Nincs játékban - Üvöltő-szirt
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 65 (1281. - 1286. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása:
![>Ildhaw a Jós [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11171_1525951649_gnom_ferfi.jpg)
![>Reydis Syna [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10880_1490455601_fel_elf_no.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1267-1286
1272. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2018-02-23 14:31:43
Üzenet elküldve: 2018-02-23 14:31:43
ÚJ
![>Ildhaw a Jós [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11171_1525951649_gnom_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//A teremtés előszobája//
//Alludrin//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*Ildhaw érdeklődve tekint körbe, hisz láthatóan a szűk és kis rejtekösvény egy barlang szájához vezetett.*
~ Itt élne a doktor? De hát ez nagyszerű! ~ *Tudat alatt, vagy tudatosan, de mindig vonzódott a sötét és nyirkos helyekhez. Nem véletlenül költözött be egy lakatlan szegénynegyedi ház bedeszkázott ablakai mögé.*
~ Ez csodálatos! ~ *Ujjong magában, s legszívesebben felugrana örömében, ha olyan könnyen tudna ugrálni. Azon is csodálkozik, hogy ez a hosszabb séta is pillanatok alatt eltelt, minden fáradtság és fájdalom nélkül. Ezt a tartalmas és értelmes beszélgetésnek tudja be, hiszen korábban csupán káromolni nyitotta ki a száját. Miközben belépnek érdeklődve hallgatja a doktor szavait, s eközben úgy érzi, hogy tanulni azt biztos nagyon sokat fog és nem csak a választékos beszédről van szó.*
- Minden bizonnyal, Mester! *A segéd szóra is legszívesebben ugrana egyet, de magához hűen türtőzteti magát, s nem rontja el azt a képet, mit eddig felépített, az ugrálás túl gyerekes és bolondos lenne, így csak mosolyogva bólint, hogy értette a célzást. A doktor jelzésére kissé közelebb lép a műtőasztalhoz, majd alaposan megnézi magának a talminoid testeket, azt is, ami darabokban van. Jelenleg a vér látványára leküzdi feltörő mámorát, de gyomrán már nem tud uralkodni és miközben órásit nyel, az hangosan morran egyet, jelezvén, hogy a reggeli patkány bizony régen volt már. Hiába, szokásait bár elméjében le tudja győzni, teste bizony nem felejt, s a szegénynegyedben ezek a falatok kincsnek számítanak. A címkék alapján, bár a talminoidot nem ismeri, egészen pontosan látható, hogy mely testrész mire szolgált annak idején, azonban tudásszomja is nagy, így megkérdezi:*
- Mester! Mi az a talminoid? *Közben a doktor már továbbindul, így követi a kisebb helyiségbe, bánatos szemmel méregetve az otthagyott testrész darabkákat. Csuklya alatt lévő fülei megmozdulnak a hangra, mely a sötét sarokból érkezik. A morgáshoz, a doktor invitálására immár test is társul, Ildhaw kíváncsian figyel, de félelmet nem érez, nem is az a típus és láthatóan a doktor kezében tartja a történteket. Ha a doktor esetleg nem válaszolna korábbi kérdésére, immár a címkék és testrészek alapján beazonosítja a talminoid kilétét. Hangosan és talán kissé gonoszan fel is nevet, mikor látja annak meghunyászkodó testtartását, s már épp gratulálna a doktornak a sikerért, mikor a szörny meglódul. Tovább vigyorogva helyesel a doktor reakciójára, s a szörny fájdalmas képére:*
- Ó, Mester, nem csak e nyomorult tanul lassan, nem bizony... nem, nem. *Sokat sejtetően vigyorog tovább, s fikarcnyit sem érdekli a lény fájdalma, vagy szenvedése.*
- Megérdemli a büntetést, hisz engedetlen volt. Mindenkit meg kell tanítani az engedelmességre, ha kell erővel. Ahogy Ön teszi! *Változik a vigyor egyszerű mosolyra.*
- Valamikor azt olvastam, hogy a negatív motiváció jóval hatékonyabb, ha gyorsan szeretnénk célt elérni, mint a pozitív. Jómagam sosem voltam az a babusgatós típus. *Nevet fel, miközben eszébe jut a félbeharapott patkány.*
- Nos, Mester, csodálatos ez a hely, bár minden bizonnyal ezt ön is tudja. Ha van rá lehetőség, szívesen munkába állok rögvest, vagy megfigyelek, esetleg folytathatom a nevelést is. Kívánsága számomra parancs, bármi lészen is az!
//Alludrin//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*Ildhaw érdeklődve tekint körbe, hisz láthatóan a szűk és kis rejtekösvény egy barlang szájához vezetett.*
~ Itt élne a doktor? De hát ez nagyszerű! ~ *Tudat alatt, vagy tudatosan, de mindig vonzódott a sötét és nyirkos helyekhez. Nem véletlenül költözött be egy lakatlan szegénynegyedi ház bedeszkázott ablakai mögé.*
~ Ez csodálatos! ~ *Ujjong magában, s legszívesebben felugrana örömében, ha olyan könnyen tudna ugrálni. Azon is csodálkozik, hogy ez a hosszabb séta is pillanatok alatt eltelt, minden fáradtság és fájdalom nélkül. Ezt a tartalmas és értelmes beszélgetésnek tudja be, hiszen korábban csupán káromolni nyitotta ki a száját. Miközben belépnek érdeklődve hallgatja a doktor szavait, s eközben úgy érzi, hogy tanulni azt biztos nagyon sokat fog és nem csak a választékos beszédről van szó.*
- Minden bizonnyal, Mester! *A segéd szóra is legszívesebben ugrana egyet, de magához hűen türtőzteti magát, s nem rontja el azt a képet, mit eddig felépített, az ugrálás túl gyerekes és bolondos lenne, így csak mosolyogva bólint, hogy értette a célzást. A doktor jelzésére kissé közelebb lép a műtőasztalhoz, majd alaposan megnézi magának a talminoid testeket, azt is, ami darabokban van. Jelenleg a vér látványára leküzdi feltörő mámorát, de gyomrán már nem tud uralkodni és miközben órásit nyel, az hangosan morran egyet, jelezvén, hogy a reggeli patkány bizony régen volt már. Hiába, szokásait bár elméjében le tudja győzni, teste bizony nem felejt, s a szegénynegyedben ezek a falatok kincsnek számítanak. A címkék alapján, bár a talminoidot nem ismeri, egészen pontosan látható, hogy mely testrész mire szolgált annak idején, azonban tudásszomja is nagy, így megkérdezi:*
- Mester! Mi az a talminoid? *Közben a doktor már továbbindul, így követi a kisebb helyiségbe, bánatos szemmel méregetve az otthagyott testrész darabkákat. Csuklya alatt lévő fülei megmozdulnak a hangra, mely a sötét sarokból érkezik. A morgáshoz, a doktor invitálására immár test is társul, Ildhaw kíváncsian figyel, de félelmet nem érez, nem is az a típus és láthatóan a doktor kezében tartja a történteket. Ha a doktor esetleg nem válaszolna korábbi kérdésére, immár a címkék és testrészek alapján beazonosítja a talminoid kilétét. Hangosan és talán kissé gonoszan fel is nevet, mikor látja annak meghunyászkodó testtartását, s már épp gratulálna a doktornak a sikerért, mikor a szörny meglódul. Tovább vigyorogva helyesel a doktor reakciójára, s a szörny fájdalmas képére:*
- Ó, Mester, nem csak e nyomorult tanul lassan, nem bizony... nem, nem. *Sokat sejtetően vigyorog tovább, s fikarcnyit sem érdekli a lény fájdalma, vagy szenvedése.*
- Megérdemli a büntetést, hisz engedetlen volt. Mindenkit meg kell tanítani az engedelmességre, ha kell erővel. Ahogy Ön teszi! *Változik a vigyor egyszerű mosolyra.*
- Valamikor azt olvastam, hogy a negatív motiváció jóval hatékonyabb, ha gyorsan szeretnénk célt elérni, mint a pozitív. Jómagam sosem voltam az a babusgatós típus. *Nevet fel, miközben eszébe jut a félbeharapott patkány.*
- Nos, Mester, csodálatos ez a hely, bár minden bizonnyal ezt ön is tudja. Ha van rá lehetőség, szívesen munkába állok rögvest, vagy megfigyelek, esetleg folytathatom a nevelést is. Kívánsága számomra parancs, bármi lészen is az!
1271. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2018-02-23 08:37:37
Üzenet elküldve: 2018-02-23 08:37:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//A teremtés előszobája//
//Ildhaw//
*Lassan, de biztosan végül a szirthez érkeznek. A doktor nem egy olyan valaki aki fecsérelné a drága idejét arra, hogy körbe vezesse a barlangban az új segédjét, vagy felesleges körutakat, körmondatokat fűzön ahhoz, hogy hol is vannak. Egyszerűen csak ott vannak, ahol lenniük kell. Amint beérnek a barlangba célirányosan a saját kis tárnájába megy, hogy megmutathassa segédjének mi lesz az új és talán ideiglenes tartózkodási helye.
A gnóm gondolataira csak részben reagál, hiszen nem akar nagyon az istenségekről csevegni. Ő magában és az eredményeiben hisz. Ha nem hinne nem lenne ilyen lendületes. Csak azon részt folytatja, ahol a teremtésről van szó.*
- Ami pedig az istenekhez hasonlatos tett, az nem más mint a megistenülés. Nem gondolja apró segédem? *Teszi meg végül a célzást, hogy felvette segédjének a sötét lelkű gnómot.*
- Itt is lennénk. *Tárja szét a kezeit és ha a másik körbe tekint, láthat egy nagy asztalt, amelyen néhol vérfoltok is találhatóak, nyilván valóan egy műtő és boncasztal lehet. Láthat egylepárlót, és présgépet, majd egy kis íróasztalt számtalan feljegyzéssel és egy kódexet. A falak mellett három kipreparált talminoid testét figyelheti meg, amelyekből kettő teljes egészében tekinthető meg, a harmadik, pedig darabokban. Szervek, végtagok, fej és minden ami csak preparálható. Ezek a részek mind mind felcímkézve funkció szerint.*
- Itt van minden, amely a munkánkhoz kell. Nézzen szét, majd jöjjön velem. *El is indul a másik kisebb helységbe, ahol a gnóm már hallhat is egy halk morgó hangot. Talán furcsa lehet, és elsőre nem is kivehető, de a helység egyik sarkában egy a preparált dögök közül ott kuporog. Karjai és lábait összehúzva morogva kuporog és a doktort figyeli.
Alludrin előveszi a nevelőpálcát és egy halat, majd leteszi a földre. A szörny lassan kezd mászni az élelem irányába, majd amikor közel ér a gazdájára és fegyelmező pálcára tekint. Nem nyúl a halhoz, csak figyel. A doktor egyenesen a bestia szemébe tekint és vár, majd megszólal.*
- Látja! Már egész engedelmes a kis vendégem. *Majd elneveti magát és ebben a pillanatban a szörny a hal irányába nyúl. A doktor azonban résen van és egy nagyot rávág a talminoid kezére.*
- Majd ha engedem! *Üvölt rá a visszavonuló bestiára. Majd ismét csend és várakozás. A doktor végül kiadja a parancsot és így a kis fogoly élelmet markolhat.*
- Lassan tanul ez a nyomorult, néha túl lassan is. *Kesereg egy kicsit.*
//Ildhaw//
*Lassan, de biztosan végül a szirthez érkeznek. A doktor nem egy olyan valaki aki fecsérelné a drága idejét arra, hogy körbe vezesse a barlangban az új segédjét, vagy felesleges körutakat, körmondatokat fűzön ahhoz, hogy hol is vannak. Egyszerűen csak ott vannak, ahol lenniük kell. Amint beérnek a barlangba célirányosan a saját kis tárnájába megy, hogy megmutathassa segédjének mi lesz az új és talán ideiglenes tartózkodási helye.
A gnóm gondolataira csak részben reagál, hiszen nem akar nagyon az istenségekről csevegni. Ő magában és az eredményeiben hisz. Ha nem hinne nem lenne ilyen lendületes. Csak azon részt folytatja, ahol a teremtésről van szó.*
- Ami pedig az istenekhez hasonlatos tett, az nem más mint a megistenülés. Nem gondolja apró segédem? *Teszi meg végül a célzást, hogy felvette segédjének a sötét lelkű gnómot.*
- Itt is lennénk. *Tárja szét a kezeit és ha a másik körbe tekint, láthat egy nagy asztalt, amelyen néhol vérfoltok is találhatóak, nyilván valóan egy műtő és boncasztal lehet. Láthat egylepárlót, és présgépet, majd egy kis íróasztalt számtalan feljegyzéssel és egy kódexet. A falak mellett három kipreparált talminoid testét figyelheti meg, amelyekből kettő teljes egészében tekinthető meg, a harmadik, pedig darabokban. Szervek, végtagok, fej és minden ami csak preparálható. Ezek a részek mind mind felcímkézve funkció szerint.*
- Itt van minden, amely a munkánkhoz kell. Nézzen szét, majd jöjjön velem. *El is indul a másik kisebb helységbe, ahol a gnóm már hallhat is egy halk morgó hangot. Talán furcsa lehet, és elsőre nem is kivehető, de a helység egyik sarkában egy a preparált dögök közül ott kuporog. Karjai és lábait összehúzva morogva kuporog és a doktort figyeli.
Alludrin előveszi a nevelőpálcát és egy halat, majd leteszi a földre. A szörny lassan kezd mászni az élelem irányába, majd amikor közel ér a gazdájára és fegyelmező pálcára tekint. Nem nyúl a halhoz, csak figyel. A doktor egyenesen a bestia szemébe tekint és vár, majd megszólal.*
- Látja! Már egész engedelmes a kis vendégem. *Majd elneveti magát és ebben a pillanatban a szörny a hal irányába nyúl. A doktor azonban résen van és egy nagyot rávág a talminoid kezére.*
- Majd ha engedem! *Üvölt rá a visszavonuló bestiára. Majd ismét csend és várakozás. A doktor végül kiadja a parancsot és így a kis fogoly élelmet markolhat.*
- Lassan tanul ez a nyomorult, néha túl lassan is. *Kesereg egy kicsit.*
1270. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2018-02-16 21:26:34
Üzenet elküldve: 2018-02-16 21:26:34
ÚJ
![>Reydis Syna [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10880_1490455601_fel_elf_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//A teremtés előszobája//
*Az öleb kifejezésen Reydis kivillantja hegyes fogait és elvigyorodik, belőle inkább Vérebet akartak csinálni, nem ölebet, na de más az ízlésük, ha a doki az az izé kell, hát úgylegyen.*
-Izgalmas feladat, na de azért jöttem, hogy kifizesselek, jól helytálltál és nem léptél le a fizetség előtt. Nem szereztünk zsákmányt az igaz, de nem vagyok csóró attól még, szóval... *Laza kézmozdulattan leakaszt a derekáról egy batyut, amit Lataronel Al'Lovernnek átnyújt 200 aranytallérral.
*
-Ha visszajönne a Doki küldd fel a hajóra hozzám, ott megtalál. *Az hogy hogyan jut el az üzenet az őszhajúhoz már nem érdekli, inkább vissza is vonul a kabinjába.*
*Az öleb kifejezésen Reydis kivillantja hegyes fogait és elvigyorodik, belőle inkább Vérebet akartak csinálni, nem ölebet, na de más az ízlésük, ha a doki az az izé kell, hát úgylegyen.*
-Izgalmas feladat, na de azért jöttem, hogy kifizesselek, jól helytálltál és nem léptél le a fizetség előtt. Nem szereztünk zsákmányt az igaz, de nem vagyok csóró attól még, szóval... *Laza kézmozdulattan leakaszt a derekáról egy batyut, amit Lataronel Al'Lovernnek átnyújt 200 aranytallérral.
*-Ha visszajönne a Doki küldd fel a hajóra hozzám, ott megtalál. *Az hogy hogyan jut el az üzenet az őszhajúhoz már nem érdekli, inkább vissza is vonul a kabinjába.*
1269. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2018-02-15 23:12:46
Üzenet elküldve: 2018-02-15 23:12:46
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 116
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 116
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//A teremtés előszobája//
*Alludrin neki is lát a kísérletezésnek, melynek a matróz jelenleg semmi értelmét nem látja. Kíváncsian figyeli, mégis mi fog ebből kisülni, aztán csalódottan tapasztalja, hogy semmi. Miután már a szörny lemond az ételről odadobja neki, és hagyja, hogy megegye, azzal kommentálva a dolgot, hogy ezzel most az intelligenciáját nézték.*
~Hát ez csodálatos... Csodálatosan felesleges...~
*Miután az orvos elhagyja a szobát, Lat még pár percig ott áll, és figyeli a lényt. Egy hirtelen gondolattól vezérelve elvesz halat az asztalról, és Alludrinhoz hasonlóan közeledik felé. Viszont ő nem kap más reakciót a bestiától, csak fogvicsorgatást és morgást.*
- Akkor dögölj meg ott, ahol vagy! *Elhajítja a halat a terem másik végébe, azzal ki is viharzik onnan.*
- Reggelt! *Köszön vissza Reynek, mikor szemben találja magát vele.* A doki épp ölebet próbál nevelni abból az izéből, én meg... *Megrántja a vállát.* Gyakorlatilag állok és nézek. Hivatalosan segítek.
*Alludrin neki is lát a kísérletezésnek, melynek a matróz jelenleg semmi értelmét nem látja. Kíváncsian figyeli, mégis mi fog ebből kisülni, aztán csalódottan tapasztalja, hogy semmi. Miután már a szörny lemond az ételről odadobja neki, és hagyja, hogy megegye, azzal kommentálva a dolgot, hogy ezzel most az intelligenciáját nézték.*
~Hát ez csodálatos... Csodálatosan felesleges...~
*Miután az orvos elhagyja a szobát, Lat még pár percig ott áll, és figyeli a lényt. Egy hirtelen gondolattól vezérelve elvesz halat az asztalról, és Alludrinhoz hasonlóan közeledik felé. Viszont ő nem kap más reakciót a bestiától, csak fogvicsorgatást és morgást.*
- Akkor dögölj meg ott, ahol vagy! *Elhajítja a halat a terem másik végébe, azzal ki is viharzik onnan.*
- Reggelt! *Köszön vissza Reynek, mikor szemben találja magát vele.* A doki épp ölebet próbál nevelni abból az izéből, én meg... *Megrántja a vállát.* Gyakorlatilag állok és nézek. Hivatalosan segítek.
1268. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2018-02-15 19:00:44
Üzenet elküldve: 2018-02-15 19:00:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//Bezárkózva, egyedül//
*Miközben gondolkozik leveri a fáradság és nem kell sok idő mire mély álomba szenderül, jó ideje először. Sok munka volt a hajóval, a legénység toborzással is, majd jött egy kis kaland és mindent kezdhet elölről. Egyedül ez nem fog sikerülni, megbízható stabil társakat kell találnia, aki maradt, ők lesznek a kemény mag az biztos, na de mihez is? Körülbelül itt szakad meg a valóság és indul el egy álomkép, amire már ébredéskor nem emlékszik semmire. Nem jó érzés felhorkanva a saját nyálában ébredni a hajópadlón elnyúlva, ráadásul a haja is az arcára van tapadva és persze a szájából is ki kell szednie. ~Francba.~
Feltápászkodik és a derekát fogva kinyújtózik. Ideje a hajával kezdeni valamit, gyorsan összeköti, majd feltekeri és újra megköti, azaz kontyot vagy ahhoz hasonló szénagombolyagot alkot. Az asztalához sétál és egy tál vízben nekilát tisztálkodni, majd felvesz egy tiszta ruhát.
//A teremtés előszobája//
Ideje megnézni kik maradtak meg, szóval nagy levegővétel után elhagyja kabinját és elindul arra, amerre a többiek feltehetőleg lehetnek. Meg is látja elsőnek a szépfiút, a szörnyecskénél.*
-Szép reggelt! Hogy s mint? *Vakkant oda Lataronelnek.*
A hozzászólás írója (Reydis Syna) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.02.15 19:04:52
*Miközben gondolkozik leveri a fáradság és nem kell sok idő mire mély álomba szenderül, jó ideje először. Sok munka volt a hajóval, a legénység toborzással is, majd jött egy kis kaland és mindent kezdhet elölről. Egyedül ez nem fog sikerülni, megbízható stabil társakat kell találnia, aki maradt, ők lesznek a kemény mag az biztos, na de mihez is? Körülbelül itt szakad meg a valóság és indul el egy álomkép, amire már ébredéskor nem emlékszik semmire. Nem jó érzés felhorkanva a saját nyálában ébredni a hajópadlón elnyúlva, ráadásul a haja is az arcára van tapadva és persze a szájából is ki kell szednie. ~Francba.~
Feltápászkodik és a derekát fogva kinyújtózik. Ideje a hajával kezdeni valamit, gyorsan összeköti, majd feltekeri és újra megköti, azaz kontyot vagy ahhoz hasonló szénagombolyagot alkot. Az asztalához sétál és egy tál vízben nekilát tisztálkodni, majd felvesz egy tiszta ruhát.
//A teremtés előszobája//
Ideje megnézni kik maradtak meg, szóval nagy levegővétel után elhagyja kabinját és elindul arra, amerre a többiek feltehetőleg lehetnek. Meg is látja elsőnek a szépfiút, a szörnyecskénél.*
-Szép reggelt! Hogy s mint? *Vakkant oda Lataronelnek.*
A hozzászólás írója (Reydis Syna) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.02.15 19:04:52
1267. hozzászólás ezen a helyszínen: Üvöltő-szirt
Üzenet elküldve: 2018-02-13 08:39:57
Üzenet elküldve: 2018-02-13 08:39:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//A teremtés előszobája//
*Épp ideje elkezdeni a kis szörny nevelgetését. Ez két szempontból is fontos. Egyrészt mert az idomított bestia mindig hasznos és még hasznosabb is az értékét tekintve, a másik szempont pedig tudományos. Leginkább a második szempont az, amely a doktort mozgatja, hiszen ha fel tudja mérni a szörnyeteg intelligenciáját, akkor az páratlan lehet a munkája számára.
Besétálnak végül a matrózzal a hátsó kis tömlöcbe, és a szörny valóban ott kuporog a fal tövében. Élelemben nem szenved hiányt, hiszen a doktor és társa is megetették már többször. Inkább a társai hiánya az, amely talán a magány felé sodorhatja. Ezen azonban a doktor változtatnia akar. Meg akarja ismerni a szörny pszichéjét és meg akarja törni azt. Engedelmesség és fegyelem! Ez a mottója.*
- No, lássuk mit is kezdhetünk veled. *Szemlélgeti és méregeti a kuporgó szörnyet, majd fele a matróz kérdésére.*
- Igen a többit is megtartottam, láthatja milyen szépen ki lettek preparálva, hogy én és az utókor is okulhasson, tanulhasson. *Majd tekintete ismét a szörnyre mered. Amint kielmélkedte magát, elővesz egy vékony fa pálcát és ahogyan az állatokat úgy kezd bele az idomításba. Az elv igen egyszerű. Ha a szörny megteszi azt amit a doktor akar, akkor jutalmat kap, ha nem akkor verést. Ez így van rendjén, hiszen a másiknak hamar meg kell tanulnia mi a rendszer itt a barlangban.*
- Kapsz enni ha megteszed mindazt amit szeretnék. *Közli a bestiával, hiszen tudja, hogy valamennyi intelligencia kell, hogy szoruljon bele. Ezt két dologból is következteti. Egyrészt a tőrből ami az oldalán lóg, a másik, hogy szervezetten támadták meg a hajót.
Odadobja neki a halat, amelyet azonnal szinte egészben nyel le az éhes talminoid. Majd a doktor egy újat vesz a kezébe, de nem dobja oda, csak lerakja a földre maga elé úgy, hogy a szörnynek oda kelljen érte menni, de persze Alludrinra ne jelentsen veszélyt. A szörnyeteg eleinte hezitál, hiszen fogva tartóiban nem bízik. Végül a vágy az étel után kimozdítja a kuporgásból és lassan mászni kezd a hal irányába. Amint odaérne és kinyújtja kezeit a zsákmány felé a doktor egy gyors mozdulattal rácsap a kezére.*
- Nem nem! *Csóválja meg a fejét és mélyen a szörny fekete szemeibe néz, aki úgy tűnik, nem érti a helyzetet. Miért kapott az előbb és most miért nem. Majd megint a halért nyúl, de a doktor ismét rácsap, majd megszólal.*
- Nem nem! *Ez harmadszor is megtörténik, majd negyedszer is végül a szörnyeteg rájön, hogy a doktor nem fogja odaadni neki a halat. Leül és „gazdájára” tekint, hogy most merre tovább. Amikor ez a pillanat elkövetkezik a doktor bólint egyet a szörny irányába és a következőket fűzi hozzá.*
- Megeheted! *A bestiának nem kell kétszer mondani, azonnal elragadja és befalja a finom falatokat. A doktor a matróz felé fordul.*
- Látod. Tanulékony kis dögök ezek a nyomorultak. Négyszer kellett ugyan büntetni érte, de felfogta, hogy akkor ehet, ha én megengedem. *Mosolyodik el a szokásos cinikus módon, majd átsétál a másik szobába és előveszi a jegyzeteit, hogy felírja mi fán terem a szörny tanulékonysága.*
- Most elmegyek egy rövid időre, de ha visszajövök, folytatjuk a munkát. *Biccent egyet a matróznak és már el is indul kifelé a barlangból a titkos úton.*
*Épp ideje elkezdeni a kis szörny nevelgetését. Ez két szempontból is fontos. Egyrészt mert az idomított bestia mindig hasznos és még hasznosabb is az értékét tekintve, a másik szempont pedig tudományos. Leginkább a második szempont az, amely a doktort mozgatja, hiszen ha fel tudja mérni a szörnyeteg intelligenciáját, akkor az páratlan lehet a munkája számára.
Besétálnak végül a matrózzal a hátsó kis tömlöcbe, és a szörny valóban ott kuporog a fal tövében. Élelemben nem szenved hiányt, hiszen a doktor és társa is megetették már többször. Inkább a társai hiánya az, amely talán a magány felé sodorhatja. Ezen azonban a doktor változtatnia akar. Meg akarja ismerni a szörny pszichéjét és meg akarja törni azt. Engedelmesség és fegyelem! Ez a mottója.*
- No, lássuk mit is kezdhetünk veled. *Szemlélgeti és méregeti a kuporgó szörnyet, majd fele a matróz kérdésére.*
- Igen a többit is megtartottam, láthatja milyen szépen ki lettek preparálva, hogy én és az utókor is okulhasson, tanulhasson. *Majd tekintete ismét a szörnyre mered. Amint kielmélkedte magát, elővesz egy vékony fa pálcát és ahogyan az állatokat úgy kezd bele az idomításba. Az elv igen egyszerű. Ha a szörny megteszi azt amit a doktor akar, akkor jutalmat kap, ha nem akkor verést. Ez így van rendjén, hiszen a másiknak hamar meg kell tanulnia mi a rendszer itt a barlangban.*
- Kapsz enni ha megteszed mindazt amit szeretnék. *Közli a bestiával, hiszen tudja, hogy valamennyi intelligencia kell, hogy szoruljon bele. Ezt két dologból is következteti. Egyrészt a tőrből ami az oldalán lóg, a másik, hogy szervezetten támadták meg a hajót.
Odadobja neki a halat, amelyet azonnal szinte egészben nyel le az éhes talminoid. Majd a doktor egy újat vesz a kezébe, de nem dobja oda, csak lerakja a földre maga elé úgy, hogy a szörnynek oda kelljen érte menni, de persze Alludrinra ne jelentsen veszélyt. A szörnyeteg eleinte hezitál, hiszen fogva tartóiban nem bízik. Végül a vágy az étel után kimozdítja a kuporgásból és lassan mászni kezd a hal irányába. Amint odaérne és kinyújtja kezeit a zsákmány felé a doktor egy gyors mozdulattal rácsap a kezére.*
- Nem nem! *Csóválja meg a fejét és mélyen a szörny fekete szemeibe néz, aki úgy tűnik, nem érti a helyzetet. Miért kapott az előbb és most miért nem. Majd megint a halért nyúl, de a doktor ismét rácsap, majd megszólal.*
- Nem nem! *Ez harmadszor is megtörténik, majd negyedszer is végül a szörnyeteg rájön, hogy a doktor nem fogja odaadni neki a halat. Leül és „gazdájára” tekint, hogy most merre tovább. Amikor ez a pillanat elkövetkezik a doktor bólint egyet a szörny irányába és a következőket fűzi hozzá.*
- Megeheted! *A bestiának nem kell kétszer mondani, azonnal elragadja és befalja a finom falatokat. A doktor a matróz felé fordul.*
- Látod. Tanulékony kis dögök ezek a nyomorultak. Négyszer kellett ugyan büntetni érte, de felfogta, hogy akkor ehet, ha én megengedem. *Mosolyodik el a szokásos cinikus módon, majd átsétál a másik szobába és előveszi a jegyzeteit, hogy felírja mi fán terem a szörny tanulékonysága.*
- Most elmegyek egy rövid időre, de ha visszajövök, folytatjuk a munkát. *Biccent egyet a matróznak és már el is indul kifelé a barlangból a titkos úton.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1267-1286