Nincs játékban - Üvöltő-szirt
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 37 (721. - 740. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Reydis Syna [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10880_1490455601_fel_elf_no.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1267-1286
740. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2016-07-31 22:27:36
Üzenet elküldve: 2016-07-31 22:27:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
//Révészen//
*Az ő kedvét a patkányok miatt egyáltalán nem tudja elrontani a lány kedvetlensége. Persze, megérti ő, hogy mi a helyzet, és, hogy nem tud gyermeket szülni, de azt hitte ezt már megbeszélték, így hát nem tudja mit is szóljon erre, csak sóhajt egyet. Nem nagyon érti, hogy a lány miért viselkedik úgy ahogy. Nem szisszen fel, pedig tudja Leon is, hogy fájdalmas dolog ez a hajtépés.*
-Nem figyelhetsz oda te se mindenre. Most a hajad a legkisebb gond úgy érzem. *Mikor áttér a lány testére, gondosan megmossa mindenütt, egy benedvesített ronggyal, meg szappannal. Ha engedi, és van hozzá kedve, akkor érzékenyebb testtájakon tovább is elidőzik... De amikor a sebére kerül a sor, ugyancsak tiszta vizet hoz egy vödörben, nehogy véletlenül piszkolódjon.*
-Sosem voltam jó sebkezelésben, de azért amennyire tudom, kimosom neked. *Tőle telhetően teszi a dolgát, és idővel végeznek is. A ruha gondján töri a fejét éppen, amikor egy puha törölközővel kezdené áttörölgetni szerelme testét.*
-Nem emlékszem... Egyetlen darabot csináltam abból a piros ruhából? De amúgy is, kell lennie még ruhának valahol, ha nem is olyan, mint a te ízlésed. *Utal itt hosszú, zárt ruhákra. Majd pedig elkezd magának tiszta vizet tenni a kádba. Azért, mert Rey elég koszos volt, és szinte fekete a fürdővíz, most, hogy kiszállt belőle. Ahogy végignéz a most már tiszta, illatos, és ragyogó lányon, önkéntelenül is elmosolyodik.*
-Gyönyörű vagy. Szinte már el is felejtettem, mi lapul azalatt a réteg kosz alatt!
*Az ő kedvét a patkányok miatt egyáltalán nem tudja elrontani a lány kedvetlensége. Persze, megérti ő, hogy mi a helyzet, és, hogy nem tud gyermeket szülni, de azt hitte ezt már megbeszélték, így hát nem tudja mit is szóljon erre, csak sóhajt egyet. Nem nagyon érti, hogy a lány miért viselkedik úgy ahogy. Nem szisszen fel, pedig tudja Leon is, hogy fájdalmas dolog ez a hajtépés.*
-Nem figyelhetsz oda te se mindenre. Most a hajad a legkisebb gond úgy érzem. *Mikor áttér a lány testére, gondosan megmossa mindenütt, egy benedvesített ronggyal, meg szappannal. Ha engedi, és van hozzá kedve, akkor érzékenyebb testtájakon tovább is elidőzik... De amikor a sebére kerül a sor, ugyancsak tiszta vizet hoz egy vödörben, nehogy véletlenül piszkolódjon.*
-Sosem voltam jó sebkezelésben, de azért amennyire tudom, kimosom neked. *Tőle telhetően teszi a dolgát, és idővel végeznek is. A ruha gondján töri a fejét éppen, amikor egy puha törölközővel kezdené áttörölgetni szerelme testét.*
-Nem emlékszem... Egyetlen darabot csináltam abból a piros ruhából? De amúgy is, kell lennie még ruhának valahol, ha nem is olyan, mint a te ízlésed. *Utal itt hosszú, zárt ruhákra. Majd pedig elkezd magának tiszta vizet tenni a kádba. Azért, mert Rey elég koszos volt, és szinte fekete a fürdővíz, most, hogy kiszállt belőle. Ahogy végignéz a most már tiszta, illatos, és ragyogó lányon, önkéntelenül is elmosolyodik.*
-Gyönyörű vagy. Szinte már el is felejtettem, mi lapul azalatt a réteg kosz alatt!
739. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2016-07-31 21:49:56
Üzenet elküldve: 2016-07-31 21:49:56
ÚJ
![>Reydis Syna [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10880_1490455601_fel_elf_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//Révészen//
*Reydis úgy érzi valami megváltozott benne, mert valahogy most nem tud örülni a kis patkányoknak. Nem jó az időzítés, mert rengeteg más célt tűzött ki maga elé. Jó lenne a hajóját átnevezni és átfesteni, felújítani, de ezeket még nem hozza jó darabig szóba, egyelőre fontosabb a félelmetes kapitány megszemélyesítése új fogsorával, ruhájával és fegyverével.*
-De jó nekik, hogy tudnak szaporodni. *Fejezi ki jó kedvét Reydis, jelezve, hogy őt az ilyen nem feltétlen villanyozza fel, mert ilyenkor érzi magát a leginkább korcsnak.
A szamaras témához már nem szól inkább semmit, mert úgy tűnik nem tud javítani a helyzetén.*
-Buksi hátrahajtva! *Kellemes dolog ez a hajmosás, de csak amíg a masszírozós része folyik a dolognak, mert mikor tépkedik az kevésbé tetszik a lánynak, de nem sziszeg vagy nyafog miatta.*
-Ha fájni fog akkor ez van, megérdemlem, amiért nem gondoztam. *De már a fogas dolog miatt sem engedi egy arcizmának sem, hogy megrendüljön, hadd lássa a szerelme, milyen jól tűri a dolgot.*
-A többi. *Sóhajtja kéjesen és belemerül a csókba amit a szájára kap.*
-Kéne valami rongy, amit felvehetek majd, mert azokat a koszos cafatokat nem szívesen venném vissza, majd összeszedem és kidobom a fenébe. *Lényegében fáslinak szánt ingcsík meg rongyok voltak a lányon eddig.*
*Reydis úgy érzi valami megváltozott benne, mert valahogy most nem tud örülni a kis patkányoknak. Nem jó az időzítés, mert rengeteg más célt tűzött ki maga elé. Jó lenne a hajóját átnevezni és átfesteni, felújítani, de ezeket még nem hozza jó darabig szóba, egyelőre fontosabb a félelmetes kapitány megszemélyesítése új fogsorával, ruhájával és fegyverével.*
-De jó nekik, hogy tudnak szaporodni. *Fejezi ki jó kedvét Reydis, jelezve, hogy őt az ilyen nem feltétlen villanyozza fel, mert ilyenkor érzi magát a leginkább korcsnak.
A szamaras témához már nem szól inkább semmit, mert úgy tűnik nem tud javítani a helyzetén.*
-Buksi hátrahajtva! *Kellemes dolog ez a hajmosás, de csak amíg a masszírozós része folyik a dolognak, mert mikor tépkedik az kevésbé tetszik a lánynak, de nem sziszeg vagy nyafog miatta.*
-Ha fájni fog akkor ez van, megérdemlem, amiért nem gondoztam. *De már a fogas dolog miatt sem engedi egy arcizmának sem, hogy megrendüljön, hadd lássa a szerelme, milyen jól tűri a dolgot.*
-A többi. *Sóhajtja kéjesen és belemerül a csókba amit a szájára kap.*
-Kéne valami rongy, amit felvehetek majd, mert azokat a koszos cafatokat nem szívesen venném vissza, majd összeszedem és kidobom a fenébe. *Lényegében fáslinak szánt ingcsík meg rongyok voltak a lányon eddig.*
738. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2016-07-31 21:01:12
Üzenet elküldve: 2016-07-31 21:01:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
//Révészen//
*Szép dolog, hogy kijavítja őt a lány. Úgy tűnik nem szállt a fejébe a dicsőség, hogy el tudott orozni egy hajót. A patkányok dolgára egészen fellelkesül.*
-Hallod Patkány? Lehet, hogy apuka leszel. Hogy én mennyire öregnek érzem magam ilyenkor... *Vigyorog az állatkájára, aki a neve hallatán elődugja a képét, de inkább vissza is mászik a helyére, ami most éppen a padlóra dobott erszényben van. Nem igazán zavarja a szétdobált ruha, holott vélhetőleg ő fogja rendbe tenni majd a fürdőt.*
-Nem is mondtam, hogy neked kellett volna megvédeni. *Ezzel le is zárja a dolgot a részéről. nem nagyon szeretne erről a témáról beszélgetni, hiszen szerelme szemmel láthatóan nem osztozik búslakodásában. Egy vödröt húz oda a kádhoz, amiben melegvíz van. Először a haját szeretné kicsit kimosni, mert azon van a legtöbb kosz, és lehet nem lenne túl jó ötlet a feláztatott sebbe majd belemosni a koszt. Erre az óvintézkedésre most jött rá nemrég, mikor töltötte a kádat. Ilyenkor azért büszke és okosnak hiszi magát, bár egyáltalán nem tudja, hogy van-e bármi értelme annak amit csinál. A tőle telhető legjobb módon próbálja azért óvni kedvesét*
-Hajtsd hátra a buksid kérlek! *Ezzel elkezdi tisztogatni, majd jó alaposan megmasszírozza a fejét, hogy kissé ellazuljon, ugyanis a kifésülés nem lesz egy kellemes mutatvány az biztos.*
-Ez most valószínűleg fájni fog, de nem tehetek róla. *Elkezdi kicibálni a gubancokat a szőkeségből, és közben folyamatosan átmossa újra meg újra, közben vödröt is cserél egyszer. Amint a hosszadalmas procedúra végére ér, Reydis haja újra olyan szép, mint anno, mielőtt elment volna kalandozni.*
-Akkor most jöhet a többi. *Mielőtt felállna, egy csókot nyom a lány tiszta fejére, és odahajol, hogy a szájára is adjon.*
*Szép dolog, hogy kijavítja őt a lány. Úgy tűnik nem szállt a fejébe a dicsőség, hogy el tudott orozni egy hajót. A patkányok dolgára egészen fellelkesül.*
-Hallod Patkány? Lehet, hogy apuka leszel. Hogy én mennyire öregnek érzem magam ilyenkor... *Vigyorog az állatkájára, aki a neve hallatán elődugja a képét, de inkább vissza is mászik a helyére, ami most éppen a padlóra dobott erszényben van. Nem igazán zavarja a szétdobált ruha, holott vélhetőleg ő fogja rendbe tenni majd a fürdőt.*
-Nem is mondtam, hogy neked kellett volna megvédeni. *Ezzel le is zárja a dolgot a részéről. nem nagyon szeretne erről a témáról beszélgetni, hiszen szerelme szemmel láthatóan nem osztozik búslakodásában. Egy vödröt húz oda a kádhoz, amiben melegvíz van. Először a haját szeretné kicsit kimosni, mert azon van a legtöbb kosz, és lehet nem lenne túl jó ötlet a feláztatott sebbe majd belemosni a koszt. Erre az óvintézkedésre most jött rá nemrég, mikor töltötte a kádat. Ilyenkor azért büszke és okosnak hiszi magát, bár egyáltalán nem tudja, hogy van-e bármi értelme annak amit csinál. A tőle telhető legjobb módon próbálja azért óvni kedvesét*
-Hajtsd hátra a buksid kérlek! *Ezzel elkezdi tisztogatni, majd jó alaposan megmasszírozza a fejét, hogy kissé ellazuljon, ugyanis a kifésülés nem lesz egy kellemes mutatvány az biztos.*
-Ez most valószínűleg fájni fog, de nem tehetek róla. *Elkezdi kicibálni a gubancokat a szőkeségből, és közben folyamatosan átmossa újra meg újra, közben vödröt is cserél egyszer. Amint a hosszadalmas procedúra végére ér, Reydis haja újra olyan szép, mint anno, mielőtt elment volna kalandozni.*
-Akkor most jöhet a többi. *Mielőtt felállna, egy csókot nyom a lány tiszta fejére, és odahajol, hogy a szájára is adjon.*
737. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2016-07-31 20:40:27
Üzenet elküldve: 2016-07-31 20:40:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//Révészen//
*Reydis sem kíván semmit hozzátenni a fogas témához, már így is többet beszéltek róla mint kéne és ő inkább csak belevágna a közepébe és lesz ami lesz alapon túl lenne rajta.*
-Csak kérem, nem parancsolom. *Helyesbít, mert hiába ő a hajó kapitánya most, nem osztogat parancsokat.*
-Jaja, remélem nem császkált el nagyon a helyéről, de igazából ide mindig hazatalál és biztos egy ideje ezek itt huncutkodtak, mert Lili nagyon dagi és kétlem, hogy a kaja miatt. *Nem hiányoznak most a kis patkányok egyelőre.*
-Igenis! *Szófogadóan ledobálja a ruháit szerteszét a kabinban, nem nagyon érdekli mi hol köt ki. A szamár úgy néz ki fájó pont és amikor nem látja őt a kalóz a szemeit megforgatja, ő nem kötődik ennyire állatokhoz.*
-Sajnálom szegényt, de én a messzi tengerről nem tudtam rá vigyázni. *Lép közelebb és a sértésért cserébe inkább megpróbál kis bűntudatot kelteni Leonban, mert ő hagyta magára szerencsétlen állatot.*
-Biztos jobb helyen van és hálás a gazdijának a gondviseléséért. *Vigasztalásban nem a legjobb, de azért próbálkozik, még ha gyenge próbálkozás is.*
-Na akkor vágjunk bele. *Bepattan a kádba és átadja magát a kényeztetésnek.*
*Reydis sem kíván semmit hozzátenni a fogas témához, már így is többet beszéltek róla mint kéne és ő inkább csak belevágna a közepébe és lesz ami lesz alapon túl lenne rajta.*
-Csak kérem, nem parancsolom. *Helyesbít, mert hiába ő a hajó kapitánya most, nem osztogat parancsokat.*
-Jaja, remélem nem császkált el nagyon a helyéről, de igazából ide mindig hazatalál és biztos egy ideje ezek itt huncutkodtak, mert Lili nagyon dagi és kétlem, hogy a kaja miatt. *Nem hiányoznak most a kis patkányok egyelőre.*
-Igenis! *Szófogadóan ledobálja a ruháit szerteszét a kabinban, nem nagyon érdekli mi hol köt ki. A szamár úgy néz ki fájó pont és amikor nem látja őt a kalóz a szemeit megforgatja, ő nem kötődik ennyire állatokhoz.*
-Sajnálom szegényt, de én a messzi tengerről nem tudtam rá vigyázni. *Lép közelebb és a sértésért cserébe inkább megpróbál kis bűntudatot kelteni Leonban, mert ő hagyta magára szerencsétlen állatot.*
-Biztos jobb helyen van és hálás a gazdijának a gondviseléséért. *Vigasztalásban nem a legjobb, de azért próbálkozik, még ha gyenge próbálkozás is.*
-Na akkor vágjunk bele. *Bepattan a kádba és átadja magát a kényeztetésnek.*
736. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2016-07-31 19:14:51
Üzenet elküldve: 2016-07-31 19:14:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
//Révészen//
-Az se biztos, hogy beszélni fogsz tudni utána. *De nem mondd többet, hanem elkapja a kulcsot, és kinyitja a kabint. Nem tudatosan, de a mellényzsebébe csúsztatja azt, és fel is kapja szerelmét a karjaiba, amint Patkány is elrendezte magát az általa olyan nagyon szeretett erszényben. Amúgy is így tervezte bevinni a lányt, az csak külön plusz, hogy Rey is ere gondolt.*
-Ahogy parancsolod, Életem! *Azonban a kádig nem jutnak el, mert azt meg kell tölteni, vizet kell hozzá melegíteni, ami nem fog gyorsan menni.*
-Ha végeztünk, majd odaadjuk őket egymásnak, biztos rég találkoztak. *Utal a rágcsálókra. Azonban a szamár ügyében nem ér el semmit a lány, sőt, ha lehet még egy kissé meg is sérti őt. Leteszi egy székre bent, és elkezdi a vizet melegíteni, és minden egyebet, ami a fürdéshez kell. Ő maga rendesen kádban szeretne, de a lány megmosdatásához elég lenne kevesebb víz is.*
-Addig vetkőzz le, félig teszem a kádat, hogy ne érjen a sebig, és úgy bele tudsz ülni. Kényelmesebb lenne úgy megmosdatni. *Csak nem tud elmenni a szamár felett, akármennyire akar, így száját elhúzva felel, szigorú hangon.*
-Lehet, hogy buta volt, de arról nem tehet. Szerettem azt a szamarat, és igenis hiányozni fog. Egyikőtök sem pótolhatja a másikat. *Valószínű, hogy ezzel megsérti kedvesét, de ez van. Állataihoz szinte már beteges módon ragaszkodik valamiért, és sorscsapásként élte meg elvesztésüket. Most már, ugye csak az egyiket, hiszen Patkány megkerült.*
-Remélem jobb helyre került. De valószínűbb, hogy valaki legyilkolta, és magába tömte. Sajnálom szegénykémet. *Eközben az első veder már a kádban landol, és Leon pedig saját ruhájától is megszabadul, és előre kikészít magának egy inget, hogy ha végeznek, felvehesse.*
-Az se biztos, hogy beszélni fogsz tudni utána. *De nem mondd többet, hanem elkapja a kulcsot, és kinyitja a kabint. Nem tudatosan, de a mellényzsebébe csúsztatja azt, és fel is kapja szerelmét a karjaiba, amint Patkány is elrendezte magát az általa olyan nagyon szeretett erszényben. Amúgy is így tervezte bevinni a lányt, az csak külön plusz, hogy Rey is ere gondolt.*
-Ahogy parancsolod, Életem! *Azonban a kádig nem jutnak el, mert azt meg kell tölteni, vizet kell hozzá melegíteni, ami nem fog gyorsan menni.*
-Ha végeztünk, majd odaadjuk őket egymásnak, biztos rég találkoztak. *Utal a rágcsálókra. Azonban a szamár ügyében nem ér el semmit a lány, sőt, ha lehet még egy kissé meg is sérti őt. Leteszi egy székre bent, és elkezdi a vizet melegíteni, és minden egyebet, ami a fürdéshez kell. Ő maga rendesen kádban szeretne, de a lány megmosdatásához elég lenne kevesebb víz is.*
-Addig vetkőzz le, félig teszem a kádat, hogy ne érjen a sebig, és úgy bele tudsz ülni. Kényelmesebb lenne úgy megmosdatni. *Csak nem tud elmenni a szamár felett, akármennyire akar, így száját elhúzva felel, szigorú hangon.*
-Lehet, hogy buta volt, de arról nem tehet. Szerettem azt a szamarat, és igenis hiányozni fog. Egyikőtök sem pótolhatja a másikat. *Valószínű, hogy ezzel megsérti kedvesét, de ez van. Állataihoz szinte már beteges módon ragaszkodik valamiért, és sorscsapásként élte meg elvesztésüket. Most már, ugye csak az egyiket, hiszen Patkány megkerült.*
-Remélem jobb helyre került. De valószínűbb, hogy valaki legyilkolta, és magába tömte. Sajnálom szegénykémet. *Eközben az első veder már a kádban landol, és Leon pedig saját ruhájától is megszabadul, és előre kikészít magának egy inget, hogy ha végeznek, felvehesse.*
735. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2016-07-31 18:50:22
Üzenet elküldve: 2016-07-31 18:50:22
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//Révészen//
-Jó legyen, ha nagyon szenvedek lesz egy szó amit kitalálunk és ha úgy alakul hogy kimondom befejezzük. *De ha rajta múlik ez nem történik meg, csak ha belehal a fájdalomba annyira megviseli a dolog.*
-Hát ez nagyon jól hangzik. *Kap egy legyintést és hogy amúgy is rá lenne költve, szóval tökmindegyet amire megforgatja a szemét és zsebre teszi a szerzeményét.*
-Akkor már kezdheted is. *Átdobja a kulcsot a kalóznak, hogy kinyissa az ajtót és a hordón ülve nem bánná, ha bevinnék mondjuk ölben és kezelésbe vennék. Nem nagyon fürdött még le egyedül és a hátát is még tisztogatták rummal néha, de szappanos víz még nem érte.* ~Jó kis bukéja lehet a hátamnak, mint valami alkoholista koldusnak.~
-Oh Patkány, hát te is élsz, Lilike örülni fog. *Szegény patkányát leitatta és az valahol Dintyéknél pihenhet egy üres korsóban. Van amit jobb ha nem mondd el Leonnak egyből.*
-Beviszel a kabinba és megmosdatsz meg minden? *Jól esik a kényeztetés és hát amíg még abba a helyzetben van, hogy bármit kérhet él is a dologgal.*
-Az a buta szamár nem volt a hajón, biztos jobb helyre került. *Legalábbis amikor elhozták az a patás állat nem volt sehol.*
-Nem vagyok elég Én neked Drágám? *Próbálja jobb mederbe sodorni a kedvét Leonnak, bár lehet nem a legjobb módszerrel.*
-Jó legyen, ha nagyon szenvedek lesz egy szó amit kitalálunk és ha úgy alakul hogy kimondom befejezzük. *De ha rajta múlik ez nem történik meg, csak ha belehal a fájdalomba annyira megviseli a dolog.*
-Hát ez nagyon jól hangzik. *Kap egy legyintést és hogy amúgy is rá lenne költve, szóval tökmindegyet amire megforgatja a szemét és zsebre teszi a szerzeményét.*
-Akkor már kezdheted is. *Átdobja a kulcsot a kalóznak, hogy kinyissa az ajtót és a hordón ülve nem bánná, ha bevinnék mondjuk ölben és kezelésbe vennék. Nem nagyon fürdött még le egyedül és a hátát is még tisztogatták rummal néha, de szappanos víz még nem érte.* ~Jó kis bukéja lehet a hátamnak, mint valami alkoholista koldusnak.~
-Oh Patkány, hát te is élsz, Lilike örülni fog. *Szegény patkányát leitatta és az valahol Dintyéknél pihenhet egy üres korsóban. Van amit jobb ha nem mondd el Leonnak egyből.*
-Beviszel a kabinba és megmosdatsz meg minden? *Jól esik a kényeztetés és hát amíg még abba a helyzetben van, hogy bármit kérhet él is a dologgal.*
-Az a buta szamár nem volt a hajón, biztos jobb helyre került. *Legalábbis amikor elhozták az a patás állat nem volt sehol.*
-Nem vagyok elég Én neked Drágám? *Próbálja jobb mederbe sodorni a kedvét Leonnak, bár lehet nem a legjobb módszerrel.*
734. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2016-07-31 17:45:43
Üzenet elküldve: 2016-07-31 17:45:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
//Újra együtt//
//Révészen//
-Jó, tegyük fel, hogy belekezdünk, de ha nagy fájdalmaid vannak, igenis abbahagyjuk, nem fog érdekelni, mennyire hasznos lenne egy ilyen fegyver. *Az ő rézéről ezzel letudva, és nem nagyon akar vitába bocsátkozni. Tudja ő, hogy ez elméletben nagyon jó dolog, de a kivitelezése az már más kérdés. Az elhagyott erszényre csak legyint. Normális esetben, ha más emberről lenne szó visszakérné, de Reydis az külön elbírálásban részesül.*
-Majd abból veszünk valami hasznosat, ha már hozzád került. Meg amúgy is rád lenne költve. *Mondja ezt teljes bizonyossággal, mert amúgy ő semmire nem költ. Maximum enni, innivalóra, de az van neki éppen elég, elvileg a hajón.*
-Felőlem. *Mondja a futásra, bár tudja, hogy megint veszíteni fog.*
-Hát, most már ezen nem kell gondolkodni, mert majd én kezelésbe veszem, és gondozom ezután is.* ~Nehogy levágjuk. Az egyik legszebb rajtad.~ *Örül neki, hogy a bőrvért gondja már félig megvan. Így nem lesz olyan nagy munka vele. A legtöbb idő a jó alapanyag kiválasztásával telik általában. Még nem tudja milyen is lesz a vért, majd annál nagyobb meglepetés lesz neki, ha meglátja. Talán valamit változtatni is kell majd, ha nem elég a védelem amit ad... Ezzel el is indul a lány után, futva. Már meg sem próbál nagyobb erőkifejtéssel, szépen, tempósan kocog. Ahogy most jólesőnek gondolja a testmozgást, a fejébe veszi, hogy az első adandó alkalommal majd edzenie is kell, mert elhanyagolta magát az utóbbi hetekben. Semmi kedve nem volt magával törődni. Szó mi szó, az ő hajára is ráférne egy mosás már, de azt ő is meg tudja oldani. Nemsokára már a hajón vannak, ahol már nyitná is a kabint, de hirtelen ráeszmél, hogy nincs már hozzá kulcsa. Erre csak megvakargatja a tarkóját.* ~Azt hiszem, ehhez még nehéz lesz hozzászokni.~ Éppen mondana valamit szerelmének, amikor valamit érez a lábán felkúszni, és egy pillanat múlva már ismerős szuszogást hall a fülében. Ahogy megfogja a patkányát, és pördül vele egyet, az ember azt hihetné, hogy valami kisgyereket lát, nem egy kalózt.*
-Patkány! Hát te meg hol bújtál el eddig, te! *Ezzel egy csókot nyom az állat képére, nem törődve azzal, hogy mennyi koszt és szemetet szedhetett össze a bundájával a hajón töltött napok alatt.*
-Hiányoztál ám nagyon! Ne ijessz rám legközelebb! *Simogatni kezdi szeretett jószágát.*
-Kíváncsi vagyok a szamarammal, amit még a kikötőben hagytam mi lehet? *De hangja lemondással cseng. Úgy, mint aki tudja, hogy sosem kapja vissza az állatot.*
//Révészen//
-Jó, tegyük fel, hogy belekezdünk, de ha nagy fájdalmaid vannak, igenis abbahagyjuk, nem fog érdekelni, mennyire hasznos lenne egy ilyen fegyver. *Az ő rézéről ezzel letudva, és nem nagyon akar vitába bocsátkozni. Tudja ő, hogy ez elméletben nagyon jó dolog, de a kivitelezése az már más kérdés. Az elhagyott erszényre csak legyint. Normális esetben, ha más emberről lenne szó visszakérné, de Reydis az külön elbírálásban részesül.*
-Majd abból veszünk valami hasznosat, ha már hozzád került. Meg amúgy is rád lenne költve. *Mondja ezt teljes bizonyossággal, mert amúgy ő semmire nem költ. Maximum enni, innivalóra, de az van neki éppen elég, elvileg a hajón.*
-Felőlem. *Mondja a futásra, bár tudja, hogy megint veszíteni fog.*
-Hát, most már ezen nem kell gondolkodni, mert majd én kezelésbe veszem, és gondozom ezután is.* ~Nehogy levágjuk. Az egyik legszebb rajtad.~ *Örül neki, hogy a bőrvért gondja már félig megvan. Így nem lesz olyan nagy munka vele. A legtöbb idő a jó alapanyag kiválasztásával telik általában. Még nem tudja milyen is lesz a vért, majd annál nagyobb meglepetés lesz neki, ha meglátja. Talán valamit változtatni is kell majd, ha nem elég a védelem amit ad... Ezzel el is indul a lány után, futva. Már meg sem próbál nagyobb erőkifejtéssel, szépen, tempósan kocog. Ahogy most jólesőnek gondolja a testmozgást, a fejébe veszi, hogy az első adandó alkalommal majd edzenie is kell, mert elhanyagolta magát az utóbbi hetekben. Semmi kedve nem volt magával törődni. Szó mi szó, az ő hajára is ráférne egy mosás már, de azt ő is meg tudja oldani. Nemsokára már a hajón vannak, ahol már nyitná is a kabint, de hirtelen ráeszmél, hogy nincs már hozzá kulcsa. Erre csak megvakargatja a tarkóját.* ~Azt hiszem, ehhez még nehéz lesz hozzászokni.~ Éppen mondana valamit szerelmének, amikor valamit érez a lábán felkúszni, és egy pillanat múlva már ismerős szuszogást hall a fülében. Ahogy megfogja a patkányát, és pördül vele egyet, az ember azt hihetné, hogy valami kisgyereket lát, nem egy kalózt.*
-Patkány! Hát te meg hol bújtál el eddig, te! *Ezzel egy csókot nyom az állat képére, nem törődve azzal, hogy mennyi koszt és szemetet szedhetett össze a bundájával a hajón töltött napok alatt.*
-Hiányoztál ám nagyon! Ne ijessz rám legközelebb! *Simogatni kezdi szeretett jószágát.*
-Kíváncsi vagyok a szamarammal, amit még a kikötőben hagytam mi lehet? *De hangja lemondással cseng. Úgy, mint aki tudja, hogy sosem kapja vissza az állatot.*
733. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2016-07-31 15:59:48
Üzenet elküldve: 2016-07-31 15:59:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//Újra együtt//
//Révészen//
-Hát vannak sejtéseim a fájdalomról, de ahogy túléltem ezt a csúnya sebet, úgy azt is túl fogom élni és utána már fegyver nélkül is könnyen meg tudnám magam védeni. *Jól tud érvelni ha kell, márpedig Reydis védelme úgy is Leonnak az egyik legfontosabb dolog. Észreveszi szemfülesen, hogy elejt a bokornál valamit kedvese és oda is somfordál és magához veszi azt.*
-Hogy van a kalózoknál a kincstalálás? Aki kapja marja és az övé? *Kérdezi és közben a markában lévő kis zsákot feldobja a levegőbe és elkapja ügyesen kaján mosollyal az arcán. Nem olyan nagy pénzéhes lány, de azért inkább az ő zsebét gazdagítsa Leon ügyetlensége, mint másét.*
-Ezért kérek segítséget nem csak tőled, hanem a többiektől is, mert nem egyszerű móka lesz eleinte ez az egész, de ha túl leszek a beavatkozáson és megszokom, utána már boldogság van és lesz egy olyan fegyvere a csapatnak, amit nem sokan vállalnának be. *Normális ésszel gondolkozó egyén biztos bele sem menne, akin meg erőszakkal oldják meg ezt, inkább lesz öngyilkos az első alkalommal.*
-Meg a rágófogaim nem kell kihegyezni, szóval annyira nem lesz gázos az étkezés, mert nem pépes kaja kell, hanem kisebb falatkák. *Van az a dolog, amiért megéri szenvedni és Reydisnek ez a hülyesége az, amit végig akar csinálni.*
-Én ha lehet nem akarok büdösebbet érezni, szóval futás visszafelé is? *Jó kis levezetés és hát még mindig nem sok dolgot csinálhat, amivel edzheti a testét.*
-Hát nem volt időm megmosatni a sörényemet, meg azt se tudtam kit kérhetnék meg rá. *A feljebbvalóját nem merné, a fiúkat meg pláne nem, hisz azok nem értenek az ilyen hosszú hajakhoz.*
-Megterveztem már, le van rajzolva ott az anyag mellett. *Ha nem Leonnal, akkor mással megvarratta volna. Lehet a bőrvért hallatán valami testvédős dologra gondol a férfi, de Reyt ismerve gondolhatja, hogy nem lesz az annyira fedett dolog, hiszen a lány utálja a sok holmit magán.*
-Biztos. *Mosolyodik el és nekivág az üvöltő szirt felé futni, lehetőleg nem hagyva maga mögött nyomokat. Csak a hajó kabin előtt áll meg pihenni és le is ül a hajó egyik hordójának a tetejére.*
//Révészen//
-Hát vannak sejtéseim a fájdalomról, de ahogy túléltem ezt a csúnya sebet, úgy azt is túl fogom élni és utána már fegyver nélkül is könnyen meg tudnám magam védeni. *Jól tud érvelni ha kell, márpedig Reydis védelme úgy is Leonnak az egyik legfontosabb dolog. Észreveszi szemfülesen, hogy elejt a bokornál valamit kedvese és oda is somfordál és magához veszi azt.*
-Hogy van a kalózoknál a kincstalálás? Aki kapja marja és az övé? *Kérdezi és közben a markában lévő kis zsákot feldobja a levegőbe és elkapja ügyesen kaján mosollyal az arcán. Nem olyan nagy pénzéhes lány, de azért inkább az ő zsebét gazdagítsa Leon ügyetlensége, mint másét.*
-Ezért kérek segítséget nem csak tőled, hanem a többiektől is, mert nem egyszerű móka lesz eleinte ez az egész, de ha túl leszek a beavatkozáson és megszokom, utána már boldogság van és lesz egy olyan fegyvere a csapatnak, amit nem sokan vállalnának be. *Normális ésszel gondolkozó egyén biztos bele sem menne, akin meg erőszakkal oldják meg ezt, inkább lesz öngyilkos az első alkalommal.*
-Meg a rágófogaim nem kell kihegyezni, szóval annyira nem lesz gázos az étkezés, mert nem pépes kaja kell, hanem kisebb falatkák. *Van az a dolog, amiért megéri szenvedni és Reydisnek ez a hülyesége az, amit végig akar csinálni.*
-Én ha lehet nem akarok büdösebbet érezni, szóval futás visszafelé is? *Jó kis levezetés és hát még mindig nem sok dolgot csinálhat, amivel edzheti a testét.*
-Hát nem volt időm megmosatni a sörényemet, meg azt se tudtam kit kérhetnék meg rá. *A feljebbvalóját nem merné, a fiúkat meg pláne nem, hisz azok nem értenek az ilyen hosszú hajakhoz.*
-Megterveztem már, le van rajzolva ott az anyag mellett. *Ha nem Leonnal, akkor mással megvarratta volna. Lehet a bőrvért hallatán valami testvédős dologra gondol a férfi, de Reyt ismerve gondolhatja, hogy nem lesz az annyira fedett dolog, hiszen a lány utálja a sok holmit magán.*
-Biztos. *Mosolyodik el és nekivág az üvöltő szirt felé futni, lehetőleg nem hagyva maga mögött nyomokat. Csak a hajó kabin előtt áll meg pihenni és le is ül a hajó egyik hordójának a tetejére.*
732. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2016-07-30 14:30:10
Üzenet elküldve: 2016-07-30 14:30:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
//Újra együtt?//
//Révészen//
*Elvesztette a hajóját, ami nem túl nagy veszteség, egyedül amúgy sem tud vele hajózni, amilyen helyzetek meg most uralkodnak a kikötőben, érdemes sem lenne. Gyakorlatilag annyi történt hogy máshoz került a kulcs. Talán egyszer visszakapja majd. A kard kérése sem túl nagy dolog. Kezdi azt hinni, hogy a lány szimplán csak szórakozott vele amikor úgy viselkedett, mint aki meg akarja őt ölni.*
-Megígérem. *Egyszer már ugyan tett ígéretet, hogy felfegyverzi kedvesét, de azóta sok minden történt. Most majd jut erre idő. A mosoly Reydis arcán tökéletes nyugalommal tölti el.* ~Jól van, siker!~ *Az ölelésnél pedig úgy bújik hozzá a férfi, mint valami kóbor kutya, elveszett gazdájához. Nem túl erősen, a seb miatt, de érzéssel.*
-Engem nem esznek meg olyan könnyen! *Mosolyog, és kíváncsian várja, hogy, ha erre ne fecséreljék a szót, akkor mire is kéne? Azonnal meg kapja a választ, és megkapja az olyan rég várt együttlétet. Örül neki, hogy anno megígérte,, hogy nem csalja meg párját. Esélye sem volt azóta igazából, de most valami földöntúli érzés neki annyi idő után végre. Azonban nem magára koncentrál, hanem szerelme most a legfontosabb. Miután végeztek, rátérhetnek egyéb dolgokra is.*
-Menjünk edzeni akkor! *Finoman felemeli a lányt a hátsójánál fogva, hogy szemmagasságba kerüljenek.*
-Most aztán majd nem hagylak magadra még egyszer! *Megcsókolja.*
-Közben pedig elmesélheted, milyen kalandjaid voltak, míg nem voltam itt! *Furcsán hathat a kérés, de nagyon fontosnak érzi, hogy tudja. a következő kérdést pedig bizonytalanul, halkan teszi már csak fel.*
-Ha már én számon vagyok kérve... Te voltál férfival?
//Révészen//
*Elvesztette a hajóját, ami nem túl nagy veszteség, egyedül amúgy sem tud vele hajózni, amilyen helyzetek meg most uralkodnak a kikötőben, érdemes sem lenne. Gyakorlatilag annyi történt hogy máshoz került a kulcs. Talán egyszer visszakapja majd. A kard kérése sem túl nagy dolog. Kezdi azt hinni, hogy a lány szimplán csak szórakozott vele amikor úgy viselkedett, mint aki meg akarja őt ölni.*
-Megígérem. *Egyszer már ugyan tett ígéretet, hogy felfegyverzi kedvesét, de azóta sok minden történt. Most majd jut erre idő. A mosoly Reydis arcán tökéletes nyugalommal tölti el.* ~Jól van, siker!~ *Az ölelésnél pedig úgy bújik hozzá a férfi, mint valami kóbor kutya, elveszett gazdájához. Nem túl erősen, a seb miatt, de érzéssel.*
-Engem nem esznek meg olyan könnyen! *Mosolyog, és kíváncsian várja, hogy, ha erre ne fecséreljék a szót, akkor mire is kéne? Azonnal meg kapja a választ, és megkapja az olyan rég várt együttlétet. Örül neki, hogy anno megígérte,, hogy nem csalja meg párját. Esélye sem volt azóta igazából, de most valami földöntúli érzés neki annyi idő után végre. Azonban nem magára koncentrál, hanem szerelme most a legfontosabb. Miután végeztek, rátérhetnek egyéb dolgokra is.*
-Menjünk edzeni akkor! *Finoman felemeli a lányt a hátsójánál fogva, hogy szemmagasságba kerüljenek.*
-Most aztán majd nem hagylak magadra még egyszer! *Megcsókolja.*
-Közben pedig elmesélheted, milyen kalandjaid voltak, míg nem voltam itt! *Furcsán hathat a kérés, de nagyon fontosnak érzi, hogy tudja. a következő kérdést pedig bizonytalanul, halkan teszi már csak fel.*
-Ha már én számon vagyok kérve... Te voltál férfival?
731. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2016-07-30 14:05:38
Üzenet elküldve: 2016-07-30 14:05:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//Újra együtt?//
//Révészen//
*A kulcs a tenyerében landol, így mindkét kulcs nála van. Elégedetten elmosolyodik, végre van valami értékes dolga és nem egy csóró kis félelf, aki a helyét keresni. Ezzel bebiztosítja magát ha minden igaz.*
-Eddig közös volt, de azért nem éreztem igazán annak. *Más idők jártak akkor és más idők járnak most.*
-Egy mesterkardot kérek meg egy faja másik fegyvert, mert a legjobbtól tanultam és tanulok. *Mosolyodik el és reméli ezzel a mit kérsz dolgot lezárják, mert azért még egyszer nem fogja eladni magát.*
-Szupi. *Mosolyodik el, a női megérzése is azt súgja, hogy igazat mond férfi, így egy fokkal jobban érzi magát és hát csak előkerült végre Leon és ő jött oda hozzá, nem fordítva, ez is valami.*
-Nagyon hiányoztál és már azt hittük, hogy megettek a zombik. *Megöleli szorosan végre a párját és odabújik a mellkasához. Amíg nem megy át túl érzelgősbe, addig fenn tudja tartani az egyensúlyt.*
-Na de ne fecséreljünk el több szót erre most. *Húzódik el kicsit, hogy kívánósan a férfi szemébe nézzen és hosszan a szájára tapadjon. Hosszú ideje nem foglalkozott a testi vágyaival, így most ezt is gyorsan letudhatják a saját hajóján. Nagyon tetszik neki ez a gondolat.*
-Majd kimehetnénk edzeni is a szirtekre, ha kielégítettél. *Több szót nem is fecsérel el, inkább másképp teszi azt hasznossá.*
//Révészen//
*A kulcs a tenyerében landol, így mindkét kulcs nála van. Elégedetten elmosolyodik, végre van valami értékes dolga és nem egy csóró kis félelf, aki a helyét keresni. Ezzel bebiztosítja magát ha minden igaz.*
-Eddig közös volt, de azért nem éreztem igazán annak. *Más idők jártak akkor és más idők járnak most.*
-Egy mesterkardot kérek meg egy faja másik fegyvert, mert a legjobbtól tanultam és tanulok. *Mosolyodik el és reméli ezzel a mit kérsz dolgot lezárják, mert azért még egyszer nem fogja eladni magát.*
-Szupi. *Mosolyodik el, a női megérzése is azt súgja, hogy igazat mond férfi, így egy fokkal jobban érzi magát és hát csak előkerült végre Leon és ő jött oda hozzá, nem fordítva, ez is valami.*
-Nagyon hiányoztál és már azt hittük, hogy megettek a zombik. *Megöleli szorosan végre a párját és odabújik a mellkasához. Amíg nem megy át túl érzelgősbe, addig fenn tudja tartani az egyensúlyt.*
-Na de ne fecséreljünk el több szót erre most. *Húzódik el kicsit, hogy kívánósan a férfi szemébe nézzen és hosszan a szájára tapadjon. Hosszú ideje nem foglalkozott a testi vágyaival, így most ezt is gyorsan letudhatják a saját hajóján. Nagyon tetszik neki ez a gondolat.*
-Majd kimehetnénk edzeni is a szirtekre, ha kielégítettél. *Több szót nem is fecsérel el, inkább másképp teszi azt hasznossá.*
730. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2016-07-30 13:47:49
Üzenet elküldve: 2016-07-30 13:47:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
//Újra együtt?//
//Révészen//
*Szeméből a megbánás, és minden egyéb más, csak egy pár pillanatra tűnik el, és ekkor féltő aggodalom váltja fel a helyét, Leon pedig megrázkódik egy kissé. Nem az undor, vagy ilyesmi készteti erre, hanem a gondolat, hogy hol is volt ekkor? Miért nem védte meg? De ennél tovább nem hajlandó kimutatni ezt az érzést. Ha ismeri eléggé a lány, látja rajta a megingást, de persze nem biztos. A kérdés egy cseppet sem lepi, és egy kissé sem vár a válasszal.*
-A hajó a tiéd, ez semmi ahhoz képest, amit át kellett élned, és... *Itt vár egy pillanatot.*
-Eddig is a tiéd volt. *A kulcscsomót egyszerűen kiveszi a mellényzsebéből, és a lány felé hajítja. Szép, lassú mozdulat, ha úgy tartja a kezét, pont abba hullik.*
-Ezt még én sem érezném egyenértékű cserének a hibám miatt. Mit kérsz még? *A kínzáson meg sem botránkozik, inkább elmosolyodik.*
-ha ez megnyugtat, Életem, még éneklek is, míg kínzol! *Nem éllel mondja ezt, inkább egy kissé vidáman, bár lehet ezzel megsérti. Mindenesetre nem tudja elképzelni azt a helyzetet, ahogy ez a parányi lány megnyúzza őt. Eddig karját széttárva állt, most viszont csípőre teszi, és felvonja szemöldökét is.*
-Megígértem, hogy nem leszek! *Elnéz oldalra, a falat bámulja.*
-Ha megígértem, hát úgy marad! *Tartja a szemkontaktust.*
-És, ha ne adja úgy az ég, de bármi történik veled... marad a markom, ha fel nem oldozol addig az ígéret alól! *Elmosolyodik, akkor, amikor kedvese a lehető leggonoszabbul néz rá.* ~Ha meg akarsz ölni, gyerünk már! A végén még kellemetlenül érezném magam, hogy semmi nem történik, te meg szenvedtél...~
//Révészen//
*Szeméből a megbánás, és minden egyéb más, csak egy pár pillanatra tűnik el, és ekkor féltő aggodalom váltja fel a helyét, Leon pedig megrázkódik egy kissé. Nem az undor, vagy ilyesmi készteti erre, hanem a gondolat, hogy hol is volt ekkor? Miért nem védte meg? De ennél tovább nem hajlandó kimutatni ezt az érzést. Ha ismeri eléggé a lány, látja rajta a megingást, de persze nem biztos. A kérdés egy cseppet sem lepi, és egy kissé sem vár a válasszal.*
-A hajó a tiéd, ez semmi ahhoz képest, amit át kellett élned, és... *Itt vár egy pillanatot.*
-Eddig is a tiéd volt. *A kulcscsomót egyszerűen kiveszi a mellényzsebéből, és a lány felé hajítja. Szép, lassú mozdulat, ha úgy tartja a kezét, pont abba hullik.*
-Ezt még én sem érezném egyenértékű cserének a hibám miatt. Mit kérsz még? *A kínzáson meg sem botránkozik, inkább elmosolyodik.*
-ha ez megnyugtat, Életem, még éneklek is, míg kínzol! *Nem éllel mondja ezt, inkább egy kissé vidáman, bár lehet ezzel megsérti. Mindenesetre nem tudja elképzelni azt a helyzetet, ahogy ez a parányi lány megnyúzza őt. Eddig karját széttárva állt, most viszont csípőre teszi, és felvonja szemöldökét is.*
-Megígértem, hogy nem leszek! *Elnéz oldalra, a falat bámulja.*
-Ha megígértem, hát úgy marad! *Tartja a szemkontaktust.*
-És, ha ne adja úgy az ég, de bármi történik veled... marad a markom, ha fel nem oldozol addig az ígéret alól! *Elmosolyodik, akkor, amikor kedvese a lehető leggonoszabbul néz rá.* ~Ha meg akarsz ölni, gyerünk már! A végén még kellemetlenül érezném magam, hogy semmi nem történik, te meg szenvedtél...~
729. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2016-07-30 13:28:08
Üzenet elküldve: 2016-07-30 13:28:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//Újra együtt?//
//Révészen//
*Elégetett mosolyra húzza a száját, amíg a hajóhoz érnek és hallja a mögötte lépkedő kalózt. Bele tudna szokni ebbe, de annyira nem élvezné, ha egy kiscicát édesgetne maga mellett, neki férfi kell, na de azért nem olyan baj az, ha most egy kis ideig még ő a főnök.*
-Sajnálod? Látod mit tettek velem? *Félrelöki a haját, hogy a félmeztelen hátán megmutassa frissen begyógyult vágott sebét, amit az ork szépen összefércelt. A varratszedés se volt semmi, na de már kezd megbarátkozni a fájdalommal.*
-Add nekem a hajónkat. *Fordul meg és mosolyodik el kedvesen. Ha az övé lehetne a hajó, akkor még jobban bebiztosíthatná a helyét itt a kalózok között, hiszen a Révész van a legjobb állapotban jelen esetben, ha kihajóznának valamiért. Kíváncsi a férfi válaszára is, mert hát a bármibe ez is benne van.*
-Ha a halálodat szeretném én ölnélek meg a saját kezemmel és csak egy hosszan elnyújtott kínzás után kapnád meg a sírhelyed. *A lehető legkegyetlenebb hangon próbálja előadni magát, sőt még képes is lenne rá, de a szíve valamiért még mindig Leonhoz húzza.*
-Na és voltál más nővel is ez idő alatt, amíg annyira kerestél vagy vártál rám? *Kérdezi, miközben besétál a kabinba és ahogy a másik felé fordul mélyen a szemébe néz. A hazugság minden apró jelére kíváncsi. Közelebb is hajol a férfihoz. A lány szemei se nem ártatlanok, se nem őrülten gyilkosak, mint Vérebé. Bár azt mondta a szerelmének még elválásuk előtt, hogy eltemette magában azt az énjét, de azért egy ilyen megrázkódtatás után lehet számítani, hogy az újra feltört. Régen mindig kétes személyisége volt és az agyában megint az egyensúlyért küzd Reydis.*
//Révészen//
*Elégetett mosolyra húzza a száját, amíg a hajóhoz érnek és hallja a mögötte lépkedő kalózt. Bele tudna szokni ebbe, de annyira nem élvezné, ha egy kiscicát édesgetne maga mellett, neki férfi kell, na de azért nem olyan baj az, ha most egy kis ideig még ő a főnök.*
-Sajnálod? Látod mit tettek velem? *Félrelöki a haját, hogy a félmeztelen hátán megmutassa frissen begyógyult vágott sebét, amit az ork szépen összefércelt. A varratszedés se volt semmi, na de már kezd megbarátkozni a fájdalommal.*
-Add nekem a hajónkat. *Fordul meg és mosolyodik el kedvesen. Ha az övé lehetne a hajó, akkor még jobban bebiztosíthatná a helyét itt a kalózok között, hiszen a Révész van a legjobb állapotban jelen esetben, ha kihajóznának valamiért. Kíváncsi a férfi válaszára is, mert hát a bármibe ez is benne van.*
-Ha a halálodat szeretném én ölnélek meg a saját kezemmel és csak egy hosszan elnyújtott kínzás után kapnád meg a sírhelyed. *A lehető legkegyetlenebb hangon próbálja előadni magát, sőt még képes is lenne rá, de a szíve valamiért még mindig Leonhoz húzza.*
-Na és voltál más nővel is ez idő alatt, amíg annyira kerestél vagy vártál rám? *Kérdezi, miközben besétál a kabinba és ahogy a másik felé fordul mélyen a szemébe néz. A hazugság minden apró jelére kíváncsi. Közelebb is hajol a férfihoz. A lány szemei se nem ártatlanok, se nem őrülten gyilkosak, mint Vérebé. Bár azt mondta a szerelmének még elválásuk előtt, hogy eltemette magában azt az énjét, de azért egy ilyen megrázkódtatás után lehet számítani, hogy az újra feltört. Régen mindig kétes személyisége volt és az agyában megint az egyensúlyért küzd Reydis.*
728. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2016-07-30 13:09:29
Üzenet elküldve: 2016-07-30 13:09:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
//Újra együtt?//
*Hát, nem egészen olyan a fogadtatása, amilyet várt volna, de okos ember lévén megérti a lány indulatait, és még véletlenül sem akarna arrébb menni, vagy megfogni az őt megütni kívánó kezet, amelyben mintha mégsem lenne olyan nagy erő. Ez persze érthető a jelenlegi körülmények miatt. Eszébe sem jut felemelni a hangját, hanem most lesüti a szemét, és bűnbánóan kullog szerelme után fel a hajóra.*
-Nagyon sajnálom ami történt, és elfogadok mindent, amit csak kérsz! Ha van valami, amiért megbocsátasz, mond el! *Kérlelő, nagy őzike szemeket mereszt. Sok minden volt ő már. Fosztogató kalóz, istentelen gyilkos, tolvaj, de megalázkodó férfi, aki könyörög asszonyához? Nos, ez az első eset...*
-De, ha azt szeretnéd, hogy tűnjek el azonnal, azonnal belevetem a vízbe magam, vagy kiállok bármi szörnyeteg ellen, hogy meghalhassak! *Az érzelmi zsarolás, nem kenyere, és valószínűleg nem is egy működő stratégia, de most mégis úgy érzi, hogy képes lenne vízbe fojtani magát, ha ezzel megnyugvást hozhat a lánynak. Kitárja a karját is.*
-Bármire kész vagyok!
*Egy pillanatra a szemébe is néz, de nem akarja befolyásolni, se jó, se rossz irányba se ezzel.* ~Mintha, egyébként a te hibád lenne Leon! De ne is aggódj ezen. Ha meg kell halni, hát meg kell halni, és érte bármilyen halál élvezetes.~ *Legjobban persze annak örülne ha a lány egyszerűen a kitárt karjaiba ugrana, de ilyenre egyáltalán nem vár. Nem úgy jöttek össze a dolgok, hogy minden simán menjen, és most bűnhődik érte.*
*Hát, nem egészen olyan a fogadtatása, amilyet várt volna, de okos ember lévén megérti a lány indulatait, és még véletlenül sem akarna arrébb menni, vagy megfogni az őt megütni kívánó kezet, amelyben mintha mégsem lenne olyan nagy erő. Ez persze érthető a jelenlegi körülmények miatt. Eszébe sem jut felemelni a hangját, hanem most lesüti a szemét, és bűnbánóan kullog szerelme után fel a hajóra.*
-Nagyon sajnálom ami történt, és elfogadok mindent, amit csak kérsz! Ha van valami, amiért megbocsátasz, mond el! *Kérlelő, nagy őzike szemeket mereszt. Sok minden volt ő már. Fosztogató kalóz, istentelen gyilkos, tolvaj, de megalázkodó férfi, aki könyörög asszonyához? Nos, ez az első eset...*
-De, ha azt szeretnéd, hogy tűnjek el azonnal, azonnal belevetem a vízbe magam, vagy kiállok bármi szörnyeteg ellen, hogy meghalhassak! *Az érzelmi zsarolás, nem kenyere, és valószínűleg nem is egy működő stratégia, de most mégis úgy érzi, hogy képes lenne vízbe fojtani magát, ha ezzel megnyugvást hozhat a lánynak. Kitárja a karját is.*
-Bármire kész vagyok!
*Egy pillanatra a szemébe is néz, de nem akarja befolyásolni, se jó, se rossz irányba se ezzel.* ~Mintha, egyébként a te hibád lenne Leon! De ne is aggódj ezen. Ha meg kell halni, hát meg kell halni, és érte bármilyen halál élvezetes.~ *Legjobban persze annak örülne ha a lány egyszerűen a kitárt karjaiba ugrana, de ilyenre egyáltalán nem vár. Nem úgy jöttek össze a dolgok, hogy minden simán menjen, és most bűnhődik érte.*
727. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2016-07-30 12:52:46
Üzenet elküldve: 2016-07-30 12:52:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//Újra együtt?//
*Ismerős hang szólal meg mögötte, szinte feláll a szőr a hátán és a szembe lévők nem kis meglepettséget látnak az arcán a lánynak. Bár a vöröske sejtheti is miért. Összehúzza a száját, majd elmosolyodik gúnyosan és ökölbe szorított kézzel fordul meg.*
-Elnézésetek kérem, de van egy kis dolgom. *Suttogja Bressék felé mielőtt megfordul.*
-Hát nézzenek oda ki jött el hozzánk és milyen kedvesen fogad! *Akad ki, mert hát elég borzasztóan fest az biztos, de nem feltétlen a sebének köszönhetően, hanem a szerelme miatt is, aki már eltemetett meg ki is akart nyírni vagy megkínozni ha meglátja, de most csak jól be akar neki húzni amiért lemaradt a hajóról és amiért csak úgy újra megjelenik az életében.*
-Együtt? Még emlékszel ilyenre te szemét! *Meg is lendíti jobbját, hogy jól belebokszoljon a másik mellkasába.*
-Te is hiányoztál, mikor visszaértünk és nem jöttél üdvözölni. *Mordul rá Leonra és a már megbékélt két belső énje, mintha megint viaskodni kezdene, hogy valamelyik a felszínre törjön. Pár hét alatt sikerült megtalálnia a kettő közötti állapotot és eddig jól is működött.
A kócos hajához érő kezet félresöpri és sértődötten elindul a hajók felé.*
-A hajón folytassuk a beszélgetést. *Mintha hirtelen ő lenne a főnök meg is indul előre.*
*Ismerős hang szólal meg mögötte, szinte feláll a szőr a hátán és a szembe lévők nem kis meglepettséget látnak az arcán a lánynak. Bár a vöröske sejtheti is miért. Összehúzza a száját, majd elmosolyodik gúnyosan és ökölbe szorított kézzel fordul meg.*
-Elnézésetek kérem, de van egy kis dolgom. *Suttogja Bressék felé mielőtt megfordul.*
-Hát nézzenek oda ki jött el hozzánk és milyen kedvesen fogad! *Akad ki, mert hát elég borzasztóan fest az biztos, de nem feltétlen a sebének köszönhetően, hanem a szerelme miatt is, aki már eltemetett meg ki is akart nyírni vagy megkínozni ha meglátja, de most csak jól be akar neki húzni amiért lemaradt a hajóról és amiért csak úgy újra megjelenik az életében.*
-Együtt? Még emlékszel ilyenre te szemét! *Meg is lendíti jobbját, hogy jól belebokszoljon a másik mellkasába.*
-Te is hiányoztál, mikor visszaértünk és nem jöttél üdvözölni. *Mordul rá Leonra és a már megbékélt két belső énje, mintha megint viaskodni kezdene, hogy valamelyik a felszínre törjön. Pár hét alatt sikerült megtalálnia a kettő közötti állapotot és eddig jól is működött.
A kócos hajához érő kezet félresöpri és sértődötten elindul a hajók felé.*
-A hajón folytassuk a beszélgetést. *Mintha hirtelen ő lenne a főnök meg is indul előre.*
726. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2016-07-30 12:34:09
Üzenet elküldve: 2016-07-30 12:34:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
//Hetekkel később//
*Leonnak elég zűrösek voltak a mostani napjai. Azt sem érti mi történt körülötte, hiszen minden olyan gyorsan történt. Meghúzta magát, és várta, hogy eljöjjön az idő. Ahogy a kikötőt szemlélte egyik nap éppen, meglátta, hogy hajója már nincs ott, ahol kéne neki. Elindult hát a szirtekhez, és ott ismerősök hangját hallja éppen, hogy minél előbb Reydis oldalán lehessen. Kardja markolatára teszi a kezét. Az oda úton pedig elesik egy talpa alá kerülő kavicson, amit arrébb is rúg. de pillanatokon belül már a barlangban van, de előtte leporolja ruháját, amit mostanra már jó pár szakadás ékesít. Belép, és végignéz a többieken. Jó páran vannak igazán rossz állapotban.*
-Jó napot! Borzasztóan festetek, tudjátok? *Mosolyog végig mindenkin, szeme pedig a legjobban ismert alakon, Reydisen, a szerelmén pihen meg, akinek éppen, hogy elkapta egyik mondatát, mikor közeledett.*
-Ezt nem álmodban találtad ki, hanem velem együtt! *De már tárja is ki a karját, hogy megölelhesse, és gyors léptekkel közeledik feléje.*
-Nagyon hiányoztál! *Simít végig a haján, amikor a keze ügyébe kerül a lány.*
*Leonnak elég zűrösek voltak a mostani napjai. Azt sem érti mi történt körülötte, hiszen minden olyan gyorsan történt. Meghúzta magát, és várta, hogy eljöjjön az idő. Ahogy a kikötőt szemlélte egyik nap éppen, meglátta, hogy hajója már nincs ott, ahol kéne neki. Elindult hát a szirtekhez, és ott ismerősök hangját hallja éppen, hogy minél előbb Reydis oldalán lehessen. Kardja markolatára teszi a kezét. Az oda úton pedig elesik egy talpa alá kerülő kavicson, amit arrébb is rúg. de pillanatokon belül már a barlangban van, de előtte leporolja ruháját, amit mostanra már jó pár szakadás ékesít. Belép, és végignéz a többieken. Jó páran vannak igazán rossz állapotban.*
-Jó napot! Borzasztóan festetek, tudjátok? *Mosolyog végig mindenkin, szeme pedig a legjobban ismert alakon, Reydisen, a szerelmén pihen meg, akinek éppen, hogy elkapta egyik mondatát, mikor közeledett.*
-Ezt nem álmodban találtad ki, hanem velem együtt! *De már tárja is ki a karját, hogy megölelhesse, és gyors léptekkel közeledik feléje.*
-Nagyon hiányoztál! *Simít végig a haján, amikor a keze ügyébe kerül a lány.*
725. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2016-07-30 12:07:38
Üzenet elküldve: 2016-07-30 12:07:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//Hetekkel később//
*Valahol Dynti mellett tér magához, aki már magánál van és azzal a fura kalózzal beszélget, aki Reydist mindig levegőnek nézi, na meg a drága Leontól örökölt hajóját is másnak titulálta. Szerencsére nem volt senki a hajón így sikeresen kimentették a kikötőből ide a barlangba.*
-Hé! Én is vagyok, vegyél már emberszámba, félig az vagyok! *Mordul fel és morcosan néz Bressre. Felül és örül, hogy már nem fáj a háta úgy, elég jól begyógyult és lassan végre neki is kezdhet az edzésnek.*
-Én is kérek vizet, ha az segít a fejfájáson. *Emeli fel a kezét, hátha kap ő is a kulacsból, elvégre próbálkozni lehet, meg hát próbál beilleszkedni is.*
-Ja és képzeljétek, kitaláltam vagyis álmodtam valami nagyon ütőset! *Feltápászkodik és körbenéz és ha van még ott valaki úgy mondja, hogy az is hallja, hátha támogatókra lel, mert ezt egyedül nem fogja tudni megcsinálni.*
-Arra gondoltam, hogy kihegyezhetnénk a fogaimat, hogy halálos lehessen a harapásom és ehhez kell egy kis segítség, hogy ha jól leittatok utána valaki megcsinálja, meg utána pár napig kapnék fájdalomcsillapítót azt az eredmény csudijó lenne! *Szélesen elvigyorodik, szép fehér fogait betegesen villogtatja meg, szerencsére meg van még mind, így tényleg jó kis fegyver lehetne.*
-Na és alapból meg hordanék valami kendőt, hogy ne lássák és a kis bájos pofimmal, ami még évekig ilyen marad ugye *mondja pökhendien kicsit* nagyon kemény gyilkolókutyus lehetnék. Na-na mit szóltok? *Néz körbe és hallgatja ki van vele meg ellene.*
*Valahol Dynti mellett tér magához, aki már magánál van és azzal a fura kalózzal beszélget, aki Reydist mindig levegőnek nézi, na meg a drága Leontól örökölt hajóját is másnak titulálta. Szerencsére nem volt senki a hajón így sikeresen kimentették a kikötőből ide a barlangba.*
-Hé! Én is vagyok, vegyél már emberszámba, félig az vagyok! *Mordul fel és morcosan néz Bressre. Felül és örül, hogy már nem fáj a háta úgy, elég jól begyógyult és lassan végre neki is kezdhet az edzésnek.*
-Én is kérek vizet, ha az segít a fejfájáson. *Emeli fel a kezét, hátha kap ő is a kulacsból, elvégre próbálkozni lehet, meg hát próbál beilleszkedni is.*
-Ja és képzeljétek, kitaláltam vagyis álmodtam valami nagyon ütőset! *Feltápászkodik és körbenéz és ha van még ott valaki úgy mondja, hogy az is hallja, hátha támogatókra lel, mert ezt egyedül nem fogja tudni megcsinálni.*
-Arra gondoltam, hogy kihegyezhetnénk a fogaimat, hogy halálos lehessen a harapásom és ehhez kell egy kis segítség, hogy ha jól leittatok utána valaki megcsinálja, meg utána pár napig kapnék fájdalomcsillapítót azt az eredmény csudijó lenne! *Szélesen elvigyorodik, szép fehér fogait betegesen villogtatja meg, szerencsére meg van még mind, így tényleg jó kis fegyver lehetne.*
-Na és alapból meg hordanék valami kendőt, hogy ne lássák és a kis bájos pofimmal, ami még évekig ilyen marad ugye *mondja pökhendien kicsit* nagyon kemény gyilkolókutyus lehetnék. Na-na mit szóltok? *Néz körbe és hallgatja ki van vele meg ellene.*
724. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2016-07-30 10:23:36
Üzenet elküldve: 2016-07-30 10:23:36
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 192
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 192
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Hetekkel később//
*Dyn még javában húzza a lóbőrt, amikor Bress már a barlangban serénykedik. Előkészít némi élelmet, ami leginkább sütnivaló szalonna, kolbász, tojás, némi kenyér meg akad ott pár gyümölcs is. Rajtuk kívül senki nincs a menedékben, nem mintha egyébként ezt különösebben bánná.
Hogy a többiek hol vannak? Nos az egy marha jó kérdés. Elég frappáns kis csapat volt a lélekvesztőn, de szétszéledtek mint a birkanyáj amikor a farkasok támadásba lendülnek.*
-Csak a szokásos. *mosolyog.* -Jó reggelt bébi. Öhm... nyúl be ruhája alá és előveszi a kulacsot. De van. *lép közelebb és átnyújtja a vörösnek.* -Még ilyet! Víz érted... nincs benne ami fejbe csapna. Pff... öregszünk vagy mi a rák van?!
*Bress is jól van fejügyileg, egyébként is olyan ő már mint a csőalkeszok... nagyon hamar kiüti magát, ugyanakkor félelmetes tempóban képes regenerálódni.*
-Kis reggeli? Amúgy csudi jól nézel ki.
*A vörös érdekes pozíciód foglal el a bárd szívében, hiszen az egyik legjobb barátjának tartja. Különös ez, sosem tapasztalt még hasonlót, de valami ilyesmi a helyzet. Aztán persze részéről némi extra szolgáltatás beleférne, de a "kit kellene jó alaposan keményen megdöngetni" listán vannak nála jóval előkelőbb helyezettek is.*
-A többiek hol a vérben vannak? Elmentek hősködni? Amúgy... te jól érzed magad?
*Dyn még javában húzza a lóbőrt, amikor Bress már a barlangban serénykedik. Előkészít némi élelmet, ami leginkább sütnivaló szalonna, kolbász, tojás, némi kenyér meg akad ott pár gyümölcs is. Rajtuk kívül senki nincs a menedékben, nem mintha egyébként ezt különösebben bánná.
Hogy a többiek hol vannak? Nos az egy marha jó kérdés. Elég frappáns kis csapat volt a lélekvesztőn, de szétszéledtek mint a birkanyáj amikor a farkasok támadásba lendülnek.*
-Csak a szokásos. *mosolyog.* -Jó reggelt bébi. Öhm... nyúl be ruhája alá és előveszi a kulacsot. De van. *lép közelebb és átnyújtja a vörösnek.* -Még ilyet! Víz érted... nincs benne ami fejbe csapna. Pff... öregszünk vagy mi a rák van?!
*Bress is jól van fejügyileg, egyébként is olyan ő már mint a csőalkeszok... nagyon hamar kiüti magát, ugyanakkor félelmetes tempóban képes regenerálódni.*
-Kis reggeli? Amúgy csudi jól nézel ki.
*A vörös érdekes pozíciód foglal el a bárd szívében, hiszen az egyik legjobb barátjának tartja. Különös ez, sosem tapasztalt még hasonlót, de valami ilyesmi a helyzet. Aztán persze részéről némi extra szolgáltatás beleférne, de a "kit kellene jó alaposan keményen megdöngetni" listán vannak nála jóval előkelőbb helyezettek is.*
-A többiek hol a vérben vannak? Elmentek hősködni? Amúgy... te jól érzed magad?
723. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2016-07-29 18:51:24
Üzenet elküldve: 2016-07-29 18:51:24
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Hetekkel később//
*Magához képest egész nyugodtan kel fel. Nyoma sincs másnaposságnak, holott az előző éjszakán elfogyasztott rummennyiséget tekintve, indokolt lehetne. Se egy a gyomrát érő megrázkódtatás, sem éktelen fejfájás, ingerlékenység, semmi. Meg is ráncolja az orrát fektében. Fura.
Néhány percig hempereg a hideg… kövön? Igen, úgy tűnik a fekhelyig eljutni már luxus lehetett az éjszakában.
Eltelt már néhány hét azóta, hogy a Kikötőből elhozták ide a hajókat, azóta pedig jobbnak látta nem oda menni többet, valami balhé van a városban, és ezeket bármennyire is szereti, azért élni sem túl rossz dolog. A sebei is hegekké váltak az idő folyamán, az egy hete még lüktető vágása most már érzéketlenül díszeleg az oldalán és mellkasán, emlékeztetve arra, hogy vakmerősége és a csapatjátékosság hiánya majdnem a vesztét okozta.
Most nyöszörögve nyújtózik egyet a kövön, s csak ekkor tűnik fel, hogy valami zavaró van a fején. A kék kalap, amit a kihajózásuk előtt Neri akasztott a fejébe.*
~Az is hol a fenében jár…~
*Felül és megigazítja a fejfedőt. Biztosan csodásan festhet kócos vörös tincseivel, térdénél kiszakadt nadrágjában, és sebes könyökével.*
- Mi a fene volt este? *Körbe sem néz, szemét is alig nyitja ki, ki tudja van-e egyáltalán valaki körülötte, vagy mindenki lelépett az éjszaka közepén, hogy a dokkok környékén haljanak hősi halált. Hát ő nem hős, még csak nem is bátor.*
- És nincs valakinél… víz?
*Magához képest egész nyugodtan kel fel. Nyoma sincs másnaposságnak, holott az előző éjszakán elfogyasztott rummennyiséget tekintve, indokolt lehetne. Se egy a gyomrát érő megrázkódtatás, sem éktelen fejfájás, ingerlékenység, semmi. Meg is ráncolja az orrát fektében. Fura.
Néhány percig hempereg a hideg… kövön? Igen, úgy tűnik a fekhelyig eljutni már luxus lehetett az éjszakában.
Eltelt már néhány hét azóta, hogy a Kikötőből elhozták ide a hajókat, azóta pedig jobbnak látta nem oda menni többet, valami balhé van a városban, és ezeket bármennyire is szereti, azért élni sem túl rossz dolog. A sebei is hegekké váltak az idő folyamán, az egy hete még lüktető vágása most már érzéketlenül díszeleg az oldalán és mellkasán, emlékeztetve arra, hogy vakmerősége és a csapatjátékosság hiánya majdnem a vesztét okozta.
Most nyöszörögve nyújtózik egyet a kövön, s csak ekkor tűnik fel, hogy valami zavaró van a fején. A kék kalap, amit a kihajózásuk előtt Neri akasztott a fejébe.*
~Az is hol a fenében jár…~
*Felül és megigazítja a fejfedőt. Biztosan csodásan festhet kócos vörös tincseivel, térdénél kiszakadt nadrágjában, és sebes könyökével.*
- Mi a fene volt este? *Körbe sem néz, szemét is alig nyitja ki, ki tudja van-e egyáltalán valaki körülötte, vagy mindenki lelépett az éjszaka közepén, hogy a dokkok környékén haljanak hősi halált. Hát ő nem hős, még csak nem is bátor.*
- És nincs valakinél… víz?
722. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2016-04-25 14:52:52
Üzenet elküldve: 2016-04-25 14:52:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Valakinek meg kell tenni//
*Mellkasán összefont kezekkel hallgatja a nő magyarázatát. Ajakian becstelen vigyor terül szét, melyet próbál elnyomni, hogy helyét átadja valami megmagyarázhatatlan komolyságnak. Sújtón pillant le, szemhéja félig le is ereszkedik, ahogy a szürke íriszek kegyetlenül villognak a kétségbeesett nőre.*
- Megvédeni? Hogy több maradjon? Ne kérdezd, hogy miként, vagy hogy hogyan, de a rumok istennője mindig és mindenkor ellát minket bőven ellátmánnyal. Kiapadhatatlan forrás eme barlang, melybe csak úgy ide szublimálnak a rumos hordók. Hogy miként és hogy? Az teljesen rejtély. Mintha lenne a világban – de ahogy elnézem mindenhol – egy láthatatlan kéz, mely nem kényszeríti az embereket arra, hogy vásároljanak, mert minek? Hiszen mindenkinek mindig megvan mindene. Nekünk a rum.
*Kezének mustrálására csak megmutatja a harapás nyomot, melyet…
Egy másik követ. Hörögve kiált fel érdes, mélyebb hangján, majd talpával tapos a még guggoló, térdelő, de mindenféleképpen alatta lévő nőre.*
- Mi a mennykű! *Villannak meg szemei, most valódi komolysággal.*
- Hogy a krákenek faljanak halálra! Hogy a szívedet vájta volna ki… Jah, hogy ez majdnem megtörtént. *Vigyorodik visszaemlékezve első balul sikerült útjukra.*
- Te szentségtelen! Lehet, hogy te nem bírod az én drága istennőm nedűjét! De én igen is! Velem aztán nem tudsz annyit itatni, hogy ne emlékezzek valamire!? *Oh, pedig dehogyis nem. Az már más kérdés, hogy mindent tagad.*
- Ivás, vagy vedelés, az istennőnek mindegy. Egészen addig, amíg hűen követed utasításait. Vagyis: vidd és idd és ne osztd szét, csak ha azért teszed, hogy népszerűsítsd. Igazából… *Gondolkodik el, ahogy állát vakarássza közben.
De nem mondja végig gondolatát, csak kegyes kardlendítéssel engedi útjára Lopótököt, hogy hozzon neki egy üveggel. Nem mintha nagyon kellene – már megint – hisz érzi, hogy ajkai cserepesre száradtak a rumtól, alkoholtól, a kevés folyadéktól, ételtől. Érzi, ahogy bizseregnek ajkai. Fáradtan huppan le a barlang egyik kitüremkedésére, lábait keresztbefonva, néz felfelé. A nap aranylóan ragyog, mégis érzi, hogy vacog idebent. Gyűlöli ezt a barlangot.
Amint újra kiér a raktárból a félszemű nő, csak elvigyorodik a hordó gurulásának látványára.*
- Oh, bőven! *Nyújtja ki kezét, mintha egy trónuson ülne, s várja, hogy hű szolgája betegye kezébe a várva várt üveget.
Elégedetten figyeli a terül kerülő nőt, ahogy vizet mer… De öröme csak eddig tart, hiszen az már ül is le vele szembe.*
- Iszok. S ha kegyes hozzánk az égi tünemény, talán megszólít. Én meg elbeszélgetek vele, hogy mi is legyen a sorsod. De… Ha jól emlékszem nem ez volt az első alkalom a lopásodban, igaz gyermekem? *Vigyorodik szemtelenül a félszeműre tapasztottra.*
//Valakinek meg kell tenni//
*Mellkasán összefont kezekkel hallgatja a nő magyarázatát. Ajakian becstelen vigyor terül szét, melyet próbál elnyomni, hogy helyét átadja valami megmagyarázhatatlan komolyságnak. Sújtón pillant le, szemhéja félig le is ereszkedik, ahogy a szürke íriszek kegyetlenül villognak a kétségbeesett nőre.*
- Megvédeni? Hogy több maradjon? Ne kérdezd, hogy miként, vagy hogy hogyan, de a rumok istennője mindig és mindenkor ellát minket bőven ellátmánnyal. Kiapadhatatlan forrás eme barlang, melybe csak úgy ide szublimálnak a rumos hordók. Hogy miként és hogy? Az teljesen rejtély. Mintha lenne a világban – de ahogy elnézem mindenhol – egy láthatatlan kéz, mely nem kényszeríti az embereket arra, hogy vásároljanak, mert minek? Hiszen mindenkinek mindig megvan mindene. Nekünk a rum.
*Kezének mustrálására csak megmutatja a harapás nyomot, melyet…
Egy másik követ. Hörögve kiált fel érdes, mélyebb hangján, majd talpával tapos a még guggoló, térdelő, de mindenféleképpen alatta lévő nőre.*
- Mi a mennykű! *Villannak meg szemei, most valódi komolysággal.*
- Hogy a krákenek faljanak halálra! Hogy a szívedet vájta volna ki… Jah, hogy ez majdnem megtörtént. *Vigyorodik visszaemlékezve első balul sikerült útjukra.*
- Te szentségtelen! Lehet, hogy te nem bírod az én drága istennőm nedűjét! De én igen is! Velem aztán nem tudsz annyit itatni, hogy ne emlékezzek valamire!? *Oh, pedig dehogyis nem. Az már más kérdés, hogy mindent tagad.*
- Ivás, vagy vedelés, az istennőnek mindegy. Egészen addig, amíg hűen követed utasításait. Vagyis: vidd és idd és ne osztd szét, csak ha azért teszed, hogy népszerűsítsd. Igazából… *Gondolkodik el, ahogy állát vakarássza közben.
De nem mondja végig gondolatát, csak kegyes kardlendítéssel engedi útjára Lopótököt, hogy hozzon neki egy üveggel. Nem mintha nagyon kellene – már megint – hisz érzi, hogy ajkai cserepesre száradtak a rumtól, alkoholtól, a kevés folyadéktól, ételtől. Érzi, ahogy bizseregnek ajkai. Fáradtan huppan le a barlang egyik kitüremkedésére, lábait keresztbefonva, néz felfelé. A nap aranylóan ragyog, mégis érzi, hogy vacog idebent. Gyűlöli ezt a barlangot.
Amint újra kiér a raktárból a félszemű nő, csak elvigyorodik a hordó gurulásának látványára.*
- Oh, bőven! *Nyújtja ki kezét, mintha egy trónuson ülne, s várja, hogy hű szolgája betegye kezébe a várva várt üveget.
Elégedetten figyeli a terül kerülő nőt, ahogy vizet mer… De öröme csak eddig tart, hiszen az már ül is le vele szembe.*
- Iszok. S ha kegyes hozzánk az égi tünemény, talán megszólít. Én meg elbeszélgetek vele, hogy mi is legyen a sorsod. De… Ha jól emlékszem nem ez volt az első alkalom a lopásodban, igaz gyermekem? *Vigyorodik szemtelenül a félszeműre tapasztottra.*
721. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2016-04-22 13:59:43
Üzenet elküldve: 2016-04-22 13:59:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 232
OOC üzenetek: 285
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 232
OOC üzenetek: 285
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Valakinek meg kell tenni//
* Elgondolkodva veszi fejének paskolását, még akkor is, ha ez Nadtól kifejezetten olyan, mintha egy ebet tutujgatna. Értelmesebb pillanatában meglehet nem lenne ilyen jámbor, de jelenleg még túl nagy homály fedi elméjének zugait. Fogyatékos módjára eszi, issza a nő szavait, bólintva adja tudtára a nőnek, hogy érti amit mond, legalábbis látszólag. *
- Én csak…
* Kezdene bele a magyarázkodásba újra, de félbe szakítják. Nem is baj, hisz így legalább van ideje egy kicsit összeszedni a gondolatait, bár ebben a Kócos nem sok segítségére van, hisz csak újabb kérdésekkel bombázza. Rázza meg fejét, ezzel próbál rendet rakni a fejében, s kizárni a felesleges hangokat. *
- Hát csak meg akartam védeni tőletek…
* Jobb nem jut eszébe, de valamivel menteni-e kell a menthetőt. Sajnos meg van benne, ha megindul alatta a szekér, akkor önző mód akarjon magának többet. *
- hogy mára több maradjon!
* Bólogat hevesen, tökéletes magyarázatnak tűnik. Hogy megharapni s leütni? Eme részletekre nem igazán emlékszik, abban sem biztos, hogy Nad lett volna az áldozat. A nő csuklójára próbálja fonni vékony ujjait, hogy aztán közelebb rántsa magához. Váltva vonja magasba szemöldökeit úgy vizslatva a kékes foltot. Hogy ennyire vérmes lenne? Ez ugyanúgy származhat a Vöröstől, ahogyan tőle is. Egy módja van, hogy kiderítse, beleharap a nő húsába. *
- Ez nem én voltam!
* Löki el durcásan a kart. *
- Ne varrj mindent a nyakamba.
* Fonja össze maga előtt karjait. *
- Inni vagy vedelni? Nem mindegy. Mert tény, ahogy te vedelsz úgy nem vedel senki.
* Kuncogja el magát, hisz itt mindenkinek van mit tanulnia. Az az egy példa igazából kicsit sem győzi meg. Gyanakvó pillantást küld a Kócos felé, miközben a felállással próbálkozik. *
- Oké, oké, értem. Azért csuhát ne húzz magadra.
* Emeli fel tenyerét, hogy elég volt az ige hirdetésből érti a lényeget. A hirtelen mozdulatokra forogni kezd vele a világ s gyomra is. Nem tudja eldönteni, hogy fejét vagy hasát fogja inkább, végül mégis sikerül visszafojtania a késztetést. *
- Hozok rumot.
* Áll rá egyből, ha már ez szükséges hozzá. S indul is meg a raktárba, az egyenest most még hírből se ismeri, feje hol jobbra, hol balra húzza. Kész csoda lesz, ha talál itt egy teli üveget, a sok üres között. Néhányat a földön dönt meg, hátha akad benne még valami, de fejjel lefele fordítva is csak néhány barna csepp hullik a földre. Kedvtelenül hajítja el őket, míg nem egy polcon eldugva csak talál egyet. Hóna alá csapja, megtorpan amint elhalad a kis hordó mellett, elgondolkodva méregeti az üveget és a hordót. *
- És ha nagyobb áldozattal jár, mint egy nyavalyás üveg?
* Teszi fel a kérdést a mellette motoszkáló Göjénynek. Megvonva vállát teszi vissza a polcra, dönti fel a hordót. *
- Biztosra megyünk.
* Azzal kezdi kigörgetni az aprócskának azért nem mondható fahordót. Lábával lök néha egyet rajta, majd egy újabbat, ha az megáll. Így érkezik meg Nadhoz. *
- Ennyi elég lesz?
* Kérdezi kíváncsian. Majd néz körbe a barlangon, a rumlit látva a kedve is elmegy az egésztől, lehet egyszerűbb lenne, ha elfogadná sorsát. Maga is szomjas, de nem kívánja a rumot, s most inni se merne belőle, így még mielőtt neki állna a munkához a kis tavacskához megy, valami tálkát keres mellyel vizet tud magának merni, előtte azonban szemügyre veszi annak felszínét, nem-e hagyott-e ott valamelyik egy lebegő „csónakot”. De úgy tűnik nincs zavar a felszínen, hát a másik dolog meg… inkább nem gondol bele, s azzal nyugtatja magát, hogy valahogy a természet megoldotta a cserélődést. *
- És mégis hogy is működik ez pontosan?
* Ül le Naddal szembe lábait összeakasztva, addig sem kell a takarítással foglalkoznia. *
//Valakinek meg kell tenni//
* Elgondolkodva veszi fejének paskolását, még akkor is, ha ez Nadtól kifejezetten olyan, mintha egy ebet tutujgatna. Értelmesebb pillanatában meglehet nem lenne ilyen jámbor, de jelenleg még túl nagy homály fedi elméjének zugait. Fogyatékos módjára eszi, issza a nő szavait, bólintva adja tudtára a nőnek, hogy érti amit mond, legalábbis látszólag. *
- Én csak…
* Kezdene bele a magyarázkodásba újra, de félbe szakítják. Nem is baj, hisz így legalább van ideje egy kicsit összeszedni a gondolatait, bár ebben a Kócos nem sok segítségére van, hisz csak újabb kérdésekkel bombázza. Rázza meg fejét, ezzel próbál rendet rakni a fejében, s kizárni a felesleges hangokat. *
- Hát csak meg akartam védeni tőletek…
* Jobb nem jut eszébe, de valamivel menteni-e kell a menthetőt. Sajnos meg van benne, ha megindul alatta a szekér, akkor önző mód akarjon magának többet. *
- hogy mára több maradjon!
* Bólogat hevesen, tökéletes magyarázatnak tűnik. Hogy megharapni s leütni? Eme részletekre nem igazán emlékszik, abban sem biztos, hogy Nad lett volna az áldozat. A nő csuklójára próbálja fonni vékony ujjait, hogy aztán közelebb rántsa magához. Váltva vonja magasba szemöldökeit úgy vizslatva a kékes foltot. Hogy ennyire vérmes lenne? Ez ugyanúgy származhat a Vöröstől, ahogyan tőle is. Egy módja van, hogy kiderítse, beleharap a nő húsába. *
- Ez nem én voltam!
* Löki el durcásan a kart. *
- Ne varrj mindent a nyakamba.
* Fonja össze maga előtt karjait. *
- Inni vagy vedelni? Nem mindegy. Mert tény, ahogy te vedelsz úgy nem vedel senki.
* Kuncogja el magát, hisz itt mindenkinek van mit tanulnia. Az az egy példa igazából kicsit sem győzi meg. Gyanakvó pillantást küld a Kócos felé, miközben a felállással próbálkozik. *
- Oké, oké, értem. Azért csuhát ne húzz magadra.
* Emeli fel tenyerét, hogy elég volt az ige hirdetésből érti a lényeget. A hirtelen mozdulatokra forogni kezd vele a világ s gyomra is. Nem tudja eldönteni, hogy fejét vagy hasát fogja inkább, végül mégis sikerül visszafojtania a késztetést. *
- Hozok rumot.
* Áll rá egyből, ha már ez szükséges hozzá. S indul is meg a raktárba, az egyenest most még hírből se ismeri, feje hol jobbra, hol balra húzza. Kész csoda lesz, ha talál itt egy teli üveget, a sok üres között. Néhányat a földön dönt meg, hátha akad benne még valami, de fejjel lefele fordítva is csak néhány barna csepp hullik a földre. Kedvtelenül hajítja el őket, míg nem egy polcon eldugva csak talál egyet. Hóna alá csapja, megtorpan amint elhalad a kis hordó mellett, elgondolkodva méregeti az üveget és a hordót. *
- És ha nagyobb áldozattal jár, mint egy nyavalyás üveg?
* Teszi fel a kérdést a mellette motoszkáló Göjénynek. Megvonva vállát teszi vissza a polcra, dönti fel a hordót. *
- Biztosra megyünk.
* Azzal kezdi kigörgetni az aprócskának azért nem mondható fahordót. Lábával lök néha egyet rajta, majd egy újabbat, ha az megáll. Így érkezik meg Nadhoz. *
- Ennyi elég lesz?
* Kérdezi kíváncsian. Majd néz körbe a barlangon, a rumlit látva a kedve is elmegy az egésztől, lehet egyszerűbb lenne, ha elfogadná sorsát. Maga is szomjas, de nem kívánja a rumot, s most inni se merne belőle, így még mielőtt neki állna a munkához a kis tavacskához megy, valami tálkát keres mellyel vizet tud magának merni, előtte azonban szemügyre veszi annak felszínét, nem-e hagyott-e ott valamelyik egy lebegő „csónakot”. De úgy tűnik nincs zavar a felszínen, hát a másik dolog meg… inkább nem gondol bele, s azzal nyugtatja magát, hogy valahogy a természet megoldotta a cserélődést. *
- És mégis hogy is működik ez pontosan?
* Ül le Naddal szembe lábait összeakasztva, addig sem kell a takarítással foglalkoznia. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1267-1286