Kikötő - Lakónegyed
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Dokkok és kikötő (új) Csatornarendszer (új) Vérkert (új) | Lakónegyed | Rumos Rókalyuk (új) Sellőház (új) Vámház (új) Hét Varjú Taverna (új) |  |
200. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2017-06-23 11:34:34
Üzenet elküldve: 2017-06-23 11:34:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
// Világtalan, Éyovet //
* Kicsit meglepődik a sötételf nő válaszán, de gondolatban legyint egyet. Az ötlet maga nem tetszik neki egy cseppet sem - már az a rész sem, hogy fürödjenek. Nem szeret ő fürdeni, azt nem a gnómoknak találták ki. Talán nem fulladna bele a vízbe, de mindenesetre nem szívesen mártózna meg ott. Ennek ellenére még mindig izgalmasabban hangzik a dolog, mint itt ülni. Úgyhogy egy hörpintéssel le is nyeli a már nem annyira forró, de még mindig kellemes teát, aztán maga is feláll a székről. Illetve leugrik, majd a földön megporolja nadrágját, úgy néz fel. *
- Menjünk. * Ha senkinek nincs ellenvetése, ő is elindul az ajtó felé, előre engedve a hölgyeket, csak azután lépve ki az ajtón. No, persze nem csak azért, mert annyira udvarias - na, jó, talán még abban is van valami, hiszen mégiscsak nem egyszerű téglafejűek családjába született, hanem egészen jómódúba. Még akkor is, ha az a jómódúság mostanra el is szállt. A másik oka annak, hogy ő csak harmadikként távozik az épületből - feltéve persze, hogy a Világtalan nem csak viccelődött, mert akkor bizony kettesben marad a másik mélységivel, akinek a szemszögéből viszont még így is maradnának pártucatnyian -, hogy nem akarja, hogy hátba szúrják véletlenül, miközben távozik.
~ Ezzel sincsen minden rendben... De amíg nem bánt, addig gondom sincs vele. ~ Fogalmazódik meg benne egy rövid vélemény először a fiatalabbik kormosról, aztán egyből az idősebbre pillant.
~ Neki sem a vaksága lehet az egyetlen gondja. De nem tűnik nagyon veszélyesnek ő sem... ~ Hümmög egyet, aztán gondolatban vállat von.
~ Aki erre a helyre jön, azzal sosincs minden rendben. ~ Ez örök igazság, amióta kikötő a kikötő és amíg az lesz. Ez a hely sosem volt híres a nagy műveltségről. Régebben olykor-olykor látni lehetett még normálisabb átutazó kereskedőket, akik hoztak némi hírt messze nyugatról, illetve értelmesebb dolgokról is lehetett velük csevegni; meg lelkes mágustanoncokat, akik a Mágustorony régi helye felé vágtak át a kikötőn, így a kocsmákban is volt olykor-olykor egy-két kevésbé részeges pofa; meg ami fontos, városőrök is voltak jó számmal... De azért mindig is jellemzőbb volt a helyre a sok részeg matróz, falábú kalózkapitány, meg efféle ínyencségek, amik jelenleg egy az egyben kiteszik a kikötő népességét. Egy kisebb sóhaj kíséretében hessegeti el a régi szép emlékeket és próbálja saját eszébe juttatni, hogy igazából nem is járt ebben a kikötőben néhány példát leszámítva. Elvégre élete nagy részét így is a dolgozószobájában töltötte, nem holmi kikötőben. *
- Merre tervezünk menni? * Néz fel a látástalan sötételfre, amennyiben ő is kijött a Rókából. Voltaképpen az ő ötlete ez az egész, akkor nyilván arra is van ötlete, hogy pontosan hová menjenek a kikötőn belül. *
* Kicsit meglepődik a sötételf nő válaszán, de gondolatban legyint egyet. Az ötlet maga nem tetszik neki egy cseppet sem - már az a rész sem, hogy fürödjenek. Nem szeret ő fürdeni, azt nem a gnómoknak találták ki. Talán nem fulladna bele a vízbe, de mindenesetre nem szívesen mártózna meg ott. Ennek ellenére még mindig izgalmasabban hangzik a dolog, mint itt ülni. Úgyhogy egy hörpintéssel le is nyeli a már nem annyira forró, de még mindig kellemes teát, aztán maga is feláll a székről. Illetve leugrik, majd a földön megporolja nadrágját, úgy néz fel. *
- Menjünk. * Ha senkinek nincs ellenvetése, ő is elindul az ajtó felé, előre engedve a hölgyeket, csak azután lépve ki az ajtón. No, persze nem csak azért, mert annyira udvarias - na, jó, talán még abban is van valami, hiszen mégiscsak nem egyszerű téglafejűek családjába született, hanem egészen jómódúba. Még akkor is, ha az a jómódúság mostanra el is szállt. A másik oka annak, hogy ő csak harmadikként távozik az épületből - feltéve persze, hogy a Világtalan nem csak viccelődött, mert akkor bizony kettesben marad a másik mélységivel, akinek a szemszögéből viszont még így is maradnának pártucatnyian -, hogy nem akarja, hogy hátba szúrják véletlenül, miközben távozik.
~ Ezzel sincsen minden rendben... De amíg nem bánt, addig gondom sincs vele. ~ Fogalmazódik meg benne egy rövid vélemény először a fiatalabbik kormosról, aztán egyből az idősebbre pillant.
~ Neki sem a vaksága lehet az egyetlen gondja. De nem tűnik nagyon veszélyesnek ő sem... ~ Hümmög egyet, aztán gondolatban vállat von.
~ Aki erre a helyre jön, azzal sosincs minden rendben. ~ Ez örök igazság, amióta kikötő a kikötő és amíg az lesz. Ez a hely sosem volt híres a nagy műveltségről. Régebben olykor-olykor látni lehetett még normálisabb átutazó kereskedőket, akik hoztak némi hírt messze nyugatról, illetve értelmesebb dolgokról is lehetett velük csevegni; meg lelkes mágustanoncokat, akik a Mágustorony régi helye felé vágtak át a kikötőn, így a kocsmákban is volt olykor-olykor egy-két kevésbé részeges pofa; meg ami fontos, városőrök is voltak jó számmal... De azért mindig is jellemzőbb volt a helyre a sok részeg matróz, falábú kalózkapitány, meg efféle ínyencségek, amik jelenleg egy az egyben kiteszik a kikötő népességét. Egy kisebb sóhaj kíséretében hessegeti el a régi szép emlékeket és próbálja saját eszébe juttatni, hogy igazából nem is járt ebben a kikötőben néhány példát leszámítva. Elvégre élete nagy részét így is a dolgozószobájában töltötte, nem holmi kikötőben. *
- Merre tervezünk menni? * Néz fel a látástalan sötételfre, amennyiben ő is kijött a Rókából. Voltaképpen az ő ötlete ez az egész, akkor nyilván arra is van ötlete, hogy pontosan hová menjenek a kikötőn belül. *
199. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2017-06-23 11:14:29
Üzenet elküldve: 2017-06-23 11:14:29
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
* Nem siet túlzottan, de azért nem is akar sokat időzni a lakónegyed sikátorai közt ilyenkor estefelé, mert ki tudja mik lapulnak a házak falai között...
~ Gyengevérű népség! Nem kivont baltával támadnak, hanem mérgezett késekkel, nyilakkal közelednek. Hogy a dögvész vinné el az összes ilyet! ~ Szitkozódik már csak a puszta gondolattól, miközben maga a bárdja meglétét ellenőrzi újra. Tervei szerint fegyverre nem lesz szükség egy egyszerű kis tündérbörze lebonyolításához, azonban sosem lehet elég óvatos egy ilyen helyen.
Végül aztán csak meglátja a Rókát, így kicsit erősebben kezdi szorítani a tündérke karját, úgy indul el az ivó felé. *
- Egy szó... Egy szó és... Ne tudd meg, mit kapsz! * Fenyegeti meg még utoljára Klivyt, aki amúgy még mindig teljesen meztelenül járkálhat végig a negyeden, egy megtermett orkkal kézen fogva. Bizonyára nem éppen ez a legtöbb tündérlány szíve vágya, de neki ez jutott - ha szerencséje van, még jobban is jár, mintha a parton lelőtték volna Dargallal. Ha meg nincs szerencséje, akkor, ha van egy kis esze, öngyilkos lesz még időben, vagy megszökik valahogy (bár remélhetőleg csak jóval azután, miután a vevő fizetett majd Anténak).
A Róka bejáratához érnek. *
~ Gyengevérű népség! Nem kivont baltával támadnak, hanem mérgezett késekkel, nyilakkal közelednek. Hogy a dögvész vinné el az összes ilyet! ~ Szitkozódik már csak a puszta gondolattól, miközben maga a bárdja meglétét ellenőrzi újra. Tervei szerint fegyverre nem lesz szükség egy egyszerű kis tündérbörze lebonyolításához, azonban sosem lehet elég óvatos egy ilyen helyen.
Végül aztán csak meglátja a Rókát, így kicsit erősebben kezdi szorítani a tündérke karját, úgy indul el az ivó felé. *
- Egy szó... Egy szó és... Ne tudd meg, mit kapsz! * Fenyegeti meg még utoljára Klivyt, aki amúgy még mindig teljesen meztelenül járkálhat végig a negyeden, egy megtermett orkkal kézen fogva. Bizonyára nem éppen ez a legtöbb tündérlány szíve vágya, de neki ez jutott - ha szerencséje van, még jobban is jár, mintha a parton lelőtték volna Dargallal. Ha meg nincs szerencséje, akkor, ha van egy kis esze, öngyilkos lesz még időben, vagy megszökik valahogy (bár remélhetőleg csak jóval azután, miután a vevő fizetett majd Anténak).
A Róka bejáratához érnek. *
198. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2017-06-18 13:19:09
Üzenet elküldve: 2017-06-18 13:19:09
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 170
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 170
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//A hozzászólás +16-os jeleneteket tartalmaz!//
*Hazudna, ha azt mondaná, hogy nem iszonyatosan mérges magára. Olyat tett, ami ha a családja fülébe jut, akkor... akkor nem is tudna, hogy mit csinálnak vele. Mint egy rossz gyerek, vagy suttyó. Nemes létére elvesztette az önkontrollt. Sértegették, és? Ő mit csinált? Behúzott neki egyet.*
~Miért kell minden egyes semmirekkenő elfnek játszani a nagy legényt? Tessék, most megkapta! Ő kapta meg? Mind megkaptuk! Én is megkaptam! Száradna ki a lelke! Mert mit csinált? Addig járt a pofája, még ki nem hozott a sodromból. Kit? Engem! Akivel ilyen nem szabadna megtörténnie. Csodás.~
*Puffogva megy végig a lakóházak között, elég érdekes látványt nyújthat. Talán azért nem néznék ki, hogy sötételf, errefelé elég sokan vannak a fajtársao, de a ruhái miatt már igen. Drágák, előkelőek, mint egy nemesé.*
~Na, nem mondod?~
*A járása is más, mint az itt lakóké: egyenes, mintha karót nyelt volna, a fejét semmi pénzért nem lógatná lefelé.*
~Még meg kellett verned, persze. Verj csak meg mindenkit, hátha elveszik tőled a papírodat. Hát persze, hogy levennék. Miért is ne?~
*Az is furcsa lehet, hogy sétál. Melyik nemes szokott hosszú távon gyalogolni? Artheniorba megy, és nincs nála ló. Ez már tényleg nevetséges.
Próbálja elfojtani undorát, egyrészt saját maga felől, másrészt a hely felől. Mindenhol szennyvíz, a legtöbb út már nem is út, hanem kitaposott valami. Nincs ehhez ő hozzászokva, nagyon nem.*
*Hazudna, ha azt mondaná, hogy nem iszonyatosan mérges magára. Olyat tett, ami ha a családja fülébe jut, akkor... akkor nem is tudna, hogy mit csinálnak vele. Mint egy rossz gyerek, vagy suttyó. Nemes létére elvesztette az önkontrollt. Sértegették, és? Ő mit csinált? Behúzott neki egyet.*
~Miért kell minden egyes semmirekkenő elfnek játszani a nagy legényt? Tessék, most megkapta! Ő kapta meg? Mind megkaptuk! Én is megkaptam! Száradna ki a lelke! Mert mit csinált? Addig járt a pofája, még ki nem hozott a sodromból. Kit? Engem! Akivel ilyen nem szabadna megtörténnie. Csodás.~
*Puffogva megy végig a lakóházak között, elég érdekes látványt nyújthat. Talán azért nem néznék ki, hogy sötételf, errefelé elég sokan vannak a fajtársao, de a ruhái miatt már igen. Drágák, előkelőek, mint egy nemesé.*
~Na, nem mondod?~
*A járása is más, mint az itt lakóké: egyenes, mintha karót nyelt volna, a fejét semmi pénzért nem lógatná lefelé.*
~Még meg kellett verned, persze. Verj csak meg mindenkit, hátha elveszik tőled a papírodat. Hát persze, hogy levennék. Miért is ne?~
*Az is furcsa lehet, hogy sétál. Melyik nemes szokott hosszú távon gyalogolni? Artheniorba megy, és nincs nála ló. Ez már tényleg nevetséges.
Próbálja elfojtani undorát, egyrészt saját maga felől, másrészt a hely felől. Mindenhol szennyvíz, a legtöbb út már nem is út, hanem kitaposott valami. Nincs ehhez ő hozzászokva, nagyon nem.*
197. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2017-06-16 23:31:40
Üzenet elküldve: 2017-06-16 23:31:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Vakmerő
*Szinte bevágódik a kis viskó ajtaján. A hirdetése szerint a mai nap pirkadatára ígérte magát a toronyhoz, és már csak egy órája lehet, addig. Gyorsan előkotorja a kis tükröt valamelyik kacatkupacból, ecsetet és a maradék tintát is előkeríti, majd méregeti magát egy darabig a tükörben. Nincsen különleges arcszerkezete, de jobb az elővigyázatosság. Belemártja az ecsetet a festékbe, és kacskaringós mintákat fest hófehér bőrére. Mozdulatai ugyanolyan finomak, mint mikor Aregeor hátán rajzolt, minél több, absztrakt mintát szeretne felfesteni, hogy elfedje a vonásait. Miután ezzel végzett, előveszi a nagyobb táskából a szegénynegyedi kiruccanásra vásárolt ruhákat, és a maszk kivételével ugyanúgy öltözik fel, mint akkor. Így Norinak is könnyebb lesz megtalálnia, ha látta a hirdetését. A szárnyait a kendővel maga köré szorítja, körbeölelik a derekát, erre veszi rá a fűzőt, alulra egy szoknyát és bakancsot. Amint elkészült, összepakolja a tetováláshoz szükséges holmijait, elrak pár száz aranyat, amiből majd vásárolni fog, és távozik a kunyhóból. Lelakatolja az ajtót, és elindul a kikötő felé.*
196. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2017-06-16 15:27:16
Üzenet elküldve: 2017-06-16 15:27:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 67
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 67
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Fädhia-zárás//
-Lehet mégis jobb, ha maradsz, nem való neked a kalóz élet.
*Mindkettőjüknek jobb lesz így. Ő sem fog felelősséggel tartozni a lányért, akit belerángatna a veszélybe, és a kis ledérkének sem kell kockára tennie a testi épségét. Nem jobban, mint eddigi munkája során. Ha a Rumosban dolgozott, akkor biztosan megvolt a maga kis tábora, akik meg fogják találni, ha nagyon keresik. Akár a kocsmában, akár az utcán, de ez a munka mindig nyitva áll előtte. Kormosunk ugyan nem ért egyet ezzel az élettel. Előbb vágná fel a saját ereit, minthogy részeg, bűzös matrózok dögönyözzék a finom testét. Nem is véletlenül választotta ezt az életet. Meglepő lehet, de élete során több nőstény kapitánnyal, és vérbeli, tengeri patkánnyal találkozott, mint hímmel. Tüzes, erős személyiség kell ahhoz, hogy jól végezd a munkát, a férfiaknak ez sokkal nehezebb.*
-Örültem a találkozásnak.
*Villant egy mosolyt Fädhiára, azzal eltűnik a házak rengetegében. Nem tudja, pontosan merre kell mennie, hogy kijusson a kikötőbe. Az egész környéket átjárja a sós víz és rohadt hal szaga, arra nem támaszkodhat. Jobb ötlet híján a megérzéseit követve kanyarog a sikátorok között remélve, hogy szerencséje lesz.*
-Lehet mégis jobb, ha maradsz, nem való neked a kalóz élet.
*Mindkettőjüknek jobb lesz így. Ő sem fog felelősséggel tartozni a lányért, akit belerángatna a veszélybe, és a kis ledérkének sem kell kockára tennie a testi épségét. Nem jobban, mint eddigi munkája során. Ha a Rumosban dolgozott, akkor biztosan megvolt a maga kis tábora, akik meg fogják találni, ha nagyon keresik. Akár a kocsmában, akár az utcán, de ez a munka mindig nyitva áll előtte. Kormosunk ugyan nem ért egyet ezzel az élettel. Előbb vágná fel a saját ereit, minthogy részeg, bűzös matrózok dögönyözzék a finom testét. Nem is véletlenül választotta ezt az életet. Meglepő lehet, de élete során több nőstény kapitánnyal, és vérbeli, tengeri patkánnyal találkozott, mint hímmel. Tüzes, erős személyiség kell ahhoz, hogy jól végezd a munkát, a férfiaknak ez sokkal nehezebb.*
-Örültem a találkozásnak.
*Villant egy mosolyt Fädhiára, azzal eltűnik a házak rengetegében. Nem tudja, pontosan merre kell mennie, hogy kijusson a kikötőbe. Az egész környéket átjárja a sós víz és rohadt hal szaga, arra nem támaszkodhat. Jobb ötlet híján a megérzéseit követve kanyarog a sikátorok között remélve, hogy szerencséje lesz.*
195. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2017-06-04 17:41:51
Üzenet elküldve: 2017-06-04 17:41:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Vakmerő
*Benyit a kis raktárba, becsukja maga mögött az ajtót, majd belülről elreteszeli. A láncot, a lakatot és a kulcsot a sarokba dobja. Félhomály van. Még nem rendezkedett be, gyertyákat kell majd vennie, párnákat, pokrócokat, esetleg asztalt meg széket, de az már annyira sem fontos, mint az előzők. Aztán Lilith-et is fel kell keresnie, pénzt se lenne rossz keresni, már a tetováló bizniszen felül... szóval lesz dolga bőven az elkövetkező hatokban.
Előkotorja a lehányt holmik közül a másik táskáját, ami jóval kisebb a jelenleginél. Tű van benne, cérna, pár arany vészhelyzet esetére és rongyok. A nagyobban van az a pénzes erszény, amit mindig magával visz, a ruha, amiben a szegénynegyedben járt, maszk, kesztyű, a tinta meg egy ecset. Mindkettő tartalmát a helyiség közepére borítja, és újra visszapakolja őket, másképpen szortírozva. A kis táskába kerül, amit a tetováláshoz visz: tű, tinta, rongyok. Az oldalán lógó kulacsban lévő víz tökéletes a tisztításra. Az egyik rongy vizes lesz, az egyik festékes, a harmadik száraz, így tudja majd a legjobban tisztán tartani a bőrfelületet és bedörzsölni a festéket. A nagyobb táskába megy minden más, kivéve az ecsetet, meg a másik üveg tintát. Azt elöl hagyja, mivel a közeljövőben használni akarja. össze is szedelőzködött, vállára veszi a táskát, kimegy, felrakja a láncot, rákattintja a lakatot, elrakja a kulcsot, és már indul is vissza a dokkokhoz.*
Előkotorja a lehányt holmik közül a másik táskáját, ami jóval kisebb a jelenleginél. Tű van benne, cérna, pár arany vészhelyzet esetére és rongyok. A nagyobban van az a pénzes erszény, amit mindig magával visz, a ruha, amiben a szegénynegyedben járt, maszk, kesztyű, a tinta meg egy ecset. Mindkettő tartalmát a helyiség közepére borítja, és újra visszapakolja őket, másképpen szortírozva. A kis táskába kerül, amit a tetováláshoz visz: tű, tinta, rongyok. Az oldalán lógó kulacsban lévő víz tökéletes a tisztításra. Az egyik rongy vizes lesz, az egyik festékes, a harmadik száraz, így tudja majd a legjobban tisztán tartani a bőrfelületet és bedörzsölni a festéket. A nagyobb táskába megy minden más, kivéve az ecsetet, meg a másik üveg tintát. Azt elöl hagyja, mivel a közeljövőben használni akarja. össze is szedelőzködött, vállára veszi a táskát, kimegy, felrakja a láncot, rákattintja a lakatot, elrakja a kulcsot, és már indul is vissza a dokkokhoz.*
194. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2017-06-03 17:57:50
Üzenet elküldve: 2017-06-03 17:57:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 67
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 67
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Fädhia//
*Nem ért a vigasztaláshoz, ezt ő is tudja, de mintha Fädhia lassabban venné a levegőt. Ez neki már elég. Ha tudnak rendesen beszélgetni, a problémát is könnyebben megoldják. Pontosabban a lány az övét. Kormosnak nincsen problémája. Egy darabig nem látják szívesen a Rumosban, ez van, amúgy sem tervezett visszamenni a közeljövőben. Ki szeretne hajózni a nyílt vízre, fosztogatni, rabolni és rumot vedelni hónapokon át. Olyan nagy kérés ez? Egy koloncot viszont nem akar a nyakába, így ha el is kíséri a kapitányhoz, mindketten felvételt nyernek, nem fogja pátyolgatni. Örüljön, hogy segít neki.*
-Akkor biztos találsz valamit. Rakodóemberekre, mosogatókra mindig szükség van. ~És ha van egy szerencsétlen a hajón, csalinak is bármikor be lehet vetni.~
*Akkor ez el is dőlt. Már csak ki kéve keveredniük ebből a mocsokból. Roskadozó, romos épületek veszik körbe őket, bokáig taposnak a szennyben, és barnás, bűzös csatornalé folyik az utcák mentén. Látott ő már egy-két rossz állapotban lévő negyedet, de ez azért mégis csak kritikán aluli.*
-Menjünk lassan, kezd felfordulni a gyomrom!
*Nem ért a vigasztaláshoz, ezt ő is tudja, de mintha Fädhia lassabban venné a levegőt. Ez neki már elég. Ha tudnak rendesen beszélgetni, a problémát is könnyebben megoldják. Pontosabban a lány az övét. Kormosnak nincsen problémája. Egy darabig nem látják szívesen a Rumosban, ez van, amúgy sem tervezett visszamenni a közeljövőben. Ki szeretne hajózni a nyílt vízre, fosztogatni, rabolni és rumot vedelni hónapokon át. Olyan nagy kérés ez? Egy koloncot viszont nem akar a nyakába, így ha el is kíséri a kapitányhoz, mindketten felvételt nyernek, nem fogja pátyolgatni. Örüljön, hogy segít neki.*
-Akkor biztos találsz valamit. Rakodóemberekre, mosogatókra mindig szükség van. ~És ha van egy szerencsétlen a hajón, csalinak is bármikor be lehet vetni.~
*Akkor ez el is dőlt. Már csak ki kéve keveredniük ebből a mocsokból. Roskadozó, romos épületek veszik körbe őket, bokáig taposnak a szennyben, és barnás, bűzös csatornalé folyik az utcák mentén. Látott ő már egy-két rossz állapotban lévő negyedet, de ez azért mégis csak kritikán aluli.*
-Menjünk lassan, kezd felfordulni a gyomrom!
193. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2017-05-30 17:04:22
Üzenet elküldve: 2017-05-30 17:04:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sernowey//
* A másik fele is sikerül, habár az ajtó kivágódik és az a böszme, részeg tengerész ront ki rajta, csak pofára esik és még a nyomaikat se tudja megkeresni, nem hogy őket.
Csakúgy, mint a sötételf, úgy ő is meg kell, hogy támaszkodjon a térdein. Kissé kifárasztotta a hirtelen futás, bemelegítés nélkül ez igazán megerőltető.
~ Hogy ne lenne semmi baj??! ~
Ő is lassan felegyenesedik, de megvárja, míg a másik befejezi a vigasztalást, ami kérdésbe megy át. *
- Én... Hát nem is tudom... Olyan nehéz csak nem lehet. Túlélem, ha evezni kell. Takarítani is tudok, pakolni... meg... meg bármit, amire megtanítanak.
* Gyakorlatilag ennyi, nem? Semmi sem tanulhatatlan. Már jó párszor elképzelte magát egy hajón, de persze nem kifejezetten a padlónyaló feladatkörrel. De végül is, ameddig nem döglik bele, addig jöhet minden lehetőség. Mi a legrosszabb, ami történhet vele? Fejében azért megfogan még az a gondolat is, amely szinte biztosan elkerülhetetlen lesz, hangosan persze nem mondja ki. *
~ Meg szórakoztatni is tudom a tengerészeket... ~
* A másik fele is sikerül, habár az ajtó kivágódik és az a böszme, részeg tengerész ront ki rajta, csak pofára esik és még a nyomaikat se tudja megkeresni, nem hogy őket.
Csakúgy, mint a sötételf, úgy ő is meg kell, hogy támaszkodjon a térdein. Kissé kifárasztotta a hirtelen futás, bemelegítés nélkül ez igazán megerőltető.
~ Hogy ne lenne semmi baj??! ~
Ő is lassan felegyenesedik, de megvárja, míg a másik befejezi a vigasztalást, ami kérdésbe megy át. *
- Én... Hát nem is tudom... Olyan nehéz csak nem lehet. Túlélem, ha evezni kell. Takarítani is tudok, pakolni... meg... meg bármit, amire megtanítanak.
* Gyakorlatilag ennyi, nem? Semmi sem tanulhatatlan. Már jó párszor elképzelte magát egy hajón, de persze nem kifejezetten a padlónyaló feladatkörrel. De végül is, ameddig nem döglik bele, addig jöhet minden lehetőség. Mi a legrosszabb, ami történhet vele? Fejében azért megfogan még az a gondolat is, amely szinte biztosan elkerülhetetlen lesz, hangosan persze nem mondja ki. *
~ Meg szórakoztatni is tudom a tengerészeket... ~
192. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2017-05-30 14:32:36
Üzenet elküldve: 2017-05-30 14:32:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 67
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 67
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Fädhia//
*Az már fél siker, hogy sikerült ép bőrrel kijutniuk a martalócok közül. Bevágódik mögöttük az ajtó, arcukat megcsapja a sós víz illata. Nem állhatnak meg, még nem. Ha az a barom követni akarja őket, akkor azt nem baráti szeretetből tenné; csak azért, hogy elvágja a torkukat. Nem ereszti a lány kezét, úgy húzza maga után utcáról utcára, míg meg nem állnak egy szűkebb sikátorban. Tenyereivel a térdén támaszkodik, hangosan veszi a levegőt. Még mindig nincs olyan állapotban, hogy futkorásszon. Az öreg azt mondta, legalább három napot ágyban kéne töltenie, ehelyett lejött inni a kocsmába, és meg is lett a következménye.*
-Nyugodj meg! *Egyenesedik fel.* Nem lesz semmi baj!
*Fogalma sincs, hogyan kéne megnyugtatni valakit, aki valószínűleg most vált munkanélkülivé, de legalább próbálkozik. A lány is segítette őt, társaságot biztosított neki, nem lenne túl szép gesztus, ha most itt hagyná egyedül a lakónegyedben.*
-Értesz valami máshoz is... ezen kívül? *Nem áll szándékában megsérteni Fädhiát, de remélhetőleg a fejecskéjében is van valami, nem csak a testén.* Hajózáshoz például? Én most indulok a kikötőbe kapitányt keresni, akihez elszegődhetek. Ha gondolod, te is jöhetsz...
*Ennyit tud felajánlani. Már ez is több, mint amit más esetben bárkiért tenne.*
*Az már fél siker, hogy sikerült ép bőrrel kijutniuk a martalócok közül. Bevágódik mögöttük az ajtó, arcukat megcsapja a sós víz illata. Nem állhatnak meg, még nem. Ha az a barom követni akarja őket, akkor azt nem baráti szeretetből tenné; csak azért, hogy elvágja a torkukat. Nem ereszti a lány kezét, úgy húzza maga után utcáról utcára, míg meg nem állnak egy szűkebb sikátorban. Tenyereivel a térdén támaszkodik, hangosan veszi a levegőt. Még mindig nincs olyan állapotban, hogy futkorásszon. Az öreg azt mondta, legalább három napot ágyban kéne töltenie, ehelyett lejött inni a kocsmába, és meg is lett a következménye.*
-Nyugodj meg! *Egyenesedik fel.* Nem lesz semmi baj!
*Fogalma sincs, hogyan kéne megnyugtatni valakit, aki valószínűleg most vált munkanélkülivé, de legalább próbálkozik. A lány is segítette őt, társaságot biztosított neki, nem lenne túl szép gesztus, ha most itt hagyná egyedül a lakónegyedben.*
-Értesz valami máshoz is... ezen kívül? *Nem áll szándékában megsérteni Fädhiát, de remélhetőleg a fejecskéjében is van valami, nem csak a testén.* Hajózáshoz például? Én most indulok a kikötőbe kapitányt keresni, akihez elszegődhetek. Ha gondolod, te is jöhetsz...
*Ennyit tud felajánlani. Már ez is több, mint amit más esetben bárkiért tenne.*
191. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2017-05-30 01:48:07
Üzenet elküldve: 2017-05-30 01:48:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
*Még néhány lépés! Még kettő! Még egy! Nagy csattanás, és elsötétül végre ez a nyamvadt világ. ~Meghaltam volna? Végre! Legalább mocskosul berúgtam előtte! Milyen szép halál... milyen nyugodt.~ Valóban elhiszi néhány másodpercre, hogy egy jobb, felsőbbrendűbb lét felé távozott végre ebből a kiállhatatlan, örök boldogtalanság uralta életből. Hisz a halál megváltás azoknak, kik már csak céltalanul bolyongnak, céltalanul lélegeznek, s valódi érzések nélkül ver a szívük.
Snalgor pontosan ilyen. Az alkoholon kívül már semmi nem teszi boldoggá. Pedig élete hajnalán mennyire boldog lehetett volna! Az akkoriban még gyönyörű felesége egy olyan gyermeket hozott a világra, erre az undorító, véráztatta világra, milyet az idősödő favágó még legszebb álmaiban sem tudott elképzelni. Erős fiúcska volt, és élettel teli. Mintha nem is az ő fia lett volna. Igen, emlékszik már. Pontosan ez volt az oka annak, hogy eladta annak az idegennek. Nem az ő fia volt! Az a mocskos ribanc megcsalta őt, és azt hazudta, hogy az ő fattyát hordta ki! Undorító, faszimádó ribanc!
Már csak ha rá gondol is hánynia kell. Ösztönösen kinyitja a száját, hogy a szakállán végigcsorgó róka távozhasson a vadonba. Csak ezután pattan fel a szeme is, és veszi tudomásul, hogy nem halt meg. ~Még erre is képtelen vagy, te fafejű paraszt! Semmit nem értél el az életben, mégis itt vagy. Legközelebb igyál még többet, hátha beledöglesz végre!~
Forog vele a világ. Jobb lett volna, ha nem nyitja ki a szemét, és megvárja míg itt, a lakóházak árnyékában rohad meg egyszer s mindenkorra. Elernyedt izmokkal bámulja földet, mivel már arra sincs ereje, hogy felkászálódjon valahogy.
Mennyit is döntött le a mai nap a torkán? Tizenkettő, tizenhárom töményet, hat sört, meg egy kis bort, ha jól számolja. Bár ki tudja, annyira részeg már, hogy semmi sem garancia. Undorodik magától!
Összeszedi a maradék erejét, mit a tehetetlenség mérgező dühével keverve a karjába összpontosít, majd egy méreteset bokszol bele az ártatlan talajba. A bütykei vérezni kezd, de a fájdalom az ital hatására csak egészen tompa.*
-Rohadjatok meg mind! Minden a ti hibátok!
*Dörmögi mély orgánumán egyszerűen csak magának, hisz nem maradt benne annyi, hogy elordítsa magát. A vak gyűlölete mérhetetlen, és átjárja az egész testét.*
*Még néhány lépés! Még kettő! Még egy! Nagy csattanás, és elsötétül végre ez a nyamvadt világ. ~Meghaltam volna? Végre! Legalább mocskosul berúgtam előtte! Milyen szép halál... milyen nyugodt.~ Valóban elhiszi néhány másodpercre, hogy egy jobb, felsőbbrendűbb lét felé távozott végre ebből a kiállhatatlan, örök boldogtalanság uralta életből. Hisz a halál megváltás azoknak, kik már csak céltalanul bolyongnak, céltalanul lélegeznek, s valódi érzések nélkül ver a szívük.
Snalgor pontosan ilyen. Az alkoholon kívül már semmi nem teszi boldoggá. Pedig élete hajnalán mennyire boldog lehetett volna! Az akkoriban még gyönyörű felesége egy olyan gyermeket hozott a világra, erre az undorító, véráztatta világra, milyet az idősödő favágó még legszebb álmaiban sem tudott elképzelni. Erős fiúcska volt, és élettel teli. Mintha nem is az ő fia lett volna. Igen, emlékszik már. Pontosan ez volt az oka annak, hogy eladta annak az idegennek. Nem az ő fia volt! Az a mocskos ribanc megcsalta őt, és azt hazudta, hogy az ő fattyát hordta ki! Undorító, faszimádó ribanc!
Már csak ha rá gondol is hánynia kell. Ösztönösen kinyitja a száját, hogy a szakállán végigcsorgó róka távozhasson a vadonba. Csak ezután pattan fel a szeme is, és veszi tudomásul, hogy nem halt meg. ~Még erre is képtelen vagy, te fafejű paraszt! Semmit nem értél el az életben, mégis itt vagy. Legközelebb igyál még többet, hátha beledöglesz végre!~
Forog vele a világ. Jobb lett volna, ha nem nyitja ki a szemét, és megvárja míg itt, a lakóházak árnyékában rohad meg egyszer s mindenkorra. Elernyedt izmokkal bámulja földet, mivel már arra sincs ereje, hogy felkászálódjon valahogy.
Mennyit is döntött le a mai nap a torkán? Tizenkettő, tizenhárom töményet, hat sört, meg egy kis bort, ha jól számolja. Bár ki tudja, annyira részeg már, hogy semmi sem garancia. Undorodik magától!
Összeszedi a maradék erejét, mit a tehetetlenség mérgező dühével keverve a karjába összpontosít, majd egy méreteset bokszol bele az ártatlan talajba. A bütykei vérezni kezd, de a fájdalom az ital hatására csak egészen tompa.*
-Rohadjatok meg mind! Minden a ti hibátok!
*Dörmögi mély orgánumán egyszerűen csak magának, hisz nem maradt benne annyi, hogy elordítsa magát. A vak gyűlölete mérhetetlen, és átjárja az egész testét.*
190. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2017-05-29 00:42:50
Üzenet elküldve: 2017-05-29 00:42:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sernowey//
* A Rókalyukat betölti a gyomorból feltörő röhögés, mely még azt a néhány szitokszót is maga alá gyűri, amelyeket a pórul járt matróz társai köpnek a párosnak. Persze ők azok is, akik először ugranak rá a szétguruló érmékre, hogy aztán jó hajóshoz híven eligyák azt. Ilyenek az igazi társak!
Fädhia nagyon hamar odakint találja magát, mögöttük pedig csapódik az ajtó. Ajkát beharapva lassít léptein. Talán mégiscsak le kellett volna térdeljen. Az egy dolog, hogy megalázó lett volna, de egy ilyen után nem biztos, hogy szívesen látják itt. Vagy esetleg bosszúból felkoncolják. De csak miután meggyalázták. Ehhez ért az itteni bagázs. Egy sötételf kell csak, akit maga alatt akart tudni, bőrének jellegzetes illatát szippantani, eljátszani vele, s lám kész a baj. Így hol máshol tudná magát áruba bocsátani, elkerülve vele az éhhalált? A kikötőben nem sok helyen. Már ahol nem egyetlen érméért dolgozik és nem kell attól tartania, hogy a következő kuncsaft el akarja majd vágni a torkát. *
- Most mi lesz?
* Kérdezi végül pár utcával arrébb megtorpanva. Eddig hagyta magát vonszolni, most viszont ideje a jövőjére is gondolni. *
- Mi lesz velem? Meg fognak ölni, ha visszamegyek.
* Messze áll még a sírástól, egyszerűen csak kétségbeesett, tanácsra van szüksége. *
* A Rókalyukat betölti a gyomorból feltörő röhögés, mely még azt a néhány szitokszót is maga alá gyűri, amelyeket a pórul járt matróz társai köpnek a párosnak. Persze ők azok is, akik először ugranak rá a szétguruló érmékre, hogy aztán jó hajóshoz híven eligyák azt. Ilyenek az igazi társak!
Fädhia nagyon hamar odakint találja magát, mögöttük pedig csapódik az ajtó. Ajkát beharapva lassít léptein. Talán mégiscsak le kellett volna térdeljen. Az egy dolog, hogy megalázó lett volna, de egy ilyen után nem biztos, hogy szívesen látják itt. Vagy esetleg bosszúból felkoncolják. De csak miután meggyalázták. Ehhez ért az itteni bagázs. Egy sötételf kell csak, akit maga alatt akart tudni, bőrének jellegzetes illatát szippantani, eljátszani vele, s lám kész a baj. Így hol máshol tudná magát áruba bocsátani, elkerülve vele az éhhalált? A kikötőben nem sok helyen. Már ahol nem egyetlen érméért dolgozik és nem kell attól tartania, hogy a következő kuncsaft el akarja majd vágni a torkát. *
- Most mi lesz?
* Kérdezi végül pár utcával arrébb megtorpanva. Eddig hagyta magát vonszolni, most viszont ideje a jövőjére is gondolni. *
- Mi lesz velem? Meg fognak ölni, ha visszamegyek.
* Messze áll még a sírástól, egyszerűen csak kétségbeesett, tanácsra van szüksége. *
189. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2017-05-27 22:37:30
Üzenet elküldve: 2017-05-27 22:37:30
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Ismeretlen ismerős, ismerős ismeretlen//
*Zaranir egy furcsa állapotot érez, ugyanis megunta a szóval való hadakozást. Egyrészt, a sok hülyeség, amit Kessa összehordott és teljes magabiztossággal véd bőven szenved olyan hibáktól, amik nyilván annak róható fel, hogy az utolsó pillanatban kapkodta őket össze. Meg banális tévedésekkel. Nadról az se mondja, hogy jóban van vele, aki így érez, sőt azok utálkodnak vele szemben a leginkább. Az ellenfelei pedig szánják, ahogy Kessa is. Igazából, ha a nő jobban ismerné Zarát, akkor tudhatná, őt pont nem érdekli, hogy milyen a viszonya Naddal, amíg haszna lenne belőle. A másik az, hogy valamiért, ezt a férfi soha nem fogja megérteni, de a maga szavaival mondta el, hogy utánuk kémlelt. Innentől kezdve komoly, kézzel fogható dolgokkal kellene alátámasztania. De mindegy, mert amilyen ellenszenvvel beszél Nadról, még azt is el tudja képzelni, hogy az a bizonyos sebhely a Kapitány ajándéka. Bár, ennyire nem érdekli a dolog, a nő hazug, ráadásul rossz hazug és bármennyit hisztériázik itt neki, semmit nem tud felmutatni, amit meg felmutatott... nos, azért halált érdemelne, ugyanis a kémeket még ő sem szívleli. Főleg az őt kémlelőket. Ellenben... legalább neki is segített, bár abból se tudja, hogy mennyi igaz. És őt Dyntina holléte jobban érdekli, minthogy ilyen fallisztikus állítások mentén mozogjon.*
-Hát, annak se volt értelme, hogy eláruld, kémkedsz utánunk, még is megtetted.
*A hosszú beszédet még végighallgatja, de igazából már a saját mondandójára is rásült az érdektelenség.*
-Az, amivel biztosan egyetértek, hogy végül is, vannak megbízhatatlanabb alakok nálad közöttünk. A Nadae-s történeted ne reklámozd, most megtesszük neked azt a szívességet, hogy elfelejtjük. Ekkor utazni sem kell. Főleg, mivel az nekem is sokba kerül. Az, hogy mennyire vagy hazug, más módon derítem ki, ugyanis amíg Nerilil lesz olyan aranyos, meg kedves, hogy elkísér téged a titkos helyre, én utánanézek a Vöröst illető történeted alapjának.
*Nerilil felé fordul.*
-Már, ha megteszed ezt a szívességet nekem valami méltányos árért cserébe. Mert, most kicsit el vagyok ám havazódva.
*Zaranir egy furcsa állapotot érez, ugyanis megunta a szóval való hadakozást. Egyrészt, a sok hülyeség, amit Kessa összehordott és teljes magabiztossággal véd bőven szenved olyan hibáktól, amik nyilván annak róható fel, hogy az utolsó pillanatban kapkodta őket össze. Meg banális tévedésekkel. Nadról az se mondja, hogy jóban van vele, aki így érez, sőt azok utálkodnak vele szemben a leginkább. Az ellenfelei pedig szánják, ahogy Kessa is. Igazából, ha a nő jobban ismerné Zarát, akkor tudhatná, őt pont nem érdekli, hogy milyen a viszonya Naddal, amíg haszna lenne belőle. A másik az, hogy valamiért, ezt a férfi soha nem fogja megérteni, de a maga szavaival mondta el, hogy utánuk kémlelt. Innentől kezdve komoly, kézzel fogható dolgokkal kellene alátámasztania. De mindegy, mert amilyen ellenszenvvel beszél Nadról, még azt is el tudja képzelni, hogy az a bizonyos sebhely a Kapitány ajándéka. Bár, ennyire nem érdekli a dolog, a nő hazug, ráadásul rossz hazug és bármennyit hisztériázik itt neki, semmit nem tud felmutatni, amit meg felmutatott... nos, azért halált érdemelne, ugyanis a kémeket még ő sem szívleli. Főleg az őt kémlelőket. Ellenben... legalább neki is segített, bár abból se tudja, hogy mennyi igaz. És őt Dyntina holléte jobban érdekli, minthogy ilyen fallisztikus állítások mentén mozogjon.*
-Hát, annak se volt értelme, hogy eláruld, kémkedsz utánunk, még is megtetted.
*A hosszú beszédet még végighallgatja, de igazából már a saját mondandójára is rásült az érdektelenség.*
-Az, amivel biztosan egyetértek, hogy végül is, vannak megbízhatatlanabb alakok nálad közöttünk. A Nadae-s történeted ne reklámozd, most megtesszük neked azt a szívességet, hogy elfelejtjük. Ekkor utazni sem kell. Főleg, mivel az nekem is sokba kerül. Az, hogy mennyire vagy hazug, más módon derítem ki, ugyanis amíg Nerilil lesz olyan aranyos, meg kedves, hogy elkísér téged a titkos helyre, én utánanézek a Vöröst illető történeted alapjának.
*Nerilil felé fordul.*
-Már, ha megteszed ezt a szívességet nekem valami méltányos árért cserébe. Mert, most kicsit el vagyok ám havazódva.
188. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2017-05-26 20:10:52
Üzenet elküldve: 2017-05-26 20:10:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Vakmerő
//Raktárvadászat//
*Az öregasszony is elégedettnek látszik, Idya is megszerezte, amit akart, úgyhogy sikeres volt a vásárlás. Még nem igen tudja, hogyan fogja hasznosítani a kis épületet, híveket szervez-e be, vagy egyedül fog áldozni Sa'Terethnek, de ez most nem is számít. Van egy kis rejtekhelye, beszerez pár pokrócot, és máris élhető szoba lesz belőle.*
-Rendben, köszönöm!
*Az ajtó mellett ácsorogva várja meg, mire a fiúk mindent kipakolnak, majd a láncot rátekeri az ajtó kilincsére, és a lakatot is rábiggyeszti. Tökéletes. Az estét már itt szeretné tölteni, de előtte bejárja a környéket, feltérképezi, mit merre talál, és hol lehet beszerezni a szükséges háztartási holmikat.*
*Az öregasszony is elégedettnek látszik, Idya is megszerezte, amit akart, úgyhogy sikeres volt a vásárlás. Még nem igen tudja, hogyan fogja hasznosítani a kis épületet, híveket szervez-e be, vagy egyedül fog áldozni Sa'Terethnek, de ez most nem is számít. Van egy kis rejtekhelye, beszerez pár pokrócot, és máris élhető szoba lesz belőle.*
-Rendben, köszönöm!
*Az ajtó mellett ácsorogva várja meg, mire a fiúk mindent kipakolnak, majd a láncot rátekeri az ajtó kilincsére, és a lakatot is rábiggyeszti. Tökéletes. Az estét már itt szeretné tölteni, de előtte bejárja a környéket, feltérképezi, mit merre talál, és hol lehet beszerezni a szükséges háztartási holmikat.*
187. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2017-05-26 07:26:00
Üzenet elküldve: 2017-05-26 07:26:00
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
//Raktárvadászat//
*Az öreglány mosolyogva veszi át az összeget. Látható rajta a fásultság, de a sikeresen megkötött üzlet még a mély ráncok mögül is előcsal egy mosolyt.
Azért persze átszámolja az összeget, hiszen ez szokás, de nincs gond. Az utolsó aranyig megvan.*
-Kérek segítséget a szomszéd fiúktól, ők azonnal hozzá is látnak. Gyere velem.
*Visszaballagnak az öreglány házikójához, előszedi a láncot, lakatot és kulcsot, majd odanyomja Idya kezébe.*
-Tessék. Tíz perc, és a raktár máris üres lesz, kedveske.
*Részéről ennyi lenne. Néhány perc múlva megjelenik két vézna, tizennégy körüli forma srác, akik nagy elszántsággal vágnak bele a kipakolásba. Nyilván fognak kapni érte néhány aranyat, amiből vehetnek maguknak péksüteményt.
Idya ezután már be is zárhatja magának, senki sem fog tudni bemenni rajta kívül. Hacsak be nem törnek, de aligha érdekel valakit egy elhagyatottnak tűnő "koszfészek".*
*Az öreglány mosolyogva veszi át az összeget. Látható rajta a fásultság, de a sikeresen megkötött üzlet még a mély ráncok mögül is előcsal egy mosolyt.
Azért persze átszámolja az összeget, hiszen ez szokás, de nincs gond. Az utolsó aranyig megvan.*
-Kérek segítséget a szomszéd fiúktól, ők azonnal hozzá is látnak. Gyere velem.
*Visszaballagnak az öreglány házikójához, előszedi a láncot, lakatot és kulcsot, majd odanyomja Idya kezébe.*
-Tessék. Tíz perc, és a raktár máris üres lesz, kedveske.
*Részéről ennyi lenne. Néhány perc múlva megjelenik két vézna, tizennégy körüli forma srác, akik nagy elszántsággal vágnak bele a kipakolásba. Nyilván fognak kapni érte néhány aranyat, amiből vehetnek maguknak péksüteményt.
Idya ezután már be is zárhatja magának, senki sem fog tudni bemenni rajta kívül. Hacsak be nem törnek, de aligha érdekel valakit egy elhagyatottnak tűnő "koszfészek".*
186. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2017-05-25 22:06:46
Üzenet elküldve: 2017-05-25 22:06:46
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Egy bolond százat csinál//
*Kérdő pillantásokat vet a zavartan hebegő fiúra. Hogy hogy működik? Mit is mondhatna... Próbáljon meg utalni valahogyan rá, vagy mondja ki kerek perec? Végigmérve a két kölyköt és visszagondolva arra miket is kérdeztek, az első nem tűnik bölcs döntésnek, hiszen nem traktálhatja őket méhecskés és virágos hasonlatokkal, úgysem értenék őket. Ráadásul a színes hajú bolond lány máris konkrét kérdéseket tesz fel a procedúrát illetően.
Egy nagy fájdalmassal sóhajjal igyekszik időt nyerni magának. Rettentően zavarban van, pedig ő úgy hitte nem olyan könnyű ilyen helyzetbe hozni, mondjuk tény és való, Artheniorban szinte ki sem mozdult, lehetőség sem volt rá hogy efféle helyzetekbe keveredjen. Kellet neki eljönni.*
-Ahhoz hogy teherbe essen valaki, az kell, hogy... ami az uraknak van *kerüli ki a megfogalmazás fülig vörös fejjel* az benne legyen abban, ami... nos, ami a hölgynek van.
*A mondat végén kifújja magát, mintha valami rettentően nehéz dolgot csinált volna.
Ezután bizonytalanul ugyan, de a szájához emeli a sajtdarabot, majd imádkozva közben, hogy ne haljon meg rögtön az első falat után valamiféle mérgezésben, beleharap. Egészen ízletesnek találja, amit hümmögve bólogatva a mélységi tudtára is ad.
Ysie újabb furcsa mondatait hallgatva kicsit aggódva méri végig a fiút. Talán megette valamelyik testrészét? Nem látja hogy bármije is hiányozna, persze nem is láthat mindent. Úgy dönt nem is foglalkozik vele, elengedni a füle mellett a dolgot, csak rágcsál tovább. Úgy érzi, talán most, hogy maguk mögött hagyták ezt a kellemetlen témát, talán még értelmesen is tudnak majd beszélni, vagy esetleg végre elengedik, és ez a gondolat némileg megnyugtatja.
Igaz az idill nem sokáig tart, mert ahogyan a lány felteszi az utolsó kérdését, Chala meglepetésében félre nyel egy falatot és a földre rogyva levegő után kezd kapkodni.*
*Kérdő pillantásokat vet a zavartan hebegő fiúra. Hogy hogy működik? Mit is mondhatna... Próbáljon meg utalni valahogyan rá, vagy mondja ki kerek perec? Végigmérve a két kölyköt és visszagondolva arra miket is kérdeztek, az első nem tűnik bölcs döntésnek, hiszen nem traktálhatja őket méhecskés és virágos hasonlatokkal, úgysem értenék őket. Ráadásul a színes hajú bolond lány máris konkrét kérdéseket tesz fel a procedúrát illetően.
Egy nagy fájdalmassal sóhajjal igyekszik időt nyerni magának. Rettentően zavarban van, pedig ő úgy hitte nem olyan könnyű ilyen helyzetbe hozni, mondjuk tény és való, Artheniorban szinte ki sem mozdult, lehetőség sem volt rá hogy efféle helyzetekbe keveredjen. Kellet neki eljönni.*
-Ahhoz hogy teherbe essen valaki, az kell, hogy... ami az uraknak van *kerüli ki a megfogalmazás fülig vörös fejjel* az benne legyen abban, ami... nos, ami a hölgynek van.
*A mondat végén kifújja magát, mintha valami rettentően nehéz dolgot csinált volna.
Ezután bizonytalanul ugyan, de a szájához emeli a sajtdarabot, majd imádkozva közben, hogy ne haljon meg rögtön az első falat után valamiféle mérgezésben, beleharap. Egészen ízletesnek találja, amit hümmögve bólogatva a mélységi tudtára is ad.
Ysie újabb furcsa mondatait hallgatva kicsit aggódva méri végig a fiút. Talán megette valamelyik testrészét? Nem látja hogy bármije is hiányozna, persze nem is láthat mindent. Úgy dönt nem is foglalkozik vele, elengedni a füle mellett a dolgot, csak rágcsál tovább. Úgy érzi, talán most, hogy maguk mögött hagyták ezt a kellemetlen témát, talán még értelmesen is tudnak majd beszélni, vagy esetleg végre elengedik, és ez a gondolat némileg megnyugtatja.
Igaz az idill nem sokáig tart, mert ahogyan a lány felteszi az utolsó kérdését, Chala meglepetésében félre nyel egy falatot és a földre rogyva levegő után kezd kapkodni.*
185. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2017-05-25 17:07:51
Üzenet elküldve: 2017-05-25 17:07:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Vakmerő
//Raktárvadászat//
*Idya is tisztában van azzal, hogy ennél jobbat keresve sem találna egy ilyen lepukkant környéken, de mint jó vevő, sosem mutat nagy lelkesedést az áru iránt. Az öregasszonynak pedig nagyon kell a pénz, így nem hagyhatja futni azt, aki hajlandó fizetni ezért a romhalmazért.*
-Megegyeztünk!
*Háromszáznyolcvanöt nem is vészesen sok, és még neki is marad valami a zsebében. Előkotorja az erszényt, amit az eredartól emelt el, hozzádob még az egyik zsebéből harmincöt érmét, és így a megfelelő összeget, 385 aranyat nyújt át az asszonynak (Mesélő (Pajzs)).
*
-Mikor pakolná ki a holmikat?
*Ez még egy fontos kérdés, hiszen azt nem vette meg, valamikor el kell tüntetni a fészerből. És egy lakatot és láncot is vár még, na meg persze egy kulcsot, hogy más ne is tudjon bemászni az újonnan szerzett házikójába.*
*Idya is tisztában van azzal, hogy ennél jobbat keresve sem találna egy ilyen lepukkant környéken, de mint jó vevő, sosem mutat nagy lelkesedést az áru iránt. Az öregasszonynak pedig nagyon kell a pénz, így nem hagyhatja futni azt, aki hajlandó fizetni ezért a romhalmazért.*
-Megegyeztünk!
*Háromszáznyolcvanöt nem is vészesen sok, és még neki is marad valami a zsebében. Előkotorja az erszényt, amit az eredartól emelt el, hozzádob még az egyik zsebéből harmincöt érmét, és így a megfelelő összeget, 385 aranyat nyújt át az asszonynak (Mesélő (Pajzs)).
*-Mikor pakolná ki a holmikat?
*Ez még egy fontos kérdés, hiszen azt nem vette meg, valamikor el kell tüntetni a fészerből. És egy lakatot és láncot is vár még, na meg persze egy kulcsot, hogy más ne is tudjon bemászni az újonnan szerzett házikójába.*
184. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2017-05-25 11:57:24
Üzenet elküldve: 2017-05-25 11:57:24
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
//Raktárvadászat//
*Az első reakció az öreglány számára igen kedvező, hiszen a tündért máris megfogta a raktár. Errefelé felesleges is lenne tégla, vagy kőfalú raktárfélét keresni, mert aligha akad. Ráadásul tényleg eléggé eldugott helyen van.*
-Háromszáz és hetven arany. Hmmm. Bevallom kicsit kevesebb, mint amennyiért megválnék tőle.
*Aztán végül az öreglány sem sokáig tanakodik, elvégre is el akarja passzolni, hogy segítsen az unokáján.*
-Legyen háromszáz és nyolcvanöt arany. Így se nekem nem lesz igazam, se magának. Megegyeztünk? *nyögi erőtlenül.*
*Az első reakció az öreglány számára igen kedvező, hiszen a tündért máris megfogta a raktár. Errefelé felesleges is lenne tégla, vagy kőfalú raktárfélét keresni, mert aligha akad. Ráadásul tényleg eléggé eldugott helyen van.*
-Háromszáz és hetven arany. Hmmm. Bevallom kicsit kevesebb, mint amennyiért megválnék tőle.
*Aztán végül az öreglány sem sokáig tanakodik, elvégre is el akarja passzolni, hogy segítsen az unokáján.*
-Legyen háromszáz és nyolcvanöt arany. Így se nekem nem lesz igazam, se magának. Megegyeztünk? *nyögi erőtlenül.*
183. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2017-05-24 22:48:59
Üzenet elküldve: 2017-05-24 22:48:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Vakmerő
//Raktárvadászat//
*Néhány perc séta, és megérkeznek egy takaros kis fészerhez. Kicsi, ez tény, de kisebbre számított, így pozitívan csalódik, legalábbis első látásra. Lekerül a három retesz, feltárul a belső tér. Belülről már nem tűnik olyan hatalmasnak, de néhány ember befogadására képes. Tündérek számára még kényelmes is lenne, de nem hiszi, hogy rajta kívül sok sötétség hívő tündér van.*
-Tetszetős.
*És jó helyen van. Eldugva a főutcától, ritkán járnak erre, ha valaki el is téved itt, nem egy ócska bódéba kopog be, hogy útbaigazítást kérjen. ~Négyszáz arany...~ Kissé sokallja, még úgy is, hogy ajándékba kapják a biztonsági felszerelést. Lyukas tető, átfúj a szél a deszkák között. De túl jó, hogy elengedje.*
-Legyen háromhetven, és megveszem!
*Harminc arany nem sok, de Idya négy napig is ehet belőle, így örülne, ha maradna párszor tíz arany az erszényében.*
*Néhány perc séta, és megérkeznek egy takaros kis fészerhez. Kicsi, ez tény, de kisebbre számított, így pozitívan csalódik, legalábbis első látásra. Lekerül a három retesz, feltárul a belső tér. Belülről már nem tűnik olyan hatalmasnak, de néhány ember befogadására képes. Tündérek számára még kényelmes is lenne, de nem hiszi, hogy rajta kívül sok sötétség hívő tündér van.*
-Tetszetős.
*És jó helyen van. Eldugva a főutcától, ritkán járnak erre, ha valaki el is téved itt, nem egy ócska bódéba kopog be, hogy útbaigazítást kérjen. ~Négyszáz arany...~ Kissé sokallja, még úgy is, hogy ajándékba kapják a biztonsági felszerelést. Lyukas tető, átfúj a szél a deszkák között. De túl jó, hogy elengedje.*
-Legyen háromhetven, és megveszem!
*Harminc arany nem sok, de Idya négy napig is ehet belőle, így örülne, ha maradna párszor tíz arany az erszényében.*
182. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2017-05-24 20:08:58
Üzenet elküldve: 2017-05-24 20:08:58
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
//Raktárvadászat//
-Akkor kövessen!
*Csupán két perc séta nem több, és máris megállapodnak az egyik raktárnál. Különálló épület, deszkafalas, kissé romos tetővel.*
-Ez lenne. Megmutatom belülről.
*Három ponton van a vaskos faajtón tolózár, ezenkívül egyébként semmi. Szóval csak odasétál az öreglány és elhúzza a reteszeket. Nincs lakatra zárva, és amint kinyitja az ajtót ki is derül, hogy miért.
Mindenféle ócska, ezeréves limlom van ide behányva. Rozsdás szerszámok, egy kis kupac tégla, egy rozzant szekrény, néhány zsák, amiknek szája be van kötve.*
-Hát... ez lenne. A falak és a tető is látott már jobb napokat, de nemrég renováltattam meg kicsit. Ablak csak az a két kicsike van fent, így a természetes fény kevés.
*Előny viszont, hogy akár tíz ember is belefér. Persze nem kényelmesen, de a búvóhelyek nem is a kényelemről szólnak.*
-Mit szól? Érdekli? Négyszáz aranyért odaadom.
*Nem komfortos, viszont ahhoz képest, hogy a Lakónegyedben vagyunk nem kicsit. Idyanak mérlegelnie kell. Ja és persze az épület különálló és eléggé rejtett is.*
-Egy vastag láncot és egy lakatot tudok még adni ajándékba.
-Akkor kövessen!
*Csupán két perc séta nem több, és máris megállapodnak az egyik raktárnál. Különálló épület, deszkafalas, kissé romos tetővel.*
-Ez lenne. Megmutatom belülről.
*Három ponton van a vaskos faajtón tolózár, ezenkívül egyébként semmi. Szóval csak odasétál az öreglány és elhúzza a reteszeket. Nincs lakatra zárva, és amint kinyitja az ajtót ki is derül, hogy miért.
Mindenféle ócska, ezeréves limlom van ide behányva. Rozsdás szerszámok, egy kis kupac tégla, egy rozzant szekrény, néhány zsák, amiknek szája be van kötve.*
-Hát... ez lenne. A falak és a tető is látott már jobb napokat, de nemrég renováltattam meg kicsit. Ablak csak az a két kicsike van fent, így a természetes fény kevés.
*Előny viszont, hogy akár tíz ember is belefér. Persze nem kényelmesen, de a búvóhelyek nem is a kényelemről szólnak.*
-Mit szól? Érdekli? Négyszáz aranyért odaadom.
*Nem komfortos, viszont ahhoz képest, hogy a Lakónegyedben vagyunk nem kicsit. Idyanak mérlegelnie kell. Ja és persze az épület különálló és eléggé rejtett is.*
-Egy vastag láncot és egy lakatot tudok még adni ajándékba.
181. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2017-05-24 16:08:26
Üzenet elküldve: 2017-05-24 16:08:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Vakmerő
//Raktárvadászat//
*Elsőre szerencséje van. Egy öregasszony csoszog hozzá, aki még jobbat ajánl, mint a lakás. Raktára van, ami az eredeti terve is lett volna a tündérkének, csak félt, hogy itt, a lakónegyedben nem talál megfelelőt. Olyat nem akar, ami más épülethez van építve, vagy csak egy árnyékszéknyi terület körbedeszkázva. Pár embernek mindenképpen el kell férnie benne, különben nem búvóhely lesz belőle, csupán egy lyuk, amit mutogathat az ismerőseinek, hogy neki ilyenje is van.*
-Jól hangzik.
*Aztán majd kiderül, csalódik-e. Meg az ár is számít. Most van pénze, hála a kis eredarnak, aki kipótolta a félretett pénzét még pár száz arannyal, de nem fog egy fészert megvenni 500 aranyért, az biztos. Még talán alkudozni is lehet, ha az asszonykának nagyin kell a pénz.*
-Igen, igen, megnézném.
*Bólogat kissé késve, nagyon elmerült az anyagiak számlálgatásában.*
*Elsőre szerencséje van. Egy öregasszony csoszog hozzá, aki még jobbat ajánl, mint a lakás. Raktára van, ami az eredeti terve is lett volna a tündérkének, csak félt, hogy itt, a lakónegyedben nem talál megfelelőt. Olyat nem akar, ami más épülethez van építve, vagy csak egy árnyékszéknyi terület körbedeszkázva. Pár embernek mindenképpen el kell férnie benne, különben nem búvóhely lesz belőle, csupán egy lyuk, amit mutogathat az ismerőseinek, hogy neki ilyenje is van.*
-Jól hangzik.
*Aztán majd kiderül, csalódik-e. Meg az ár is számít. Most van pénze, hála a kis eredarnak, aki kipótolta a félretett pénzét még pár száz arannyal, de nem fog egy fészert megvenni 500 aranyért, az biztos. Még talán alkudozni is lehet, ha az asszonykának nagyin kell a pénz.*
-Igen, igen, megnézném.
*Bólogat kissé késve, nagyon elmerült az anyagiak számlálgatásában.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1660-1679