//A Lélekvesztőn//
//Fey//
Nem tudom, de igazából nem érdekelnek mások nőügyei. De nincs alatta senki, besóztuk és az lesz a vacsora. Vagy majd azt hitted, hogy hozatunk egy sertést?
*Igazából, erre most meg is jött a kedve egy kis disznótorhoz, de meglepő módon kevés négylábú van a közelben, az is inkább ilyen lóféle.*
-Hát, ritka az élőholt cirkusz, de legalább nagy látványosság. Egyébként meg, amiket csak úgy szanaszét dobálgatsz, az kasmír és kifejezetten sokat ér, persze nem úgy, ha a földre dobálhatod.
*Zaranir egy kicsit elsomolyodik a jeleneten, nem kell neki tisztán látnia ahhoz, hogy leessen neki, mire is van ez a jelenet.*
-Na, remélem téged se alkalmazunk tolvajnak, mert eddig csapnivaló a teljesítményed, így még egy vak koldust sem tudsz megfosztani az értékeitől feltűnés nélkül.
*Majd odamegy a ládához és viszi magával a nagyobb eldobált szövetet is és beleereszti pillantását Fey szemeibe.*
-Először is, lopni úgy szoktunk, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne, hogy az érték átkerül az egyik gazdájától a másikig, nem rendezünk neki jelenetet, vagy ha mégis, azt rendesen és türelmesen építsd fel. Attól senkinek nem lankad a figyelme, ha hirtelen hátat akarsz neki mutatni. És el sem lehet bambulni, ha folyamatosan jár a szád. Vagy, ha már jár, akkor csináld úgy, mint én, hogy tényleg folyamatosan csak pofázz és abba fáradjanak el, miközben a zsebeiket markolod.
*Majd megfogja Fey fenekét.*
-Vagy éppen mást, bár a másik oldaladon sajnos nincs senki, akire ráterelhetném a gyanút azzal, hogy a távolabbi farpofád fogom meg, de a szándékot értékeld. Ja és mutasd, mit vettél el, talán megtarthatod.