Kikötő - Lakónegyed
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!

Ez a helyszín a vakmerő (PvP) zónába tartozik (ld. szabályzat / Játékstílusok / 6.)!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 5 (81. - 100. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

100. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2017-02-16 13:03:02
 ÚJ
>Ysie Nyios avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Legyes szerenád//

- Talán bennem. *Csillan fel a szeme. Nem az ő fejében ez cseppet hangzik olyan gusztustalanul, ahogy azt egyébként az ember gondolná. Ő és Nyco, mármint a légy, immár eggyé váltak, és ha az úgy döntött, hogy Ysie testét használja innentől, ő örömmel veti alá magát ennek a kívánságnak.*
- Azért, mert a nővéreim mind magasak, és nagyon tehetségesek és ügyesek, és a férfiak nagyon kedvelik a társaságukat. *Kihúzva magát, büszkén beszél lánytestvéreiről, mind a négyről. Még a tőle fiatalabb Niell is közkedvelt a környékükön élők között, egyedül Ysie az, akit inkább örömmel kerülnek el. Pedig ő mindig kedvesen érdeklődik hogy létük felől, mit ettek aznap és rendben van-e a gyomruk, illetve nem csípett-e, amikor vizeltek. Ahogy arra is örömmel felhívja a figyelmüket, ha a fogukba ragadt valami zöldség, vagy büdös a leheletük. Mindezt puszta kedvességből, ahogy azt felmenői tanították neki, mégis mindig úgy tapasztalja, nem értékelik mások. Lehet, ha mindezt az ölükbe ülve mondaná, ahogy az érettebb nők teszik, minden másabb lenne.
Örömmel hallja ugyanakkor, hogy a mélységi szívesen veteményezne vele, s nem lepődik meg a hirtelen szóváltáson, ahogy azon sem gondolkodik el, hogy mi alapján jelentette ezt ki.*
- Ültethetnénk egy búzakalászt a kertbe, állítólag abból lesz a kenyér.
*Nehéz ugyan lelki szemei előtt elképzelni, hogy miként hajt ki egyetlen szál növényből egy egész friss vekni, de talán majd közösen megfejtik ezt, ahogy annyi minden mást.
Kivéve a perverz fogalmát, minthogy úgy látszik, ebben nem tudnak előrébb jutni.*
- Én úgy gondolom, hogy valami olyasmit jelenthet, hogy fiatal lány. Vagy valami ilyesmi. *Végtére ő is ő még az. Egy fiatal lány, az a pajzánkodó párocska pedig ezt ordibálta felé. Talán, mivel nem tudták az igazi nevét, így akarták megszólítani.* Tehát akkor én egy perverz vagyok. Tetszik, olyan különlegesen hangzik.
*Az evés végeztével, jólesően simít végig a hasán, bár nem biztos még benne, hogy a nyűvek és a gyomrában lakó Nyco jól kifognak jönni egymással, ez majd elválik fél órán belül, amikor kiderül, fog-e hányni, vagy sem.
Nyco elindul a vízről gondoskodni, ő pedig, ahogy gyermekkorában is, neki áll vetkőzni, hiszen ruhástul nem mászhat a dézsába. Gondosan összehajtogatja minden ruháját, sarupárját pedig egymás mellé igazítja, és leteszi a szék mellé.*
- Neked gondolom fiútestvéreid vannak. Ők merre laknak? *Egyértelmű, mivel náluk csak lányok vannak, így máshol nyilván csak fiúk születnek, mi sem természetesebb.*



99. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2017-02-16 12:02:22
 ÚJ
>Nycorach Inavaris avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Legyes szerenád//

* Nos, a kísérlet, hogy milyen reakciót vált ki a szövetből a csípős anyag egy nagy kérdőjellel végződött, ezt a ruhát hagyva végtermékül. Látva, hogy a lány nagyon dörzsölgeti a szemét, és muszog, arra gondol, hogy még ha csak rövid ideig is, de nagyon szerethette azt a legyet. Ruhaujjának szegélyével megtörölgeti annak arcát. * - Ne sírj, majd egy másik testben biztosan újjászület. * Vigasztalja még egy kicsit, aztán hagyja enni. Az étek ízvilága őt is hamar magával ragadja, és két pofára tömve nyammog Ysievel szemben ülve. Mire végeznek vele, arca kikenve a sárgás szósszal, amelyben itt-ott pár bele ragadt nyüvecske ficánkol még. Hogy ezt miért nem készíti el egyik vendéglő sem, el nem tudja képzelni, hát ez olyannyira isteni étek, mintha maga Eeyr gyümölcse lenne. Nem csak szimplán elmennének a kéró mellett, úgy szokták kerülni, mint patkány a tüzet. Ez vagy azért van, mert Nycoról mindenféle pletykák kaptak szárnyra, vagy, mert a kiáradó illatokat nem tudják értékelni, nem tudja biztosan. Viszont örül neki, hogy nem zargatja semmilyen hittérítő csürhe, miközben épp egy igazán veszélyes és érdekes kísérlet közben van. * - Köszönöm. * Motyogja elégedetten maga elé. Nem kis munkája van a házban, mikor rátalált, eléggé ócska állapotban volt, szinte mindent felújított. Ami abból állt igazság szerint, hogy bepakolta a saját dolgait, letakarta, elfedte a nagyon rossz állapotban levő részeket a házban. Hát igen, Nyco nem csak egy nagyon jó alkimista, de mesteri tatarozó is. * - Miért mondták ezt a nővéreid? Én szívesen vetek veled. * Feleli halálosan komolyan. Hátul még egy kert is van, bár tény, hogy kissé apokaliptikus hatást kelt. Hát hogy lehet ilyesmit mondani egy ilyen tüneménynek? Ami azt illeti, a hogy készül a gyerek témában éppenséggel a hamubőrű járatlan. Habár hallott ő mindenféle kifejezéseket, meg témába vágó szavakat, a felét már elfelejtette, a negyedét nem tudja mihez kötni, értelmezni, így csupán annyit tud, hogy a fiúknak van valamilyük, amik a lányok valamilyébe belepasszolnak, és hogy az jó. Meg még néhány, egyéb apróság. A hozzá intézett kérdésen elmereng, de, rá kell, jöjjön, hogy nem igazán tudja. Viszont tippje van. * - Szerintem ez valamit az elfek nyelvén jelenthet. * Néz ki a fejéből. Kívülről ez úgy festhet, mintha Ysiet bámulná, de valójában agyának kaotikus tekervényei közt kutat a szó után. A fürdés gondolata nem egy rossz ötlet. Ami azt illeti, nem rég eresztette tele dézsáját melegvízzel. Erejét figyelembe véve egy vödörrel telehordani lehetetlen lett volna, de inkább az eszét használta, hogy megoldja. (Megkérte rá az egyik koldust egy kis fizetségért cserébe). A dézsa alatt van egy jól hozzáférhető kis gödör, amiben órákkal ezelőtt tüzet gyújtott, hogy meleg legyen estére, de csak nem lesz olyan nagy baj, ha most egy kicsit melegebb, mint lenni szokott. * - Meg kéne, igen. * Bólint. * - Megyek, eloltom a tüzet akkor. * Szalad is, hogy csak a parázs maradjon a máglyából. *


98. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2017-02-16 10:36:13
 ÚJ
>Ysie Nyios avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Legyes szerenád//

*Valami rendesen marja mind az orrát, mind a szemeit, ezt pedig úgy kívánja ellensúlyozni, ha még inkább a köpenybe törölgeti ezen testrészeit, amitől a helyzet nemhogy javulna, de még rosszabbra fordul. De javára szóljon, hogy egy szóval sem említi meg a férfi számára, hogy vélhetőleg azért csípi az ő szemét valami, mert annak ruházata retkes, mint egy utcapatkányé. Az is lehet, hogy mérgező, de ezt a balsejtelmét még elhallgatja magában. Majd az elkövetkező percek bebizonyítják, amikor is kiderül, hogy megvakul-e.
Kitartó pislogással és könnyezéssel viszont elegendőt lendít saját helyzetén, egyedül az orra az, amit jobbra balra mozgat arcizmaival, akár egy nyúl szaglás közben.
Evés közben is ezt műveli, olykor tenyerével dörzsöli meg szaglószervének helyét, vagy alkarjával dörzsöli a szemeit.
Kellemetlen benyomásait viszont balanszolja a kellemes és új íz, amivel Nyco nélkül sohasem ismerkedett volna meg. Ugyan még számára is van valami gyomorforgató a sajtban található kukacszerű valamikben, és nem az ízük. Az kiváló. Inkább az állag, amit a krémes finomságban levő rágós, darabszerű valami jelent. Egyetlen szóval tudná jellemezni: zavarba ejtő.*
- Nagyon szép. *Szól közbe a házat illetően. Ugyan körbe nézve, egy átlagos elmének ez a lakás csak egy koszfészek lenne, és egészen biztosan végig nyitogatna minden szekrényt egy csontváz után. Ysie sem kergeti el ezt a gondolatot a fejéből, azért sem, mert ettől lesz olyan izgalmas és csodálatos ez az egész tákolmány.*
- Óh. *Felvilágosultan hangzik a szájából, mert így már sokkal fényesebben tudja értékeni a házaspár fogalmát. Eddig is sejtette, hogy köze van ahhoz, hogy egy fedő alatt kell élni, de ő inkább a közös étkezésből indult ki. A szülei is mindig együtt ettek, és ők is ilyen jól érezték közben magukat. Ráadásul az egyik hímenmű, a másik nő, kész is a képlet.*
- Apa nagyon boldog lesz, ha megtudja, hogy máris házasságban élek. *Mosolyodik el.* És a nővéreim sem piszkálhatnak többet azzal, hogy nincs olyan férfi a földön, aki erre vetemedne velem. *Azt illetően viszont, hogy miből lesz a gyerek, már nem ennyire felvilágosulatlan. Pontosan tudja, hiszen rengetegszer elmondták neki, sőt egyszer a Kikötőben egy ház mögött a falnak dőlve még egy párocskát is látott, akik éppen ezen munkálkodtak. Kíváncsian nézte őket, hogy végre a gyakorlatban is láthassa, de azok már kevésbé örültek annak, hogy nézőjük akadt. Mindenféle obszcén szavakat és csizmát vágtak a fejéhez, amikor észrevették. Még a „perverz” szót is ráaggatták, bármit is jelentsen.*
- Mit jelent a perverz? *Újabb adagot emel a szájába, már az álla és a könyöke is sárga az ételtől, így megérik benne egy esetleg, de kiadós fürdés jövőképe.
Nycoban bízik. Nyco okos. Ő majd minden kérdésére választ fog adni és nem fogja őt elhajtani innen, hiszen olyan kedves.*
- Ha ezt megettük elmegyünk fürödni? *Most, hogy házaspár lettek, ő úgy gondolja, mindent közösen kell megtenniük, hiszen ezt látta a felnőttektől is.*



97. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2017-02-14 21:34:29
 ÚJ
>Nycorach Inavaris avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Legyes szerenád//

* Ezen izolált individuumok egyike, nevezetesen Nyco a maga fura módján igenis egy géniusz. Mutasson csak még egy olyanra valaki, aki ilyen merész lépéseket, ilyen egyedi étkeket gondol ki, vagy ha a konyhából a "laborba" lépünk át; még valakire, aki ilyen, a legtöbbek szerint haszontalan, de szép színű, és többnyire ismeretlen (mellék-)hatású, na meg olykor-olykor összetételű bájitalokat kever ki, mint a Késnek keresztelt, aztán Késről visszakeresztelt Nyco.
A lány sírásával nem tud mit kezdeni, sőt, olyannyira nem, hogy szólni is elfelejt arról, hogy a ruhába nem ajánlaná beletörölni semmijét, ugyanis egy kádnyi ledarált, és vízzel összekevert csípős paprikában mosta meg. Ugyan ennek már jó pár napja, talán egy hete is, de azóta se eső, se más nem érte, a ráfröccsenő anyagokat leszámítva. Sajnos ez túl későn jut eszébe, és már nem tartja relevánsnak figyelmeztetni őt rá.
Kérdezhetett is volna, mielőtt csodálatos, és úgy féltett szaglószervét a tincsek közé nyomja, ugyanis most enyhe undor járja át. Annyira persze nem borzasztó, hogy az étel kikívánkozzon belőle, de bizony pár szaglóreceptor odaveszett az ismeretlennel vívott ütközetben. Talán ha megmosná, utána Nyco újrapróbálkozna, de addig nem, amíg legalább a csatorna szarának szagától nem szabadul meg.
Az örömnek oka igen egyszerű, dicséretet kapott, és most még többet akar. Így eteti a lánnyal az élő nyüvekkel összekevert sajtot. *
- Házasok?
* Ráncolja össze homlokát. *
- Nekem van házam, bár nem az enyém, de senki nem lakott benne, mikor idejöttem, szóval mégiscsak az enyém... szóval... szóval én házas vagyok, látod.
* Mutat körbe a helyiségben. *
- Ha nincs hova menned, akkor itt maradhatsz, és te is házas leszel, mert a tied is lesz... akkor házasok leszünk, igen.
* Mi más értelmezési módja lehetne a "házas" szónak, mint ez?
Látva a lány arcára kiülő élvezetet, ő is belemarkol puszta kézzel a sajtosbödönbe - ami szintén sajt! Hát nem zseniális?! *
- Hú! Ez tényleg jó! Nem is tudtam, hogy az élő nyüveknek ilyen finom íze van!
* Csodálkozik, és világít rá, mire is harapott rá az imént Ysie. *


96. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2017-02-14 16:29:47
 ÚJ
>Ysie Nyios avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Legyes szerenád//

*Gyanakodva vonja meg a szemöldökét, féloldalról tekintve Kés… izé, Nyco felé. Valóban harapna a szúnyog? Léteznének ennyire apró fogacskák? Annyira kicsik, hogy nem is látni őket? Abban marad végül, hogy ő ezt nem tudhatja, mint megannyi mást sem még a világról és annak működéséről, és pontosan azért keresi a mélységihez hasonló tróger, vagyis hát, szóval, a normális társadalmi élettől izoláltan funkcionáló individuumokat, hogy tanuljon. És lám, ismét tanult valami újat tőle. Kissé már bánja is, amiért olyan keményen megszólta az esze miatt, amikor Nyco nem tudott bejutni az ablakon, mert akadt egy rövid nézeteltérése a párkánnyal. Végül is, ez bárkivel megeshet, még az olyan zseniális alakokkal is, mint ő.*
- De, de hát, én itt voltam neki. *Hüppögi könnyek között, és még az sem tűnik fel neki, hogy ellopják az egyik cseppjét. De még, ha érzékelné sem gondolná többnek, mint újabb adaléknak a fantasztikus illatú vacsorába.
A fiúra borulva nem csak sír, zokog, szemét és hát, az orrát is annak köpenyébe törölve. De ez most nem érdekli. Közösen töltött minden percük a léggyel, olyan most, mintha nem is az elmúlt fél órában történt volna. Inkább mintha egy előző élet lett volna. Bizonyos momentumai inkább lassított verzióban játszódnak le az emlékeiben.
Ellenben Nyco hiába szagolgatja Ysie haját, az egészen biztosan nem fogja benne azt a képzetet kelteni, mintha egy virágos réten lenne. De még csak az eső utána frissességnek sincs hozzá köze. Nem. A lány legutoljára egy hajó mellett pancsolt a Kikötőben, hiába szólították fel rá, hogy ezt a szükségletét ott végezze el, ahol nem nézik végig felhevült matrózok, ahogy meztelenül pancsol. Ennek pedig már legalább egy hete, és azóta is csak az utcán csavargott. Egy koldusnak dőlve aludt, aki talán még régebben fürödhetett. Arról pedig nem is szólva, hogy a patkánypörkölthöz, ő maga fogta be az ideális példányokat, és egyszer még a csatornába is beleesett. Szóval illatokról az ő esetében nehéz lenne beszélni.
Értetlenül nézi végig a sötételf kitörő boldogságát, vajon mi juthatott eszébe? Még a kezére mért csóktól is kissé megriad. De nem azért, mert félne. Pusztán nem ért semmit. De a felszólításnak nem tud nemet mondani és nekiül, hogy tartalmasabban belakmározzon a finomságból. Ugyan olykor megakad, amikor valami furcsa darab kerül a szájába, de amint ráharapva megérzi, hogy mennyire finom, nem is foglalkozik vele. Majd talán másnap reggel fog, amikor erős gyomorgörcsre fog ébredni.*
- Mi most akkor házasok vagyunk? *Csámcsog egyet és kíváncsian pillant fel Nycora. Hogy melyikük ért jobban a társas kapcsolatokhoz, az még homály, de az, hogy Ysie fejében egy sötét lyuk tátong ennek kapcsán, az világos.*



95. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2017-02-13 21:40:06
 ÚJ
>Nycorach Inavaris avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Legyes szerenád//

* Na, csak jutnak egyről a kettőre, nagy nehezen megérti a lány is, hogy övé volt előbb ez a név, s emiatt nem hajlandó a konyhai eszközzel közösködni. Nyco amúgy sem az a hencegős típus - legfőképp azért, mert nincs kinek, aztán jön csak a másik, hogy nincs mivel. Most persze kivételes alkalom, hogy mindkettő állítás hamisnak bizonyul, ugyanis van is mivel - ugye az étek, és van is kinek - Gizikének. *
- Nem számít, hogy akar-e, ez a természet törvénye.
* Jelenti ki nemes egyszerűséggel, s ezzel lezártnak is tekinti a kérdést.
Homlokát ráncolja a gondolatmenetre. *
- A szúnyognak van. Különben mivel harap meg, hogy vért fakasszon?
* Mosolyog tanárbácsisan a lányra, és lazán megpöcköli annak homlokát.
A félvér láttán szíve összeszorul egyetlen, aprócska, de hatalmas fájdalmat sugárzó ponttá. Ugyan nem ismerte a legyet, kapcsolatuk csak futó volt, de Ysiere pillantva őt is a végtelen szomorúság keríti hatalmába. Csak nagy nehezen tud megszabadulni ettől az érzéstől.
Miközben szomorkodik, Nyco közelebb lép és ő maga is letöröl egy könnycseppet a lány arcáról, melyet gondosan ujjának begyén tart, hogy később egy üvegcsébe majd eltegye. *
- Biztosan tetszett neki, csak... biztos elvesztett valaki számára fontosat, és utána akart menni.
* Próbálja vigasztalni, hogy nem a névadás, és pláne nem ő, aki befolyásolta a névválasztást, a hibás.
Az ölelésre nem tud mit reagálni, igaz, ami igaz, váratlanul érte, ezért mozdulatlanul, óvva azt a könnycseppet a leeséstől, várja, hogy vége legyen. A foltot egyelőre nem veszi észre, inkább elkezdi szagolgatni Nyios haját. Ha olyan jó illata van, mint korábban annak a csajszinak a kocsma előtt, akkor talán tőle kaphat is egy hajtincset. Erre felderül.
~ Hát nem mindig, mert ki fogod kakilni... ~
De megerősítésként bólint a lánynak. *
- Igen, veled lesz.
* Mosolyog, s mikor meghallja a dicséretet, nem is tudja, hogy örömében táncra perdüljön, vagy egy székkel kirontson az utcára, és hozzávágja az első vele szembe jövőhöz. Szerencsére egyik sem történik meg, ugyanis mindkettő veszélyes lenne Nyco testi épségére. Ehelyett biztonságba helyezi a cseppet az egyik üres fiolába - egy rakatnyi van a házban, és tucatnyi csak a konyhában, melyek fele különös löttyökkel van töltve, a másik fele meg üresnek tűnik, de van olyan is, amiben csupán egy cseppnyi akármi van.
Mindezek után markába fogja össze a lény kezeit, és arcához emeli, hogy megcsókolja annak ujjait. Ezek után halkan csak ennyit mondd: *
- Egyél még.


94. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2017-02-13 14:15:59
 ÚJ
>Ysie Nyios avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Legyes szerenád//

- Jó-jó, persze, hogy te voltál. *Valahogy mégis csak csitítani kell Kés ingerültségén, úgy látszik, nagyon tetszik neki Nyco neve, úgyhogy inkább ráhagyja a dolgot. Persze a tényen nem változtat, hogy Ysie már elkönyvelte magában Késnek, de attól még a mélységi gondolhat magára bármilyen néven, ez szíve joga. Ő maga is dönthetne úgy, hogy rögtön nevet vált, de tökéletesen meg van elégedve azzal, amit születésekkor ráruháztak.
Persze, még mindig nem érti, miért nem tetszik a fiúnak a Kés, hiszen rövid és tartalmas megnevezés. Mások minden bizonnyal örömmel hencegnének vele. És abban is egészen biztos lehet, hogy nincs olyan légy e földön, akit erre kereszteltek.*
- Körforgásba? *Pislog kettő nagyobbat, majd két kisebbet.* Miért akarna visszatérni oda? Ki akar visszamenni ugyanoda? *Ez neki már túl magas. Ő, ha elhagy egy helyet, csak igen nyomós indokkal tér oda vissza. Ezért sem megy haza. Egyszer már eljött onnan, és nem azért jött el, hogy visszamenjen, és megint ugyanazt lássa.
Ami pedig a harapós legyet illeti… Meghúzva a madzag végét, közelebb rángatja ölebét, és meglesi annak a fejét.*
- Szerintem, neki nincs foga. *Hunyorogva vizsgálja a haldokló teremtést. Ugyan van valami fura a fején, de az nem tűnik fognak. Bár ebbe belegondolva, a szúnyognak sincsenek fogai, mégis vért iszik. Akkor miért is ne lehetne így Nyco esetében is?
A baleset (vagy öngyilkosság) után viszont leszorított ajkai megremegnek, szeme sarkában összegyűlnek a könnyek, ahogy a sárga trutymós holttestet nézi. Olyan szép fél órát töltöttek el együtt. Emlékszik a pillanatra, amikor meglátta Őt leszállni egy ház falára, majd arra is, hogy milyen vidám perceket töltöttek el azzal, ahogy fogócskáztak. Nyco játékosan elrepült mindig, de mindez csak arra ment ki, hogy Ysie a végén elkaphassa, és a fonalat ráköthesse, hogy együtt folytassák útjukat.
Felhüppögve, dörzsölgeti a szemét.*
- Lehet mégsem tetszett neki a Nyco név? *Könnyes szemekkel pillant fel Késre, avagy, minthogy a név másik tulajdonosa immár nem tényező, Nycora. Majd végül nyel egyet, és hüvelykujjával kitöröl egy könnycseppet a szeme sarkából és megszeppenve vonja össze szemöldökét. De csak egy röpke pillanatra.*
- Te egy zseni vagy! *Bele is csimpaszkodik Nyco nyakába, s mivel a kezével öleli át, ezért a sajtba mártogatott légy is csatlakozik hozzájuk, össze-vissza kenve a fiú ruháját.* Akkor mindig velem lehet! *Távolabb lép és kihúzza magát, mintha csak éppen arra készülne, hogy a szakadék széléről vesse magát a mélybe. Olyan sokáig azért nem húzza az időt. Ki sem kötözve a legyet, a szájába nyomja madzagostól és szétrágva a sajtot ízlelgeti.*
- Finom lett.



93. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2017-02-12 10:41:21
 ÚJ
>Nycorach Inavaris avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Legyes szerenád//

* Egyre jobban kívánja azt a bizonyos falat. Legalábbis csak akkor, mikor Ysie a neveken lovagol. *
- Hé! Én előbb voltam Nyco! Mindig is Nyco voltam!
* Húzza fel az orrát, és kezdi ellenségesen méregetni a névtolvaj legyet. Hát milyen alattomosság vezérelhet egy ilyen apró lényt, hogy kész ellopni azt, ami a legfontosabb, mellyel irányíthatják? A nevét.
Csak nem hagyja nyugodni, és piszkálja a csőrét, de mikor a másik is bemutatkozik, menten meglágyul. Hát nem csak okos, de milyen szép neve is van! *
- Ysie.
* Persze csak egy pillanat az egész. *
- Nem, Ysie, nem vagyok Kés!
* Jelenti ki határozottan. Ami nála körülbelül olyan, mintha egy kislány nézne morcosan az anyukájára, és olyannyira haamtározottan szólal meg, hogy a hangjában bujkáló remegést alig lehet észrevenni.
A szúnyogra térve pedig... *
- Áh, nem kell eltemetni.
* Von vállat, és egyszerűen beledobja a sajtba. Ismét csont nélküli a találat, nagyon megy ez ma neki. *
- Így visszatér a Körforgásba.
* Igen, a szúnyog Ysieből lakmározott, s halála után mást fog táplálni. Valószínűleg Ysiet, de az lényegtelen, ki kapja az extra húst, a fontos az, hogy a Körforgás sértetlen. Ha a lány a sötételffel marad, meg kell, szokja ezt a gondolkodásmódot, ugyanis az Egyenlőség-elve szerint él ez a mélységi. Ezért nem is a standard, orgyilkos szakmában helyezkedett el, mert ha elvenne egy életet, adnia is kéne, ő pedig nem is nagyon tudja, hogyan kell, meg látván a sok idegeskedő szülőt, nem is nagyon vágyik rá, hogy gyermekei legyenek. *
- Szerintem nem vér kell neki, akkor jelezné, nem? Mondjuk megharapna, vagy valami.
* Hiszen az az állat, amelyik éhezik, amelyik az éltető vörös nedűre éhezik, egy kontrollálhatatlan fenevaddá lesz, amíg ki nem elégítik eme vágyát, így vagy úgy.
A kés tehát felesleges, lévén Nyco nem támadott még egyikükre sem. Ellenben a sajtra!
A tragikus események szemlélőjeként könnyek szöknek a szemébe, mialatt a lány reakcióját nézi. Mekkora szeretet lakozhat hűségesen zümmögő társa iránt annak szívében? S most mily fájdalmat, mily végtelen szomorúságot és aggodalmat kell, átéljen!
A kés irányába pillant, de nem hülye, sejti, mire kell, így habozik. Habozik, s végül úgy dönt, nem segít neki. Na persze ez gonoszul hangzik, valójában korántsem ez a helyzet. *
- Ysie. Késő.
* Megnyugtatásul a félvérke alkarjára teszi jobbját. *
- Az életét adta, hogy visszatérjen a Körforgásba. Ő döntött így. Nem kéne semmibe venni az utolsó akaratát.
* Amennyiben mázsája nem szólal meg, szomorú csend telepszik a házra. *
- Edd meg!
* Amelyet végül alkimistánk tör meg. *


92. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2017-02-11 18:42:14
 ÚJ
>Ysie Nyios avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Legyes szerenád//

- Az baj. *Végül mégis csak félrehúzza a száját.* Mert most valakinek nevet kell váltania és ne haragudj meg, de neki mégis csak hamarabb lett ez a neve. *Persze örül ő neki, hogy Nyconak megtetszett a Nyco név, de azért ketten egy térségben kicsit sokan lennének.* Mit szólnál, ha mostantól úgy hívnálak, hogy… *Elhallgat egy időre, nem is mozog, csak a szemét forgatja oda-vissza a szobában.* Kés. *Tébolytan vigyorog, neki nagyon tetszik az ötlet, innentől már teljesen mindegy az illető mit szól hozzá, át lett keresztelve.*
- Én egyébként Ysie vagyok, tudod, mint az a csillag. *Persze, nem biztos, hogy mindenki állandóan az eget tanulmányozta, mint az ő édesapja, aki minden lányát egy-egy égitestről nevezte el.
A homlokát érő csapás némileg váratlanul érinti, de nem tér ki előle, csak lehunyja szemeit.*
- Vérszúnyog. *Szemhéjainak újbóli felnyitásakor, már közelebb lép Késhez, hogy megvizsgálhassa a tetemet annak a tenyerében.* Gondolod, hogy… szóval, nem gondolod, hogy el kellene temetnünk rendesen? *Egy olyan csodálatos teremtést, amely vérrel táplálkozik, ami végtére is az folyik minden lény ereiben, s ha kifolyna a bőrükből, meg is halnak. A vér tehát az élet. A szúnyog élettel táplálkozik, tehát csakis csodálatos lény lehet.*
- Talán Nyco is vért iszik. *Mereng el és már néz is szét környezetében, hogy mivel hasíthatná fel saját bőrét, hogy megetesse vele az állatot.*
- Jó örömmel leszek a mázsád. Mit kell tennem? *Persze, hogy neki meg fogalma sincs róla, hogy ez mit jelent. A múzsa szót ugyan még ismerné is, de ez nyilván nem az, így csak arra tud gondolni, hogy valamiféle konyhai kisegítőnek lehet a megnevezése.* Mondjuk csinálhatnék italokat. Van söröd és tejed?
*Erre a pillanatra el is feledkezik róla, hogy egy pillanattal ezelőtt még az ereit akarta felvágni, hogy megetesse vele Nycot.
Odahajol hát a sajtos bödön felé, és előbb csak pisze orrával szagolgatja, közben persze a haja is belelóg. Már éppen megindulna az ujja, hogy belenyúljon, amikor valami megelőzi. A légy. Beletörődve sorsába, hogy már sosem repkedhet a trágya felett szabadon és idegesíthet embereket alvás közben, úgy döntött a biztos halálba repülve elsüllyed a folyékony sajtban. Ysie ijedten húzza a madzag végét ki az ételből és fekteti rá az asztalra a sajtos legyet.*
- Ó Nyco. *A sírás kerülgeti.* Adj gyorsan egy kést Kés, kérlek!



91. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2017-02-11 10:25:19
 ÚJ
>Nycorach Inavaris avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Legyes szerenád//

* Mintha egy falnak rohant volna neki, arccal, széttárt karokkal, és nem elég, hogy arcának csontjai ripityára törnek, az az aljas, mocskos fal, még a gyomrába is öklöz egyet, hogy biztosra menjen és fájjon Nyconak. Na persze ez lehetetlen, hiszen egy falnak nincs keze, és növeszteni sem tud, sőt, akarattal se rendelkezik, gondolkodni se képes, így céljai sem lehetnek. Fájni viszont fájhat. De valószínűleg még az is eltörpül amellett a fájdalom mellett, amelyet ez a tündéri, de nagyon buta lányka fog okozni neki a közel- s távoljövőben. Olyannyira közeliben, hogy most áll neki. *
- Hát... Igen.
* Ráncolja szemöldökét. Eddig vajon mit pofázott?
Ámde amilyen butus, legalább olyan okos. Na jó, ez ellentmondás, valójában butuska, akinek vannak okosnak tűnő, de legalábbis megoldásra rávilágító, arra rávezető megnyilvánulásai. *
- Hát persze! Hogy nem jöttünk rá előbb?!
* Csap a homlokára megvilágosultában. Mármint a lányéra. Igazából csak egy szúnyogot látott ott pihenni, amelyik éhesen méregette Ysie legyecskéjét. Még arra is esküdni merne, hogy vörösek voltak a szemei, és egyik lábára egy másik, mostanra már halott légy élettelen karja ragadt rá. *
- Bocsi. Egy vérszúnyog volt, bántani akarta Nycot.
* Mutattja az ujjain szétkenődött dögöt. S ím gyilkossá lett, de csupán azért, hogy életeket mentsen. *
- Atya ég! Hát hogy nem gondoltam erre! Legyép a mázsám!
* Reagál a sajtból készült kanál ötletére. Valóban zseniális gondolat. S az, hogy múzsájának - még, ha nem is a jó szót ismeri, hála annak az őszintének tűnő, de vicceskedő matróznak - kéri, talán nem is meglepő azok után, hogy öt percen belül is kétszer mozgatta meg rozsdás agytekervényeit.
A kanál pedig elmerül a krémes sajt mocsarában. *
- Ki kell ennünk onnan!
* Örömködik, bár ő megvárja, míg Ysie azt nem mondja, finom, vagy hogy ehető. *
- Nem szabad.
* Sóhajt szomorúan. Úgy érzi, a lány minden kívánságát teljesíteni akarja, de sajnos vannak, amik nem lehetségesek. Vagys azok, csak boldog életüket túlságosan is megrövidítenék. *
- Sok... Életveszélyes folyadék ivódott bele a fába, és tuti, megölne minket. Meg Nycot is!
* Ha már saját magát nem, legalább a legyet féltse. Elvégre mi lenne szegény bogárral, ha ők elpatkolnak? Éhen halna. Aztán szomjan. Vagy fordítva? Meg még annyira szomorú is lenne, hogy abba is belehalna! Azt pedig nem akarhatja a kisgazdája. *


90. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2017-02-10 11:24:39
 ÚJ
>Ysie Nyios avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Legyes szerenád//

- Te is Nyco vagy? *Tágra nyílt szemekkel, izgatottan mosolyodik el. Nem, nem esik le neki a korábban történek közötti kapcsolat. Nem is gondolkodik ezen. Más dolgok járnak a fejében. Például, hogy miként fogja tudni a légy, vagy a mélységi, hogy éppen nekik szól-e? Mi lesz akkor, ha például a légynek szólna és mindketten odafigyelnének rá? Mert hát afelől kétsége sincs, hogy a kis szárnyas hamarosan figyelni fog a becézésére, csak még meg kell szoknia. Biztos van már neki egyébként neve, de mivel nem beszél, így nem tudja elmondani a gazdájának.*
- És, ha nem kell neki? Apám mindig azt mondogatta Kysia nővéremre, hogy úgy zümmögnek körülötte a férfiak, mint az ürülék körül a legyek. Lehet, hogy azt eszik? *Nem undorodik a gondolattól, inkább csak nem tudja, hogy jelen pillanatban honnan tudna állatkájának ilyet szerezni? Mondjuk az utca egész büdös, talán a csatorna megfelelő lenne erre a célra.
Csüggedten veszi tudomásul, hogy a földről evésben sem partner a másik. Bár ő legalább nem erősködik, hogy a fél-elf hasáról egyenek, mint az a koldus a sikátorban, akivel azt a finom, ropogósra sült patkányt ették meg. Kicsit hiányzik neki a társasága. Sok trágár viccet hallott tőle, bár még mindig nem érti, hogy miért dobálta el mindig az ételt és kérte meg a lányt, hogy fusson utána és neki háttal hajoljon le érte. De hát mindenkinek vannak fura szokásai, ő pedig élvezte a nemes feladatot, egész mókás játék volt.*
- Te csináltad? *Gyorsan átveszi az ujjongást és vidáman kulcsolja össze maga előtt a kezeit.* Talán a kanalat is csinálhattad volna sajtból és utána azt is megtudnánk enni. *Teljesen bele is merül ebbe, így hát, s mivel reflexeihez képest az alvó lajhár is csak begombázott kölyökmacskának tűnik, a kanalat nem kapja. De még csak igazából utána sem nyúl időben, hanem körülbelül akkor emeli meg vézna kezét, amikor az már a füle mellett hasít végig a levegőben, pontosan bele az ételbe. És erre persze Ysie.*
- Telitalálat. *Ujjong egy kicsit.* Nem is vagy te olyan ügyetlen, én biztos nem tudtam volna onnan beledobni. Kimagasló lehet a célzó képességed. *Teljesen le van nyűgözve, sőt, el van ragadtatva a vendéglátójától. Ő is szereti a legyeket, sajtot készít, és még dobálni is tud. Mintha a denevérek küldték volna a földre.*
- Mi lenne, ha felszednénk egy deszkát, letörnénk belőle egy-egy darabot és azzal ennénk? *Nem tud elszakadni a földön evés gondolatától, s ha még csak konkrétan nem is azt fogják tenni, de a deszka által a padlóhoz már közelebb kerülne.*



89. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2017-02-09 23:14:41
 ÚJ
>Nycorach Inavaris avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Legyes szerenád//

* Nem látja a mosolyt, és a hangsúly az, amire a legkevésbé figyel ilyenkor, még a szavakat is elengedi a füle mellett, ezért úszik el G-Ysie-ke válasza. Viszont a Nycora már felfigyel, és szemöldökét ráncolja. *
- Rólam nevezted el?
* Nem is tudja, hogy mivel kedveskedjen a lánynak, annyira büszkének érzi magát. *
- N-nem fogom, ígérem!
* Feleli, szemét le nem véve a kis zümiről. Úgy csodálja, mint egy újszülöttet.
~ Tényleg, vajon a babalegyek milyenek? ~
Nem is húzza az időt, felteszi az érdekes kérdést, miközben próbálja megsimogatni, de csak kikerüli, akárhányszor is érte nyúl. Cserébe ő is kap egyet, amire fogalma sincs, mi lehet a helyes válasz. A legyek ott vannak mindenhol, és konkrétan mindenre rámásznak, mint egy kiéhezett kan, akinek mindegy, csak lyuk legyen rajta. Bár olyat is látott már, hogy egy szekérre tehénkedett rá az állat, szóval az sem feltétlenül kritérium. *
- Hát nem tudom... Adunk neki sajtot, hátha megeszi!
* Odabent a lány válaszára csak legyint. Legyen akármilyen veszélyes a helyzet, erről a földről ő biza nem fog enni. Persze, más földön még rendben van, és nem a lány hibája a tudatlanság, de bizony egy-két olyan dolog mosta már ezeket a deszkákat (mert ez a ház egyike azoknak, amiknek alja deszkázott), amikről jobb, ha senki, pláne nem a rend erős és bátor őrei nem tudnak, na meg eléggé kétes összetételűek is voltak azok. Ha szó nélkül hagyná, hogy onnan egyenek, talán két hullától kéne megszabadulnia holnap. Az egyik még hagyján, mert csak berángatja a csatornába, de a léggyel hogy számol el?! Na ugye! *
- Én nem ennék a földről, együnk inkább a bödönből.
* Mutat a sajtra, és szinte kiugrik a bőréből, hogy elmesélheti, milyen innovatív is. Meglehetősen vékony, már-már kislányosan örömujjongó hangon folytatja: *
- És a bödön is sajtból van, amit meg lehet enni, de keményebb, mert tovább sütöttem!
* Odadobja a kanalat a lánynak, ami ha csak nem kapja el a levegőben, a bödönben landol, és lassan süllyed le az aljára. A folyósabb sajt nagyon az ingoványos, mocsaras területekre emlékeztethet bárkit. Legalábbis ebből a szempontból. *


88. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2017-02-09 16:01:27
 ÚJ
>Ysie Nyios avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Legyes szerenád//

*Kedvesen elmosolyodik, pontosan úgy, ahogy az anyák szoktak, amikor azzal nyugtatják magukat, nem retardált a gyerek, amiért azt mondja a kutyára, hogy macska, csak még kicsi. Pont ezt a bájvigyort ölti magára és érdeklődve nézi, lesz-e további folytatása a mélységi és az ablakpárkány közötti párbeszédnek. Ő is lepillant, még a fülét is az ablakhoz emeli.*
- Szerintem megsértődött, mert lemajmoztad.
*Megvonja a vállát és ezután dobja ki saját testét az utcára újfent. Meg kell hagyni, vannak defektjei az illetőnek. Például van ez a dolog a memóriájával.*
- Igen, ő Nyco. *Leguggol mellé a földre és közelebb húzza a csuklóját, vele együtt pedig az engedetlen zümmögőt. Hamar átragad rá az igazi Nyco lelkesedése is, még senki sem csodálta meg az ő kis állatkáját. Senki azóta a negyedóra óta, amióta befogta.*
- Hát nem is tudom… *Bizakodva húzódik hátrébb.* Mi lesz, ha véletlenül összenyomod? Vagy rajta töltöd ki a párkány okozta sérelmed? Mellesleg, ez utóbbit jobb lenne, ha rendeznétek majd. *Hála viszont a fiú erősködésének, csak megbízik benne.* De csak óvatosan! *Inti meg előtte.*
- Szerintem kamasz lehet, nagyon engedetlen még. Nem tudod, mit eszik egy légy? Akartam neki adni egy hangyát, de csak összedörzsölte a két lábát, majd repült volna tovább.
*Kicsit ügyesebben mászik be most az ablakon… Egy frászt. Igazából ugyanúgy bezuhan fejjel előre, csak most tovább kell lóbálnia a lábát, mivel ugye nincs amibe belerúgva besegíthetné magát. Ezért már Nyco is bent van a házban, amikor ő még partra vetett halként ficánkol, de kitartásának hála, végül a padlón landol. Nem szabadkozik emiatt most sem. Feláll, leporolja magát és két lába emelkedik. Rögtön egy látszólag kellemetlen kijelentés fogadja.*
- És? *Bárgyún pislog néhányat.* Mit akarsz a kanállal? Nyco szerintem tenyérből fog enni.
*Tök egyértelmű. Semmi sem egyértelműbb ennél.* Vagy a földről? Ehetnénk mi is onnan, hogy ne legyen szégyenlős.




87. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2017-02-09 15:23:01
 ÚJ
>Nycorach Inavaris avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Legyes szerenád//

* Még szép, hogy makacs! Nem fog csak úgy megszabadulni a nevétől, és valami semmitmondó bogaras nevet felvenni helyette.
Mázli, hogy a lány előbb adta be a derekát, és maradhat Nyco, ahogyan azt már megszokta.
Hát a felkockázással problémák lesznek, ugyanis kívül kemény csak, belül ugyan elég sűrű, de folyik. De ezt úgyis látni fogja a lány.
A segítőkészségének hála, került ilyen helyzetbe, így ha egy picit ismét elkapja a durcizás, érthető és jogos a dolog. Főleg, mikor lehülyézik. *
- Arcon rúgtál, te majom!
* Veti oda az ablakon épp kikukucskáló nőneműt. Feltápászkodni viszont addig esze ágában sincs, míg Ysie nem jön oda hozzá segíteni.
Előtte azonban elég különös jelenetet rendez, ami pont ahhoz elég, hogy egyrészt, Nyco abbahagyja a hisztit, másrészt észrevegye a legyet. *
- A-az egy légy... pórázon?
* Kérdi orrával a madzagot rángató szárnyasra bökve. Amint megkapja az igenlő választ, ámulatba esik. *
- Megsimogathatom??
* Nemet ne merjen mondani, különben ráakaszkodik a lány lábára, és addig nem engedi, míg akarata be nem teljesül. Nycoból nagyon jó uralkodó lenne, ehhez is ért, ahogy rengeteg minden máshoz is.
A javaslatra röviden bólint. *
- Odabent találkozunk!
* Mosolyodik el. Ebben a pillanatban jut eszébe, hogy csak egyetlen olyan kanala van, melyet étkezéshez szokott használni. Persze megoldható a dolog, ha mondjuk a kint levő lapátot, valamelyikük cipőjét, esetleg a markát használja az, aki nem kanalazza. Vagy mint a madarak a kiscsibéiket... Elvégre azok is csak azért folyamodnak ilyen undorító módszerhez, mert nincsenek étkészleteik. Ha lennének, máshogy lennének bent a köztudatban!
Ezt a gondolatsort is fel kell vésse valahova, és majd adni egy kanalat az első madárnak, akibe belebotlik. Úgy érzi, ideje, hogy életével valami hasznosat kezdjen, ami a társadalom fejlődését, és mások javát is szolgálja valamelyest. Ugyanez a helyzet a kikísérletezett ételekkel is, azokat se magának, sokkal inkább azért készítette, hogy az éhező népet jóllakassa. *
- Csak egy kanalam van.
* Jelenti ki szomorúan, de addig nem rukkol elő ötleteivel, míg Ysie véleményét nem hallotta a dologról. Nem egy ügyes lányka, de Nyco szerint nagyon is eszes! Így hát számít a véleménye is. *


86. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2017-02-09 14:34:27
 ÚJ
>Ysie Nyios avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Legyes szerenád//

~Hihetetlen milyen makacs.~
*Aprót sóhajtva forgatja a szemeit.*
- Jó, akkor legyen Nyco. *Adja be a derekát végül és bocsánatkérő tekintettel bámul a légy után, nem mintha azt különösebb érdekelné most bármi is, a szabaduláson és a lassan közelítő éhhalálon kívül. Bár az is felmerül a fejében, hogy lehet, csak ezt az egy szót ismeri és mondta el immár harmadjára.
Ez az elmélete azonban a továbbiakban kudarcot vall.*
- Tökéletes. *Összefogja maga előtt két kezét vigyorogva. Még, hogy ezt a vidéket csak gonosz szélhámosok és hazug disznók lakják! Hiszen ez a mélységi szinte a veséjébe lát. Ha még fel is kockázza neki a sajtot, akkor lehet, fizet is érte.
Így aztán persze bizakodva mászik be az ablakon, de hát a következményekről már nem ő tehet. Ugyan érzi, hogy valamibe megakad a lába egy pillanatra, de ezt betudja a fickó segítő kezeinek. A sikoltást viszont már nem tudja párosítani semmihez, így miután kitekert pózban lekígyózik teljesen a padlóra, onnan húzza fel magát éppen csak annyira, hogy az ablak aljából lekukkantson. Ekkor pillantja meg a hátsóján ücsörgő, fejét fogdosót és szemöldöke magasra szökken a homlokán. Oldalra billenti a fejét.*
- Te nem vagy túl okos, igaz? *Ez részéről nem sértés, puszta érdeklődés. Mégis mi más történhetett, minthogy az illető levette fejjel a párkányt? Megrázza a fejét és kiugrik. Ezúttal egész szerencsésen érkezik meg talppal.
Le is hajolna hozzá, hogy megnézze mekkora kár esett az arcán, ha házilegye nem ezt a pillanatot választaná ki arra, hogy megőrüljön. Vélhetőleg nem bírja túl jól a rabságot és ezért kezd el zümmögni a lány előtt. Próbál leszállni az orrára, az arcára, ott repked a szeme előtt.*
- Fejezd már be Nyco! *Lendületes mozdulatokkal hesseget az arca előtt bosszankodva, olykor egy-egyet meg is ugorva.* Menj már innen! *Hogy ez kívülről mégis minek tűnhet, az jelenleg nem az ő problémája. A lassan beköszönő estén nem hibáztatna senkit, ha nem venné észre a madzagra kötött apró fekete pontot, csak kapkodó lányzót.* Nagyon rossz vagy! *Oldalra tárja madzagos kezét, hogy ezzel növelje némileg azt a távolságot, ami az arca és a kisállata között lett.* Huh. *Fújja ki magát, majd rögtön irányt váltva mosolyogva nyújtja a kezét a földön fekvő másik Nyco felé.*
- Lehet jobb lenne, ha te mégis az ajtón mennél be. Csak előtte nyisd ki.



85. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2017-02-09 13:08:52
 ÚJ
>Nycorach Inavaris avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Legyes szerenád//

* Bosszú bosszút szül. Pont ahogyan fintor fintort. Így van ez most is, a lány reakciöja szintén fintort vált ki a mélységiből.
Ezt pedig csak tetőzi az, hogy szinte gúnyt űz a nevébôl. Halántékánál az egyik ér kidudorodni látszik, ami nagyon is jól látható, köszönhetően hamuszín bőrének. *
- Nyco.
* Sziszegi összeszorított fogainak résein keresztül. Persze ez a kis morcosság nem több pillanatnyi sérelemnél, hamar túlteszi magát rajta. Ellenben megkérdezni a lány nevét, csak azért sem fogja! *
- Nincs, de... Őőő... Húst kevertem a sajtba.
* Kacag fel nem túl fülbarát módon, tarkóját vakargatva. Megtanulta már, hogy sosem szabad elmondani pontosan, mi is van a tesztelni kívánt kajában, viszont hazudni sem szabad, mert akkor jobban megverik.
Már kérdezné, hogy miért éppen az ablakon át mászik be, mikor az imént bemutatott ajtón keresztül is tudnának közlekedni, de a lány már neki is áll becsimpaszkodni.
Tehetetlenül, nem értve, hogy mi a fészkes fene folyik itt, mered a leányzó hátsójára. Na persze semmi olyasmit nem érez, ami megmozgatna benne bármit is, csak egy egyszerű, szoknyás fenékről van szó. Néha elgondolkodott már, hogy vajon milyenek lehetnek a gyengébbik nem tagjai a ruha alatt, de egyelőre nem érzi át a farkuk vezette hímek odaadását és elborult képzeteiket, mikor egy csinos, fiatal hölggyel találkoznak. Eddig jut a gondolatmenetben, mikor is arcába kap egy talpat. A lábfétist még elismerhetné, de a cipőt... *
- Áu!
* Sikolt fel seggreülve, kezeit az arcának sérült területéhez szorítva. Bal orcáját érte a találat, de egy kisebb dudornál, lila foltnál nem lesz több. Ez mégis olyan számára, mint a világvége. Sírni nem sír ugyan, de a könnytermelés fokozódik, legfőképp az érintett terület miatt. Pár cseppet lehet látni, ahogy bal szeméből kicsordulnak.
Még mindig a földön vam, mikor a kétbalkezes hölgyemény kikiabál. *
- Igen.
* Mondja egyszerűen, mindent bevetve, hogy remegő hangját elnyomja. *


84. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2017-02-09 10:15:03
 ÚJ
>Ysie Nyios avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Legyes szerenád//

- Nyco? *Kérdez vissza enyhe fintorral az arcán. Nyilván félreérti a helyzetet. Amint azonban a férfi ismét megismétli, már rendesen félrehúzza a száját kelletlenül.*
- Persze, kit hívnak már így? Nyco. *Meg sem fordul a fejében az a gondolat, hogy ez egy bemutatkozás lett volna, valahogy sokkal egyértelműbbnek hat ebben az adott helyzetben, hogy az idegen belelát a fejébe, vagy hamar felismerte, hogy a lány Dongónak akar elnevezni egy legyet, és úgy döntött, ő is besegédkezik a névadásba. Már pedig így nevezni el egy szárnyas rovart, majdnem akkora butaság lenne, mintha nem hívnák sehogy. Apropó nevek.*
- Téged hogy hívnak? *Inkább eltereli a témát. Nem akarja már ismeretségük legelején megbántani azt, aki olyan kellemes dalokat ismer, mint az iménti is volt. Márpedig, ha elmondaná neki, hogy inkább maradna a Dongónál, lehet, hogy mélyen megbántaná vele.*
- Ó imádom a sajtot! Gondolod, hogy van hozzá egy kis epres sütid? *A furcsa étkezési szokásokban talán, nem tud teljesen felsorakozni Nyco mögött, de megvan neki is a maga ízlése. Az össze nem illő ízeket párosítani például rendkívül izgalmas a számára. És csak ritkán szokott hányni utána.
Az ajtó bemutatására hasonló képet vág. Enyhén kimereszti a szemeit, várakozóan, tekintete pedig egy kérdést sugall: Igen, és?
Nem igazán érti ezt a megnyilvánulást, nyilván látja ő is az ajtót.*
- Nagyon szép ajtó. *Végül ennyit bök ki, talán csak arra várt a mélységi is, hogy valaki mondjon neki pár szép szót. Ezt pedig most le is tudta, úgyhogy az ablak előtt ácsorog és vár. Ha amaz nem mozdul, akkor nekilódul majd ő, hogy két tenyerét a párkányra helyezze, majd erőlködve húzza fel vézna termetét. Ez idáig még működik is a dolog, tovább már nem igazán. Félig bent van már, félig kint, de nem jön a lendület, hogy ez valamelyik irányba is haladhasson. Ezért elkezd kapálózni néhányat, és ha csak vendéglátója közben nem állt arrébb, vagy választotta azt a csodás ajtót, hogy a házba kerüljön, akkor a fél-elf sarus talpa a képében landolhat. Ebből a mozdulatból viszont már szerzett annyi iramot, hogy fejjel előre beessen, enyhén kicsavart pózban. Egyik lába viszont fennakad a párkányon.*
- Áú. *Dörzsöli meg a fejét még a földön fekve.* Segítsek? *Kiabál még ki.*



83. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2017-02-08 23:56:13
 ÚJ
>Nycorach Inavaris avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Legyes szerenád//

* Azért nem teljesen olyan dolog, mint a levegővétel. A mostani esésének oka, fő forrása Nyco, ezért valahol, valamilyen szinten jogos a bocsánatkérés. Ellenben a lány légvételei miatt nem kérhet elnézést másoktól, azt a szüleinek kell megtenniük. Bár nyilván az első pár évben még nem volt világos számukra, hogy mivé nevelik leányukat, így nem tudtak tenni ellene, hogy ne váljon olyanná, amilyenné. Bár ha most látnák, biztosan megfontolnák, hogy jobb később, mint soha, s elvinnék az erdőbe, hogy közelebbről is megismerkedhessen a... a természet lágy ölével. *
- Nem Dongó, Nyco.
* Dörmögi a sötételf. Még mindig nem veszi észre a repkedő kis kedvencet, így abban a hitben él, hogy őt szólította meg a lány, s mikor elismétli, nagyot, fájdalmasat sóhajt. *
- Mondom, Nyco!
* Anyja szavaiban van igazság, legalább ezt elmondták a lányuknak, ha már vízbe fojtani nem tudták, vagy nem akarták.
Az, hogy nem tanul a gyerek, csak a saját kárán, egy egyáltalán nem szokatlan jelenség, s ez alól Ysie sem lesz kivétel, ahogyan annak idején - azaz még ma is - Nyco sem volt.
A kérdésére kapott válaszra még jobban megörül, s tárja az ajtót a lány előtt. *
- Akkor gyere! Patkány az nincs, de készítettem sajtot!
* A félvér szavaira elkerekedik a szeme, és úgy néz rá, mint egy komplett hülyére. *
- Öhm... itt az ajtó.
* De hiába minden észérv, ő pont nem az a sötételf, aki fizikai erejére hagyatkozhatna, akár egy lány ellen is, s biztosan felülkerekedne rajta. Mivel az ablaka meglehetősen alacsonyan van, így a felhúzás szerencsére nem játszik, arról nem is beszélve, hogy nem is menne neki. *
- De... Az ajtó...
* Még egy utolsó próbálkozásképp mutat a nyílászáró felé szabadabbik kezével, de már ő maga sem remél sokat. *


82. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2017-02-08 21:46:22
 ÚJ
>Ysie Nyios avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Legyes szerenád//

*A vállát rántja duettpartnerének bocsánatkérésére. Ez legalább olyan, mintha az előtte álló azért szabadkozna, amiért Ysie levegőt vett. Naponta többször megbotlik, elesik, lehetetlen módokon okoz magában kárt, vagy tör szét tárgyakat. Esetlenségéről árulkodik a térdén ejtett több, épp gyógyulófélben levő seb is, amit persze az óvatlan elme könnyedén félre is érhet.
Az előrebocsátott mentegetőzése úgy tűnik süket fülekre lel, de ez már elméjének csak valami nagyon felszínes rétegét éri el, ő ugyanis az orrára fészkelő szárnyast figyeli kancsalítva.*
- Dongó. *Suttogja maga elé, majd széles vigyorra húzódik az ábrázata.* Dongó! *Ujjaival kissé meghessegeti a teremtményt. Nem tudná megmagyarázni miként és, hogy érkezett most agyába az információ, hogy innentől ez legyen a neve a rabnak, de lényegtelen. Kitalálta és kész, ez pedig bőven elég, hogy egy rövid pillanatra is, de boldoggá tegye. Ebből az eufórikus hangulatából zökkenti az idegen… hát, „izéje” és az azt követő kérdés.
Néhány lélegzetvétel erejéig gyanakodva meregeti az alakot. De nem saját gondolatai, sokkal inkább anyja intése miatt. „Ne fogadj el idegentől ételt, soha! ”. Sosem értette ennek az okát, s mint látszik, nem is tanult belőle túl sokat. Nővére gyakran ugratták azzal, hogy láttak már nála okosabb kenyeret is, és, hogy naivabb, mint egy újszülött. Ő inkább kíváncsi, és ösztönlény, na meg kissé fura, de a fura embereknek ez nem szokott feltűnni. Így van ez az alakkal is aki talán étellel is akarja kínálni, bár az is lehet csak közvéleménykutatást végez. Mindenesetre nem a színes hajú lány az, akinek feltűnne, hogy bármi is gyanús körülötte, így aztán nem csak, hogy felcsillan végül a szeme, de izgatottan húzza ki magát.*
- Meg tudnék enni egy tucat patkányt! Persze, csak jól átsütve, kissé rágós a combjuk. *És még csak nem is képletesen érti, hiszen még alig néhány napja, hogy azzal a vén koldussal patkányt sütöttek a dokkok mögött.
Ha érkezik invitálás, ha nem, ő ezt már úgy vette, hogy vacsorával kínálják, így aztán meg is indulna az ismeretlen után, de az ajtóban megtorpan és az ablak felé néz.*
- Nem mászunk be inkább ott? *Légytelen kezével int annak irányába.* Én bakot tartok, te pedig felhúzol. Na, gyere! *Talán az illető akkor döbben rá, hogy élete hibáját követte el az ajtója kinyitásával, amikor Ysie vékony ujjai már a csuklója köré is fonódnak, hogy elráncigálja egyik nyílászárótól a másikig.*



81. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2017-02-08 18:17:56
 ÚJ
>Nycorach Inavaris avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Legyes szerenád//

* Férfinak alig lehetne nevezni, bár teste már ivarérett, és a húsz fele közeledik, elméje egy olyan állapotba került, köszönhetően annak, hogy saját maga próbálgatta ki mind az ételeit, mind a bájitalokat, melyeket eddig gyártott. Plusz az egyik kedvenc itala a tengervíz, ami azért nem egy túl egészséges folyadék. Szóval, épelméjűnek semmiképp nem lehet nevezni, elég gyerekes és veszett gondolkodása van, de nem ostoba. Mondjuk annál kétbalkezesebb, és szerencsétlenebb, amit most újfent bizonyít is. Vagy lehet, hogy nem is ő, hanem a lány, meg az általános környezete a peches? Könnyen lehet. *
- Bocsi.
* Méri végig a most már földön csücsülő fél-elfet.
Felvont szemöldökkel hallgatja a hölgyeményt, és annak mentegetőzése hallatán akaratlanul is az jut eszébe, hogy ez sem különbözik a Lakónegyed, vagy a Kikötő, vagy egész Lanawin földjét ellepő átlagos, szegényebb lánykáktól. Unottan sóhajt hát, és hiába a vers, hiába az észre nem vett légy, menne vissza a házba, maga mögött becsukva az ajtót, mikor is megfogan éles elméjében egy mesteri gondolat. *
- Izé...
* Tökéletes felvezetés, mint mindig, de ideje belecsapni a közepében. *
- ... Nem vagy éhes?
* Ha a lány valóban az, s csillogó szemekkel fürkészi a másikat, észreveheti, hogy Nyco szemei is legalább úgy csillognak, mintha egy hónapja nem evett volna semmit, és most őt kínálták volna meg. *


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1336-1355