Kikötő - Lakónegyed
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!

Ez a helyszín a vakmerő (PvP) zónába tartozik (ld. szabályzat / Játékstílusok / 6.)!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 53 (1041. - 1060. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

1060. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2019-11-07 19:53:49
 ÚJ
>Elgroon Tramal avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Mesterember kerestetik//

* A bemutatkozáson hamar túlesnek. Kiderül, hogy a hölgy az ismert Sellőház egyik tulajdonosa. Nem is kertel sokat, hanem egyből belevág a dologba. A határidő is közlésre kerül, ami igen fontos tényező. De mielőtt láthatnák a terveket, még jön egy kis felmérés. A mélységi kíváncsi, hogy mennyire tapasztaltak az építkezés terén.*
– Nos én nem árulok zsákbamacskát hölgyem. Nem mondaná, hogy több száz házat felépített mester volnék, de már jó pár építkezésen részt vettem és még néhány általam tervezett ház is sikeresen felépült. Összesen három darab. És azt még hozzáteszem, hogy magában a munka folyamatban is nem egyszer részt vettem már.* Mondja el magáról ezeket az információkat. Ő maga büszke rá, hogy saját maga is nem egyszer vett már részt a piszkos munkákban. Persze azt sem tagadta soha, hogy még újoncnak számít a szakmában, de reméli, hogy majd ebben a régióban sikerül nagy hírnevet szereznie. Márpedig ez a munka dobbantónak nem is tűnik olyan rossznak. Még ismertetnek velük egy fontos dolgot az építő anyagokról. Tetszik neki, hogy még csak nem is feltételezik róluk, hogy a maguk szakállára dolgoznának. Természetesen Elgroonnak ilyen eszébe se jutna, főleg úgy, hogy a fizetségük is szép kis summa lesz. Viszont a beszerzéssel kapcsolatban lenne egy kérdése.*
– Értem. Esetleg kaphatnánk egy listát azokról a helyekről, ahonnan ezek is megvásárlásra kerültek? Én nem vagyok idevalósi és ez sokat segítene nekem. Persze jómagam is körbe nézek majd a kereskedők között, hogy a megfelelő árú és minőségű anyagot be tudjuk szerezni.* Az igen csak felvillanyozza, hogy kapnak a szállást is a Sellőházban, mert azért meg kell hagyni, hogy a Rumos nem a kényelméről híres. A félvérnek jelenleg nincs más kérdése. Eddig minden tiszta és érthető volt neki. Már alig várja, hogy megpillantsa az épület terveit. Kíváncsi, hogy végül is mit fognak építeni.*


1059. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2019-11-07 09:59:25
 ÚJ
>Zammiria Rykoven avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Mesterember kerestetik//

*Amint megpillantja a közeledő párost, teljes testtel feléjük fordul, és szívélyes arckifejezéssel várja őket. Sokakat elrettent, ha egy mélységivel kell üzletelniük, ezért szeretne jó első benyomást tenni. Hrunsigran termetes alakját már messziről jól ki tudja venni, elégedetten jegyzi meg magában, hogy erőben nem lesz itt hiány, és talán a létrát is ritkábban kell használni. Az óriások általában békésebb természete miatt pedig szintén bizakodó az együttműködést illetően. Elgroon sem alacsony figura, társa mellett mégis töpörödöttnek hat első pillantásra, de mire közel érnek, szemük Zammiriával egy magasságba kerül. Igényes férfinak tűnik megjelenése alapján, bemutatkozása pedig roppant illedelmes. Elsőre inkább tervezőnek és mérnöknek nézi, amit a férfi szavai is megerősítenek, de úgyis kell némi precizitás és józan ész, hogy jól sikerüljön az épület. Hrunsigran sem látszik elhanyagoltnak és udvariasságnak sincs híján, ez szintén bizalomgerjesztő jel. A mélységi nő lágy, megszokottan csendes hangján szólal meg egy elegáns biccentéssel, melyet mosoly kísér.*
- Üdvözletem, uraim! Zammiria Rykoven a nevem, a Sellőház tulajdonosa vagyok. Mármint az egyik. Örülök, hogy ilyen hamar ideértek, szeretnénk, ha az épület itt állna a Folyók Havának vége előtt.
*Mutat maga köré.*
- Elmondanák nekem néhány szóban, hogy milyen tapasztalataik vannak ezen a szakterületen? Esetleg dolgoztak már együtt?
*Egyszerre érkeztek, ám nem csapatként mutatkoztak be, ezért nem gondolja, hogy így van, de sose lehet tudni. Kellemes előny lenne, ha megszokott társakként dolgoznának egymás keze alá, de persze nem elvárás. Akár itt is indulhat egy gyümölcsöző együttműködés. Amint ezzel a témával végeznek, a következőre tér át, nem szeretné sok idejüket elrabolni.*
- Az építkezést önállóan kell vezetniük és kivitelezniük, mi csupán megtekintjük olykor a munkálatokat. Mint látják, vannak már alapanyagaink kiindulásként, de további beszerzésre is van lehetőség, korántsem biztos, hogy ez a mennyiség elegendő, vagy maradéktalanul megfelelő. Ezt Önöknek kell lebonyolítani, az anyagköltséget mi álljuk, de kérem, legyenek körültekintőek az árazást illetően! És itt nem arra szeretnék utalni, hogy hasznot tesznek rá - nem gondolom, hogy így tennének, hiszen Önök között 4000 arany kerül szétosztásra így is -, hanem arra, hogy a minőség szem előtt tartása mellett ne hagyják a kereskedőknek a túlárazást.
- Míg az épületen dolgoznak, a Sellőházban lakhatnak és étkezhetnek ingyen. Szabadidejükben is nyugodtan élvezhetik a mulató kényelmét és szolgáltatásait vendégként, ám a saját mulatságukat már saját zsebből kell fizetniük.
*Mosolyog cinkosan.*
- Van kérdésük az eddigiekkel kapcsolatban, mielőtt a konkrét tervekre térünk át?


1058. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2019-11-06 19:00:38
 ÚJ
>Hrunsigran Narganfrith avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Mesterember kerestetik//

*Eljött a nagy nap. Végre elkezdhetik, vagy legalább is megbeszélhetik az építkezéssel kapcsolatos dolgokat. Reggel korán kelt. Frissen és üdén, egy kisgyermek izgatottságával várja a kezdést. Elgroonnal együtt mennek a Sellőházhoz, ott viszont máshová irányítják őket. Úgyhogy az útmutatás alapján elindulnak. Az idő nem túl fényes, kicsit melankolikus hangulatú, de mégis vidám és izgatott. Lassan odaérnek a megadott helyre. Ott egy alacsony, számára, a legtöbben alacsonyak, nő várja őket. Elgroon kezdi a bemutatkozást, aztán rájut a sor.*
-Jó napot. Hrunsigran Narganfrith vagyok. Szintén az építkezésre jöttem.
*Mutatkozik be egyszerűen.*


1057. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2019-11-06 15:16:54
 ÚJ
>Elgroon Tramal avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Mesterember kerestetik//

*Elgroon összehúzza magán a zöld kabátját, amikor távozik a Rumos Rókalyukból. Kissé hűvös most az idő, amit főleg a süvítő szélnek köszönhető. Na de még ez az idő sem állíthatja meg, mivel ma van a várva várt nap. A felhívás szerint a munkáltatóval most fognak találkozni. Két nappal korábban érkeztek a kikötőbe. A félelf ezt az időt arra használta fel, hogy bejárja a környéket. Mostanra már egész jól kiismeri itt magát. És ha ez nem lett volna elég a munkaadó emberi jól elmagyarázták, hogy hova menjenek. Szép komótosan halad a kikövezett utcán feltehetően Hrunn társaságában. Hamarosan elérik a helyet. Már messziről látszik a felhalmozott építőanyagok kupacai. Egy alak ácsorog ott, nyilván rájuk vár. Ahogy közelebb ér Elgroon, már jobban ki tudja venni a várakozó személyt. Egy mély lila köpenybe burkolt sötételf nőt lát. Mikor elég közel ér hozzá, akkor egy könnyed meghajlás keretében bemutatkozik.*
– Üdvözletem! Én Elgroon Tramal vagyok! Építész és művész szolgálatára. Az építkezésre feladott hirdetés kapcsán érkeztem. Azt hiszem jó helyen járok.* Egyelőre elégnek tart ennyit. Ha az óriás is vele tartott, akkor most rajta a sor, hogy bemutatkozzon. A részletekre úgyis ki fog térni, majd a hölgy minden bizonnyal.*


1056. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2019-11-05 18:59:37
 ÚJ
>Zammiria Rykoven avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Mesterember kerestetik//

*Ólmosan szürke hullámok hátán nyúlik el álmosan a horizont, rétegzett fellegek borítják el az eget. A szél magányosan süvít a szirthasadékok között, de beljebb a szárazföldön még színes leveleket görget vidáman, akár egy önfeledt gyermek. Lám, még ebből is a keservesebbik jut ide a kikötő csendes komorságába. Nem illik e megfáradt környezetbe az a tüzes tekintet és az a magabiztos félmosoly, mely a mélységi nőstény arcán ül. Pillantása a temérdek vízen pihen, a vízen, mely oly alkalmazkodó, változékony, lágy és erős, az akadályokat fondorlattal megkerülő. Mélylila, csaknem feketének tetsző köpönyege vitorlaként feszül és libeg a széllökésekben, csuklyája a fejére hajtva védi féltett frizuráját, de büszkén áll a szélben, mely lassanként csitulni tetszik. Hóna alatt összegöngyölt papírokat dédelget, kezei zsebeiben melegszenek. Orrán mélyen szívja be a sós levegőt. Szívesen bírna az időjóslás képességével most, de így csak remélheti, hogy az eső kegyesen elkerüli a part ezen részét a következő hetekben. Háta mögött egészen távolinak érzi a Sellőház emeletes épületét, pedig tudja, igazából nincsen messze, ha nagyon fülel, talán még hallaná is, bár most nem arról fúj a szél. Az őröknek meghagyta, hogy mindenkit, aki az építkezés ügyében érkezik, irányítsanak errefelé. Jólesett kiszabadulni a bezártságból, a tömegből, a sokszor őrült kavalkádból, így előre jött. Hamarosan itt az idő, a hirdetés szerint ma ekkortájt kell jelentkezni. A szükséges anyagok és szerszámok nagy része előkészítve vár, faáru, vasak, kövek, cserepek rendezett halmokban állnak, az érzékenyebb anyagok és eszközök pedig letakarva, hiszen valójában bármikor lecsaphat egy vihar vagy egy kiadós eső. Szívében azonban nincsenek kétségek, ha kell, maguk mennek el Artheniorba vagy tharg földre, hogy felkérjenek embereket a feladathoz, ha ma nem jönne ide senki. Megfordul és hunyorgón néz a Sellőház irányába, néhány vékony, fehér hajtincs kiszabadul rejtekéből és tekergőzőn keretezik hamuszürke arcát. Úgy érzi, mozgolódás támadt arrafelé. Talán épp jelentkező érkezett.*


1055. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2019-11-05 16:17:48
 ÚJ
>Clud Crarde avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

*Időbe telik, mire kiténfereg a mocsárból és eléri azt a jellegzetes, a többitől eltérő alakú, nagyobb méretű bokrot, amely mellé lovát kipányvázta. Az útvonal bizonytalansága mellett (akármikor belesüppedhet a posványba) a viszonylagos sötétség is hátráltatja, melyhez még csak részben szokott hozzá szeme. Az állat nyugodtan, komótosan legelészi azt a pár darab árva fűszálat, amely a sáros út szélén még megmaradt. Miután kioldotta, felpattan a hátára és gyengéden megveregeti a ló fejét oldalról, biztató, és nyugtató jelleggel, bár ez utóbbira a jószágnak láthatóan semmi szüksége. Most már elég sok időt eltöltött egy helyben, ráadásul nem is túl biztonságos vidéken, így kezdi feszélyezve érezni magát. Örül tehát, hogy végre el tudja hagyni ezt a peremterületet, és kulturáltabb, városiasabb területek felé indulhat meg. Nem is rest szaporázni lovát, melynek léptei ügetéssé, végül vágtává gyorsulnak. A utat szerencsére könnyű követni, így az éj leple alatt sem kell túlzottan visszavennie a sebességből. Az útszéli épületek megjelenése, majd mind nagyobbodása jelzi számára, hogy ezúttal városias területre ért. Mikor ez tudatosul benne, már jórészt a lakónegyed központjában jár, inkább kifelé haladva belőle, mintsem befelé. Bár a fő kereskedelmi útvonalon halad, itt már vissza kell vennie a tempóból, hiszen nem ő az egyetlen utas. Rövidesen hajnalodik.*


1054. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2019-11-03 16:18:33
 ÚJ
>Xurra Xhul avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 80
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//A Kóbor, a Kócos és Vancsevicze néni//

*Xurra nagyon örül neki, hogy Balarick végre felébredt. Szereti nézni, ahogy alszik. Volt, amikor csótányt is futtatott a hajában olyankor. Keresett itt is, de nem volt, amit egyrészt nagyon, de nagyon gyanúsnak talál, másrészt lehangoló, mert így lőttek a futamnak.*
- Mindent! Sört! Mindent meg sört! *vágja rá a kérdésre szinte azonnal és közben úgy követi az álmosan csoszogó félvért, mint egy nyughatatlan árnyék.* - Habos-buborékosat *pontosít a biztonság kedvéért, mert ugye az a legfinomabb. Amíg viszont nincs cserealap, nem adja oda a kenőcsöt. Kivéve persze, ha Balarick kiveszi a kezéből, ami már pont elég krémes hozzá, hogy ne tudja túl jó hatásfokkal markolni.*
- Meg kellene nézni a rákokat *magyarázza, míg Balarick elkészíti neki a sört (legalábbis ő megvan róla győződve, hogy az készül.)* - Ilyenkor nagyon komiszak. Nem szabad hagyni őket elkakászkodni. *Komolyan bólogat, mert ha valamiben, akkor a rákok ügyében nála nagyobb szakértő nincs erre.* - És elvihetnénk a macskát őőőő... levegőzni *mondja. Nem tudja pontosan, mit jelent. Még Artheniorban hallotta. Ő konkrétan arra gondol ezalatt, hogy dobálhatnák a nagy fenyőfára a világítótoronynál. Balarick biztos jó magasra tudná dobni, ott meg biztos kiszellőzne.
Annyi biztos, hogy Xurra teljesen felébredt és a részéről nem nagyon merül fel programként a visszaalvás gondolata se. Ő jól kialudta magát és amúgy is jobban szeret ilyenkor császkálni.
A rőzsés kosárból hallatszódó nyervogás jelzi, hogy Xurra már egy ideje ébren lehet és nem is volt tétlen.*
- Már összekészítettem *mondja büszkén. A kosár tetején van egy nagy fedő, amit a jó ég tudja, honnan halászott elő a kölyök. Biztosra ment, mert a fedőt le is súlyozta pár nehezebb könyvvel.* - Ha kész a sör, mehetünk is. Majd út közben megiszom.
*Egyáltalán nem zavarja, hogy még mindig Balarick ingében cirkál. Az ing ujja viszont a jelek szerint feladta. Olyan könyök tájékon van rajta egy nagy szakadás, és Xurra immár a lyukon dugja ki a kezét. A másik oldalon valószínűleg már ő intézte a lyukat. Legalábbis a nyálas, összeragadt szövetszálaktól egészen úgy tűnik, mint amit nemes egyszerűséggel kirágtak. Az meg hogy így az ing funkciójukat vesztett ujjait továbbra is a földön húzza maga után, láthatólag egyáltalán nem zavarja.*
- Csak a buborékot ne felejts ki *nyújtogatja a nyakát a készülő "sör" felé. Nincsenek nagy elvárásai, se a szín se az állag tekintetében, de a buborékhoz, ahhoz ragaszkodik. Még a hab se olyan fontos, bár szeret belőle bajuszt túrni az orra alá. Csak a buborék ne maradjon ki!*


1053. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2019-11-03 08:11:38
 ÚJ
>Aranyfattyú Vyliassa avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Hattyak és Fattyak//

*Doktorunk szavai alaposan elfehérítik az amúgy is vastagon kimeszelt hölgyikénket, nemhogy még a kifejtésük is. Vyliassa lassan az ájulás szélére keveredik, de ez természetesen csak pánikreakció; így ez az egész belső dráma összesen a hosszúeletű karjának erősebb szorításában mutatkozik meg.*
-Milyen... hangzatos címek. *Próbálja keresni a szavakat, a saját titulusát, melyet azok az átkozott cselédek aggaszgattak rá, minél inkább elfelejtve. Ekkor pedig jön a nem várt kérdés, melyet korlátolt agyi képességekkel megáldott félvérkénk hirtelen nem is tud hova tenni. ~ Hát ezt meg honnan találta ki? Eredar? ~ Gondol azonnal a legrosszabbra, hiszen az a legkönnyebb, ha máris apokalipsziseket látunk bele egyszerű dolgokba.*
-Kérem, ez személyes! *Hangzik el először azon az idegesítően csicsergő szóválasztás, majd mikor Vyliassa maga elé mered, átgondolva, mennyire nem is érdekli ez az egész, - valójában borzalmasan - akkor vesz egy nagy levegőt és talán életében először nem egy zaklatott tengeri szivacs kommunikációs képességtárával válaszol.*
-Igen, sőt, nem is akarok visszamenni! Borzalmas az a hely. Az apám nem szeret, mert fattyú vagyok, anyám már gyerekként kidobott, a cselédek bántanak csúnya szavakkal és nem is engednek el bálba! *Mondja szokatlanul durcásan, de annyi ésszel még nem áldották meg az istenek, hogy fehérségünk belső sötétségében vissza is kérdezzen.*



1052. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2019-11-02 11:13:13
 ÚJ
>Intath Aldeis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 902
OOC üzenetek: 170

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Hattyak és Fattyak//

*A doki bemutatkozása úgy tűnik meglepik a másikat. A kisírt szemek csodálkozással néznek az elf vigyorgó képébe. Rá is kérdez.*
-Bizony a rettegett. Akire nem vonatkoznak a törvények, igazi úr vagyok, de nem a vérem miatt. Birodalmamban ami a rendelőm még a legtökösebb tengerészek lába is megremeg. Jól jártál velem cica.
*Kicsit meglepi, hogy a másik is belekarol. Felmerült benne, hogy nem mer majd hozzáérni a lány, de örül neki. Így gyorsabban fognak haladni a dolgok. Vezeti a lányt és közben kíváncsian nézi annak az arcát.*
-Ez az első alkalom, hogy erre jársz ugye? Hadd találjam ki! Megszöktél otthonról ugye?


1051. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2019-11-02 08:23:03
 ÚJ
>Aranyfattyú Vyliassa avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Hattyak és Fattyak//

*A szutykos hosszúéletű bemutatkozik neki, de Vyliassánk ezt nem hagyhatja ki.*
-Hogy Nyápic? És rettegett? *Képedik el, majd naiv kis elméjén belül, érdekes gondolatokat kezd el megfogalmazni. ~ Remélem nem egy utalás arra nézve, hogy ő fog bántani. Jaj, mit is képzeltem, mikor ide menekültem! ~ Belekarol a másikba, félelme ellenére, közben pedig dereka köré tekeri a kiskabátot, annak fehér részével kifelé, hogy a hattyú ruha ne tudjék még koszosabbnak látszódni. Várja, hogy a férfi vezesse, félelmeinek ellenére.*


1050. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2019-11-01 17:32:00
 ÚJ
>Intath Aldeis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 902
OOC üzenetek: 170

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Hattyak és Fattyak//

*A kis fruska szavaitól csak szélesebb lesz a vigyora. A sértések lepattannak róla. Nagyon jót derül a lányon. Azon ahogy felszerencsétlenkedi magát azzal a nyomorult ábrázatával, majd kezet nyújt. Azt, a reszketeg kezet egy pimasz vigyor kíséretében határozottan megrázza.*
-Nyápic Intath doki, a rettegett. Aki, ma vigyáz rád cica.
*Vigyorog szélesen majd megpróbál a másik mellé lépni, belekarolni és elindulni vele arra amerre a kocsmát sejti.*
-A magázódást pedig elhagyhatod. Olyan mintha idegenek lennénk.


1049. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2019-11-01 17:06:47
 ÚJ
>Aranyfattyú Vyliassa avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Hattyak és Fattyak//

*Hölgyeményünk szipogva hallgatja a csőcselék töltelékének titulált doktor urat, miközben meglepődik a nevetésen. Az arisztokrata neveltetés kiszökken belőle, s ajkai közül úgy bukik ki, mint éjjeli edényből a szenny.*
-Ekkora egy alávaló, mocskos... *Itt azonban megint meghökken. ~ Hogy... ilyet csinálnának velem? Hiszen ez szörnyű! ~ Fejét égnek szegezve, méltóságteljességet sugározni próbálkozva, de rosszul kivitelezve áll fel, leporola magát, már amennyire lehet, a női, kecses mozdulatokat tökéletességgel mellőzve, inkább akadozott, részeg flamingónak látszódva. Nagyot sóhajt, majd kezét kézcsókra tartva nyújtja előre.*
-Hajlandó vagyok. A nevem Vyliassa Vaelsyrrine. *Nem viseli a második, vezetéknévként szolgáló "címet", mely nemesi rangot sejtet, akár az elf számára is, ugyanakkor félvérünk kedveli az efféle bemutatkozást, ugyanis sokkal többnek érzi magát tőle, mint ami valójában: egy akadékoskodó, képmutató, de félénk fattyúcska. Ha a hosszúéletű fogadja a kézcsókot, hideg, remegő kacsót tapasztalhat, majd gazdája azt visszahúzva, még cseppet szipogó, de valóban sokkal összeszedettebben szólal meg.*
-Igen, kívánok Önnel tartani. *Várja, hogy mi következik, közben átgondolva, hogy az annyira erősen belénevelt illemet betartotta e.*


1048. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2019-11-01 16:28:19
 ÚJ
>Intath Aldeis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 902
OOC üzenetek: 170

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Hattyak és Fattyak//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*Az elutasításra egy másik férfi tényleg reagálhatott volna rosszabbul is, de a doki nem ilyen. Főleg mert nem is fájt az a csapát. Inkább csak érdeklődve néz a kezére. Vállat is rántana és otthagyná, de érdekes jelenetnek lesz szemtanúja. A kis csitri a szája elé kapja a kezét, felpattan, előkap valami kis bökőt, seggre esik majd elkezd bőgni. A jólelkű doki pedig mit tehet egy ilyen helyzetben? Természetesen kibukik belőle a röhögés és csilingelő kacagással fogja a fejét. Még a könnye is kicsordul.*
~Beszarok ezen a libán! Tuti kinyírják.~
*Végül megtörli a szemét és lehajol a lányhoz.*
-Figyelj cica! Nem érdekel az apád és nem erőszakollak meg. Viszont más attól még elkaphat ha így szerencsétlenkedsz az út szélén. Nos? Van kedved kézen fogva beülni velem valahova ahol meghívlak egy italra elsírod a bánatod és... Amit akarsz. Ha más nem fizetek egy szobát pihensz egyet és másnap tisztább fejjel látod a dolgokat. Tessék dönteni mert nem könyörgök!
*Vigyorog a lányra és nyújtja felé a kezét.*

A hozzászólás írója (Intath Aldeis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.11.01 16:29:12


1047. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2019-11-01 15:55:18
 ÚJ
>Aranyfattyú Vyliassa avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Hattyak és Fattyak//

*Siránkozása, majd később mélabús önsajnálkozása közben, hölgyünket egy vidáman dalolászó, tipikus kikötői söpredéknek tűnő alak fogadja. Van egy tartása, annak ellenére, ahogyan érzi magát, így derekát megfeszesítve a lány egyenessé válik. Kamaszunk (vagy ifjú hölgyünk? Ki tudja) azonban alig bírja ezt kitartani, mire érkezik hozzá a lekicsinylő mondat, amire először könnybe lábadó szemekkel válaszol, de utána egyszerűen csak egy gyors, dühös kéz ütése puffan a doki kinyújtott kezén (márha az nem tesz ellene semmit). Ezután észreveszi, hogy mit is csinált, s csapongó fattyúnk szájához kap, félelméből fakadó visítását visszafogva, ugyanis azt hiszi, megtorlást fog kapni, a saját képességeiből fakadóan, talán egy muslica erejéhez mérhető csattanásért (persze ő ezt nem is tudja, a legnagyobb durranás kiosztásával gyanúsítja meg magát). Emiatt megpróbál felállni, hogy a kiskabátból előhalássza "fegyverét", azaz azt a levélkésnek is egyszerű jóindulattal nevezhető pengereszeléket, aminek kirántása közbeni akcióját megszakítva, feltehetően az uszonyos sellőruha miatt, a földre huppan. Na ettől megint bőgni kezd a koszban, borzalmasan szánalmas látványt nyújtva. A dokira nézve, gyerekhez hasonlatosan, hüppögve mondja.*
-Ne merj... közelebb jönni! Figyelmeztetlek, az apám... az... apám... AZ APÁM NEM SZEREEEET! *Tör ki belőle megint a bőgés, ami talán egy négyéves gyerek eszközeivel írható le a legkönnyebben.*


1046. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2019-11-01 13:23:46
 ÚJ
>Intath Aldeis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 902
OOC üzenetek: 170

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Hattyak és Fattyak//
// E.Sz. 6881. //

*Milyen gyönyörű éjszaka! Az elf szíve szerint csak forogna, táncolna, üvöltene! Szinte már démoni vigyora le se kopik a képéről. Mitől olyan boldog? Miért ne lenne az? Ez az élet értelme! Meg persze kicsit részeg is. Ruházata alapján tökéletesen ide való. Még nem talált nőt, aki rendbe szedné. Kimosná a ruháit és cserébe ő pedig természetben fizet. Ha egy öregasszonyt talál akkor elkapja a lányát. Vagy a szomszédot ha jobb fogás. De az ablakot azért nyitva hagyja, hogy járjon valami a munkáért. El is vigyorodik a gondolaton. Egész megjelenése olyan gondtalannak tűnik mintha nem számítana neki semmi. Még lépteit is cifrázza és egy vidám nótát fütyörészik. Ekkor lát meg egy nagyon nem ide illő jelenséget. Szép ruhák, ápolt külső, szomorú kiskutyaszemek. A doki szívét egyből megdobogtatja. De valamiért a szíve a nadrágjába vándorolt. Furcsa dolgok ezek. Mindenesetre a hordón búslakodó leányzó, észreveheti a vidáman fütyörésző alakot aki előtte megáll, rávigyorog és tempót váltva egy lassabb dallamba kezd.*
-Ne sírj, barna kislány, csak te legyél igaz szívű szerető,
engem is megsegít a jóságos Teremtő.
*Kicsit meggörnyed és néz a másikra majd szólal meg laza stílusban.*
-Mi baj cicám? Nem jó dolog egyedül szomorkodni. Meghívjalak egy szőlőlére?
*Ez más kikötői söpredékek szájából valószínűleg nem hangzana túl csábítóan, de a férfi hangjában van valami...talán mintha tényleg tudna valamit. Még egy kéz is nyúl a másik felé, hogy ha kell felsegítse.*


1045. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2019-11-01 11:42:50
 ÚJ
>Aranyfattyú Vyliassa avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Hattyak és Fattyak//
// E.Sz. 6881. //

*A Lakónegyed mocskába szokatlan ékkő keveredett. Jelenleg éppen sír, méghozzá egy hosszú, fehér ruhában, mely akár egy hableány uszonya, térdénél kiszélesedve elterül a koszban, retkessé válva. A ruha ujja csipkézett, kiskabát takarja, csontszínű selyemkelme, s aki benne van, lassan eláztatja a könnyeivel. Széles karimájú, fehér kalap van a fején, arcáról pereg a hölgymész és kezében egyetlen szál rózsát tart, melynek szirmai, akár a ruha, egyenként hullanak le a sárba. A kecses nyakat is takarja egy fehér sál, melyet gazdája megirigyelve hajít le maga mellé. Feltehetően csalódott, vagy dühös. Jelenleg összeszedi magát, a bőgés abbamarad, csak a kiszáradt, vörössé színeződött szemek, szürkészöld íriszekkel árulkodnak arról, hogy hölgyünk könnyeket ejtett ma. Mindenesetre fogja magát és szétnéz, miközbrn fuldoklik a bűzöktől. Maga sem tudja talán, hogy a kastélyból miért ide menekült kiszellőztetni a fejét, mindenesetre ez történt, ezt kell végig csinálnia. Nem talál magának egyetlen padot, vagy hasonló ülőalkalmatosságot sem. ~ Hah, egy erdei kastély után mit is várok! ~ Gondolja, azzal keres egy szebb hordót és jobb híján, a kabátkát teríti le, hogy ülepe helyett az piszkolódjon. Különös ékkő, fehér gyémánt telepedett le mélabúskodni a negyedben, fonat haja fel is van tűzve, csodálatos kompozíciót alkotva, mégsem ez, vagy a ruha a fontos. Magának a leánynak van egy kisugárzása.*


1044. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2019-10-29 21:44:34
 ÚJ
>Balarick Benwell avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Megfontolt

//A Kóbor, a Kócos és Vancsevicze néni//

- Milyen csúfságot? *vonja fel egyik szemöldökét, ahogy értetlenkedő hangsúllyal megismétli a vádakat. Végigtekint magán, és rövid önkritikai konzultációt tart elméjében a "nemérdekel" és a "nemértem" szekció: a szín? Az anyag? Kinőtte? Kiszakadt volna? Melyik ruháról van szó egyáltalán? A szavazás eredménye döntetlen. Ezt is elrakja hát a mamókával kapcsolatos rejtélyek közé. Ő ugyanis igazán semmi kivetnivalót nem talál az ingén.
Vancsevicze néni komótos totyogással és mindentudó motyogással elteszi magát a házikó oldalsó kis teregetőszobának használt részébe. Bár az is lehet, hogy az egy rejtett spájz, valami kolbászlógató füstölde, de ha meselények tojását keltető fűzfaliget van ott, Balarick arról sem tudna. A kedvező bérleti díj mellé természetesen zavaros tartalmú, és íratlan formában a mai szent pillanatig nem létező szerződés járt, úgyhogy a bérlői viszony teljes természetességgel fejlődött furcsa barátsággá. Rövidesen horkolás szűrődik ki onnan, a bealmozott almás kosárból pedig nem túl diszkrét fingadozás. Balarick fáradt, de nem álmos, így sűrű szellőztetések mellett nekilát pakolászni, ami a holnapra bekészítendő főzetek listáját, esetleg beszerzendő anyagok feljegyzését, állandó jellegű leltározást jelent. A korai alkony mellett hamar mesterséges fényeket kell gyújtania, amiktől rendkívül hamar elfáradnak a szemei, és hiába dörzsöli és mossa az arcát sűrűbben, nem segít a helyzeten. Így nem sokkal később kénytelen maga is sötétségben maradni, és elnyúlni az ágyon. A takaróért nyúlva kapja kézhez Álomország láthatatlan meghívóját, és ez rendszerint visszautasíthatatlan ajánlat. Kezéből kifut az erő, és a következő pislogásnak már nincs folytatása: halk szuszogással kísérve gyakorlatilag elájul fektében.
Fogalma sincs mennyivel később ébred fel, és az sem tiszta neki, hogy mitől. Tarkóján felborzolódik néhány szőrszál, és amolyan furcsa, kellemetlen érzés keríti hatalmába, mintha figyelnék. Felnyögve oldalvást gördül az ágyon, hiszen fél oldalát csúfosan zsibbadtra aludta. Kábán pislog a homályba, elvégre ilyen fényviszonyok között gyakorlatilag vakegér. Morogva lever néhány dolgot az ágy melletti szekrénykéről, mire az olajmécsesbe sikerül lángot csiholnia. És lepillant. És az almás kosár üres. Nincs ideje meglepődni, mert majszolás hangja és a tettesig vezető rombolásnyomok terelik tekintetét egyenesen Xurra sárga szemeibe.*
- Az a körömvirág krém nem feltétlenül jó nassolnivaló, te lány. És nem is a legolcsóbb lehetőség *morogja, ahogy roppanó derékkal feltápászkodik az ágyról.*
- Ne edd azt tovább, adok neked helyette mást. Mit kérsz? Hogy vagy?
*Ő pocsékul. Köszöni a kérdést, amit úgyse kap meg soha. Álmos még és most már egy picit elveszett is. Vancsevicze néni vacka felől kitartó horkolás hallatszódik, szóval most egyedül kell szembenéznie a helyzettel. Egy langyos, mézes tejet össze tud kutyulni némi babőrleménnyel. Neki mindig ezt adták kiskorában, ha felriadt éjszaka. Mert neki volt gyerekszobája, és volt olyanja is, aki türelmesen visszaaltatta, ha meglátogatták a lidérces éjszakai gondolatok. Kissé imbolyogva, kissé kómásan, de elindul, hogy nekilásson Xurra válaszától függően a dolgoknak. Hátha sikerül így. Ha nem, akkor valami játékszerű formával kell újrapróbálkoznia.*


1043. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2019-10-23 08:19:00
 ÚJ
>Xurra Xhul avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 80
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//A Kóbor, a Kócos és Vancsevicze néni//

*Mi tagadás, sokkal otthonosabb így a ház, hogy egy kis élet tölti meg. Ez persze kétélű dolog, mert így meg a nyugalom látja kárát. De aki öt gyereket nevelt fel, mint Vancsevicze néni, annak a nyugalom már egy olyan messzire sodródott fogalom, hogy egy kicsit talán már idegennek is tűnik. Ezért is fogadta bérletbe a félvért meg a szekérnyi üvegcséjét, tégelyét, pipettáját meg az ég tudja még mit. Nem túl zajos, nem nagyon keveredik bajba, még fehérnépet se hoz haza. Olykor a pohár fenekére néz, de hát itt errefelé inkább az számít különcnek, aki nem. A szerek és a növények szagát, a kisebb tüzeket és egyéb apró baleseteket meg elég hamar megszokta. Balarick összetakarít maga után, szóval nincs nagyon miért dohogni. Emellett, mint a legtöbb asszony nélküli férfi pont annyi gondoskodásra szorul, amennyiben Vancsevicze néni is kiélheti magát. Olykor szerez neki pár holmit. Nadrágot, inget, alsókat, kapcát. Nem adja oda, mert abból csak a kellemetlenség van. Az egyik részről a tukmálás, a másikról meg a szégyenlősködő "nem fogadhatom el". Sokkal egyszerűbb, hogy csak beteszi a szekrényébe, a nagyon rongyosakat meg kiveszi, felszaggatja és elhasználja mosogató- vagy felmosórongynak. Azt a házikabátot is eltüntetné már nagyon szívesen, de sajnos az egy olyan darab, amire nem alkalmazható ez a jól bevált módszer.*
- Mikor dobod már ki azt a csúfságot? *morogja, mikor ismét előkerül a használatban megfáradt holmi, ami már legalább olyan kopott, mint ez a kérdés, ami Vancsevicze néni egyik vesszőparipája.
A szomszédok emlegetésekor Balarick arcára kiülő kifejezésen csak mosolyog a gyér kis bajuszkája alatt. Az alkimistával ellentétben ő nagyon jól tudja a rajongó szeretet okát. Rég akartak már gyereket, de miután az elsővel elvetélt az asszony, az áldás csak-csak elmaradt a háztól. Balarick akkortájt költözött a nénihez a fura holmijaival és Vancsevicze asszonyság úgy gondolta, kihasználja a dolgot. Előző évben valami félrement a pálinkafőzésnél és az eredmény egy zavaros, mocsárszínű és égett szagú lötty lett. Ereje az van és némi hasmenésen kívül másban teljesen ugyanolyan hatást produkál, mint bármelyik más szesz. A hasmars is csak akkor jön, ha az ember négy kupicánál többel próbálkozik. Szóval Vancsevicze néni kölcsönvett néhány kis üvegcsét Balarick ládájából, megtöltötte a zavaros löttyel és átvitte a szomszédékhoz. Némi aranyért cserébe eladta, mint az új bérlője csodaszerét (ingyen mégis csak gyanús lett volna, legalábbis magának ezzel érvelt). Azt is a lelkükre kötötte, hogy tartsák titokban, hogy hozott belőle, mert tiltott és amúgy nagyon drága szerről van szó.
Azóta a néni túladott az egész készletén, amiből Balaricknak talán csak a megcsappant üvegcsekészlet tűnhetett fel.
Xurra egész sötétedésig úgy alszik, mint akik leütöttek. Csak az olykor-olykor eleresztett galambocskák jelzik, hogy még egyáltalán életben van. De azokhoz a galambokhoz képest Balarick szúrós szagú kutyulmányai kispályások. Ha találgatni kéne, hogy mit evett ehhez, magas pontszámmal nyerne a főtt tojásos, ecetes halbelsőség jó sok fokhagymával.
Ha a félvérnek van egy kis esze, kihasználja az alkalmat és két szellőztetés között maga is alszik pár órácskát. Xurra szívesebben van fenn este. Főleg nyáridőben. De most, hogy hosszabbodnak az éjszakák, borúsodnak a nappalok, egy kicsit már rugalmasabban lehet majd alakítani talán az ő napirendjét is.
Vancsevicze néni korán elteszi magát, hála a kannányi rumos teának, Balarick pedig arra ébredhet, hogy a félhomályba burkolózott szobában egy élénk borostyánszínű szempár bámulja. Xurra alig-alig pislogva nézi őt, miközben egy tégelyből valami kenőcsöt majszol. Nem lehet túl finom, ez az arcára van írva, de mégis újra és újra beledugja az ujjacskáját, hogy fintorgó nyammogással lenyalja róla a kencét, amitől amúgy már tiszta sárga a keze a pofija meg a nyelve is.*


1042. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2019-10-20 17:36:04
 ÚJ
>Daesys Vaelyora avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Egy becsületbeli ügy//

*Szemei lassan összeszűkülnek, zöld íriszei pedig élesen csillognak Ambroggiora, mint a gyertyafény a kés pengéjén. Még egy lélegzetvételnyi időért nem fogja megütni a férfit, úgy véli tekintete kellőképpen árulkodó, és riasztó. Már amennyire egy vékonyka, vörös hajú, félvér leány ijesztő lehet egy sikertelen verekedés után.*
- Két hat.
*Biccentve erősíti meg a tényt, és azt, hogy tartja magát alkujukhoz.*
- Így beszéltük meg, igen.
*Ő még fegyvereiért megy, először zsebébe nyúl, hogy fülbevalóit előkotorja, és újra fülcimpáiba akassza. Csak ezután követi Ambroggiot, és szedi össze fegyvertartó övét, és többi holmiját. Ezután a felkínált kézfejre pillant, és szembesül vele, hogy eddig nevét sem árulta el. Ambroggio olyan természetesen lépett asztalukhoz, hogy erről teljesen megfeledkezett.*
- Daesys Vaelyora. Egyébként jobban kedvelem a nevemet, a szépség és egyéb becézgetések helyett.
*Teszi hozzá, és bambán pislogva nézi végig, ahogy csókot adnak kézfejére. Nem tudja eldönteni, hogy tetszik neki az eddig még nem tapasztalt gesztus, vagy sem. Mindenesetre így elsőre érdemben nem tud normálisan reagálni rá, talán kicsit zavarba is jön, ezt persze nem követi arcpír, csak megrökönyödés jelzi Ambroggio számára is.
A feltételek nem mindegyike tetszik neki kifejezetten, de meg tud békélni velük, főleg azért, mert többnyire kellemes munkakörülményeket biztosítanak neki. Mindent pár biccentéssel nyugtázz, és nem fűz hozzá semmi csípős megjegyzést, azt ezúttal megtartja magának.*
- Nincs szükségem sellőre. Ingyen is tudok nőt szerezni magamnak, ha akarok.
*Továbbra is kihívóan pillant a férfira, és reméli, hogy ezzel egyértelművé téve azt, hogy burkoltan arra kívánt utalni, miszerint Ambroggionak mindenképpen fizetnie szükséges egy-egy forró éjszakáért.
Ezután követi az Intézőt, és persze nem tolakszik előre, hadd bizonyosodjon meg a férfi arról, hogy biztonságos a terep. Bár ő lenne a testőre, de az előbbi párharc Daesys számára azt támasztotta alá, hogy aligha van szükség fegyverforgatói tudására.*


1041. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2019-10-20 17:06:26
 ÚJ
>Ambroggio Duarrte avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 227
OOC üzenetek: 31

Játékstílus: Vakmerő

//Egy becsületbeli ügy + Eldaran, az ablakos//

*Nem sokon múlt, hogy az a megveszekedett örödögszekér át nem gázolt rajtuk, de azért van pár pillanat, amikor az ijedelem már lecsillapodott, de a kis vörös még mindig hozzá bújik. Persze minden jónak vége szakad egyszer és ezt Daesys is jelzi felé. Már bontakozna Ambroggio karjaiból a veszély múltával.*
- Tudom *búgja pimaszul és még kitartja egy szívdobbanásig az ölelést, csak aztán ereszti el a lányt. Azért nem akarja túlfeszíteni a húrt. Amilyen vérmes a kicsike.*
- Nos, akkor két hat *mondja az alkunak megfelelően, míg a kalapjáért és a fegyveréért indul.* - Aztán eldöntöd, hogy megtartod-e az állást. *Összeszedi a holmiját. A kardhüvelyt visszacsatolja az övére, a cirádás fegyvert pedig a helyére löki. Mielőtt azonban a kalapot a fejébe csapná, jobbját nyújtja a lány felé.*
- De azért most már, hogy a testőröm lettél, illene elárulnod a neved. *Ha Daesys bemutatkozik, a kézrázás helyett az Intéző csókot hint a vékonyka kacsóra. Ha nem, a kézcsók akkor is jár, a név kérdésében pedig majd dűlőre jutnak. Ambroggio amúgy is kifogyhatatlan a cukros megszólítások terén. Gyorsan summázza az elvárásait, mielőtt visszamennének, köztük a szabadszájúság mellőzését is. Nem bánja, hogy felvágták a nyelvét a kicsikének, de az alpári közönségességet tiltólistára teszi, míg a vöröske neki szolgál. Ezen felül meglehetős szabadságot biztosít a lánynak, míg a feladatait ellátja.*
- Kiveszek neked egy szobát *mondja.* - És a fürdőházat is megnézheted a kontómra, ha ahhoz van kedved. De Sellőt nem fizetek neked, ezt előre leszögezem *villant gazembervigyort, amiből még az is kitelik, hogy talán mégis. Csak a móka kedvéért.* - Lehet, hogy maradunk pár napig, amíg berendezkedek.
*Befelé menet azért óvatos. Jobbját készenlétben tartja, úgy kukkant be.*
- Minden rendben idebent? *érdeklődik a posztos őrtől, s csak akkor kerülnek beljebb, ha megnyugtató választ kap.* - Nagy volt ez a csörömpölés.


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1324-1343