Kikötő - Lakónegyed
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Dokkok és kikötő (új) Csatornarendszer (új) Vérkert (új) | Lakónegyed | Rumos Rókalyuk (új) Sellőház (új) Vámház (új) Hét Varjú Taverna (új) |  |
1260. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-11-20 20:33:18
Üzenet elküldve: 2020-11-20 20:33:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//A lehetetlen után//
// A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz! //
* Nem is csoda, hogy ennyire még nem látta ittasnak Erai Nazt. Most egy egész napot igyekezet bepótolni.*
- Nem futottam én sehova! Arról vót szó, hogy holnap találkozunk. Mondtam, hogy dógóm van. Faszom! Faszért kell ennyit nyavalyogni!* A pia beszél belőle, amiért talán később még vezekelnie kell, ha egyáltalán lesz később. Az addig még semmi, amíg bele nem tenyerel abba az üvegszilánkba, miközben négykézláb mászkál. Üvölt fájdalmában és próbál messzire eltávolodni a segítőkész kezek elől.*
- Hagyjá békén!* Közben törli a kezét magába, meg mindenbe. Elég mély vágás lehet, mert rendesen folyik belőle az anyag. Mondjuk ilyen állapotban nem fog tudni elmenekülni a szöszi elől. Előbb vagy utóbb, de kézre kerül. Erőtlenül csapok felé mind a két kezével, így aztán hamar véres pöttyök keletkeznek a szép ruhán is. Ha rátérdel vagy ráül a mellkasára Naznak Hist, akkor az mozdulni sem fog tudni. Viszont káromkodni meg ordibálni azt igen, főleg, akkor amikor a kezét nyomkodják, de még inkább, amikor szeszt öntenek a sebébe. Na akkor aztán mindent mond, ami csak az eszébe jut.*
- Elég! Elég te kurva! Hagyjááá!!* Fáj neki, mint a vesztés, így aztán nem csoda, hogy ellenkezik. Az már a legkevésbé sem érdekli, hogy milyen arcot vág a nő. Talán csak a szigorú hangja az, ami eljut az eszéhez. Félő, ha elengedik a kezét, akkor rögtön be fogja koszolni. A másaikkal így is mindent a kezébe vesz és gyengén ütögeti, de körülbelül olyan erővel, mint egy kisgyerek. Ha messzebb meg tőle Hist, akkor megpróbál arrébb kúszni és közben dobálni, de az valószínűleg el sem találja majd.*
// A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz! //
* Nem is csoda, hogy ennyire még nem látta ittasnak Erai Nazt. Most egy egész napot igyekezet bepótolni.*
- Nem futottam én sehova! Arról vót szó, hogy holnap találkozunk. Mondtam, hogy dógóm van. Faszom! Faszért kell ennyit nyavalyogni!* A pia beszél belőle, amiért talán később még vezekelnie kell, ha egyáltalán lesz később. Az addig még semmi, amíg bele nem tenyerel abba az üvegszilánkba, miközben négykézláb mászkál. Üvölt fájdalmában és próbál messzire eltávolodni a segítőkész kezek elől.*
- Hagyjá békén!* Közben törli a kezét magába, meg mindenbe. Elég mély vágás lehet, mert rendesen folyik belőle az anyag. Mondjuk ilyen állapotban nem fog tudni elmenekülni a szöszi elől. Előbb vagy utóbb, de kézre kerül. Erőtlenül csapok felé mind a két kezével, így aztán hamar véres pöttyök keletkeznek a szép ruhán is. Ha rátérdel vagy ráül a mellkasára Naznak Hist, akkor az mozdulni sem fog tudni. Viszont káromkodni meg ordibálni azt igen, főleg, akkor amikor a kezét nyomkodják, de még inkább, amikor szeszt öntenek a sebébe. Na akkor aztán mindent mond, ami csak az eszébe jut.*
- Elég! Elég te kurva! Hagyjááá!!* Fáj neki, mint a vesztés, így aztán nem csoda, hogy ellenkezik. Az már a legkevésbé sem érdekli, hogy milyen arcot vág a nő. Talán csak a szigorú hangja az, ami eljut az eszéhez. Félő, ha elengedik a kezét, akkor rögtön be fogja koszolni. A másaikkal így is mindent a kezébe vesz és gyengén ütögeti, de körülbelül olyan erővel, mint egy kisgyerek. Ha messzebb meg tőle Hist, akkor megpróbál arrébb kúszni és közben dobálni, de az valószínűleg el sem találja majd.*
1259. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-11-20 19:24:22
Üzenet elküldve: 2020-11-20 19:24:22
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//A lehetetlen után//
A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz! //
*Látta, már a férfit részegnek, de ennyire sohasem. A mindenfelé repülő szilánkok szinte robbanó hangja az egész sikátort betölti, a szőke pedig egy pillanatig rendesen megremeg a rátörő félelemtől, majd ő maga is éktelen haragra gerjed. *
- Mit keresnék itt? Nem vagyok az a fajta nő, aki hagyja, hogy megalázzák vagy, csak úgy kihasználják! Senkitől, de senkitől nem tűröm el, hogy csak úgy elfusson miután megcsókolt! Nem érdekel milyen elbaszott alakról is van szó! *A hangja az eddigieknél is hangosabb, a torkát, már marja a fájdalom az éktelen kiabálástól, amikor Nazron felordít és a saras úton folyó módjára kanyarogni kezd a vére. Nem érdekli, ha a férfi bármilyen heves tiltakozásba kezd, közeledni kezd felé, még akkor is, ha a haragja nem is csökkent egy szemernyit sem. *
- Idefigyelj! Nem ér semmit a gyerekes hisztid! Meg kell engedned, hogy megnézzem a sebed mielőtt elfertőződik vagy elvérzel! Nem érdekel mennyire is vagy egy részeg disznó, ma semmiképpen nem fogsz meghalni! *A nő arca továbbra is ellenségesen gesztikulál, de a hangja már, csak határozott, mintsem agresszív. Ha leharcolják a sebkezelés történetét, Erai egy a sikátorban hagyott pálinkás palackért nyúl, amiben még van pár csepp alkohol. Megfogja a férfi kezét és bármennyire is fájdalmas kinyom belőle pár csepp vért és utána minden beleadásával megpróbálja lefertőtleníteni az erős alkohol utolsó kortyával a valószínűleg továbbra is tiltakozó és hisztiző Naz sebét. Ha kell ehhez le is fogja, most részegen kivitelezhetőnek észleli. *
- Keresek a táskámban valami anyagot bekötözni, addig lehetőleg ne vágj hozzám egy szilánkot se. *sokkal lágyabban igyekszik beszélni a részeghez, de azt senki se tudhatja meddig jutnak el a kezelésben. Hiszen mindketten nagyon makacsok. *
A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz! //
*Látta, már a férfit részegnek, de ennyire sohasem. A mindenfelé repülő szilánkok szinte robbanó hangja az egész sikátort betölti, a szőke pedig egy pillanatig rendesen megremeg a rátörő félelemtől, majd ő maga is éktelen haragra gerjed. *
- Mit keresnék itt? Nem vagyok az a fajta nő, aki hagyja, hogy megalázzák vagy, csak úgy kihasználják! Senkitől, de senkitől nem tűröm el, hogy csak úgy elfusson miután megcsókolt! Nem érdekel milyen elbaszott alakról is van szó! *A hangja az eddigieknél is hangosabb, a torkát, már marja a fájdalom az éktelen kiabálástól, amikor Nazron felordít és a saras úton folyó módjára kanyarogni kezd a vére. Nem érdekli, ha a férfi bármilyen heves tiltakozásba kezd, közeledni kezd felé, még akkor is, ha a haragja nem is csökkent egy szemernyit sem. *
- Idefigyelj! Nem ér semmit a gyerekes hisztid! Meg kell engedned, hogy megnézzem a sebed mielőtt elfertőződik vagy elvérzel! Nem érdekel mennyire is vagy egy részeg disznó, ma semmiképpen nem fogsz meghalni! *A nő arca továbbra is ellenségesen gesztikulál, de a hangja már, csak határozott, mintsem agresszív. Ha leharcolják a sebkezelés történetét, Erai egy a sikátorban hagyott pálinkás palackért nyúl, amiben még van pár csepp alkohol. Megfogja a férfi kezét és bármennyire is fájdalmas kinyom belőle pár csepp vért és utána minden beleadásával megpróbálja lefertőtleníteni az erős alkohol utolsó kortyával a valószínűleg továbbra is tiltakozó és hisztiző Naz sebét. Ha kell ehhez le is fogja, most részegen kivitelezhetőnek észleli. *
- Keresek a táskámban valami anyagot bekötözni, addig lehetőleg ne vágj hozzám egy szilánkot se. *sokkal lágyabban igyekszik beszélni a részeghez, de azt senki se tudhatja meddig jutnak el a kezelésben. Hiszen mindketten nagyon makacsok. *
1258. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-11-20 17:26:38
Üzenet elküldve: 2020-11-20 17:26:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//A lehetetlen után//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
* A formás vöröset útjára engedi mielőtt valami meggondolatlan dolgot cselekedne. El is libben csalódottan az itallal. Egyedül marad a földön ücsörögve. Elégedettnek kéne éreznie magát, de nem az. Csak ürességet érez semmi mást. Újfent meghúzza azt a boros üveget. Ekkor érkezik meg a madár a rózsával.*
- Mi a...* Forgatja a fejét, mert nem érti, hogy miképpen került elő ez most, így hirtelen.*
- Mit keresel itt te dög!?* Kiált rá a madárra, amikor rájön, hogy ki is az. ~ Ha madár van a lány is itt lesz. ~ Szűri le ezt teljesen magától. Ezzel együtt harag is gerjed, aminek javarészt a pia is lehet az oka.*
- Követtél? Miért? Miért vagy itt?!* Olyan düh tör rá, hogy a palackot a falhoz vágja, csekély tartalmával együtt. Nagy csattanás közepette szilánkosra is tör az egész. Felállna, hogy menjen valahová, de nem bír, mert állandóan vissza is esik. Négykézláb botorkál ott a sárban, amíg szerencsésen bele nem tenyerel az egyik üvegszilánkba. Felordít fájdalmában, miközben a vér elkezd ömleni a kezéből. A rózsára is jut belőle, így az eléggé vörössé változik. Ha esetleg a lány közelíteni próbál felé, akkor ellenállásra számíthat majd. *
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
* A formás vöröset útjára engedi mielőtt valami meggondolatlan dolgot cselekedne. El is libben csalódottan az itallal. Egyedül marad a földön ücsörögve. Elégedettnek kéne éreznie magát, de nem az. Csak ürességet érez semmi mást. Újfent meghúzza azt a boros üveget. Ekkor érkezik meg a madár a rózsával.*
- Mi a...* Forgatja a fejét, mert nem érti, hogy miképpen került elő ez most, így hirtelen.*
- Mit keresel itt te dög!?* Kiált rá a madárra, amikor rájön, hogy ki is az. ~ Ha madár van a lány is itt lesz. ~ Szűri le ezt teljesen magától. Ezzel együtt harag is gerjed, aminek javarészt a pia is lehet az oka.*
- Követtél? Miért? Miért vagy itt?!* Olyan düh tör rá, hogy a palackot a falhoz vágja, csekély tartalmával együtt. Nagy csattanás közepette szilánkosra is tör az egész. Felállna, hogy menjen valahová, de nem bír, mert állandóan vissza is esik. Négykézláb botorkál ott a sárban, amíg szerencsésen bele nem tenyerel az egyik üvegszilánkba. Felordít fájdalmában, miközben a vér elkezd ömleni a kezéből. A rózsára is jut belőle, így az eléggé vörössé változik. Ha esetleg a lány közelíteni próbál felé, akkor ellenállásra számíthat majd. *
1257. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-11-20 15:41:24
Üzenet elküldve: 2020-11-20 15:41:24
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//A lehetetlen után//
*A nő gonosz démonjai egyre, csak táplálják Hist kétségeit lelke és mellkasa között elfekvő útján, de maga sem tudja igazán nyugodt e ezekben a pillanatokban. Sírni szeretne e, esetleg üvölteni együtt a susogó széllel. Végül aztán ő is elér a sikátor bejárata elé és előveszi kését is, hiszen bármit mond bárki, ez a hely nem sugárzik a barátságoságtól. Aztán feltűnik a szépen a formás vörös, sokkal szemrevalóbb vonásokkal, mint a késdobáló. Ráadásul az elcsípett szavakból rájön, hogy régebb óta ismerheti is Nazront. ~ A szeretője lenne? Szemétláda rohadék, persze hogy az otthonit csalja! Kitudja hányadik randevúja vagyok a héten~ a keze ökölbe szorul a gondolat hatására és még sosem érezte magát ennyire megalázva. Pont a sírás szélén egyensúlyozik, már amikor egy puha kacsó érinti meg a vállát. *
- Ne gondolj semmire, csak piát adott. *a szőkének ideje sincs felfogni a mondottakat, az örömlány, már el is tűnik a szeme elől. Ekkor veszi észre, hogy a másik itókát bontogató férfi keze hevesen remeg és kezd ráébredni az igazságra. ~Függő~ egy része oda, akar menni a sötét hajúhoz és lágyan megállítani, egy másik fele ordibálna vele, a következő pillanatokban aztán úgy érzi ez az egész túl sok neki, és hagynia kéne az egészet. Ám ezekben a pillanatokban a mellette álldogáló madár kilopja a zsákjából kikandikáló fehér rózsát és egyenesen a férfi elé repül, nagy ricsajjal követve útját. *
*A nő gonosz démonjai egyre, csak táplálják Hist kétségeit lelke és mellkasa között elfekvő útján, de maga sem tudja igazán nyugodt e ezekben a pillanatokban. Sírni szeretne e, esetleg üvölteni együtt a susogó széllel. Végül aztán ő is elér a sikátor bejárata elé és előveszi kését is, hiszen bármit mond bárki, ez a hely nem sugárzik a barátságoságtól. Aztán feltűnik a szépen a formás vörös, sokkal szemrevalóbb vonásokkal, mint a késdobáló. Ráadásul az elcsípett szavakból rájön, hogy régebb óta ismerheti is Nazront. ~ A szeretője lenne? Szemétláda rohadék, persze hogy az otthonit csalja! Kitudja hányadik randevúja vagyok a héten~ a keze ökölbe szorul a gondolat hatására és még sosem érezte magát ennyire megalázva. Pont a sírás szélén egyensúlyozik, már amikor egy puha kacsó érinti meg a vállát. *
- Ne gondolj semmire, csak piát adott. *a szőkének ideje sincs felfogni a mondottakat, az örömlány, már el is tűnik a szeme elől. Ekkor veszi észre, hogy a másik itókát bontogató férfi keze hevesen remeg és kezd ráébredni az igazságra. ~Függő~ egy része oda, akar menni a sötét hajúhoz és lágyan megállítani, egy másik fele ordibálna vele, a következő pillanatokban aztán úgy érzi ez az egész túl sok neki, és hagynia kéne az egészet. Ám ezekben a pillanatokban a mellette álldogáló madár kilopja a zsákjából kikandikáló fehér rózsát és egyenesen a férfi elé repül, nagy ricsajjal követve útját. *
1256. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-11-19 21:12:49
Üzenet elküldve: 2020-11-19 21:12:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
// A lehetetlen után //
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
* Nazron sietős léptekkel indul meg a Lakónegyed felé. Ez az ölelkezés meg csókolás felkorbácsolta másik káros szenvedélyét is, ami nem más, mint a paráználkodás. Mondjuk a fő célja az, hogy minél előbb bevigye a megfelelő mennyiségű alkohol mennyiségét. Keze csak úgy rázkódik a kosárárral. Egész teste szomjazza már azt a bort. Észre sem veszi, hogy követik, sőt nagyon óvintézkedést sem tesz, hogy elvegyüljön tömegben. Az első sikátorba be is fordul. Az egyik vörös lány az utca túloldaláról már meg is indul rögvest utána. A félvér nagyon is jól ismeri a fiút. Egy kis potya pia és pár arany mindig akadt Nazronnál. Ha esetleg valaki beles a sikátorba az egy nagyon buzgón bort bontogató Nazt pillanthat meg. A nővel addig nem is törődik, amíg le nem húzza egy szuszra az egész üveg bor felét. Aztán lehuppan a földre és odanyújtja a másik, a randevún megkezdet üveg italt az örömlánynak.*
- Vigyed a piát, ma nem lesz semmi más.* Mondja neki, mert azért a lelkiismerete nem engedi, hogy ilyen hamar félre lépjen. Talán még találkozhat is Erai a lánnyal, ha éppen leskelődik. Naz meg továbbra is vedeli a bort. Eleinte még remegett a keze ivás közben, de most már nem, mivel teste megkapta azt amire vágyott. A feje is hamar megérzi a piát. Egy pár kissé elázott pogácsát küld rá, hogy valami szilárd is legyen már hasában.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
* Nazron sietős léptekkel indul meg a Lakónegyed felé. Ez az ölelkezés meg csókolás felkorbácsolta másik káros szenvedélyét is, ami nem más, mint a paráználkodás. Mondjuk a fő célja az, hogy minél előbb bevigye a megfelelő mennyiségű alkohol mennyiségét. Keze csak úgy rázkódik a kosárárral. Egész teste szomjazza már azt a bort. Észre sem veszi, hogy követik, sőt nagyon óvintézkedést sem tesz, hogy elvegyüljön tömegben. Az első sikátorba be is fordul. Az egyik vörös lány az utca túloldaláról már meg is indul rögvest utána. A félvér nagyon is jól ismeri a fiút. Egy kis potya pia és pár arany mindig akadt Nazronnál. Ha esetleg valaki beles a sikátorba az egy nagyon buzgón bort bontogató Nazt pillanthat meg. A nővel addig nem is törődik, amíg le nem húzza egy szuszra az egész üveg bor felét. Aztán lehuppan a földre és odanyújtja a másik, a randevún megkezdet üveg italt az örömlánynak.*
- Vigyed a piát, ma nem lesz semmi más.* Mondja neki, mert azért a lelkiismerete nem engedi, hogy ilyen hamar félre lépjen. Talán még találkozhat is Erai a lánnyal, ha éppen leskelődik. Naz meg továbbra is vedeli a bort. Eleinte még remegett a keze ivás közben, de most már nem, mivel teste megkapta azt amire vágyott. A feje is hamar megérzi a piát. Egy pár kissé elázott pogácsát küld rá, hogy valami szilárd is legyen már hasában.*
1255. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-11-16 16:20:52
Üzenet elküldve: 2020-11-16 16:20:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 150
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 150
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
*Rég volt, tán igaz se volt. Nolenar nagy sóhajjal szívja tüdejébe a Kikötő csípős, fanyar levegőjét. A bordély dagályos illata hamar elillan az orrából. Elindul a zegzugos utcácskák egyikén. Komótosan bandukolva dudorássza a régi dallamot:*
- Az édes kis Jyzellie hát nem mutatja magát.
A fáradt tengerészt melegíti majd a viharkabát.
Yo-ho-ho, melegíti majd a vásott viharkabát.
*Szürkék mostanság a nappalok. Eső nem esik, csak ez a sós permet szitál folyton. Érzi az ajkán. Mintha a legcsalfább, legszeszélyesebb szerető édesgetné vissza magához: a tenger, ami kitölti a végtelent ég és föld között.
Hiába ajkán a sós csókocskák, hiába a hullámok dallamos hívogatása, Nolenar most egy időre a szárazföldön tervezi koptatni a csizmáját. Van még néhány ügy a listáján, ami még elintézésre vár.*
- Yo-ho-ho, melegíti majd a vásott viharkabát *dünnyögi jóformán csak magában, ahogy alakja eltűnik az egyik sikátor félhomályában.
Egész csendesek az utcák ilyenkor még errefelé is. Ahogy a hideg idő beköszönt, a lármásabbak inkább behúzódnak a kocsmák és a kisebb italmérések bűvkörébe. Persze kivétel mindig akad. Ahogy közeledik a dokkokhoz, ez egyre nyilvánvalóbbá is teszi magát. A kikötők a világ minden táján hasonlítanak ebben: az élet lüktetve pezseg a kereskedelem eme kétes erkölcsű vénáiban. Éjjel és nappal. Utazók és portéka forgataga. Remények és érdekek, indulók és érkezők. Csomópontok a sorsok kusza szálai közt. A nagy víz partja, amely összeköt és szétválaszt. Rum és halbelsőség szagát söpri a jótékony szél fáradhatatlanul.*
- Az édes kis Jyzellie hát nem mutatja magát.
A fáradt tengerészt melegíti majd a viharkabát.
Yo-ho-ho, melegíti majd a vásott viharkabát.
*Szürkék mostanság a nappalok. Eső nem esik, csak ez a sós permet szitál folyton. Érzi az ajkán. Mintha a legcsalfább, legszeszélyesebb szerető édesgetné vissza magához: a tenger, ami kitölti a végtelent ég és föld között.
Hiába ajkán a sós csókocskák, hiába a hullámok dallamos hívogatása, Nolenar most egy időre a szárazföldön tervezi koptatni a csizmáját. Van még néhány ügy a listáján, ami még elintézésre vár.*
- Yo-ho-ho, melegíti majd a vásott viharkabát *dünnyögi jóformán csak magában, ahogy alakja eltűnik az egyik sikátor félhomályában.
Egész csendesek az utcák ilyenkor még errefelé is. Ahogy a hideg idő beköszönt, a lármásabbak inkább behúzódnak a kocsmák és a kisebb italmérések bűvkörébe. Persze kivétel mindig akad. Ahogy közeledik a dokkokhoz, ez egyre nyilvánvalóbbá is teszi magát. A kikötők a világ minden táján hasonlítanak ebben: az élet lüktetve pezseg a kereskedelem eme kétes erkölcsű vénáiban. Éjjel és nappal. Utazók és portéka forgataga. Remények és érdekek, indulók és érkezők. Csomópontok a sorsok kusza szálai közt. A nagy víz partja, amely összeköt és szétválaszt. Rum és halbelsőség szagát söpri a jótékony szél fáradhatatlanul.*
1254. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-10-30 10:56:01
Üzenet elküldve: 2020-10-30 10:56:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 150
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 150
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
*Egyre csípősebbek a hajnalok, a köd pedig egyre gyakrabban üli meg a kikötőt. Nolen szorosabbra húzza a kabátját, de a léptei határozottak és fesztelenek maradnak. Egy kicsit kirí a nyakát behúzó, görnyedten csoszogó népek közül, akik épp a ladikjaikhoz indulnak, hogy tengerre szálljanak legalább egy szerényebb fogás reményében. A Nolenarhoz hasonló fickók ilyenkor még általában a fogadó vagy a bordély tollas ágyneműi közt pihenik ki az előző esti tivornyát. Az állítás persze nem állná meg a helyét, hogy a középső Velasco'rra fivér nagy átlagban másképp tenne. Ez a nap most mégis más. Léptei célirányosan viszik a szorosan egymáshoz simuló házak közé. A kikötőkre jellemző szedett-vedett stílusú épületek hol kiszélesedő, hol sikátornyira szűkülő utcákat alkotnak, de Nolenar szemmel láthatólag egészen jól kiismeri magát. Vasalt csizmája alatt csikordulnak a fényesre, nyálkásra ázott utcakövek. Az ősz egész hirtelen szakadt a vidékre. Ilyenkor az ember egyszer csak rácsodálkozik, hogy a fák színei szinte kiverik a szemét a harsány tónusaikkal. Hogy a költöző madarak mikor keltek útra, azt a jó ég tudja. Gyülekeztek, gyülekeztek, aztán a nyárutóból hirtelen meglódultak a hónapok a tél felé. A közbeeső időt megrágta és lenyelte a sok teendő és elintézésre váró ügylet, ami a férfi listáján sorakozik.
Befordul egy félreeső utcácskába, a fal mellett sorakozó hordók egyikéről ázott, fekete macska iramodik tovább. Nolenar megáll a vaspánttal megerősített ajtó előtt és a kopogtatóval rövid ütemet zörget el, aztán a bentről érkező, karcos harákolásra csak elmosolyodik.*
- Viharmadár *mondja, aztán a kalapját levéve be is bújik az épp csak kinyitott ajtórésen.*
Befordul egy félreeső utcácskába, a fal mellett sorakozó hordók egyikéről ázott, fekete macska iramodik tovább. Nolenar megáll a vaspánttal megerősített ajtó előtt és a kopogtatóval rövid ütemet zörget el, aztán a bentről érkező, karcos harákolásra csak elmosolyodik.*
- Viharmadár *mondja, aztán a kalapját levéve be is bújik az épp csak kinyitott ajtórésen.*
1253. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-10-13 12:15:24
Üzenet elküldve: 2020-10-13 12:15:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Isqeha, Xungjao//
* Követi a kóválygó füvészt az apóka egy jó darabig, mire aztán végre fel is eszmél a másik. Addigra már a kettétört oltárt jócskán hátra hagyják. A fiú szabadkozik, mert nem tudja, hogy mi lelte, de az öreg sejti. Viszont ha elmondaná neki, akkor lehet megbántaná a vallásos ifjoncot. Így aztán kelletlenül, de bölcsen hallgat. Hosszú volt a nap ez már elfáradt az apó.*
- Semmi baj! Sok mindent történt.* Az idős szerzeesnek fel sem tűnik a szennylé szaga, mert a kert miazmája után ez inkább felüdülést jelent neki. Némán haladnak egy ideig, amikor aztán Isqhea megszólal. Hát szegény Xung segítene rajta, ha tudna, de nem tud. Ő nem érez semmit az ég egy világon. Így aztán fogalma sincs, hogy mi az, bár, ha tippelnie kéne biztosan valamilyen hasonlóan sötét mágia tippelni, mint amit az imént tapasztaltak. Ahogy haladnak tovább nem is olyan sokára egy pofásabb épületet pillantanak meg. A fiú kérdésére az öreg is elmondja a véleményét.*
- Szerintem valami bolt vagy fogadó lehet. Talán nem lenne rossz ott megpihenni.* Legalább felhagynának ezzel az örültséggel, bár lényegében tudja Xung, hogy ő volt a ludas, mert ő indult el először a Vérkert irányába.*
* Követi a kóválygó füvészt az apóka egy jó darabig, mire aztán végre fel is eszmél a másik. Addigra már a kettétört oltárt jócskán hátra hagyják. A fiú szabadkozik, mert nem tudja, hogy mi lelte, de az öreg sejti. Viszont ha elmondaná neki, akkor lehet megbántaná a vallásos ifjoncot. Így aztán kelletlenül, de bölcsen hallgat. Hosszú volt a nap ez már elfáradt az apó.*
- Semmi baj! Sok mindent történt.* Az idős szerzeesnek fel sem tűnik a szennylé szaga, mert a kert miazmája után ez inkább felüdülést jelent neki. Némán haladnak egy ideig, amikor aztán Isqhea megszólal. Hát szegény Xung segítene rajta, ha tudna, de nem tud. Ő nem érez semmit az ég egy világon. Így aztán fogalma sincs, hogy mi az, bár, ha tippelnie kéne biztosan valamilyen hasonlóan sötét mágia tippelni, mint amit az imént tapasztaltak. Ahogy haladnak tovább nem is olyan sokára egy pofásabb épületet pillantanak meg. A fiú kérdésére az öreg is elmondja a véleményét.*
- Szerintem valami bolt vagy fogadó lehet. Talán nem lenne rossz ott megpihenni.* Legalább felhagynának ezzel az örültséggel, bár lényegében tudja Xung, hogy ő volt a ludas, mert ő indult el először a Vérkert irányába.*
1252. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-10-11 19:10:15
Üzenet elküldve: 2020-10-11 19:10:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Isqeha, Xungjao//
*Isq próbál eleget tenni a messziről érkező útmutatásnak, befelé figyelve, arra, amit a bensőjében érez. De egy idő után összezavarodik: hol erre, hol arra érzi a hívást.
A kettébe tört oltártól lassan eltávolodnak, azt érzékeli, ahogy időnként kifelé is figyel.
Előre halad, arra, amerre befelé jöttek, amikor meg akarták nézni a valahai tündérkertet, és egyre beljebb és beljebb merészkedtek, amíg meg nem látták az obszidián fertelmet.
Végül maga mögött hagyja a Vérkert lehangoló és vigasztalan területét. Nehezen, de feleszmél.*
- Ne haragudj, apó! Nem tudom, mi van velem. *mondja az öreghez fordulva, ahogy lassan a Kikötő lakott részére érnek.
Isqeha undorodva érzékeli, hogy Artheniortól eltérően itt igenis jól érzékelhető az utcákon szabadon folyó szennylé bűze, ahogy az mindenütt igyekszik magának utat találni a legközelebbi csatorna irányába csorogva.
Csendben halad, már nem csak befelé figyelve. Ezen a környéken, úgy véli, jobb ha odafigyelnek maguk köré.*
- Nem tudom, mi az, aminek a hívását érzem. *vallja be az apónak, ha az mellette ballag, és nem hagyja magára.*
- Egyszerre hív is és taszít is. Csak annyit érzek, hogy ahhoz az obszidián kőhöz hasonlóan valami nagyon sötét dolog kell legyen.
*mondja, hogy valamiféle magyarázatot adjon a furcsa viselkedésére.
Ahogy haladnak a lakónegyedben a kalyibák, viskók és apróbb házak között, egyszer csak egy takarosabb kőépület kelti fel Isqeha figyelmét.*
- Nézd csak! *böki meg az apót, ha az esetleg nem vette volna észre.*
- Miféle hely lehet? *gondolkodik hangosan, egy pillanatra még a furcsa, hívó érzést is elengedve.
De azután újra elfogja ugyanaz a nyugtalanság, ami a Vérkertben. Maga sem tudja, mi lehet az.*
*Isq próbál eleget tenni a messziről érkező útmutatásnak, befelé figyelve, arra, amit a bensőjében érez. De egy idő után összezavarodik: hol erre, hol arra érzi a hívást.
A kettébe tört oltártól lassan eltávolodnak, azt érzékeli, ahogy időnként kifelé is figyel.
Előre halad, arra, amerre befelé jöttek, amikor meg akarták nézni a valahai tündérkertet, és egyre beljebb és beljebb merészkedtek, amíg meg nem látták az obszidián fertelmet.
Végül maga mögött hagyja a Vérkert lehangoló és vigasztalan területét. Nehezen, de feleszmél.*
- Ne haragudj, apó! Nem tudom, mi van velem. *mondja az öreghez fordulva, ahogy lassan a Kikötő lakott részére érnek.
Isqeha undorodva érzékeli, hogy Artheniortól eltérően itt igenis jól érzékelhető az utcákon szabadon folyó szennylé bűze, ahogy az mindenütt igyekszik magának utat találni a legközelebbi csatorna irányába csorogva.
Csendben halad, már nem csak befelé figyelve. Ezen a környéken, úgy véli, jobb ha odafigyelnek maguk köré.*
- Nem tudom, mi az, aminek a hívását érzem. *vallja be az apónak, ha az mellette ballag, és nem hagyja magára.*
- Egyszerre hív is és taszít is. Csak annyit érzek, hogy ahhoz az obszidián kőhöz hasonlóan valami nagyon sötét dolog kell legyen.
*mondja, hogy valamiféle magyarázatot adjon a furcsa viselkedésére.
Ahogy haladnak a lakónegyedben a kalyibák, viskók és apróbb házak között, egyszer csak egy takarosabb kőépület kelti fel Isqeha figyelmét.*
- Nézd csak! *böki meg az apót, ha az esetleg nem vette volna észre.*
- Miféle hely lehet? *gondolkodik hangosan, egy pillanatra még a furcsa, hívó érzést is elengedve.
De azután újra elfogja ugyanaz a nyugtalanság, ami a Vérkertben. Maga sem tudja, mi lehet az.*
1251. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-10-09 15:39:31
Üzenet elküldve: 2020-10-09 15:39:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Kóbor és Kócos //
- Szerintem hamar ráérzel majd. Jövő tavaszra már te is kirázod az ilyesmit a kisujjadból *bátorítja az alkimistát. Őszintén így gondolja. Balarick találékony kötődik a kislányhoz. Ennél több nem is kell, csupán idő, hogy minden szépen kialakuljon. Abban, hogy a magának való félvér a gyámsága alá vette ezt a kis ágrólszakadtat, kapaszkodót talál a hit, hogy a világ még nem indult el végérvényesen a lejtőn. Az ilyesmi sokat számít. Hinia ezért is menekül ide a nővéréhez olyan gyakran. Vannak napok, amikor olyan gondolatok kúsznak a közelébe, hogy a házasságban zátonyra futott rémséges álomnak talán csak az önkezűség vethet véget. Ilyenkor tudja, hogy muszáj idejönnie. Lerantea és az ikerlányok visszahúzzák a kétségbeesés széléről. Úgy tehet, mintha az itt és a most sosem érne véget. Jó ebben az otthonos káoszban. Hinia már nagyon régen nem érezte magát ennyire felszabadultnak.*
- Mondjuk jöhetnél gyakrabban *válaszolja a férfinak. Nem kellene ilyesmit mondania, de most semmi kedve a képmutatáshoz.* - Régen gyakrabban jöttél *mosolyodik el. Szavaiban nincs vádaskodás, csupán egy kis csipkelődő él, ami magába foglalja az indokok mindkettejük által ismert tényeit.*
- Hozom a felmosót *simít végig Balarick vállán, aztán ellép mellette és hagyja az akkurátusan szortírozott kupacaival. Csak egy pillanatra lép vissza, hogy egy negyedik halommá szeparálja a gyerekholmik közül már elvitelre kiválogatott darabokat.
A lépcső alatti limlomhalmot eddig uraló kaotikus rendezőelven nincs mit elrontani. Feltéve, hogy minden befér a függöny mögé és úgy is marad, ha nincs háborgatva. Hinia gyorsan visz egy nagy pohár vizet öblögetni Xurrának, aztán Lerantea gondjaira bízza. Őrá szinte csak annyi feladat hárul már, hogy feltörölje a padlót és felkiabáljon az emeletre az ikreknek, hogy öltözzenek át az ebédhez.*
- Remélem, éhes vagy *karol a férfiba, hogy az étkező felé vezesse. Pontosabban először a kis asztalkához, ahol egy öblös, mázas tál langyos vízben meg tudja mosni a kezét.*
- Ülj csak le *mutat az asztalfőre.* - Baarden úgyis csak estére ér haza.
- Úgy van *helyesel Lerantea asszony.* - Legalább most lesz egy férfiember a háznál, aki megszegje a kenyeret, ahogy szokás. Mink má' csak sátoros ünnepekkor látunk ilyet. Tisztes, dolgos ember az én uram, de errefelé sajnos a tisztes munkából egyre kevesebb a megélhetés és egyre több csak a györtetés. Persze egy olyan jó szakmával, mint a Balarick úré, biztos könnyebb vón'*ingatja a fejét és tovább motyog az orra alatt a konyha felé indulva, hogy a leves után nézzen.
*Hihia csak sóhajt és legyint.*
- Ha sopánkodást akarsz hallani, Lerantea tarsolyában mindig van egy fertályórányi tartalékban *súgja oda.*
- Lám csak, de de csinos valaki!
Xurra tiszta és illatos. És igazi kislányruha van rajta. Balarick lelkének megnyugtatására, a kép azért nem egészen makulátlan. Az látszik, hogy Lerantea asszony próbálta két oldalra fonni a kölyök vékony, egyenetlen végű haját, de a két copf olyan csáléra sikerült, hogy könnyű kitalálni, hol ért véget a kis mélységi türelme. Mágikus suttogás ide vagy oda, ez a csoda sem bírja Xurrával szemben túl sokáig. A szoknyához kevésbé illő ütött-kopott csatos csizma se valószínű, hogy Lerantea asszony választása volt, de mentségére legyen írva, hogy a mélységi kölyök szörnyen tud ragaszkodni a dolgokhoz, amiket a fejébe vesz. Egy darabig. Aztán akár egyik pillanatról a másikra meg is feledkezik róluk, mintha sose lettek volna.
A kanalak, kések és villák rapszodikus kombinációja a tányérok mellett arra sejtet következtetni, hogy Xurrát is bevonták a terítés befejezésébe. Most már jobb színben van. Nem tűnik olyan kótyagosnak sem (már ha lehet ilyet mondani róla), de a képére ragadt indokolatlan vigyorgás azért egyértelművé teszi, hogy a békanyalás hatása még nem múlt el teljesen.*
- Szerintem hamar ráérzel majd. Jövő tavaszra már te is kirázod az ilyesmit a kisujjadból *bátorítja az alkimistát. Őszintén így gondolja. Balarick találékony kötődik a kislányhoz. Ennél több nem is kell, csupán idő, hogy minden szépen kialakuljon. Abban, hogy a magának való félvér a gyámsága alá vette ezt a kis ágrólszakadtat, kapaszkodót talál a hit, hogy a világ még nem indult el végérvényesen a lejtőn. Az ilyesmi sokat számít. Hinia ezért is menekül ide a nővéréhez olyan gyakran. Vannak napok, amikor olyan gondolatok kúsznak a közelébe, hogy a házasságban zátonyra futott rémséges álomnak talán csak az önkezűség vethet véget. Ilyenkor tudja, hogy muszáj idejönnie. Lerantea és az ikerlányok visszahúzzák a kétségbeesés széléről. Úgy tehet, mintha az itt és a most sosem érne véget. Jó ebben az otthonos káoszban. Hinia már nagyon régen nem érezte magát ennyire felszabadultnak.*
- Mondjuk jöhetnél gyakrabban *válaszolja a férfinak. Nem kellene ilyesmit mondania, de most semmi kedve a képmutatáshoz.* - Régen gyakrabban jöttél *mosolyodik el. Szavaiban nincs vádaskodás, csupán egy kis csipkelődő él, ami magába foglalja az indokok mindkettejük által ismert tényeit.*
- Hozom a felmosót *simít végig Balarick vállán, aztán ellép mellette és hagyja az akkurátusan szortírozott kupacaival. Csak egy pillanatra lép vissza, hogy egy negyedik halommá szeparálja a gyerekholmik közül már elvitelre kiválogatott darabokat.
A lépcső alatti limlomhalmot eddig uraló kaotikus rendezőelven nincs mit elrontani. Feltéve, hogy minden befér a függöny mögé és úgy is marad, ha nincs háborgatva. Hinia gyorsan visz egy nagy pohár vizet öblögetni Xurrának, aztán Lerantea gondjaira bízza. Őrá szinte csak annyi feladat hárul már, hogy feltörölje a padlót és felkiabáljon az emeletre az ikreknek, hogy öltözzenek át az ebédhez.*
- Remélem, éhes vagy *karol a férfiba, hogy az étkező felé vezesse. Pontosabban először a kis asztalkához, ahol egy öblös, mázas tál langyos vízben meg tudja mosni a kezét.*
- Ülj csak le *mutat az asztalfőre.* - Baarden úgyis csak estére ér haza.
- Úgy van *helyesel Lerantea asszony.* - Legalább most lesz egy férfiember a háznál, aki megszegje a kenyeret, ahogy szokás. Mink má' csak sátoros ünnepekkor látunk ilyet. Tisztes, dolgos ember az én uram, de errefelé sajnos a tisztes munkából egyre kevesebb a megélhetés és egyre több csak a györtetés. Persze egy olyan jó szakmával, mint a Balarick úré, biztos könnyebb vón'*ingatja a fejét és tovább motyog az orra alatt a konyha felé indulva, hogy a leves után nézzen.
*Hihia csak sóhajt és legyint.*
- Ha sopánkodást akarsz hallani, Lerantea tarsolyában mindig van egy fertályórányi tartalékban *súgja oda.*
- Lám csak, de de csinos valaki!
Xurra tiszta és illatos. És igazi kislányruha van rajta. Balarick lelkének megnyugtatására, a kép azért nem egészen makulátlan. Az látszik, hogy Lerantea asszony próbálta két oldalra fonni a kölyök vékony, egyenetlen végű haját, de a két copf olyan csáléra sikerült, hogy könnyű kitalálni, hol ért véget a kis mélységi türelme. Mágikus suttogás ide vagy oda, ez a csoda sem bírja Xurrával szemben túl sokáig. A szoknyához kevésbé illő ütött-kopott csatos csizma se valószínű, hogy Lerantea asszony választása volt, de mentségére legyen írva, hogy a mélységi kölyök szörnyen tud ragaszkodni a dolgokhoz, amiket a fejébe vesz. Egy darabig. Aztán akár egyik pillanatról a másikra meg is feledkezik róluk, mintha sose lettek volna.
A kanalak, kések és villák rapszodikus kombinációja a tányérok mellett arra sejtet következtetni, hogy Xurrát is bevonták a terítés befejezésébe. Most már jobb színben van. Nem tűnik olyan kótyagosnak sem (már ha lehet ilyet mondani róla), de a képére ragadt indokolatlan vigyorgás azért egyértelművé teszi, hogy a békanyalás hatása még nem múlt el teljesen.*
1250. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-10-06 16:38:12
Üzenet elküldve: 2020-10-06 16:38:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Szállás keresés //
* A dokkok lassan elmaradnak mögötte a hajókkal együtt. Az eső változatlanul csak csendes eső. Viszont a házak között kanyargó utcák nem túl biztatóak. Sötéten kanyarognak a házak között. Ordibálás, gyermeksírás és egyéb hangok szűrődnek ki az épületekből. Tündérünk lassan kezd fáradni. Az ide beáramló emberek most kezdenek megritkulni. Mintha, csak valamilyen folyó deltája lenne az egész. Szépen elágaznak, hogy ki-ki a maga dolga után nézzen. Ez vagy az otthon kényelmét, vagy a kocsmák mélyét jelentik. A lovagocska megpróbál a főággal haladni tovább. Lemaradva követi a zajos menetet, akik biztosan sörözni indulnak. Azt meg kell hagyni, hogy nem éppen bizalomgerjesztő alakokról van itt szó. Trágár nyelveztük és csípős szaguk van. Nem is szívesen állna velük szóba. A menet egy lepukkant épülethez ér, ahová szépen be is tódulnak. Bentről röhögés, valami zene és mintha egy verekedés hangja szűrődne ki. A nyitott ajtón keresztül be is lát az épületbe. Nagyon nincs ínyére az amit lát, így aztán inkább nem lép be az épültbe, aminek fent lóg a cégére. Rumos Rókalyuk olvasható le róla. Hátat fordít és másfelé indul el. Az este rohamosan közeledik és vele együtt az eső is jobban kezd el esni. Kezd kicsit kétségbe esni az ifjú. Nem szeretne abba a lepukkant fogadóba éjszakázni. Egy másik szélesebb útra lép hát és sűrűn forgatja a fejét. Már kóvályog egy ideje, amikor két viszonylag jól öltözött illetőt pillant meg. Persze azok futnak, így nincs ideje arra, hogy kérdezzen tőlük. Viszont amerre azok mennek arra biztosan jobbak a körülmények. Talán még egy jobb fogadó is akad. Arra indul el. Nemsokára meg is pillant egy magányosan álló épületet. Barátságos fények szűrődnek ki az ablakán. Elég nagy ahhoz, hogy fogadó legyen. Az eső nekiáll szakadni. Már amennyire telik a lovagtól annyira fut az épületig. Cégér lengedezik, de nem olvassa el, csak rögtön az ajtóhoz lép.*
* A dokkok lassan elmaradnak mögötte a hajókkal együtt. Az eső változatlanul csak csendes eső. Viszont a házak között kanyargó utcák nem túl biztatóak. Sötéten kanyarognak a házak között. Ordibálás, gyermeksírás és egyéb hangok szűrődnek ki az épületekből. Tündérünk lassan kezd fáradni. Az ide beáramló emberek most kezdenek megritkulni. Mintha, csak valamilyen folyó deltája lenne az egész. Szépen elágaznak, hogy ki-ki a maga dolga után nézzen. Ez vagy az otthon kényelmét, vagy a kocsmák mélyét jelentik. A lovagocska megpróbál a főággal haladni tovább. Lemaradva követi a zajos menetet, akik biztosan sörözni indulnak. Azt meg kell hagyni, hogy nem éppen bizalomgerjesztő alakokról van itt szó. Trágár nyelveztük és csípős szaguk van. Nem is szívesen állna velük szóba. A menet egy lepukkant épülethez ér, ahová szépen be is tódulnak. Bentről röhögés, valami zene és mintha egy verekedés hangja szűrődne ki. A nyitott ajtón keresztül be is lát az épületbe. Nagyon nincs ínyére az amit lát, így aztán inkább nem lép be az épültbe, aminek fent lóg a cégére. Rumos Rókalyuk olvasható le róla. Hátat fordít és másfelé indul el. Az este rohamosan közeledik és vele együtt az eső is jobban kezd el esni. Kezd kicsit kétségbe esni az ifjú. Nem szeretne abba a lepukkant fogadóba éjszakázni. Egy másik szélesebb útra lép hát és sűrűn forgatja a fejét. Már kóvályog egy ideje, amikor két viszonylag jól öltözött illetőt pillant meg. Persze azok futnak, így nincs ideje arra, hogy kérdezzen tőlük. Viszont amerre azok mennek arra biztosan jobbak a körülmények. Talán még egy jobb fogadó is akad. Arra indul el. Nemsokára meg is pillant egy magányosan álló épületet. Barátságos fények szűrődnek ki az ablakán. Elég nagy ahhoz, hogy fogadó legyen. Az eső nekiáll szakadni. Már amennyire telik a lovagtól annyira fut az épületig. Cégér lengedezik, de nem olvassa el, csak rögtön az ajtóhoz lép.*
1249. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-10-05 21:15:58
Üzenet elküldve: 2020-10-05 21:15:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
*Lassú andalgással halad a lakónegyed csavaros, szűkös utcái felé. Vérébe lassan beszivárog bőrén keresztül az est hűvös félhomályának lehelete, néhány pillanatig behunyja szemét, hagyja, hogy átjárja testét valamiféle jóleső reszketés, biztonságérzetet ad neki a sötét, az ismerős szagok és zajok egyvelege. Léptei könnyedek, szinte száll, akár egy pillangó, majd egy váratlan illat, egy odaégett étel kesernyés aromája lehet talán, kizökkenti a gondtalanságból. Megbotlik, majdhogynem orra is bukik, de szerencséjére egy érdes, nedvesen mohos téglafal támaszt nyújt esése közben. A cipője cuppan valamiben, sár, vagy ürülék, nem tudni pontosan, akárhogy is, roppantul taszító érzetet kelt benne. Kövér, suttogott káromkodás bugyog fel ajkain, lopva körbepillant, valaki észrevette-e. Szerencséjére magányos. Párszor végighúzza talpát a fal rücskös kövein, nagyjából tiszta is a pompás csizma, majd halkan koppanó, pihe-puha léptekkel folytatja útját. Hirtelen ötlet bukkan fel elméjében, hirtelen, de annál kézenfekvőbb ötlet. Feje zavaróan józan, torka száraz, akár egy sivatag. A sikátorokon keresztül suhanó, határozott léptekkel halad határozottan körvonalazódott, vadonatúj célja, a Sellőház felé. Halvány mosolyféleség játszadozik szája szegletében, előre örül a gyönyörnek, amit a simogatóan meleg fények közt megélhet majd.*
1248. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-10-04 13:08:19
Üzenet elküldve: 2020-10-04 13:08:19
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Rózsa a késsel//
-A rumos jó lesz, töltött csibét akarok. *jelenti ki határozottan a nő előre a terveit ezzel el is árulva azt, hogy bizony ismeri a rumos kínálatát. Igaz ott is néhányszor kést kell fognia néhány férfira mégis azért más okból, mint a jelenlegi helyzetben. Megvárja, amíg a férfi el nem indul előtte, majd ő maga is követi, már nem két centiről szorítva a tolvajhoz a kést, akinek egyébként direkt rontotta el a nevét. *
- Egyébként van tisztességes foglalkozása is? Tudja, csak hogy ne unatkozzak, amíg odaérünk. *Vigyorogva teszi fel a kérdést a lágy hangú nő és talán legbelül egy kicsit a másik idegenek húzásán kívül az is érdekli, hogy mégis ki lehet ez az ember itt előtte főleg, hogy annyira nem is elborzasztó a külseje. *
-A rumos jó lesz, töltött csibét akarok. *jelenti ki határozottan a nő előre a terveit ezzel el is árulva azt, hogy bizony ismeri a rumos kínálatát. Igaz ott is néhányszor kést kell fognia néhány férfira mégis azért más okból, mint a jelenlegi helyzetben. Megvárja, amíg a férfi el nem indul előtte, majd ő maga is követi, már nem két centiről szorítva a tolvajhoz a kést, akinek egyébként direkt rontotta el a nevét. *
- Egyébként van tisztességes foglalkozása is? Tudja, csak hogy ne unatkozzak, amíg odaérünk. *Vigyorogva teszi fel a kérdést a lágy hangú nő és talán legbelül egy kicsit a másik idegenek húzásán kívül az is érdekli, hogy mégis ki lehet ez az ember itt előtte főleg, hogy annyira nem is elborzasztó a külseje. *
1247. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-10-01 20:41:40
Üzenet elküldve: 2020-10-01 20:41:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Rózsa a késsel//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
* A lány érezhette a fiún az alkohol jellegzetes illatát is, ha az beszélt. Persze ez még nem lenne indok arra, hogy meglopja a leányzót. Kap is egy elég bántó megjegyzést az erőszakra, amire soha nem vetemedne. Válaszolna is rá, de sajnos jóval erősebben nyomódik az a kés hozzá, ami eléggé kényelmetlenné tenné a szabadkozást. Na meg ilyenkor talán a legésszerűbb az, ha a bűnös csöndben lapít, mint az a bizonyos dolog a fűben. Ráadásul még a pénze sem kell a szöszinek.*
~ Nem már! Miért nem tudod egyszerűen csak felmarkolni a lóvét és kész?~* Dühöng magában, de aztán végül mégiscsak kedvezőbb irányba fordul el a dolog. Majdnem fel is sóhajt megkönnyebbülten, de inkább ne teszi. Elég fenyegető tud lenni az a késdobáló némber. Ráadásul még a nevét is elrontja, de lenyeli ezt a békát is.*
- Egy ebédre? Ahogy parancsolja a kisasszony! Hova menjünk enni? A Rumos itt van nem is olyan messze.* Ajánlja fel rögtön pedig jó tudja, hogy a hely nem éppen a finomságairól híres. Na meg tele van kétes alakkal is. Ez nem az ő döntése, de nyilván nagyon is örülne, ha ott ennének. Ha nem is lépne le a nagy tömegben, akkor is nagyon olcsón úszná meg ezt az egészet.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
* A lány érezhette a fiún az alkohol jellegzetes illatát is, ha az beszélt. Persze ez még nem lenne indok arra, hogy meglopja a leányzót. Kap is egy elég bántó megjegyzést az erőszakra, amire soha nem vetemedne. Válaszolna is rá, de sajnos jóval erősebben nyomódik az a kés hozzá, ami eléggé kényelmetlenné tenné a szabadkozást. Na meg ilyenkor talán a legésszerűbb az, ha a bűnös csöndben lapít, mint az a bizonyos dolog a fűben. Ráadásul még a pénze sem kell a szöszinek.*
~ Nem már! Miért nem tudod egyszerűen csak felmarkolni a lóvét és kész?~* Dühöng magában, de aztán végül mégiscsak kedvezőbb irányba fordul el a dolog. Majdnem fel is sóhajt megkönnyebbülten, de inkább ne teszi. Elég fenyegető tud lenni az a késdobáló némber. Ráadásul még a nevét is elrontja, de lenyeli ezt a békát is.*
- Egy ebédre? Ahogy parancsolja a kisasszony! Hova menjünk enni? A Rumos itt van nem is olyan messze.* Ajánlja fel rögtön pedig jó tudja, hogy a hely nem éppen a finomságairól híres. Na meg tele van kétes alakkal is. Ez nem az ő döntése, de nyilván nagyon is örülne, ha ott ennének. Ha nem is lépne le a nagy tömegben, akkor is nagyon olcsón úszná meg ezt az egészet.*
1246. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-10-01 19:48:38
Üzenet elküldve: 2020-10-01 19:48:38
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Rózsa a késsel//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A férfi heves és hosszú magyarázkodásba kezd, Eari pedig a háta közepére sem kívánja ezt az egészet. Ő haza akar menni, megölelni az apját, aztán nagy nehezen főz valamit és felszalad olvasni a szobájába. Ennyi a mai terve, csendes, de hasznos nyugodtság mégis az egész felborulni látszik egy pitiáner bűnöző miatt. *
- Ha kereskedő leány lennék meg is erőszakolsz vagy, csak elvágod a torkom? Ocsmány féreg, nem kell a pénzed, úgyse fizetnék vele. Viszont nagyon elegem van belőled. *itt ha teheti egy pillanatig erősebben szorítja a másik bőréhez a kést, de direkt nem vágja meg, hanem a kést leengedi a másik torkáról ahogy szépen lassan újból beszélni kezd. *
- Viszont te fogsz, úgyhogy abból a nem akarom tudni, hogyan loptad aranyból fizeted az ebédem és aztán örökre elbúcsúzunk. Ne is merészelj cselezgetni, mert számos számodra kedves helyre tudok célozni a fegyvereimmel. Na csipkedd, a kerek hátsód, Neron!
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A férfi heves és hosszú magyarázkodásba kezd, Eari pedig a háta közepére sem kívánja ezt az egészet. Ő haza akar menni, megölelni az apját, aztán nagy nehezen főz valamit és felszalad olvasni a szobájába. Ennyi a mai terve, csendes, de hasznos nyugodtság mégis az egész felborulni látszik egy pitiáner bűnöző miatt. *
- Ha kereskedő leány lennék meg is erőszakolsz vagy, csak elvágod a torkom? Ocsmány féreg, nem kell a pénzed, úgyse fizetnék vele. Viszont nagyon elegem van belőled. *itt ha teheti egy pillanatig erősebben szorítja a másik bőréhez a kést, de direkt nem vágja meg, hanem a kést leengedi a másik torkáról ahogy szépen lassan újból beszélni kezd. *
- Viszont te fogsz, úgyhogy abból a nem akarom tudni, hogyan loptad aranyból fizeted az ebédem és aztán örökre elbúcsúzunk. Ne is merészelj cselezgetni, mert számos számodra kedves helyre tudok célozni a fegyvereimmel. Na csipkedd, a kerek hátsód, Neron!
1245. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-09-29 22:14:02
Üzenet elküldve: 2020-09-29 22:14:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Rózsa a késsel//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
* Ennyit a biztos kézmunkáról. Túlságosan elbízta magát és most aztán ennek meg is issza a levét. Mire feleszmél már egy kés van a torkára szegezve. ~ Bassza meg! Ezt most jól megszívtam.~ Szívesen megpróbálkozna az egyik trükkjével, de az most nehéz lenne, már csak a kés miatt is. Az ismeretlen nőt most éppen megcsodálhatja szemből, mert talán a szeme mozgására még nem vágják át a torkát. Természetesen nem a földet bámulja, hanem egyenesen a másik arcába néz. Rögtön szembetalálja magát a haragos szikrázó haragos kék szempárral, amit nem állhat a saját halványkékjével. Sokáig, így inkább lefelé irányítja a tekintettét. Lisé zöldeskék szeme se ígért semmi jót, amikor így villogott. A lány aztán meg is szólal, ami nem sok jót ígér. Hát mint kiderül tényleg nincs ma szerencséje.*
~ Késdobáló? A fene vinné el!~* A beszéd végén még arra is kényszerítik, hogy a másik szemébe nézzen. Nincs is rosszabb, mint egy nő dühtől parázsló szemébe nézni. Jobban örülne Naz, ha most egy kemény haramia férfi lenne a lány. A hölgy dühös arcát csak futólag veszi szemügyre mivel egy a szemeit kénytelen nézni, kettő az a csukja árnyékot vett rá. Már agya lázasán jár, hogy mondjon valamit, amikor a falhoz tessékelik. Így hát nincs mit tenni eleget tesz az utasításnak.*
~ Késdobáló a csaj. Nem lesz ez így jó. Nem futhatok el csak úgy. Gondolkozz te marha!~ *A falat bámulva aztán végül megszólal.*
- Nazron vagyok és akár hajlandó vagyok fizetni az épségemért. Az erszényem itt van az övemen. Ez ám nem az aminek látszik. A kisasszonynak nem késdobálónak kellett volna lennie, hanem pénzes kereskedő utódnak.* Szabadkozik a fiú, de végül is arra a következtetésre jut, hogy a lány nem lehet helyi, mivel nem fenyegetőzik semmilyen banda haverokkal. Reméli, hogy az arany elég lesz. Megvárja rá a reakciót. Ha az aranyos erszényével kezdenek el babrálni akkor akár sikerülhet is neki fordítani a helyzeten. Ellenkező esetben muszáj lesz valahogy kidumálnia magát a szituációból. Egyelőre az aranyra koncentrál, mivel általában mindenkit az motiválja. Ezen a környéken meg ez a kijelentés még inkább helyénvaló.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
* Ennyit a biztos kézmunkáról. Túlságosan elbízta magát és most aztán ennek meg is issza a levét. Mire feleszmél már egy kés van a torkára szegezve. ~ Bassza meg! Ezt most jól megszívtam.~ Szívesen megpróbálkozna az egyik trükkjével, de az most nehéz lenne, már csak a kés miatt is. Az ismeretlen nőt most éppen megcsodálhatja szemből, mert talán a szeme mozgására még nem vágják át a torkát. Természetesen nem a földet bámulja, hanem egyenesen a másik arcába néz. Rögtön szembetalálja magát a haragos szikrázó haragos kék szempárral, amit nem állhat a saját halványkékjével. Sokáig, így inkább lefelé irányítja a tekintettét. Lisé zöldeskék szeme se ígért semmi jót, amikor így villogott. A lány aztán meg is szólal, ami nem sok jót ígér. Hát mint kiderül tényleg nincs ma szerencséje.*
~ Késdobáló? A fene vinné el!~* A beszéd végén még arra is kényszerítik, hogy a másik szemébe nézzen. Nincs is rosszabb, mint egy nő dühtől parázsló szemébe nézni. Jobban örülne Naz, ha most egy kemény haramia férfi lenne a lány. A hölgy dühös arcát csak futólag veszi szemügyre mivel egy a szemeit kénytelen nézni, kettő az a csukja árnyékot vett rá. Már agya lázasán jár, hogy mondjon valamit, amikor a falhoz tessékelik. Így hát nincs mit tenni eleget tesz az utasításnak.*
~ Késdobáló a csaj. Nem lesz ez így jó. Nem futhatok el csak úgy. Gondolkozz te marha!~ *A falat bámulva aztán végül megszólal.*
- Nazron vagyok és akár hajlandó vagyok fizetni az épségemért. Az erszényem itt van az övemen. Ez ám nem az aminek látszik. A kisasszonynak nem késdobálónak kellett volna lennie, hanem pénzes kereskedő utódnak.* Szabadkozik a fiú, de végül is arra a következtetésre jut, hogy a lány nem lehet helyi, mivel nem fenyegetőzik semmilyen banda haverokkal. Reméli, hogy az arany elég lesz. Megvárja rá a reakciót. Ha az aranyos erszényével kezdenek el babrálni akkor akár sikerülhet is neki fordítani a helyzeten. Ellenkező esetben muszáj lesz valahogy kidumálnia magát a szituációból. Egyelőre az aranyra koncentrál, mivel általában mindenkit az motiválja. Ezen a környéken meg ez a kijelentés még inkább helyénvaló.*
1244. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-09-29 20:42:27
Üzenet elküldve: 2020-09-29 20:42:27
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Rózsa a késsel//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Erai mit sem sejtve lépked a szűkös, sikátorszerű utcákon néha el- el simítva némelyik aranyozott tincsét amelyik a szemébe lógna. Aztán hirtelen egy rántást érez a nyakán, és egyszer az életben hálát ad azért, hogy az a tapogatódzó seggfej annakidején segített neki a leggyorsabban megtanulni reagálni, így nemsokára, ha az idegen fel nem ébred addig, már annak nyakán csillan meg a nő tőre és talán az idegen az általa valaha látott leginkább dühös szempárba botolhat, ha egyáltalán fel mer nézni. Közben a nő a balkezével gyorsan a ruhái alá dugja a medált, ha az idegen őrült módján meg egyszer próbálkozna és a vékony, nőies hang teljesen meglepődésre alkalmas jelenség lehet mindenki számára főleg, azok után, hogy mennyire is ijesztő megjelenés alatt milyen cselekedetekről is beszél vele*
- Ismertetlek a helyzettel. Profi késforgatók között nevelkedtem, több száz módszerem van arra, hogyan vágjam vagy csúfítsam el a legbecsesebb testrészedet. Aztán sorra a többit, és ha jó kedvem van életben hagylak. *Itt kis szünetet tart, majd megpróbálja feljebb tolni a pengével a másik állát, hogy az, ha eddig nem tette a szemébe nézzen, és úgy is maradjon. A nő minden szava során kőkeményen figyel és állja a szilárdságát , így bármivel is próbálkozna a fickó valószínűleg a nő válaszai sebek lennének. Legbelül Hist szíve, majd megáll a rengeteg impulzus hatására és biztos benne nem tudná megölni a férfit, de ezt a részegnek nem kell tudnia. *
- Most szépen odahátrálsz ahhoz a falhoz, majd nagyon lassan feltett kezekkel szembe fordulsz vele és talán meghallgatlak ki is vagy és mennyit ér az épséged. Hidd el nem leszek megbocsátó, ezt a láncot többre tartom, mint bármelyik pitiáner bűnöző életét.
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Erai mit sem sejtve lépked a szűkös, sikátorszerű utcákon néha el- el simítva némelyik aranyozott tincsét amelyik a szemébe lógna. Aztán hirtelen egy rántást érez a nyakán, és egyszer az életben hálát ad azért, hogy az a tapogatódzó seggfej annakidején segített neki a leggyorsabban megtanulni reagálni, így nemsokára, ha az idegen fel nem ébred addig, már annak nyakán csillan meg a nő tőre és talán az idegen az általa valaha látott leginkább dühös szempárba botolhat, ha egyáltalán fel mer nézni. Közben a nő a balkezével gyorsan a ruhái alá dugja a medált, ha az idegen őrült módján meg egyszer próbálkozna és a vékony, nőies hang teljesen meglepődésre alkalmas jelenség lehet mindenki számára főleg, azok után, hogy mennyire is ijesztő megjelenés alatt milyen cselekedetekről is beszél vele*
- Ismertetlek a helyzettel. Profi késforgatók között nevelkedtem, több száz módszerem van arra, hogyan vágjam vagy csúfítsam el a legbecsesebb testrészedet. Aztán sorra a többit, és ha jó kedvem van életben hagylak. *Itt kis szünetet tart, majd megpróbálja feljebb tolni a pengével a másik állát, hogy az, ha eddig nem tette a szemébe nézzen, és úgy is maradjon. A nő minden szava során kőkeményen figyel és állja a szilárdságát , így bármivel is próbálkozna a fickó valószínűleg a nő válaszai sebek lennének. Legbelül Hist szíve, majd megáll a rengeteg impulzus hatására és biztos benne nem tudná megölni a férfit, de ezt a részegnek nem kell tudnia. *
- Most szépen odahátrálsz ahhoz a falhoz, majd nagyon lassan feltett kezekkel szembe fordulsz vele és talán meghallgatlak ki is vagy és mennyit ér az épséged. Hidd el nem leszek megbocsátó, ezt a láncot többre tartom, mint bármelyik pitiáner bűnöző életét.
1243. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-09-29 19:50:11
Üzenet elküldve: 2020-09-29 19:50:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Rózsa a késsel//
* A Rumos Rókalyuk felé baktat Nazron, így aztán keresztül kell haladnia a Lakónegyeden. Egyre több az ismerős arc, mert már jó ideje itt tengeti mindennapjait. Nem is egyszer innen szerzett magának olcsó lotyókat, akikkel aztán mulattak hajnalig. Ráadásul ez a hely zsebelés szempontjából is kitűnő. Sok jó fogást csinált már itt. A mai nap viszont más. Szinte pokolian más, mert szinte teljesen kihalt a környék. Túlságosan is korán van még, de most nem szükséges várnia, mert van aranya bőven. Szép kényelmesen sétál hát, mert nagyon is jó a kedve, aminek mondjuk az is lehet az oka, hogy a dokkoknál kártyán nyert fél üveg wegtoreni rumot. Sokáig persze nem tartott az ital, mert ott helyben a többi játékossal a fenekére néztek az italnak. Az ital már megtette a hatását, de arra nem volt elég, hogy berúgjon. A Rumosban majd bepótolja ezt, de pont ekkor pillantja meg az előtte, így aztán végül nem fordul le a kocsma irányába. Mi késztette erre a döntésre? Hát az arany csillogása az ismeretlen karján, mert így hátulról nem sokat lát belőle.*
~ Valami gazdag kereskedő lehet, esetleg a rokona. Gyerekjáték lesz elcsenni tőle azt a karkötőt. Egy kisebb vagyont is megérhet.~ * Ilyen gondolatok járnak a fejében, miközben óvatosan elkezdi követni áldozatát az árnyak között. Egy karkötő lenyúlása nem nagy dolog számára. Szinte biztos a sikerben, hiszen mostanság mindig sikerrel járt. Az ital is kellő önbizalmat biztosít neki, így aztán amint eljő az idő kilép az árnyak közül. Néhány lépés múlva már az alak mellett van a láncért nyúl. Rá is fog, de sajnos keze nem olyan fürge, mint azt ő gondolta. Nem sikerül a láncot kikapcsolnia, így aztán csak egy kisebb rántást lesz az egészből. Ezen Naron nagyon meglepődik, így aztán tétlenségre van kárhozva ez időre. Ennyi talán elég a nőnek arra, hogy gyorsan cselekedjen a rablóval szemben.*
* A Rumos Rókalyuk felé baktat Nazron, így aztán keresztül kell haladnia a Lakónegyeden. Egyre több az ismerős arc, mert már jó ideje itt tengeti mindennapjait. Nem is egyszer innen szerzett magának olcsó lotyókat, akikkel aztán mulattak hajnalig. Ráadásul ez a hely zsebelés szempontjából is kitűnő. Sok jó fogást csinált már itt. A mai nap viszont más. Szinte pokolian más, mert szinte teljesen kihalt a környék. Túlságosan is korán van még, de most nem szükséges várnia, mert van aranya bőven. Szép kényelmesen sétál hát, mert nagyon is jó a kedve, aminek mondjuk az is lehet az oka, hogy a dokkoknál kártyán nyert fél üveg wegtoreni rumot. Sokáig persze nem tartott az ital, mert ott helyben a többi játékossal a fenekére néztek az italnak. Az ital már megtette a hatását, de arra nem volt elég, hogy berúgjon. A Rumosban majd bepótolja ezt, de pont ekkor pillantja meg az előtte, így aztán végül nem fordul le a kocsma irányába. Mi késztette erre a döntésre? Hát az arany csillogása az ismeretlen karján, mert így hátulról nem sokat lát belőle.*
~ Valami gazdag kereskedő lehet, esetleg a rokona. Gyerekjáték lesz elcsenni tőle azt a karkötőt. Egy kisebb vagyont is megérhet.~ * Ilyen gondolatok járnak a fejében, miközben óvatosan elkezdi követni áldozatát az árnyak között. Egy karkötő lenyúlása nem nagy dolog számára. Szinte biztos a sikerben, hiszen mostanság mindig sikerrel járt. Az ital is kellő önbizalmat biztosít neki, így aztán amint eljő az idő kilép az árnyak közül. Néhány lépés múlva már az alak mellett van a láncért nyúl. Rá is fog, de sajnos keze nem olyan fürge, mint azt ő gondolta. Nem sikerül a láncot kikapcsolnia, így aztán csak egy kisebb rántást lesz az egészből. Ezen Naron nagyon meglepődik, így aztán tétlenségre van kárhozva ez időre. Ennyi talán elég a nőnek arra, hogy gyorsan cselekedjen a rablóval szemben.*
1242. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-09-29 18:50:07
Üzenet elküldve: 2020-09-29 18:50:07
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Rózsa a késsel//
*Egy női alak látszik feltűnni a lakónegyedben túli, mégis látható messziség szívéből. A fiatal teremtés szőke tincsei néhol kikandikálnak régies, kopott csuklyás köpönyege mögül, mégis ha valaki elég szemfüles észre veheti a karján megvillanó arany ékszert és az oldalán csillogó fegyvereket, amik finom munka által teremtődtek. A szinte még mindig majdnem leánykorban járó nő végig lehajtott fejjel lépked, kerüli a tömeget, hiszen nem igazán kedveli az ismeretleneket, de egyáltalán nem fél tőlük, akiket pedig ismer mindig nagy hangon és mosolyogva fogad. A gondolata jelenleg a hideg körül táncolnak, amelyről piroskás orcája is árulkodhat. Sokkal jobban szereti a tűzforró nap sugarait a bőrén, mint ezt a fránya szelet és azt a rengeteg réteg ruhát amivel annyit kell bíbelődnie. Ráadásul, ha majd hatokkal később havazni fog nem gyakorolhat a szabadban, mert elvesznek a kései. Aztán meg mindig ez a pár hónap havas lucsok után ismét ügyetlen lesz és sosem profi. Az apja tanítványai nevetnek rajta. No, és pont annak a sok gonosz kuncogásnak az emléke kellett ahhoz, hogy Erai fortyogjon belül a dühtől pedig igazán más dolga is van. *
*Egy női alak látszik feltűnni a lakónegyedben túli, mégis látható messziség szívéből. A fiatal teremtés szőke tincsei néhol kikandikálnak régies, kopott csuklyás köpönyege mögül, mégis ha valaki elég szemfüles észre veheti a karján megvillanó arany ékszert és az oldalán csillogó fegyvereket, amik finom munka által teremtődtek. A szinte még mindig majdnem leánykorban járó nő végig lehajtott fejjel lépked, kerüli a tömeget, hiszen nem igazán kedveli az ismeretleneket, de egyáltalán nem fél tőlük, akiket pedig ismer mindig nagy hangon és mosolyogva fogad. A gondolata jelenleg a hideg körül táncolnak, amelyről piroskás orcája is árulkodhat. Sokkal jobban szereti a tűzforró nap sugarait a bőrén, mint ezt a fránya szelet és azt a rengeteg réteg ruhát amivel annyit kell bíbelődnie. Ráadásul, ha majd hatokkal később havazni fog nem gyakorolhat a szabadban, mert elvesznek a kései. Aztán meg mindig ez a pár hónap havas lucsok után ismét ügyetlen lesz és sosem profi. Az apja tanítványai nevetnek rajta. No, és pont annak a sok gonosz kuncogásnak az emléke kellett ahhoz, hogy Erai fortyogjon belül a dühtől pedig igazán más dolga is van. *
1241. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-08-31 19:44:01
Üzenet elküldve: 2020-08-31 19:44:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 402
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 402
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Míg van benne élet//
*Ez már nem a fekete, hosszú álom, mi eddig fogságában tartotta. Sűrűn pislogva nyitja ki szemeit, a hold felette pedig úgy éget, mintha csak a napba bámulna. Sötétek voltak álmának órái, s még sötétebb az ébredés. Végigsimít sápadt arcán, min nem is oly rég még levakarhatatlan, széles mosoly játszott...
Nincs benne kétely, a mágia nem működött. Már meg sem lepődik a dolgon s azon sem, hogy a Vérkert kivetette magából. Kitessékelte, mint tanító a rakoncátlan nebulót. Egy szájhúzással hagyja maga mögött a kudarcot, majd pillant körbe a kietlen, ám még is ezer szemmel figyelő Kikötő magányán.*
-Nem hagyom abba, míg van bennem élet. *Suttogja a Vérkert felé vezető utat bámulva, méregzöld tekintete szinte dühödten villan a sötétben.
Feltápászkodik ültéből, majd fájó bokái miatt kissé tántorogva ismét a homály fedte kert felé vánszorog. Hiába, aki éjjelente táncra hívja a halált, annak bírnia kell reggelig.*
*Ez már nem a fekete, hosszú álom, mi eddig fogságában tartotta. Sűrűn pislogva nyitja ki szemeit, a hold felette pedig úgy éget, mintha csak a napba bámulna. Sötétek voltak álmának órái, s még sötétebb az ébredés. Végigsimít sápadt arcán, min nem is oly rég még levakarhatatlan, széles mosoly játszott...
Nincs benne kétely, a mágia nem működött. Már meg sem lepődik a dolgon s azon sem, hogy a Vérkert kivetette magából. Kitessékelte, mint tanító a rakoncátlan nebulót. Egy szájhúzással hagyja maga mögött a kudarcot, majd pillant körbe a kietlen, ám még is ezer szemmel figyelő Kikötő magányán.*
-Nem hagyom abba, míg van bennem élet. *Suttogja a Vérkert felé vezető utat bámulva, méregzöld tekintete szinte dühödten villan a sötétben.
Feltápászkodik ültéből, majd fájó bokái miatt kissé tántorogva ismét a homály fedte kert felé vánszorog. Hiába, aki éjjelente táncra hívja a halált, annak bírnia kell reggelig.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1719-1738