Kikötő - Lakónegyed
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Dokkok és kikötő (új) Csatornarendszer (új) Vérkert (új) | Lakónegyed | Rumos Rókalyuk (új) Sellőház (új) Vámház (új) Hét Varjú Taverna (új) |  |
140. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2017-04-13 12:37:56
Üzenet elküldve: 2017-04-13 12:37:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//A szárnyas oroszlán nyomában//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Miután felmérte, hogy nincs senki a kocsma előtt, így gyorsan a tegezbe kerül a nyílvessző is, és az íj is. Ettől függetlenül készenlétben van, de hamar belátja ő is, hogy a véres ruhánál és a sántításnál csak az lenne feltűnőbb, ha mindezt kihúzott íjjal tenné. Megpróbál természetesen viselkedni, persze ruházatán látni, hogy nem is városi, meg nem is tengerész. Viszont akár erdei vadásznak is tűnhetne, ha nem hiányozna a válláról, vagy az övéről a zsákmány, meg ugye a kisírt szemek, a könnyektől fényes arc. Lehet ugyanakkor, hogy éppen egy sikertelen vadászaton van túl, és azért a bicegés meg a zsákmány hiánya. Reménykedik benne, hogy valami hasonlónak nézik, de a remény egykettőre szertefoszlik. Úgy tűnik, hogy a mai nap a szertefoszló reményeiről szól, amik miatt most úgy pityereg (mentségére szóljon, hogy hangtalanul), hogy alig lát a könnyeitől.
Kezd az a nagyon-nagyon rossz érzése támad, hogy csak azt úszta meg, hogy a részeg tengerészek megpocsíkolják, de azt már nem, hogy a helyi rendfenntartó erők megtegyék ezt. Mindenesetre lefordul az egyik zegzugos mellékutcába, mintha csak arra lenne dolga, persze nyilván nincs arra dolga és még csak azt sem tudja, hogy hová vezet, vagy hogy kinek a karjaiba rohan bele. Ha eddig félt, hát most már retteg.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Miután felmérte, hogy nincs senki a kocsma előtt, így gyorsan a tegezbe kerül a nyílvessző is, és az íj is. Ettől függetlenül készenlétben van, de hamar belátja ő is, hogy a véres ruhánál és a sántításnál csak az lenne feltűnőbb, ha mindezt kihúzott íjjal tenné. Megpróbál természetesen viselkedni, persze ruházatán látni, hogy nem is városi, meg nem is tengerész. Viszont akár erdei vadásznak is tűnhetne, ha nem hiányozna a válláról, vagy az övéről a zsákmány, meg ugye a kisírt szemek, a könnyektől fényes arc. Lehet ugyanakkor, hogy éppen egy sikertelen vadászaton van túl, és azért a bicegés meg a zsákmány hiánya. Reménykedik benne, hogy valami hasonlónak nézik, de a remény egykettőre szertefoszlik. Úgy tűnik, hogy a mai nap a szertefoszló reményeiről szól, amik miatt most úgy pityereg (mentségére szóljon, hogy hangtalanul), hogy alig lát a könnyeitől.
Kezd az a nagyon-nagyon rossz érzése támad, hogy csak azt úszta meg, hogy a részeg tengerészek megpocsíkolják, de azt már nem, hogy a helyi rendfenntartó erők megtegyék ezt. Mindenesetre lefordul az egyik zegzugos mellékutcába, mintha csak arra lenne dolga, persze nyilván nincs arra dolga és még csak azt sem tudja, hogy hová vezet, vagy hogy kinek a karjaiba rohan bele. Ha eddig félt, hát most már retteg.*
139. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2017-04-13 11:27:50
Üzenet elküldve: 2017-04-13 11:27:50
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//A szárnyas oroszlán nyomában//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A kocsmában elrejtőzött fickó még nem ivott elég rumot ahhoz, hogy olyan ellen lövögessen, akár csak hátba is, aki már kilőtt ma egy óriást két férfiút, és végül de nem utolsó sorban a kocsmárost is kilőtte az a férfiú, kinek oldalán jött, és aztán amaz köddé is vált. Nem, ehhez nem ivott eleget. A szájkaratéba azért beleáll. Mormog olyanokat, hogy ringyó, kurva, valamit a barlangokról és gombákról, meg fekélyekről, meg az anyák dicsőítése is előkerül. Odakint azonban már szabad az út. A Lakónegyed egyik legfőbb pontja a csehó, így előtte van pár szekérnyi üres hely. Itt gyanúsan senki sincsen, csak az a pár hordó. Indul innen három utcácska is, meg ki tudja még hány rejtett, járatlan út, ezekből Alyo azt veszi célba, mely a dokkokhoz vihet, hiszen innen jöttek. Nappal van még. Elég kihalt ez az óra. Élet van, de nem olyan, mint máskor. A matrózok ilyenkor vagy a parton sertepertélnek, vagy henyélnek és ebédelnek. Az út első kisebb negyedében nyugodtan sétálhat. Vannak azért páran, és mindenütt az enyhén bicegő, és véres nőt mérik végig egy gyors pillantással. Két suhanc arcáról le tudja olvasni a suttogó szavakat, melyek "umo"t formáznak, ebből sejtheti, hogy a kocsmai balhé híre gyorsabb volt, mint a nő. Habár egyértelműen nem bizonyítható rá a dolog közvetlen szemtanúk nélkül. Aztán megláthatja a kikötő első pár jól szituált harcos osztagát. Összesen négyen vannak, és sietnek. Céljuk nem vitás. Hozzájuk hasonó rend megtartására kiképzett és felfogadott (nem túl effektív) magánosztagok védik a világítótornyot is. Árnyas keresztutca ugyan akad, de Alyonak lehet olyan érzése is, hogy bizony onnan őt éppen figyelik.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A kocsmában elrejtőzött fickó még nem ivott elég rumot ahhoz, hogy olyan ellen lövögessen, akár csak hátba is, aki már kilőtt ma egy óriást két férfiút, és végül de nem utolsó sorban a kocsmárost is kilőtte az a férfiú, kinek oldalán jött, és aztán amaz köddé is vált. Nem, ehhez nem ivott eleget. A szájkaratéba azért beleáll. Mormog olyanokat, hogy ringyó, kurva, valamit a barlangokról és gombákról, meg fekélyekről, meg az anyák dicsőítése is előkerül. Odakint azonban már szabad az út. A Lakónegyed egyik legfőbb pontja a csehó, így előtte van pár szekérnyi üres hely. Itt gyanúsan senki sincsen, csak az a pár hordó. Indul innen három utcácska is, meg ki tudja még hány rejtett, járatlan út, ezekből Alyo azt veszi célba, mely a dokkokhoz vihet, hiszen innen jöttek. Nappal van még. Elég kihalt ez az óra. Élet van, de nem olyan, mint máskor. A matrózok ilyenkor vagy a parton sertepertélnek, vagy henyélnek és ebédelnek. Az út első kisebb negyedében nyugodtan sétálhat. Vannak azért páran, és mindenütt az enyhén bicegő, és véres nőt mérik végig egy gyors pillantással. Két suhanc arcáról le tudja olvasni a suttogó szavakat, melyek "umo"t formáznak, ebből sejtheti, hogy a kocsmai balhé híre gyorsabb volt, mint a nő. Habár egyértelműen nem bizonyítható rá a dolog közvetlen szemtanúk nélkül. Aztán megláthatja a kikötő első pár jól szituált harcos osztagát. Összesen négyen vannak, és sietnek. Céljuk nem vitás. Hozzájuk hasonó rend megtartására kiképzett és felfogadott (nem túl effektív) magánosztagok védik a világítótornyot is. Árnyas keresztutca ugyan akad, de Alyonak lehet olyan érzése is, hogy bizony onnan őt éppen figyelik.*
138. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2017-04-10 22:00:13
Üzenet elküldve: 2017-04-10 22:00:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Egy bolond százat csinál//
*Halálangyal, vagy sem, mindenesetre a jelenléte egyre inkább válik nyugtatóvá a számára, mint a kezdetekben.
Szóval mindenkinek van ilyenje, ez azért egész jól kezdődik, és az is, hogy nem lehet belehalni, bár egy dolog nem derül ki, amire pedig nagyon hegyezné a füleit, de a nő nem fejezi be a választ.
Hát igen, az alkoholittas személyektől már-már megszokott, hogy gyorsan témát váltanak és teljesen megfeledkeznek arról, hogy mit akartak korábban kifejezni. Mond viszont valami olyasmit, amiért Ysie szégyellhetné magát.*
- Nem illik? *Kérdezi letörve és lehajtja a fejét, de még így is látszik a vizes, sajtszószos hajából kikandikáló vörös fülhegy. Ez mondjuk, megmagyaráz néhány dolgot, amiket eddig életében nem értett.
Zavarát kendőzve úgy dönt, egy időre ő is témát vált, egyrészt hevesen elkezdi az asztal felé invitálni újdonsült bandavezérüket. Vajon innentől akkor ők hárman lesznek házastársak?*
- Igen, igen. Egyél. Nyco nagyon finomakat szokott főzni. *Főleg, hogy csak néhány órája ismeri még. És, ha már az asztalnál ülnek, ott úgy szokás, legalábbis otthon mindig azt látta, hogy a páros egyik része tálal a vendégnek, a másik pedig kedves történetekkel, anekdotákkal szórakoztatja őt. Ez utóbbi szerepét Ysie nagyon szívesen magára is vállalja, mint egy jó háziasszony. Lecsüccsen ő is, és már nyoma sincs arcán a korábbi pánikhangulatnak.*
- Képzeld el, ma meghalt a barátom. *Újságolja hevesen.* De semmi gond, mert megettem.
*Halálangyal, vagy sem, mindenesetre a jelenléte egyre inkább válik nyugtatóvá a számára, mint a kezdetekben.
Szóval mindenkinek van ilyenje, ez azért egész jól kezdődik, és az is, hogy nem lehet belehalni, bár egy dolog nem derül ki, amire pedig nagyon hegyezné a füleit, de a nő nem fejezi be a választ.
Hát igen, az alkoholittas személyektől már-már megszokott, hogy gyorsan témát váltanak és teljesen megfeledkeznek arról, hogy mit akartak korábban kifejezni. Mond viszont valami olyasmit, amiért Ysie szégyellhetné magát.*
- Nem illik? *Kérdezi letörve és lehajtja a fejét, de még így is látszik a vizes, sajtszószos hajából kikandikáló vörös fülhegy. Ez mondjuk, megmagyaráz néhány dolgot, amiket eddig életében nem értett.
Zavarát kendőzve úgy dönt, egy időre ő is témát vált, egyrészt hevesen elkezdi az asztal felé invitálni újdonsült bandavezérüket. Vajon innentől akkor ők hárman lesznek házastársak?*
- Igen, igen. Egyél. Nyco nagyon finomakat szokott főzni. *Főleg, hogy csak néhány órája ismeri még. És, ha már az asztalnál ülnek, ott úgy szokás, legalábbis otthon mindig azt látta, hogy a páros egyik része tálal a vendégnek, a másik pedig kedves történetekkel, anekdotákkal szórakoztatja őt. Ez utóbbi szerepét Ysie nagyon szívesen magára is vállalja, mint egy jó háziasszony. Lecsüccsen ő is, és már nyoma sincs arcán a korábbi pánikhangulatnak.*
- Képzeld el, ma meghalt a barátom. *Újságolja hevesen.* De semmi gond, mert megettem.
137. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2017-04-02 08:34:28
Üzenet elküldve: 2017-04-02 08:34:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Egy bolond százat csinál//
* A felcsattanástól összerázkódik, úgy megszeppen, nem mer megszólalni. A legújabb barátjuk, Chali, aki nem is csali, már az első pillanattól kezdve triójukban a vezető. Hiszen olyan okos és szép, egyikük sem szállhat versenybe vele. Nyco talán még vakon is követné a parancsait, ki tudja? Ezért is hőköl hátrá a villámokat szóró tekintet elől.
Gyorsan visszatér, felméri a terepet, hogy nem-e vitte el az alkoholista halálangyal Ysiet, de úgy tűnik, nem. Még abban is kételkedni kezd, hogy a lány egy halálangyal, meg hogy ő csak egy illúzió. És akkor felteszi végre azt a kérdést, amely megmagyarázná az egészet. Visszasétál házastársa mellé, a nebuló-oldalra, amellyel szemben ott áll Chalarel. *
- De akkor miért van ott?
* Ó, majd' kiment a fejéből, hogy milyen udvariatlan egy sötételf! *
- Nem vagy éhes?
* Teszi gyorsan hozzá, ami úgy hangzik, mintha témaváltás lenne ugyan, de... De, ez az. Csak nem azért, mert kényelmetlen irányt vett a beszélgetés. *
* A felcsattanástól összerázkódik, úgy megszeppen, nem mer megszólalni. A legújabb barátjuk, Chali, aki nem is csali, már az első pillanattól kezdve triójukban a vezető. Hiszen olyan okos és szép, egyikük sem szállhat versenybe vele. Nyco talán még vakon is követné a parancsait, ki tudja? Ezért is hőköl hátrá a villámokat szóró tekintet elől.
Gyorsan visszatér, felméri a terepet, hogy nem-e vitte el az alkoholista halálangyal Ysiet, de úgy tűnik, nem. Még abban is kételkedni kezd, hogy a lány egy halálangyal, meg hogy ő csak egy illúzió. És akkor felteszi végre azt a kérdést, amely megmagyarázná az egészet. Visszasétál házastársa mellé, a nebuló-oldalra, amellyel szemben ott áll Chalarel. *
- De akkor miért van ott?
* Ó, majd' kiment a fejéből, hogy milyen udvariatlan egy sötételf! *
- Nem vagy éhes?
* Teszi gyorsan hozzá, ami úgy hangzik, mintha témaváltás lenne ugyan, de... De, ez az. Csak nem azért, mert kényelmetlen irányt vett a beszélgetés. *
136. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2017-03-31 23:27:36
Üzenet elküldve: 2017-03-31 23:27:36
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Egy bolond százat csinál//
-Van *felel dünnyögve a mélységi és a félvér ugyanazon kérdésére. A lánynak viszont rengeteg van még, nagy levegőt véve próbál időt lopni magának a gondolkodásra, be is hunyja pár pillanatra a szemeit, reménykedve abban, hogyha kinyitja, akkor majd valahol máshol találja magát. Persze, ez nem így történik.*
-Mindig is ott volt. És azért van rá szükség, mert... *De még mielőtt befejezhetné a gondolatmenetét, meghallja a fiú következő kérdését, amire azonnal villámló tekintettel hangos "nemmel" felel.*
-Azt nem illik csak úgy mutogatni *teszi hozzá már kissé lágyabban. Már meg is bánta, hogy így felcsattant, elvégre szerencsétlen nem tudhatta.
A fiú bejelentésén már meg sem lepődik, még kicsit örül is, azt hiszi, amíg a mélységi kint van, addig sem kell beszélnie.
De a furcsa hajú lány úgy tűnik nem kíván szünetet tartani, máris újabb kérdést tesz fel.*
-Ott van születése óta, ez is teljesen normális. *maga is meglepődik azon, hogy ezt mennyire higgadtan mondta, még a végére belejön. De sajnos nem szeretné megvárni a végét.
Azon kezd el gondolkodni, hogy talán, ha visszajön a fiú, akkor ő is elmehetne "pisilni", aztán, ahogy kiér, jó gyorsan elszalad. Bár ez a szituáció már ígyis örökre belevéste magát az agyába.*
-Van *felel dünnyögve a mélységi és a félvér ugyanazon kérdésére. A lánynak viszont rengeteg van még, nagy levegőt véve próbál időt lopni magának a gondolkodásra, be is hunyja pár pillanatra a szemeit, reménykedve abban, hogyha kinyitja, akkor majd valahol máshol találja magát. Persze, ez nem így történik.*
-Mindig is ott volt. És azért van rá szükség, mert... *De még mielőtt befejezhetné a gondolatmenetét, meghallja a fiú következő kérdését, amire azonnal villámló tekintettel hangos "nemmel" felel.*
-Azt nem illik csak úgy mutogatni *teszi hozzá már kissé lágyabban. Már meg is bánta, hogy így felcsattant, elvégre szerencsétlen nem tudhatta.
A fiú bejelentésén már meg sem lepődik, még kicsit örül is, azt hiszi, amíg a mélységi kint van, addig sem kell beszélnie.
De a furcsa hajú lány úgy tűnik nem kíván szünetet tartani, máris újabb kérdést tesz fel.*
-Ott van születése óta, ez is teljesen normális. *maga is meglepődik azon, hogy ezt mennyire higgadtan mondta, még a végére belejön. De sajnos nem szeretné megvárni a végét.
Azon kezd el gondolkodni, hogy talán, ha visszajön a fiú, akkor ő is elmehetne "pisilni", aztán, ahogy kiér, jó gyorsan elszalad. Bár ez a szituáció már ígyis örökre belevéste magát az agyába.*
135. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2017-03-29 12:50:30
Üzenet elküldve: 2017-03-29 12:50:30
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
*A kikötőben kicsit informálódott és megtudta, hogy van errefelé egy fogadó, noha óvakodjon, mert az nem éppen a kispályások terepe. Aregeor nyomban el is indult afelé, és lám, most itt van, ennek a pöcegödörnek a kellős közepén, amit a helyiek lakónegyednek hívnak. Igen, nagy jóindulattal talán rá lehetne fogni. A köpenyes elf nem fél nekivágni az ismeretlennek függetlenül attól, hogy mi vár rá. Ő maga se nem jó, se nem gonosz, illetve egy kicsit jó és gonosz is, mondjuk úgy, hogy egyensúlyban van a jósága és a gonoszsága. Hogy ez miért fontos? Tulajdonképpen semmiért, csak ahogy sétálgat és a koldusokat látja a szeme se rebben. Úgy kell nekik. Ellenben mikor néhány örömlányt meglát, azonnal érdeklődve fürkészi őket. Szívesen hemperegne egy jót, elvégre is hosszú és fárasztó volt a hajóút, ideje lenne lazítani. Viszont most jobban esne neki egy ital... valamilyen erős, ütős. Néhány vén tengeri medvét is megpillant, de egyébként igyekszik kerülni a feltűnést és észrevétlen maradni, bár a bot, amit kesztyűs kezében tart bizonyára vonzza majd a kíváncsi szemeket. Kivéve, ha minden egyes nap látnak mágust, mert akkor nincs semmi probléma.*
134. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2017-03-25 19:12:38
Üzenet elküldve: 2017-03-25 19:12:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Egy bolond százat csinál//
*A nő kissé furán viselkedik halálangyalhoz képest, és egyáltalán nem olyan rámenős. Talán tényleg az, aminek Ysie is gondolta, pusztán nem végzi túl jól a feladatát. Bocsánatos bűn ez, így viszont ő is megnyugodhat némileg, bár a hölgynek aggasztóan vöröslik az arca. Semmi vész, a félvér erre is tudja a választ. Elég időt töltött a kocsmában züllő, lerobbant asszonyok és férfiak között, hogy tudja. Ez bizony az alkoholizmus. Egy idő után levakarhatatlanul erős lesz a pír az illető arcán.
Persze ő maga nem ítélkezik, hiszen ezek a kelleténél több italt fogyasztó egyének is legalább olyan értékesek, mint bárki más. Kicsit meg is sajnálja, hogy így ráförmedt.
Nyco kérdésére ő is csak sürgetőleg kezd bólogatni, hiszen pontosan ezt akarta ő maga is kérdezni.*
- Igen, neked is van? És miért van ott? És eddig miért nem volt ott? *Égető szükségét érzi, hogy az életveszély elmúltával magára kapjon néhány ruhadarabot. A gond az, hogy Nyco ruhái közelebb vannak hozzá, így azokat kezdi felvenni, és még észre sem veszi.
Riadtan figyeli viszont a hólyagproblémái kezelésére induló mélységi tárnaváladékot, és bár kissé tart attól, hogy magára maradjon egy alkoholista halálangyallal, de mégis úgy dönt, felvet egy kérdést, ami még mindig aggasztja. Suttog is, hogy nehogy véletlenül a fiú meghallhassa odakint, amíg folyóügyeit intézi.*
- És neki mi lehet a baja? Én állítom, hogy rátapadt egy pióca, de ő azt mondja gyerekkorától fogva ilyen volt a… hát a pisilőkéje.
*A nő kissé furán viselkedik halálangyalhoz képest, és egyáltalán nem olyan rámenős. Talán tényleg az, aminek Ysie is gondolta, pusztán nem végzi túl jól a feladatát. Bocsánatos bűn ez, így viszont ő is megnyugodhat némileg, bár a hölgynek aggasztóan vöröslik az arca. Semmi vész, a félvér erre is tudja a választ. Elég időt töltött a kocsmában züllő, lerobbant asszonyok és férfiak között, hogy tudja. Ez bizony az alkoholizmus. Egy idő után levakarhatatlanul erős lesz a pír az illető arcán.
Persze ő maga nem ítélkezik, hiszen ezek a kelleténél több italt fogyasztó egyének is legalább olyan értékesek, mint bárki más. Kicsit meg is sajnálja, hogy így ráförmedt.
Nyco kérdésére ő is csak sürgetőleg kezd bólogatni, hiszen pontosan ezt akarta ő maga is kérdezni.*
- Igen, neked is van? És miért van ott? És eddig miért nem volt ott? *Égető szükségét érzi, hogy az életveszély elmúltával magára kapjon néhány ruhadarabot. A gond az, hogy Nyco ruhái közelebb vannak hozzá, így azokat kezdi felvenni, és még észre sem veszi.
Riadtan figyeli viszont a hólyagproblémái kezelésére induló mélységi tárnaváladékot, és bár kissé tart attól, hogy magára maradjon egy alkoholista halálangyallal, de mégis úgy dönt, felvet egy kérdést, ami még mindig aggasztja. Suttog is, hogy nehogy véletlenül a fiú meghallhassa odakint, amíg folyóügyeit intézi.*
- És neki mi lehet a baja? Én állítom, hogy rátapadt egy pióca, de ő azt mondja gyerekkorától fogva ilyen volt a… hát a pisilőkéje.
133. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2017-03-23 11:44:58
Üzenet elküldve: 2017-03-23 11:44:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Egy bolond százat csinál//
* Nem tudja, hogy mások minek szokták nevezni, hát azért van, hogy pisiljenek, tehát logikusan pisilőke a neve.
Annyira aggódik Ysiért, hogy lassan egy helyben kezd toporogni, mert bizony, megtelt a hólyag. Közben persze lesi a vajákos, vagy kicsoda minden szavát, s végül fejvakarva egyenesedik ki, meg is próbálja kiszabadítani a kezét Ysie lábainak fogságából. *
- Akkor... Neked is van sebed? Ugyanilyen?
* Amennyiben a válasz igen, felteszi a következő, nagyon fontos kérdést. *
- Megmutatod?
* A házastársa sem szemérmes, meg általában ő sem, kivéve, ha igen, mert akkor az, így tehát meg sem fordul a fejében, hogy esetleg ez olyan, amit mások nem mutogatnának idegeneknek. Mondjuk Nyco és Ysie nem idegen, nem valami másik bolygóról jöttek, szóval ezzel csak nem lehet probléma. *
- Nem is hoztalak ide... A saját lábadon jöttél.
* Nagyon fontos a precízitás, minden helyzetben, az élet minden terén elvárt dolog, adjuk hát meg most is.
Húgyhólyagá egyre jobban nyomja, egyre jobban mocorog, végül nem bírja tovább, elindul ki a házból. *
- Mindjárt jövök, pisilnem kell.
* Odakint megszenteli a ház falát, ezzel kijelölve területét - a kutyákat megfigyelte már, és tudja, hogy azért pisilnek össze mindent, hogy az övék legyen. Ő meg így tartja távol az esetleges házfoglalókat. Dolga végeztével visszasiet a szobába, kíváncsi, mire jutottak, mi történt, míg oda volt. *
* Nem tudja, hogy mások minek szokták nevezni, hát azért van, hogy pisiljenek, tehát logikusan pisilőke a neve.
Annyira aggódik Ysiért, hogy lassan egy helyben kezd toporogni, mert bizony, megtelt a hólyag. Közben persze lesi a vajákos, vagy kicsoda minden szavát, s végül fejvakarva egyenesedik ki, meg is próbálja kiszabadítani a kezét Ysie lábainak fogságából. *
- Akkor... Neked is van sebed? Ugyanilyen?
* Amennyiben a válasz igen, felteszi a következő, nagyon fontos kérdést. *
- Megmutatod?
* A házastársa sem szemérmes, meg általában ő sem, kivéve, ha igen, mert akkor az, így tehát meg sem fordul a fejében, hogy esetleg ez olyan, amit mások nem mutogatnának idegeneknek. Mondjuk Nyco és Ysie nem idegen, nem valami másik bolygóról jöttek, szóval ezzel csak nem lehet probléma. *
- Nem is hoztalak ide... A saját lábadon jöttél.
* Nagyon fontos a precízitás, minden helyzetben, az élet minden terén elvárt dolog, adjuk hát meg most is.
Húgyhólyagá egyre jobban nyomja, egyre jobban mocorog, végül nem bírja tovább, elindul ki a házból. *
- Mindjárt jövök, pisilnem kell.
* Odakint megszenteli a ház falát, ezzel kijelölve területét - a kutyákat megfigyelte már, és tudja, hogy azért pisilnek össze mindent, hogy az övék legyen. Ő meg így tartja távol az esetleges házfoglalókat. Dolga végeztével visszasiet a szobába, kíváncsi, mire jutottak, mi történt, míg oda volt. *
132. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2017-03-20 20:36:02
Üzenet elküldve: 2017-03-20 20:36:02
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Egy bolond százat csinál//
*Hát legvadabb álmaiban sem gondolta volna, hogy ehhez hasonló helyzetbe fog keveredni, még az az eshetőség is hamarabb szerepelt a képzeletbeli listáján, hogy esetleg magától kiesik a szeme vagy véletlenül kilapítja egy drahun.
A pisilőke szón igyekszik nem felnevetni, bár igazából csak zavara miatt érez rá ingert, ilyen idősen a fiúk jó része tudomása szerint már nem így nevezi a dolgot.
Feltörő kacaját hát egy torokköszörüléssel leplezi, öklét elkomolyodva a szájához téve próbálja összeszedni a gondolatait. És ha még nem lett volna elég vörös az arca, a félvér utolsó kérdése után már bizonyára olyan árnyalatú lehet, mint egy jól megérett paradicsom.
Még a bókokhoz sem nagyon van hozzászokva, nemhogy ahhoz, hogy valaki szinte tényként állítsa róla, hogy szép.
Pár másodpercet hagy magának, hogy rendezze a fejébe dúló káoszt, amit ez a roppant furcsa helyzet okoz. A fiúra néz, fürkészi az arcát, még mindig apró jel után keresve, hogy nem csak a bolondját járatják vele, majd bíbor íriszei a lányon állapodnak meg.*
-Az a valami *töri meg végül a feszült csendet* -a lábad között. Az minden lánynak van. És csak azért vagyok itt, mert a fiú idehozott. *válaszol az utolsó egyébként teljesen értelmetlen kérdésre is. Egyelőre többet nem mondd, úgy érzi már ezek után is elég sok kérdése lesz a két fiatalnak.*
*Hát legvadabb álmaiban sem gondolta volna, hogy ehhez hasonló helyzetbe fog keveredni, még az az eshetőség is hamarabb szerepelt a képzeletbeli listáján, hogy esetleg magától kiesik a szeme vagy véletlenül kilapítja egy drahun.
A pisilőke szón igyekszik nem felnevetni, bár igazából csak zavara miatt érez rá ingert, ilyen idősen a fiúk jó része tudomása szerint már nem így nevezi a dolgot.
Feltörő kacaját hát egy torokköszörüléssel leplezi, öklét elkomolyodva a szájához téve próbálja összeszedni a gondolatait. És ha még nem lett volna elég vörös az arca, a félvér utolsó kérdése után már bizonyára olyan árnyalatú lehet, mint egy jól megérett paradicsom.
Még a bókokhoz sem nagyon van hozzászokva, nemhogy ahhoz, hogy valaki szinte tényként állítsa róla, hogy szép.
Pár másodpercet hagy magának, hogy rendezze a fejébe dúló káoszt, amit ez a roppant furcsa helyzet okoz. A fiúra néz, fürkészi az arcát, még mindig apró jel után keresve, hogy nem csak a bolondját járatják vele, majd bíbor íriszei a lányon állapodnak meg.*
-Az a valami *töri meg végül a feszült csendet* -a lábad között. Az minden lánynak van. És csak azért vagyok itt, mert a fiú idehozott. *válaszol az utolsó egyébként teljesen értelmetlen kérdésre is. Egyelőre többet nem mondd, úgy érzi már ezek után is elég sok kérdése lesz a két fiatalnak.*
131. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2017-03-20 15:51:32
Üzenet elküldve: 2017-03-20 15:51:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Egy bolond százat csinál//
*Zöldjeit oda-vissza váltogatja a pszeudonyco és a halál, csinos kis hírnöke között. Az előbbi túlságosan is valóságosnak ható rémülettel pillant vissza rá, míg az utóbbi higgadtsággal teli hangon szólítja meg.
Énjének egy része meg van győződve arról, hogy, ami az imént megfogant a fejében az a valóság. Hiszen az apja is mindig azt mondta, hogy a férfiak veszte a nő. Ez a nő pedig úgy is néz ki. Ezzel a gondolatmenettel az az egyedüli probléma, hogy ő nő, s nem férfi… *
~Most akkor mi van?~
*Egy pillanatra megráncolja a homlokát, s orrát, talán még be is kancsít a saját magával való kommunikáció során, amelynek ideje alatt kizárta a valóságot.
Arra a megoldásra jut végül, hogy, még, ha nem is fogja magát engedni a túlvilágra rángatni, de válaszokat attól még kaphat. Mondjuk, hogy mi a baja Nyconak, és, hogy mi ez a seb a lábai között, amely nem fáj, s nem is vérzik.*
- Igen, mi a baja? És nekem mi a bajom? Mi a bajunk? *Riadtan tör ki belőle a pánik, közben olykor az ajtó felé pillant, mintha arra várna, hogy a házon osztozkodó társa mikor befutni és elüldözni innen ezt a jelenést. Mert, hogy Nyco bátor és okos, egészen biztosan találna rá megoldást, hogy kiűzze az ártó entitásokat. Bár a nőt előtte lefesthetné igazán. Lány létére is kevésbé tud elszakadni attól, ha valami ilyen jól megformált teremtést lát, így nem is meglepő a következő kérdése.* És, ha nem akarsz elvinni sehova, akkor miért vagy ilyen szép?
*Zöldjeit oda-vissza váltogatja a pszeudonyco és a halál, csinos kis hírnöke között. Az előbbi túlságosan is valóságosnak ható rémülettel pillant vissza rá, míg az utóbbi higgadtsággal teli hangon szólítja meg.
Énjének egy része meg van győződve arról, hogy, ami az imént megfogant a fejében az a valóság. Hiszen az apja is mindig azt mondta, hogy a férfiak veszte a nő. Ez a nő pedig úgy is néz ki. Ezzel a gondolatmenettel az az egyedüli probléma, hogy ő nő, s nem férfi… *
~Most akkor mi van?~
*Egy pillanatra megráncolja a homlokát, s orrát, talán még be is kancsít a saját magával való kommunikáció során, amelynek ideje alatt kizárta a valóságot.
Arra a megoldásra jut végül, hogy, még, ha nem is fogja magát engedni a túlvilágra rángatni, de válaszokat attól még kaphat. Mondjuk, hogy mi a baja Nyconak, és, hogy mi ez a seb a lábai között, amely nem fáj, s nem is vérzik.*
- Igen, mi a baja? És nekem mi a bajom? Mi a bajunk? *Riadtan tör ki belőle a pánik, közben olykor az ajtó felé pillant, mintha arra várna, hogy a házon osztozkodó társa mikor befutni és elüldözni innen ezt a jelenést. Mert, hogy Nyco bátor és okos, egészen biztosan találna rá megoldást, hogy kiűzze az ártó entitásokat. Bár a nőt előtte lefesthetné igazán. Lány létére is kevésbé tud elszakadni attól, ha valami ilyen jól megformált teremtést lát, így nem is meglepő a következő kérdése.* És, ha nem akarsz elvinni sehova, akkor miért vagy ilyen szép?
130. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2017-03-17 22:39:19
Üzenet elküldve: 2017-03-17 22:39:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Egy bolond százat csinál//
* Aggodalommal töltve, a visszafogott könnyektől csillogó szemekkel várja a diagnózist, mikor is Ysie fejében megfogan valami. Ennek hatására a lány lábai összezáródnak, foglyul ejtve Nyco karját, s mikor felhúzza a térdeit, sötételfünk - lévén hármójuk közül tán övé a leggyengébb cím, száll felé. *
- Miről beszélsz, Ysie? Én vagyok az.
* Motyogja szomorkásan, és kérdőn pillant az utcán felszedett lányra. Talán hallucinál?
~ Csak nem bevette a...?? Nem, nem tudja, hol van. ~
Nem tudja, hány alkimistának sikerült eddig létrehoznia, de bizony a mi Nyconk büszke tulajdonosa egy üvegcsényi fehér pornak, melyet egy bizonyos gombából állított elő, s az a szomszédos szobában pihen. De szerencsére erről rajta kívül egyikük sem tud, tehát nem is emiatt hallucinálhat a meztelen leány. Biztosan más oka van... Talán megszállta egy démon. Akkor bizony rituálét kell végrehajtaniuk.
Azonban minden aggodalma tovaszáll, mikor is végre megérkezik a diagnózis, mely előtt tárnaváladék főhősünk értetlenül áll. Perpillanat minden értelemben. Hiszen van egy álla is vagy mi. *
- Hogy micsoda? De... de akkor mégis mi az a seb Ysien? És miért nem viselkedik rendesen a pisilőkém?
* Amennyiben erre a két kérdésre tud olyan választ adni, amely megerősíti korábbi kijelentését, úgy semmi gond. Ha nem... akkor... akkor majd kiderül. *
* Aggodalommal töltve, a visszafogott könnyektől csillogó szemekkel várja a diagnózist, mikor is Ysie fejében megfogan valami. Ennek hatására a lány lábai összezáródnak, foglyul ejtve Nyco karját, s mikor felhúzza a térdeit, sötételfünk - lévén hármójuk közül tán övé a leggyengébb cím, száll felé. *
- Miről beszélsz, Ysie? Én vagyok az.
* Motyogja szomorkásan, és kérdőn pillant az utcán felszedett lányra. Talán hallucinál?
~ Csak nem bevette a...?? Nem, nem tudja, hol van. ~
Nem tudja, hány alkimistának sikerült eddig létrehoznia, de bizony a mi Nyconk büszke tulajdonosa egy üvegcsényi fehér pornak, melyet egy bizonyos gombából állított elő, s az a szomszédos szobában pihen. De szerencsére erről rajta kívül egyikük sem tud, tehát nem is emiatt hallucinálhat a meztelen leány. Biztosan más oka van... Talán megszállta egy démon. Akkor bizony rituálét kell végrehajtaniuk.
Azonban minden aggodalma tovaszáll, mikor is végre megérkezik a diagnózis, mely előtt tárnaváladék főhősünk értetlenül áll. Perpillanat minden értelemben. Hiszen van egy álla is vagy mi. *
- Hogy micsoda? De... de akkor mégis mi az a seb Ysien? És miért nem viselkedik rendesen a pisilőkém?
* Amennyiben erre a két kérdésre tud olyan választ adni, amely megerősíti korábbi kijelentését, úgy semmi gond. Ha nem... akkor... akkor majd kiderül. *
129. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2017-03-16 22:00:33
Üzenet elküldve: 2017-03-16 22:00:33
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Egy bolond százat csinál//
*Bár már kezdi furcsállani a helyzetet, egyelőre még jóhiszeműen várja, hogy megmutassák neki azt a bizonyos halálos, nem vérző sebet.
Ami ezután következik viszont némileg váratlanul éri, hiszen a ruha mögött semmiféle érdekeset nem lát, mármint semmi olyat, aminek ott nem lenne helye.
Persze a látványtól és a "sebesült" leány szavai hallatán azonnal zavarba jön, először azt hiszi, hogy csak szórakoznak vele, s már egészen közel áll ahhoz, hogy felcsattanjon és ott hagyja őket, de látva a fiú kétségbeesett arcát elbizonytalanodik ezt illetően.
Elvégre egészen fiatalnak tűnnek, előfordulhat, hogy mit sem tudnak még ezekről a dolgokról, nem mindenkinek lehetnek bunkó bátyjai, akik előszeretettel tartanak rögtönzött felvilágosító órákat.
Ysie kitörése előtt azonban még ennél is értetlenebbül áll, már az is megfordul a fejében, hogy elmeháborodottak közé került.*
-Nem is akarlak magammal vinni *igyekszik higgadt hangon, kedvesen beszélni, nehogy megijessze a két csodabogarat, nem tudhatja, mennyire veszélyesek* -És egyikőtök sem sebesült meg *teszi hozzá kicsit halkabban, mert még reméli, hogy elkerülheti a további magyarázkodást és minél előbb távozhat.*
*Bár már kezdi furcsállani a helyzetet, egyelőre még jóhiszeműen várja, hogy megmutassák neki azt a bizonyos halálos, nem vérző sebet.
Ami ezután következik viszont némileg váratlanul éri, hiszen a ruha mögött semmiféle érdekeset nem lát, mármint semmi olyat, aminek ott nem lenne helye.
Persze a látványtól és a "sebesült" leány szavai hallatán azonnal zavarba jön, először azt hiszi, hogy csak szórakoznak vele, s már egészen közel áll ahhoz, hogy felcsattanjon és ott hagyja őket, de látva a fiú kétségbeesett arcát elbizonytalanodik ezt illetően.
Elvégre egészen fiatalnak tűnnek, előfordulhat, hogy mit sem tudnak még ezekről a dolgokról, nem mindenkinek lehetnek bunkó bátyjai, akik előszeretettel tartanak rögtönzött felvilágosító órákat.
Ysie kitörése előtt azonban még ennél is értetlenebbül áll, már az is megfordul a fejében, hogy elmeháborodottak közé került.*
-Nem is akarlak magammal vinni *igyekszik higgadt hangon, kedvesen beszélni, nehogy megijessze a két csodabogarat, nem tudhatja, mennyire veszélyesek* -És egyikőtök sem sebesült meg *teszi hozzá kicsit halkabban, mert még reméli, hogy elkerülheti a további magyarázkodást és minél előbb távozhat.*
128. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2017-03-14 16:26:05
Üzenet elküldve: 2017-03-14 16:26:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Egy bolond százat csinál//
*Hiába várja a halált, az egyelőre még nem érkezik meg. Talán ez a legidegesítőbb az egészben. Ott ülni az asztalon, fájdalmak nélküli nyílt sebbel a lábai között, és nem történik semmi. Még csak nem is szédül, nem peregnek le élete nagy és fontos pillanatai sem a szemei előtt. Mégis egy életnek tűnik, mire újra nyílik az ajtó és megérkezik a mélységi, nyomában egy másik tárnaváladékkal. Méghozzá egy nővel.*
- Szia! *Nem is Ysie lenne, ha az adott körülmények között sem lenne képes barátságosan, már-már vidáman mosolygósan üdvözölni egy idegent. Az sem hozza zavarba, hogy meztelenül fekszik az asztalon, és Nyco már rögtön segédkezik is, hogy a lány megvizsgálhassa őt.*
- Nycot akartuk meggyógyítani, mert lóg rajta valami szokatlan dolog, ami néha megnő, de akkor megcsúszott a keze és csinált egy lyukat ott. *Ha a naivságról szobrot mintáznának, vélhetőleg a fél-elf lány vonásait kölcsönöznék a remekműnek, aki természetesen rögtön arra gondol, hogy a nő valamiféle orvos. Egyébként mit is keresne itt? Arról nem is szólva, hogy a szemét sem bírja levenni a gyógyítóról. Talán a próféták az ő arcának apró íveivel ábrázolhatják a halál hírnökeit is, minthogy a lány számára, kevés ennél szebb dolog létezik. Talán tényleg nem orvos ő, talán itt sincsenek, ezt az egészet a haldoklás műveli vele és az itt jelenlevő grafitbőrű jelenség azért jött, hogy átkísérje őt a másik világra, s talán Nyco képét csak azért hozta magával, hogy legnyugtathassa. Csak, hogy Ysie nem hülye. Nem fogja bevenni azt a mesét, hogy Nyco tényleg itt van, még akkor sem, ha az érintése annyira valóságosan hat, és megint csak elfogja az a zavarba ejtő érzés.*
- Nem fogok veled menni! *Zárja össze dacosan a lábait és húzza fel a térdeit egészen a mellkasáig tüntetőleg.* Még fiatal vagyok, nem rángathatsz magaddal. *Még a fejét is elrántja, a Nyco jelenés felé.*
- És igazán nem szép dolog mások alakját felvenni! Az igazi Nycot szeretném, addig nem vagyok hajlandó meghalni! *Nem, nem fogja engedni, hogy a poéták tollából előugró prózai szépségű teremtmény hozzáérjen. Még nem. Úgyhogy ki is tér minden mozdulata elől, még akkor is, ha ez ahhoz vezet, hogy a házban fel-alá kergetőzzenek.*
*Hiába várja a halált, az egyelőre még nem érkezik meg. Talán ez a legidegesítőbb az egészben. Ott ülni az asztalon, fájdalmak nélküli nyílt sebbel a lábai között, és nem történik semmi. Még csak nem is szédül, nem peregnek le élete nagy és fontos pillanatai sem a szemei előtt. Mégis egy életnek tűnik, mire újra nyílik az ajtó és megérkezik a mélységi, nyomában egy másik tárnaváladékkal. Méghozzá egy nővel.*
- Szia! *Nem is Ysie lenne, ha az adott körülmények között sem lenne képes barátságosan, már-már vidáman mosolygósan üdvözölni egy idegent. Az sem hozza zavarba, hogy meztelenül fekszik az asztalon, és Nyco már rögtön segédkezik is, hogy a lány megvizsgálhassa őt.*
- Nycot akartuk meggyógyítani, mert lóg rajta valami szokatlan dolog, ami néha megnő, de akkor megcsúszott a keze és csinált egy lyukat ott. *Ha a naivságról szobrot mintáznának, vélhetőleg a fél-elf lány vonásait kölcsönöznék a remekműnek, aki természetesen rögtön arra gondol, hogy a nő valamiféle orvos. Egyébként mit is keresne itt? Arról nem is szólva, hogy a szemét sem bírja levenni a gyógyítóról. Talán a próféták az ő arcának apró íveivel ábrázolhatják a halál hírnökeit is, minthogy a lány számára, kevés ennél szebb dolog létezik. Talán tényleg nem orvos ő, talán itt sincsenek, ezt az egészet a haldoklás műveli vele és az itt jelenlevő grafitbőrű jelenség azért jött, hogy átkísérje őt a másik világra, s talán Nyco képét csak azért hozta magával, hogy legnyugtathassa. Csak, hogy Ysie nem hülye. Nem fogja bevenni azt a mesét, hogy Nyco tényleg itt van, még akkor sem, ha az érintése annyira valóságosan hat, és megint csak elfogja az a zavarba ejtő érzés.*
- Nem fogok veled menni! *Zárja össze dacosan a lábait és húzza fel a térdeit egészen a mellkasáig tüntetőleg.* Még fiatal vagyok, nem rángathatsz magaddal. *Még a fejét is elrántja, a Nyco jelenés felé.*
- És igazán nem szép dolog mások alakját felvenni! Az igazi Nycot szeretném, addig nem vagyok hajlandó meghalni! *Nem, nem fogja engedni, hogy a poéták tollából előugró prózai szépségű teremtmény hozzáérjen. Még nem. Úgyhogy ki is tér minden mozdulata elől, még akkor is, ha ez ahhoz vezet, hogy a házban fel-alá kergetőzzenek.*
127. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2017-03-14 00:39:25
Üzenet elküldve: 2017-03-14 00:39:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Egy bolond százat csinál//
* Koppanva koppan a kenyér a kövön. Kalács kalapács kukorica. Na de, hogy visszatérjünk a témára, és elszakadjunk az alliterációk legyűgözően mesés és mesésen lenyűgöző világától, Nyco nagy nehezen bevonszolja az idegent, kiről még nem is sejti, milyen közeli kapcsolatban vannak. Mondjuk ebben sokat segít az is, hogy amaz a saját lábain jön, különben biztos, hogy sosem érnének oda időben a haldokló Ysiehez. S hogy említést tegyünk a két, egymásnak idegennek tűnő alak valójában szoros, szinte az Ysievel ápolt házastársasággal egyenértékű kapcsolatáról... Hát fajtársak! Mondjuk ezzel Nyco nincs még tisztában, ezek után meg a másik minden bizonnyal letagadja, de nem számít, mert az igazság ideát van. *
- I-ihgen, ő, nézd!
* Megfogja a ruhát, s vele együtt Ysie kezét is, s szépen lassan felemeli annak nemiszervéről. *
- Dőlj el, Ysie, hadd lássa rendesen!
* Aggodalmas gondolat, hogy esetleg egy rossz diagnosztika miatt szenvedjen az eddigieknél is nagyobb kárt, így meg kell adniuk a lehetőséget az utca emberének is, hogy felmérje a terepet. Sötételfünk még segít is, ujjaival széthúzza a bőrt, hogy rendesen megvizsgálhassák a sérülés mértékét. Már ha nem állítják meg a kezét félúton. *
- Látod? Mi okozhatta? Hogyan lássuk el?
* A halálosan komoly kérdések után, ha még a férfi arcát is megvizsgálja, rájöhet, tényleg, egészen biztosan komolyan gondolja minden egyes szavát, minden egyes tettét. *
- Mitévők legyünk?
* Már a könnyeivel küszködik lassan, jobb lesz, ha sietve hoznak döntést. *
* Koppanva koppan a kenyér a kövön. Kalács kalapács kukorica. Na de, hogy visszatérjünk a témára, és elszakadjunk az alliterációk legyűgözően mesés és mesésen lenyűgöző világától, Nyco nagy nehezen bevonszolja az idegent, kiről még nem is sejti, milyen közeli kapcsolatban vannak. Mondjuk ebben sokat segít az is, hogy amaz a saját lábain jön, különben biztos, hogy sosem érnének oda időben a haldokló Ysiehez. S hogy említést tegyünk a két, egymásnak idegennek tűnő alak valójában szoros, szinte az Ysievel ápolt házastársasággal egyenértékű kapcsolatáról... Hát fajtársak! Mondjuk ezzel Nyco nincs még tisztában, ezek után meg a másik minden bizonnyal letagadja, de nem számít, mert az igazság ideát van. *
- I-ihgen, ő, nézd!
* Megfogja a ruhát, s vele együtt Ysie kezét is, s szépen lassan felemeli annak nemiszervéről. *
- Dőlj el, Ysie, hadd lássa rendesen!
* Aggodalmas gondolat, hogy esetleg egy rossz diagnosztika miatt szenvedjen az eddigieknél is nagyobb kárt, így meg kell adniuk a lehetőséget az utca emberének is, hogy felmérje a terepet. Sötételfünk még segít is, ujjaival széthúzza a bőrt, hogy rendesen megvizsgálhassák a sérülés mértékét. Már ha nem állítják meg a kezét félúton. *
- Látod? Mi okozhatta? Hogyan lássuk el?
* A halálosan komoly kérdések után, ha még a férfi arcát is megvizsgálja, rájöhet, tényleg, egészen biztosan komolyan gondolja minden egyes szavát, minden egyes tettét. *
- Mitévők legyünk?
* Már a könnyeivel küszködik lassan, jobb lesz, ha sietve hoznak döntést. *
126. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2017-03-13 22:03:07
Üzenet elküldve: 2017-03-13 22:03:07
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Egy bolond százat csinál//
*Miközben egészen átszellemülten ropogtatja száraz kenyerét a fal tövében, ahová egyébként éppen azzal a céllal ült, hogy lehetőleg senki ne zavarja meg, hirtelen valaki a semmiből előtűnve, térdre borulva könyörögni kezd neki.
Először azt hiszi valami csavargó, és már reflexből közölné is vele, hogy neki is alig van pénze, de a mélységi nem várja meg míg Chala bármit is mond, azonnal valami Izéről kezd hadoválni, aki megsérült.*
-Hát ööö... én... *igyekezne valami értelmes mondattal kibúvót találni a helyzet alól, de addigra azon kapja magát, hogy a fiú már húzza is az ajtó felé. A lendülettől még az az egy falat kenyérvége is kiesik a kezéből, ami már szinte koppanva érkezik a földre. A lány még némileg elszomorodva utána pillant, majd vesz egy nagy levegőt, hogy higgadtságot erőltessen magára.*
-Jó, legyen! Mutasd! *adja be végül a derekát, mert hát igazából semmi jobb dolga nincsen. Egy pár másodperce ugyan átfut rajta a gondolat, hogy mi van, ha itt most őt jól beviszik és kirabolják, de azzal nyugtatja magát, hogy az idegen fiú ábrázata tényleg kétségbeesett volt.
Bár azt mondta neki a mélységi, hogy nincs vér, azért felkészülve a legrosszabbra lép be a házba, várja, hogy majd kifolyt belek vagy kilógó csontok látványa fogadja, ehelyett azonban teljesen mást kap. Egy furcsán színes hajú félvért lát, aki a lábai között egy ruhát szorongat.*
-Ő lenne az, aki megsérült? *fordul kissé értetlenül Nycorach felé, és még a jobb szemöldökét is felvonja.*
*Miközben egészen átszellemülten ropogtatja száraz kenyerét a fal tövében, ahová egyébként éppen azzal a céllal ült, hogy lehetőleg senki ne zavarja meg, hirtelen valaki a semmiből előtűnve, térdre borulva könyörögni kezd neki.
Először azt hiszi valami csavargó, és már reflexből közölné is vele, hogy neki is alig van pénze, de a mélységi nem várja meg míg Chala bármit is mond, azonnal valami Izéről kezd hadoválni, aki megsérült.*
-Hát ööö... én... *igyekezne valami értelmes mondattal kibúvót találni a helyzet alól, de addigra azon kapja magát, hogy a fiú már húzza is az ajtó felé. A lendülettől még az az egy falat kenyérvége is kiesik a kezéből, ami már szinte koppanva érkezik a földre. A lány még némileg elszomorodva utána pillant, majd vesz egy nagy levegőt, hogy higgadtságot erőltessen magára.*
-Jó, legyen! Mutasd! *adja be végül a derekát, mert hát igazából semmi jobb dolga nincsen. Egy pár másodperce ugyan átfut rajta a gondolat, hogy mi van, ha itt most őt jól beviszik és kirabolják, de azzal nyugtatja magát, hogy az idegen fiú ábrázata tényleg kétségbeesett volt.
Bár azt mondta neki a mélységi, hogy nincs vér, azért felkészülve a legrosszabbra lép be a házba, várja, hogy majd kifolyt belek vagy kilógó csontok látványa fogadja, ehelyett azonban teljesen mást kap. Egy furcsán színes hajú félvért lát, aki a lábai között egy ruhát szorongat.*
-Ő lenne az, aki megsérült? *fordul kissé értetlenül Nycorach felé, és még a jobb szemöldökét is felvonja.*
125. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2017-03-13 09:40:55
Üzenet elküldve: 2017-03-13 09:40:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Egy bolond százat csinál//
*Pedig olyan szépen indult ez a nap. Reggel még az előző esti patkánysült maradékait eszegette azzal a kedves férfivel a dokkok környékén, akinek se otthona, sem családja. Vizet sem mostanában látott, és a fogainak már emlékét is elfelejtette. Délkörül megkergette egy városőr, mondván, hogy a dokkok környékén levő standok nem önkiszolgáló jellegűek, ahogy azt Ysie gondolta, amikor csak úgy elemelt onnan egy halat azzal a szándékkal, hogy később felnyissa és megvizsgálja hogy nézhet ki belülről.
Aztán sikeresen befogott magának egy legyet és életük legszebb fél óráját tölthették el, mielőtt az öngyilkos merényletet nem vitt volna végbe a sajtszószban. S végül megtalálta házastársát is Nyco személyében, ami úgy tűnik, hogy elvezette a végzetéhez.
Pedig ő tényleg csak gyógyítószándékkal vetette fel a tárnaváladéknak a nyomkodás ötletét, arra viszont egyikük sem számított, hogy ezzel a fiú halálos sebet ejt rajta, és ő maga sem épül fel állapotából.
Nem is tud zaklatottságában válaszolni a fiúnak, csak kétségbeesetten tartja ruháját a lába között attól való félelmében, hogy bármikor elvérezhet, pedig annak egyelőre nyoma sincs. Sőt, igazság szerint nem is fáj semmije, a sebet sem érzi, és még csak annyira nem is volt kellemetlen a fiú érintése, inkább szokatlan. Pontosan emiatt fél a legjobban, lehet ilyen lenne egy halálos seb érzete?*
- Siess! *Végül csak kikiabál utána, ki tudja meddig tudja itt tartani a frontot és mire a srác talál valakit, ő már itt fog feküdni holtan, és úgy, hogy nem érte élete olyan céljait, minthogy láthasson egy igazi szajhát, vagy egy sétáló holtat.*
*Pedig olyan szépen indult ez a nap. Reggel még az előző esti patkánysült maradékait eszegette azzal a kedves férfivel a dokkok környékén, akinek se otthona, sem családja. Vizet sem mostanában látott, és a fogainak már emlékét is elfelejtette. Délkörül megkergette egy városőr, mondván, hogy a dokkok környékén levő standok nem önkiszolgáló jellegűek, ahogy azt Ysie gondolta, amikor csak úgy elemelt onnan egy halat azzal a szándékkal, hogy később felnyissa és megvizsgálja hogy nézhet ki belülről.
Aztán sikeresen befogott magának egy legyet és életük legszebb fél óráját tölthették el, mielőtt az öngyilkos merényletet nem vitt volna végbe a sajtszószban. S végül megtalálta házastársát is Nyco személyében, ami úgy tűnik, hogy elvezette a végzetéhez.
Pedig ő tényleg csak gyógyítószándékkal vetette fel a tárnaváladéknak a nyomkodás ötletét, arra viszont egyikük sem számított, hogy ezzel a fiú halálos sebet ejt rajta, és ő maga sem épül fel állapotából.
Nem is tud zaklatottságában válaszolni a fiúnak, csak kétségbeesetten tartja ruháját a lába között attól való félelmében, hogy bármikor elvérezhet, pedig annak egyelőre nyoma sincs. Sőt, igazság szerint nem is fáj semmije, a sebet sem érzi, és még csak annyira nem is volt kellemetlen a fiú érintése, inkább szokatlan. Pontosan emiatt fél a legjobban, lehet ilyen lenne egy halálos seb érzete?*
- Siess! *Végül csak kikiabál utána, ki tudja meddig tudja itt tartani a frontot és mire a srác talál valakit, ő már itt fog feküdni holtan, és úgy, hogy nem érte élete olyan céljait, minthogy láthasson egy igazi szajhát, vagy egy sétáló holtat.*
124. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2017-03-13 07:59:59
Üzenet elküldve: 2017-03-13 07:59:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Egy bolond százat csinál//
* Az idilli fürdőzésből egy valódi horrorsztori kerekedik ki. Ilyen fordulatra biztos, hogy senki nem számított, hát még a folytatás! Nyco ujja felcsúszik, Ysie felül, s ami ezután jön, arra csak homályosan emlékszik a sötételf, mintha egy remegő fátylon át látna mindent. Azt sem tudná megmondani, mégis mikor ragadta meg a lány ruháját, s szorította a "sebre". Akárhogy is, átadja neki a feladatot, s habár ő is hangtalan könnyeivel küszködik - sikertelenül - erőt vesz magán, felkapja nadrágját, pólóját és nekiiramodik. A szoba végéből fordul vissza, véletlenül a rossz irányba indult el, itt csak a fal van. *
- Hozok segítséget, Ysie, tarts ki!
* Kiáltja a lánynak még, aztán kirohan a házból. Az első körbepillantás csak néhány szemétkupacot tár fel, a második már egy, a ház falánál kuporgó alakot is. Kétségbeesésében odarohan hozzá, s térdre vetődik. Arcát könnyek áztatják, szája széle sírásra görbül, de csak kinyögi, mit akar tőle. *
- K-kérem segítsen!!!
* Taknyát folyamatosan visszaszipogja, az kéne még csak, hogy az ismeretlenre - aki egy nő, mint Ysie, szóval biztosan tudja, mi a teendő - tüsszentsen, és az megsértődve odébbálljon. *
- Ysie megsérült, egy nagy vágás van rajta! Nem olyan pici, mint ez.
* Itt megmutatja az aprócska, kés ejtette vágást az ujján, melyet főzés közben szerzett, csak hogy a leendő megmentő is tisztában legyen a helyzet komolyságával. *
- De nem vérzik, vagy nem tudom, lehet, hogy mégis, de meg fogunk halni!!!
* Nos... Nincs mit tovább magyarázni, a tárva-nyitva hagyott ajtó felé mutat egyik kezével, míg a másikkal megfogja Chalarel jobbját, és enyhén rásegít a döntéshozatalra. *
- Kérem szépen!
* Az idilli fürdőzésből egy valódi horrorsztori kerekedik ki. Ilyen fordulatra biztos, hogy senki nem számított, hát még a folytatás! Nyco ujja felcsúszik, Ysie felül, s ami ezután jön, arra csak homályosan emlékszik a sötételf, mintha egy remegő fátylon át látna mindent. Azt sem tudná megmondani, mégis mikor ragadta meg a lány ruháját, s szorította a "sebre". Akárhogy is, átadja neki a feladatot, s habár ő is hangtalan könnyeivel küszködik - sikertelenül - erőt vesz magán, felkapja nadrágját, pólóját és nekiiramodik. A szoba végéből fordul vissza, véletlenül a rossz irányba indult el, itt csak a fal van. *
- Hozok segítséget, Ysie, tarts ki!
* Kiáltja a lánynak még, aztán kirohan a házból. Az első körbepillantás csak néhány szemétkupacot tár fel, a második már egy, a ház falánál kuporgó alakot is. Kétségbeesésében odarohan hozzá, s térdre vetődik. Arcát könnyek áztatják, szája széle sírásra görbül, de csak kinyögi, mit akar tőle. *
- K-kérem segítsen!!!
* Taknyát folyamatosan visszaszipogja, az kéne még csak, hogy az ismeretlenre - aki egy nő, mint Ysie, szóval biztosan tudja, mi a teendő - tüsszentsen, és az megsértődve odébbálljon. *
- Ysie megsérült, egy nagy vágás van rajta! Nem olyan pici, mint ez.
* Itt megmutatja az aprócska, kés ejtette vágást az ujján, melyet főzés közben szerzett, csak hogy a leendő megmentő is tisztában legyen a helyzet komolyságával. *
- De nem vérzik, vagy nem tudom, lehet, hogy mégis, de meg fogunk halni!!!
* Nos... Nincs mit tovább magyarázni, a tárva-nyitva hagyott ajtó felé mutat egyik kezével, míg a másikkal megfogja Chalarel jobbját, és enyhén rásegít a döntéshozatalra. *
- Kérem szépen!
123. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2017-03-12 21:11:30
Üzenet elküldve: 2017-03-12 21:11:30
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
*Pár órája már céltalanul kóvályog a házak között. Fogalma sincs, hogyan került ide, és arról sincsen több tudomása, hogy mégis hol a fenében lehet. Mivel az itt mászkáló arcok sem tűnnek kedvesebbnek, mint akiket már látott a dokkoknál, nem igazán mer segítséget kérni, fél attól, hogy valami őrült kedvtelésből kivájja a máját, ráadásul nem lenne értelme útbaigazítást kérni úgy, hogy maga sem tudja, mit keres. A semmiért meg még kevésbé éri meg kockáztatni a belső szerveit.
Már azt is nehezen tudja megállapítani, hogy vajon csak körbe-körbe mászkál a kanyargós kis utcákon, vagy csak minden ház ennyire egyforma errefelé.
Talán most először fut át az agyán komolyabban, hogy vissza kellene menni Artheniorba, ott legalább várna rá egy puha ágyikó és valami meleg ennivaló. A gyomra hangosan fel is korog, majd mazsola méretűre aszalódik össze a gondolattól, hogy ismét száraz kenyér kerül belé, feltéve, ha az nem lett olyan kemény a tarisznyában, mint a szikla, mert akkor üresen marad.
Még megy ugyan pár kört, majd megadva magát az éhségnek az egyik egészen üresnek tűnő ház falához kuporodik, a lehető legmesszebb attól a fogatlan koldustól, aki mellett nem is olyan régen elsétált.
Kicsit jobban arcába húzza csuklyáját, aztán nagy nehezen kikotorja tarisznyájából az alaposan megszáradt kenyérvéget és fanyar pofával rágcsálni kezdi.*
Már azt is nehezen tudja megállapítani, hogy vajon csak körbe-körbe mászkál a kanyargós kis utcákon, vagy csak minden ház ennyire egyforma errefelé.
Talán most először fut át az agyán komolyabban, hogy vissza kellene menni Artheniorba, ott legalább várna rá egy puha ágyikó és valami meleg ennivaló. A gyomra hangosan fel is korog, majd mazsola méretűre aszalódik össze a gondolattól, hogy ismét száraz kenyér kerül belé, feltéve, ha az nem lett olyan kemény a tarisznyában, mint a szikla, mert akkor üresen marad.
Még megy ugyan pár kört, majd megadva magát az éhségnek az egyik egészen üresnek tűnő ház falához kuporodik, a lehető legmesszebb attól a fogatlan koldustól, aki mellett nem is olyan régen elsétált.
Kicsit jobban arcába húzza csuklyáját, aztán nagy nehezen kikotorja tarisznyájából az alaposan megszáradt kenyérvéget és fanyar pofával rágcsálni kezdi.*
122. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2017-03-03 21:02:53
Üzenet elküldve: 2017-03-03 21:02:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Legyes szerenád//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
*Be kell vallania magának, hogy fél. Amikor kaszával kergették át a falujukon, azt természetesnek ítélte meg. Hiszen a kaszát még nem látta másra használni, csak csintalan kölykök kergetésére, ő pedig az volt, amikor úgy gondolta, az ablakba kirakott tejes kancsóból bárki, még akár ő is nyugodtan kiszolgálhatja magát.
Na ezt viszont, amikor olyan helyen érintik meg, amitől ilyen fura, eddig nem tapasztalt érzete lesz, na az nem természetes. Nagyon nem. Sőt.
Ellenben Nyco teszi meg, aki évek… izé, néhány órája már a lelkitársa lett, és benne attól a pillanattól fogva megbízik, ahogy az ajtót kilökve felborította a lányt. Ha az a sorsa, hogy így haljon meg, hát rendben, legalább találkozik a legyével a túlvilágon. Vagy, akár visszajönne ő is, mint azok az élőholtak nemrégen.*
- O-oké. *Nem nagyon akar engedelmeskedni a kérésnek, hogy feküdjön az asztalra, máris olyan, mintha halott lenne. Annyira izgul, hogy még a vér is kiszökik az arcából és az eddigi egyszerű sápadtság helyét, elővette egy… nos, hát egy erőteljesebb sápadtság. Becsukott szemekkel, összeszorított szájjal, készül fel a legrosszabbra. És be is következik, de nem úgy, ahogy korábban. A hirtelen rátörő érzetre nem csak szemhéjai pattannak fel a helyükről, de ő rögtön felül.
Nem is mond semmit, csak tátog. Ez mintha kicsit máshova ment volna, mint korábban.*
- Hogy mi? *Néz rá rémülten, majd előre is dől, hogy megvizsgálja ő is magát. Sosem vizsgálgatta még a saját testét, így nem tudott róla, hogy ott befele is megy valami. Az pedig biztos, hogy befele is ment valami és ez nem normális dolog. Köldökön keresztül teherbe esni már nem is hangzik annyira rosszul.*
- Ez nagyon furán néz ki. *Böki ki végül, ha a fiú kezeitől lát egyáltalán valamit.* Ez miért ilyen színű? Ez… a húsom? *Egy nyílt seb. Pont az ő lábai között. Micsoda tragédia.*
- Szerinted megfogok halni? *A pánikhangulat gyorsan eluralkodik a térségben.* Hozd ide a ruháimat én leszorítom, és szerezzünk segítséget. Én nem akarok meghalni!!! *Hasonló hisztérikus hangot még életében nem hallott a torkából előjönni, mint most. Még a térde is remegni kezd. Emellett még azt is van ideje észrevenni, hogy Nycon sem segített ez a dolog. Ennek ékes bizonyítékát viseli a tárnaváladék is, a rendellenes pisilőkéjén.* Mindketten megfogunk halni!
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
*Be kell vallania magának, hogy fél. Amikor kaszával kergették át a falujukon, azt természetesnek ítélte meg. Hiszen a kaszát még nem látta másra használni, csak csintalan kölykök kergetésére, ő pedig az volt, amikor úgy gondolta, az ablakba kirakott tejes kancsóból bárki, még akár ő is nyugodtan kiszolgálhatja magát.
Na ezt viszont, amikor olyan helyen érintik meg, amitől ilyen fura, eddig nem tapasztalt érzete lesz, na az nem természetes. Nagyon nem. Sőt.
Ellenben Nyco teszi meg, aki évek… izé, néhány órája már a lelkitársa lett, és benne attól a pillanattól fogva megbízik, ahogy az ajtót kilökve felborította a lányt. Ha az a sorsa, hogy így haljon meg, hát rendben, legalább találkozik a legyével a túlvilágon. Vagy, akár visszajönne ő is, mint azok az élőholtak nemrégen.*
- O-oké. *Nem nagyon akar engedelmeskedni a kérésnek, hogy feküdjön az asztalra, máris olyan, mintha halott lenne. Annyira izgul, hogy még a vér is kiszökik az arcából és az eddigi egyszerű sápadtság helyét, elővette egy… nos, hát egy erőteljesebb sápadtság. Becsukott szemekkel, összeszorított szájjal, készül fel a legrosszabbra. És be is következik, de nem úgy, ahogy korábban. A hirtelen rátörő érzetre nem csak szemhéjai pattannak fel a helyükről, de ő rögtön felül.
Nem is mond semmit, csak tátog. Ez mintha kicsit máshova ment volna, mint korábban.*
- Hogy mi? *Néz rá rémülten, majd előre is dől, hogy megvizsgálja ő is magát. Sosem vizsgálgatta még a saját testét, így nem tudott róla, hogy ott befele is megy valami. Az pedig biztos, hogy befele is ment valami és ez nem normális dolog. Köldökön keresztül teherbe esni már nem is hangzik annyira rosszul.*
- Ez nagyon furán néz ki. *Böki ki végül, ha a fiú kezeitől lát egyáltalán valamit.* Ez miért ilyen színű? Ez… a húsom? *Egy nyílt seb. Pont az ő lábai között. Micsoda tragédia.*
- Szerinted megfogok halni? *A pánikhangulat gyorsan eluralkodik a térségben.* Hozd ide a ruháimat én leszorítom, és szerezzünk segítséget. Én nem akarok meghalni!!! *Hasonló hisztérikus hangot még életében nem hallott a torkából előjönni, mint most. Még a térde is remegni kezd. Emellett még azt is van ideje észrevenni, hogy Nycon sem segített ez a dolog. Ennek ékes bizonyítékát viseli a tárnaváladék is, a rendellenes pisilőkéjén.* Mindketten megfogunk halni!
121. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2017-03-03 18:10:39
Üzenet elküldve: 2017-03-03 18:10:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Legyes szerenád//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
* Arra eddig nem is gondolt, hogy esetleeg kellemetlenül fura érzést kelt a lányban, így már el is megy attól a kedve, hogy később megkérje, hadd piszkálja a bozótot odalent. Arra meg végképp nem gondol, hogy ennek halálos kimenetele is lehet! Mi rejtezhet ott, ami ilyen érzést kelt a lányban, és ilyet őbenne? Mindenképp segítség kell. Orvos, gyógyító, kuruzsló, javasasszony, az első sötételf nő az utcán, vagy egy szajha, bárki, aki tud segíteni.
Még ha csak káosz lenne! Akkor rendbe tudnák talán hozni. Nagy, nagy nagyon nagy fáradozások árán, ők legalábbis, de a jelenlegi káosz a köbön megoldásához bizony a fent említett személyek általi külső segítségre van szükségük. Még hozzá gyorsan.
Enyhe fájdalom süvít át testének piócáján, mikor a lány a vállára teszi a kezét, mintha csak most telt volna be a pohár az évek alatti elhanyagoltság miatt, és sivalkodna, hogy vele is foglalkozzanak már. Nem nagy, csupán egy méretarányos kellemetlen lüktetés, de akkor sem elhanyagolható.
Nehezen gondolkodik egy ilyen akciódús helyzetben, nem szokott hozzá az adrenalinhoz, melyet a kádból kiesés okozott. Vagyis ahhoz igen, de a sokkhelyzethez, ami nem szokott társa lenni ilyenkor, nem. Szerencsére itt van Ysie, aki még most is képes hideg fejjel gondolkodni. Vagy legalábbis úgy néz ki. *
- Próbáljuk meg, de várj, feküdj le, úgy könnyebb.
* Kéri a lányt, és segít neki elfeküdni. Azaz óvatosan a vállainál lenyomja a földre. Mintha nem is önmaga lenne.
~ Ezt meg miért csináltam? ~
Nem számít, eljött az igazság pillanata: jobb mutatóujját nekinyomja annak a résznek, ahol korábban is járt. Vagyis afelé, mert nem tudja egészen pontosan hova bökött. Most viszont erősebben csinálja, nem tehet róla. Emiatt lehet az, hogy mutatóujja bizony nem áll meg, rést talál, melybe becsusszan.
Egy pillanatra elkerekedett szemekkel nézi eltűnt ujját, aztán kirántja onnan, és rémülten feszíti szét a lány lábait. *
- Atya ég, Ysie, itt egy seb! Meg vagy vágva!
* Most őt kerülgeti a sírás, melyet a másik iránti aggodalom szül. *
- Jajj, mit tegyek?!
* Nem tudja, hogy álljon a dologhoz, ezért is kezeli sebként; rátapasztja a tenyerét, hogy megakadályozza a vérzést. Teljesen el is feledkezik róla, hogy hímtagja ha lehetséges, keményebb, nagyobb, mint valaha. *
- Azonnal segítséget kell hívnunk, el fogsz vérezni, érzem a nedvességet...
* Csordulnak ki könnyei. Hát mitévő legyen egy tudatlan sötételf tárnaváladék egy ilyen helyzetben? *
- Ysie, mit csináljak??
* Ide a lány utasításai kellenek, hiszen ő a sérült, kire keze még mindig tapad. *
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
* Arra eddig nem is gondolt, hogy esetleeg kellemetlenül fura érzést kelt a lányban, így már el is megy attól a kedve, hogy később megkérje, hadd piszkálja a bozótot odalent. Arra meg végképp nem gondol, hogy ennek halálos kimenetele is lehet! Mi rejtezhet ott, ami ilyen érzést kelt a lányban, és ilyet őbenne? Mindenképp segítség kell. Orvos, gyógyító, kuruzsló, javasasszony, az első sötételf nő az utcán, vagy egy szajha, bárki, aki tud segíteni.
Még ha csak káosz lenne! Akkor rendbe tudnák talán hozni. Nagy, nagy nagyon nagy fáradozások árán, ők legalábbis, de a jelenlegi káosz a köbön megoldásához bizony a fent említett személyek általi külső segítségre van szükségük. Még hozzá gyorsan.
Enyhe fájdalom süvít át testének piócáján, mikor a lány a vállára teszi a kezét, mintha csak most telt volna be a pohár az évek alatti elhanyagoltság miatt, és sivalkodna, hogy vele is foglalkozzanak már. Nem nagy, csupán egy méretarányos kellemetlen lüktetés, de akkor sem elhanyagolható.
Nehezen gondolkodik egy ilyen akciódús helyzetben, nem szokott hozzá az adrenalinhoz, melyet a kádból kiesés okozott. Vagyis ahhoz igen, de a sokkhelyzethez, ami nem szokott társa lenni ilyenkor, nem. Szerencsére itt van Ysie, aki még most is képes hideg fejjel gondolkodni. Vagy legalábbis úgy néz ki. *
- Próbáljuk meg, de várj, feküdj le, úgy könnyebb.
* Kéri a lányt, és segít neki elfeküdni. Azaz óvatosan a vállainál lenyomja a földre. Mintha nem is önmaga lenne.
~ Ezt meg miért csináltam? ~
Nem számít, eljött az igazság pillanata: jobb mutatóujját nekinyomja annak a résznek, ahol korábban is járt. Vagyis afelé, mert nem tudja egészen pontosan hova bökött. Most viszont erősebben csinálja, nem tehet róla. Emiatt lehet az, hogy mutatóujja bizony nem áll meg, rést talál, melybe becsusszan.
Egy pillanatra elkerekedett szemekkel nézi eltűnt ujját, aztán kirántja onnan, és rémülten feszíti szét a lány lábait. *
- Atya ég, Ysie, itt egy seb! Meg vagy vágva!
* Most őt kerülgeti a sírás, melyet a másik iránti aggodalom szül. *
- Jajj, mit tegyek?!
* Nem tudja, hogy álljon a dologhoz, ezért is kezeli sebként; rátapasztja a tenyerét, hogy megakadályozza a vérzést. Teljesen el is feledkezik róla, hogy hímtagja ha lehetséges, keményebb, nagyobb, mint valaha. *
- Azonnal segítséget kell hívnunk, el fogsz vérezni, érzem a nedvességet...
* Csordulnak ki könnyei. Hát mitévő legyen egy tudatlan sötételf tárnaváladék egy ilyen helyzetben? *
- Ysie, mit csináljak??
* Ide a lány utasításai kellenek, hiszen ő a sérült, kire keze még mindig tapad. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1660-1679