Kikötő - Lakónegyed
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Dokkok és kikötő (új) Csatornarendszer (új) Vérkert (új) | Lakónegyed | Rumos Rókalyuk (új) Sellőház (új) Vámház (új) Hét Varjú Taverna (új) |  |
1100. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2019-12-07 23:18:46
Üzenet elküldve: 2019-12-07 23:18:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Boszorkánykonyha építése//
* Hát igen azt elhiszi, hogy a másik másképpen szokott elbambulni. Társa nem egy elme bajnok azt meg kell hagyni, de a testi ereje az csodálatra méltó. Az értetlenkedésre az ebéd kapcsán egyszerűen válaszol.*
- Tapaszd a szemed az égre és rögtön meglátod, hogy bizony már dél van. Ha dolgozol, akkor telik ám az idő rendesen.* A lakomára már ő is elismerően bólint.*
- Kell, hogy jó karban maradjunk. Ezt ők is jól tudják. Na meg egy óriásnak kell ám kaja.* az ebéd békésen telik. Laza beszélgetésbe kezdenek evés közben*
- Hát egyrészt jó kis időtöltés tud lenni. Másrészről meg ha gazdag vagy, akkor ez egy olyan felvágás is. Amúgy meg érdemes is minden nap venni egy jó kis fürdőt. Én is veszek ha tehetem. Jó érzés tisztának lenni és a lányok is szívesebben lebzselnek a közeledben.* Nagy hirtelen ez jutott eszébe. Megtöltik a bendőjüket és Bubbo is szorgalmazza a pihenést. Nem is kell sokat biztatni és már alszik is. Elg azért inkább ébren marad. Ő maga is leheveredik és egy fűszálat rágcsálva nézelődik és közben mindenfélén gondolkodik. Egy olyan jó óra múlva, azért felkel és megpróbálja felrázni a másikat is.*
- Keljél, mert van még mit csinálni.* Ha sikerül neki, akkor folytathatják a munkát tovább.*
* Hát igen azt elhiszi, hogy a másik másképpen szokott elbambulni. Társa nem egy elme bajnok azt meg kell hagyni, de a testi ereje az csodálatra méltó. Az értetlenkedésre az ebéd kapcsán egyszerűen válaszol.*
- Tapaszd a szemed az égre és rögtön meglátod, hogy bizony már dél van. Ha dolgozol, akkor telik ám az idő rendesen.* A lakomára már ő is elismerően bólint.*
- Kell, hogy jó karban maradjunk. Ezt ők is jól tudják. Na meg egy óriásnak kell ám kaja.* az ebéd békésen telik. Laza beszélgetésbe kezdenek evés közben*
- Hát egyrészt jó kis időtöltés tud lenni. Másrészről meg ha gazdag vagy, akkor ez egy olyan felvágás is. Amúgy meg érdemes is minden nap venni egy jó kis fürdőt. Én is veszek ha tehetem. Jó érzés tisztának lenni és a lányok is szívesebben lebzselnek a közeledben.* Nagy hirtelen ez jutott eszébe. Megtöltik a bendőjüket és Bubbo is szorgalmazza a pihenést. Nem is kell sokat biztatni és már alszik is. Elg azért inkább ébren marad. Ő maga is leheveredik és egy fűszálat rágcsálva nézelődik és közben mindenfélén gondolkodik. Egy olyan jó óra múlva, azért felkel és megpróbálja felrázni a másikat is.*
- Keljél, mert van még mit csinálni.* Ha sikerül neki, akkor folytathatják a munkát tovább.*
1099. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2019-12-05 19:07:08
Üzenet elküldve: 2019-12-05 19:07:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Kóbor és Kócos//
*Jól tud haladni a rendszerezéssel, sőt, még néhány elmaradt megrendelést is össze tud kotyvasztani, ami nem igényelt hosszabb főzési, lepárlási vagy elegyítési folyamatot. Az üvegcsét csörgése, alapanyagok zörgése, meg az elmaradhatatlan szitkozódás, amikor kezét marja valami kellemetlen dolog, nem zavarja meg Xurra álmát. Balarick egyszer meg is torpan az almás kosár előtt, és felteszi magának a kérdést, hogy vajon álmodik-e a kis szurtos? Vajon ő miről álmodott ennyi idős korában? Elmereng ezen röpke ideig, de lába már viszi is tovább, ahogy igyekszik a lehető leghatékonyabban utolérni magát a munkában: elvégre, ha most útra kelnek beszerezni a gyerektartás alapvető kellékeit, akkor valamivel fizetnie kell. A megadott tartozások és szívességek árfolyama pedig mindig is magasabban volt az egyszerű aranypénzénél.
Vancsevicze néni is előkerül, a maga komótos módján eltollászkodik, és természetesen keresetlen jó tanácsokat, áthatóan tömény rózsaparfüm illatot, és egy vedernyi méregerős teát hagy maga után. Balarick éppen újra belemerülne a teendőkbe, amikor nemhogy mocorgásra, de erőteljes motoszkálásra figyel fel. Xurra. Ébren van. És éppen reggeli-ebédet próbál szerezni. Ezek a gyerekek folyamatosan éhesek? A fél-elf sóhajtva becsukja jegyzeteit, megfelelő magasságba helyezi a veszélyes vagy forró dolgokat, és segít a kislánynak.*
- Jó reggelt! *köszönti, mert azért még nem indult meg lefelé a jó öreg nap annyira, hogy délutánt kelljen mondani.
Amint megoldódik a helyzet, van még egy kevéske áldásos ideje befejezni ezt-azt, majd gyermeki logika faragta jogos kérdéssel emlékeztetik az asztal sarkán hagyott madártetemre. A kérdés még hagyján, de Xurra esetében az merül fel, hogy vajon mire kellhet neki.*
- Ugye nem megenni akarod? *érdeklődik, látva ahogy a szárnyakat próbálgatja a kislány. Amilyen szakértűen nézi, a végén még lehet, hogy a preparátumok készítését fogja neki megtanítani. Hátha abban örömét is lelné. Nem egy tipikus lányos szakma, de hát Balarick arról sem olvasott még soha, hogy milyen is a tipikus lányok élete. Az meg, hogy kinek mi van ebben a fejében végképp egy káoszos dolog. Szóval miért is ne. Egyelőre elmereng ezen a lehetőségen, de nem most vetné fel ötletnek, mert ágyat, ruhát, cuccokat kell szerezzenek.*
- Tiéd lehet, talán még ki is preparáljuk gyakorlásképp, most viszont sok fontos intéznivalónk van. *Fel is kel az asztal mellől, a cetlik rejtélyes átmozgásának csak egy elnéző mosollyal adózik, és máris pakolni kezd egy vállon átvethető, viseltes matrózzsákba, majd magában motyogva ismételgeti a sorrendet, és az elvivendő dolgokat.*
- Ez így talán elég lesz.
*Összegzi meglátásait, majd megkeresi pillantásával Xurrát. A kislány még mindig eléggé, nos, furcsán néz ki, de Balaricknak nincs jobb ötlete, mit is adhatna rá, szóval egynek jó lesz ez, legalább könnyű belőni a szintet, amit meg kell ugraniuk legközelebb. Kezét nyújtja Xurra felé.*
- Gyere, szerzünk neked dolgokat.
*Ő maga átcserélni otthoni alkimista köpenyét természetesen elfelejti, de hát legalább összhangban lesznek így. Remélhetőleg a kislány nem fog túlságosan tiltakozni, és sikeresen elindulhatnak - szokásos ajtó, ablak bezárás után - az első állomás felé, ami az ácsmester portája lesz.*
*Jól tud haladni a rendszerezéssel, sőt, még néhány elmaradt megrendelést is össze tud kotyvasztani, ami nem igényelt hosszabb főzési, lepárlási vagy elegyítési folyamatot. Az üvegcsét csörgése, alapanyagok zörgése, meg az elmaradhatatlan szitkozódás, amikor kezét marja valami kellemetlen dolog, nem zavarja meg Xurra álmát. Balarick egyszer meg is torpan az almás kosár előtt, és felteszi magának a kérdést, hogy vajon álmodik-e a kis szurtos? Vajon ő miről álmodott ennyi idős korában? Elmereng ezen röpke ideig, de lába már viszi is tovább, ahogy igyekszik a lehető leghatékonyabban utolérni magát a munkában: elvégre, ha most útra kelnek beszerezni a gyerektartás alapvető kellékeit, akkor valamivel fizetnie kell. A megadott tartozások és szívességek árfolyama pedig mindig is magasabban volt az egyszerű aranypénzénél.
Vancsevicze néni is előkerül, a maga komótos módján eltollászkodik, és természetesen keresetlen jó tanácsokat, áthatóan tömény rózsaparfüm illatot, és egy vedernyi méregerős teát hagy maga után. Balarick éppen újra belemerülne a teendőkbe, amikor nemhogy mocorgásra, de erőteljes motoszkálásra figyel fel. Xurra. Ébren van. És éppen reggeli-ebédet próbál szerezni. Ezek a gyerekek folyamatosan éhesek? A fél-elf sóhajtva becsukja jegyzeteit, megfelelő magasságba helyezi a veszélyes vagy forró dolgokat, és segít a kislánynak.*
- Jó reggelt! *köszönti, mert azért még nem indult meg lefelé a jó öreg nap annyira, hogy délutánt kelljen mondani.
Amint megoldódik a helyzet, van még egy kevéske áldásos ideje befejezni ezt-azt, majd gyermeki logika faragta jogos kérdéssel emlékeztetik az asztal sarkán hagyott madártetemre. A kérdés még hagyján, de Xurra esetében az merül fel, hogy vajon mire kellhet neki.*
- Ugye nem megenni akarod? *érdeklődik, látva ahogy a szárnyakat próbálgatja a kislány. Amilyen szakértűen nézi, a végén még lehet, hogy a preparátumok készítését fogja neki megtanítani. Hátha abban örömét is lelné. Nem egy tipikus lányos szakma, de hát Balarick arról sem olvasott még soha, hogy milyen is a tipikus lányok élete. Az meg, hogy kinek mi van ebben a fejében végképp egy káoszos dolog. Szóval miért is ne. Egyelőre elmereng ezen a lehetőségen, de nem most vetné fel ötletnek, mert ágyat, ruhát, cuccokat kell szerezzenek.*
- Tiéd lehet, talán még ki is preparáljuk gyakorlásképp, most viszont sok fontos intéznivalónk van. *Fel is kel az asztal mellől, a cetlik rejtélyes átmozgásának csak egy elnéző mosollyal adózik, és máris pakolni kezd egy vállon átvethető, viseltes matrózzsákba, majd magában motyogva ismételgeti a sorrendet, és az elvivendő dolgokat.*
- Ez így talán elég lesz.
*Összegzi meglátásait, majd megkeresi pillantásával Xurrát. A kislány még mindig eléggé, nos, furcsán néz ki, de Balaricknak nincs jobb ötlete, mit is adhatna rá, szóval egynek jó lesz ez, legalább könnyű belőni a szintet, amit meg kell ugraniuk legközelebb. Kezét nyújtja Xurra felé.*
- Gyere, szerzünk neked dolgokat.
*Ő maga átcserélni otthoni alkimista köpenyét természetesen elfelejti, de hát legalább összhangban lesznek így. Remélhetőleg a kislány nem fog túlságosan tiltakozni, és sikeresen elindulhatnak - szokásos ajtó, ablak bezárás után - az első állomás felé, ami az ácsmester portája lesz.*
1098. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2019-12-05 11:31:46
Üzenet elküldve: 2019-12-05 11:31:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Boszorkánykonyha építése//
*Valójában nem aggódik az étel miatt, de mivel elég sokat szűkölködnek Lichanechben a családdal, és mégiscsak férfiból van, kellemes gondolat, hogy a ledolgozott órák után annyit ehet, amennyi jólesik. Ha még el is terpeszkedhet azon a valószerűtlenül puha ágyon, elégedetten hajtja álomra a fejét. Vigyorogva válaszol.*
- Jó` van, főnök.
*Jól halad a földmunka, de azért jólesik megállni benne.*
- Elbambulni én is szoktam. Például séta közben. Azt` nem tudom, hogy kerültem oda, ahol vagyok.
*Elgroon persze biztosan nem úgy kapcsol ki, ahogy Bubbo. Mert ő nem gondolkodik közben, hanem tényleg elmerül az üresség pihentető csendjében.*
- Mi? Már?
*Fordul oda a közeledőkhöz felélénkülve, és megtörli a száját.*
- Azigen! Ezek lakomát hoznak ennyien?
*Ő is Elgroon után ballag, de nem beszél, csak segít a terítésben. Összetákolhatnának maguknak valamiféle rögtönzött asztalt, talán délután meg is teszi, de most teljesen jó az építőanyag halmokon.*
- Te, biztos, hogy ez csak az ebéd? Nem az egész napi koszt? Ezek aztán gazdag népek!
*Nem kell sokat biztatni rá, hogy szedjen, főleg a sűrűjéből, azon belül is a húsból. A lé, meg a zöldség a nőknek való, ők szoktak nyafogni az alakjuk miatt. Neki nincs olyan, nem kell vigyáznia rá. A halat olyan nagyon nem szereti, de nem fanyalog rajta, szó nélkül szedegeti a végtelen mennyiségű szálkát. Ahol lehet, evőeszköz nélkül eszik természetesen.*
- Csak nem értem…*dörmögi két falat között* mér` fürdenek annyit a gazdagok. Nem is dógoznak. Ha meg dógoznak, akkor úgyis megint piszkosak lesznek.
*Elgroon mégiscsak tanult ember, és valószínűleg ő is sokat mosakszik, talán meg tudja világítani ezt a dolgot előtte. Az étkezés végén pedig a szívéből szól. Lenyalogatja ujjairól a krémet.*
- Ez ám a jó ötlet! Csak úgy húz le a hasam!
*Nevet a bendőjét lapogatva, majd nyújtózva ásít. Valamivel többet evett, mint szokott, de jó kedve lett tőle. Ő nem megy túl messzire az élelemtől. Nem mintha akarna akár csak még egy falatot enni, pláne, hogy egy percen belül hangosan hortyog, feje alatt egy téglával. Felkelnie viszont nem lesz ilyen könnyű.*
*Valójában nem aggódik az étel miatt, de mivel elég sokat szűkölködnek Lichanechben a családdal, és mégiscsak férfiból van, kellemes gondolat, hogy a ledolgozott órák után annyit ehet, amennyi jólesik. Ha még el is terpeszkedhet azon a valószerűtlenül puha ágyon, elégedetten hajtja álomra a fejét. Vigyorogva válaszol.*
- Jó` van, főnök.
*Jól halad a földmunka, de azért jólesik megállni benne.*
- Elbambulni én is szoktam. Például séta közben. Azt` nem tudom, hogy kerültem oda, ahol vagyok.
*Elgroon persze biztosan nem úgy kapcsol ki, ahogy Bubbo. Mert ő nem gondolkodik közben, hanem tényleg elmerül az üresség pihentető csendjében.*
- Mi? Már?
*Fordul oda a közeledőkhöz felélénkülve, és megtörli a száját.*
- Azigen! Ezek lakomát hoznak ennyien?
*Ő is Elgroon után ballag, de nem beszél, csak segít a terítésben. Összetákolhatnának maguknak valamiféle rögtönzött asztalt, talán délután meg is teszi, de most teljesen jó az építőanyag halmokon.*
- Te, biztos, hogy ez csak az ebéd? Nem az egész napi koszt? Ezek aztán gazdag népek!
*Nem kell sokat biztatni rá, hogy szedjen, főleg a sűrűjéből, azon belül is a húsból. A lé, meg a zöldség a nőknek való, ők szoktak nyafogni az alakjuk miatt. Neki nincs olyan, nem kell vigyáznia rá. A halat olyan nagyon nem szereti, de nem fanyalog rajta, szó nélkül szedegeti a végtelen mennyiségű szálkát. Ahol lehet, evőeszköz nélkül eszik természetesen.*
- Csak nem értem…*dörmögi két falat között* mér` fürdenek annyit a gazdagok. Nem is dógoznak. Ha meg dógoznak, akkor úgyis megint piszkosak lesznek.
*Elgroon mégiscsak tanult ember, és valószínűleg ő is sokat mosakszik, talán meg tudja világítani ezt a dolgot előtte. Az étkezés végén pedig a szívéből szól. Lenyalogatja ujjairól a krémet.*
- Ez ám a jó ötlet! Csak úgy húz le a hasam!
*Nevet a bendőjét lapogatva, majd nyújtózva ásít. Valamivel többet evett, mint szokott, de jó kedve lett tőle. Ő nem megy túl messzire az élelemtől. Nem mintha akarna akár csak még egy falatot enni, pláne, hogy egy percen belül hangosan hortyog, feje alatt egy téglával. Felkelnie viszont nem lesz ilyen könnyű.*
1097. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2019-12-04 13:50:22
Üzenet elküldve: 2019-12-04 13:50:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Ernuss//
*Úgy látszik a lány meg a mélységi kölcsönösen félreértik egymást. Megesik ez olykor. Előbb a lány hitte azt, hogy beszélgetőpartnere hevesebben próbálja a saját álláspontját erőltetni, most pedig a mélységi hiszi hogy a lány ellenségeskedés, holott csak elbeszélnek egymás mellett. Alapvetően kellemes sétát folytatnak közben. A mélységi elmondja a véleményét a kis ötletéről, az Artheniori egyetem lérehozásáról, miszerint nem butaság. Sőt! A kedves lágy hang válaszol.*
-Köszönöm. Ez jól esik.
*Mosolyodik el hálásan.*
-De tudom hogy még kevés vagyok. Éppen csak végeztem Lihanechben. Tanulnom, és fejlődnöm kell ahhoz, hogy létrejöhesen egy ilyen iskola. Addig célként visz előre az elképzelés.
*Kis szünetet tart majd folytatja.*
-De sokat adnak a bátorító szavak.
*Mondja odabiccentve. Mikor az igazságok sokféleségéről esik szó, Lazyar megvonja kicsit a vállát. Majd odasanditva patnerére válaszol.*
-Bocsás meg Ernuss, akkor félre értettelek.
*Mondja röviden, és egy percig csendben sétálnak, ha csak a másik nem töri meg azt. A csend nem zavart, vagy épp feszült, esetleg kínos. A csend csak csendes, mialatt a lány a lassű séta által bejárat környezetet szemléli. A házakat, a kis utcákat. Matrózokat, akik hajóútról hazatérve komoran ünneplik a szárazföld látványát, érzését. Nem gondolkodik, nem jár az agya minden részlete mint az előtt. Yath csodát tett vele tegnap este. Ennek az emléke hamar félbe szakítja az üres elme állapotot. A keserédes képek feltörnek benne. Keserű mert véget ért, és édes mert volt. Noha ez félévet benne néhány kérdést.*
-Kérlek.
*Kezdi kicsit félénken, ami merőben más mint amit eddig mutatott magából.*
-Mesélnél kicsit a Sellőházról?
*Mondja zavartan, és szűkíti az érdeklődési kört.*
-Az... Szóval az érdekelne, hogy hogyan bánnak ott a lányokkal.
*Itt eszébe juthat, hogy talánerről azt gondolhattja a másik, hogy ő is felvételt szeretne kérni, ezért magyarázkodó hanglejtéssel folytatja.*
-Tudod van ott... Van ott nekem egy barátnőm. Csak szeretném tudni hogy jó sora van.
*Meséli, és elgondolkozik a megszólításon, majd e mellett köt ki. És így a legjobb.*
*Úgy látszik a lány meg a mélységi kölcsönösen félreértik egymást. Megesik ez olykor. Előbb a lány hitte azt, hogy beszélgetőpartnere hevesebben próbálja a saját álláspontját erőltetni, most pedig a mélységi hiszi hogy a lány ellenségeskedés, holott csak elbeszélnek egymás mellett. Alapvetően kellemes sétát folytatnak közben. A mélységi elmondja a véleményét a kis ötletéről, az Artheniori egyetem lérehozásáról, miszerint nem butaság. Sőt! A kedves lágy hang válaszol.*
-Köszönöm. Ez jól esik.
*Mosolyodik el hálásan.*
-De tudom hogy még kevés vagyok. Éppen csak végeztem Lihanechben. Tanulnom, és fejlődnöm kell ahhoz, hogy létrejöhesen egy ilyen iskola. Addig célként visz előre az elképzelés.
*Kis szünetet tart majd folytatja.*
-De sokat adnak a bátorító szavak.
*Mondja odabiccentve. Mikor az igazságok sokféleségéről esik szó, Lazyar megvonja kicsit a vállát. Majd odasanditva patnerére válaszol.*
-Bocsás meg Ernuss, akkor félre értettelek.
*Mondja röviden, és egy percig csendben sétálnak, ha csak a másik nem töri meg azt. A csend nem zavart, vagy épp feszült, esetleg kínos. A csend csak csendes, mialatt a lány a lassű séta által bejárat környezetet szemléli. A házakat, a kis utcákat. Matrózokat, akik hajóútról hazatérve komoran ünneplik a szárazföld látványát, érzését. Nem gondolkodik, nem jár az agya minden részlete mint az előtt. Yath csodát tett vele tegnap este. Ennek az emléke hamar félbe szakítja az üres elme állapotot. A keserédes képek feltörnek benne. Keserű mert véget ért, és édes mert volt. Noha ez félévet benne néhány kérdést.*
-Kérlek.
*Kezdi kicsit félénken, ami merőben más mint amit eddig mutatott magából.*
-Mesélnél kicsit a Sellőházról?
*Mondja zavartan, és szűkíti az érdeklődési kört.*
-Az... Szóval az érdekelne, hogy hogyan bánnak ott a lányokkal.
*Itt eszébe juthat, hogy talánerről azt gondolhattja a másik, hogy ő is felvételt szeretne kérni, ezért magyarázkodó hanglejtéssel folytatja.*
-Tudod van ott... Van ott nekem egy barátnőm. Csak szeretném tudni hogy jó sora van.
*Meséli, és elgondolkozik a megszólításon, majd e mellett köt ki. És így a legjobb.*
1096. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2019-12-03 19:49:33
Üzenet elküldve: 2019-12-03 19:49:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Boszorkánykonyha építése//
* Tetszik neki a lányokról alkotott véleménye. Biztos benne, hogy most a másik is a lánykákról vizionál. Közben elmarja a csákányát.*
– Biztosan jó adagot fognak hozni. Ha mégse, akkor majd szólok, hogy holnap hozzanak többet.* Próbálja megnyugtatni a másikat. Bubbo átvált egy könnyed dúdolásba. Bár nem teljesen értelmezhető minden szó, de az ütem stimmel. Furcsa egy szövege van, de ez Elget cseppet sem zavarja. Aztán mikor átvált a pajzán dalocskára, csak mosolyog az orra alatt. Szinte meglepődik, mikor vízzel kínálják, mert nem számított arra, hogy megszólítják. Csak egy pár pillanattal később válaszol.*
– Persze. Köszi! Kicsit elbambultam munka közben.* Elveszi a kulacsot, és ha felé nyújtják meghúzza. Mikor elveszi az arca elől akkor pillantja meg a három érkező alakot. Mikor jobban megnézi őket, akkor jön rá, hogy kik azok.*
– Na hozzák már az ebédet.* Szól oda társának. Kisétál, hogy fogadja az érkezőket. Egy közép korú férfi egy fiatal fiú és egy félvér lányka érkezik hozzájuk. A középkorúnál csak fegyver van. A fiú egy rongyokba bugyolált termetes füles agyag edényt cipel a lány meg egy kosarat. Rövid csevej után már indulnak is vissza üresen. Elgroon még vett egy pár pillantást a lányka formás lábaira, majd az óriáshoz fordul.*
– Jól elszalad az idő. Együnk hát, amíg még ki nem hűl teljesen!* A kosárban találnak evőeszközt meg a második is ott lapul. A félvér mer magának egy nagy tányérral a levesből, ami úgy néz ki ma csirke ragu. Ezután átadja a merőkanalat a másiknak.*
– Szedjél bőven! Na jó étvágyat!* Azzal ha másik is szedet nekilát a meleg étel bekanalazásának. Miután a levest megette megkukkantja a másodikat. Rántott hal, főt krumpli és tartár. Szed ebből is jócskán.*
– Na ezt már szeretem! El vagyunk kényeztetve.* Ezt is betolja és kíváncsian néz bele a kosárba, mert látott még ott valamit. Nagyot sóhajt, mikor kibontja.*
– Krémes sütemény. Ó igen!* A látványánál csak az íze jobb.*
– Az összes isten áldja meg annak a szakácsnőnek a kezét. Ez pazar!* Pukkadásig ette magát és most nagyon jól érzi magát.*
– Na Bubbo én azt mondom, hogy most pihenjünk egy keveset egy jó árnyékos helyen! Aztán majd folytatjuk azt az ásást.* Maga részéről így is tesz. Egy olyan jó félórára visszavonul egy kőhalom tövébe.*
* Tetszik neki a lányokról alkotott véleménye. Biztos benne, hogy most a másik is a lánykákról vizionál. Közben elmarja a csákányát.*
– Biztosan jó adagot fognak hozni. Ha mégse, akkor majd szólok, hogy holnap hozzanak többet.* Próbálja megnyugtatni a másikat. Bubbo átvált egy könnyed dúdolásba. Bár nem teljesen értelmezhető minden szó, de az ütem stimmel. Furcsa egy szövege van, de ez Elget cseppet sem zavarja. Aztán mikor átvált a pajzán dalocskára, csak mosolyog az orra alatt. Szinte meglepődik, mikor vízzel kínálják, mert nem számított arra, hogy megszólítják. Csak egy pár pillanattal később válaszol.*
– Persze. Köszi! Kicsit elbambultam munka közben.* Elveszi a kulacsot, és ha felé nyújtják meghúzza. Mikor elveszi az arca elől akkor pillantja meg a három érkező alakot. Mikor jobban megnézi őket, akkor jön rá, hogy kik azok.*
– Na hozzák már az ebédet.* Szól oda társának. Kisétál, hogy fogadja az érkezőket. Egy közép korú férfi egy fiatal fiú és egy félvér lányka érkezik hozzájuk. A középkorúnál csak fegyver van. A fiú egy rongyokba bugyolált termetes füles agyag edényt cipel a lány meg egy kosarat. Rövid csevej után már indulnak is vissza üresen. Elgroon még vett egy pár pillantást a lányka formás lábaira, majd az óriáshoz fordul.*
– Jól elszalad az idő. Együnk hát, amíg még ki nem hűl teljesen!* A kosárban találnak evőeszközt meg a második is ott lapul. A félvér mer magának egy nagy tányérral a levesből, ami úgy néz ki ma csirke ragu. Ezután átadja a merőkanalat a másiknak.*
– Szedjél bőven! Na jó étvágyat!* Azzal ha másik is szedet nekilát a meleg étel bekanalazásának. Miután a levest megette megkukkantja a másodikat. Rántott hal, főt krumpli és tartár. Szed ebből is jócskán.*
– Na ezt már szeretem! El vagyunk kényeztetve.* Ezt is betolja és kíváncsian néz bele a kosárba, mert látott még ott valamit. Nagyot sóhajt, mikor kibontja.*
– Krémes sütemény. Ó igen!* A látványánál csak az íze jobb.*
– Az összes isten áldja meg annak a szakácsnőnek a kezét. Ez pazar!* Pukkadásig ette magát és most nagyon jól érzi magát.*
– Na Bubbo én azt mondom, hogy most pihenjünk egy keveset egy jó árnyékos helyen! Aztán majd folytatjuk azt az ásást.* Maga részéről így is tesz. Egy olyan jó félórára visszavonul egy kőhalom tövébe.*
1095. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2019-12-03 16:06:45
Üzenet elküldve: 2019-12-03 16:06:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Boszorkánykonyha építése//
- Heh! Még összetörnek a kezembe`.
*Próbálja elképzelni a vékonyka lányokat, csúful járva a szálkával. Felmarkolja a második csákányt is, hogy odaadja, az ebéd intézésén pedig felderül a kedve.*
- Remélem, hoznak bőven, a mozgásba` kiéhezik az óriás-bendő!
*Paskolja meg a hasát vigyorogva. Neki szegényes lenne az egy főre számolt adag. De legfeljebb majd vacsoránál bepótol minden nélkülözést. Könnyedén tölti a talicskát, a kert tehát még nem biztos, de még lehet ebből szép dombocska, amit összehordanak a pincéből. Amint fordul hármat-négyet, a fütyülésből félig dúdolás, félig motyogás lesz, csak egyes részek kivehetőek.*
- Szalmaseprő, krumplizsák… ehhez értsen asszonkád… széles csípő, néma száj…
*E sorok aligha származhatnak tőle, még az is kérdéses, hogy nézeteivel mennyire egyeznek, de kétség kívül eléggé dallamos, fülbemászó, jól adja a ritmust a munkához. Nem kizárt, hogy ezért jegyezte meg az építkezésen. Az pedig már sokkal kevésbé kérdéses, hogy a másik nem tagjai mennyire vennék zokon tőle, ha hallanák. Később egy burkoltan pajzán nóta, egy hetvenkedő szoknyapecér elbeszélése váltja fel ezt, melynek leplezett pajkossága még valószínűbben kívül esik Bubbo felfogási képességein, de rímei és dallama szintén ragadós fajta. Egy-két kifejezésnek a hangsúlya sántít a fiú szájából, mint aki egy értelmetlen hangsort próbál hallás alapján utánozni.*
- Hé, főnök!
*Teszi le a sokadik talicskát, és előkotorja a holmijából méretes kulacsát.*
- Iszol vizet?
- Heh! Még összetörnek a kezembe`.
*Próbálja elképzelni a vékonyka lányokat, csúful járva a szálkával. Felmarkolja a második csákányt is, hogy odaadja, az ebéd intézésén pedig felderül a kedve.*
- Remélem, hoznak bőven, a mozgásba` kiéhezik az óriás-bendő!
*Paskolja meg a hasát vigyorogva. Neki szegényes lenne az egy főre számolt adag. De legfeljebb majd vacsoránál bepótol minden nélkülözést. Könnyedén tölti a talicskát, a kert tehát még nem biztos, de még lehet ebből szép dombocska, amit összehordanak a pincéből. Amint fordul hármat-négyet, a fütyülésből félig dúdolás, félig motyogás lesz, csak egyes részek kivehetőek.*
- Szalmaseprő, krumplizsák… ehhez értsen asszonkád… széles csípő, néma száj…
*E sorok aligha származhatnak tőle, még az is kérdéses, hogy nézeteivel mennyire egyeznek, de kétség kívül eléggé dallamos, fülbemászó, jól adja a ritmust a munkához. Nem kizárt, hogy ezért jegyezte meg az építkezésen. Az pedig már sokkal kevésbé kérdéses, hogy a másik nem tagjai mennyire vennék zokon tőle, ha hallanák. Később egy burkoltan pajzán nóta, egy hetvenkedő szoknyapecér elbeszélése váltja fel ezt, melynek leplezett pajkossága még valószínűbben kívül esik Bubbo felfogási képességein, de rímei és dallama szintén ragadós fajta. Egy-két kifejezésnek a hangsúlya sántít a fiú szájából, mint aki egy értelmetlen hangsort próbál hallás alapján utánozni.*
- Hé, főnök!
*Teszi le a sokadik talicskát, és előkotorja a holmijából méretes kulacsát.*
- Iszol vizet?
1094. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2019-12-03 13:39:31
Üzenet elküldve: 2019-12-03 13:39:31
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Lazyar//
- Még hosszú az utam, és nagyrészt a Mesterem érdeme *válaszolja, mikor a lány kifejti, milyen bölcsnek és tapasztaltnak tűnsz. Persze saját magának vágta az utat, de sokkal könnyebb, mikor valaki megmondja, hogy hol és hogyan kell azokat a vágásokat véghezvinni.*
- Nem feltételeztem, hogy nem érted, csupán meséltem és beszélgettünk *ráncolja össze hirtelen a homlokát.* Az álmod… Én nem gondolom butaságnak, neked sem kellene. Akár hiszed, hogy képes vagy rá, akár nem, mindenképpen igazad van. Mi lett volna, ha sok személy, akiknek ma rengeteget köszönhet a világ, ugyan azt gondolják, mint te: “Én ehhez kevés vagyok?”
* Úgy dönt, ezt a gondolatot lógni hagyja a levegőben, Lazyar hadd elmélkedjen rajta. A következő szavak meglepik, és először nem igazán érti, beszélgetőpartnerének mégis miből fakad.*
- Egy szóval sem mondtam, hogy egy igazság létezik csak. Az én elveim is nagyban eltérnek a Mesteremétől. Nem mindenki képes ilyen kapcsolatot kialakítani és nem is kell.
*Nem próbált a lányra erőltetni semmit sem. Ernuss csupán mesélt magáról, egyszerű csevegésnek szánta, nem többnek, valószínűleg ezért sem érti, hogy az utóbbi pár mondatot miért így megfogalmazva és ilyen hangsúllyal mondta Lazyar.*
- Még hosszú az utam, és nagyrészt a Mesterem érdeme *válaszolja, mikor a lány kifejti, milyen bölcsnek és tapasztaltnak tűnsz. Persze saját magának vágta az utat, de sokkal könnyebb, mikor valaki megmondja, hogy hol és hogyan kell azokat a vágásokat véghezvinni.*
- Nem feltételeztem, hogy nem érted, csupán meséltem és beszélgettünk *ráncolja össze hirtelen a homlokát.* Az álmod… Én nem gondolom butaságnak, neked sem kellene. Akár hiszed, hogy képes vagy rá, akár nem, mindenképpen igazad van. Mi lett volna, ha sok személy, akiknek ma rengeteget köszönhet a világ, ugyan azt gondolják, mint te: “Én ehhez kevés vagyok?”
* Úgy dönt, ezt a gondolatot lógni hagyja a levegőben, Lazyar hadd elmélkedjen rajta. A következő szavak meglepik, és először nem igazán érti, beszélgetőpartnerének mégis miből fakad.*
- Egy szóval sem mondtam, hogy egy igazság létezik csak. Az én elveim is nagyban eltérnek a Mesteremétől. Nem mindenki képes ilyen kapcsolatot kialakítani és nem is kell.
*Nem próbált a lányra erőltetni semmit sem. Ernuss csupán mesélt magáról, egyszerű csevegésnek szánta, nem többnek, valószínűleg ezért sem érti, hogy az utóbbi pár mondatot miért így megfogalmazva és ilyen hangsúllyal mondta Lazyar.*
1093. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2019-12-01 22:45:42
Üzenet elküldve: 2019-12-01 22:45:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Ernuss//
*Noha érez a másikban egy enyhe leereszkedést, de ezt valahol meg is érti. Megtudja érteni, hogy a mélységi miért látja, és mondja azt amit, és mit vét el a lány szavaiból. Lazyar annál többet ért, minél többet mesél a fickó magáról. Rövid elemzése a fejében már majdnem kristályos, mikor a másik hosszú monológja végéhez ér, amit kedves bólintásokkal, és érdeklődő tekintettel hallgat végig.*
-Ez érdekes.
*Mondja lágy hangján.*
-Igazán bölcsnek, és tapasztaltnak látszol. Ritka ez manapság.
*Mosolyodik el lassan.*
-Ha belegondolok, hogy mennyit megtett érted a mestered, meg is érdemli azt a sok szépet, és jót elmondtál róla. Értem senki nem tett még semmi maradandót, így hiába mondod, hogy te átérzed a helyzetem, tudom. És köszönöm, hogy elmondtad. Értem a hasonlatot, csak nem éppen érzem át. Magam is sokat szökdöstem, de rájöttem hogy soha nem oldja meg a dolgot. Utána inkább csak tanultam magamban, várva egy lehetőségre. Megkaptam, és úgy érzem végre vihetem valamire. Az álmom a szabadságról valóra vált, és új álmokat hozott magával. Most például álmaim egy egyetemet indítani Artheniorban.
*Mosolyodik el cinkosan.*
-Tudom. Badarság, és ehhez talán még kevés vagyok. Talán majd egyszer. Lehet addig találkozom a magam mesterével, és ő segít majd a céljaim elérésében, addig pedig marad az álmodozás.
*Legyint egyet finoman.*
-Na de csapongok megint. Visszatérve: Úgy érzem egy fantasztikus kapcsolatról mesélsz nekem, de mintha nem az én világom lenne. Tisztelem a bölcsességed, és tapasztalatodat, de szilárd meggyőződésem hogy nem csak egy út, és így: nem csak egy igazság létezik.
*Lágy hangja kedves pontot tesz a kis szónoklata végére. Nem sértett, és ő sem akar sérteni. De úgy érzi, a mélységi rá akarja erőltetni a saját igazát, amit Lazyar, ezzel finoman elterelne. Tudja, és érti, hogy a férfi miként gondolja a világot. Lazyar pedig másképpen. És ez így van rendjén.*
*Noha érez a másikban egy enyhe leereszkedést, de ezt valahol meg is érti. Megtudja érteni, hogy a mélységi miért látja, és mondja azt amit, és mit vét el a lány szavaiból. Lazyar annál többet ért, minél többet mesél a fickó magáról. Rövid elemzése a fejében már majdnem kristályos, mikor a másik hosszú monológja végéhez ér, amit kedves bólintásokkal, és érdeklődő tekintettel hallgat végig.*
-Ez érdekes.
*Mondja lágy hangján.*
-Igazán bölcsnek, és tapasztaltnak látszol. Ritka ez manapság.
*Mosolyodik el lassan.*
-Ha belegondolok, hogy mennyit megtett érted a mestered, meg is érdemli azt a sok szépet, és jót elmondtál róla. Értem senki nem tett még semmi maradandót, így hiába mondod, hogy te átérzed a helyzetem, tudom. És köszönöm, hogy elmondtad. Értem a hasonlatot, csak nem éppen érzem át. Magam is sokat szökdöstem, de rájöttem hogy soha nem oldja meg a dolgot. Utána inkább csak tanultam magamban, várva egy lehetőségre. Megkaptam, és úgy érzem végre vihetem valamire. Az álmom a szabadságról valóra vált, és új álmokat hozott magával. Most például álmaim egy egyetemet indítani Artheniorban.
*Mosolyodik el cinkosan.*
-Tudom. Badarság, és ehhez talán még kevés vagyok. Talán majd egyszer. Lehet addig találkozom a magam mesterével, és ő segít majd a céljaim elérésében, addig pedig marad az álmodozás.
*Legyint egyet finoman.*
-Na de csapongok megint. Visszatérve: Úgy érzem egy fantasztikus kapcsolatról mesélsz nekem, de mintha nem az én világom lenne. Tisztelem a bölcsességed, és tapasztalatodat, de szilárd meggyőződésem hogy nem csak egy út, és így: nem csak egy igazság létezik.
*Lágy hangja kedves pontot tesz a kis szónoklata végére. Nem sértett, és ő sem akar sérteni. De úgy érzi, a mélységi rá akarja erőltetni a saját igazát, amit Lazyar, ezzel finoman elterelne. Tudja, és érti, hogy a férfi miként gondolja a világot. Lazyar pedig másképpen. És ez így van rendjén.*
1092. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2019-12-01 12:08:19
Üzenet elküldve: 2019-12-01 12:08:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Boszorkánykonyha építése//
* Bubboru furcsa megjegyzéseit kezdi megszokni Elgroon.*
– De azért te biztos ki tudnád szívni azokat a szálkákat ugye?* Mondja neki szórakozottan. A pince méretére helyesel.*
– Bizony. Ezt fogjuk ásni egy jó ideig.* A csákány is hasznos, lehet ahol keményebb a föld.*
– Igazad van! Nekem is hozz egy kérlek ha ott vagy!* Kéri meg rá azt óriást. Örömmel nyugtázza, hogy érthetően tudta elmagyarázni a dolgokat. Kezdenek összecsiszolódni egymással. Az ebéd kérdésről még nem is beszélt a másikkal. Elmondja hát, hogy mit intézet.*
– Ne aggódj barátom! Amint eljön az ideje, majd hoznak nekünk ebédet.* Ha minden igaz megkért rá bent valakit, hogy déltájt hozzanak ki nekik minden munkanap egy adag főtt ételt. A félvér is nekilát a munkának. Egyelőre nem túl nehéz az ásás, de hamar kiderül, hogy az óriás itt lekörözi őt. Bubbo már viszi az első talicskát, amikor Elg még csak a sajátja felénél jár.*
– Persze vigyed csak. Ott jó lesz. Nos kertről nem volt szó. Egyelőre a mi dolgunk a ház felhúzása. Ezek az apróságok, majd ráérnek később is.* Mire megszedi a sajátját, már ő is félmeztelen. Izzad homlokát egy kendővel törölgeti. Ő is eltolja a talicskáját, aztán visszatér és folytatja. Bubbo fütyörészik, amíg ő maga a gondolataiba temetkezik.*
* Bubboru furcsa megjegyzéseit kezdi megszokni Elgroon.*
– De azért te biztos ki tudnád szívni azokat a szálkákat ugye?* Mondja neki szórakozottan. A pince méretére helyesel.*
– Bizony. Ezt fogjuk ásni egy jó ideig.* A csákány is hasznos, lehet ahol keményebb a föld.*
– Igazad van! Nekem is hozz egy kérlek ha ott vagy!* Kéri meg rá azt óriást. Örömmel nyugtázza, hogy érthetően tudta elmagyarázni a dolgokat. Kezdenek összecsiszolódni egymással. Az ebéd kérdésről még nem is beszélt a másikkal. Elmondja hát, hogy mit intézet.*
– Ne aggódj barátom! Amint eljön az ideje, majd hoznak nekünk ebédet.* Ha minden igaz megkért rá bent valakit, hogy déltájt hozzanak ki nekik minden munkanap egy adag főtt ételt. A félvér is nekilát a munkának. Egyelőre nem túl nehéz az ásás, de hamar kiderül, hogy az óriás itt lekörözi őt. Bubbo már viszi az első talicskát, amikor Elg még csak a sajátja felénél jár.*
– Persze vigyed csak. Ott jó lesz. Nos kertről nem volt szó. Egyelőre a mi dolgunk a ház felhúzása. Ezek az apróságok, majd ráérnek később is.* Mire megszedi a sajátját, már ő is félmeztelen. Izzad homlokát egy kendővel törölgeti. Ő is eltolja a talicskáját, aztán visszatér és folytatja. Bubbo fütyörészik, amíg ő maga a gondolataiba temetkezik.*
1091. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2019-11-30 21:25:24
Üzenet elküldve: 2019-11-30 21:25:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Boszorkánykonyha építése//
*Nem zavarja, hogy az agymunka nem rá marad, jól tud iránymutatást követni. Többnyire.*
- Jól van, főnök.
*Mikor a Sellők látogatása kerül szóba, elbámul megint a Sellőház irányába, mintha bármelyik pillanatban feltűnhetnének azok az alig kendőzött, alacsony, törékeny lányok, akiket látott.*
- Jah, még szálka szúr a talpukba vagy a fenekükbe a gerendákbúl. Onnan nehéz kiszíni.
*Az hamar kiderült, hogy a terasz a házon kívül lesz, de raktározó épület mégse lehet, mert a bejáratnál van. Megvakarja a fejét, de nem kérdez, mondták már neki, hogy néha idegesítő. A pincét legalább érti.*
- Jó nagy lesz.
*Állapítja meg, amint elkészülnek. Nem lesz rá elég egy-két nap, hogy kiássák, az biztos. Felveszik az eszközöket.*
- Csákány se árt, azzal lehet ám csak igazán jól lazítani a talajt!
*Keresgél a szerszámok között, hátha akad.
Aztán újabb fontos magyarázatra kell figyelnie, amit pont az ő szintjén és megfelelő terjedelemben adnak elő.*
- Világos, főnök!
*Bólogat serényen és felderülve. Ezen a terepen otthonosan érzi magát.*
- Mikor ebédelünk?
*Felnevet, majd legyint.*
- Csak vicceltem! Na, lássuk, millyen köves ez a dombocska!
*Kényelmes távolságban áll be Elgroontól, megköpködi a tenyerét, ahogy egy öreg munkástól tanulta, mert állítólag így könnyebben megy a munka. Aztán dolgozni kezd az ásóval a határvonaltól indulva. Eleinte könnyen mozdul a föld, gyorsan tudja kifordítani a rögöket, de sose tudni, mit találnak lejjebb. Egy darabon alaposan meglazul a föld, és egy fél talicskával összegyűlik. Az ásót leszúrja, leveszi vászoningét, összegyűri és félrehajítja egy gerendakupacra. Immár biztosan nem fog fázni a hűvös őszi idő ellenére sem. Kezébe veszi a lapátot és az ásóról lefordult morzsalékot áll neki rápakolni a talicskára. Amint jó púpos lesz, kilép mögé.*
- Odaviszem, ott jó nagy hely van.
*Mutat egy üres placcra a kimért területen és az előkészített építőanyag kupacokon kívülre, ahol véleménye szerint nem lesz útban.*
- Kertet nem akarnak?
*Jut eszébe, mert néha a kiásott földet erre használták. Ha Elgroon is egyetért, akkor odatolja a talicskát, és könnyedén kiborítja, majd visszaáll folytatni az ásással, immár nekivetkőzve és lendületbe kerülve. A munka persze monotonná válik hamar, ezért fütyürészni kezd.*
*Nem zavarja, hogy az agymunka nem rá marad, jól tud iránymutatást követni. Többnyire.*
- Jól van, főnök.
*Mikor a Sellők látogatása kerül szóba, elbámul megint a Sellőház irányába, mintha bármelyik pillanatban feltűnhetnének azok az alig kendőzött, alacsony, törékeny lányok, akiket látott.*
- Jah, még szálka szúr a talpukba vagy a fenekükbe a gerendákbúl. Onnan nehéz kiszíni.
*Az hamar kiderült, hogy a terasz a házon kívül lesz, de raktározó épület mégse lehet, mert a bejáratnál van. Megvakarja a fejét, de nem kérdez, mondták már neki, hogy néha idegesítő. A pincét legalább érti.*
- Jó nagy lesz.
*Állapítja meg, amint elkészülnek. Nem lesz rá elég egy-két nap, hogy kiássák, az biztos. Felveszik az eszközöket.*
- Csákány se árt, azzal lehet ám csak igazán jól lazítani a talajt!
*Keresgél a szerszámok között, hátha akad.
Aztán újabb fontos magyarázatra kell figyelnie, amit pont az ő szintjén és megfelelő terjedelemben adnak elő.*
- Világos, főnök!
*Bólogat serényen és felderülve. Ezen a terepen otthonosan érzi magát.*
- Mikor ebédelünk?
*Felnevet, majd legyint.*
- Csak vicceltem! Na, lássuk, millyen köves ez a dombocska!
*Kényelmes távolságban áll be Elgroontól, megköpködi a tenyerét, ahogy egy öreg munkástól tanulta, mert állítólag így könnyebben megy a munka. Aztán dolgozni kezd az ásóval a határvonaltól indulva. Eleinte könnyen mozdul a föld, gyorsan tudja kifordítani a rögöket, de sose tudni, mit találnak lejjebb. Egy darabon alaposan meglazul a föld, és egy fél talicskával összegyűlik. Az ásót leszúrja, leveszi vászoningét, összegyűri és félrehajítja egy gerendakupacra. Immár biztosan nem fog fázni a hűvös őszi idő ellenére sem. Kezébe veszi a lapátot és az ásóról lefordult morzsalékot áll neki rápakolni a talicskára. Amint jó púpos lesz, kilép mögé.*
- Odaviszem, ott jó nagy hely van.
*Mutat egy üres placcra a kimért területen és az előkészített építőanyag kupacokon kívülre, ahol véleménye szerint nem lesz útban.*
- Kertet nem akarnak?
*Jut eszébe, mert néha a kiásott földet erre használták. Ha Elgroon is egyetért, akkor odatolja a talicskát, és könnyedén kiborítja, majd visszaáll folytatni az ásással, immár nekivetkőzve és lendületbe kerülve. A munka persze monotonná válik hamar, ezért fütyürészni kezd.*
1090. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2019-11-30 20:45:08
Üzenet elküldve: 2019-11-30 20:45:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kóbor és Kócos//
*Balaricknak bőven van ideje átgondolni a napi teendőket, míg a kis szurtos felébred. Azt se veszi észre, mikor a bokrot kihántják a kezei közül. Persze miután Xurra kipislogta az álmot a szeméből, rendesen meglepődik a cserepessé avanzsált szerzeményen. Igazából csak azért szokta így magával hozni őket, mert egyáltalán nincs türelme ahhoz, hogy ott helyben szedje le a termést a bokorról. Jobban szereti út közben. Sajnos ez ilyenkor nappal egy kicsit bonyolultabb, pedig reggelinek vagy ebédnek se utolsó. Vancsevicze néni valamivel korábban kel és odatesz egy kanna méregerős teának való vizet forrni, míg beveti az ágyat, felöltözik és megcsinálja a haját. Mielőtt elindul a szokásos körútjára, azért megkérdezi Balarickot, hogy hozzon-e valamit. Olyasmi ez a kérdés, mint a betoppanó hoz intézett: Hazaértél? Mert ugyebár esze ágában sincs más holmiját cipelni és ezt mindketten tudják.
Xurra némileg később ébred, de az ő napirendje szerint ez még mindig inkább túl korán. Bőven hagy teret az ásítozásnak meg a nyújtózkodásnak, mielőtt kikecmeregne a kosarából. Leszed egy termést a kaja kinyerésének hő vágyától egész hamar felélénkül. Laposan pislog még mindig, de az felerészt a nappalnak tudható be. Szakértőn nézelődve kezd körbejárni, hogy keressen valamit, amivel feltörheti a holdsajt kemény héját. Sajnos nem sok eredménnyel, úgyhogy jobb híján a tegnapi tepsiben hagyott süteményes lapáttal kezdi el feszegetni. Addig-addig ügyeskedik, amíg hozzá nem fér az ízletes terméshez. De kivételesen azt se bánja, ha valaki (mondjuk Balarick) átvállalja a munka oroszlánrészét a kinyerésben. Persze nem sóher (főleg, hogy van még ott, ahonnan ez jött), úgyhogy megosztja a zsákmányt.
Felkászálódik az egyik székre és láblóbálva figyeli, ahogy a félvér dolgozik, de ez nyilvánvalóan nem olyasmi, ami sokáig lekötné. Egy idő után elkezdi piszkálni az asztal szélére rakott fejetlen madártetemet, aztán fel is veszi. Két-két ujja közé fogva kezdi el nyújtogatni a szárnyait, mintha épp repülne.*
- Elfelezzük? *érdeklődik azon a tipikus hangsúlyon, ami bár megindítóan udvariasnak állítja be magát, de tulajdonképpen kvázi elvárja, hogy neki adják az egészet.*
- Ugye mennyivel gyorsabb így, hogy tegnap sorba raktam neked belejelölős ficnikeket? *vigyorodik nagy büszkén Balarick könyvecskéje felé bökve, aztán lekászálódik a székről a fél vagy egész madártetemmel, hiszen még rá kell jönnie, hogyan fog ez így röpülni, ha mindig visszacsukja a szárnyát. Mert kell neki repülni. Xurra is tervezi, hogy megtanulja, hiszen nem lehet olyan bonyolult, ha azoknak a bamba sirályoknak is megy.*
*Balaricknak bőven van ideje átgondolni a napi teendőket, míg a kis szurtos felébred. Azt se veszi észre, mikor a bokrot kihántják a kezei közül. Persze miután Xurra kipislogta az álmot a szeméből, rendesen meglepődik a cserepessé avanzsált szerzeményen. Igazából csak azért szokta így magával hozni őket, mert egyáltalán nincs türelme ahhoz, hogy ott helyben szedje le a termést a bokorról. Jobban szereti út közben. Sajnos ez ilyenkor nappal egy kicsit bonyolultabb, pedig reggelinek vagy ebédnek se utolsó. Vancsevicze néni valamivel korábban kel és odatesz egy kanna méregerős teának való vizet forrni, míg beveti az ágyat, felöltözik és megcsinálja a haját. Mielőtt elindul a szokásos körútjára, azért megkérdezi Balarickot, hogy hozzon-e valamit. Olyasmi ez a kérdés, mint a betoppanó hoz intézett: Hazaértél? Mert ugyebár esze ágában sincs más holmiját cipelni és ezt mindketten tudják.
Xurra némileg később ébred, de az ő napirendje szerint ez még mindig inkább túl korán. Bőven hagy teret az ásítozásnak meg a nyújtózkodásnak, mielőtt kikecmeregne a kosarából. Leszed egy termést a kaja kinyerésének hő vágyától egész hamar felélénkül. Laposan pislog még mindig, de az felerészt a nappalnak tudható be. Szakértőn nézelődve kezd körbejárni, hogy keressen valamit, amivel feltörheti a holdsajt kemény héját. Sajnos nem sok eredménnyel, úgyhogy jobb híján a tegnapi tepsiben hagyott süteményes lapáttal kezdi el feszegetni. Addig-addig ügyeskedik, amíg hozzá nem fér az ízletes terméshez. De kivételesen azt se bánja, ha valaki (mondjuk Balarick) átvállalja a munka oroszlánrészét a kinyerésben. Persze nem sóher (főleg, hogy van még ott, ahonnan ez jött), úgyhogy megosztja a zsákmányt.
Felkászálódik az egyik székre és láblóbálva figyeli, ahogy a félvér dolgozik, de ez nyilvánvalóan nem olyasmi, ami sokáig lekötné. Egy idő után elkezdi piszkálni az asztal szélére rakott fejetlen madártetemet, aztán fel is veszi. Két-két ujja közé fogva kezdi el nyújtogatni a szárnyait, mintha épp repülne.*
- Elfelezzük? *érdeklődik azon a tipikus hangsúlyon, ami bár megindítóan udvariasnak állítja be magát, de tulajdonképpen kvázi elvárja, hogy neki adják az egészet.*
- Ugye mennyivel gyorsabb így, hogy tegnap sorba raktam neked belejelölős ficnikeket? *vigyorodik nagy büszkén Balarick könyvecskéje felé bökve, aztán lekászálódik a székről a fél vagy egész madártetemmel, hiszen még rá kell jönnie, hogyan fog ez így röpülni, ha mindig visszacsukja a szárnyát. Mert kell neki repülni. Xurra is tervezi, hogy megtanulja, hiszen nem lehet olyan bonyolult, ha azoknak a bamba sirályoknak is megy.*
1089. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2019-11-29 22:39:04
Üzenet elküldve: 2019-11-29 22:39:04
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Lazyar//
- Én is árva vagyok *jelenti ki hidegen, mikor Lazyar erre hivatkozik.* Olyan korán veszítettem el a szüleimet, hogy nem is emlékszem az arcukra. Ha nem fogad be egy bűnbanda, és használja ki kisfiú ártatlanságom, a Kikötői egyik poros utcájában halok éhen.
*Ernuss múltja sem tiszta, ám pont ez az, ami azzá tette, aki most, így soha nem fogja megbánni.*
- Úgy tűnik, hogy akkor tényleg nem sikerült megértened *szerényen elmosolyodik, miközben immár a Lakónegyed utcáit járják.*
- Én is magamnak taposom az utamat. Látod most mellettem a mesterem? Vagy láttad a Sellőben? Ő ottmaradt a kolostorban, n pedig vándorként járom az utamat. Hidd el, jó, ha van, akire számítasz a bajban.
*Hangján érezni, hogy tapasztalatból beszél. Sokáig volt egyedül, és bár eleinte gyűlölte, hogy mestere arra kényszeríti, amire, az öreg nevelésének és kemény munkájának köszönhetően Ernuss végül belátta, hogy igaza van.*
- Mikor felszámolták a bűnszövetkezetet, a lelkem már régen romlott volt. Fiatal voltam, naiv, árva és éhes, nem volt nehéz dolguk. Az egyik akkori személy, aki rendet tett, jobb ötlet híján elvitt a kolostorba. Háromszor szöktem meg az t közben, és még hatszor az épületből. Gyűlöltem őket, amiért arra kényszerítenek, amiért nem élhetek olyan vadul és szabadon. Ki akartak hajítani, de mesteremnek nem volt szíve hozzá, így maga mellé vett, és miattam vándorrá vált. Akkor kezdtük el járni a világot, és mutatott rá olyna dolokra, amikre előtte sosem gondoltam még.
- Én is árva vagyok *jelenti ki hidegen, mikor Lazyar erre hivatkozik.* Olyan korán veszítettem el a szüleimet, hogy nem is emlékszem az arcukra. Ha nem fogad be egy bűnbanda, és használja ki kisfiú ártatlanságom, a Kikötői egyik poros utcájában halok éhen.
*Ernuss múltja sem tiszta, ám pont ez az, ami azzá tette, aki most, így soha nem fogja megbánni.*
- Úgy tűnik, hogy akkor tényleg nem sikerült megértened *szerényen elmosolyodik, miközben immár a Lakónegyed utcáit járják.*
- Én is magamnak taposom az utamat. Látod most mellettem a mesterem? Vagy láttad a Sellőben? Ő ottmaradt a kolostorban, n pedig vándorként járom az utamat. Hidd el, jó, ha van, akire számítasz a bajban.
*Hangján érezni, hogy tapasztalatból beszél. Sokáig volt egyedül, és bár eleinte gyűlölte, hogy mestere arra kényszeríti, amire, az öreg nevelésének és kemény munkájának köszönhetően Ernuss végül belátta, hogy igaza van.*
- Mikor felszámolták a bűnszövetkezetet, a lelkem már régen romlott volt. Fiatal voltam, naiv, árva és éhes, nem volt nehéz dolguk. Az egyik akkori személy, aki rendet tett, jobb ötlet híján elvitt a kolostorba. Háromszor szöktem meg az t közben, és még hatszor az épületből. Gyűlöltem őket, amiért arra kényszerítenek, amiért nem élhetek olyan vadul és szabadon. Ki akartak hajítani, de mesteremnek nem volt szíve hozzá, így maga mellé vett, és miattam vándorrá vált. Akkor kezdtük el járni a világot, és mutatott rá olyna dolokra, amikre előtte sosem gondoltam még.
1088. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2019-11-28 21:22:02
Üzenet elküldve: 2019-11-28 21:22:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Boszorkánykonyha építése//
* Lassan vergődnek zöld ágra azzal a sarokkal. Hiába mutatja meg neki a terveket, jön megint egy kérdés. Persze valahol ez érthető ha az illető nem túl okos. Elgronn türelmes, mert belátja, hogy a másik szemszögéből nézve ez jó kérdés.*
– Nos Én tudom, hogy kell fogni. Szóval az a felső és az az alsó sarok esetünkben. De ha nem világos valami kérdez bátran!* Mondja neki és talán ez már elég is lesz. Azért örül a félelf, mikor a lépésekre vonatkozó magyarázatát sikerül egyből megértetnie Bubboval.*
– Ahogy mondod pajtás.* Helyesel a lépésekre tett megjegyzésre. A Sellőházra vonatkozó megjegyzésre felnevet.*
– Hát az kétlem, hogy így fognak mászkálni, bár én nem bánnám, ha félmeztelenül meglátogatnának minket néha munka közben. Csak biza akkor lassan épülne fel ez a kis házikó.* Na de félre teszik a bolondozást és befejezik a teraszt is. Kis társa már nagyon várja, hogy áshasson, amire nemsokára lesz is lehetősége. Az utolsó adag felszerelést is magukhoz veszik és az építész neki fog a pince kiméréséhez. A jobb felső sarokból kihúz egy madzagot és karót üt a végére, majd ezt lent is megismétli. A két újonnan levert karót összeköti. Így megint kap egy téglalapot, csak ez a nagy téglalapban van. Ezt már átlózni se kell, mert fix pontról indultak.*
– Akkor hát áshatunk is. Gyere szerezzünk, ásót, lapátot meg talicskát.* Vissza battyog hát oda ahol ezen eszközök vannak. Az említett eszközökből, egyet -egyet az óriásnak és magának is oszt. Ha ezzel megvan visszatér a munkaterületre. Ott a már kitárgyalt felső oldalhoz megy.*
– Na figyelj! Most meglazítom a madzagot ezen része, hogy tudjunk ki és be járkálni, mikor a földet hordjuk. Majd ezt vissza állóm ha végeztünk. Nagyjából kiássuk ezt a kis téglalapot. Aztán majd ha elértük a kellő mélységet, akkor rendesen kibővítjük. A lényeg, hogy a madzagon belül maradjunk. Van két mérő botom is, hogy milyen mélyre kell ásni, de azt még ráérünk elővenni. Van kérdés?* Kérdezi meg mielőtt, neki kezdenének. Ha már nincs semmit, akkor nekilát ásni.*
* Lassan vergődnek zöld ágra azzal a sarokkal. Hiába mutatja meg neki a terveket, jön megint egy kérdés. Persze valahol ez érthető ha az illető nem túl okos. Elgronn türelmes, mert belátja, hogy a másik szemszögéből nézve ez jó kérdés.*
– Nos Én tudom, hogy kell fogni. Szóval az a felső és az az alsó sarok esetünkben. De ha nem világos valami kérdez bátran!* Mondja neki és talán ez már elég is lesz. Azért örül a félelf, mikor a lépésekre vonatkozó magyarázatát sikerül egyből megértetnie Bubboval.*
– Ahogy mondod pajtás.* Helyesel a lépésekre tett megjegyzésre. A Sellőházra vonatkozó megjegyzésre felnevet.*
– Hát az kétlem, hogy így fognak mászkálni, bár én nem bánnám, ha félmeztelenül meglátogatnának minket néha munka közben. Csak biza akkor lassan épülne fel ez a kis házikó.* Na de félre teszik a bolondozást és befejezik a teraszt is. Kis társa már nagyon várja, hogy áshasson, amire nemsokára lesz is lehetősége. Az utolsó adag felszerelést is magukhoz veszik és az építész neki fog a pince kiméréséhez. A jobb felső sarokból kihúz egy madzagot és karót üt a végére, majd ezt lent is megismétli. A két újonnan levert karót összeköti. Így megint kap egy téglalapot, csak ez a nagy téglalapban van. Ezt már átlózni se kell, mert fix pontról indultak.*
– Akkor hát áshatunk is. Gyere szerezzünk, ásót, lapátot meg talicskát.* Vissza battyog hát oda ahol ezen eszközök vannak. Az említett eszközökből, egyet -egyet az óriásnak és magának is oszt. Ha ezzel megvan visszatér a munkaterületre. Ott a már kitárgyalt felső oldalhoz megy.*
– Na figyelj! Most meglazítom a madzagot ezen része, hogy tudjunk ki és be járkálni, mikor a földet hordjuk. Majd ezt vissza állóm ha végeztünk. Nagyjából kiássuk ezt a kis téglalapot. Aztán majd ha elértük a kellő mélységet, akkor rendesen kibővítjük. A lényeg, hogy a madzagon belül maradjunk. Van két mérő botom is, hogy milyen mélyre kell ásni, de azt még ráérünk elővenni. Van kérdés?* Kérdezi meg mielőtt, neki kezdenének. Ha már nincs semmit, akkor nekilát ásni.*
1087. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2019-11-28 14:18:22
Üzenet elküldve: 2019-11-28 14:18:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Boszorkánykonyha építése//
*Nem vitatja a megrendelő jogait, még ha nem is ért vele egyet, hiszen úgy tűnik, még a nap is a másik oldalról jár. Legörnyed, és térdeire támaszkodik, mikor Elgroon megmutatja a tervrajzot, egy darabon megdörgöli borostás állát.*
- Hogyne vóna! Fent, meg lent, mint a tájrajzon, értem én, főnök!
*Egyenesedik fel vigyorogva, aztán megvakarja a tarkóját.*
- Csak nem tudom sose, merrül nézzem, mer` én meg tudom fordítani is. De ezé` vagy te az ész, mer` te tudol mindent.
*Most már érti, hogy ebben az esetben merre kell mennie. Nem feszegeti a terasz témáját, ha Elgroon úgy ítéli meg, hogy ezt nem kell tudnia, akkor biztosan úgy is van. Rakott már téglát, vályogfalat, jól bánik a gerendával és a lécekkel, a kalapáccsal, de ez már olyan tudásnak tűnik, amiért iskolába kell járni. Megy, amikor mondják, cipekedik, ha úgy adódik, feleslegesen viszont nem beszél. Elgroon elmagyaráz néhány dolgot a mesterségéről, méghozzá nagyon könnyen érthető módon. Ő a lépéshosszak eltérésén nevet fel.*
- Az má` biztos! Ha én mérem, lelóg a vízig!
*Elbámul a Sellőház irányába, a színes kelmék és a nehéz füst homályos barlangja felé, mikor említésre kerül.*
- És majd ide-oda fognak járni a félmeztelen nőstények?
*Egy kicsit elkalandozik, ahogy elképzeli, persze saját ízlésére átszabva, de aztán megrázza magát.*
- Leátlózzuk, bizony!
*Itt azért mégiscsak figyel, különösebb gond nélkül minden a helyére kerül. Elgronnak azért egy kicsit bizonyára nyújtóznia kell, hogy elérje a vállát, de ha lejjebb sikerül, akkor is érti Bubbo a baráti gesztust.*
- Na, végre!
*Mozgatja át vállait és megfeszíti karjait. Nem mintha nem segítene szívesen a mérésben, vagy unná a dolgot, de már rákészült, hogy alaposan megizzadjon a lapátolásban, és ott hasznosabbnak érzi magát.*
- Nem baj, jól bírom a munkát.
*Nem vitatja a megrendelő jogait, még ha nem is ért vele egyet, hiszen úgy tűnik, még a nap is a másik oldalról jár. Legörnyed, és térdeire támaszkodik, mikor Elgroon megmutatja a tervrajzot, egy darabon megdörgöli borostás állát.*
- Hogyne vóna! Fent, meg lent, mint a tájrajzon, értem én, főnök!
*Egyenesedik fel vigyorogva, aztán megvakarja a tarkóját.*
- Csak nem tudom sose, merrül nézzem, mer` én meg tudom fordítani is. De ezé` vagy te az ész, mer` te tudol mindent.
*Most már érti, hogy ebben az esetben merre kell mennie. Nem feszegeti a terasz témáját, ha Elgroon úgy ítéli meg, hogy ezt nem kell tudnia, akkor biztosan úgy is van. Rakott már téglát, vályogfalat, jól bánik a gerendával és a lécekkel, a kalapáccsal, de ez már olyan tudásnak tűnik, amiért iskolába kell járni. Megy, amikor mondják, cipekedik, ha úgy adódik, feleslegesen viszont nem beszél. Elgroon elmagyaráz néhány dolgot a mesterségéről, méghozzá nagyon könnyen érthető módon. Ő a lépéshosszak eltérésén nevet fel.*
- Az má` biztos! Ha én mérem, lelóg a vízig!
*Elbámul a Sellőház irányába, a színes kelmék és a nehéz füst homályos barlangja felé, mikor említésre kerül.*
- És majd ide-oda fognak járni a félmeztelen nőstények?
*Egy kicsit elkalandozik, ahogy elképzeli, persze saját ízlésére átszabva, de aztán megrázza magát.*
- Leátlózzuk, bizony!
*Itt azért mégiscsak figyel, különösebb gond nélkül minden a helyére kerül. Elgronnak azért egy kicsit bizonyára nyújtóznia kell, hogy elérje a vállát, de ha lejjebb sikerül, akkor is érti Bubbo a baráti gesztust.*
- Na, végre!
*Mozgatja át vállait és megfeszíti karjait. Nem mintha nem segítene szívesen a mérésben, vagy unná a dolgot, de már rákészült, hogy alaposan megizzadjon a lapátolásban, és ott hasznosabbnak érzi magát.*
- Nem baj, jól bírom a munkát.
1086. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2019-11-27 19:47:17
Üzenet elküldve: 2019-11-27 19:47:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Boszorkánykonyha építése//
* Elg inkább úgy veszi, mintha nem is hallotta volna, amit az óriás mondott a viccére. ~ De legalább lelkes a fiú. ~ Mosolyog magában. Közben elindul és húzza kifelé a madzagot. Közben Bubbo kérdez.*
– Olyan irányba fog állni, amilyenbe a megrendelő kérte. Ha kihúztam a madzagot, akkor majd megmutatom az irányokat.* Rendben meg is történik minden. Viszont a társa az átlózásnál, már nem ért mindent teljesen. Így hát elmagyarázza neki.*
– Igazad van barátom. Gyere megmutatom neked a tervrajzon! Na látod ezt a téglalapot? Ez itt a ház négy sarka. És mi itt állunk a bal felsőnél, de ez csak a rajzon van felül. Én most lemegyek ide és ha jelzek, akkor te meg átmész ide. Így már érthetőbb ugye?* Közben amíg beszél a rajzon is és a valóságban is megmutatja, hogy miről van szó. Ha minden tiszta, akkor megy is a dolgára. A jelzése kicsit késve éri el az óriást, de aztán minden rendben lesz. ~ Kicsit tökfilkó, de azt hiszem jó segítségem lesz.~ A tökfilkósság csak megerősítés nyer, mikor visszatér hozzá és szóba kerül az este.*
– Nos szívesen elmagyaráznám neked, hogy mi az, de majd ha elkezdjük megépíteni, akkor úgyis meglátod. Akkor majd jobban megérted.* Az ásásra felnevet.*
– Úgy legyen cimbora! Na de most gyere velem!* Azzal megint összeszed egy pár jelző fát és madzagot. Ezeket is Bubbo kezébe nyomja. Aztán megindul, hogy kijelöljék az említett teraszt. A bal alsó sarokból indulva kezdi el húzni a madzagot, majd, mikor elfogy, akkor elvesz egy karót és leüti. Összeszedi a madzagot és megismétli a műveletet a jobbról is.*
– Látod milyen jó, hogy előre kiméretettem ezeket a zsinórokat. Nem is tudnánk rendesen kimérni az épületet nélkülük. Sokfélék vagyunk és mindenkinek más a lépése mérete. Nekem ezt lelépni több lépés lett volna, mint neked.* Mondja, de közben jár a keze. Nemsokára egy kisebb téglalap is kerül a nagy elé.*
– Ezt is leátlózzuk, mint a nagyot az előbb. Itt lesz majd a bejárat. Pont a Sellőház irányába fog nézni majd a hely. Na csináljuk azt az átlózást!* Azzal ha nincs kérdés, akkor neki is fog. Itt jóval kisebb a távolság, így nem kell intenie. Ha meg van, akkor csak odaszól, hogy mehet a másik sarokba. Ez a munka legkönnyebb része, így nem csoda ha gyorsan megy.*
– Na komám már csak a pince és kezdhetünk ásni. Az már nem fog ilyen gyorsan menni.* Paskolja meg munkása vállát és elindul vissza még madzagért meg fáért.*
* Elg inkább úgy veszi, mintha nem is hallotta volna, amit az óriás mondott a viccére. ~ De legalább lelkes a fiú. ~ Mosolyog magában. Közben elindul és húzza kifelé a madzagot. Közben Bubbo kérdez.*
– Olyan irányba fog állni, amilyenbe a megrendelő kérte. Ha kihúztam a madzagot, akkor majd megmutatom az irányokat.* Rendben meg is történik minden. Viszont a társa az átlózásnál, már nem ért mindent teljesen. Így hát elmagyarázza neki.*
– Igazad van barátom. Gyere megmutatom neked a tervrajzon! Na látod ezt a téglalapot? Ez itt a ház négy sarka. És mi itt állunk a bal felsőnél, de ez csak a rajzon van felül. Én most lemegyek ide és ha jelzek, akkor te meg átmész ide. Így már érthetőbb ugye?* Közben amíg beszél a rajzon is és a valóságban is megmutatja, hogy miről van szó. Ha minden tiszta, akkor megy is a dolgára. A jelzése kicsit késve éri el az óriást, de aztán minden rendben lesz. ~ Kicsit tökfilkó, de azt hiszem jó segítségem lesz.~ A tökfilkósság csak megerősítés nyer, mikor visszatér hozzá és szóba kerül az este.*
– Nos szívesen elmagyaráznám neked, hogy mi az, de majd ha elkezdjük megépíteni, akkor úgyis meglátod. Akkor majd jobban megérted.* Az ásásra felnevet.*
– Úgy legyen cimbora! Na de most gyere velem!* Azzal megint összeszed egy pár jelző fát és madzagot. Ezeket is Bubbo kezébe nyomja. Aztán megindul, hogy kijelöljék az említett teraszt. A bal alsó sarokból indulva kezdi el húzni a madzagot, majd, mikor elfogy, akkor elvesz egy karót és leüti. Összeszedi a madzagot és megismétli a műveletet a jobbról is.*
– Látod milyen jó, hogy előre kiméretettem ezeket a zsinórokat. Nem is tudnánk rendesen kimérni az épületet nélkülük. Sokfélék vagyunk és mindenkinek más a lépése mérete. Nekem ezt lelépni több lépés lett volna, mint neked.* Mondja, de közben jár a keze. Nemsokára egy kisebb téglalap is kerül a nagy elé.*
– Ezt is leátlózzuk, mint a nagyot az előbb. Itt lesz majd a bejárat. Pont a Sellőház irányába fog nézni majd a hely. Na csináljuk azt az átlózást!* Azzal ha nincs kérdés, akkor neki is fog. Itt jóval kisebb a távolság, így nem kell intenie. Ha meg van, akkor csak odaszól, hogy mehet a másik sarokba. Ez a munka legkönnyebb része, így nem csoda ha gyorsan megy.*
– Na komám már csak a pince és kezdhetünk ásni. Az már nem fog ilyen gyorsan menni.* Paskolja meg munkása vállát és elindul vissza még madzagért meg fáért.*
1085. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2019-11-27 12:22:53
Üzenet elküldve: 2019-11-27 12:22:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Boszorkánykonyha építése//
*Felbámul meglepetten az égre, mikor Elgroon az estét emlegeti.*
- Á, most mászott fel a fény, jó sokáig fenn marad az!
*Nyugtatja az aggodalmasnak érzett megjegyzés után, amit szó szerint vett. Átveszi a holmikat széles kezeibe.*
- Jó` van, főnök! Kilóra!
*Vigyorog megint, aztán lassan követi alacsony mesterét, hiszen ráér feleannyit lépni. Nézi, ahogy húzza feszes rendben Elgroon a madzagot, és közli, hogy melyik részt jelölték ki.*
- Na, ez meg farral áll a víznek?
*Csóválja meg a fejét. Caplat tovább türelmesen, egyelőre semmi fárasztó nincs ebben az építkezésben, ami kicsit átmelegítené izmait. Feltűnik neki, hogy a madzag épp akkor fogy el, amikor a karót letűzik, és a végén egészen szabályosnak tűnik az alapterület. De mégiscsak Elgroon a tanult építőmester, nagyobb huncutságokat is látott már tőle.*
- Melyik az alsó?
*Neki minden a talajon van, egyforma magasságban, ezeket az irányokat mindig nehéz értelmeznie. Ha Elgroon megmutatja, akkor bólint, és mozdulatlanul áll ott, ahol hagyják, le sem veszi a szemét a másikról. Alacsony termete még apróbbá válik a távolságtól, az óriás ezért kicsit elbambul, így késve reagál az intésre.*
- Bubbo, ne szunyálj, dógozol!
*Feddi meg magát, majd a homlokára csap. Majdnem a madzag nélkül ment el, de visszafordul, és leoldozza. Hosszú lépteivel hamar odaér a sarokba, és a vékony karó köré erősíti a mérőeszközt. Int, hogy jelezze, készen van. Sirályok kezdenek sivalkodni egy kis öböl felett, őket figyeli, míg várakozik. Akkor zökken ki, amikor Elgroon közel ér hozzá. Vigyorog és büszkén dülleszti mellkasát, amiért nem esteledett be.*
- Én mondtam.
*Bólogat, mikor a következő feladatokat sorolja, de valamin összeráncolja a szemöldökét.*
- Mijaza terasz?
*Az ásásra csak legyint.*
- Azé` vagyok itten. Szemhunyás alatt kipakolom a fődet!
*Felbámul meglepetten az égre, mikor Elgroon az estét emlegeti.*
- Á, most mászott fel a fény, jó sokáig fenn marad az!
*Nyugtatja az aggodalmasnak érzett megjegyzés után, amit szó szerint vett. Átveszi a holmikat széles kezeibe.*
- Jó` van, főnök! Kilóra!
*Vigyorog megint, aztán lassan követi alacsony mesterét, hiszen ráér feleannyit lépni. Nézi, ahogy húzza feszes rendben Elgroon a madzagot, és közli, hogy melyik részt jelölték ki.*
- Na, ez meg farral áll a víznek?
*Csóválja meg a fejét. Caplat tovább türelmesen, egyelőre semmi fárasztó nincs ebben az építkezésben, ami kicsit átmelegítené izmait. Feltűnik neki, hogy a madzag épp akkor fogy el, amikor a karót letűzik, és a végén egészen szabályosnak tűnik az alapterület. De mégiscsak Elgroon a tanult építőmester, nagyobb huncutságokat is látott már tőle.*
- Melyik az alsó?
*Neki minden a talajon van, egyforma magasságban, ezeket az irányokat mindig nehéz értelmeznie. Ha Elgroon megmutatja, akkor bólint, és mozdulatlanul áll ott, ahol hagyják, le sem veszi a szemét a másikról. Alacsony termete még apróbbá válik a távolságtól, az óriás ezért kicsit elbambul, így késve reagál az intésre.*
- Bubbo, ne szunyálj, dógozol!
*Feddi meg magát, majd a homlokára csap. Majdnem a madzag nélkül ment el, de visszafordul, és leoldozza. Hosszú lépteivel hamar odaér a sarokba, és a vékony karó köré erősíti a mérőeszközt. Int, hogy jelezze, készen van. Sirályok kezdenek sivalkodni egy kis öböl felett, őket figyeli, míg várakozik. Akkor zökken ki, amikor Elgroon közel ér hozzá. Vigyorog és büszkén dülleszti mellkasát, amiért nem esteledett be.*
- Én mondtam.
*Bólogat, mikor a következő feladatokat sorolja, de valamin összeráncolja a szemöldökét.*
- Mijaza terasz?
*Az ásásra csak legyint.*
- Azé` vagyok itten. Szemhunyás alatt kipakolom a fődet!
1084. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2019-11-26 22:24:50
Üzenet elküldve: 2019-11-26 22:24:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Boszorkánykonyha építése//
* Már éppen összeszedte a szerszámokat, amikor betoppan a várva várt segítség.*
– Neked is jó reggelt! Ne aggódj nem késtél el! Pont időben érkeztél. Hát igen barátom a tenger engem is lenyűgöz. Na de, ne vesztegessük tovább az időnket, mert mindjárt este van. Kezdjük el az első lépéseket!* Mire megkérdé a másik, hogy mit csináljon, addigra már a félvér a kezébe nyomja mindazt, amit eddig összegyűjtött.*
– Gyere és mérjük ki a területet.* Azzal elindul a leendő épület egyik sarka felé. Ott leüt egy karót és hozzá köti az egyik tekercs madzag végét. Ha ezzel megvan, akkor elindul a madzaggal a másik sarok irányába. Mikor elfogy a madzag leüti a következő karót.*
– Ez lesz az épület hátsó része. Most lemegyünk és kijelöljük a baloldali falat!* Magyarázza Bubborunak. Most egy rövidebb tekerccsel indulnak el. Mikor elfogy, akkor megint lekerül egy karó. Ezt megismétlik még kétszer, mire visszajutnak az első karóhoz. Most ha valaki ránéz a helye, akkor egy téglalapot láthat.*
– No ezzel megvagyunk. Ellenőrizzük le, hogy jól dolgoztunk-e! Van ott még egy köteg madzag. Azt ide hoznád?* Kéri meg az óriást. Ha megkapja azt is, akkor hozzáköti az első jelölőhöz azt is.*
– Na én most lesétálok átlósan a túlsó sarokba. Te maradj itt és ha intek, akkor oldozd el a madzagot! Ha megvagy, akkor fogod a végét és lemész az alsó sarokra én meg a felsőre! Ott megint oda kötöd és megvárod, hogy vissza jöjjek hozzád! Rendben?* Kérdezi meg a segítőjét. Ha minden tiszta, akkor elindul. A madzagok már előre le voltak mérve, így megspóroltak egy kis időt. Elvileg az átlónak pont a sarokig kéne érnie. Elgroon átérve addig igazgatja a leütött karót, amíg így nem lesz. Ekkor int és elindul a fenti sarokba. Megvárja, amíg leköti az óriás a madzagot és beállítja itt is a kis jelzőfát. Ha ezzel megvan, akkor végig tekint az eredményen. A kis téglalapuk immár szabályos. A szakavatott szem két derékszögű háromszöget is felfedezhet benne. Miután eleget nézte ezt, elindul Bubboruhoz és közben feltekeri az átlós madzagot.*
– Na ez is megvolt még sincs este. Már csak a pincét és a teraszt kell még hozzá mérnünk és akkor kezdhetünk is ásni. Az lesz a munka nehezebb része. De azt is megoldjuk.* Biztatja a másikat.*
A hozzászólás írója (Elgroon Tramal) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.11.26 22:43:24
* Már éppen összeszedte a szerszámokat, amikor betoppan a várva várt segítség.*
– Neked is jó reggelt! Ne aggódj nem késtél el! Pont időben érkeztél. Hát igen barátom a tenger engem is lenyűgöz. Na de, ne vesztegessük tovább az időnket, mert mindjárt este van. Kezdjük el az első lépéseket!* Mire megkérdé a másik, hogy mit csináljon, addigra már a félvér a kezébe nyomja mindazt, amit eddig összegyűjtött.*
– Gyere és mérjük ki a területet.* Azzal elindul a leendő épület egyik sarka felé. Ott leüt egy karót és hozzá köti az egyik tekercs madzag végét. Ha ezzel megvan, akkor elindul a madzaggal a másik sarok irányába. Mikor elfogy a madzag leüti a következő karót.*
– Ez lesz az épület hátsó része. Most lemegyünk és kijelöljük a baloldali falat!* Magyarázza Bubborunak. Most egy rövidebb tekerccsel indulnak el. Mikor elfogy, akkor megint lekerül egy karó. Ezt megismétlik még kétszer, mire visszajutnak az első karóhoz. Most ha valaki ránéz a helye, akkor egy téglalapot láthat.*
– No ezzel megvagyunk. Ellenőrizzük le, hogy jól dolgoztunk-e! Van ott még egy köteg madzag. Azt ide hoznád?* Kéri meg az óriást. Ha megkapja azt is, akkor hozzáköti az első jelölőhöz azt is.*
– Na én most lesétálok átlósan a túlsó sarokba. Te maradj itt és ha intek, akkor oldozd el a madzagot! Ha megvagy, akkor fogod a végét és lemész az alsó sarokra én meg a felsőre! Ott megint oda kötöd és megvárod, hogy vissza jöjjek hozzád! Rendben?* Kérdezi meg a segítőjét. Ha minden tiszta, akkor elindul. A madzagok már előre le voltak mérve, így megspóroltak egy kis időt. Elvileg az átlónak pont a sarokig kéne érnie. Elgroon átérve addig igazgatja a leütött karót, amíg így nem lesz. Ekkor int és elindul a fenti sarokba. Megvárja, amíg leköti az óriás a madzagot és beállítja itt is a kis jelzőfát. Ha ezzel megvan, akkor végig tekint az eredményen. A kis téglalapuk immár szabályos. A szakavatott szem két derékszögű háromszöget is felfedezhet benne. Miután eleget nézte ezt, elindul Bubboruhoz és közben feltekeri az átlós madzagot.*
– Na ez is megvolt még sincs este. Már csak a pincét és a teraszt kell még hozzá mérnünk és akkor kezdhetünk is ásni. Az lesz a munka nehezebb része. De azt is megoldjuk.* Biztatja a másikat.*
A hozzászólás írója (Elgroon Tramal) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.11.26 22:43:24
1083. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2019-11-26 14:49:14
Üzenet elküldve: 2019-11-26 14:49:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Boszorkánykonyha építése//
*Zsebre vágott kézzel ballag a part irányából, fejét lógatva rugdos egy kavicsot. Úgy tűnhet, hogy töpreng valamin, de a látszat csal. A feje tökéletesen mentes a nehéz gondolatoktól. Mikor meglátja, hogy Elgroon megelőzte, meggyorsítja súlyos lépteit, egyszer meg is csúszik a nedves talajon, amin elkáromkodja magát. Közelebb érve viszont vigyorogva üdvözli társát.*
- Reggelt, főnök! Elkéstem? Amott megnéztem a hosszúvizet.
*Bök vaskos hüvelykujjával hátra a válla fölött.*
- Abban aztán van erő! De itt még a levegő is harap.
*Leteszi fegyverét, vászontarisznyáját, kabátját, a sötét vászoning ujját pedig feltűri könyékig, aztán megáll mellette csípőre tett kezekkel.*
- Micsinájjak?
*Nem kérdéses, hogy ki fogja megszabni itt a munkát. Ha Elgroon azt mondja, valamit tegyen odébb vagy emeljen fel, nem fog vele vitába szállni. Itt ő az ész, Bubbo pedig az erő. Ez persze azt is jelenti, hogy Elgroonnak muszáj lesz megmondania, mit csináljon, és elég egyszerűen, de pontosan, hogy azt kapja, amit szeretne. A fiú részéről aztán fejre állított házat is építhetnek.*
*Zsebre vágott kézzel ballag a part irányából, fejét lógatva rugdos egy kavicsot. Úgy tűnhet, hogy töpreng valamin, de a látszat csal. A feje tökéletesen mentes a nehéz gondolatoktól. Mikor meglátja, hogy Elgroon megelőzte, meggyorsítja súlyos lépteit, egyszer meg is csúszik a nedves talajon, amin elkáromkodja magát. Közelebb érve viszont vigyorogva üdvözli társát.*
- Reggelt, főnök! Elkéstem? Amott megnéztem a hosszúvizet.
*Bök vaskos hüvelykujjával hátra a válla fölött.*
- Abban aztán van erő! De itt még a levegő is harap.
*Leteszi fegyverét, vászontarisznyáját, kabátját, a sötét vászoning ujját pedig feltűri könyékig, aztán megáll mellette csípőre tett kezekkel.*
- Micsinájjak?
*Nem kérdéses, hogy ki fogja megszabni itt a munkát. Ha Elgroon azt mondja, valamit tegyen odébb vagy emeljen fel, nem fog vele vitába szállni. Itt ő az ész, Bubbo pedig az erő. Ez persze azt is jelenti, hogy Elgroonnak muszáj lesz megmondania, mit csináljon, és elég egyszerűen, de pontosan, hogy azt kapja, amit szeretne. A fiú részéről aztán fejre állított házat is építhetnek.*
1082. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2019-11-26 11:42:27
Üzenet elküldve: 2019-11-26 11:42:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Boszorkánykonyha építése//
* Elgroon újra visszatért az építési területre. Most viszont egyedül érkezett, mivel óriás cimborája Hrunn csak úgy eltűnt egyik napról a másikra. Nem volt mit tenni, hát egyedül költözött át a Sellőházba. A szállásával meg van elégedve, szóval panaszra nincsen oka. Ráadásul a szerencséje sem hagyta el, mert bár társa lelépet, de úgy tűnik, hogy sikerült találnia mást a helyére. Egy olyas valakit, akivel már korábban dolgozott is együtt egy aprócska házon. Elvileg ma már jönni is fog, hogy segítsen a munkálatokban. Az idő ma kegyesnek bizonyult hozzájuk nem úgy, mint legutóbb. Ma reggel szikrázó napsütés van és csak egy enyhe kellemes szellő fújdogál. Pont alkalmas a földmunkák megkezdéséhez. Most már a munkához öltözött. Egy egyszerű hétköznapi szürke vászon inget és egy barna szintén durvább anyagú nadrágot visel. Az építész még egyszer előkapja a terveket, amit a megbeszéltek alapján kiegészített. Képzeletben felvázolja maga előtt az épületet. ~ Igen. Azt hiszem jó lesz a tervrajz.~ Elégedetten elmosolyodik, ahogyan ezt megállapítja. Mivel még a segítsége nem érkezett meg, így jobb híján összeszedi a szükséges felszerelést. Először úgyis csak kitűzik az épület helyét. Ahhoz egy kis kézibaltát, néhány jelölő fát és madzagot keres. Amíg ezeket megkeresi, biztosan megjön a várt segítség is.*
* Elgroon újra visszatért az építési területre. Most viszont egyedül érkezett, mivel óriás cimborája Hrunn csak úgy eltűnt egyik napról a másikra. Nem volt mit tenni, hát egyedül költözött át a Sellőházba. A szállásával meg van elégedve, szóval panaszra nincsen oka. Ráadásul a szerencséje sem hagyta el, mert bár társa lelépet, de úgy tűnik, hogy sikerült találnia mást a helyére. Egy olyas valakit, akivel már korábban dolgozott is együtt egy aprócska házon. Elvileg ma már jönni is fog, hogy segítsen a munkálatokban. Az idő ma kegyesnek bizonyult hozzájuk nem úgy, mint legutóbb. Ma reggel szikrázó napsütés van és csak egy enyhe kellemes szellő fújdogál. Pont alkalmas a földmunkák megkezdéséhez. Most már a munkához öltözött. Egy egyszerű hétköznapi szürke vászon inget és egy barna szintén durvább anyagú nadrágot visel. Az építész még egyszer előkapja a terveket, amit a megbeszéltek alapján kiegészített. Képzeletben felvázolja maga előtt az épületet. ~ Igen. Azt hiszem jó lesz a tervrajz.~ Elégedetten elmosolyodik, ahogyan ezt megállapítja. Mivel még a segítsége nem érkezett meg, így jobb híján összeszedi a szükséges felszerelést. Először úgyis csak kitűzik az épület helyét. Ahhoz egy kis kézibaltát, néhány jelölő fát és madzagot keres. Amíg ezeket megkeresi, biztosan megjön a várt segítség is.*
1081. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2019-11-24 19:27:49
Üzenet elküldve: 2019-11-24 19:27:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Mesterember kerestetik//
//Zárás//
*A labor fűtése jó felvetés, ő igazából ilyen szempontból nem sokat foglalkozott a tervekkel. Elégedetten nyugtázza, hogy szóba kerülnek az ilyen nem teljesen egyértelmű részek is.*
- Elsősorban a helyiségek funkciója és hozzávetőleges elhelyezkedése lebegett a szemem előtt, köszönöm a kérdést. Úgy hiszem, nem kell kifejezetten nagy melegnek lennie a laboratóriumban, annyira semmiképp, mint a szobákban és a közös helyiségekben, ahol ücsörögnek, alszanak. Ráadásul a raktárban a hűvös lenne ideális, és ugye csupán egy fal választja el tőle. Nem tudom, mennyire van szükség a munkához az anyagok hevítésére, de tetszik az ötlet, hogy legyen meg a lehetősége melegítésnek és a főzésnek is.
*Amint ezt megbeszélték, szerinte is a legsürgősebb dolgok egyeztetésre kerültek. Időközben még van rá lehetőség, ha felmerül valami. Áttérhetnek az utolsó részre, amit a Sellőház ajánlott a munkáért cserébe. A papírokat tehát átadja, így felszabadul a keze. Utoljára körbenéz, talán, mintegy emlékül, mielőtt az első ásónyom létrejön.*
- Tulajdonképpen azonnal. Ha megfelel, akkor a szolgálati szálláson kapnak helyet. Úgy terveztem, hogy most meg is mutatom, aztán, ha van csomagjuk, áthozhatják, amikor gondolják.
*Int kezével a Sellőház felé, így elindulhatnak, ha nincs ellene kifogásuk.*
- Az őrök tudni fogják, hogy szabad bejárásuk van, a szobát, a mellékhelyiséget használhatják bármikor, viszont a többi részt a szolgálati területen kerüljék, kérem, ha lehet. Mindent kérhetnek a mulatóban, a személyzet tudni fogja, mi a dolga. A szállás és az étkezés ingyen van, és a szükséges tisztálkodás is rendelkezésre áll a szobájukban. A többi saját igény szerint vehető igénybe a Sellőházban.
*A hely nevére vonatkozó kérdésen elmosolyodik.*
- Ha nem bánják, ezt még megtartanánk magunknak.
*Odaérnek a hátsó bejárathoz, s bevezeti őket, amennyiben mindvégig vele tartottak. Immár végre elkezdődhet a munka.*
//Mesterember kerestetik//
//Zárás//
*A labor fűtése jó felvetés, ő igazából ilyen szempontból nem sokat foglalkozott a tervekkel. Elégedetten nyugtázza, hogy szóba kerülnek az ilyen nem teljesen egyértelmű részek is.*
- Elsősorban a helyiségek funkciója és hozzávetőleges elhelyezkedése lebegett a szemem előtt, köszönöm a kérdést. Úgy hiszem, nem kell kifejezetten nagy melegnek lennie a laboratóriumban, annyira semmiképp, mint a szobákban és a közös helyiségekben, ahol ücsörögnek, alszanak. Ráadásul a raktárban a hűvös lenne ideális, és ugye csupán egy fal választja el tőle. Nem tudom, mennyire van szükség a munkához az anyagok hevítésére, de tetszik az ötlet, hogy legyen meg a lehetősége melegítésnek és a főzésnek is.
*Amint ezt megbeszélték, szerinte is a legsürgősebb dolgok egyeztetésre kerültek. Időközben még van rá lehetőség, ha felmerül valami. Áttérhetnek az utolsó részre, amit a Sellőház ajánlott a munkáért cserébe. A papírokat tehát átadja, így felszabadul a keze. Utoljára körbenéz, talán, mintegy emlékül, mielőtt az első ásónyom létrejön.*
- Tulajdonképpen azonnal. Ha megfelel, akkor a szolgálati szálláson kapnak helyet. Úgy terveztem, hogy most meg is mutatom, aztán, ha van csomagjuk, áthozhatják, amikor gondolják.
*Int kezével a Sellőház felé, így elindulhatnak, ha nincs ellene kifogásuk.*
- Az őrök tudni fogják, hogy szabad bejárásuk van, a szobát, a mellékhelyiséget használhatják bármikor, viszont a többi részt a szolgálati területen kerüljék, kérem, ha lehet. Mindent kérhetnek a mulatóban, a személyzet tudni fogja, mi a dolga. A szállás és az étkezés ingyen van, és a szükséges tisztálkodás is rendelkezésre áll a szobájukban. A többi saját igény szerint vehető igénybe a Sellőházban.
*A hely nevére vonatkozó kérdésen elmosolyodik.*
- Ha nem bánják, ezt még megtartanánk magunknak.
*Odaérnek a hátsó bejárathoz, s bevezeti őket, amennyiben mindvégig vele tartottak. Immár végre elkezdődhet a munka.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1803-1822