Kikötő - Lakónegyed
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!

Ez a helyszín a vakmerő (PvP) zónába tartozik (ld. szabályzat / Játékstílusok / 6.)!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 24 (461. - 480. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

480. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2018-03-18 14:37:53
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46

Játékstílus: Szelíd

//Kikötői balhé//
//Meronnan//
//Bukott "gyors megközelítés" próba//
//Sikeres "sújtás" próba//

*Meronnan célba veszi az orkra támadó patkány és megindul felé. A küzdőtér nem túl nagy, mégis szüksége van rá, hogy megtegyen két-három lépést, hogy a támadáshoz ideális távolságba kerüljön. Nincs egyszerű dolga a célzással sem, hiszen célpontja maga is mozgásban van, éppen Vaszívbe próbálja vágni a kardját nagyjából olyan ívben, mint amit neki is szán a hátulról közeledő férfi.

Hiába igyekszik, nem mozdul elég gyorsan, a kikötőbéli zsoldos fürgén támad, pengéje pedig még fürgébben villan, egyenesen az ork irányába, már amennyire Meronnan hátulról látja. De jobb később, mint soha, a csatabárd megállíthatatlanul csap le a férfi nyaka és válla közé, nem fékezi sem a bőr vért, sem a férfi bőre, húsa, de még a csontja se nagyon, csak a gerinc vonalába, a háta közepén áll meg a penge. Szerencsétlen teste megfeszül, szabad kezével hátra kap, mintha ki akarná húzni magából a fegyvert, aztán térdre próbál megfordulni, de ahogy Meronnan kirántja a testéből a fegyvert, elgyengülő lábával már képtelen ellen tartani a lendületnek és elterül. Kiömlő vérével az élet is hamar távozik belőle.*

//Vaszív//
//Sikeres "roham"//
//Támadó súlyos találata//
//Bukott "fájdalomtűrés" próba//

*Az ork előre ront, orkhoz méltó módon a támadás elé megy. Akárki is volt az őse, most büszkén tekinthet rá onnan, ahová az ork ősök kerülnek ork életük végén, Vaszív nem hoz szégyent semmilyen nagy harcosra. Pajzsát testének és dühének minden erejével tolja előre, gyakorlatilag elsöpörve ellenfelét, aki a becsapódás erejétől elemelkedik a talajról és négy-öt lépést repülve hanyatt vágódik. Bár fegyverét nem ejti el, a levegő benne szorul, hogy kikerekedett szemmel csak nyögni bír, felállni egyelőre képtelen.

A mozdulat végén az ork úgy áll, mint egy dicsőséges szobor, keményen markolva fegyverét, magasra emelve pajzsát, vértjén megcsillan a fény. Aztán a látomás meginog és mielőtt még meginog, tudatosodik benne a tompa, sajgó zsibbadás, ami a nyaka bal oldaláról sugárzik szét a vállába, a mellkasába. Mielőtt szörnyet halt volna Meronnan csapása alatt, a Patkányok vitézének vágása megtalálta a lemezek közti rést a nyaknál, átszakította a láncszemeket és félig előröl az ork nyakába állt. Vére azonnal vastag sugárban kezd ömleni, még nem vesztette el az eszméletét, de állni már alig tud és a világ kezd elhomályosulni körülötte.*

//Atehaner//
//Sikertelen "leütés" próba//

*Mozdulna a varázslatától tébolyult férfi felé, de az megriad a tőle egy-két lépésnyire a földre kerülő vezérétől. Pániktól artikulálatlan üvöltéssel esik neki, kardjával újra meg újra lecsap a védtelen férfire, szörnyűségesen összeszabdalva a földet érés erejétől védtelen harcost. Így Atehanernek nem okoz nehézséget mögé kerülni és megkísérelni leütni.

Hiába készül rá, nem jár sikerrel. Tőrének nyelével keményen lesújt az őrjöngő tarkójára, de talán a mozgó célpont miatt, talán csak azért, mert a félelf nem elég erős az akcióhoz, a csapás nem sikerül, a célpont megszédül, de nem esik össze. Tarkójához kap, megtántorodik, de láthatóan harcképes marad.*

//Patkányok és mindenki más//

*A harc kezdetén a pajzzsal leütött férfi továbbra is mozdulatlan. A számszeríjász hangja hirtelen elhal, feje lekókad, nem kérdés, miért. A Vaszívre támadó egyik férfi halálra sújtva hever a földön, még él, de sebe iszonyú, percei lehetnek csak hátra. Meronnan első áldozata még mozog, de csak halkan nyögdécsel, lábából lassan elfogy az erő, Ő sem él tovább néhány percnél, ha nem segít rajta valami vagy valaki. Az őrjárat parancsnokát saját embere szabdalta össze, nyilván ordítana a fájdalomtól, de a földet éréstől még mindig csak nyögni tud. Rövid idő alatt több sebet is kapott, de nem látszik, ezek milyen súlyosak. A környék gyakorlatilag kiürült, mindenki elmenekült a közelből. Nem messze, valamelyik közeli utcában azonban valaki megfúj egy sípot, melynek magas, erős hangja messzire száll.*

A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.03.18 14:38:16


479. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2018-03-14 21:33:13
 ÚJ
>Atehaner Nemarek [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 487
OOC üzenetek: 19

Játékstílus: Vakmerő

//Kikötői balhé//

*Nem egészen úgy sikerül a terve, mint ahogyan azt szerette volna. A patkány ahelyett, hogy rátámadna a társára lemerevedik, és remegni kezd.*
~Ilyet én még nem pipáltam!~
*Morgolódik egy sort, miközben feltápászkodik a földről, nem érti, hogy miért nem úgy hat az átok, ahogyan lennie kell.
Gyorsan körbepillant, látja, hogy a többiek elboldogulnak maguk is. Nem lenne jó megvárni, míg a negyedik patkány eszméletéhez tér. Megpróbálja elvenni a fegyverét, hogy annak nyelével fejbe vághassa, ha nem megy, akkor a saját tőrét használja. Nem az a célja, hogy a patkány meghaljon, azt akarja, hogy elájuljon.
Nem kíván harcba bonyolódni, ezért inkább a háttérből figyel, hogy mikor lehet szükség egy újabb átokra. Látja a menekülő orvost és a nőt, de nem foglalkozik velük.
Szeretne minél több túlélőt elrángatni valahogyan az oltárhoz, ezért sem kezd semmit a már harcképtelen patkánnyal.*


478. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2018-03-12 23:31:55
 ÚJ
>Meronnan Rhaavos [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 196
OOC üzenetek: 17

Játékstílus: Vakmerő

//Kikötői balhé//

-Egen. *Szemléli elégedetten csapása eredményét miközben továbblép, majd körbetekintve gyorsan felméri a terepet. Nem ez volt az elképzelése a közeljövőről, de Vaszív megjelenése jócskán felborította a tervet. Hamar el kell ültetni ezt a csetepatét, mielőtt még nagyobb felfordulást csinálnak. No meg jó királyhoz illően szót váltana népével is, csak úgy a megnyugtatásuk végett.
Szívesen a menekülő fekete némber után eredne, de ahogy elnézi, társai szükségeltetik jelenlétét. Három patkány van talpon, az egyik szemmel láthatóan harcképtelen, míg a másik kettő az orkra tör.
Ő sem rest, nagyokat szökkenve rohan a közelebbi patkány felé hátul-oldal irányból, az utolsó lépésnél válla fölé emeli a súlyos bárdot és lendületből sújt a patkány vállának irányába.*



477. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2018-03-12 15:38:53
 ÚJ
>Vaszív Utorkh [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Kikötői balhé//

*A pajzzsal bevitt ütés sikeres, az orkfajzat pedig nem nézi meg, hogy meghalt vagy eszméletét vesztette a patkány, már csak azért sem, mert a számszeríjász hamarabb eszmél, mint gondolta, de a lövés, amelyet lead a fegyveréből inkább ösztönös, mint célzott. A kurta vessző a csípőjén találja el, ami bár kellemetlen, úgy érzi, semmi komoly szervet nem veszélyeztet, így a fokossal lecsap. Ez a támadás is ül, s bár ellenfele nem hal szörnyet, a fejsebéből patakzó vér elég beszédes, hogy a szürkebőrű lépjen tovább.
Körülötte megbolydul az utca, szerencsére társai is észbe kapnak és cselekszenek. A patkányok vezetője és az egyik embere támadna az orkra, két oldalról is sújt fegyver felé. Az orkfajzat a vezért nézi ki magának, az ő fegyvere a pajzs fölött zúg a feje felé. Vaszív pedig igyekszik megtörni a csapás ívét úgy, hogy maga is előrelép a vezér felé, pajzsát megemeli, hogy a fegyver útjába emelje, miközben testének súlyával és erejével támasztja-löki ki előre a pajzsot.
Nem titkolt szándéka, hogy ezzel kikerüljön másik támadója fegyverének hatósugarából is, bár abban is bízik, hogy Meronnannak sikerül egy csapással leterítenie a vele foglalkozó patkányt.
Fegyverét nem tudja használni még, de reméli, hogy a pajzzsal sikerül egy kis helyet teremtenie magának, hogy aztán a fokost is munkára foghassa.
Az utcán szétrebbenő népséggel nem foglalkozik, ha akarna sem tudna, ha ezzel végeztek, majd kitalálják, hogyan tovább. A fekete ruhás nő is a közelben lesz valahol.*


476. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2018-03-11 15:31:59
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46

Játékstílus: Szelíd

//Kikötői balhé//
//Vaszív//
//Sikeres "sújtás" próba//
//Sikertelen "lerohanás" próba//
//Sikeres "fájdalomtűrés" próba//

*Vaszív akcióba lendül és lesújt a közelében intézkedni próbáló Patkányra. Hogy megölte-e, abban nem lehet biztos, de pajzsa úgy zuhan szerencsétlen fickó nyakszirtjére, mint a hóhér bárdja, amitől a férfi nyikkanás nélkül csuklik össze. Ez ad is az orknak még egy pillanatnyi haladékot, amíg a körülállók feldolgozzák a látványt. Ezt az időt a lövész megtámadására használja, aki, bár társa megtámadását még nem dolgozta föl, de a fegyverét emelő, felé mozduló, hatalmas termetű ork fajzat tudattalan cselekvésre ösztönzi. Lövésre emeli fegyverét.

Jellegzetes pendülés hallatszik és Vaszív ütés érez a csípője bal oldalán. Ha letekint, láthatja, hogy egy kurta nyílvessző mered ki ott belőle. A kombinált vért sokat felfog ugyan a nyíl energiájából, de egy számszeríjből kilőtt lövedéket ilyen közelről semmilyen vért nem állít meg teljesen. Most viszont viszi tovább a lendület és a gyilkos szándék, a számszeríjász a következő pillanatban már fejbe vágva rogy térdre. Nem veszti azonnal eszméletét, szája üvöltésre nyílik, de mozdulni már nem tud, csak üvölt térden, miközben arcát elborítja a széles koponya sebből folyó vér. Az ork pedig teheti, amit csak szeretne, a vérét felforraló harci dühtől egyelőre alig érzi, hogy eltalálták.*

//Meronnan//
//Sikeres "csapás" próba//

*Az eddig a férfire vigyázó patkányok az előre rontó orkra, aztán társuk üvöltésére reagálva fegyverüket felemelve készülnek a harcra, de még nem mérték fel teljesen a helyzetet, még csak a saját életükre gondolnak. A tiszt hangja végig vág az utcán.*
-Támadás! Öljétek meg! *A Meronnan mellett maradt patkány lép is előre, ekkor kapja meg az oldalába a csatabárdot. Döbbenten néz a férfire, mint akit elárultak, aztán tétován nyúl a nehéz pengéhez. A penge kihúzása után feltárul a szörnyű seb és a férfiből kifordul egy csomó olyan dolog, aminek normális esetben nem kellene látszódnia. Ezzel a súlyosan sebesült férfi is tisztában lehet, mert fegyverét elejtve, mindenről megfeledkezve csak a sebével kezd foglalkozni, rémült nyögései alapján ez nem is fog változni.*

//Atehaner//
//Sikeres "odakapás" próba//

*Atehaner jól időzít és fürgén mozdul, a célba vett férfinek csak arrébb rántani van ideje a fejét, de nem kerüli el a fél elf érintését. A hirtelen kontaktustól ijedten ugrik hátra, aztán már mozdul is, hogy keresztül szúrja a támadóját, de a mozdulat közben megakad és még nagyobb rémülettel szökken hátra. Társára mered és teljesen elsápad. Remegve emeli a fegyverét, de látszik, a teljes pánik állapotában képtelen lenne bárkire is lesújtani. Atehanerre ügyet sem vet, ahogy társa sem, aki fegyverével az orkot veszi célba.*

//Patkányok//

*Egy patkány tehát Vaszív által leütve eszméletlenül vagy holtan fekszik az úton. A számszeríjász tőle négy-öt méternyire térdel és üvölt, mellette Vaszív áll pajzsát felemelve, sebesülten, de teljesen harcképesen. Erre szükség is van, mert a patkányok parancsnoka és Atehaner másik őre is Őt ítélik a legveszélyesebbnek. Nekik megadatott az a lélegzetvételnyi szünet, hogy felmérjék a helyzetet. Két oldalról, kardjukat magasan tartva, egyszerre támadnak az orkra. A parancsnok az orkkal szemben annak pajzsot tartó keze felé mozdul, de tartva a távolságot. Ahogy oldalra és előre szökken, a pajzs fölött próbál Vaszív arcába vágni. Társa a fegyver felől támad egy függőlegesen lefelé, az ork testének középpontja felé mutató vágással. Meronnan számára Ő lehet elérhető távolságban. Atehaner a vetődés után még tápászkodik, Ő most a megbűvölt patkány és az orkot támadó társa között helyezkedik el, a sápadt, remegő férfi fölötte mered társára. A tömeg közben szétspriccel, a nők sikoltoznak, a férfiak üvöltöznek. Többen segítség hívását, a Kikötő megtámadását emlegetnek fennhangon.*


A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.03.11 15:33:00


475. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2018-03-10 01:26:10
 ÚJ
>Xalema Unamorel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 217
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Khad, Hubi//

*Hubi kapcsol és ügyesen folytatja, amit Xaly elkezdett. A lány, ha tehetné, most elismerően bólogatna a férfinek és a teljesítményének. De persze ezt most nem teheti, hát csendben figyel. Nem kell sokáig, Hubi pikk-pakk nyélbe üti az üzletet. Mivel pedig Hubi ezuán a távozást sürgeti, Xalema széles mosollyal működik együtt.*
-Látod, milyen jó, hogy veletek tartottam. *Örül hogy a korábbiak után Hubi orra alá dörgölheti.* Azért ezek után nagyon remélem, hogy veletek tarthatok, meg még az a Tagharud harci vezér is ad valami jutalmat.
*A Rumos felé haladnak, Xaly nem érti, mi dolguk lehet ott. Aztán eszébe jut.*
-Jaj, ne már!


474. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2018-03-08 22:09:42
 ÚJ
>Atehaner Nemarek [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 487
OOC üzenetek: 19

Játékstílus: Vakmerő

//Kikötői balhé//

*Eléggé meglepi, mikor az ork magán-mentőakcióba kezd. Atehaner nem igazán hiszi, hogy lenne esélyük a Patkányok ellen, túl sokan vannak. Jobban tetszett volna neki a megszökés gondolata, de úgy tűnik, társuk nem akar addig várni. Király kapva kap az alkalmon, és a csatabárdjával kezd el hadonászni, Atehanernek pedig gyorsan kell döntenie.
Kicsit rosszabb helyzetben van, mint a többiek, egyetlen egy lehetséges megoldás jelenik meg a fejében, és bizony valószínűleg az sem lesz sérülésmentes.
A Patkányok elkövettek egy hatalmas hibát: úgy bilincseltek meg egy vérmágust, hogy nem rakták hátra a kezeit.
Hirtelen emeli fel karjait, és próbálja a hozzá legközelebb álló homlokát megérinteni, majd még mielőtt baj lenne, lebukva - hogy minél inkább kikerüljön a képből - próbál kivetődni a lábak között.
Ha szerencséje van, két társa ügyködése annyira lefoglalja a az őt közbezárókat, hogy sikerüljön a varázslat, és megússza a dolgot nagyobb vágások nélkül, tekintettel a kivont kardokra.
A célja egyszerű: ha az elátkozott Patkány a társait látja meg, akkor rájuk fog támadni, márpedig ennek egy szorosan összezárt körben a félvér szerint elég nagy az esélye.*

A varázsló megérinti a célpont homlokát, melynek hatására a célpontot két körig borzalmas, szörnyű látomások gyötrik. Folyamatos illúziók kavarognak a fejében, a legrosszabb rémálmai válnak valósággá. Ha van kiemelkedően negatív élménye, újra és újra átéli az időtartam alatt. Környezetét pokoli helynek, minden élőt ellenséges szörnyetegnek lát, és ha képes rá, gondolkodás nélkül meg is támadja őket, minden erejével arra koncentrálva, hogy elpusztítsa ezeket az élőlényeket.

473. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2018-03-08 17:56:27
 ÚJ
>Hornor Arnul avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 24

Játékstílus: Vakmerő

//Kikötői balhé//
//Bámész//

– Egy artheniori gyűlésen több izgalmat látok, mint itt. * Jegyzi meg ironikusan. Tény, hogy ő sem tesz hozzá sokat a dolgokhoz, de nem is neki van nézeteltérése. Aztán viszont rövid várakozást követően végre elkezdődik a csetepaté. A sikátorból továbbra sem távozik, de fejét kidugja és mosolyogva figyel. Idáig is ezt tette, de most figyelmesebben. Nem híve az értelmetlen vérontásoknak, ugyanakkor nem hisz az értelmetlen történésekben sem – tudja, hogy bárki(k) is nyer(nek), ő abból hasznot tud szerezni. Hogy pontosan hogyan, azt még nem tudja, de ez a passzív kémkedés épp elég időt hagy számára, hogy eldöntse.
~ A Patkányok többen vannak, de a Másikaknál van a meglepetés ereje… Egy kis szerencsével elintézhetik őket. No, akkor biztos hozzájuk csatlakozok majd! ~ Gondolja végig röviden, majd tovább pásztázza az eseményeket. *
~ Ha ezt így tervezték el, akkor alighanem szervezett csapatról van szó. No, de… Szükség van vajon egy magamfajta vén gnómra? Már azon kívül, hogy feláldozzanak, mint azt a lotyót… No, de mi van, ha a Patkányok nyernek? Nehéz kérdések! ~


472. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2018-03-08 00:51:53
 ÚJ
>Meronnan Rhaavos [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 196
OOC üzenetek: 17

Játékstílus: Vakmerő

//Kikötői balhé//

~Ez a Khunezk bizonyára valami kapcsolatban áll a sötét istennel.~ *Néz gondolkodva a sötételfre, majd megvonja a vállát. Túltenné magát az egész ügyön és indulna végre már a patkányokkal, mikor is Vaszív robban be a képbe a semmiből és a szándéka elég egyértelműnek tűnik.*
-Hó! *Kiáltja fel meglepetésében. Nem mérlegel és nem is várja meg, hogy sikerrel jár-e az ork. Nincs mit tenni, cselekedni kell. Kihasználva a hirtelen támadt zűrzavart, hátralép egyet és hátáról előhúzva a csatabárdot, széles mozdulattal suhintja meg az eddig őt közrefogó két patkány felé derékmagasságban, akár felé fordultak időközben akár háttal állnak.
Amennyiben sikerül a csapás, a holtesteket átlépve sötét vigyorral a képén indul meg a fekete ruhás nő felé.*

A hozzászólás írója (Meronnan Rhaavos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.03.08 00:54:12


471. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2018-03-07 06:54:13
 ÚJ
>Vaszív Utorkh [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Atehaner, Meronnan, bámészkodók//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*Amíg mindenkit a kialakult helyzet tisztázása foglal le, addig az orkfajzatnak sikerül megközelítenie az íjászt, persze nem hagyja figyelmen kívül a tömeg távol tartásával foglalkozó patkányt sem. A helyzet kezd elharapózni, minden tétlenséggel töltött pillanat azzal fenyeget, hogy elveszti társait és képtelen lesz véghezvinni a Vérúr feladatait, akkor pedig nem lesz olyan szeglete ennek a világnak, ahol elbújhatna haragja elől. Döntenie kell és a szürkebőrű a cselekvés mellett dönt. Ugyan Atehaner csuklóján bilincs kattan, úgy sejti, ez nem akadályozza meg abban, hogy használja mágiáját és Meronnan nincs megbilincselve, ha minden igaz.
Ugyan átlagosnak mondható a gyorsasága, de a helyzeti előny és a meglepetés neki kedvez, a tömeget visszatartani próbáló patkányt a pajzzsal kínálja meg, tarkó tájra sújtana le minden erejével, és ha sikerül, majd még mielőtt a számszeríjász felocsúdhatna, két hosszú lépéssel beéri, ők éppen menetirányba fordultak, tehát neki háttal ha jól sejti, és a harci fokost belevágja a koponyájába. Vagyis ez a terve, hisz ő a legveszélyesebb.
Ha sikerül mindkét támadása, akkor még annyit tenne, hogy a bizonyosan halált szenvedő számszeríjas patkányt talppal rárúgja az előtte haladó, társára, akik Atehanert és a Királyt fogják közre.*
- Patkányok, Sa'Tereth üdvözletét küldi. Eljön az új Rend! *Vicsorogja, majd felkészül a támadásokra, pajzsát maga elé emelve. Bízik harci tudásában, társaiban és Khunezkbe vetett hitében. Ha véghez akarják vinni a tervet, akkor cselekedniük kell, a tétlenség ideje lejárt és ő nem szeretne újabb társakat keríteni terve végrehajtásához.*


470. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2018-03-06 16:37:51
 ÚJ
>Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 749
OOC üzenetek: 21

Játékstílus: Vakmerő

//Xaly, Khad, kereskedő, Rozak, csörömpölés//

*Ritka pillanat lenne, amikor Khad és Hubi egyetértene valamiben, és ez nem most jön el. A derék kancellár ugyanis homlokegyenest másként vélekedik a kis vörös veszedelemről. Érdekesnek és szórakoztatónak találja Xaly keresetlenségét. Annyira, hogy elsősorban nem is meggyalázni óhajtja. Az pedig igazán szerencse, hogy két férfi nem ismeri egymás gondolatait, bár a gesztusokból következtetni lehet a nézetkülönbségre. Khad morgására elmosolyodik, és egészen biztos abban, hogy társa pont ezt szeretné legkevésbé. Ezután pedig eljön az a várva várt pillanat is, és Hubi mély meggyőződéssel bólogat Khad szavaira, amit az a gnóm kereskedőhöz intéz. Annak pedig, hogy az érdekfeszítő eszmecsere csak egy kis intermezzo után folytatódhat, természetesen Xaly az oka. Az éktelen csörömpölésre riadtan kapja oda a fejét, és egy pillanatra ő is úgy hiszi, hogy csapdába csalták őket. Majd megnyugodva konstatálja, hogy csak Sophie ad elő újabb műsorszámot kimeríthetetlennek tűnő repertoárjából. Ezután pedig valami még furcsább történik, ami a jó kancellárral szinte csak elvétve fordul elő: teljesen kiesik a szerepéből egy rövid időre. Ebben éppúgy szerepe van a vörös határozott és talpraesett fellépésének, mint a Hadúr nevének és címeinek változatos kerékbe törése. Már-már csodálattal vegyes álmélkodással figyeli Xaly produkcióját és ebben a pillanatban mindennél pontosabban tudja, hogy ezt a fruskát meg kell szereznie. Magának is, a Vashegynek is. A gnóm már kevésbé látszik lelkesnek, bár őt is elsöpörni látszik a förgeteg. Annál is inkább, mert a kábulatból lassan ocsúdó kancellár szinte gépiesen nyújtja a kezét, és az üzlet megköttetni látszik anélkül, hogy fájdalmasan sokat kellene engednie az árból.*
- Rendben van, ezernyolcszáz-tizenöt. De csak Thargodar nagyúr iránt érzett feltétlen tiszteletem okán. *bólint rá a gnóm az ajánlatra és alaposan megnyomja a Hadúr nevét* Ezernyolcszáz a kért áruért és tizenöt a lábasért.
*Fejével a félrelökött edény felé int.*
- Eltörött. Rozak! *néz a kerítője felé, aztán Xalyra egy nyájas mosollyal* Hogy végre valami hasznod is vegyem: légy oly jó, és figyelj bájos vendégünkre! Nem szenvedhetném, ha véletlenül valami újabb baleset érné. Arról nem is beszélve, hogy ha ez így megy tovább, árukészlet helyett egy halom ócskaságon ücsöröghetek.
*Rozak felcsatlakozik Xaly mellé, és kitüntető figyelmet szentel az elf mozdulatainak és melleinek. Mostanra már Hubi is visszazökkent a kerékvágásba, és megrázza a gnóm kezét.*
- Legyen. Ezernyolcszáz. Azon a fazékon bizonyára nem fogunk összeveszni.
*Quocratt csak legyint egyet, amit beleegyezésnek is lehet venni, Hubi pedig holmijai közül két ív, feltekert papirost húz elő. Felkészült ember, minden ilyen ügyletet szeret írásban látni, és feltételezte, hogy a Patkányok nem hívei a túlzott bürokráciának. A két papír ugyanazt a szerződést tartalmazza, mely a Patkányok és a Vashegy között köttetett. Részletezi a megrendelt áru fajtáját és mennyiségét, a szállítási határidőt és késedelmes teljesítés esetén minden megkezdett hatonként a Vashegy tíz százalék kötbért köti ki, mely a fennmaradó vételárat csökkenti. Az ár kiegyenlítése az áru maradéktalan és kifogástalan állapotban történő leszállításakor válik esedékessé, 20% előleg kivételével, mely helyben fizetendő. Csupán az eladó nevének maradt üresen hely, és a kézjegyeknek. Mivel egy jó kancellárnál mindig van írószerszám, most azzal a kezében néz a gnómra.*
- Szabad a becses nevét?
- Quocratt Juraddwyck.
*Pillanatnyi döbbent csend. Azután Hubi a Juraizé felé nyújtja a papírokat, az írószerszámot és a megfelelő helyre bök.*
- Ide kegyeskedjék!
*A gnóm aprólékosan végigbogarássza mindkét ívet, aztán bólint, leírja a nevét és szignálja is azokat. Hubi az egyiket visszaveszi és mosolyogva bólint.*
- Biztos vagyok benne, hogy egy haton belül a Vashegyen üdvözölhetünk a szállítmánnyal együtt, és talán további előnyös üzleteket is köthetünk.
*Ezt már akkor mondja, amikor a megállapított előleg összegét, a 360 aranyat rejtő kis zsákocskát a kereskedő (Mesélő (Vérborz)) felé nyújtja. Mivel ezzel elvégezték amiért jöttek, és Hubi már annyira szeretne ismét a Vashegyen lenni, hogy ha visszajut oda, jó darabig kis sem dugja onnan az orrát, a társai felé fordul.*
- Nos, úgy vélem, indulhatunk is.

A hozzászólás írója (Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.03.06 16:41:38


469. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2018-03-06 13:21:12
 ÚJ
>Atehaner Nemarek [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 487
OOC üzenetek: 19

Játékstílus: Vakmerő

//Atehaner, Meronnan, bámészkodók//

- Így könnyebb a lelketeknek, ugye? Őrültnek nevezni valakit, csak mert mindent megtett Uráért.
*Nem érzi magát bolondnak, azt tette, amit abban a helyzetben a leglogikusabbnak gondolt. Kellet nekik a nő, az ilyenek élete amúgy is hanyagolható, ráadásul Atehaner biztos benne, hogy nem volt ártatlan.*
- Kérdezd majd meg Khunezket, mit szól majd hozzá, ha megölitek az egyik személyes tanítványát!
*Mondj, mikor a kattan a bilincs.*
- Nem kell hinnetek nekem, csak várjátok meg a végét!
*Most már csak egyedül a félistenben bízik, úgy hiszi, Khunezk biztos nem hagyná, hogy a munkája kárba vesszen egy kikötői balhé miatt.*
~Bárcsak itt lenne az ork, sokat segítene most az a vérkötelék.~


468. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2018-03-06 12:08:02
 ÚJ
>Xalema Unamorel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 217
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Khad, Hubi, kereskedő, Rozak//

*A választ hallva Xaly úgy néz Hubira, mintha most először látna benne komolyan fantáziát. A pillantás sem kerüli el a figyelmét.*
-Nocsak, még a végén kiderül, hogy az udvarias, jól nevelt külső egy igazi szoknya vadászt takar. *A férfire nevet, aztán elgondolkozva nézi egy percig, végül vállat von és szokatlan őszinteségre ragadtatja magát.* Még meglátjuk, ez melyikünknek jobb.
*Esze ágában sincs magára engedni a férfit, ahogy eddig még senkit sem, viszont ha egy pasinak kiszalad a vér az agyából, akkor igazán gyerekjáték megszabadítani minden pénzétől, aztán eltűnni. Viszont abban már Xaly sem biztos, hogy ezt akarja. Tudja, hogy a Kikötőből le kellene lépnie, ez a férfi pedig segíthetne neki ebben. Meg van is valami a pasasban, még a frissen felfedezett, testi örömök iránti piszkos vágyakozásnál is mélyebben, ami szimpatikus Xalynak. Hubi olyan férfinek tűnik, akivel talán jól el lehet beszélgetni egy pohár bor fölött még akkor is, ha sem meglopni nem akarja, sem lefeküdni vele. ~Majd meglátjuk.~
Aztán következik a fejtegetés, ami olyan hosszú, hogy Xaly majdnem végez az almával, de azért igyekszik figyelmesen hallgatni, még bólogat is hozzá, érezze Hubi, hogy értékeli azt a sok marhaságot, amit összehord. Mielőtt válaszolna, kicsit meg is simogatja az állát, mintha nagy tudós lenne, nagy tudósokhoz méltó szakállal, amit ilyenkor simogatni lehet, aztán válaszol.*
-Aha. *Khadra néz.* Asszem, az utolsó. *Végez az utolsó falatokkal, a csutkát szórakozottan hajítja el, véletlenül pont Khad felé.* Bár a szörnyű mártírhalál izgalmasabban hangzik.
*Megérkezésük után kedvtelve nézegeti a kétségkívül izgalmas káoszt, érdeklődésében mind a kíváncsiság, mind a haszonszerzési lehetőség komoly szerepet játszik. Közben Rozak előhívja a hely tulajdonosát, aki megérkezve rögtön el is kezdi az üzleti tárgyalást Hubival. Xaly igyekszik csöndben maradni, mert Hubi korábban ezt kérte tőle, meg azért is, mert elhatározza, hogy megszerzi azt a fura fémszerkezetet, ami egy diótörő, egy olló és egy nőt ábrázoló fém szobrocska furcsa keresztezésére emlékeztet, az ilyesmihez pedig igazán nem hiányzik a figyelem. Azonban ahogy Khad középmagas alakja mögé araszolva a kinézett tárgy felé mozdul, véletlenül felrúg egy rozsdás medvecsapdát, ami nagy csörömpöléssel borít föl egy fém vödröt, amiből egy teljes fém étkészlet is előkerül, nem kisebb hanggal. A két helyi tekintete Xalemára mered. A lány a másodperc tört részéig sem töpreng, hogy mi a teendő. Fölkap egy repedt lábast és azt is földhöz vágja, hogy egyenletes szinten tartsa az irritáló zajt, aztán kiereszti felháborodását.*
-Még, hogy kétezer arany! Hogy nem szakad rád a plafon, hogy nem nyílik meg alattad a padló, hogy ilyet ki merészelsz ejteni azon a hazugságtól áporodott szádon! Ezt kelljen megjelenteni ezeknek a nemes követeknek a Vashegy hercegének, a hős Thurgadirnak?! Aki, és ezt biztos forrásból tudom, már tárgyalást kezdett a Patkányokkal, hogy mostantól innen szállíttassa a követ, fát és minden egyéb hülyeséget az új várához, amit a Kikötőben húzatna fel, hogy végre erősség legyen a Vihar Gyermekei meg az összes többi szemét nép ellen. Ezzel a királlyal akarsz te ujjat húzni, meg a követeivel?
*A gnóm inkább az ordítástól látszik idegesedni, mint a felkínálkozó kereskedelmi-diplomáciai lehetőségektől izgalomba jönni, de kétségtelen, hogy legalábbis egy nagyobb levegőt vesz, mielőtt válaszolna.*
-Ide figyelj, ha azt hiszed... *Xalynak azonban ennyi bőven elég, hogy újabb tirádázáshoz elég levegőt vegyen.*
-Hogy én mit hiszek, lényegtelen, de az, hogy mit tudok, már igen fontos még neked is! Tudom, hogy ezek a nemes követek felfogadtak vezetőnek és tudom, hogy én nem fogom elveszteni a fejemet egy kapzsi gnóm miatt. Hallod?! Nem fogom! Ha te le akarod fejeztetni magad Tharagullával, a Vasdomb örökös barbár bárójával, tedd! De én még élni szeretnék, úgyhogy ezerötszáz aranynál nem adunk többet az egészért!
*A gnóm vörös fejjel hápog, tekintete Rozakét keresi, aki viszont úgy tesz, mintha a padlón talált volna valami rendkívül érdekeset. A szája sarka mindenesetre nagyon rángatózik. Quocratt még mindig a hangját keresve fordul Xaly felé.*
-De egyáltalán...
-Ezerötszáz!!! Mi lesz, odaadod ennyiért, vagy hívhatjuk a hóhért?!
-Ezer... mi? Ezerkilencszáznál nem lehet...
-Ezernyolcszáz, és talán, de csak talán szólunk egy-két jó szót az érdekedben. Még akár túl is élheted.
-Még, hogy... ezer...
-Tehát megegyeztünk. Kezet rá! *Xaly lelkesen a gnóm irányába tereli Hubit, még a kezét is irányba állítja a kézfogáshoz, aztán szélesen a gnómra mosolyog.*
-Egy élmény volt veled üzletelni. Lord Thrallala elégedett lesz.


467. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2018-03-05 18:51:06
 ÚJ
>Meronnan Rhaavos [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 196
OOC üzenetek: 17

Játékstílus: Vakmerő

//Atehaner, Meronnan, bámészkodók//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*Felkászálódva leporolja magát és a többiekkel együtt maga is Atehanerre mered.* ~Vajon mi volt a szándéka ezzel az egésszel? Minek vállalta fel?~
*Sötéten vigyorog a fekete ruhás nőre, noha az nem rá figyel, hanem a mélységire. Kezd a bögyébe lenni az okoskodó némber, elvégre ki Ő, hogy jobban ismeri uruk akaratát? Mivel nem lenne bölcs húzás feleslegesen pofázni, csendben figyel. Kár, hogy nincs itt Bölény meg Vaszív, már rég rendet vágtak volna ebben a sokaságban. Megjátszott gyanúval kezdi maga is méregetni Atehanert, mígnem az egyik patkány őt is belelöki a dologba. Kár lenne tagadni, bár még mindig jobb esélyekkel indul, mint a mágus.*
-Jó. *Zárja rövidre a témát biccentve.* Mehetünk.
*Vet még egy hunyorgó pillantást a menetükhöz csatlakozó mélységire, majd irányba fordul.*

A hozzászólás írója (Meronnan Rhaavos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.03.05 18:54:00


466. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2018-03-05 08:00:30
 ÚJ
>Khad'un Árnyköpeny avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 26

Játékstílus: Vakmerő

//Hubi, Xaly, kereskedő//

*Khad szinte meg sem lepődik, mikor Xalema a maradás mellett dönt. Az ő szerencséjével még Vashegyre is velük megy.*
~Tartsd csak meg, neked jobban kell, mint neki~ *gondolja, hiszen a lány most épp a fogadós stílusát kezdte kritizálni.
Már letett arról, hogy valahogy megszabaduljon a lány cseppet sem kellemes társaságától, feltételezése szerint ugyanis a lány direkt élvezi, hogy megnehezítheti a dolgukat.
Csak egy dologban ért egyet Xalemával (bár más okokból): hogy Habrertusnak tényleg egy rossz tulajdonsága a szebbik nem iránti vonzalom. Ilyen helyzetekben legalábbus biztosan.
Xaly még egy kicsit dohog, utána viszont hallhatják Rozak útbaigazítását, így nem a fogadó előtt folytatják a társalgást.
Bár Khad nem kommentálja, észreveszi, hogy a lány egy almát majszol, és ahhoz nem kell nagy ész, hogy ebből a lány öntörvényűségére következtessen.*
-Hát persze. Ezt mondd ki még egyszer, de egy levegővel és gyorsan.
*Mormogja a bajsza alatt, úgy, hogy maximum a Kancellár hallhatja. Egyre kevésbé tudja komolyan venni a kikötői fruskát, így nagyon már az idegrendszerére sincs hatással annak viselkedése.
Nem szól közbe, mikor Habrertus a lány motivációjáról kérdez, de neki a harmadik lehetőség tűnik a legvalódzínűbbnek, egy negyedikkel kombinálva.
Feltételezi ugyanis, hogy az elf azt várja, hogy pár arany a végén lepotyog neki is, ha nem is magától, hanem noszogatásra.
Elérve a kereskedőhöz Khad egykedvűen veszi tudomásul, hogy itt fognak tölteni még egy kis időt alkudozással, bár a toronymagas árat, amit a kereskeső ajánl, jó pár jelzővel tudná illetni, a pofátlanságtól a nyerészkedésig.
Xalema esetleges reakciója viszont aggasztja, de csak remélni tudja, hogy az nem rontja el minden esélyüket a kereskedésre.
A Kancellár az ár hallatán már indulna js, ám Khad nem indul el rögtön, hiszen látja az önelégült vigyort a kereskedő arcán. És neki van igaza, így itt maradnak. Khad ezután a kereskedő szemébe néz, és megszólal.*
-Jól tájékozott lehet, ha ilyen pontosan tudja, hogy csak a Kikötőben, és csak a Patkányoknak van jó minőségű lánca.
De Rozak mintha azt is említette volna, hogy a Vihar fiai nem hülyék, hogy vasat adjanak maguknak.
Higgyék el, sokkal szívesebben kereskedünk magukkal, mint velük, de ha olyan árat ajánl, ami felér egy fegyveres rablással, akkor pontosan ugyanott tart, mint a kalózok.
*Ügyel rá, hogy a Vihar Fiaival való üzletelést minél kevésbé kívánatosnak tüntesse fel, ami nem is nehéz. Ezután a fal egy szabad részének támasztja a hátát, és várja az orgazda válaszát.*



465. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2018-03-04 20:38:14
 ÚJ
>Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 749
OOC üzenetek: 21

Játékstílus: Vakmerő

//Xaly, Khad, kereskedő//

*Még biztosítja a csapszékben a fantasztikus mellek kissé pokróc tulajdonosát, hogy nem kell majd sokat várni rá, és már indulhatnak is. Főleg, hogy mindenki látványosan idegenkedik a csinos nőktől. A kis elf esetében ez még valahol érthető, de Rozak és Khad motivációira inkább nem is kíváncsi. Inkább arra, hogy a kis vörös miért ilyen látványos módon szabadult meg az aranytól. Vannak sejtései, de ezeket nem fejti ki egyelőre, inkább csak bajsza alatt somolyogva megy a többiek után.*
- Nem, csak ha ízletesnek tűnnek. *válaszol szinte reflexből, ezúttal minden finomkodást mellőzve Xaly kicsit kötekedő kérdésére, és félreérthetetlen pillantást vet a lány valóban kedvére való domborulataira. Rozak közben vezeti őket a kétes hírű környéken, és egyelőre úgy látszik, hogy minden halad a maga útján és kis szerencsével valóban azzal a kereskedővel tárgyalhatnak majd. Xaly ezt másként gondolhatja, mert egy elég sötét jövőt vázol fel.*
- Úgy gondolod? *kérdez vissza a jó kancellár kicsit szórakozottan és azon gondolkodik, hogy az elf honnan varázsolhatta elő azt az almát?* Ez is lehetséges.
*Hogy nem kap frászt a csúnya vég lehetőségétől, arra pont Xaly jelenléte és higgadtsága a magyarázat.*
- Ha így van, akkor három eset valószínű. Az első az, hogy azért vagy még mindig velünk, mert szörnyű mártírhalált akarsz halni, és mivel láttad, hogy velünk ez fog történni, csatlakoztál. Gondolom, ezt azonnal ki is zárhatjuk. A második a variáció szerint ebben az aljas összeesküvésben te is benne vagy. Mivel azonban Rozak barátunkat nem te, hanem a Rumos csaposa ajánlotta, ehhez az kellett, hogy vele legyél összebeszélve. Keresned kellett valakit, valakiket a kikötőben, akiket elvihetsz hozzá és bizonyára busás jutalom reményében átjátszotok minket valami zavaros fejű szekta közvetítőjének. Bevallom, erre már nagyobb az esély. De akkor megint ott a kérdés: miért vagy még mindig itt? Az árut leszállítottad, a jutalmad megkaphatod. Persze lehet, hogy csak a halálunkban akarsz gyönyörködni.
*Bólint egyet olyan arccal, mintha az kikötő mostanában szokatlanul nyirkos időjárásáról beszélgetnének.*
- Vagy csak kedved leled benne, hogy ijesztgeted Khad barátom.
*Ez persze már színtiszta kötekedés, legfeljebb azért nem lehet teljesen komolyan venni, mert mosolyogva néz a nevezettre. Elvégre ő volt az aki végig gyanakvással tekintett a kis vörösre. És még az sincs kizárva, hogy neki van igaza. De jobb ötlettel nem tudott előállni. Közben Rozak célhoz ér velük, és egyelőre úgy tűnik, hogy életben maradnak. A helyiség, ahová most belépnek, egyszerre látszik üzletnek és raktárnak. Tulajdonosa a rendet és a könnyű áttekinthetőséget bizonyára felesleges luxusnak tartja, mert megkapó összevisszaságban hevernek itt az egymásra dobált holmik. Könnyen megfér egymás mellett egy rozsdamarta pallos, és annak keresztvasára félénél fogva felakasztott égszínkék, zománcos éjjeliedény vagy só marta hajóládákra felpakolt ágynemű. Inkább tűnik egy ócskás, vagy kevésbé sikeres orgazda lerakatának Hubi szerint, de nincs ideje érdeklődni, mert Rozak a tulajdonost kezdi keresni a kuplerájban.*
- Quocratt, hol vagy te akasztófavirág? *csapja be maga mögött az ajtót még egyszer, hogy a fölé akasztott réz harangocskák ismét kolompolni kezdjenek* Vevőket hoztam, hallod? Gyere már, te átkozott, vagy máshoz viszem őket.
*Rozak ezt persze nem gondolja komoly fenyegetésnek, már csak azért sem, mert ettől a Quocratt nevezetűtől kap jutalékot. A kereskedő is tisztában van ezzel, mert csak kényelmes tempóban kerül elő.*
- Kuss! *üdvözli szívbéli barátját, Hubi pedig csodálkozva pislog lefelé. Muszáj így tennie, mert egy nem túl rokonszenves képű gnómmal áll szemben.* No, mi kéne, ha vóna?
*A jó kancellár még egyszer felvázolja, hogy mire lenne szükségük, a listát is a gnóm kezébe nyomja, aki mellénye számos zsebei egyikéből egy pápaszemet varázsol elő és jókora orrára biggyeszti. Hümmögve olvassa végig, aztán az üveglencsék fölött pillant fel.*
- Megoldható. Rozak említette, hogy mennyibe fog kerülni?
- Igen, összesen nagyjából ezernyolcszáz aranyat említett.
- Mert egy ostoba, tudatlan fajankó, azért.
*A gnóm kis híján ki is köp, és mivel Rozak ezt szemrebbenés nélkül tűri, Hubi úgy gondolhatja, hogy a kis termetű kereskedő fontosabb figura lehet a Patkányoknál, mint amilyennek kinéz.*
- Kétezer, alsó hangon is.
*Hubi úgy horkan fel, mintha orrba vágták volna. Arcpirítónak érzi azt, amit ez a kikötői söpredék megenged magának a Vasheggyel és annak képviselőjével szemben.*
- Pardon, azt hiszem tévedtünk. *jegyzi meg leereszkedő gúnnyal* Mehetünk.
*Khadra pillant és fordulna is sarkon, de a gnóm halkan felkuncog.*
- Felőlem mehettek, de akkor üres kézzel mentek haza. Mert például láncot sehol máshol nem fogtok találni. Rozak nem említette, hogy a jó minőségű vas erősen hiánycikk ezekben a gyászos napokban?
*Ez talált, Hubi elhúzza a száját, de Quocratt megelőzi.*
- Hadd halljam, milyen árra gondoltatok nagy naivitásotokban?
- Ezerkétszázat szívesen megadunk az egészért, gnóm uram.
*A kancellár visszafordul, mert úgy érzi, hogy most kezdődik csak el az, amiért ezt a hosszú és nem is mindig kellemes utat megtették. Már csak az a kérdés, hogy mennyire és hogyan tud alkudozni, és a gnóm orgazda mennyit hajlandó engedni a Vashegynek.*


464. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2018-03-04 19:46:00
 ÚJ
>Xalema Unamorel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 217
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Khad, Hubi//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//

*Kiérve nem tudja megállni, hogy szóvá ne tegye a férfi viselkedését.*
-Mondd, te minden szemétért lehajolsz, ha két dinnyét látsz? *Szavaiban olyan mélyen gyökerező erkölcsi meggyőződés zendül, mintha órákig tudna dörgedelmes beszédet tartani az ismeretlen, melleit közszemlére tévő nő kisiklott életéről és romlottságáról, valamint a férfiakról, akik áldozatául estek. Aztán egy legyintéssel oldja fel a borzasztó ítéletet.*
-Különben mindegy, tényleg jó csöcsei voltak. És most merre? *Utóbbi kérdés Rozaknak szól, aki élre áll és vezeti őket. A férfi nem is késik a válasszal.*
-Egyenesen, aztán balra, ott végig, végül megint balra és ott is vagyunk. Ha jól emlékszem. *Mindenesetre határozottan megy, csak időnként torpanva meg, hogy mosolyogva köszönjön egy-két ismerős járókelőnek. Ezek egy része mosolyogva vissza köszön, mások az édesanyja foglalkozását, esetleg önnönmaga semmirekellőségét emelt hangon emlegetve felelnek neki. Rozakot ez nem látszik kihozni sodrából. Xaly, aki egy gyümölcsárus mellett elhaladva rejtélyes módon szerzett almát majszol, elgondolkozva nézi a férfi hátát.*
-Ugye tudjátok, hogy valószínűleg csapdába csal titeket, hogy aztán minden pénzeteket elszedje, aztán eladjon titeket valami sötét szektának, hogy még dobogó szíveteket áldozzák valami őrült istennek? *A kérdés társalkodó hangnemben hangzik el, mint akinek egyébként teljesen mindegy.*


463. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2018-03-04 18:15:39
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46

Játékstílus: Szelíd

//Atehaner, Meronnan, bámészkodók//
//Atehaner: Sikertelen Karizma próba//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//

*A kapitány oda pillantva int a harcosainak, mire azok lekászálódnak Meronnanról. Így most állhat ugyan, de két oldalról közre fogják, bár elsősorban a magát feladó Atehanerre koncentrál mindenki, kivéve az idősebb, tudós formájú férfit, aki Dzsisszel hűlő testének vizsgálgatásával, illetve egy előkotort noteszbe jegyzetelgetéssel van elfoglalva. Nem úgy a fekete ruhás nő, aki nagy hangon szólal meg, mintha valamilyen kinyilatkoztatást tenne.*
-Urunk, Sa'Tereth nem kedveli az őrületet, Te pedig minden bizonnyal őrült lehetsz, hogy így tékozlod istenünk ajándékát.
*A csapat vezetője, aki úgy tűnik, a nő reakciójától egy kicsit megnyugodott, int, mire két Patkány Atehaner mellé lép. Övükről bilincset vesznek le és a férfi kezére próbálják csattintani.*
-A szövegelés jól megy, de attól még csak egy mocskos gyilkos vagy. *A Patkány kicsit megemeli a hangját, ami a minden igyekezet ellenére egyre terebélyesedő bámész tömegnek szól.* Aki a Kikötőben ártatlant gyilkol, annak a varjak fogják kivájni a szemét, mikor kötélen lóg. A Patkányok vigyáznak rátok. *A körben állók köréből némi morgás érkezik, egyesek egyetértésüket fejezik ki, mások ironikus, visszafogottan becsmérlő megjegyzéseket tesznek. A Patkány újra normál beszédhanggal fordul Meronnan felé.* Te is velünk jössz és elmeséled, hogy mit tudsz a barátodról és mit terveztetek Ti ketten itt minálunk. Mert, hogy ismertétek egymást, az most már nem kérdés.
*Utorkh helyezkedhet kedvére, a harcos, aki az előbb még terelgetni akarta, nem is igen figyel rá, próbálja teljesíteni az erejét egyértelműen meghaladó feladatot.*
-He? *Visszakérdezése alapján egyértelmű, hogy csak félig fogta fel, amit mondtak neki, abban sem teljesen biztos, hogy neki mondták.*


462. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2018-03-03 17:25:15
 ÚJ
>Hornor Arnul avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 24

Játékstílus: Vakmerő

//Dzsisszel, Meronnan, bámészkodók//

* Nincs hozzáfűznivalója a dolgokhoz. Senkivel sincs és senki ellen sem, így csak néz ki a sikátor sötétjéből és vár. Nem tudja, miért, de érdekli a történet folytatása, hiszen ki tudja? A végén még talán egy érdekes kalandba bonyolódik, ha meg nem, akkor egy jó kis pletykatémával gazdagodik. A lényeg, hogy legjobb tudása szerint jelenleg nem leselkedik rá veszély, így gond nélkül figyelhet. A nő meghal, a sötételfről kiderül, hogy Sa'Tereth híve (mondjuk ez nem túl meglepő ezen a környéken), meg egyéb apróságok. A gnómnak továbbra sincs oka távozni, vagy maradni; de akkor már inkább marad. Így tesz hát. *


461. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2018-03-03 12:56:17
 ÚJ
>Khad'un Árnyköpeny avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 26

Játékstílus: Vakmerő

//Hubi, Xaly, Naryksan//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//

*Khad egykedvűen hallgatja, ahogy Xalema részletekbe menően, és meglehetősen érzékien magyarázza el Rozaknak, hogy mit tenne vele abban az egy órácskában.
Viszont mikor Xalema azt szűri le a beszédéből, hogy fél, felvonja a szemöldökét.*
-Ugyan, nincs okom félni, hülye lennék még akkor is a közeledben maradni, mikor egy egész bandányi Patkány üldöz azért, mert rátámadtál az egyikükre.
*És így is gondolja, mert ő nem az a ,,hős lovag" típus, akit általában még nagykorúsága előtt megölnek, mert nem képes felmérni a veszélyt.*
-Menj nyugodtan, nem tartunk vissza.
*Várta már, hogy a fruska felajánlja, hogy elmegy. Mondjuk azt, hogy amiatt fakad ki, mert Khad szerint nem akarja megerőszakoltatni magát egy 200 aranyas kedvezményért, aminek ráadásul az ő pénztárcájához köze sincs, a férfi nem nagyon érti, de legalább tökéletes alkalom ez arra, hogy eggyel kevesebb problémával kelljen törődnie.
És bár Khad arckifejezése az esetek legnagyobb részében közömbös, most sikerül egy elég szemrehányó tekintetet lőni Habrertus felé, aki (bár ez máshogy tűnik először) mintha ragaszkodna a vörös társaságához.
Viszont mikor Rozak végre úgy dönt, hogy elviszi őket a kereskedőhöz, Khad kicsit megkönnyebbül.*
~Az istenekre...~
*gondolja, mikor Habrertus elkezd ismerkedni a pultnál iszogató nővel. Kezdi úgy érezni, hogy mindig, mikor már úgy tűnik, hogy rövidre fogják zárni az ügyet, valami közbejön. Ennek ellenére türelmesen kivárja, amíg a Kancellár lefolytatja a bájcsevejt, majd kilép a fogadó ajtaján.*
-Akkor vezess.
*mondja Rozaknak, és ha az elindul, ő megy utána, és reményei szerint csak Habrertus teszi ugyanezt.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1324-1343