Nincs játékban - Üvöltő-szirt
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 52 (1021. - 1040. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1267-1286
1040. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2017-06-15 23:33:58
Üzenet elküldve: 2017-06-15 23:33:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
*Erősen pöfékelve siet visszafelé, hogy teljesítse Reydis kérését. Maradt még volna, de a sors úgy hozta, hogy ha fintorogva is, de elhagyja a forró talajúvá vált terepet. Az illendő lépés kocsmairányba terelné, a logikus meg arra hajtja, hogy ha morogva is, de felküzdje magát a kapott holmival egyetemben barlangszájig, mielőtt tervei szerint kis idő múlva megkezdené visszatérését a részeg kábulat templomába. Némiképp csodálkozik magán, hogy nem lép meg a tekintélyes mennyiségű arannyal, hogy a világ valami távoli szegletén gyönyörteremtő hölgyemények kebelén pihenje ki szörnyű fáradalmait. Noha errefelé nemigen lehet észrevétlenül kóricálni, igyekszik kerülni a feltűnést. Nem volna szerencsés, ha bárki arról kérdezősködne, hogy hová is tette a hegyes fogút, még akkor sem, ha nem lehet benne bizonyos benne, hogy látták őket együtt lelépni a Rókalyukból. A másik magával cipelt személyes holmijai persze maguktól is jó támpontot adnának arra, hogy találkoztak-e külön utakon mostanság. Már csak a szállásig kell elérnie, hogy ennek az apró, potenciális bökkenőnek nyoma csak maradjon.*
1039. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2017-06-15 23:00:21
Üzenet elküldve: 2017-06-15 23:00:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Rasdeher Clion //
* Wram sosem volt egy szent, számára az élet, mint olyan csupán egy tényező, amivel számolni lehet. Így ebben az esetben sem ez az, ami számít, hanem valami más. Pontosan nem tudná megmondani, hogy mi az, mégsem enged az ösztöneinek annyira, hogy azok teljesen a hatalmukba tudják keríteni. *
- Valóban nem lehet jobb, de ha már meghaltunk, nem mindegy?
* Nem különösebben foglalkoztatja az elmúlás, legfőképpen azért, mert elkerülhetetlen. Addig viszont, még van lehetősége megtenni néhány dolgot. Ezek közé tartozik az is, hogy némi erődemonstrációt tart, megmutatva, hogy ő sem mindig az eszére hallgat. Rasdeher élete a kezében van, mégsem öli meg, holott csupán egy mozdulat lenne az egész. *
- Eszelős egy fickó vagy, akinek sem a saját, sem a más élete nem számít.
* Jegyzi meg, miközben felveszi elejtett pipáját és elteszi azt. *
- Hogy meddig maradok ott, azt bízzuk a sötétség urára, mert az ő mérlegén is két serpenyő van.
* Közben átveszi a kockákat, s némi vizsgálódást követően az egyiket visszaadja. *
- Nem igazán látom értelmét, de legyen. Meglátjuk, most mennyire leszel szerencsés.
* Megrázza a kezében tartott kockát, s eldobja. A kocka némi gurulást követően végül megáll, s s a látható oldalán öt pöttyöt lehet megszámolni. *
- Kezdhetsz imádkozni, ha van ugyan kihez!
* Jegyzi meg az ork, s várja, mit dob a másik. *
* Wram sosem volt egy szent, számára az élet, mint olyan csupán egy tényező, amivel számolni lehet. Így ebben az esetben sem ez az, ami számít, hanem valami más. Pontosan nem tudná megmondani, hogy mi az, mégsem enged az ösztöneinek annyira, hogy azok teljesen a hatalmukba tudják keríteni. *
- Valóban nem lehet jobb, de ha már meghaltunk, nem mindegy?
* Nem különösebben foglalkoztatja az elmúlás, legfőképpen azért, mert elkerülhetetlen. Addig viszont, még van lehetősége megtenni néhány dolgot. Ezek közé tartozik az is, hogy némi erődemonstrációt tart, megmutatva, hogy ő sem mindig az eszére hallgat. Rasdeher élete a kezében van, mégsem öli meg, holott csupán egy mozdulat lenne az egész. *
- Eszelős egy fickó vagy, akinek sem a saját, sem a más élete nem számít.
* Jegyzi meg, miközben felveszi elejtett pipáját és elteszi azt. *
- Hogy meddig maradok ott, azt bízzuk a sötétség urára, mert az ő mérlegén is két serpenyő van.
* Közben átveszi a kockákat, s némi vizsgálódást követően az egyiket visszaadja. *
- Nem igazán látom értelmét, de legyen. Meglátjuk, most mennyire leszel szerencsés.
* Megrázza a kezében tartott kockát, s eldobja. A kocka némi gurulást követően végül megáll, s s a látható oldalán öt pöttyöt lehet megszámolni. *
- Kezdhetsz imádkozni, ha van ugyan kihez!
* Jegyzi meg az ork, s várja, mit dob a másik. *
1038. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2017-06-14 19:12:21
Üzenet elküldve: 2017-06-14 19:12:21
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 208
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 208
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Wram Vrauk//
*Ez a tévedés, hogy alábecsülte az orkot könnyen az életébe is kerülhet a kannibálnak. Mert egy biztos, nem tágít tervétől akkor sem, ha az élete a tét. Mert valójában kinek hiányozna az ő értéktelen, silány lénye, ha most belehalna kedvenc játékába? Nem más ő, mint egy jelentéktelen kis szú, ebben rothadó kéregben, mi körülöleli a halandókat. Senkinek sem hiányozna, senki sem ejtene egyetlen könnyet sem érte. Akkor meg miért ne kockáztathatna? Ha elég vakmerő, könnyebben felülmúlhatja ellenfelét, ezt pedig mindenképp meg kell próbálnia.*
-Azt senki nem tudja mi vár ránk ott, barátom! Az efféle szörnyeket, mint amilyenek mi vagyunk sehol sem látják szívesen, és ezt neked is tudnod kell! Miért lenne ez másképp a halál után? Abban reménykedsz, hogy akkor majd jobb lesz minden?
*Nem jó ötlet hergelni ezt az ocsmányságot, de ha már szórakoznak, tegyék azt a legizgalmasabb módon. Ras nem kíván mást, csak meglátni Wram valódi énjét. Nem kell sokat várnia rá, rögtön kap belőle némi ízelítőt.
A bestia termetéhez képest igen fürge is, így ilyen távolságból minden gond nélkül ragadja meg az idomár torkát, akinek a helyzet hirtelen változása során tüdejébe tartó levegő egy mély, fájdalmas hörgésként távozik a száján. Pocsék egy helyzet, de pontosan ezt várta. Biztos volt benne, hogy azok a tekintetek többet rejtenek, mint némi bölcsességet, és furfangot. Ott van még benne az az állatias viselkedés is, az a megzabolázhatatlan agresszivitás, amiért fajára szerte a világban gyűlölettel tekintenek. ~Ez vagy te, Wram Vrauk! Nem más, mint egy dühöngő zöld bőrű bestia! De a fenébe is, a szorításod akár egy krokodil harapása!~ Se ki, se be nem jut már levegő. Egyedül a másik józan eszére támaszkodhat, és arra, hogy szereti a szerencsejátékokat. Ha újból tévedett, az már végképpen a vesztéhez vezethet.
Megkönnyebbülten rogy le a földre, miután légjáratait újból megtölti az éltető levegő, s óvatosan körbetapogatja a nyakát. Fájdalmas megtapasztalni milyen erősen tud szorítani egy felnőtt ork, de az ember tapasztalatok alapján tanul a legkönnyebben. Többet nem szeretne az ujjai közé kerülni.*
-De nem maradhatsz örökre az árnyékban! Bízzuk a szerencsére a döntést!
*Ezzel elővesz két kopottas kockát, majd kicsit még mindig szédelegve az előbbi légszomjtól, zihálva dobja oda a másiknak azokat.*
-Nézd meg, nem cinkeltek! Nem vagyok csaló, mielőtt megvádolnál azzal... A szabályok egyszerűek, aki nagyobbat dob az nyer. Egyetlen kör van. Akár kezdheted is!
*Ez a tévedés, hogy alábecsülte az orkot könnyen az életébe is kerülhet a kannibálnak. Mert egy biztos, nem tágít tervétől akkor sem, ha az élete a tét. Mert valójában kinek hiányozna az ő értéktelen, silány lénye, ha most belehalna kedvenc játékába? Nem más ő, mint egy jelentéktelen kis szú, ebben rothadó kéregben, mi körülöleli a halandókat. Senkinek sem hiányozna, senki sem ejtene egyetlen könnyet sem érte. Akkor meg miért ne kockáztathatna? Ha elég vakmerő, könnyebben felülmúlhatja ellenfelét, ezt pedig mindenképp meg kell próbálnia.*
-Azt senki nem tudja mi vár ránk ott, barátom! Az efféle szörnyeket, mint amilyenek mi vagyunk sehol sem látják szívesen, és ezt neked is tudnod kell! Miért lenne ez másképp a halál után? Abban reménykedsz, hogy akkor majd jobb lesz minden?
*Nem jó ötlet hergelni ezt az ocsmányságot, de ha már szórakoznak, tegyék azt a legizgalmasabb módon. Ras nem kíván mást, csak meglátni Wram valódi énjét. Nem kell sokat várnia rá, rögtön kap belőle némi ízelítőt.
A bestia termetéhez képest igen fürge is, így ilyen távolságból minden gond nélkül ragadja meg az idomár torkát, akinek a helyzet hirtelen változása során tüdejébe tartó levegő egy mély, fájdalmas hörgésként távozik a száján. Pocsék egy helyzet, de pontosan ezt várta. Biztos volt benne, hogy azok a tekintetek többet rejtenek, mint némi bölcsességet, és furfangot. Ott van még benne az az állatias viselkedés is, az a megzabolázhatatlan agresszivitás, amiért fajára szerte a világban gyűlölettel tekintenek. ~Ez vagy te, Wram Vrauk! Nem más, mint egy dühöngő zöld bőrű bestia! De a fenébe is, a szorításod akár egy krokodil harapása!~ Se ki, se be nem jut már levegő. Egyedül a másik józan eszére támaszkodhat, és arra, hogy szereti a szerencsejátékokat. Ha újból tévedett, az már végképpen a vesztéhez vezethet.
Megkönnyebbülten rogy le a földre, miután légjáratait újból megtölti az éltető levegő, s óvatosan körbetapogatja a nyakát. Fájdalmas megtapasztalni milyen erősen tud szorítani egy felnőtt ork, de az ember tapasztalatok alapján tanul a legkönnyebben. Többet nem szeretne az ujjai közé kerülni.*
-De nem maradhatsz örökre az árnyékban! Bízzuk a szerencsére a döntést!
*Ezzel elővesz két kopottas kockát, majd kicsit még mindig szédelegve az előbbi légszomjtól, zihálva dobja oda a másiknak azokat.*
-Nézd meg, nem cinkeltek! Nem vagyok csaló, mielőtt megvádolnál azzal... A szabályok egyszerűek, aki nagyobbat dob az nyer. Egyetlen kör van. Akár kezdheted is!
1037. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2017-06-13 23:23:20
Üzenet elküldve: 2017-06-13 23:23:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Rasdeher Clion //
* Kockázatos játékba fogott bele a kannibál, bár ez a vajákosnak is árthat, ha nem vigyáz. Ám nem azért tudott olyan helyen is életben maradni, sőt felülkerekedni ellenségein, hogy a saját fészkében győzzék le. Sikerült meglepnie Rasdehert, de annyira már ismeri, hogy másodjára ez már nem fog olyan könnyen összejönni neki. Az viszont vitathatatlan tény, hogy sokakkal ellentétben, ki tudta kényszeríteni a madarasból, hogy nyílt lapokkal játsszon. *
- Jobb is lesz, mert keveseknek adatik meg, hogy emlékezzenek rá, s még életben vannak.
* Figyelmezteti a másikat, s feszülten figyeli, ahogy Rasdeher közelebb lép hozzá, hogy tekintetüket összekapcsolja. Van valami abban a sárga tekintetben, több az unottságnál, valami belső izzás, amire jobb, ha figyel az ember. *
- Végre valami, amit sikerült jól látnod. Nem fogsz tudni megijeszteni. Tudom mi vár a függönyön túl, hát mitől kéne féljek?
* Teszi fel a kérdést, miközben lassan kiveri a parazsat a pipájából. Közben hallgatja a felkínálkozást, és ez eszébe juttat egy régi emléket. *
- Egyszer valaki megkérdezte tőlem, hogy mi a legjobb dolog az életben.
* Mondja, miközben állja a másik tekintetét, majd némi hatásszünetet tartva folytatja. *
- Azt válaszoltam, hogy nem tudom, pedig egyszerű volt a válasz.
* A pipa halk koppanással ér földet, ahogy az ork keze előre lendül, s megragadja a férfi torkát, s közelebb is húzza magához. *
- A vége.
* Adja meg a választ, s most rajta a sor, hogy megnézze, mit vált ki a madarasból ezzel. *
- Kész vagy feltenni az életedet a szerencsédre bízva?
* Hangja határozott, s marka satuként szorul a másik torkára, de nem annyira, hogy megfojtsa. *
- Játszani akarsz? Akkor játszunk.
* Ezzel elengedi Rasdehert, némi rásegítéssel, amitől az ember talán hátra is tántorodik. *
- Nincs szükségem bábokra. Így is, úgy is a háttérben fogok maradni, mert nem érdekem még színt vallani. Ha mindenáron ki akarod csináltatni magad, én nem tartalak vissza.
* Az igazat megvallva, amíg a maga ura, neki lényegtelen, hogy ki van legfelül. Azzal, hogy nem helyezkedik, jelenleg sokkal több a mozgástere, mint egyeseknek, a klánon belül. *
* Kockázatos játékba fogott bele a kannibál, bár ez a vajákosnak is árthat, ha nem vigyáz. Ám nem azért tudott olyan helyen is életben maradni, sőt felülkerekedni ellenségein, hogy a saját fészkében győzzék le. Sikerült meglepnie Rasdehert, de annyira már ismeri, hogy másodjára ez már nem fog olyan könnyen összejönni neki. Az viszont vitathatatlan tény, hogy sokakkal ellentétben, ki tudta kényszeríteni a madarasból, hogy nyílt lapokkal játsszon. *
- Jobb is lesz, mert keveseknek adatik meg, hogy emlékezzenek rá, s még életben vannak.
* Figyelmezteti a másikat, s feszülten figyeli, ahogy Rasdeher közelebb lép hozzá, hogy tekintetüket összekapcsolja. Van valami abban a sárga tekintetben, több az unottságnál, valami belső izzás, amire jobb, ha figyel az ember. *
- Végre valami, amit sikerült jól látnod. Nem fogsz tudni megijeszteni. Tudom mi vár a függönyön túl, hát mitől kéne féljek?
* Teszi fel a kérdést, miközben lassan kiveri a parazsat a pipájából. Közben hallgatja a felkínálkozást, és ez eszébe juttat egy régi emléket. *
- Egyszer valaki megkérdezte tőlem, hogy mi a legjobb dolog az életben.
* Mondja, miközben állja a másik tekintetét, majd némi hatásszünetet tartva folytatja. *
- Azt válaszoltam, hogy nem tudom, pedig egyszerű volt a válasz.
* A pipa halk koppanással ér földet, ahogy az ork keze előre lendül, s megragadja a férfi torkát, s közelebb is húzza magához. *
- A vége.
* Adja meg a választ, s most rajta a sor, hogy megnézze, mit vált ki a madarasból ezzel. *
- Kész vagy feltenni az életedet a szerencsédre bízva?
* Hangja határozott, s marka satuként szorul a másik torkára, de nem annyira, hogy megfojtsa. *
- Játszani akarsz? Akkor játszunk.
* Ezzel elengedi Rasdehert, némi rásegítéssel, amitől az ember talán hátra is tántorodik. *
- Nincs szükségem bábokra. Így is, úgy is a háttérben fogok maradni, mert nem érdekem még színt vallani. Ha mindenáron ki akarod csináltatni magad, én nem tartalak vissza.
* Az igazat megvallva, amíg a maga ura, neki lényegtelen, hogy ki van legfelül. Azzal, hogy nem helyezkedik, jelenleg sokkal több a mozgástere, mint egyeseknek, a klánon belül. *
1036. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2017-06-13 02:24:01
Üzenet elküldve: 2017-06-13 02:24:01
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 208
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 208
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Wram Vrauk//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*Való igaz, ez az átkozott jól csőbe húzta Rasdehert. Ügyesen kihasználta a sztereotípiákat, és rögtön a gyanútlan kannibál ellen fordította azokat. Hisz ki az, kinek az orkokról nem egyszerű, lassú felfogású, vérengző halálosztók jutnak az eszébe? Tökéletes álca ez egy zseniális elmének. Komoly dolog ez, de ezzel a fricskával sikerül elnyernie az ember teljes elismerését. Nem szokása így beleszaladni ilyen egyértelmű csapdákba, de most mégis tárt karokkal szalad bele az elé tartott dárda hegyébe. Pontosan ez az, ami felébresztette benne azt a gyűlöletet, mit rögtön megneszel, és kihasznál ez az álnok szörnyeteg.
Milyen szép látvány is lenne! Felhúzva egy több méter magas karóba. A létfontosságú szerveket persze elkerülné a vesztőeszköz, így jó ideig szenvedhetne átszúrt testtel. Ráadásul Éjfél is minden bizonnyal szívesen csipegetne belőle, mivel számára szinte mindig is jelentéktelen volt a hús minősége, ellentétben kissé finnyás gazdájával.
Ez a kép rendkívül erősen él Ras fejében, mégis ott motoszkál a megállíthatatlan dühöngés mellett egy aprócska, mégis igen fontos gondolat. Ez a mocsok szórakoztatja őt! Élvezi a játékukat, pont mint egykoron, Szürkével is élvezettel játszadozott. S az volt a legjobb kettejük játékában, hogy végül ő nyert, hisz a másik Wram elbeszéléséből ítélve már rég nem játszik szerepet a Kárhozottak életében.
Furcsa helyzet ez! Legszívesebben most rögtön eltiporná, akár egy hangyát, de az a szúként egyre mélyebbre furakodó gondolatfoszlány csak nem hagyja nyugodni. Végül lecsúszik a keze a markolatgombról, s egy hangos, az egész barlangot átjáró bántó kacagásba kezd.*
-Wram Vrauk! Ezt a nevet egy életre megjegyzem! Mulattatsz, barátom, és kevesen vannak, akik őszintén meg tudnak nevettetni!
*Az a gonosz rókavigyor mindig ott csücsül a szája szélén, ám az csak egy álca. Egy álca, hogy képtelen legyen bárki is kiismerni valódi érzéseit, a vágyat, mi hajtja előre. Most az ork mégis mögé látott egy pillanatra, és ez még most is bosszantja a kannibált, de ezzel együtt szeretné kiélvezni kettejük párharcát.
Közelebb megy hozzá, immáron teljesen hidegen hagyja a levegőben terjengő pipafüst torokmaró hatása. Mélyen abba az értelmet sugárzó szempárba fúrja saját tekintetét, majd csak utána nyitja szóra ajkait.*
-Az üres fenyegetések nálad nem működnek, igaz? Nem baj, csak emlékezz arra, amit most mondok. Nem kívánlak ellenségemnek soha, ork! Előléptem az árnyakból, s talán most hibát követtem el. Ellenben a fénynek van egy jótékony hatása, hogy nem csak engem, de az ellenségeimet is megvilágítja!
*Az állatok idomításánál ez a legkockázatosabb módszer, mit egy idomár használhat, ráadásul igen ritkán is válik be. Ha sokáig az állat szemébe bámulsz könnyen veheti ezt kihívásnak, és ha elég domináns egyedről van szó akár meg is támadhatja a kihívóját. Ezért nem ajánlatos ezt alkalmazni, Ras mégis tovább bámul az agyaras lélektükreibe, mint ameddig ajánlatos lenne. Hogy miért? Egyszerűen meg akarja látni benne az igazat.*
-Ölj meg, ha gondolod. Képes lennél rá, hát itt vagyok egy karnyújtásnyira! Csak megfogod a nyakam, és elroppantod! De te is szeretsz az árnyak közt rejtőzni, onnan mozgatni a szálakat, nem igaz? Unalmasnak tarthatsz. Talán az is vagyok, talán nem. Talán képes vagyok újat mutatni, talán nem. Puszta szerencsejáték. Szeretsz kockázni? Azt hiszem lennie kell nálam valahol egy-két régi kockának!
*Ezzel helyet foglal közvetlen a zöldbőrű előtt, és a hollót saját vállára parancsolja.*
-Mit szólnál, ha játszanánk kicsit? Ha te nyersz, és nagyobbat dobsz feladom mindenféle törekvésemet, sőt az életemet a kezedbe adom. Te leszel a bábmester, én pedig csak egy báb leszek, kit kedvedre rángathatsz. Ha én nyerek nem kérek sokat, csak hogy tartsd a szád, és némán figyelj a háttérben!
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*Való igaz, ez az átkozott jól csőbe húzta Rasdehert. Ügyesen kihasználta a sztereotípiákat, és rögtön a gyanútlan kannibál ellen fordította azokat. Hisz ki az, kinek az orkokról nem egyszerű, lassú felfogású, vérengző halálosztók jutnak az eszébe? Tökéletes álca ez egy zseniális elmének. Komoly dolog ez, de ezzel a fricskával sikerül elnyernie az ember teljes elismerését. Nem szokása így beleszaladni ilyen egyértelmű csapdákba, de most mégis tárt karokkal szalad bele az elé tartott dárda hegyébe. Pontosan ez az, ami felébresztette benne azt a gyűlöletet, mit rögtön megneszel, és kihasznál ez az álnok szörnyeteg.
Milyen szép látvány is lenne! Felhúzva egy több méter magas karóba. A létfontosságú szerveket persze elkerülné a vesztőeszköz, így jó ideig szenvedhetne átszúrt testtel. Ráadásul Éjfél is minden bizonnyal szívesen csipegetne belőle, mivel számára szinte mindig is jelentéktelen volt a hús minősége, ellentétben kissé finnyás gazdájával.
Ez a kép rendkívül erősen él Ras fejében, mégis ott motoszkál a megállíthatatlan dühöngés mellett egy aprócska, mégis igen fontos gondolat. Ez a mocsok szórakoztatja őt! Élvezi a játékukat, pont mint egykoron, Szürkével is élvezettel játszadozott. S az volt a legjobb kettejük játékában, hogy végül ő nyert, hisz a másik Wram elbeszéléséből ítélve már rég nem játszik szerepet a Kárhozottak életében.
Furcsa helyzet ez! Legszívesebben most rögtön eltiporná, akár egy hangyát, de az a szúként egyre mélyebbre furakodó gondolatfoszlány csak nem hagyja nyugodni. Végül lecsúszik a keze a markolatgombról, s egy hangos, az egész barlangot átjáró bántó kacagásba kezd.*
-Wram Vrauk! Ezt a nevet egy életre megjegyzem! Mulattatsz, barátom, és kevesen vannak, akik őszintén meg tudnak nevettetni!
*Az a gonosz rókavigyor mindig ott csücsül a szája szélén, ám az csak egy álca. Egy álca, hogy képtelen legyen bárki is kiismerni valódi érzéseit, a vágyat, mi hajtja előre. Most az ork mégis mögé látott egy pillanatra, és ez még most is bosszantja a kannibált, de ezzel együtt szeretné kiélvezni kettejük párharcát.
Közelebb megy hozzá, immáron teljesen hidegen hagyja a levegőben terjengő pipafüst torokmaró hatása. Mélyen abba az értelmet sugárzó szempárba fúrja saját tekintetét, majd csak utána nyitja szóra ajkait.*
-Az üres fenyegetések nálad nem működnek, igaz? Nem baj, csak emlékezz arra, amit most mondok. Nem kívánlak ellenségemnek soha, ork! Előléptem az árnyakból, s talán most hibát követtem el. Ellenben a fénynek van egy jótékony hatása, hogy nem csak engem, de az ellenségeimet is megvilágítja!
*Az állatok idomításánál ez a legkockázatosabb módszer, mit egy idomár használhat, ráadásul igen ritkán is válik be. Ha sokáig az állat szemébe bámulsz könnyen veheti ezt kihívásnak, és ha elég domináns egyedről van szó akár meg is támadhatja a kihívóját. Ezért nem ajánlatos ezt alkalmazni, Ras mégis tovább bámul az agyaras lélektükreibe, mint ameddig ajánlatos lenne. Hogy miért? Egyszerűen meg akarja látni benne az igazat.*
-Ölj meg, ha gondolod. Képes lennél rá, hát itt vagyok egy karnyújtásnyira! Csak megfogod a nyakam, és elroppantod! De te is szeretsz az árnyak közt rejtőzni, onnan mozgatni a szálakat, nem igaz? Unalmasnak tarthatsz. Talán az is vagyok, talán nem. Talán képes vagyok újat mutatni, talán nem. Puszta szerencsejáték. Szeretsz kockázni? Azt hiszem lennie kell nálam valahol egy-két régi kockának!
*Ezzel helyet foglal közvetlen a zöldbőrű előtt, és a hollót saját vállára parancsolja.*
-Mit szólnál, ha játszanánk kicsit? Ha te nyersz, és nagyobbat dobsz feladom mindenféle törekvésemet, sőt az életemet a kezedbe adom. Te leszel a bábmester, én pedig csak egy báb leszek, kit kedvedre rángathatsz. Ha én nyerek nem kérek sokat, csak hogy tartsd a szád, és némán figyelj a háttérben!
1035. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2017-06-13 01:23:48
Üzenet elküldve: 2017-06-13 01:23:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Rasdeher Clion //
* Nagyon úgy látszik, hogy Rasdeher lebecsülte az orkot, s most ennek issza meg a levét. Wram ugyanis nem az a hétköznapi figura, az a kikötői dokkmunkás, akinek dirigálni lehet. Tisztában van a képességeivel, s azzal a ténnyel, hogy sokan tartanak a fajtájától és ezt teljes mértékig ki is használja. Ahogyan most is. *
- Tévedésben leledzel, ha azt hiszed, azért ülök itt és pipázom, mert ez a te terved volt. Azért teszem, mert szeretek pipázni, és mert baromira nincs jobb dolgom. Összeférceltem a haverodat, de szívességből, amit idővel be fogok hajtani. Vagy rajta, vagy rajtad. A másik, hogy az az a csapat volt, nem ez. Itt te is csak egy vagy a többiek között. És te most még a fényben állsz, barátom.
* Mondja, szinte jókedvűen, hisz pontosan látja, hogy valami elkezdte belülről feszíteni a másikat, valami, ami hamarosan ki fog törni belőle. Unottan néz fel az időközben a vállára telepedett jószágra. *
- Azt javaslom, szólj rá a madaradra, mielőtt megkopasztom, mint egy csirkét.
* Simogatja meg sokatmondóan csontból faragott tőre markolatát a vajákos, majd hallva a jókívánságokat, megvonja vállait. *
- Ha már meghaltam, tehetik, nem érdekel. Az jobban érdekel, hogy beismered a hiányosságaidat, mégis inkább keménykedéssel próbálod leplezni azokat.
* Résnyire húzott szemekkel figyeli a férfi kitörését, jobbja kardján pihen, míg balja emelkedésre készen, hogyha kell, mágiáját is be tudja vetni. *
- Szerintem higgadj le, mielőtt én húzom fel magam. Persze, még én adjak valamit a kezedbe? Én pakoljam fel mindkét oldalra a súlyokat, hogy aztán te kifizethesd amit egyedül csináltam? Ennyire ostobának nézel?
* Most már az ork hangja is kap némi fenyegető élt, hisz sejti, hogy a madaras tart tőle, és talán okkal is teszi azt, de tovább üti a vasat. *
- Ha sikerül eladnod?
*Kérdezi hitetlenkedve.*
- Ezt tudod csak megcsinálni? Szerinted nem tudnám megoldani a mostani kapcsolataimon keresztül? Egyre inkább kezdesz érdektelenné válni a szememben öreg.
* Valóban kezdi unni ezt, a szemében egyre inkább meddő halandzsázást Wram. *
- Tehát, mire is vagy képes?
* Kérdezi ismét a másikat, s jól latlátóan szorítja meg karja markolatát. A markolatgomb démonfejet mintáz, ami most szinte vigyorogva néz a férfira. *
* Nagyon úgy látszik, hogy Rasdeher lebecsülte az orkot, s most ennek issza meg a levét. Wram ugyanis nem az a hétköznapi figura, az a kikötői dokkmunkás, akinek dirigálni lehet. Tisztában van a képességeivel, s azzal a ténnyel, hogy sokan tartanak a fajtájától és ezt teljes mértékig ki is használja. Ahogyan most is. *
- Tévedésben leledzel, ha azt hiszed, azért ülök itt és pipázom, mert ez a te terved volt. Azért teszem, mert szeretek pipázni, és mert baromira nincs jobb dolgom. Összeférceltem a haverodat, de szívességből, amit idővel be fogok hajtani. Vagy rajta, vagy rajtad. A másik, hogy az az a csapat volt, nem ez. Itt te is csak egy vagy a többiek között. És te most még a fényben állsz, barátom.
* Mondja, szinte jókedvűen, hisz pontosan látja, hogy valami elkezdte belülről feszíteni a másikat, valami, ami hamarosan ki fog törni belőle. Unottan néz fel az időközben a vállára telepedett jószágra. *
- Azt javaslom, szólj rá a madaradra, mielőtt megkopasztom, mint egy csirkét.
* Simogatja meg sokatmondóan csontból faragott tőre markolatát a vajákos, majd hallva a jókívánságokat, megvonja vállait. *
- Ha már meghaltam, tehetik, nem érdekel. Az jobban érdekel, hogy beismered a hiányosságaidat, mégis inkább keménykedéssel próbálod leplezni azokat.
* Résnyire húzott szemekkel figyeli a férfi kitörését, jobbja kardján pihen, míg balja emelkedésre készen, hogyha kell, mágiáját is be tudja vetni. *
- Szerintem higgadj le, mielőtt én húzom fel magam. Persze, még én adjak valamit a kezedbe? Én pakoljam fel mindkét oldalra a súlyokat, hogy aztán te kifizethesd amit egyedül csináltam? Ennyire ostobának nézel?
* Most már az ork hangja is kap némi fenyegető élt, hisz sejti, hogy a madaras tart tőle, és talán okkal is teszi azt, de tovább üti a vasat. *
- Ha sikerül eladnod?
*Kérdezi hitetlenkedve.*
- Ezt tudod csak megcsinálni? Szerinted nem tudnám megoldani a mostani kapcsolataimon keresztül? Egyre inkább kezdesz érdektelenné válni a szememben öreg.
* Valóban kezdi unni ezt, a szemében egyre inkább meddő halandzsázást Wram. *
- Tehát, mire is vagy képes?
* Kérdezi ismét a másikat, s jól latlátóan szorítja meg karja markolatát. A markolatgomb démonfejet mintáz, ami most szinte vigyorogva néz a férfira. *
1034. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2017-06-13 00:27:51
Üzenet elküldve: 2017-06-13 00:27:51
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 208
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 208
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Wram Vrauk//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*Wram Vrauk... nem egy átlagos ork. Közel sem olyan ostoba, és izomagyú, mint fajtársai. Ellenben sokkal veszélyesebb is náluk. Intelligenciája kivételes, s taktikai érzéke talán még a legnagyobb stratégákat is utolérné, ha összemérhetnék tudásukat. Emellett a fizikai adottságai olyan lehetőségekkel ruházzák fel, mihez ha némi agresszivitás is társul, könnyen egy megállíthatatlan gyilkológéppé változhat. Egy gyors elemzés után Ras ezeket a tulajdonságait könnyen fel is méri, bár arról nem tud még, mennyire ügyesen is használja ki ezen adottságait ez a veszélyes szörnyeteg. Ahhoz több időt kell eltöltenie a megfigyelésével. Ráadásul a madaras tart attól az eshetőségtől is, miszerint Wram még őt is könnyen felülmúlja gyorsan vágó, borotvaéles eszével. Ez bizony nem csak a szervezetben betöltött szerepének, de egójának sem tenne jót.
~Ez az átkozott ocsmányság! Túl nagy a kockázat. Túl sok a buktató. Vajon megéri ez nekem? Ha azt nézzük, hogy egy irtózatosan fenyegető szövetségest szerzek magamnak a személyében... igen, meg kell próbálnom! A francba is, a varjak lakomázzanak a húsodból, te mocskos szemétláda!~ Ha most feladja, könnyen meglehet, hogy harcban kell idővel felülmúlnia a félelmetes agyarast, ez pedig nem egy kecsegtető végkifejlet. Akármennyire is bízik kardforgató képességeiben, a másik már csak testi erejét kihasználva is könnyen maga alá gyűrheti a kevésbé nagydarab Rasdehert. Így az egyetlen lehetősége, hogy egy végletekig kiélezett intellektuális csatát vív meg azzal a kénsárga tekintettel.*
-Wram, még mindig alábecsülöd a képességeimet! Jó vagyok az emberek meggyőzésében, és ennek ékes példája, hogy te most itt szívod azt az átkozott pipádat, mint aki jól végezte dolgát. Ha én nem vagyok, akkor azok az átkozott söpredékek sosem jutottak volna közös nevezőre. Te nem emlékezhetsz rá, de éppenséggel ki akarták nyírni egymást, még mielőtt Zaraunnal elsimítottuk a dolgokat. Bevallom, mindig is utáltam a Szürkét, de kivételes tehetsége volt az emberek manipulálásában. Ez pedig pont kapóra jött nekem akkoriban. Az árnyékban sokkal könnyebb irányítani a dolgok alakulását. Ha kilépsz a fényre, hamar megtalálnak azok, kik a vesztedet akarják.
*Nincs értelme hazudnia a vajákosnak, hisz úgyis átlátna a próbálkozásain. Ezért az igazat mondja, hisz mikor még szó sem volt Kárhozottakról, ő és Zaraun fogta a csőcseléket össze egy csapattá, mielőtt még kibelezték volna egymást.
Éjfél eközben mit sem törődve az éppen kialakuló feszült helyzettel, minden félelem nélkül Wram vállára száll, és alaposan szemügyre veszi annak érdes, kemény bőrét. Megpróbálja beleereszteni a karmait, mint ahogy gazdájával is előszeretettel szokta azt tenni, ám rá kell jönnie, hogy ezzel valamivel keményebb fába vágta a fejszéjét... vagy a karmát. Az orkok edzett bőrét valamivel nehezebb felsérteni, mint egy átlagos emberét.*
-Igazad van, a fenébe is! Nincs semmi, amit fel tudnék mutatni neked, és nagyon remélem a férgek hamar ellepik a tested halálod után, bassza meg!
*Dühös. Feldühítette az ork állandó okoskodásával, de nem adja olyan könnyen magát. Felemeli a hangját, sőt mancsa rácsúszik fegyverének a markolatgombjára is. Legszívesebben üvöltene, de tart annyira ellenfelétől, hogy ne tegye. Nem olyan ostoba, mint Teliir.*
-A mérleg felállt, de nincs mit rápakoljak. Hát adj a kezembe valamit, amit rátehetek, és meglásd egyensúlyba kerül az a rohadt mérleged! Te csinálsz nekem egy olyan cuccot, amilyet még nem látott a világ, egy kis kóstolót, én állom a költségeket, majd eladom! Ha sikerül eladnom, visszaveszel a nagy arcodból, te mocskos féreg, és megegyezünk! Nem tudlak meggyőzni szavakkal, hát megmutatom neked mire vagyok képes! Hisz ezt akartad, nem?
*Tajtékzik a benne forrongó mérhetetlen dühtől, de nem engedheti, hogy úrrá legyen rajta. Pedig milyen nagyszerű is lenne ennek az ocsmány dögnek a húsából lakomázni ma éjszaka! Most még azt is élvezné, bármennyire is visszataszító már ránézni is.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*Wram Vrauk... nem egy átlagos ork. Közel sem olyan ostoba, és izomagyú, mint fajtársai. Ellenben sokkal veszélyesebb is náluk. Intelligenciája kivételes, s taktikai érzéke talán még a legnagyobb stratégákat is utolérné, ha összemérhetnék tudásukat. Emellett a fizikai adottságai olyan lehetőségekkel ruházzák fel, mihez ha némi agresszivitás is társul, könnyen egy megállíthatatlan gyilkológéppé változhat. Egy gyors elemzés után Ras ezeket a tulajdonságait könnyen fel is méri, bár arról nem tud még, mennyire ügyesen is használja ki ezen adottságait ez a veszélyes szörnyeteg. Ahhoz több időt kell eltöltenie a megfigyelésével. Ráadásul a madaras tart attól az eshetőségtől is, miszerint Wram még őt is könnyen felülmúlja gyorsan vágó, borotvaéles eszével. Ez bizony nem csak a szervezetben betöltött szerepének, de egójának sem tenne jót.
~Ez az átkozott ocsmányság! Túl nagy a kockázat. Túl sok a buktató. Vajon megéri ez nekem? Ha azt nézzük, hogy egy irtózatosan fenyegető szövetségest szerzek magamnak a személyében... igen, meg kell próbálnom! A francba is, a varjak lakomázzanak a húsodból, te mocskos szemétláda!~ Ha most feladja, könnyen meglehet, hogy harcban kell idővel felülmúlnia a félelmetes agyarast, ez pedig nem egy kecsegtető végkifejlet. Akármennyire is bízik kardforgató képességeiben, a másik már csak testi erejét kihasználva is könnyen maga alá gyűrheti a kevésbé nagydarab Rasdehert. Így az egyetlen lehetősége, hogy egy végletekig kiélezett intellektuális csatát vív meg azzal a kénsárga tekintettel.*
-Wram, még mindig alábecsülöd a képességeimet! Jó vagyok az emberek meggyőzésében, és ennek ékes példája, hogy te most itt szívod azt az átkozott pipádat, mint aki jól végezte dolgát. Ha én nem vagyok, akkor azok az átkozott söpredékek sosem jutottak volna közös nevezőre. Te nem emlékezhetsz rá, de éppenséggel ki akarták nyírni egymást, még mielőtt Zaraunnal elsimítottuk a dolgokat. Bevallom, mindig is utáltam a Szürkét, de kivételes tehetsége volt az emberek manipulálásában. Ez pedig pont kapóra jött nekem akkoriban. Az árnyékban sokkal könnyebb irányítani a dolgok alakulását. Ha kilépsz a fényre, hamar megtalálnak azok, kik a vesztedet akarják.
*Nincs értelme hazudnia a vajákosnak, hisz úgyis átlátna a próbálkozásain. Ezért az igazat mondja, hisz mikor még szó sem volt Kárhozottakról, ő és Zaraun fogta a csőcseléket össze egy csapattá, mielőtt még kibelezték volna egymást.
Éjfél eközben mit sem törődve az éppen kialakuló feszült helyzettel, minden félelem nélkül Wram vállára száll, és alaposan szemügyre veszi annak érdes, kemény bőrét. Megpróbálja beleereszteni a karmait, mint ahogy gazdájával is előszeretettel szokta azt tenni, ám rá kell jönnie, hogy ezzel valamivel keményebb fába vágta a fejszéjét... vagy a karmát. Az orkok edzett bőrét valamivel nehezebb felsérteni, mint egy átlagos emberét.*
-Igazad van, a fenébe is! Nincs semmi, amit fel tudnék mutatni neked, és nagyon remélem a férgek hamar ellepik a tested halálod után, bassza meg!
*Dühös. Feldühítette az ork állandó okoskodásával, de nem adja olyan könnyen magát. Felemeli a hangját, sőt mancsa rácsúszik fegyverének a markolatgombjára is. Legszívesebben üvöltene, de tart annyira ellenfelétől, hogy ne tegye. Nem olyan ostoba, mint Teliir.*
-A mérleg felállt, de nincs mit rápakoljak. Hát adj a kezembe valamit, amit rátehetek, és meglásd egyensúlyba kerül az a rohadt mérleged! Te csinálsz nekem egy olyan cuccot, amilyet még nem látott a világ, egy kis kóstolót, én állom a költségeket, majd eladom! Ha sikerül eladnom, visszaveszel a nagy arcodból, te mocskos féreg, és megegyezünk! Nem tudlak meggyőzni szavakkal, hát megmutatom neked mire vagyok képes! Hisz ezt akartad, nem?
*Tajtékzik a benne forrongó mérhetetlen dühtől, de nem engedheti, hogy úrrá legyen rajta. Pedig milyen nagyszerű is lenne ennek az ocsmány dögnek a húsából lakomázni ma éjszaka! Most még azt is élvezné, bármennyire is visszataszító már ránézni is.*
1033. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2017-06-12 03:15:38
Üzenet elküldve: 2017-06-12 03:15:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Rasdeher Clion //
* Rasdeher sokat tud, de nem eleget, így azt sem, hogy nem olyan könnyű egy Wramhoz hasonló fazont megvezetni. Vérbeli opportunistaként az ork érti a lényeget, de látja az érme másik oldalát is. *
- Hát persze. Milyen szép is lenne. Miénk lenne az egész barlang, s uralkodnánk a kopasz sziklákon, mint egy mindenre elszánt triumvirátus.
* Válaszolja némi gúnnyal a hangjában. Azt a másiknak is be kell látnia, hogy ez a képlet, ebben a formában, főleg ezekben az időkben, édeskevés. *
- A baj ott kezdődik, hogy még nem tetted értékessé a szememben magad, ellenben a többiekről tudom, mihez lehet velük kezdeni. Kapiskálod, mire gondolok?
* Kérdezi, nem feltétlenül hűségből, de azt a férfinak is be kell látnia, hogy begy már nagyjából összeszokott csapattal többre lehet menni. *
- Látod, erről van szó.
* Kezd bele, miután meghallgatja a madaras ötletét, ami bár nem lenne rossz, de hiányzik belőle a megfelelő háttérismeret. *
- Amire te elsősorban gondolsz, azt úgy hívják, hogy Ördögvigyor. Népszerű anyag, olyannyira, hogy még a városban is lehet kapni, ergo szinte semmi értelme az árnyakban kufárkodni vele. Persze vannak más anyagok is, ám azok ritkábbak és drágábbak, amire most nem hiszem, hogy olyan sok vevőt tudnál szerezni.
* Ott van persze a füveskönyv, amit kapott, s amiben sok értékes dolog van, de ahhoz idő és megfelelő vevőkör is kellene. *
- Felállítottad a mérleget, de a serpenyők nincsenek egyensúlyban. Nekem eddig nagyon úgy tűnik, hogy csak vakon tapogatózol, de nincs a kezedben semmi. Szóval, miért is kellene hátat fordítanom a jelenlegi bandának?
* Kérdezi nyíltan, határozott hangon. Ha Rasdeher játszani akar, ideje lesz kiteríteni a lapjait. *
* Rasdeher sokat tud, de nem eleget, így azt sem, hogy nem olyan könnyű egy Wramhoz hasonló fazont megvezetni. Vérbeli opportunistaként az ork érti a lényeget, de látja az érme másik oldalát is. *
- Hát persze. Milyen szép is lenne. Miénk lenne az egész barlang, s uralkodnánk a kopasz sziklákon, mint egy mindenre elszánt triumvirátus.
* Válaszolja némi gúnnyal a hangjában. Azt a másiknak is be kell látnia, hogy ez a képlet, ebben a formában, főleg ezekben az időkben, édeskevés. *
- A baj ott kezdődik, hogy még nem tetted értékessé a szememben magad, ellenben a többiekről tudom, mihez lehet velük kezdeni. Kapiskálod, mire gondolok?
* Kérdezi, nem feltétlenül hűségből, de azt a férfinak is be kell látnia, hogy begy már nagyjából összeszokott csapattal többre lehet menni. *
- Látod, erről van szó.
* Kezd bele, miután meghallgatja a madaras ötletét, ami bár nem lenne rossz, de hiányzik belőle a megfelelő háttérismeret. *
- Amire te elsősorban gondolsz, azt úgy hívják, hogy Ördögvigyor. Népszerű anyag, olyannyira, hogy még a városban is lehet kapni, ergo szinte semmi értelme az árnyakban kufárkodni vele. Persze vannak más anyagok is, ám azok ritkábbak és drágábbak, amire most nem hiszem, hogy olyan sok vevőt tudnál szerezni.
* Ott van persze a füveskönyv, amit kapott, s amiben sok értékes dolog van, de ahhoz idő és megfelelő vevőkör is kellene. *
- Felállítottad a mérleget, de a serpenyők nincsenek egyensúlyban. Nekem eddig nagyon úgy tűnik, hogy csak vakon tapogatózol, de nincs a kezedben semmi. Szóval, miért is kellene hátat fordítanom a jelenlegi bandának?
* Kérdezi nyíltan, határozott hangon. Ha Rasdeher játszani akar, ideje lesz kiteríteni a lapjait. *
1032. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2017-06-10 16:57:22
Üzenet elküldve: 2017-06-10 16:57:22
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Mindenki//
*Csak természetes, hogy Zaranirnak elég vastag a bőr a képén, hogy elterelje, mennyire jól beszóltak neki. Nem is lenne ő, ha nem így tenne. Lenéz a barlangra, igazából nem is érti, milyen szándékkal kell ezt a helyet megvédeni. Elég lenne, ha a hajót használnák szállásnak és vinnék magukkal. De mindegy, egyelőre akarja hallani, hátha valami merészebb téma is szóba kerül, mert nem hiszi, hogy csak úgy véletlenül pedzegették meg a biztonsági intézkedések fontosságát. Talán fontosabb, mint hinnék elsőre, bár a kereskedő úgy is távolabb fog vigyázni a szűrére. Amennyit itt van, örül, hogy eltalál időszakosan.*
//Mindenki//
*Csak természetes, hogy Zaranirnak elég vastag a bőr a képén, hogy elterelje, mennyire jól beszóltak neki. Nem is lenne ő, ha nem így tenne. Lenéz a barlangra, igazából nem is érti, milyen szándékkal kell ezt a helyet megvédeni. Elég lenne, ha a hajót használnák szállásnak és vinnék magukkal. De mindegy, egyelőre akarja hallani, hátha valami merészebb téma is szóba kerül, mert nem hiszi, hogy csak úgy véletlenül pedzegették meg a biztonsági intézkedések fontosságát. Talán fontosabb, mint hinnék elsőre, bár a kereskedő úgy is távolabb fog vigyázni a szűrére. Amennyit itt van, örül, hogy eltalál időszakosan.*
1031. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2017-06-08 14:35:13
Üzenet elküldve: 2017-06-08 14:35:13
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 208
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 208
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Wram Vrauk//
-Meg Te, Wram! Eléggé eszes vagy ahhoz, hogy felismerd mi éri meg neked. Hamar rájössz, én hasznos vagyok a számodra! A barlang pedig tökéletes hely a boszorkányságodhoz. Hisz őseid is itt tevékenykedtek, már jóval a születésed előtt.
*Mosolyog egyenesen az agyaras füstös képébe, hisz látja a szemében azt az érdeklődést, melyet ki akart csalni belőle. Bárkiről is legyen szó, legyen az idős vagy fiatal, ork vagy sötételf, ha elismerik amit csinál az jó érzéssel tölti el. Már ha mentálisan ép személyről beszélünk.
Reydist egyelőre nem kívánja újból felhozni, mivel úgy véli előbb szükséges azokat a kénszínű szempárokat a saját képére formálnia. Anélkül az ork úgysem mondana mindent el a számára. Biztos benne, hogy nem lesz egyszerű, de ha Rasdeher valamit a fejébe vesz, nehezen tágít. Elegendő pénz pedig bárki véleményét meg tudja változtatni.*
-A füstölődről jutott eszembe a dolog! *Bök óvatosan a pipára.* Vannak néhányan még, akik hozzád hasonló barmok, és ilyen egyszerű szenvedélynek hódolnak. Szerintem unalmas, és értelmetlen tevékenység, de ez most a legkevésbé sem fontos! Arra akarok kilyukadni, hogy az emberek szeretik jól érezni magukat. Isznak, hogy elfelejtsék a bánatukat, vagy mert csak egyszerűen szórakozni akarnak. Miért ne adhatnánk nekik valami olyat, ami új szintre emeli a szórakozásukat? Ismered a gyomokat, így biztos tudsz valamit, ami ehhez hozzájárulhatna. Ezt a részét rád bíznám. *Cinkos kacsintást intéz a másikhoz, miközben beletúr manapság már egészen hosszúra nőtt hajkoronájába. Ideje lenne levágni, mielőtt valami rossz csavargónak nézik.*
-Mi pedig majd Teliirrel aranyat csinálunk a füveidből! Az a része már legyen a mi bajunk. Természetesen a részesedést tisztességesen elosztjuk egymásközt. Na, mit szólsz?
-Meg Te, Wram! Eléggé eszes vagy ahhoz, hogy felismerd mi éri meg neked. Hamar rájössz, én hasznos vagyok a számodra! A barlang pedig tökéletes hely a boszorkányságodhoz. Hisz őseid is itt tevékenykedtek, már jóval a születésed előtt.
*Mosolyog egyenesen az agyaras füstös képébe, hisz látja a szemében azt az érdeklődést, melyet ki akart csalni belőle. Bárkiről is legyen szó, legyen az idős vagy fiatal, ork vagy sötételf, ha elismerik amit csinál az jó érzéssel tölti el. Már ha mentálisan ép személyről beszélünk.
Reydist egyelőre nem kívánja újból felhozni, mivel úgy véli előbb szükséges azokat a kénszínű szempárokat a saját képére formálnia. Anélkül az ork úgysem mondana mindent el a számára. Biztos benne, hogy nem lesz egyszerű, de ha Rasdeher valamit a fejébe vesz, nehezen tágít. Elegendő pénz pedig bárki véleményét meg tudja változtatni.*
-A füstölődről jutott eszembe a dolog! *Bök óvatosan a pipára.* Vannak néhányan még, akik hozzád hasonló barmok, és ilyen egyszerű szenvedélynek hódolnak. Szerintem unalmas, és értelmetlen tevékenység, de ez most a legkevésbé sem fontos! Arra akarok kilyukadni, hogy az emberek szeretik jól érezni magukat. Isznak, hogy elfelejtsék a bánatukat, vagy mert csak egyszerűen szórakozni akarnak. Miért ne adhatnánk nekik valami olyat, ami új szintre emeli a szórakozásukat? Ismered a gyomokat, így biztos tudsz valamit, ami ehhez hozzájárulhatna. Ezt a részét rád bíznám. *Cinkos kacsintást intéz a másikhoz, miközben beletúr manapság már egészen hosszúra nőtt hajkoronájába. Ideje lenne levágni, mielőtt valami rossz csavargónak nézik.*
-Mi pedig majd Teliirrel aranyat csinálunk a füveidből! Az a része már legyen a mi bajunk. Természetesen a részesedést tisztességesen elosztjuk egymásközt. Na, mit szólsz?
1030. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2017-06-08 11:15:04
Üzenet elküldve: 2017-06-08 11:15:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Rasdeher Clion //
* Szinte élvezettel figyeli, ahogy a kis füstpamacsok komisz módon kezdik el ostromukat Radeher ellen. Sejthette volna, hogy a másik nem él efféle élvezetekkel. *
- Leginkább élvezettel. Csak nem zavar?
* Kérdezi, kénszínű szemeit ravaszul összehúzva. Persze, hogy egyből meg is nő köztük a távolság. *
- Kíváncsian várom, mikor akarod megmutatni.
* Mondja mosolyogva, de nem riposztol, annál jobban érdekli mi jár most a férfi fejében. *
- Meglátjuk mire mész vele. Ügyes a lány és törtető. Még az Őrültnek is bejött volna.
* Ez persze nem feltétlenül igaz, de tény, hogy a kapitány elég motivált. Ami pedig a többieket illeti, nos döntsön mindenki a maga akarata szerint. *
- Szerintem hagyjuk is a fenében. Tiéd a barlang? Rendben. De ha elriasztod, vagy összeugrasztod az embereinket, utána ki fog itt lakni? Te, a madarad, meg ez? Sok sikert!
* Bök a fejével a valamerre elfekvő felé. Ha most kezdenek el viszálykodni, az nem lesz jó semmire. *
- Na ez már jobban érdekel. Hallgatlak, aztán kiderül, hogy meg tudjuk-e oldani, vagy sem.
* A környéken valószínűleg nála most nincs jobb vajákos, így elég kötöttek a lehetőségek. *
* Szinte élvezettel figyeli, ahogy a kis füstpamacsok komisz módon kezdik el ostromukat Radeher ellen. Sejthette volna, hogy a másik nem él efféle élvezetekkel. *
- Leginkább élvezettel. Csak nem zavar?
* Kérdezi, kénszínű szemeit ravaszul összehúzva. Persze, hogy egyből meg is nő köztük a távolság. *
- Kíváncsian várom, mikor akarod megmutatni.
* Mondja mosolyogva, de nem riposztol, annál jobban érdekli mi jár most a férfi fejében. *
- Meglátjuk mire mész vele. Ügyes a lány és törtető. Még az Őrültnek is bejött volna.
* Ez persze nem feltétlenül igaz, de tény, hogy a kapitány elég motivált. Ami pedig a többieket illeti, nos döntsön mindenki a maga akarata szerint. *
- Szerintem hagyjuk is a fenében. Tiéd a barlang? Rendben. De ha elriasztod, vagy összeugrasztod az embereinket, utána ki fog itt lakni? Te, a madarad, meg ez? Sok sikert!
* Bök a fejével a valamerre elfekvő felé. Ha most kezdenek el viszálykodni, az nem lesz jó semmire. *
- Na ez már jobban érdekel. Hallgatlak, aztán kiderül, hogy meg tudjuk-e oldani, vagy sem.
* A környéken valószínűleg nála most nincs jobb vajákos, így elég kötöttek a lehetőségek. *
1029. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2017-06-07 14:05:16
Üzenet elküldve: 2017-06-07 14:05:16
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 208
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 208
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Wram Vrauk//
*A levegőben gomolygó szürke pipafüst egészen egyé válik a tóból felszálló párával, így a madarász észre sem veszi, mikor egy jókorát leszippant a maró keverékből. Mivel eddigi élete során távol maradt az efféle világi szenvedélyektől, most érthetően rosszul esik légzőszerveinek a dohány kellemetlen hatása. Rövid időn belül egy jókora köhögőrohamban lesz része, min végre annyira nem mosolyog.*
-Ez a cucc undorító! Hogy a francba bírod ilyen jó kedéllyel szopogatni?
*Azt kell hinnie, hogy valami baj van azok fejével, akik ilyenekkel kínozzák magukat, de mégis ki ő, hogy mások szenvedélyét bírálja? Ha Wramnak ilyen mazochista szokásai vannak, hát ő nem szól bele. Csak éppenséggel nem akar megfulladni. Amint újra kap levegőt kicsit elhúzódik a másiktól, hogy még egyszer véletlen se történjen vele hasonló. Ellenben ezzel jó ötletet adott neki a zöldbőrű, mit később majd felvázol.*
-Próbáld meg, és meglátjuk milyen lesz kéz nélkül törölni a segged!
*Nem fél a méretes fickótól, mégis jobb ha megtartja a kellő távolságot már csak elővigyázatosságból is. Erre pedig tökéletes ürügy a torkát kínzó füstfelhő is.*
-Lázadás... ugyan! Az csak a végső megoldás. Mindenkinek jobb lenne, ha békésen el tudnánk intézni a dolgot, de ha nem hagy más választást ez a Reydis, akkor kénytelen leszek komolyan fontolóra venni, hogy erővel szerzem vissza a hatalmat. A kis megjegyzésedre pedig annyit mondok... a legnagyobb stratégák mindig az árnyékban rejtőznek!
*Még egyet belekortyol a rumba, majd félredobja, mint valami hasznavehetetlen tárgyat. Wram valóban nem ostoba, és gondolkodik mielőtt cselekedne. Most mennyivel jobban örült volna egy idiótának, kit saját kedve szerint rángathat. Teliir ilyen lehetne, csakhogy ő túl lobbanékony ahhoz, hogy bárkinek is egyszerűen behódoljon. Átkozott fattyú mind! ~A bizalmába kell férkőznöm valahogy...~*
-Mindegy, talán igazad van, és eleve halálra ítélt ötlet! De ezt a barlangot én találtam, így engem illet. Ebből nem engedek, bármi is történjék. De van egy jó ötletem, ami talán neked is tetszik. Értesz a gyomokhoz igaz? Szükségem lenne a szakértelmedre. Ha együttműködünk könnyen juthatnánk egy kis pénzhez!
*A levegőben gomolygó szürke pipafüst egészen egyé válik a tóból felszálló párával, így a madarász észre sem veszi, mikor egy jókorát leszippant a maró keverékből. Mivel eddigi élete során távol maradt az efféle világi szenvedélyektől, most érthetően rosszul esik légzőszerveinek a dohány kellemetlen hatása. Rövid időn belül egy jókora köhögőrohamban lesz része, min végre annyira nem mosolyog.*
-Ez a cucc undorító! Hogy a francba bírod ilyen jó kedéllyel szopogatni?
*Azt kell hinnie, hogy valami baj van azok fejével, akik ilyenekkel kínozzák magukat, de mégis ki ő, hogy mások szenvedélyét bírálja? Ha Wramnak ilyen mazochista szokásai vannak, hát ő nem szól bele. Csak éppenséggel nem akar megfulladni. Amint újra kap levegőt kicsit elhúzódik a másiktól, hogy még egyszer véletlen se történjen vele hasonló. Ellenben ezzel jó ötletet adott neki a zöldbőrű, mit később majd felvázol.*
-Próbáld meg, és meglátjuk milyen lesz kéz nélkül törölni a segged!
*Nem fél a méretes fickótól, mégis jobb ha megtartja a kellő távolságot már csak elővigyázatosságból is. Erre pedig tökéletes ürügy a torkát kínzó füstfelhő is.*
-Lázadás... ugyan! Az csak a végső megoldás. Mindenkinek jobb lenne, ha békésen el tudnánk intézni a dolgot, de ha nem hagy más választást ez a Reydis, akkor kénytelen leszek komolyan fontolóra venni, hogy erővel szerzem vissza a hatalmat. A kis megjegyzésedre pedig annyit mondok... a legnagyobb stratégák mindig az árnyékban rejtőznek!
*Még egyet belekortyol a rumba, majd félredobja, mint valami hasznavehetetlen tárgyat. Wram valóban nem ostoba, és gondolkodik mielőtt cselekedne. Most mennyivel jobban örült volna egy idiótának, kit saját kedve szerint rángathat. Teliir ilyen lehetne, csakhogy ő túl lobbanékony ahhoz, hogy bárkinek is egyszerűen behódoljon. Átkozott fattyú mind! ~A bizalmába kell férkőznöm valahogy...~*
-Mindegy, talán igazad van, és eleve halálra ítélt ötlet! De ezt a barlangot én találtam, így engem illet. Ebből nem engedek, bármi is történjék. De van egy jó ötletem, ami talán neked is tetszik. Értesz a gyomokhoz igaz? Szükségem lenne a szakértelmedre. Ha együttműködünk könnyen juthatnánk egy kis pénzhez!
1028. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2017-06-06 02:03:15
Üzenet elküldve: 2017-06-06 02:03:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Rasdeher Clion //
* Legalább valamiben egyetértenek, ez pedig a rum gyűlölete. Ha teheti, az ork inkább a saját pálinkáját issza, ám most ettől eltekint, mivel kevés van, s nem nagyon akar rajta osztozkodni. *
- Tervben van az is, ne aggódj.
* Válaszolja, nem leplezett kelletlenséggel átvéve az üveget. Ahogy elnézi ezt a régi kárhozottat, már sejti, hogy itt történni fognak dolgok, de ki akarja várni, mivel hozakodik elő a madárember. *
- Rá is sort kerítünk, de most elő a farbával. Hallgatlak.
* Helyezkedik el Wram, s míg a másik beszél, ő kényelmesen pipázgat. *
- Vigyázz, mert ezek a hízelgő szavak még arra ösztönöznek, hogy a saját májaddal etessem meg azt a károgó rémséget.
* Figyelmezteti, mert ki nem állhatja, ha folyton a külsejével jönnek. Arról nem is beszélve, hogy Rasdeher egy lázadás ötletét veti fel. *
- Alig vagy itt, s máris zendülést akarsz szítani?
* Kérdezi, na nem mintha a hűség mintapéldánya lenne, de az elmúlt idők káosza kétélű dolog, hisz nem csak a kikötő, de maga a klán is majdnem megroppant. *
- Szerintem higgadj le egy kicsit. Lehet csal az emlékezetem, de a klán soha nem volt a tiéd. Te egy veszedelmes valami voltál, amit jó volt előcibálni a sötétből, ha meg akartunk törni valakit, de nem te voltál a vezető.
* Mutat rá a vajákos, majd lassan kiveri a parazsat a pipából. *
- Nem mintha tartanék is bárkitől itt a csapatban, de nem vagyok a magam ellensége sem, szóval ha kakaskodni akarsz Reydissel, hajrá. Én örömmel nézem végig, s majd meglátjuk, merre fordul majd a szélkakas.
* Nem fog önként behódolni egy eszelősnek, csak azért, mert a férfinak ilyen elképzelései vannak. *
* Legalább valamiben egyetértenek, ez pedig a rum gyűlölete. Ha teheti, az ork inkább a saját pálinkáját issza, ám most ettől eltekint, mivel kevés van, s nem nagyon akar rajta osztozkodni. *
- Tervben van az is, ne aggódj.
* Válaszolja, nem leplezett kelletlenséggel átvéve az üveget. Ahogy elnézi ezt a régi kárhozottat, már sejti, hogy itt történni fognak dolgok, de ki akarja várni, mivel hozakodik elő a madárember. *
- Rá is sort kerítünk, de most elő a farbával. Hallgatlak.
* Helyezkedik el Wram, s míg a másik beszél, ő kényelmesen pipázgat. *
- Vigyázz, mert ezek a hízelgő szavak még arra ösztönöznek, hogy a saját májaddal etessem meg azt a károgó rémséget.
* Figyelmezteti, mert ki nem állhatja, ha folyton a külsejével jönnek. Arról nem is beszélve, hogy Rasdeher egy lázadás ötletét veti fel. *
- Alig vagy itt, s máris zendülést akarsz szítani?
* Kérdezi, na nem mintha a hűség mintapéldánya lenne, de az elmúlt idők káosza kétélű dolog, hisz nem csak a kikötő, de maga a klán is majdnem megroppant. *
- Szerintem higgadj le egy kicsit. Lehet csal az emlékezetem, de a klán soha nem volt a tiéd. Te egy veszedelmes valami voltál, amit jó volt előcibálni a sötétből, ha meg akartunk törni valakit, de nem te voltál a vezető.
* Mutat rá a vajákos, majd lassan kiveri a parazsat a pipából. *
- Nem mintha tartanék is bárkitől itt a csapatban, de nem vagyok a magam ellensége sem, szóval ha kakaskodni akarsz Reydissel, hajrá. Én örömmel nézem végig, s majd meglátjuk, merre fordul majd a szélkakas.
* Nem fog önként behódolni egy eszelősnek, csak azért, mert a férfinak ilyen elképzelései vannak. *
1027. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2017-06-05 20:53:06
Üzenet elküldve: 2017-06-05 20:53:06
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 208
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 208
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Wram Vrauk//
*Rum... ennél hitványabb alkoholt nem is tudtak volna kitalálni az égiek. Rasdeher alapvetően sosem szokott efféle ocsmány löttyöt inni, ám mivel nincs más be kell érnie egy adag rumos flaska szopogatásával. Talán Nadae örökké rummal átitatott bűze az, ami olyannyira eltántorította a madarászt eme nemes matrózlötty fogyasztásától, ki tudja? Már igazán ő sem emlékszik arra a pillanatra, mikor eldöntötte magában, hogy ha lehet inkább mást fogyaszt. De mivel most nincs választási lehetősége, ellenben igazán megszomjazott ráveszi magát, és iszik egy keveset a rég nem látott orkkal.*
-Hamar be kell szereznünk valami mást is! Ez borzasztó!
*Löki oda a másiknak úgy félvállról, miután fintorogva meghúzza a flaska tartalmát. Persze nem felejtkezett el az ötletgazdáról sem, neki is hozott, így nem kell szomjaznia.
Örömmel nyugtázza, hogy bajtársa beszédes hangulatában van, s ezt nem felejti el az arcába tolni egy méretes vigyor formájában. Úgy tűnik nem lehet semmivel sem lemosni pofájáról ezt az undorító, sokatmondó arckifejezést. Lassan ez a saját kis megkülönböztetőjegyévé válik.*
-Reydis, mi? Hmm... egy fincsi félvér. Róla szeretnék egy kicsit többet megtudni, ha ez neked nem probléma. De előbb én is elmondom, hogy miért is tűntem el, aztán meg mi okból jelentem meg ismét ilyen váratlanul!
*Reydis! Ezt mindenképpen meg kell jegyeznie. Vele minél hamarabb le kell számolni, akármilyen úton, ha vissza akarja venni az irányítást a Kárhozottak felett. De ezen még ráér agyalni, s ha minden jól megy, akár még Wramot is maga mellé tudja állítani előbb-utóbb.*
-Nem akarom hosszúra fogni, szóval a lényeg: Rovéna eltűnt. Azt hittem először valaki a csapatból nyírta ki, hogy meggyengítsen engem, de mivel minden holmija is vele együtt szívódott fel ezt az ötletemet kétséget kizáróan el kellett vetnem. Így hát valószínűleg ő maga döntött úgy, hogy itt hagy minket. Ám ezt nem hagyhattam annyiban, és elindultam a keresésére. Túl sok fontos információ birtokában volt! *Persze a valódi indok ennél sokkal prózaibb, ám azt nem akarja a másik orrára kötni.* Mondanom sem kell, a mai napig nem találtam meg. Ezért nem volt mit tennem, minthogy visszajöjjek, és rendbe rakjam itt a dolgokat. Csak az élőhalott invázió olyan dolgokat indított be, mire én sem számítottam, így a visszatérésem is elhúzódott. Azonban most itt vagyok, és az a célom, hogy visszavegyem, ami engem illet.
*Szemeiben eltántoríthatatlan elszántság ég magasra törő lobogó lángokkal, mi jelezheti a vajákosnak az ember komoly szándékait. Csakhogy egyedül ez nem sikerülhet neki, így szüksége van támogatókra is. Na és ki lehetne nagyszerűbb csatlós, mint egy ronda agyaras óriás, akibe még némi értelem is szorult?!*
-Ebben pedig számítok rád is Wram, mint régi barátra! Az új istenekre mondom, az az undorító képed még a hasznunkra válhat! Én nem akarom holmi fattyú hölyikének az őrült parancsait hallgatni, és egyébként is, miért érnénk be a tengerrel, ha a Kikötő is a miénk lehet? Az alvilág is megsínylette a holtak ébredését, amit ki kell használnunk! Rengeteg tervem van a jövőre nézve barátom, amiből mind hasznot láthatnánk!
*Mézesmázos szavai nem valami őszinték, azonban élete során mesterévé vált a hazugságoknak. Valójában nem az oldalán függő kardok, hanem ügyesen pörgő nyelve az igazi fegyvere, tehát legjobb esetben az ork is igen keveset sejthet meg Ras valódi gondolataiból.
Úgy dönt a hajót később tekinti meg.*
*Rum... ennél hitványabb alkoholt nem is tudtak volna kitalálni az égiek. Rasdeher alapvetően sosem szokott efféle ocsmány löttyöt inni, ám mivel nincs más be kell érnie egy adag rumos flaska szopogatásával. Talán Nadae örökké rummal átitatott bűze az, ami olyannyira eltántorította a madarászt eme nemes matrózlötty fogyasztásától, ki tudja? Már igazán ő sem emlékszik arra a pillanatra, mikor eldöntötte magában, hogy ha lehet inkább mást fogyaszt. De mivel most nincs választási lehetősége, ellenben igazán megszomjazott ráveszi magát, és iszik egy keveset a rég nem látott orkkal.*
-Hamar be kell szereznünk valami mást is! Ez borzasztó!
*Löki oda a másiknak úgy félvállról, miután fintorogva meghúzza a flaska tartalmát. Persze nem felejtkezett el az ötletgazdáról sem, neki is hozott, így nem kell szomjaznia.
Örömmel nyugtázza, hogy bajtársa beszédes hangulatában van, s ezt nem felejti el az arcába tolni egy méretes vigyor formájában. Úgy tűnik nem lehet semmivel sem lemosni pofájáról ezt az undorító, sokatmondó arckifejezést. Lassan ez a saját kis megkülönböztetőjegyévé válik.*
-Reydis, mi? Hmm... egy fincsi félvér. Róla szeretnék egy kicsit többet megtudni, ha ez neked nem probléma. De előbb én is elmondom, hogy miért is tűntem el, aztán meg mi okból jelentem meg ismét ilyen váratlanul!
*Reydis! Ezt mindenképpen meg kell jegyeznie. Vele minél hamarabb le kell számolni, akármilyen úton, ha vissza akarja venni az irányítást a Kárhozottak felett. De ezen még ráér agyalni, s ha minden jól megy, akár még Wramot is maga mellé tudja állítani előbb-utóbb.*
-Nem akarom hosszúra fogni, szóval a lényeg: Rovéna eltűnt. Azt hittem először valaki a csapatból nyírta ki, hogy meggyengítsen engem, de mivel minden holmija is vele együtt szívódott fel ezt az ötletemet kétséget kizáróan el kellett vetnem. Így hát valószínűleg ő maga döntött úgy, hogy itt hagy minket. Ám ezt nem hagyhattam annyiban, és elindultam a keresésére. Túl sok fontos információ birtokában volt! *Persze a valódi indok ennél sokkal prózaibb, ám azt nem akarja a másik orrára kötni.* Mondanom sem kell, a mai napig nem találtam meg. Ezért nem volt mit tennem, minthogy visszajöjjek, és rendbe rakjam itt a dolgokat. Csak az élőhalott invázió olyan dolgokat indított be, mire én sem számítottam, így a visszatérésem is elhúzódott. Azonban most itt vagyok, és az a célom, hogy visszavegyem, ami engem illet.
*Szemeiben eltántoríthatatlan elszántság ég magasra törő lobogó lángokkal, mi jelezheti a vajákosnak az ember komoly szándékait. Csakhogy egyedül ez nem sikerülhet neki, így szüksége van támogatókra is. Na és ki lehetne nagyszerűbb csatlós, mint egy ronda agyaras óriás, akibe még némi értelem is szorult?!*
-Ebben pedig számítok rád is Wram, mint régi barátra! Az új istenekre mondom, az az undorító képed még a hasznunkra válhat! Én nem akarom holmi fattyú hölyikének az őrült parancsait hallgatni, és egyébként is, miért érnénk be a tengerrel, ha a Kikötő is a miénk lehet? Az alvilág is megsínylette a holtak ébredését, amit ki kell használnunk! Rengeteg tervem van a jövőre nézve barátom, amiből mind hasznot láthatnánk!
*Mézesmázos szavai nem valami őszinték, azonban élete során mesterévé vált a hazugságoknak. Valójában nem az oldalán függő kardok, hanem ügyesen pörgő nyelve az igazi fegyvere, tehát legjobb esetben az ork is igen keveset sejthet meg Ras valódi gondolataiból.
Úgy dönt a hajót később tekinti meg.*
1026. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2017-06-04 23:48:50
Üzenet elküldve: 2017-06-04 23:48:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Teliir Dartiv, Rasdeher Clion //
* Nem kell megerőltetnie magát, látott már ennél rusnyább sebet is az ork. Gyorsan végez is hát, s figyelme a madarasé lehet. Igaz, ami igaz, nem nagyon erőltették meg magukat, hogy megkeressék, de tény, hogy volt más dolguk is. *
- Nem olyan nagy a választék, mint hiszed. Leginkább rumunk van. A raktárban találsz pár üveggel.
* Mondja kelletlenül, hisz ha valami, akkor a rum nem lopta be magát a szívébe. *
- Legyen akkor.
* Válaszolja, majd némi töprengés után belefog. *
- Nem vagyunk túl sokan, talán még tucatnyian sem, és ez sem állandó. Aki most leginkább vezetőnek nevezhető, az egy félvér nő, egy kalóz, akit Reydisnek hívnak. A régiek közül rajtam kívül már ali maradt valaki. Dynti elment, ahogy Nadae is. Az Őrült meg egyszerűen felszívódott. Sok minden történt, és ezek fényében most a működési területünket leginkább a tengerre akarjuk áttenni, amint a hajónk fel lesz rá készítve.
* Hallgat el, miközben karjával az öböl felé int, jelezve, hol horgonyozik a hajó. *
- Röviden, tömören ez van. És te? Hol voltál eddig?
* Kérdez vissza a vajákos. *
* Nem kell megerőltetnie magát, látott már ennél rusnyább sebet is az ork. Gyorsan végez is hát, s figyelme a madarasé lehet. Igaz, ami igaz, nem nagyon erőltették meg magukat, hogy megkeressék, de tény, hogy volt más dolguk is. *
- Nem olyan nagy a választék, mint hiszed. Leginkább rumunk van. A raktárban találsz pár üveggel.
* Mondja kelletlenül, hisz ha valami, akkor a rum nem lopta be magát a szívébe. *
- Legyen akkor.
* Válaszolja, majd némi töprengés után belefog. *
- Nem vagyunk túl sokan, talán még tucatnyian sem, és ez sem állandó. Aki most leginkább vezetőnek nevezhető, az egy félvér nő, egy kalóz, akit Reydisnek hívnak. A régiek közül rajtam kívül már ali maradt valaki. Dynti elment, ahogy Nadae is. Az Őrült meg egyszerűen felszívódott. Sok minden történt, és ezek fényében most a működési területünket leginkább a tengerre akarjuk áttenni, amint a hajónk fel lesz rá készítve.
* Hallgat el, miközben karjával az öböl felé int, jelezve, hol horgonyozik a hajó. *
- Röviden, tömören ez van. És te? Hol voltál eddig?
* Kérdez vissza a vajákos. *
1025. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2017-06-04 00:19:30
Üzenet elküldve: 2017-06-04 00:19:30
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 208
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 208
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Teliir Dartiv, Wram Vrauk//
*Miután Wram ellátja a mélységi sebét, és a műveletet alaposan szemrevételezi Rasdeher is, jöhet a jól megérdemelt pihenés, egy kis nosztalgiázással, illetve a klán helyzetének felmérésével egybekötve. Mert bizony rég járt már itthon, így nem is csoda, hogy nem keresték túl sokáig kedvenc kannibáljukat. Na jó, valójában sosem bánt a kis társasággal túl jól, de ezek a söpredékek vajon értettek volna a szép szóból? Elgondolkodtató, talán ki kellene próbálnia, s mivel Wram a maga ronda módján intelligens élőlénynek tűnik arra az elhatározásra jut, hogy megkísérli szép szavakkal, meg némi itallal maga mellé állítani a zöld szörnyet.
Így miután ellátják a sebesültet, Ras csak néhány szót kíván vele váltani, s a legkevésbé sem kíváncsi annak válaszára. Most jóval fontosabb dolga akad annál, hogy pesztrálja a hegyes fülűt.*
-Keress magadnak egy fekvőhelyet, és pihenj le! Én elintézek egy-két dolgot, ami mindkettőnknek a hasznunkra válhat.
*Ezzel otthagyja Teliirt, és az ork után indul.*
-Miket halmoztatok fel, míg távol voltam? Iszákos banda! Gondolom a raktárba kellene keresnem.
*Miután megkapja a választ elindul a gyors alkohol vadászatra, majd mikor kiválasztotta a neki megfelelő italocskát visszatér vele a másikhoz.*
-Azt mondom kezdd te, neked valószínűleg több izgalmas mesélni valód van, mint nekem! Kezdd azzal, hogy hányan maradtatok, és ki a vezér?
*Miután Wram ellátja a mélységi sebét, és a műveletet alaposan szemrevételezi Rasdeher is, jöhet a jól megérdemelt pihenés, egy kis nosztalgiázással, illetve a klán helyzetének felmérésével egybekötve. Mert bizony rég járt már itthon, így nem is csoda, hogy nem keresték túl sokáig kedvenc kannibáljukat. Na jó, valójában sosem bánt a kis társasággal túl jól, de ezek a söpredékek vajon értettek volna a szép szóból? Elgondolkodtató, talán ki kellene próbálnia, s mivel Wram a maga ronda módján intelligens élőlénynek tűnik arra az elhatározásra jut, hogy megkísérli szép szavakkal, meg némi itallal maga mellé állítani a zöld szörnyet.
Így miután ellátják a sebesültet, Ras csak néhány szót kíván vele váltani, s a legkevésbé sem kíváncsi annak válaszára. Most jóval fontosabb dolga akad annál, hogy pesztrálja a hegyes fülűt.*
-Keress magadnak egy fekvőhelyet, és pihenj le! Én elintézek egy-két dolgot, ami mindkettőnknek a hasznunkra válhat.
*Ezzel otthagyja Teliirt, és az ork után indul.*
-Miket halmoztatok fel, míg távol voltam? Iszákos banda! Gondolom a raktárba kellene keresnem.
*Miután megkapja a választ elindul a gyors alkohol vadászatra, majd mikor kiválasztotta a neki megfelelő italocskát visszatér vele a másikhoz.*
-Azt mondom kezdd te, neked valószínűleg több izgalmas mesélni valód van, mint nekem! Kezdd azzal, hogy hányan maradtatok, és ki a vezér?
1024. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2017-06-01 00:44:57
Üzenet elküldve: 2017-06-01 00:44:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Teliir Dartiv, Rasdeher Clion //
* a mélységi reakcióit teljes mértékig figyelmen kívül hagyja Wram. Fontosabbnak tarja kideríteni, hogy mik is a régen nem látott tag szándékai. *
- Ne hidd, hogy nem kerestek meg. De nem értem volna el mellettük semmit.
* Vonja meg a vállait Wram. Egyszer valóban kapott egy meghívást, de nem foglalkozott vele. *
- Hogy őszinte legyek, nem foglalkoztatott minket a sorsod. Leléptél, mi meg továbbléptünk. Pont.
* válaszolja, az igazságnak megfelelően. A Őrült eltűnése után ugyan volt némi fejetlenség, de aztán minden ment a maga útján tovább. A megjegyzésre maga is villant egy gúnyoros mosolyt, majd közelebb hajol, hogy megnézze, mi van a mélységivel. *
- Hisztizzen csak. Nem hat meg.
* A bemutatásra is csak egy legyintés a válasz, ahogy a madaras sebére is. Tökéletesen látja mit csinál a másik, és ez valóban szórakoztató. *
- Maradj veszteg kákabél. Hozom ami kell, de jóra ne számíts!
* Áll hátrébb, majd Rasdeherhez fordul. *
- Szép szúrás, de rendbe tudom tenni. Majd ha végeztem vele, beszélgetünk.
* Ezzel el is megy, hogy pár perccel később némi víz, gyolcs, s egy közel sem biztató szagú és állagú anyagot tartalmazó tégellyel térjen vissza. *
- Ellátom a sebedet. Ha ficánkolsz, a májaddal a kezedben löklek bele a tóba.
* Figyelmezteti Teliirt, majd nekilát, a feladatnak. Először alaposan kimossa a sebet, hogy jobban szemügyre vehesse. A fickónak szerencséje volt, mert tényleg csak egy lyukat kapott a hasába, a penge nem ért sem szervet, sem főbb eret, artériát. Ezután következik a trutyi, amiből a vajákos a sebbe és a sebre is tesz, persze miután összevarrta a sebet. Piszkosul csípi először a sebét a mélységinek, meg ugye ott van a varrással járó fájdalom is, de később azt érezheti a mélységi, hogy kellemesen elzsibbad a sérült rész. *
- Kész. Ne ugrálj, mert felszakadhat. Ha nem, pár nap alatt rendbe jössz.
* Tanácsolja még utoljára, majd elővesz egy flaskát, amiben a kedvenc pálinkája van. *
- Mondtam, sok minden változott. Gyere igyunk meg valamit, közben összerakjuk, ami időközben történt itt, meg veled.
* Egy jó ital mellé kötelező a pipa, így Wram előhúzza pipáját, s elkezdi megtömni, míg társa ital után néz. *
* a mélységi reakcióit teljes mértékig figyelmen kívül hagyja Wram. Fontosabbnak tarja kideríteni, hogy mik is a régen nem látott tag szándékai. *
- Ne hidd, hogy nem kerestek meg. De nem értem volna el mellettük semmit.
* Vonja meg a vállait Wram. Egyszer valóban kapott egy meghívást, de nem foglalkozott vele. *
- Hogy őszinte legyek, nem foglalkoztatott minket a sorsod. Leléptél, mi meg továbbléptünk. Pont.
* válaszolja, az igazságnak megfelelően. A Őrült eltűnése után ugyan volt némi fejetlenség, de aztán minden ment a maga útján tovább. A megjegyzésre maga is villant egy gúnyoros mosolyt, majd közelebb hajol, hogy megnézze, mi van a mélységivel. *
- Hisztizzen csak. Nem hat meg.
* A bemutatásra is csak egy legyintés a válasz, ahogy a madaras sebére is. Tökéletesen látja mit csinál a másik, és ez valóban szórakoztató. *
- Maradj veszteg kákabél. Hozom ami kell, de jóra ne számíts!
* Áll hátrébb, majd Rasdeherhez fordul. *
- Szép szúrás, de rendbe tudom tenni. Majd ha végeztem vele, beszélgetünk.
* Ezzel el is megy, hogy pár perccel később némi víz, gyolcs, s egy közel sem biztató szagú és állagú anyagot tartalmazó tégellyel térjen vissza. *
- Ellátom a sebedet. Ha ficánkolsz, a májaddal a kezedben löklek bele a tóba.
* Figyelmezteti Teliirt, majd nekilát, a feladatnak. Először alaposan kimossa a sebet, hogy jobban szemügyre vehesse. A fickónak szerencséje volt, mert tényleg csak egy lyukat kapott a hasába, a penge nem ért sem szervet, sem főbb eret, artériát. Ezután következik a trutyi, amiből a vajákos a sebbe és a sebre is tesz, persze miután összevarrta a sebet. Piszkosul csípi először a sebét a mélységinek, meg ugye ott van a varrással járó fájdalom is, de később azt érezheti a mélységi, hogy kellemesen elzsibbad a sérült rész. *
- Kész. Ne ugrálj, mert felszakadhat. Ha nem, pár nap alatt rendbe jössz.
* Tanácsolja még utoljára, majd elővesz egy flaskát, amiben a kedvenc pálinkája van. *
- Mondtam, sok minden változott. Gyere igyunk meg valamit, közben összerakjuk, ami időközben történt itt, meg veled.
* Egy jó ital mellé kötelező a pipa, így Wram előhúzza pipáját, s elkezdi megtömni, míg társa ital után néz. *
1023. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2017-05-31 13:36:28
Üzenet elküldve: 2017-05-31 13:36:28
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 208
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 208
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Teliir Dartiv, Wram Vrauk//
*Valóban nem lepi meg az újonnan érkező, hisz eleve azzal számolt, hogy már érkezésekor várni fognak rá. Bár ez igen hibás elképzelés volt, azt a tényt tekintve, hogy már jó ideje járt utoljára itt. Azonban ez mintha egyáltalán nem zavarná, hisz úgy érzi ezen a helyen még mindig minden az övé. Kié is lenne? Ő fedezte fel ezt a titkos járatot, és ő is vette birtokba. Akik ide beköltöztek nem mások, mint ócska csavargok, akik egy ideiglenesen elhagyatott lakásban húzzák meg magukat.
Mindezek ellenére is örül annak, hogy ez az undormány fogadja őket elsőnek, mivel ha igaz amit mond, és a tagok személye jószerivel megváltozott, akkor nagy mázlijuk van, hogy nem valami idegen ficsúr rontott a barlang valódi gazdájára.*
-Örülök Wram, hogy nem az idióta ocsmányságok táborát gyarapítod! Akkor ennek a viszont találkozásnak akár csúnya vége is lehetett volna! De mintha te nem örülnél igazán nekem... ez elszomorít. Mit hittél, hogy örökre eltűnök? Nem olyan könnyű velem kibabrálni!
*Őszintén megkönnyebbült. Még ha emberfölényben is vannak, egyrészről ennek az idióta sötételfnek semmi hasznát nem venné jelenlegi siralmas állapotában, másrészről pedig egy váratlanul rájuk rontó ork elég csúnya pusztítást lett volna képes véghezvinni. Öröm az ürömben, hogy legalább van valaki, aki úgy igazán ért a sebek ellátásához, és nem csak egy felületes megoldásra futja, mint kedvenc kannibálunknak.*
-Hát nem aranyos, mikor hisztizik?
*Fogait kivicsorítva, egy torz arckifejezéssel bök a fejével a sértődékeny Teliirre, ki úgy tűnik vágyik a figyelemre. De micsoda meglepetés Ras számára, hogy a kis butus nem mindig valami ostobaságon töri a fejét, hanem eszébe jutnak értelmes ötletek is. Mint jelen esetben az, hogy ne feszítse túl a húrt se az orknál, se a madarasnál.*
-Majd elfelejtettem bemutatni a legújabb társamat, Wram: Teliir a neve, és egy idióta! De mentségemre szóljon, egész szórakoztató, a karddal pedig nem bánik rosszul. Nézd csak, micsoda sérülést tudott nekem okozni!
*A bal karján éktelenkedő apró vágásra mutat, amit a vajákos közelebbről is nyugodtan megcsodálhat, ám egy alig látható felületi seben kívül semmi mást nem fog találni. Ezzel szimplán csak társát kívánja gúnyolni, de hamar eszébe jut annak lobbanékonysága. Az pedig senkit nem tenne boldoggá, ha hirtelen hárman egy jókora vérengzést rendeznének a barlangban. Ezért leguggol a sebesült elé, majd a képébe tolja az arcát.*
-Ne aggódj már annyit, te idióta! Megmondtam, a társam vagy, és rajtam kívül senki nem lyukaszthat ki! Nekem pedig a hasznomra válsz, szóval nem kellene annyit problémáznod. Wram majd szépen helyrerak.
*Félrehajítja a szétfarigcsált csontot, majd szabad utat enged a zöldbőrűnek. A sötételf fegyverét pedig visszaadja gazdájának.*
-Rád bízom, Wram! Rakd helyre ezt a féleszűt! Na meg közben mesélhetnél is. Ki vette át a helyemet? A Szürke? Vagy sikerült valami teljesen új embert találnotok magatoknak, és végre kidobtátok azt a nyomorékot?
*Valóban nem lepi meg az újonnan érkező, hisz eleve azzal számolt, hogy már érkezésekor várni fognak rá. Bár ez igen hibás elképzelés volt, azt a tényt tekintve, hogy már jó ideje járt utoljára itt. Azonban ez mintha egyáltalán nem zavarná, hisz úgy érzi ezen a helyen még mindig minden az övé. Kié is lenne? Ő fedezte fel ezt a titkos járatot, és ő is vette birtokba. Akik ide beköltöztek nem mások, mint ócska csavargok, akik egy ideiglenesen elhagyatott lakásban húzzák meg magukat.
Mindezek ellenére is örül annak, hogy ez az undormány fogadja őket elsőnek, mivel ha igaz amit mond, és a tagok személye jószerivel megváltozott, akkor nagy mázlijuk van, hogy nem valami idegen ficsúr rontott a barlang valódi gazdájára.*
-Örülök Wram, hogy nem az idióta ocsmányságok táborát gyarapítod! Akkor ennek a viszont találkozásnak akár csúnya vége is lehetett volna! De mintha te nem örülnél igazán nekem... ez elszomorít. Mit hittél, hogy örökre eltűnök? Nem olyan könnyű velem kibabrálni!
*Őszintén megkönnyebbült. Még ha emberfölényben is vannak, egyrészről ennek az idióta sötételfnek semmi hasznát nem venné jelenlegi siralmas állapotában, másrészről pedig egy váratlanul rájuk rontó ork elég csúnya pusztítást lett volna képes véghezvinni. Öröm az ürömben, hogy legalább van valaki, aki úgy igazán ért a sebek ellátásához, és nem csak egy felületes megoldásra futja, mint kedvenc kannibálunknak.*
-Hát nem aranyos, mikor hisztizik?
*Fogait kivicsorítva, egy torz arckifejezéssel bök a fejével a sértődékeny Teliirre, ki úgy tűnik vágyik a figyelemre. De micsoda meglepetés Ras számára, hogy a kis butus nem mindig valami ostobaságon töri a fejét, hanem eszébe jutnak értelmes ötletek is. Mint jelen esetben az, hogy ne feszítse túl a húrt se az orknál, se a madarasnál.*
-Majd elfelejtettem bemutatni a legújabb társamat, Wram: Teliir a neve, és egy idióta! De mentségemre szóljon, egész szórakoztató, a karddal pedig nem bánik rosszul. Nézd csak, micsoda sérülést tudott nekem okozni!
*A bal karján éktelenkedő apró vágásra mutat, amit a vajákos közelebbről is nyugodtan megcsodálhat, ám egy alig látható felületi seben kívül semmi mást nem fog találni. Ezzel szimplán csak társát kívánja gúnyolni, de hamar eszébe jut annak lobbanékonysága. Az pedig senkit nem tenne boldoggá, ha hirtelen hárman egy jókora vérengzést rendeznének a barlangban. Ezért leguggol a sebesült elé, majd a képébe tolja az arcát.*
-Ne aggódj már annyit, te idióta! Megmondtam, a társam vagy, és rajtam kívül senki nem lyukaszthat ki! Nekem pedig a hasznomra válsz, szóval nem kellene annyit problémáznod. Wram majd szépen helyrerak.
*Félrehajítja a szétfarigcsált csontot, majd szabad utat enged a zöldbőrűnek. A sötételf fegyverét pedig visszaadja gazdájának.*
-Rád bízom, Wram! Rakd helyre ezt a féleszűt! Na meg közben mesélhetnél is. Ki vette át a helyemet? A Szürke? Vagy sikerült valami teljesen új embert találnotok magatoknak, és végre kidobtátok azt a nyomorékot?
1022. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2017-05-31 01:26:28
Üzenet elküldve: 2017-05-31 01:26:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Rasdeher Clion, Wram Vrauk//
*Úgy tűnik az ork felbukkanása sem sokat segít a helyzetén. Még akkor sem ha esetleg be is foltozza. Mivel már ketten vannak akik gereblyével igazgatják az idegeit. Az még érthető hogy Wramot miért is nem különösen zavarja hogy Teliir jelenleg ereszt. Viszont ettől függetlenül úgy kezelni őt mint egy darab húst, az már igen kellemetlen. Jobb ha ezt a békát lenyeli. Nincs jelenleg olyan helyzetben hogy ismeretlenekkel kapjon össze csak azért mert rosszul esik neki pár szó. Sértődése persze teljesen megérthető ilyen szituációban. Felette egy tollas pokolfattya röpköd az ő húsára éhesen. Továbbá ott van még Rasdeher aki szintén kóstolót óhajt. Erre még rájön a hab. Még pedig hogy a barlang egyik jelenlegi lakója csak úgy könnyedén dobja fel megölése, és aztán elfogyasztása gondolatát. Hiába a társulása a madarásszal. Feltétlenül nem bízhat meg benne. Az is lehetséges hogy a kezdetektől fogva csak játszadozik vele. Plusz a beszélgetésük szerint régen nem találkoztak, és nem is igazán ismerik egymást. Ezért a kannibálra sem támaszkodhat túlzottan még akkor sem ha jobb viszonyban lennének. Így már is itt van előtte két alak akikben óvatlanság lenne bízni. Ennek ellenére hatalmas ostobaságot követne el azzal, ha tőle megszokott módon lóbálja a fegyvereit, miközben jártatja azt a nagy száját. Ugyanis a hasonló felállásokban ezek a megszokott cselekedetei. Szerencsére tud magába még némi türelmet, és higgadtságot gyömöszölni. Egyelőre kivárja mi is fog kisülni ebből a helyzetből. Közben fejét azon töri miképpen is tudná az életét menteni a lehető leggyorsabban, és leghatékonyabban. Már ha rá kényszerülne.*
-Igazatok van csak nézegessük az elfet. Ne segítsünk neki úgy is nyárson fogjuk megforgatni.
*Úgy tűnik az ork felbukkanása sem sokat segít a helyzetén. Még akkor sem ha esetleg be is foltozza. Mivel már ketten vannak akik gereblyével igazgatják az idegeit. Az még érthető hogy Wramot miért is nem különösen zavarja hogy Teliir jelenleg ereszt. Viszont ettől függetlenül úgy kezelni őt mint egy darab húst, az már igen kellemetlen. Jobb ha ezt a békát lenyeli. Nincs jelenleg olyan helyzetben hogy ismeretlenekkel kapjon össze csak azért mert rosszul esik neki pár szó. Sértődése persze teljesen megérthető ilyen szituációban. Felette egy tollas pokolfattya röpköd az ő húsára éhesen. Továbbá ott van még Rasdeher aki szintén kóstolót óhajt. Erre még rájön a hab. Még pedig hogy a barlang egyik jelenlegi lakója csak úgy könnyedén dobja fel megölése, és aztán elfogyasztása gondolatát. Hiába a társulása a madarásszal. Feltétlenül nem bízhat meg benne. Az is lehetséges hogy a kezdetektől fogva csak játszadozik vele. Plusz a beszélgetésük szerint régen nem találkoztak, és nem is igazán ismerik egymást. Ezért a kannibálra sem támaszkodhat túlzottan még akkor sem ha jobb viszonyban lennének. Így már is itt van előtte két alak akikben óvatlanság lenne bízni. Ennek ellenére hatalmas ostobaságot követne el azzal, ha tőle megszokott módon lóbálja a fegyvereit, miközben jártatja azt a nagy száját. Ugyanis a hasonló felállásokban ezek a megszokott cselekedetei. Szerencsére tud magába még némi türelmet, és higgadtságot gyömöszölni. Egyelőre kivárja mi is fog kisülni ebből a helyzetből. Közben fejét azon töri miképpen is tudná az életét menteni a lehető leggyorsabban, és leghatékonyabban. Már ha rá kényszerülne.*
-Igazatok van csak nézegessük az elfet. Ne segítsünk neki úgy is nyárson fogjuk megforgatni.
1021. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2017-05-31 00:21:13
Üzenet elküldve: 2017-05-31 00:21:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Teliir Dartiv, Rasdeher Clion //
* Úgy látszik, hogy a megjelenése nem okoz meglepetést, mert elég higgadtan fogadják, pedig egy fegyveres ork általában nem ilyen reakciót szokott kiváltani. *
- Nem baj az. Legalábbis egyelőre.
* Veti oda a sebesültnek közönyösen, ám a madaras fickó már más tészta. *
- TE? melyik sötét lukból bújtál elő?
* Hangjából tisztán kivehető a meglepetés, hisz már rég leírták a fickót, mondván, hogy vagy az Őrült végzett vele, vagy felzabálta saját magát. *
-Még mindig Wram a nevem. És nem, nem egyedül vagyok, bár aligha fogsz ismerős arcokat találni. Sok minden történt, mióta eltűntél.
* Válaszolja, s lassan elteszi a kardját. Most, hogy sikerült tisztázniuk a ki kicsoda kérdését, közelebbről is megnézi a sérülést. *
-Mégis mit akarsz azzal a csontdarabbal? Megölni, vagy életben akarod tartani?
* Kérdezi, hisz a Rasdeher kezében lévő micsoda inkább ölni jó, mint gyógyítani. *
- Ha előbbi, akkor inkább átveszem. Ha utóbbi, akkor csináld gyorsan, és a madarad odakint ehet belőle.
* Dobja fel a lehetőségeket Wram, várva választ. *
* Úgy látszik, hogy a megjelenése nem okoz meglepetést, mert elég higgadtan fogadják, pedig egy fegyveres ork általában nem ilyen reakciót szokott kiváltani. *
- Nem baj az. Legalábbis egyelőre.
* Veti oda a sebesültnek közönyösen, ám a madaras fickó már más tészta. *
- TE? melyik sötét lukból bújtál elő?
* Hangjából tisztán kivehető a meglepetés, hisz már rég leírták a fickót, mondván, hogy vagy az Őrült végzett vele, vagy felzabálta saját magát. *
-Még mindig Wram a nevem. És nem, nem egyedül vagyok, bár aligha fogsz ismerős arcokat találni. Sok minden történt, mióta eltűntél.
* Válaszolja, s lassan elteszi a kardját. Most, hogy sikerült tisztázniuk a ki kicsoda kérdését, közelebbről is megnézi a sérülést. *
-Mégis mit akarsz azzal a csontdarabbal? Megölni, vagy életben akarod tartani?
* Kérdezi, hisz a Rasdeher kezében lévő micsoda inkább ölni jó, mint gyógyítani. *
- Ha előbbi, akkor inkább átveszem. Ha utóbbi, akkor csináld gyorsan, és a madarad odakint ehet belőle.
* Dobja fel a lehetőségeket Wram, várva választ. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1267-1286