.*
1086. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2017-07-16 22:03:13
Üzenet elküldve: 2017-07-16 22:03:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 67
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 67
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Révészen megbeszélés után//
*Mikor mindenki távozik a kabinból, akkor jut csak eszébe, hogy lenne még egy kérdése a kapitányukhoz. Sajnos kicsit későn eszmél, néhány percig keresgélnie kell a szőkeséget, mire ráakad, és már nincs is egyedül. Egy számára ismeretlen férfival beszélget. Legyen bárki fia, neki beszéde van a nővel, majd elküldi, ha rosszkor zavarja.*
-Reydis! *Lép mögé alig egy méterre tőle.* Lenne még egy futó kérdésem a csapdákat illetően.
*Egy elég fontos kérdés, ugyanis nem tudja, mit kéne csinálnia. Mindenki szétszéledt, mint aki pontosan tudja, mi a feladata. Lehet, velük már előre egyeztettek, de ő nem tudja, mihez kéne kezdenie, és szeretné hasznossá tenni magát. A férfi felé csupán biccent egyet. Őt is ismeretlenül hozták be, nem fogja megkérdőjelezni a hajón tartózkodását. Ha a kapitány nem dobta még le, akkor helye van itt.*
-Sernowey.
*Mutatkozik be, de ennél több időt nem is szentel a hollósnak, majd megismerik egymást, ha szükséges.*
A hozzászólás írója (Sernowey Donosrad) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.07.16 22:03:32
//Révészen megbeszélés után//
*Mikor mindenki távozik a kabinból, akkor jut csak eszébe, hogy lenne még egy kérdése a kapitányukhoz. Sajnos kicsit későn eszmél, néhány percig keresgélnie kell a szőkeséget, mire ráakad, és már nincs is egyedül. Egy számára ismeretlen férfival beszélget. Legyen bárki fia, neki beszéde van a nővel, majd elküldi, ha rosszkor zavarja.*
-Reydis! *Lép mögé alig egy méterre tőle.* Lenne még egy futó kérdésem a csapdákat illetően.
*Egy elég fontos kérdés, ugyanis nem tudja, mit kéne csinálnia. Mindenki szétszéledt, mint aki pontosan tudja, mi a feladata. Lehet, velük már előre egyeztettek, de ő nem tudja, mihez kéne kezdenie, és szeretné hasznossá tenni magát. A férfi felé csupán biccent egyet. Őt is ismeretlenül hozták be, nem fogja megkérdőjelezni a hajón tartózkodását. Ha a kapitány nem dobta még le, akkor helye van itt.*
-Sernowey.
*Mutatkozik be, de ennél több időt nem is szentel a hollósnak, majd megismerik egymást, ha szükséges.*
A hozzászólás írója (Sernowey Donosrad) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.07.16 22:03:32
1085. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2017-07-16 21:59:50
Üzenet elküldve: 2017-07-16 21:59:50
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 502
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 502
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
//Rasdeher Clion//
*Bizony Éjfél látja a kárát Nori unalmának. A madár egy idő után már szabályosan menekül a lány elől, de ő nem hagyja, és kergeti. Mikor már megunja, hogy a holló nem partner a játékban, akkor áll csak neki takarítani, és annak végeztével ébreszti fel Cliont meglehetősen gonosz módon.
Az ágyat össze-vissza rángatja, mire egy szaftos beszólás a válasz, amit hallva Nori ijedten abbahagyja az ágy piszkálását, majd csak nagyokat pislog. Pislog, pislog, majd ajkai mosolyra húzódnak, mígnem kitör belőle a hangos nevetés. Nagyon tetszik neki Clion reakciója, amitől szabályosan nevetőgörcsöt kap, sőt, olyannyira nem bírja abbahagyni a nevetést, hogy nemsokára már hasát fogva, a földön ülve köt ki. Nagyon meglepte a reakció, és valamiért nagyon tetszik neki, és ami azt illeti, szüksége is van az efféle jókedvre.
Mikor Clion percekig nem mozdul, abbahagyja a nevetést, mert azt hiszi megsértődött rá. Oldalra billenti a fejét, de még mindig a földön ülve nézi, megmozdul-e a másik. Szerencsére, mire igazán aggódni kezdene barátjáért, megszólal.*
- Sokáig. Odakint már sötétedik. Én meg annyira unatkoztam, mivel Éjfél nem akart játszani velem, hogy kitakarítottam a szobát. Dicséretet, és köszönetet várok!
*Vigyorog, miközben végignéz a művén, és be kell vallani, talán ügyesebb, mint egy szobalány. Csak ne szokja meg nagyon Clion, hogy takarítónőset játszik, mert bizony nem fog sűrűn előfordulni.
Mikor Éjfél testbeszédéből látszik, hogy panaszkodni megy Clionhoz, Nori sejtelmesen félrenéz, mintha ő teljesen ártatlan lenne.*
- Nem csináltam vele semmi rosszat, mielőtt kérdeznéd!
*Magához képest meglehetősen sokat, és meglehetősen vidáman beszél. Úgy látszik az a pár óra alvás, na meg a barlang nyújtotta biztonság sikeresen elfeledtette vele a gondjait, és teret adott annak a kislánynak, aki mélyen még mindig benne lakozik, hisz gyerekkorában nem tudta kiélni magát.*
- Jó kedvem van, Clion!
*Közli is ezt társával, miközben felpattan a földről, és a férfi mellé csüccsen az ágyra, aminek bizonyára Éjfél örül a legjobban. Nagy, barna szemeivel most Clion íriszeit vizslatja, mintha jósolni szeretne belőle, vagy valami ilyesmi, pedig igazából semmi terve nincs, csak úgy nézi.*
- Hogy aludtál? Mit álmodtál? Meséld el!
*A kíváncsisága az eddigieknél is magasabb szintre emelkedik. Látszik, hogy ez a Nori most egyikre sem hasonlít, amelyiket Clion eddig láthatta. Nem hasonlít sem a tündérgyilkosra, sem a meggondolatlan, kiégett fiatal felnőtt lányra, aki általában lenni szokott. Ezúttal szinte túlteng benne az életenergia, és minden erejével azon van, hogy felfedezze a világot maga körül.*
*Bizony Éjfél látja a kárát Nori unalmának. A madár egy idő után már szabályosan menekül a lány elől, de ő nem hagyja, és kergeti. Mikor már megunja, hogy a holló nem partner a játékban, akkor áll csak neki takarítani, és annak végeztével ébreszti fel Cliont meglehetősen gonosz módon.
Az ágyat össze-vissza rángatja, mire egy szaftos beszólás a válasz, amit hallva Nori ijedten abbahagyja az ágy piszkálását, majd csak nagyokat pislog. Pislog, pislog, majd ajkai mosolyra húzódnak, mígnem kitör belőle a hangos nevetés. Nagyon tetszik neki Clion reakciója, amitől szabályosan nevetőgörcsöt kap, sőt, olyannyira nem bírja abbahagyni a nevetést, hogy nemsokára már hasát fogva, a földön ülve köt ki. Nagyon meglepte a reakció, és valamiért nagyon tetszik neki, és ami azt illeti, szüksége is van az efféle jókedvre.
Mikor Clion percekig nem mozdul, abbahagyja a nevetést, mert azt hiszi megsértődött rá. Oldalra billenti a fejét, de még mindig a földön ülve nézi, megmozdul-e a másik. Szerencsére, mire igazán aggódni kezdene barátjáért, megszólal.*
- Sokáig. Odakint már sötétedik. Én meg annyira unatkoztam, mivel Éjfél nem akart játszani velem, hogy kitakarítottam a szobát. Dicséretet, és köszönetet várok!
*Vigyorog, miközben végignéz a művén, és be kell vallani, talán ügyesebb, mint egy szobalány. Csak ne szokja meg nagyon Clion, hogy takarítónőset játszik, mert bizony nem fog sűrűn előfordulni.
Mikor Éjfél testbeszédéből látszik, hogy panaszkodni megy Clionhoz, Nori sejtelmesen félrenéz, mintha ő teljesen ártatlan lenne.*
- Nem csináltam vele semmi rosszat, mielőtt kérdeznéd!
*Magához képest meglehetősen sokat, és meglehetősen vidáman beszél. Úgy látszik az a pár óra alvás, na meg a barlang nyújtotta biztonság sikeresen elfeledtette vele a gondjait, és teret adott annak a kislánynak, aki mélyen még mindig benne lakozik, hisz gyerekkorában nem tudta kiélni magát.*
- Jó kedvem van, Clion!
*Közli is ezt társával, miközben felpattan a földről, és a férfi mellé csüccsen az ágyra, aminek bizonyára Éjfél örül a legjobban. Nagy, barna szemeivel most Clion íriszeit vizslatja, mintha jósolni szeretne belőle, vagy valami ilyesmi, pedig igazából semmi terve nincs, csak úgy nézi.*
- Hogy aludtál? Mit álmodtál? Meséld el!
*A kíváncsisága az eddigieknél is magasabb szintre emelkedik. Látszik, hogy ez a Nori most egyikre sem hasonlít, amelyiket Clion eddig láthatta. Nem hasonlít sem a tündérgyilkosra, sem a meggondolatlan, kiégett fiatal felnőtt lányra, aki általában lenni szokott. Ezúttal szinte túlteng benne az életenergia, és minden erejével azon van, hogy felfedezze a világot maga körül.*
1084. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2017-07-16 21:59:18
Üzenet elküldve: 2017-07-16 21:59:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Révészen megbeszélés után//
~Wram mesélt rólam, de nekem nem szólt volna, hogy itt egy régi tag...~ *A holló nem a legkalózosabb madár, na de ki ő, hogy beszóljon ilyenek miatt, amíg nem megy az idegeire, addig nem zavarja a madárka.*
-Nadae előtti vagy? *Jó rég eltűnhetett már innen ez a Rasdeher, bár azt sem tartja kizártnak, hogy eddig is itt élt, csak bujkált és most, hogy nincs itt olyan rumvedelő lusta bagázs, kénytelen megmutatni magát.*
-Arra van a kabinom, ott tudunk kettesben beszélgetni. *Mutat előre, maga elé engedve az idegent, nem akar hátbatámadást.*
-Ja az enyém és közösen az új csapattal megdolgoztunk, hogy ez így nézzen ki, ahogy most látod. *Jegyzi meg, a csapatot dicsérve, nem olyan önimádó, hogy magát fényezze, bár tény, hogy a legtöbb melót egyedül végezte, amíg nem csatlakozott Wram meg a többiek.*
//Révészen megbeszélés után//
~Wram mesélt rólam, de nekem nem szólt volna, hogy itt egy régi tag...~ *A holló nem a legkalózosabb madár, na de ki ő, hogy beszóljon ilyenek miatt, amíg nem megy az idegeire, addig nem zavarja a madárka.*
-Nadae előtti vagy? *Jó rég eltűnhetett már innen ez a Rasdeher, bár azt sem tartja kizártnak, hogy eddig is itt élt, csak bujkált és most, hogy nincs itt olyan rumvedelő lusta bagázs, kénytelen megmutatni magát.*
-Arra van a kabinom, ott tudunk kettesben beszélgetni. *Mutat előre, maga elé engedve az idegent, nem akar hátbatámadást.*
-Ja az enyém és közösen az új csapattal megdolgoztunk, hogy ez így nézzen ki, ahogy most látod. *Jegyzi meg, a csapatot dicsérve, nem olyan önimádó, hogy magát fényezze, bár tény, hogy a legtöbb melót egyedül végezte, amíg nem csatlakozott Wram meg a többiek.*
1083. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2017-07-16 21:17:40
Üzenet elküldve: 2017-07-16 21:17:40
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 208
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 208
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Révészen megbeszélés után//
*Micsoda szerencse! Egyből meg is találja a keresett személyt, sőt az úgy tűnik nem is készül azonnal végezni idomárunkkal, kinek vállán jelenleg ott csücsül kedvenc, olykor viszont legutáltabb madara. Az ő kapcsolatuk nem mindig túl rózsás, ha lehet így kifejezni egy ember-állat viszonyt. Tulajdonképpen miért ne lehetne? Az állatoknak is lehetnek érzései, ha nem is olyan mélyek, mint egy embernek.*
-Wram mesélt rólad, és arról, hogy jelenleg te itt valami nagyfőnök vagy.
*A madár is elkezdheti érezni a feszült helyzetet, mi Rasra vár a játékban, mit úgy szeret játszani, hogy az életét is felrakta rá. Nincs tisztában a nő képességeivel, szóval jobb lesz előbb felmérni a helyzetet.*
-Rasdeher vagyok... mondhatjuk, hogy az egykori elődöd. Beszélni szeretnék veled négyszemközt, ahol senki nem zavar minket.
*Nem idióta, hogy rögtön elkezdjen követelőzni, hangja érzelemmentes, mondhatni formális. Felöltötte magára az üzletember szerepét.*
-Egyébként szép kis hajó. A tiéd?
*Dobbant párat a lábával a deszkákon, amolyan tiszteletadás gyanánt, ami a hajónak szól.*
//Révészen megbeszélés után//
*Micsoda szerencse! Egyből meg is találja a keresett személyt, sőt az úgy tűnik nem is készül azonnal végezni idomárunkkal, kinek vállán jelenleg ott csücsül kedvenc, olykor viszont legutáltabb madara. Az ő kapcsolatuk nem mindig túl rózsás, ha lehet így kifejezni egy ember-állat viszonyt. Tulajdonképpen miért ne lehetne? Az állatoknak is lehetnek érzései, ha nem is olyan mélyek, mint egy embernek.*
-Wram mesélt rólad, és arról, hogy jelenleg te itt valami nagyfőnök vagy.
*A madár is elkezdheti érezni a feszült helyzetet, mi Rasra vár a játékban, mit úgy szeret játszani, hogy az életét is felrakta rá. Nincs tisztában a nő képességeivel, szóval jobb lesz előbb felmérni a helyzetet.*
-Rasdeher vagyok... mondhatjuk, hogy az egykori elődöd. Beszélni szeretnék veled négyszemközt, ahol senki nem zavar minket.
*Nem idióta, hogy rögtön elkezdjen követelőzni, hangja érzelemmentes, mondhatni formális. Felöltötte magára az üzletember szerepét.*
-Egyébként szép kis hajó. A tiéd?
*Dobbant párat a lábával a deszkákon, amolyan tiszteletadás gyanánt, ami a hajónak szól.*
1082. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2017-07-16 21:03:30
Üzenet elküldve: 2017-07-16 21:03:30
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 208
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 208
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Norileina Vylrien//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*Bozontos, már tarkóját idegesítően cirógató barna fürtjei olyannyira ocsmány képet varázsoltak néha egyébként is hátborzongató arcának, mintha nem is magát látná, mikor megcsodálja arcát a tó vizének csillogó tükrében. Ideje volt hát megszabadulni tőle, s így most már sokkal szabadabbnak is érzi magát, mint előtte. Olyannyira más ezzel a rövidebb frizurával, és borosta mentesen, hogy meg is lepődik a tényen... így nézhetett ki azelőtt is, mielőtt elindult Rovéna keresésére. Így visszagondolva teljesen feleslegesen.
Mivel viszonylag gyorsan végeznek a hajvágással, anélkül, hogy figyelembe venné Nori enyhe utalásnak érződő beszólását, ami a semmittevését, s az unalmát vetíti elő Rasdeher számára, egyszerűen csak lehuppan a kényelmes, a lány által már felmelegített ágyra, és karjait a feje alá helyezve álomba merül. Túl fáradt ahhoz, hogy forgolódjon, vagy a plafont bámulja tervein töprengve. Egyszerűen leragadnak a szemei, ahogy végre elengedi magát.
Azonban álmainak leírhatatlan birodalmába sem menekülhet a kegyetlen valóság elől. Olyan álmot lát, melynek központi motívuma egy nő. Egy nő, mely kedves kis kacsóiban tart egy tőrt, és egy vakítóan fénylő golyót, melyhez hasonlóról még hallani sem hallott félőrült Kárhozottunk. A szépséges, leginkább valami előkelő ház egy fennhéjázó sarjának tűnő végzetasszonya felkínálja Ras számára a két tárgyat, ő választhat, hogy melyiket kéri. A férfi némi gondolkodás után, az emberi természet egyik legszebb tulajdonságának, a kíváncsiságának engedve a ragyogó gömbért nyúlna, azonban mielőtt kezébe vehetné a titokzatos tárgyat egy szemét vesztett, megtépett holló suhan el előtte, és tépi ki a vékonyka ujjak öleléséből a választott ajándékot. Mielőtt Ras eszmélni tudna meglepettségéből a vele szemben ácsorgó nőstény marokra fogja a szúróeszközt, s felnyitja vele idomárunk kellemes testét. Csak most veszi észre a megtévesztő hasonlóságot az idegen és Rovéna között. A hasonmás szóra nyitja csinos ajkait, de már csak annyit hall a férfi, hogy "Ébresztő!"*
-Ne rázd már azt a kurva ágyat!
*Úgy néz ki ez a legkevésbé sem kellemes élmény mély benyomást tett Clionra, de mivel az évek során meg kellett tanulnia az éber alvás csodás művészetét nem tart soká, míg magához tér. Mégsem kel fel azonnal, a fal felé fordul, s néhány percig tudomást sem véve a másikról alvást színlel.*
-Meddig aludtam?
*Szólal meg végül néhány percnyi némaság után, majd hamar fel is ül az ágy szélére, s örül a látványnak, ami fogadja. Legalább a lány nem csak teher lesz a számára.*
-Látom nem tétlenkedtél.
*Éjfél egyből gazdájánál keres menedéket, hisz ez idáig szegényt úgy megkínozta a lány, hogy nem is lehet ráismerni. Ha most képes lenne pár szónál többet mondani, akkor biztosan elpanaszolná problémáit, s tiltakozna az ellen, hogy Norileinával kell tartania a későbbiekben.*
A hozzászólás írója (Rasdeher Clion) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.07.16 21:10:13
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*Bozontos, már tarkóját idegesítően cirógató barna fürtjei olyannyira ocsmány képet varázsoltak néha egyébként is hátborzongató arcának, mintha nem is magát látná, mikor megcsodálja arcát a tó vizének csillogó tükrében. Ideje volt hát megszabadulni tőle, s így most már sokkal szabadabbnak is érzi magát, mint előtte. Olyannyira más ezzel a rövidebb frizurával, és borosta mentesen, hogy meg is lepődik a tényen... így nézhetett ki azelőtt is, mielőtt elindult Rovéna keresésére. Így visszagondolva teljesen feleslegesen.
Mivel viszonylag gyorsan végeznek a hajvágással, anélkül, hogy figyelembe venné Nori enyhe utalásnak érződő beszólását, ami a semmittevését, s az unalmát vetíti elő Rasdeher számára, egyszerűen csak lehuppan a kényelmes, a lány által már felmelegített ágyra, és karjait a feje alá helyezve álomba merül. Túl fáradt ahhoz, hogy forgolódjon, vagy a plafont bámulja tervein töprengve. Egyszerűen leragadnak a szemei, ahogy végre elengedi magát.
Azonban álmainak leírhatatlan birodalmába sem menekülhet a kegyetlen valóság elől. Olyan álmot lát, melynek központi motívuma egy nő. Egy nő, mely kedves kis kacsóiban tart egy tőrt, és egy vakítóan fénylő golyót, melyhez hasonlóról még hallani sem hallott félőrült Kárhozottunk. A szépséges, leginkább valami előkelő ház egy fennhéjázó sarjának tűnő végzetasszonya felkínálja Ras számára a két tárgyat, ő választhat, hogy melyiket kéri. A férfi némi gondolkodás után, az emberi természet egyik legszebb tulajdonságának, a kíváncsiságának engedve a ragyogó gömbért nyúlna, azonban mielőtt kezébe vehetné a titokzatos tárgyat egy szemét vesztett, megtépett holló suhan el előtte, és tépi ki a vékonyka ujjak öleléséből a választott ajándékot. Mielőtt Ras eszmélni tudna meglepettségéből a vele szemben ácsorgó nőstény marokra fogja a szúróeszközt, s felnyitja vele idomárunk kellemes testét. Csak most veszi észre a megtévesztő hasonlóságot az idegen és Rovéna között. A hasonmás szóra nyitja csinos ajkait, de már csak annyit hall a férfi, hogy "Ébresztő!"*
-Ne rázd már azt a kurva ágyat!
*Úgy néz ki ez a legkevésbé sem kellemes élmény mély benyomást tett Clionra, de mivel az évek során meg kellett tanulnia az éber alvás csodás művészetét nem tart soká, míg magához tér. Mégsem kel fel azonnal, a fal felé fordul, s néhány percig tudomást sem véve a másikról alvást színlel.*
-Meddig aludtam?
*Szólal meg végül néhány percnyi némaság után, majd hamar fel is ül az ágy szélére, s örül a látványnak, ami fogadja. Legalább a lány nem csak teher lesz a számára.*
-Látom nem tétlenkedtél.
*Éjfél egyből gazdájánál keres menedéket, hisz ez idáig szegényt úgy megkínozta a lány, hogy nem is lehet ráismerni. Ha most képes lenne pár szónál többet mondani, akkor biztosan elpanaszolná problémáit, s tiltakozna az ellen, hogy Norileinával kell tartania a későbbiekben.*
A hozzászólás írója (Rasdeher Clion) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.07.16 21:10:13
1081. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2017-07-16 20:43:17
Üzenet elküldve: 2017-07-16 20:43:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Révészen megbeszélés után//
*Sétál a hajón és más is rajta tartózkodik, hallja más lépteit is a sajátja mellett. Nem tetszik ez neki, na de megindul a hang irányába, hisz valaki nagyon unatkozhat és nem a feladatával van elfoglalva, így nem árt kiszabni neki valami munkát. Egy 'hmpf' kíséretében vesz tudomást arról, hogy nem ismeri ezt az alakot. Vagy valaki elfelejtett szólni, hogy új tagot hozott ide vagy valami régi őskövülettel lehet dolga. Az ember felé sétál és tisztes távolságban megáll vele szemben. Amikor az kezét a fegyverére teszi, akkor Reydis is megpihenteti a kezét a mesterkardja markolatán.*
-Reydis? Szóval hallottál rólam. *A régiek nem tudják a nevét, hacsak nem Nadae olyan gyáva, hogy mást küld el maga helyett, hogy visszaszerezhesse a kapitányságot, amiért a kis szöszi megdolgozott idő közben.*
-Benned kit tisztelhetek? Mit akarsz itt? *Érdeklődik a tárgyra térve, arca semleges, nem fél a harctól, de reméli szavakkal is elintézhetik egymás között a dolgokat.*
//Révészen megbeszélés után//
*Sétál a hajón és más is rajta tartózkodik, hallja más lépteit is a sajátja mellett. Nem tetszik ez neki, na de megindul a hang irányába, hisz valaki nagyon unatkozhat és nem a feladatával van elfoglalva, így nem árt kiszabni neki valami munkát. Egy 'hmpf' kíséretében vesz tudomást arról, hogy nem ismeri ezt az alakot. Vagy valaki elfelejtett szólni, hogy új tagot hozott ide vagy valami régi őskövülettel lehet dolga. Az ember felé sétál és tisztes távolságban megáll vele szemben. Amikor az kezét a fegyverére teszi, akkor Reydis is megpihenteti a kezét a mesterkardja markolatán.*
-Reydis? Szóval hallottál rólam. *A régiek nem tudják a nevét, hacsak nem Nadae olyan gyáva, hogy mást küld el maga helyett, hogy visszaszerezhesse a kapitányságot, amiért a kis szöszi megdolgozott idő közben.*
-Benned kit tisztelhetek? Mit akarsz itt? *Érdeklődik a tárgyra térve, arca semleges, nem fél a harctól, de reméli szavakkal is elintézhetik egymás között a dolgokat.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1267-1286