Kikötő - Lakónegyed
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!

Ez a helyszín a vakmerő (PvP) zónába tartozik (ld. szabályzat / Játékstílusok / 6.)!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 76 (1501. - 1520. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

1520. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2023-01-15 16:00:12
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85

Játékstílus: Szelíd

// Fejvadászok //
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

* A csapda készen áll. A figyelem elterelve, így már csak a gyilkolás maradt hátra. A holló férfi ügyesen követi a párost és csöndben fegyvert is ránt. A rutin segíti abban, hogy a fegyverek némán hagyják el hüvelyüket. Ellenben a léptei dobogását ezen a kietlen éjszakán nem sikerül maradéktalanul elfednie. Az ork se ostoba kezdő persze, mert a lépésekre felfigyel, még a csók sem képes az alap ösztönöket felülmúlni. Fordul ellenfele irányába, de Syndra ráfog, ami kicsit kizökkenti. Megragadja vaskos kezével a lányt, de a penge húsába vág. Komoly sérülést szerez, de azért annyi ereje még így is van, hogy a könnyű elfet támadójára dobja, mint egy gallyat. Így csak a mesterkard ejt sebet, sőt a tőr ki is esik a férfi kezéből. Ezekben a szörnyekben hihetetlen állóképesség lakozik. Nem kétséges, hogy ez a példány meg fog halni, de még van benne annyi szufla, hogy kardot rántson és a páros felé induljon. Annyira nem tud üvölteni, de egy azért mégis kiszaladt belőle egy. Az utca üres, de azért ezt biztos meghallották messzebb. Hamar el kell intézniük, ha még a fejet is be akarják gyűjteni. Mind a ketten egymás mellett állnak, mert éppen annyi idejük van, hogy felkecmeregjenek. Az esés fájt mind a kettejüknek, de ez csak apróság. Ketten vannak egy sérültre, de a sebesült vad a legveszedelmesebb, főleg, ha a szabad kezével egy üvegcse után nyúl. Bizony akad ott egy zöld kis palack, amit, ha sikerül felhörpintenie, akkor nagy bajban lesznek.*


1519. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2023-01-10 18:31:06
 ÚJ
>Syndrathul Pernelis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Vakmerő

// Fejvadászok //

* Próbálja elaltatni az ork figyelmét mindennel amije van, lelkesen simít végig a karján, míg a csókba feledkezik.
Amikor társa lépteit meghallja, a férfi kezét erősen megszorítja, hogy ezzel is a támadást megkönnyítse, de csak akkor tart rá, hogy ha elakarna mozdulni a férfi. Ha sikerül a támadás, és az ork szeme elhaványul, akkor egy lelkes mosollyal illeti partnerét. Ha a célpont kiszabadul karimai közül akkor kardot ránt, és megpróbál bevinni neki egy vágást méretes pengéjével. *


1518. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2023-01-10 18:23:44
 ÚJ
>Illidary Manteqrut avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16

Játékstílus: Vakmerő

// Fejvadászok //

* A tömeg szinte megvadult a harc kezdete óta, Illidary csak nehézkesen tudja követni társát. Egy darabig csak figyeli, hogy merre mennek, de szerencséjére végül az ajtón kilépnek. ~ Ez az! ~ Sóhajt fel a megkönnyebbüléstől.
Az ajtón kilépve távolról követi a párost, egyelőre csak figyel és vár.
A türelem minden bérgyilkosnak a legfontosabb tulajdonság. Szükség van rá, hogy távolról figyelje, míg el nem jön a megfelelő idő. A csók alkalmára felgyorsítja lépteit, majd amennyire halkan tud mester kardot és tőrt ránt, hogy hátulról megpróbálja ledöfni. Csak reménykedni tud benne, hogy sikerülni fog, meg természetesen, hogy társa felfigyel a cselekvésére. *

A hozzászólást Lámpás (Moderátor) módosította, ekkor: 2023.01.16 15:35:56, a következő indokkal:
Kérésre.



1517. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2023-01-07 10:50:06
 ÚJ
>D'or Gaiffar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*Tenyere nagyot csattan a dokkok hátsó részénél a pallón, ahogy fáradtan, száját összeszorítva felkapaszkodik. A vékonyka kis fadarabot, amin megtette az utat idáig, egy határozott rúgással küldi vissza onnan, ahonnan jött, hogy a tenger morajló, habzó terjedelme nyelje el, vagy úsztassa tovább az ismeretlenek felé. Egy határozott ugrás és felhúzza magát, bár alkarjai reszketnek a súlytól, hogy aztán hátán terüljön el egy rövid időre hangosan lihegve. Nyögve az oldalára fordul, majd vállát tapogatja ki kezével. A vágás hosszabb és mély, a végét nem is igazán éri el, mindenféleképpen ellátásra szorul. Nem telik el sok idő és feltápászkodik, ebben sokat segít az egyik arra járó kölök, aki szerencsétlenségére kezét nyújtja, s onnantól nem szabadul.*
- Kölök! *Sziszegi grabancát megragadva közvetlenül az arcába.* Maser fo f'rothal, ha signegs... hazudsz! *Megvillanó tekintete csak még jobban szűkül az értetlenkedő fiú láttára, ki ijedtségében rögtön maga alá is vizel.*
- Picsába! Ne hazudj, vagy meghalsz! *Csóválja meg fejét, gyors és nyers fordítás, de hatékony. A lába köré gyűlő tócsával és a vizeletszaggal nem foglalkozik, úgyis hínár és büdös halszag lengi körbe, mit számít ez már?*
- S'feté ha kikötő? Ki uralja? Áh! *Ellöki magától, mert sok mindenre nem megy vele, már olyan fehér, mint a mész.* Hol a legközelebbi fogadó? *Kérdezi sziszegve, s a hirtelen szabadságtól meglepett kölök keze remegve mutat el egy irányba. Szájára mosoly ül, de szeme nem mosolyog. Keze lágyan siklik át arca előtt, homlokát, mellkasát érinti.*
- So hak tir'kht ibeo dan vemene, modo Ihs'Maillon, omo da sulio tokh'ver! Szóval Hét varjú. Hálás köszönetem, ifjú úr, még talán találkozunk. *Vállát veregeti meg vigyorogva. Utólsó szavait a kölök talán már nem hallja, ordítva rohan el. D'or pedig a mutatott irányba, a Hét Varjú Taverna felé veszi útját.*


1516. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2023-01-05 21:18:53
 ÚJ
>Sorelvyth Salvas avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

// Nälahye Läinaleia //

* Mivel a kishölgy kezdeti bizalmatlan faggatózása abbamaradt, Sorel önvezérelten átvált idegenevezetőbe. *
~ Mint egy nagy, csúnya, vérbeli kikötői lakos. ~
* Bár nem innen származik, hanem egy hasonlóan mocskos patkánylyukból, de mindegy is.
Kiballagnak a lakónegyed romos házai közé. A lány fesztelennek, nemtörődömnek mutatkozik, de szemei éberen figyelnek bármilyen gyanús neszre. A pillanat tört része alatt a kezébe kapná bármelyik kis bökőjét. A Kikötő körnéyke még fénes nappal is elővigyázatosságot követel, éjjel bóklászni pedig a határozottan rossz ötletek közé tartozik. Fürge léptekkel előresiet.
Mint kiderült, ez egy kevésbé jó ötlet volt, ugyanis az egyik utcagyerek szemlátomást a vöröst gondolta könnyebb prédának, nem pedig őt a morcos képével. Le is csap az egyik sötét sarokból a lány zsebére. Sorel villámgyorsan előkapja a tőrét, de Leia úgy látszik, tudja kezelni a helyzetet, így vissza is csúsztatja a helyére. *
- El az enyves mancsaiddal, kölyök.
* Morran a gyerekre, aki a sietős távozást választja. *
~ Bölcs döntés, kisfiam. ~
- Igen, itt mindenki úgy boldogul, ahogy tud.
* Az egyik sikátorból egy párocska félreérthetetlen nyögései hallatszódnak, Sorel elfojt egy pajzán félmosolyt és továbbtereli a másikat. *
- Gyere, már majdnem ott vagyunk.
* A tudatlanok akár el is sétálnának a taverna épülete mellett. Átlagos, romos ház, de a kéményből száll a füst. *


1515. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2023-01-05 17:07:22
 ÚJ
>Nälahye Läinaleia avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Megfontolt

//Sorelvyth Salvas//

~Ja, hogy a fegyvereket le kellett volna tenni? Na mindegy...~
*Leia eszébe se jutott, hogy letegye fegyvereit bárhova is, vagy hogy esetleg tiltva lenne a fegyverviselés a Sellőházban. Annyira alvilági helynek tűnt megérkezésekor számára a kikötő a maga szennyével és zsúfoltságával, hogy nem is gondolkozott ilyenen. Így amikor Sorel összeszedi a fegyvereit, csak lapít.*
~Vajon baj lett volna, ha észreveszik, hogy nála van minden?~
*Úgy tűnik számára, Sorel jól ismeri itt a környéket, így bátran támaszkodhat rá. Röviden elgondolkozott azon, hogy válassza-e inkább az érdekesebbnek tűnő Rókalyukat, de úgy tűnik, kislányos kinézetéből következtetve Sorel inkább a Tavernát ajánlja. Nem akarja összetörni új ismeretségében ezt a képzetet, így röviden bólint.*
- Igen, mehetünk a Tavernába.
*Lassan elindulnak az éjszakába, maguk mögött hagyva a Sellőház kuncsaftjainak maradékát: csodálkozó és meghökkent, pénzes és pórias népeket, bár valószínűleg már ezek is eltűnnek lassan. A Lakónegyed szűk, mocskos utcái nem tűnnek rokonszenvesnek, az itt éjjel tébláboló alakok még kevésbé. A szennylé csak úgy csordogál az utcákon, a házak mintha direkt dőlnének egymás felé az utca két szélén, hogy a járókelőknek még kevesebb helyük legyen. Egyszer csak finom húzást érez a köpenye sarkából. Sok nem kell neki, még így is, picit becsiccsentve, résen van, és megragadja a zsebeiben motoszkáló kezecskét. A kis zsebtolvaj kölyök nem is járt olyan rossz helyen, ugyanis a zseb az ezüst hajtűket rejtette, amik úgymond az előző életének nyomai. Megszorítja erősen a kis mihaszna csuklóját, majd az utca széle felé löki.*
- Gondolom, a zsebtolvajok is gyakoriak erre.
* Jegyzi meg. Úgy tűnik, lassan kiérnek a Kikötő Lakónegyed részéből. Kíváncsian várja, milyen meglepetésekkel találkozik még itt.*


1514. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2023-01-05 16:17:43
 ÚJ
>Nälahye Läinaleia avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Megfontolt

//Sorelvyth Salvas//

~Ja, hogy a fegyvereket le kellett volna tenni? Na mindegy...~
*Leia eszébe se jutott, hogy letegye fegyvereit bárhova is, vagy hogy esetleg tiltva lenne a fegyverviselés a Sellőházban. Annyira alvilági helynek tűnt megérkezésekor számára a kikötő a maga szennyével és zsúfoltságával, hogy nem is gondolkozott ilyenen. Így amikor Sorel összeszedi a fegyvereit, csak lapít.*
~Vajon baj lett volna, ha észreveszik, hogy nála van minden?~
*Úgy tűnik számára, Sorel jól ismeri itt a környéket, így bátran támaszkodhat rá. Röviden elgondolkozott azon, hogy válassza-e inkább az érdekesebbnek tűnő Rókalyukat, de úgy tűnik, kislányos kinézetéből következtetve Sorel inkább a Tavernát ajánlja. Nem akarja összetörni új ismeretségében ezt a képzetet, így röviden bólint.*
- Igen, mehetünk a Tavernába.
*Lassan elindulnak az éjszakába, maguk mögött hagyva a Sellőház kuncsaftjainak maradékát: csodálkozó és meghökkent, pénzes és pórias népeket, bár valószínűleg már ezek is eltűnnek lassan. A Lakónegyed szűk, mocskos utcái nem tűnnek rokonszenvesnek, az itt éjjel tébláboló alakok még kevésbé. A szennylé csak úgy csordogál az utcákon, a házak mintha direkt dőlnének egymás felé az utca két szélén, hogy a járókelőknek még kevesebb helyük legyen. Egyszer csak finom húzást érez a köpenye sarkából. Sok nem kell neki, még így is, picit becsiccsentve, résen van, és megragadja a zsebeiben motoszkáló kezecskét. A kis zsebtolvaj kölyök nem is járt olyan rossz helyen, ugyanis a zseb az ezüst hajtűket rejtette, amik úgymond az előző életének nyomai. Megszorítja erősen a kis mihaszna csuklóját, majd az utca széle felé löki.*
- Gondolom, a zsebtolvajok is gyakoriak erre.
* Jegyzi meg. Úgy tűnik, lassan kiérnek a Kikötő Lakónegyed részéből. Kíváncsian várja, milyen meglepetésekkel találkozik még itt.*


1513. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2023-01-01 20:01:31
 ÚJ
>Alissäna Lucthel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 226
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Kikötések a Kikötőben//

*Amint kicsit magához tér végig Haldrian sarkában lohol, egy kicsit sem szeretne lemaradni tőle, időnként pedig megigazítja arcát takaró csuklyáját, ami mozgás következtében egy leheletnyit mindig vándorol. De úgy tűnik nem csak ő túl óvatos, hanem a fattyú is igen körültekintő, pedig sokkal több helyismerettel rendelkezik.*
- Unalmas.
*Kezdi el rövid beszámolóját, miközben Haldrian mellé sorol. Nem is igazán kell elgondolkodnia, hiszen amint kilépett az ajtón jóformán vissza is bújt a szobába.*
- Kinéztem, de nem volt semmi. Csak az a furcsa férfi, meg az óriás asszonyág tértek vissza, a férfi meg ijesztőnek tűnik, inkább nem mentem oda hozzá.
*Persze lehet téved, de Alissäna szeret a megérzéseire hagyatkozni, s ha nem muszáj nem kockáztat erőszakos alakokkal. Ahhoz pedig túlzottan bágyadt még, hogy a fiú érdeklődéséből leszűrjön bármi többet, s érzéseket lásson mögé mint irigység, vagy akár féltékenység.*
- Rendben.
*Megjegyzi a tanácsot, feltehetően meg is fogja fogadni. Túlzott óvatosságba aligha lehet belehalni, az ellenkezőjébe már inkább.*
- Nem.
*Elég beszédes ma Haldrian, de nincs ellenére. Ő most picit passzívabb, mert nincs oka fenntartani a fiú érdeklődését, hiszen nem dolgozik, meg egy kicsit korán van most neki.*
- És amit láttam belőle, az nem volt túl...
*Nem tudja megfogalmazni. Túlzás volna azt állítani, hogy Relael ellenszenves volt, hiszen nem volt arrogánsabb, mint fajtája egyébként, valamint Denjaarral való közjátékuk is befolyásolhatta a nő viselkedését.*
- Nem tudom. Kényelmetlen, rossz érzésem van vele kapcsolatban. Azt hiszem nem fogom keresni a társaságát.
*Vonja meg vállait.*
- De lehet csak éppen rossz napja volt.
*Mentegeti fajtársát, hiszen Alissäna megszokta, hogy időnként megjegyzéseket tesznek rá, nem túl kedveseket is akár, így igen megbocsátó ezzel kapcsolatban.*
- De Denjaarral ismerik egymást valahonnan. Tudod, a férfi akivel jöttem. Gondolom még abból az időszakból, amikor Arthenior őrségének parancsnoka volt.
*Könnyedén csacsog akár komoly jelentőségű információkról, de Haldriantól nem félti ezeket, plusz mivel kellemes a fiú társasága, ezért mellette kicsit jobban megered a nyelve.*
- Te ismered őt?


1512. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2023-01-01 18:00:00
 ÚJ
>Haldrian Rhuuv avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 297
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Kikötések a Kikötőben//

*Lopva pillant csak a lenge öltözetű lányra, igyekezvén nem feltűnően tenni mindezt. Nem is kell túlságosan megerőltetni magát, Alissäna nehezen ébred.*
-Reggel, reggel. *Válaszolja, miközben magára kanyarítja a szőrmekabátot. Kedveli a télies öltözetet, egészen vaskos lesz tőle.*
-Elkísérlek a Dokkokhoz. A Lakónegyeden át vezet az út. Ott lehet is dolgokat venni... Ha szeretnél. *Neki a zsebében egy árva arany, annyi sincs, de nem szeret erre gondolni.
Bevárja az elfet, majd elindul lefelé a lépcsőn. Kedvetlen korog egyet gyomra a fordulóban, de tudja, hogy amúgy sincs pénze, így majd... Csen valamit.*
-Milyen volt az este? Volt... Munka? *A lány pontosan sejtheti, mire gondol a fiú. Persze hímezné önbecsülését, ha csak vele lett volna tegnap este, ráadásul még mellé is bújt az ágyba... Így valahol titkon reménykedik a nemleges válaszban.
Átsiet a néptelen fogadón, majd kilép az ajtón, alighanem Alissänával a nyomában. Reflexből pillant körbe az utcán, mielőtt elindulna.*
-Mindig pillants körbe ezeken az utcákon. A patkányok nem zaklatnak feleslegesen, de sosem lehet tudni. *Magyarázza, majd elhúzza a száját. Nem kedveli túlságosan őket, épp elégszer gyűlt meg velük a baja.*
-Erre. *Mutatja az utat, s vezeti a lányt. Egy szűk kerülőutcácskán vezet az útjuk, s azért eljátszik a gondolattal, hogy esetleg megkéri valamire a lányt... De hamar kiveri fejéből. Tegnap este Lisza már rávilágított, hogy arany nélkül nem is érdemes próbálkoznia.*
-Szóval Te ismered már a Nagyságát? *Kíváncsi. Hisz Alissäna sosem beszélt róla neki, miért jött ide tulajdonképp.*


1511. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2023-01-01 15:41:56
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85

Játékstílus: Szelíd

// Fejvadászok //

* Az elf eddig jól végzi a dolgát. Kijutnak a fogadóból és a Sellőház felé veszik az irányt. Az utcák sötétek és csöndesek, csak elvétve lehet látni botladozó alakokat. Ideális hely lehet a rajtaütésre. A holló férfin múlik most már szinte minden, csak az a kérdés, hogy a képességei elégnek bizonyulnak majd a ma estéhez. A csók pillanata is ideális lehet, vagy akár később is az út során, de az idő limitált. Ha eljutnak a Sellőházig, akkor jó eséllyel mindennek lőttek.*


1510. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2022-12-24 20:00:45
 ÚJ
>Xurra Xhul avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

// Kóbor és Kócos //

*A tél a kikötőben pont olyan pokróc természetű, mint a helyiek. Sáros és hideg és undok. Ilyentájt mindig felbukkannak a szófordulatok, hogy bezzeg régen mostanra már rég leesett a hó és több volt a hal meg nem volt ekkora drágaság. Persze Xurra szereti a sarat. Balarick nagy bánatára. Ha nem volnának egyértelmű jelei, hogy mélységi, biztos felmerülne a gyanú, hogy kismalac. Ebben a szenvedélyében a hideg sem akadályozza. Amikor a cuccnak kicsit megfagy a teteje, úgy még élvezetesebb.
Tulajdonképpen Xurra sosem foglalkozott igazán a hideggel, ami a külső szemlélőt egy idő után frusztrációval töltheti el. Azzal a fajta kellemetlen érzéssel, amit a természetellenes dolgok ösztönösen elindítanak az emberben.
Hát igen, amikor az átlag lanawini formálódott a teremtés precíz alkotófolyamatában, Xurra valószínűleg izgágán ficánkolt és és rohangált és felborított mindent. Legalábbis Lerantea asszony meg van róla győződve. Meg arról is, hogy a borzoi meg a NŸpsos is bizonyára ennek az ámokfutásnak az eredménye.
Xurra általában nem sok jelét mutatja kötődésnek, de ezt azonnal feledteti az a néhány pillanat, amikor igen. Valószínűleg Balarickban fel se merült volna, hogy a kölyök egyáltalán észreveszi, ha ő elutazik egy napra a beszerzőkörútjára. Erre nagy mértékben ráerősített a tény, hogy amikor ezt részletesen, szájbarágósan elmagyarázta Xurrának, az nagyjából rá se hederített. Így aztán elég nagy meglepetésként érhette, amikor visszatérvén kiderült, mekkora ribilliót okozott az eltűnése. Xurra teljes kétségbeesésben vergődött egész nap (jó sok újabb ősz hajszállal gazdagítva Lerantea asszonyt). Végül hajnalra azért elaludt, vagy inkább már ájult a fáradtságtól. Összegömbölyödve Balarick egy régi bakancsán, amit még annak idején vitt át Baardennek, hogy ha még menthető, talpalja meg neki. De még nagyjából ott és akkor megegyeztek benne, hogy nekiállni is fölösleges. Aztán csak ott maradt mégis. Az ég tudja, honnan bányászta elő a kis mélységi, de most az a bakancs, benne Balarick beleivódott lábszagával, az volt Xurra világának a közepe. Az egyetlen biztos pont, amit nem volt hajlandó elengedni.
Az eset után az alkimista hatokig nem tudta volna feszítővassal se leválasztani magáról a kölyköt. Még az árnyékszékre is csak úgy engedte bezárkózni, hogy egy madzagot kötött az ujjára, amit néha meg kellett rángatnia, hogy tudja, ott van. Nem, nem egyezett ki azzal, hogy odabentről beszél hozzá! Neki teljes, kézzelfogható bizonyíték kellett. (Valahol hallotta a szót, amit az igazán biztos dolgokra szoktak mondani... és hát egy madzag végére kötött Balarick tulajdonképpen erre elfogadható alternatívának mutatkozott.)
A dolog szerencsére idővel leülepedett, és minden visszatért a normalitásba (már amennyire ilyesmit lehet emlegetni Xurra közelében). A nap nagy részében leginkább csatangolt valamerre. Hazaérve pedig gyakorta hallatott olyan nagy, felnőttes sóhajokat, mint a felelősség súlyától törődött, komoly munkában megfáradt férfiemberek szoktak. Az esetek legnagyobb részében sosem derült ki, mik voltak ezek a nagy projektek, de a kevés alapján, amikre fény derült, valószínűleg jobb ez úgy.

Nem sokan kívánnák még az ellenségüknek se azt, ami Balarickot fogadja kora hajnalban: két meredten figyelő sárga szem, izgatott mosollyal csikorgó itt-ott töredezett fogacskák. (Ez utóbbiról hiába faggatta anno Xurrát, nem derült ki, hogy sikerült.)
Most is, mint sokszor, látszik rajta a rossz szokása, hogy esténként olykor rárabol a zárt üvegekben tartott dolgokra. Most vagy a mákra vagy a feketeleveshez való őrleményre, ahogy elnézi, de volt már terítéken liszt, szárított petrezselyemzöld és cérnametélt is. Nem fordul elő túl gyakran azért. Mindig eltelik annyi idő, mire Balarick megnyugodna, hogy végre a lurkó maga mögött hagyta ezt a butaságot. Hinia viccből meg is jegyezte, hogy talán a holdak állásához van köze. Mindenesetre, ha így is van, komoly számításokat igénylő művelet kellene hozzá, hogy megfejtsék a rendszerét. Mert van benne valami rendszer, ez az érzés annyira biztosan mosolyog a háttérben, hogy az már több, mint irritáló.*
- Végeztem vele *közli tűhegynyi szűkült pupillákkal és a képére mereven ráfeszülő vigyorral. (Nem... valószínűleg nem mák.) Elsőre azért erre a látványra egy átlag halandóban bevillan a kérdés: Kivel? De Balarick stressz-küszöbe az elmúlt időben kiégett, fásult miazmává maszatolódott Xurra mellett. Ami mégis felpiszkálhatja azokat a kongásban megfáradt vészharangokat, az a lángocska, ami árnyékokat táncoltat a szurtos vonásokon. Xurra kezében égő gyertya van. ÉGŐ gyertya! De mielőtt Balarick rohamtempóban kipislogja az álmot a szeméből, a kis mélységi már meg is indul az ajtó felé.*
- Gyere! Gyeregyereeeeee!
*Rohan előre és nem nagyon veszi számításba, hogy a félvérnek még gatyát meg lábbelit kell húznia. A pulóverét hiába is keresi, mert az Xurrán van. Igen, még mindig sokkal jobban szereti Balarick ruháit hordani, mint a kislányruhákat, amik (Lerantea asszony jóvoltából) egyre csak gyűlnek a szekrényben. A szennyesből kihúzgált göncök a kedvencei. Természetesen.
Mire az alkimista kiér a kicsiny udvarra, a mű teljes fényében várja. Xurra épp meggyújtja az utolsó csálé gyertyát is a nála 2-3 fejjel magasabb fenyőn. Az elsőre látszik, hogy valószínűleg egy tavaly kidobott darabról van szó. És aki erre tippel, annak jár az akciós pogi a Rumosban. Xurra már egy ideje figyeli ezt a mizériát az évnek ebben a szakában, de nem nagyon foglalkozott vele különösebben. Igazából csak tavaly ütött szöget a fejében az elhatározás. Kevés irigyebb kis teremtmény létezik Lanawinon, mint ő. Amit egyszer megkaparint, az az övé. De Balarick más. Neki most igenis adni akar valamit! Az első pillanattól különleges volt. Az első, a nagybetűs Vendége az akkoriban lakhelyéül szolgáló árvaház romjai közt, aki köré szépen lassan odahúzódott az a valami, amit otthonnak hívunk.
A fácska Xurra szívéből szól, méghozzá a számára legfontosabb személynek. Ahogy ott meredezik a sáros udvaron, a megviselt kis ágaival... Tűlevél épp csak itt-ott van rajta, a csúcsa meg frissen tört nyakú csirkére hajaz. A viseltes papírfüzér valószínűleg hozadék a tavalyi hőskorból, de Xurra is kitett magáért. Tengeri csillagokat és nagy tüskéscsigákat kötözött rá, ezen felül kornyadoznak rajta valami piros szalagfélék. (Mintha a közeli kifőzdében lettek volna ilyen terítők.) És hát... a kis mélységinek nem nagyon megy a masni, szóval erőszakkal és némi zsineggel fixálta őket "valami olyasmi" formába. Az egész megkoronázása a szépen leomló, selymes, fehér dolog, amiről elsőre nehéz lenne megmondani, hogy micsoda. De amint lángra kap, a szagból már hamar kikövetkeztethető: lószőr. Annak a hófehér kancának a komplett farka, amit valaki nagyon meggondolatlanul őrizetlenül hagyott a Sellőház előtt.
Az egész fa egy pillanat alatt lobban be, de úgy kompletten. A tengeri csillagok meg a kagylók már amúgy is rothadásnak indult belsőségei fütyülve forrnak és posszannak. Xurra belefonja apró kezét Balarick tenyerébe és az oldalának dönti a fejét, ahogy ragyogó szemmel nézi a bűzös lét csöpögő katasztrófát. ...Aztán az egész hóbelebanc rádől a budira és végül egy kisebb robbanás keretében tetőzik a fenyőünnepi csoda.
Megpörkölődött vörös posztódarabok, égett, fehér szőr és szétszóródott, nyálkás trutymó, a pottyantós budi deszkáival ízlésesen meghintve. Hát így.*


1509. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2022-12-22 07:44:43
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Mimóza)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 166
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Szelíd

//Kötelékek//

*Naesalának nem is kell egy teljes kört tennie, ha abba az irányba megy, ahol a félvér eltűnt Pashthra állítása szerint, akkor hamar egy lehetséges útvonal bontakozhat ki előtte. Láthat egy félig betört ablakot, amihez rozoga ládák és deszkák vezetnek fel, nem túl biztatóak. Őt még lehet elbírja, bár azzal is járna némi rizikó, de a termetest barbárt már biztosan nem. Persze Naesala folytathatja a kört, hátha talál mást is.
Közben Rorkir és Pashthra egyedül maradnak, a tömeg pedig kezdi már elunni magát.*
- Hé, te, barbár, minek segítesz ezeknek a városiaknak?
*Kérdezi valaki az arctalan tömegből, s ha a férfi oda fordítja fejét nem láthatja ki volt az, de az egyetértő bólogatás megragadhatja figyelmét.*
- Artheniorban lehet ez a módi, megkegyelmezni a boszorkányoknak, de itt nem.
- ITT NEM!
*Kurjantja egy fiatalabb férfi, a tömeg pedig egyetértően felmorajlik.*


1508. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2022-11-20 21:50:55
 ÚJ
>Vérgőzös Rorkir avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 382
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

//Kötelékek//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*Szerencsére a gondolatolvasás nem tartozik a képességeik repertoárjához, bár meglehet, hogy tényleg szórakoztatóbb jelenet bontakozna ki a csőcselék számára, mint az, amit jelenleg csinálnak. Gyakorlatilag semmit. Rorkir valóban egyszerű fickó, úgyhogy amikor a szakaszvezető arra inti, hogy inkább csak meg se szólaljon úgy tesz ujjaival, mintha kulccsal zárná össze ajkait. Nincs ő neki kedve itt társalogni a kikötő díszes társaságával. Jó, azért mondjuk kibelezne párat de egyelőre ez nincs a terítéken.*
-Jó.
*Nem teszi hozzá, hogy fegyver nélkül nem túl sokat tud tenni az állítólagos boszorkány védelme érdekében, azt meg pláne nem, hogy ha tehetne sem fog. Aztán az a furcsa gondolat is megfordul a férfi fejében, hogy miért gondolja Naesala azt, hogy meg kell védeni azt, aki odabent van? ~Csak azért, mert sokan akarják a vesztét? Van ám úgy kölyök, hogy valakit azért akarnak felkoncolni mert megérdemli.~ Megrázza a fejét, és próbál nem arra az eshetőségre gondolni, hogy annak a szegény kislánynak tényleg ellopta a lelkét az, aki a házon belül van és valójában egy gonosz teremtménynek próbálnak segíteni. Mivel arra kérték, így tényleg nem szól, csak jól kihúzza magát és féloldalasan áll a tömeg és az ajtó közé, hogy rálásson mindkettőre, ha bármi olyasmi történne, ami miatt cselekednie kell.*


1507. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2022-11-20 21:40:20
 ÚJ
>Naesala Wynroris avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 484
OOC üzenetek: 11

Játékstílus: Vakmerő

//Kötelékek//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*Grimaszolva ráncolódik orra a szőke fickó képén elterpeszkedő vigyortól. Valójában csodálkozik, hogy egészen eddig nem verte még képen, ennek egyik oka lehet, hogy még szerencsére nem tud gondolatot olvasni. Pedig, ha képes volna ilyesmikre, bizonyára egy masszív állas kiosztása közben szívesen elmagyarázná neki, hogy kölyök a jó édes akárkije, mikor az elf megszületett tán még Rorkir nagyapja is csak legfeljebb egy masszív viszketés lehetett annak édesatyja ráncos zacskójában. Az isteneknek hála ez a csőcselék számára valószínűleg szórakoztatónak bizonyuló jelenet most elkerüli őket.
Azért a már-már kioktatónak csendülő hangnemen feltör belőle egy erélyes sóhaj. Nincs azzal gond, ha valaki egyszerű és ostoba, de akkor már legalább lehetne annyira, hogy beszélni se tudjon. Vagy legalább legyen tisztában azzal, mikor kell befogni a száját.*
- Megyek egy kört a ház körül. *szól határozottan végül hátrahagyva most a felesleges acsargás* - Addig figyelj rájuk a közlegénnyel és lehetőleg ne hergeld őket. Az lenne a legjobb, ha nem is beszélnél hozzájuk. *bök óvatosan állával a csőcselék felé, aztán vet rájuk még egy pillantást. Nem áll szándékában túl sokat időzni itt, erőszakkal ő aztán nem akar segíteni azon, aki nem akarja.* - Ha nem jutok be máshol, elhúzunk a francba.
*Halkan beszél persze továbbra is, igazán nem tartozik ez másra. Ha Rorkir nem akadékoskodik, akkor pedig indul is, hogy körbe nézzen. Túl sok esélyt nem lát ugyan rá, hogy nyitott ablakot, netán ajtót talál, de legalább a lelkiismerete megnyugszik, hogy megróbálta.*


1506. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2022-11-16 22:45:56
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Mimóza)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 166
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Szelíd

//Kötelékek//

*Néhányan kíváncsian hajolnak közelebb hátha hallhatják Naesala szavait, hiszen a vak is láthatja a trió tagjai között húzódó feszültséget. Persze a miértekbe az egyszerű népek nem látnak bele, így elsősorban megérzéseik azt súgják, hogy ez a helyzet igen nagy falat nekik. No meg persze egy női szakaszvezetővel sem lehet könnyű, láthatóan az érzései gyakran felülkerekednek a csapat kér férfijának éles logikáján.
Mindenesetre Naesala továbbra is kézben tartja az ügyet, s egyelőre semmi sem akadályozza meg ebben, még a dühöngő csőcselék is nyugton marad eddig. Az elf nő szavai viszont motozáson és érthetetlen sutyorgáson kívül nem hoznak változást. Válasz sem érkezik. Az emberek is csalódottan tapasztalják ezt, pedig reménykedtek benne, hogy botor módon kinyílik az ajtó és lerohanhatják a harcosokkal együtt a boszorkány odúját. Persze járna néhány áldozattal, de amíg elég határozottan lökik előrébb kellemetlen szomszédaikat a hátsó sorból, addig van mitől tartania a kis felfegyverzett csapatnak. Aztán ha Pashthra súlyos páncéljával nem lenne kedvük bajlódni, akkor csak elég lenne egy nagy esőzést megvárni, majd az egyik keréknyomba felgyűlő vízben csak megfulladna az ifjú katona.
De semmi ilyenről nincs szó egyelőre. Naesala döntések sorát kell meghozza, amik között még mindig szerepel, hogy hagyja a viskót leégni, ha nincs kedve túl sok időt szöszmötölni idegen életek megmentésével.*


1505. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2022-11-10 22:52:31
 ÚJ
>Vérgőzös Rorkir avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 382
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

//Kötelékek//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*Rorkir a páncélos ifjú és a menekülő félvér történéseit jobbára csak megfigyeli, egyébként mást sem tehetne jóformán. No meg nem is igazán szeretne. Kicsit idegen neki eleve ez a helyzet, teljesen más miatt jöttek ide, mást ígért mert a Tharg asszonynak is, de persze egy jó kis boszorkányüldözést nincs az a barbár aki kihagyna. Naesala szavaira csak rávicsorog széles pofájával. ~Kölyök ez még.~ Atyai tekintettel rázza meg a fejét, mint a gyermekekre mikor nem hiszik el, hogy a játéknak használt karddal bizony ki lehet szúrni a kis barátjuk szemét még ha csak balesetből is. S aztán egy életre megtanulják.*
-Kivéve ha boszorkány. Mert akkor így is-úgy is megnyúzzák. És ezen a csillogó páncéljaitok meg a fene nagy orrotok sem változtat bármilyen fent is hordjátok.
*Ezt jobbára igyekszik csak a szakaszvezetőnek mondani, de egyébként nem erőszakoskodik, nem kezdi el rugdosni az ajtót, bár egyre inkább ehhez gyűlik benne a kedv. Talán ha még egy kicsit teketóriáznak itt elveszíti a türelmét, és vagy az elf, vagy az ajtó, vagy a tömeg ellen fordul. Az ereiben zubogó vérnek egyre kevésbé tud parancsolni.*


1504. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2022-11-09 20:58:56
 ÚJ
>Naesala Wynroris avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 484
OOC üzenetek: 11

Játékstílus: Vakmerő

//Kötelékek//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*Meg kell hagyni, Naesala sem rajong túlzottan a hatalomigékkel élő sarlatánokért. Hiába a megannyi Lichanechben töltött év, ahol a mágiahasználat teljesen mindennapos dolog, valamiért mindig is idegenkedett tőle. Ezen érzésein pedig a legkevésbé sem javított az egyik mágussal történt összetűzése, melynek nyomát a mai napig magán viseli. Mindezektől függetlenül nem ért egyet azzal, hogy pusztulnia kellene mindnek, kék pillantása pedig csendre intve pillant a barbárra. Igazán semmi szükség arra, hogy tovább hergelje itt a népet, enélkül is vélhetőleg bármelyik pillanatban előkerülhetnek a vasvillák meg a fáklyák. Ősi eszközei ezek az érdekérvényesítésnek, nem érdemes alábecsülni a csőcselék erejét.*
- Csihadj, Szöszi! *morran rá aztán tekintete tovasiklik a tömegre. Próbálja felmérni, mennyi türelmük maradhatott még, de nem egyszerű ezt előre kiszámítani, egy darabig azonban Pash jelenléte bizonyosa visszatartja őket.
Rorkir szavain látványosan megforgatja a szemét, mint valami serdülő, akit az atyai féltés a végtelenségig untat. Persze, ha bármi igaz abból a meséből, amit a sziritáni események kapcsán elregelét, valamennyire érthető az elővigyázatossága, de nem hinné, hogy egy gyalázatos, gonosz varázslóval állnának szemben. Megérzésre inkább tűnik az egész egy rohadt nagy félreértésnek.*
- Nem ártott volna kicsit több időt töltened a thargoknál. Akkor most nem szarnád össze magad egy kis hókuszpókusztól.
*Ujjával ismét hallgatásra inti a férfit, mikor az ajtóhoz lépnek. Pontosan hallja, hogy van odabent valaki, talán valakik, s amint közel a bejárathoz észleli a motozást, már meg is szólal, de nem emeli fel a hangját túlzottan. Nem szeretné, hogy a felbőszült csőcselék is meghallja, mit beszél.*
- A félvér barátjuk segítséget kért tőlünk. *Fogalma sincs persze, hogy többen vannak-e, de most nem akad fenn ezen az apróságon* - Ha beengednek minket a társammal, még van egy kis esélyük arra, hogy ne égesse porig a tömeg ezt a házat magukkal együtt. Ellenkező esetben hamarosan nem kell a fűtés miatt aggódniuk.
*Nem tervez erőszakoskodni, elvégre valójában semmi közük az egész ügyhöz.*



A hozzászólás írója (Naesala Wynroris) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.11.09 21:36:00


1503. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2022-11-03 15:29:21
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Mimóza)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 166
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Szelíd

//Kötelékek//

*A csapat válaszút elé érkezett Naesala pedig határozott vezetőként gyorsan dönt a dolgok folytatásán. Pashthra a parancsra bólint egyet, jelezve hogy tudomásul vette. Engedelmessége betudható annak, hogy bár egyikhez sincs igazán kedve, de még mindig kellemesebb feladat rendre inteni a hőzöngőket, mint ismeretlen patkánylyukakban üldözni egy fattyút.
Az emberek hallgatnak, egyelőre. Az első sorban lévők a válluk felett hátrasúgva adják tovább az információkat.*
- Bemennek?
- Bemennek. Azt mondta.
*A kedélyek leheletnyit csillapodnak ahogy a kíváncsiság átveszi a gyűlölet helyét. Pillanatnyi nyugalom csupán ez, de kellemes.
Az ajtóhoz lépésben nem akadályozza meg ugyan senki Naesalát, de ott hiába próbálkozik. Kopogás, bekiabálás, az ócska kilincs is inkább előbb esne ki a helyéről minthogy az ajtó kinyíljon. Választ biztosan nem fog kapni bentről, de érzékeny elf füleivel hallhatja a motozást onnan, tehát hallják, figyelnek rá, ám ilyen könnyen nem kapnak bebocsátást, különösen az igen terjedelmes és vérszomjas létszámmal a hátuk mögött akiket az ifjú, felszerelt harcos sem biztos, hogy sokáig fel tudna tartani.*


1502. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2022-11-03 06:49:06
 ÚJ
>Almeir Yleon avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Lyniwer Trinasewen//

- Itt a dokkoknál botlottam bele ebbe a fickóba, aki „Mosolylovagnak” hívatta magát. – *Válaszolja, miközben lassan elhaladnak a kikötő utolsó raktárépületei mellet.* - Tudásom igencsak hiányos, ami a lovagi kódexet illeti, de erőst kétlem, hogy bármelyik is tartalmazná, hogy fegyverteleneket vegzáljanak, különösebb ok nélkül. Minden esetre egy kérésének tettem eleget a felirattal. Mert ha a szavam adtam, hát megteszem.
*A férfi arcán huncut félmosoly jelenik, meg szemeiben pedig pajkos csillogás ragyog fel. Talán nem egészen így értette a vasruhás, hogy jelentse be őt, de a részletekre nem tért ki.
Ahogy beérnek a lakónegyedbe, Almeir igyekszik a lehető legpontosabban memorizálni a helyet, és az utat. Az elején még könnyedén megy, de ahogy egyre beljebb haladnak a bűzbe, és a nyüzsgésbe, annál több koncentrációt igényel, hogy a környezetére és Lyni-re is figyelni tudjon. A szegényekből gyúrt emberi massza egyes utcákon szinte áthatolhatatlan akadályt képez, míg más egérutak egy-két nappalos lánytól eltekintve teljesen üres. Ez utóbbi utcákat jobban próbálja emlékezetébe vésni, mert az ilyen kietlen helyeken szoktak az óvatlanok elvérezni. Amikor egy-egy sűrű embercsoportból álló falon próbálnak meg keresztül furakodni, mindig áldja az eszét, hogy erszényét jó mélyre rejtette, így attól megfosztani őt, a szokásos ütközik-simul trükkel nem lehet.*
- Igen-igen. -*Almeir felnevet, ahogy Lyni biccent a Rumos felé.*- Ez valóban inkább tűnik a rókalyuknak, mint a másik hely.
*Nevetése annak tudható be, hogy most már feltűnik a két épület közti erős kontraszt, és nem csak az épületek, de a helyszínek között is. Így már ő is látja lelki szemei előtt mennyire is nevetséges lehetett korábban.*
- Még egyszer elnézést, az előbbiért. Megengeded, hogy az első italod én álljam cserébe, amiért nem hagytad, hogy órákig bolyongva keressem az ivót nem létező helyeken?
*Ahogy odaérnek az ivó ajtajához, Almeir kinyitja az ajtót, és ismét megpróbálkozik azzal, hogy előre engedje Lyni-t, ettől ismét kuncognia támad kedve. ~Talán másodjára már nem csinálok sültbolondot magamból… de hosszú még a nap, azért akad még erre bőven alkalom.~ Bentről az ebben a napszakban megszokott kocsmai alapzaj szűrődik ki, vagyis szinte semmi. Nem kúszik elő étel illata sem az ajtó mögül, bár az is igaz, hogy ha lenne is, az utca mocskának bűzös kipárolgása azt is elnyomná. A férfi már várja, hogy maga mögött tudhassa a sikátorokat. Amíg átértek a szűk utcákon, szinte már-már hiányzott neki a tenger nyugalma.*



1501. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2022-11-02 15:28:26
 ÚJ
>Lyniwer Trinasewen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Almeir Yleon//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*Az értetlenkedő arckifejezést, zavart látva muszáj megmosolyognia a férfit. Egy pillanatra azért megfordult a fejében, hogy valamelyik kereke rozsdásabb lehet a többinél, de ezt hamar el is veti, hiszen akárki lehet új a kikötőben. Arról nem is beszélve, hogy az a plakát valóban megtévesztheti az erre járó friss húst.
Noha nem éppen a kikötő a legalkalmasabb a barátkozásra, de valami furcsa szimpátiától vezérelve csak megszavaz egy esélyt a másiknak, ezért ajánlja fel az együtt haladás lehetőségét. Meg hát az is erősít ezen egy kissé, hogy a férfinak is ismerős szőke személye. Így teljes testével fordul vissza a másikhoz, miközben aprókat vonogat a vállain.*
- Hát egy kósza pillantás még nem igazán találkozás, de bepótoltuk itt a szárazon.
*Enged meg magának egy barátságosabb mosolyt, ami hamar vissza is kanyarodik a szemöldökeinek felvonásához, amit az elején is mesterien használt. A karcolt mondat tanulmányozása után elgondolkodva vágja a kezeit csípőre.*
- Mosolylovag?
*Sandít kíváncsian a férfira, miközben alaposabban végig méri, hátha az imént kihagyott valamit a szórásból. De nem, továbbra sem tűnik a számára olyan lovag félének, bár az a hamiskás mosoly azért édes volt az arcán. Szóval valami másik fickó vagy némber lehet a dologban, ami igazából annyira nem is érdekli. Az az italos dolog már jobban lázba hozza. Na nem mintha annyira felvetné az arany, de van mit költenie. Ellenben az ingyen pia eshetősége minden vándornak megdobogtatja a szívét.
Ha a férfi mesél róla, akkor hallgatja, ha nem olyan az ügy, akkor el is engedi. De mindkét esetben csak megindul a negyed felé, most már a férfi oldalán.*
- Lyni. *Válaszol kurtán a bemutatkozásra. Ahogyan a férfi is óvatos, neki sem ment el az esze teljesen. Már így is több felesleges veszélyforrásba nyúlt bele, mint azt szerette volna. Mert ugye akárki lehet a fickó, bár igaz az is, hogy a szöszke is lehet itt valami méregkeverő boszorkány, akinek a friss vérre fáj a foga.*
- Megfordultam itt egy párszor, mióta... *Préseli is össze az ajkait, mielőtt feleslegesen fecsegne többet a kelleténél.* Hát már egy jó ideje. Utazgatok és valahogy mindig a kikötő a visszatérés biztos pontja. De nem innen származom, szóval nekem is vannak itt még vak foltok.
*Lassan a sirályok zaja elhalkul, hogy helyét átvegye a lakónegyed zsivaja. Otthonosan kerülgeti a koldusokat és a szajhákat, meg azokat az alakokat, akiknek mindig van valami értékes eladnivalójuk. Ez nem az a hely, ahol szeret üzletelgetni. Még a kurvákból sem itt válogatna, ha úgy hozná a szüksége. Egy rosszul megválasztott üzlet, aztán leshet amikor kiszélesítik a mosolyát. A tengeren töltött idő miatt most a csatornabűz igencsak bántja az orrát, de ugyan úgy visszaszokik hozzá, mint a halszaghoz is. A vályogházak lassan elfogynak, hogy jöhessenek a strapabíróbb épületek, de a szőkét csak egyetlen egy érdekli. Az, ami lassan rajzolódik ki előttük.*
- Na az lesz az.
*Bök is arra a fejével, majd ha a férfi nem tartja szóval halad tovább csendesen. Italozás közben is lesz bőven idejük az ismerkedésre. Bár annak örül, hogy van valaki, akihez szívesebben szólna, mint a hajó matrózaihoz. Lépteit pedig apránként lassítja, ahogy a Rumos már teljes valójában magasodik föléjük.*

A hozzászólás írója (Lyniwer Trinasewen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.11.02 15:28:51


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1673-1692