Kikötő - Hét Varjú Taverna
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 39 (761. - 780. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
780. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-09-03 20:36:23
Üzenet elküldve: 2023-09-03 20:36:23
ÚJ
![>Savanyú Ezmeerhalda [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/12177_1654175132_orias_no.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Pakolás//
*Már megszokta, hogy ámuldoznak a népek, amikor meglátják őt, főleg mert a Kikötőben nem olyan megszokott jelenség egy több méter magas asszonyság. Ennek ellenére nem szereti túlzottan ha bámulják, amit összeszűkült szemekkel a szolgáló tudtára is kíván adni, de mivel csak túl akar esni ezen az egészen ezért most eltekint a kötekedéstől.
Egyik hordót a másik követi, majd a zsákok, Japher segítségével elég gyorsan haladnak és pár kör alatt le is tudják. Persze ezzel az ő munkája még nem ért véget, helyet is kell szorítania a konyhában és a raktárban, ezekkel pedig felszínre kerül eddig hallogatott munkáinak hosszú sora.
Egy sóhajjal teszi túl magát kelletlenségén.*
- Hah?
*Pislog értetlenül a férfira, amíg fel nem fogja mit akar. Szórakoztatja, hogy mennyire megrettennek tőle a népek, és feltehetően ezen tulajdonsága miatt tűri meg savanyú képét a nemes elf.*
- Ott ni!
*Karja lendül, ami fenyegető is lehetne ugyan, ám csak egy irányt kíván mutatni vele.*
- Kicsit kitakarják a ledőlt falak, meg a fa.
*Egy épület csücske látszik is, nincs messze a fogadótól. Az istálló sincs a legjobb állapotában, de a célnak ez is megfelel, s talán majd egyszer azt is kicsinosítják, de feltehetően marad minden a régi jól bevált módon.
Ezmeerhalda már fordul is, hogy az ajtót belökve maga előtt a konyha felé vegye az irányt, ahol most éppen az egyik aprócska elf ténykedik, a kettő közül a kevésbé nemes. Nem szól hozzá, mert nincs kedve beszélgetni, csak utat tör magának hogy némi hangzavar kíséretében neki kezdjen a pakolásnak.*
*Már megszokta, hogy ámuldoznak a népek, amikor meglátják őt, főleg mert a Kikötőben nem olyan megszokott jelenség egy több méter magas asszonyság. Ennek ellenére nem szereti túlzottan ha bámulják, amit összeszűkült szemekkel a szolgáló tudtára is kíván adni, de mivel csak túl akar esni ezen az egészen ezért most eltekint a kötekedéstől.
Egyik hordót a másik követi, majd a zsákok, Japher segítségével elég gyorsan haladnak és pár kör alatt le is tudják. Persze ezzel az ő munkája még nem ért véget, helyet is kell szorítania a konyhában és a raktárban, ezekkel pedig felszínre kerül eddig hallogatott munkáinak hosszú sora.
Egy sóhajjal teszi túl magát kelletlenségén.*
- Hah?
*Pislog értetlenül a férfira, amíg fel nem fogja mit akar. Szórakoztatja, hogy mennyire megrettennek tőle a népek, és feltehetően ezen tulajdonsága miatt tűri meg savanyú képét a nemes elf.*
- Ott ni!
*Karja lendül, ami fenyegető is lehetne ugyan, ám csak egy irányt kíván mutatni vele.*
- Kicsit kitakarják a ledőlt falak, meg a fa.
*Egy épület csücske látszik is, nincs messze a fogadótól. Az istálló sincs a legjobb állapotában, de a célnak ez is megfelel, s talán majd egyszer azt is kicsinosítják, de feltehetően marad minden a régi jól bevált módon.
Ezmeerhalda már fordul is, hogy az ajtót belökve maga előtt a konyha felé vegye az irányt, ahol most éppen az egyik aprócska elf ténykedik, a kettő közül a kevésbé nemes. Nem szól hozzá, mert nincs kedve beszélgetni, csak utat tör magának hogy némi hangzavar kíséretében neki kezdjen a pakolásnak.*
779. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-09-03 20:32:40
Üzenet elküldve: 2023-09-03 20:32:40
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Fő a biztonság//
//Fogadótér - emelet//
- Nos, én nem fogom felróni kegyednek, hogy túlöltözte a környezetét. Mondani szokás, hogy egy hely olyan, amilyenné a benne élők teszik. Semmi szükség hát rá, hogy a kikötő mocskához alkalmazkodjon. Változzon meg inkább a kikötő! Habár azt azért nem hiszem, hogy a tengerjárók legénysége partraszállás előtt úri viseletet öltene.
*jegyzi meg, majd hagyja magát vezetni.*
- Vendég? Örömmel.
*feleli udvariasan, még ha magában kicsit sajnálja is, hogy osztoznia kell Relael társaságán.
Egyúttal azonban helyére kattan valami a fejében, még ha ennek se adja semmi jelét. "Wegtoren bajnoka" - mondta Relael, neki pedig eszébe jut, hogy midőn egy hosszabb útjáról éppen hazatérve betért egy fogadóba, és ott a szépet próbálta tenni egy közrendű leányzónak, az a leány is szóba hozta e férfit. Denjaar, akit személy szerint nem ismer de akiről már hallott korábban, épp egy másik asztalnál ült. A társasága pedig nem más volt, mint Alissäna. Hát innen volt ismerős neki a kurtizán!
Udvarlása akkor eredménytelen volt afelé a leány felé, és ez nem kis mértékben annak volt betudható, hogy társasága inkább Denjaar kegyeire áhítozott - és ezt nem is átallotta szóvá tenni Orthusnak. Más szóval, nem a legkellemesebb emlék. Habár a kalmár ezen is, mint oly sok egyéb helyzeten, hamar túltette magát.
Furcsa fintora a sorsnak, hogy újra ilyen helyzetben keresztezik egymás útját. S hogy milyen kicsi a világ, hiszen immáron két közös ismerősük is van, Relael és Alissäna személyében. Ki tudja, mi derül még ki?
Mindezek pár pillanat alatt futnak végig az agyán, amíg kíváncsian kíséri Relaelt. Hagyja, hogy a nő támaszul használja, ha az öltözete miatt nehezebben menne neki a mozgás. Orthus már-már el is felejtette azokat az időket, amikor az artheniori nemes kisasszonyok efféle ruhákban kellették magukat, és hogy ez mennyire fáradékonnyá tette őket. Fiatal korában azt hitte, a túlzott kényelemtől olyan gyengék. Csak később jött rá, hogy ennek bizony az öltözethez több köze van, mint a luxushoz.*
//Fogadótér - emelet//
- Nos, én nem fogom felróni kegyednek, hogy túlöltözte a környezetét. Mondani szokás, hogy egy hely olyan, amilyenné a benne élők teszik. Semmi szükség hát rá, hogy a kikötő mocskához alkalmazkodjon. Változzon meg inkább a kikötő! Habár azt azért nem hiszem, hogy a tengerjárók legénysége partraszállás előtt úri viseletet öltene.
*jegyzi meg, majd hagyja magát vezetni.*
- Vendég? Örömmel.
*feleli udvariasan, még ha magában kicsit sajnálja is, hogy osztoznia kell Relael társaságán.
Egyúttal azonban helyére kattan valami a fejében, még ha ennek se adja semmi jelét. "Wegtoren bajnoka" - mondta Relael, neki pedig eszébe jut, hogy midőn egy hosszabb útjáról éppen hazatérve betért egy fogadóba, és ott a szépet próbálta tenni egy közrendű leányzónak, az a leány is szóba hozta e férfit. Denjaar, akit személy szerint nem ismer de akiről már hallott korábban, épp egy másik asztalnál ült. A társasága pedig nem más volt, mint Alissäna. Hát innen volt ismerős neki a kurtizán!
Udvarlása akkor eredménytelen volt afelé a leány felé, és ez nem kis mértékben annak volt betudható, hogy társasága inkább Denjaar kegyeire áhítozott - és ezt nem is átallotta szóvá tenni Orthusnak. Más szóval, nem a legkellemesebb emlék. Habár a kalmár ezen is, mint oly sok egyéb helyzeten, hamar túltette magát.
Furcsa fintora a sorsnak, hogy újra ilyen helyzetben keresztezik egymás útját. S hogy milyen kicsi a világ, hiszen immáron két közös ismerősük is van, Relael és Alissäna személyében. Ki tudja, mi derül még ki?
Mindezek pár pillanat alatt futnak végig az agyán, amíg kíváncsian kíséri Relaelt. Hagyja, hogy a nő támaszul használja, ha az öltözete miatt nehezebben menne neki a mozgás. Orthus már-már el is felejtette azokat az időket, amikor az artheniori nemes kisasszonyok efféle ruhákban kellették magukat, és hogy ez mennyire fáradékonnyá tette őket. Fiatal korában azt hitte, a túlzott kényelemtől olyan gyengék. Csak később jött rá, hogy ennek bizony az öltözethez több köze van, mint a luxushoz.*
778. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-09-03 20:08:49
Üzenet elküldve: 2023-09-03 20:08:49
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 226
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 226
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Fő a biztonság//
//Fogadótér - emelet//
*Egészen jól szórakozik az Orthusszal történő rövid beszélgetésük során, főleg abból kifolyólag, mert a férfi azon kevesek egyike, aki érti is wegtoreni referenciáit, valamint annak köszönhetően is, hogy elég intelligenciával rendelkezik érdekes meglátások megtételéhez. Bár nem felel, csak egy biccentéssel adja a kereskedő tudtára értő figyelmét, azért alaposan elraktározza meglátásait, s talán egyszer majd ő maga is él velük ha éppen úgy adódik.*
- Köszönöm a lehetőséget, könnyen lehet élni is fogok vele.
*Ezt követően csendben marad, s hagyja hogy Relael jelenléte túlragyogja őt. Szerencsére mentes mindenféle negatív érzésektől, ezért nincsen benne irigység vagy egyéb ellenérzés amiért éppen nem neki kell szóval tartania a vendéget. Talán kicsit még örül is, hogy megpihenhet, közben diszkréten tanulmányozza a páros dinamikáját és megigazítja vékony anyagú ruháját combján. Magában örvendezik, hogy nem is olyan régen fürdött és amiért Kincs sem kért tőle semmi olyat, ami makulátlanságán csorbát ejtett volna, így feltehetően ezzel is jó képet festett le magáról Orthus előtt.
Merengéséből munkaadója szavai zökkentik ki. Izmai készenlétben megfeszülnek miközben az utasítás eljut elméjéig.*
- Rendben Kisasszony, máris hozom.
*Egy biccentéssel toldja meg mondandóját, ezt követően észrevétlenül távozik a jelenetből, hogy könnyed léptekkel ellibbenjen a lépcsők irányába, s kiélvezze ahogy a könnyed anyag menet közben simogatja lábait.
Ha szükséges eláll az útból és megvárja az éppen pakoló népek elhaladtát, csak ezt követően lép ismételten a pult mögé, hogy újra a megfelelő poharak és kancsók válogatásába kezdjen. Nincs egyszerű dolga, mert bár arról már korábban letett, hogy ugyanolyan elemeket találjon, de még csak nem is illenek egymáshoz a darabok. Időnként felpillant, tekintetével Haldriant keresi, de mivel nem leli sehol a félvért, ezért mindig visszatér feladatához.*
//Fogadótér - emelet//
*Egészen jól szórakozik az Orthusszal történő rövid beszélgetésük során, főleg abból kifolyólag, mert a férfi azon kevesek egyike, aki érti is wegtoreni referenciáit, valamint annak köszönhetően is, hogy elég intelligenciával rendelkezik érdekes meglátások megtételéhez. Bár nem felel, csak egy biccentéssel adja a kereskedő tudtára értő figyelmét, azért alaposan elraktározza meglátásait, s talán egyszer majd ő maga is él velük ha éppen úgy adódik.*
- Köszönöm a lehetőséget, könnyen lehet élni is fogok vele.
*Ezt követően csendben marad, s hagyja hogy Relael jelenléte túlragyogja őt. Szerencsére mentes mindenféle negatív érzésektől, ezért nincsen benne irigység vagy egyéb ellenérzés amiért éppen nem neki kell szóval tartania a vendéget. Talán kicsit még örül is, hogy megpihenhet, közben diszkréten tanulmányozza a páros dinamikáját és megigazítja vékony anyagú ruháját combján. Magában örvendezik, hogy nem is olyan régen fürdött és amiért Kincs sem kért tőle semmi olyat, ami makulátlanságán csorbát ejtett volna, így feltehetően ezzel is jó képet festett le magáról Orthus előtt.
Merengéséből munkaadója szavai zökkentik ki. Izmai készenlétben megfeszülnek miközben az utasítás eljut elméjéig.*
- Rendben Kisasszony, máris hozom.
*Egy biccentéssel toldja meg mondandóját, ezt követően észrevétlenül távozik a jelenetből, hogy könnyed léptekkel ellibbenjen a lépcsők irányába, s kiélvezze ahogy a könnyed anyag menet közben simogatja lábait.
Ha szükséges eláll az útból és megvárja az éppen pakoló népek elhaladtát, csak ezt követően lép ismételten a pult mögé, hogy újra a megfelelő poharak és kancsók válogatásába kezdjen. Nincs egyszerű dolga, mert bár arról már korábban letett, hogy ugyanolyan elemeket találjon, de még csak nem is illenek egymáshoz a darabok. Időnként felpillant, tekintetével Haldriant keresi, de mivel nem leli sehol a félvért, ezért mindig visszatér feladatához.*
777. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-09-03 19:52:06
Üzenet elküldve: 2023-09-03 19:52:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 261
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 261
Játékstílus: Vakmerő
//Fő a biztonság//
//Fogadótér - emelet//
*A fogadtatás olyan, amilyen Orthustól elvár, aki mindig rendkívül előzékenyen bánik vele. Kezét is nyújtja csókra, ezt követően ruhája szélét becsippentve a szokásos pukedlijét bemutatja. Ezeket az udvarias gesztusokat sosem kedvelte igazán, s mióta egyszerűbb körökben mozog még kevésbé rajong értük, most mégis jót mulat a formalitásokon. Tervei szerint majd úgyis elhagyják őket, ahogy halad előre a beszélgetés.*
- Az Ön szavai akár a méz, drága Orthus.
*Széles mosollyal fogadja a bókot, egyik kézfejét a drámaiság kedvéért szívére helyezi.*
- Ma valóban különlegesebb öltözetet választottam, a régi idők emlékére. Örülök, hogy a kedvére való.
*Fejét rázza a férfi öltözetének milyenségére. Valójában nincsen vele problémája és nem csupán az udvariasság kedvéért tiltakozik.*
- Ugyan, semmi szükség mutatós darabokra, sőt, akár veszélyes is lehet ezen a környéken. Van egy másik vendégem is, ő is hasonlóan praktikus ruházatot választott magának, így itt legfeljebb én öltöztem alkalomhoz nem illően.
*Röviden felnevet ám ezt hamar megbánja, hiszen hirtelen táguló mellkasát szorítja a feszesre húzott fűző és így igen hamar kifullad.*
- Oh igen, fiatal és rendkívül ígéretes, jómagam is kedvelem őt, mert finomabb a lelke mint ami itt megszokott.
*Örömmel nyugtázza, hogy Agin beváltotta a hozzá fűzött ígéreteket. Lassan el kell töprengenie valami jutalmon is, amivel kifejezheti ezt felé.*
- Rendben, addig is pihenjünk. Volna kedve megismerkedni vendégemmel? Képzelje, nem akárkiről van szó, hanem a Városi Őrség nem is oly régi Parancsnokával. Talán Wegtoren bajnokaként is hallhatott róla világlátott férfiként.
*Bátorkodik Orthusba karolni, s ezzel meg is válaszolva az öltözetét érintő kérdést. Hangja valamivel visszafogottabb, mintha értékes pletykát osztana meg éppen a kufárral, közben pedig tesz egy tétova lépést előre amennyiben a férfi is hajlandóságot mutat a találkozóra.*
- Alissäna! Hozz még bort, kérlek!
*Szól hátra a leánynak válla felett, s mivel most valamivel jobb kedvében van meg mert többnyire elégedett a kurtizánnal, ezért hangneme is mázosabb a közömbös helyett.*
//Fogadótér - emelet//
*A fogadtatás olyan, amilyen Orthustól elvár, aki mindig rendkívül előzékenyen bánik vele. Kezét is nyújtja csókra, ezt követően ruhája szélét becsippentve a szokásos pukedlijét bemutatja. Ezeket az udvarias gesztusokat sosem kedvelte igazán, s mióta egyszerűbb körökben mozog még kevésbé rajong értük, most mégis jót mulat a formalitásokon. Tervei szerint majd úgyis elhagyják őket, ahogy halad előre a beszélgetés.*
- Az Ön szavai akár a méz, drága Orthus.
*Széles mosollyal fogadja a bókot, egyik kézfejét a drámaiság kedvéért szívére helyezi.*
- Ma valóban különlegesebb öltözetet választottam, a régi idők emlékére. Örülök, hogy a kedvére való.
*Fejét rázza a férfi öltözetének milyenségére. Valójában nincsen vele problémája és nem csupán az udvariasság kedvéért tiltakozik.*
- Ugyan, semmi szükség mutatós darabokra, sőt, akár veszélyes is lehet ezen a környéken. Van egy másik vendégem is, ő is hasonlóan praktikus ruházatot választott magának, így itt legfeljebb én öltöztem alkalomhoz nem illően.
*Röviden felnevet ám ezt hamar megbánja, hiszen hirtelen táguló mellkasát szorítja a feszesre húzott fűző és így igen hamar kifullad.*
- Oh igen, fiatal és rendkívül ígéretes, jómagam is kedvelem őt, mert finomabb a lelke mint ami itt megszokott.
*Örömmel nyugtázza, hogy Agin beváltotta a hozzá fűzött ígéreteket. Lassan el kell töprengenie valami jutalmon is, amivel kifejezheti ezt felé.*
- Rendben, addig is pihenjünk. Volna kedve megismerkedni vendégemmel? Képzelje, nem akárkiről van szó, hanem a Városi Őrség nem is oly régi Parancsnokával. Talán Wegtoren bajnokaként is hallhatott róla világlátott férfiként.
*Bátorkodik Orthusba karolni, s ezzel meg is válaszolva az öltözetét érintő kérdést. Hangja valamivel visszafogottabb, mintha értékes pletykát osztana meg éppen a kufárral, közben pedig tesz egy tétova lépést előre amennyiben a férfi is hajlandóságot mutat a találkozóra.*
- Alissäna! Hozz még bort, kérlek!
*Szól hátra a leánynak válla felett, s mivel most valamivel jobb kedvében van meg mert többnyire elégedett a kurtizánnal, ezért hangneme is mázosabb a közömbös helyett.*
776. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-09-03 14:21:42
Üzenet elküldve: 2023-09-03 14:21:42
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Fő a biztonság//
//Fogadótér - emelet//
- Valóban így van, bár a számomra ez a természetesebb, így kevésbé is szenvedek tőle.
*feleli, miközben a véletlen érintésre se lepődik meg túlzottan.*
- Ugyan, nem történt semmi.
*válaszolja előzékenyen, de ebből az újabb jelből kezdi összerakni, hogy mi is a lány szerepe. Semmi kifogása az ágyasok, kurtizánok ellen. Saját otthonában Thea is pont efféle szolgálatokat tesz neki, habár ez szigorúan bizalmas titok. És Alissäna is kifejezetten kívánatos teremtés, úgyhogy könnyen lehet, hogy az ágyába invitálja később. Pénzért, persze, de Orthusnak ezzel sincs gondja. Tudja jól, hogy nem vonzó dalia, nem is hagyatkozik hát dagadó izmokra vagy lehengerlő sármra, a csábításhoz.*
- Igen, a homok az egy kellemetlen dolog. De a megfelelő ruházattal az ember nagyjából ki tudja zárni. Semmiképpen nem ehhez hasonló öltözettel. De minden vidéknek megvannak a maga rafinériái. És Wegtoren javára válik, hogy a hosszú útról érkező vándorok számára bőven nyújt lehetőséget a pihenésre és az élvezetekre. Mint ha csak meg akarná jutalmazni az embert, hogy hajlandó volt a hosszú és viszontagságos utazásra.
*Bólint Alissäna válaszára és megjegyzi.*
- Nos, ha úgy érzi, a honvágyát enyhíthetné néhány indóság, esetleg ruhák, aszalt gyümölcsök vagy egyéb, forduljon hozzám bizalommal: megvannak a kapcsolataim hozzá, hogy beszerezzek ezt-azt Wegtorenből, és az ár se lesz vérlázító, mint a piacokon.
*ajánlja fel. Az ajánlat egyszerre lehet nyílt és burkolt. Elvégre Orthus kereskedő, ad és vesz. Hogy a fizetség pénz vagy más, az is csak megállapodás kérdése.
Szeme sarkából észreveszi, hogy Relael érkezik, és ezt halk torokköszörüléssel és a feje mozdításával Alissänának is a tudatára adja. A társasága gyorsan rebben félre, amit érdekes látni. Ugyanakkor neki lehetőséget biztosít arra, hogy felkeljen ültéből és úgy fogadja Relaelt, egy sokkal mélyebb meghajlással - és esetleg kézcsókkal, ha a nő felajánlja hozzá a kacsóját.*
- Úrhölgy, az ön jelenléte még a kikötőben is az artheniori báltermek pompáját idézi.
*köszönti Relaelt, aki csakugyan sokkal elegánsabb most, mint ez az épület, de talán az egész kikötő.*
- Kérem, bocsássa meg nekem, hogy én csak ilyen közönséges utazóruhát öltöttem, de még nem volt alkalmam átöltözni! Remélem, így is hajlandó csatlakozni.
*mutat az asztalra, és ha Relael úgy dönt, hogy helyet foglal, megteszi ő is. Hagy helyet Alissänának is, de gyanítja, hogy a leányzó nem fog élni a lehetőséggel.*
- Az út ritka gyors és nyugodt volt. Az embere, Agin Nardan jelenléte valószínűleg nagyban hozzájárult ehhez. Igazán hálás vagyok Önnek és neki is, hogy kíséretemül szegődött.
*feleli, nem elmulasztva kiemelni a férfi érdemeit, majd így folytatja.*
- Úgy tudom, a szállítmányt éppen most hordják be. Ez ügyben is minden rendben volt. De ráérünk még később is beszélni róla.
*teszi hozzá, hiszen nem illendő rögtön üzletre terelni a szót, és nem is vágyik rá. Inkább azon morfondírozik, hogy igazán hozhatott volna valami kis ajándékot a hölgynek, amit átadhatna most. Mert tény, hogy van nála némi hodaril, emlékezve korábbi beszélgetésükre. De hogy ezt szóba hozza-e egyáltalán, az a beszélgetés menetétől és hangulatától függ. Valami kis értéktárgy azonban kellően semleges lett volna ahhoz, hogy átadja.*
- Természetesen kicsit elfáradtam, de ha Önt nem zavarja ez az egyszerű utazó öltözet, akkor nagyon szívesen állok a rendelkezésére.
//Fogadótér - emelet//
- Valóban így van, bár a számomra ez a természetesebb, így kevésbé is szenvedek tőle.
*feleli, miközben a véletlen érintésre se lepődik meg túlzottan.*
- Ugyan, nem történt semmi.
*válaszolja előzékenyen, de ebből az újabb jelből kezdi összerakni, hogy mi is a lány szerepe. Semmi kifogása az ágyasok, kurtizánok ellen. Saját otthonában Thea is pont efféle szolgálatokat tesz neki, habár ez szigorúan bizalmas titok. És Alissäna is kifejezetten kívánatos teremtés, úgyhogy könnyen lehet, hogy az ágyába invitálja később. Pénzért, persze, de Orthusnak ezzel sincs gondja. Tudja jól, hogy nem vonzó dalia, nem is hagyatkozik hát dagadó izmokra vagy lehengerlő sármra, a csábításhoz.*
- Igen, a homok az egy kellemetlen dolog. De a megfelelő ruházattal az ember nagyjából ki tudja zárni. Semmiképpen nem ehhez hasonló öltözettel. De minden vidéknek megvannak a maga rafinériái. És Wegtoren javára válik, hogy a hosszú útról érkező vándorok számára bőven nyújt lehetőséget a pihenésre és az élvezetekre. Mint ha csak meg akarná jutalmazni az embert, hogy hajlandó volt a hosszú és viszontagságos utazásra.
*Bólint Alissäna válaszára és megjegyzi.*
- Nos, ha úgy érzi, a honvágyát enyhíthetné néhány indóság, esetleg ruhák, aszalt gyümölcsök vagy egyéb, forduljon hozzám bizalommal: megvannak a kapcsolataim hozzá, hogy beszerezzek ezt-azt Wegtorenből, és az ár se lesz vérlázító, mint a piacokon.
*ajánlja fel. Az ajánlat egyszerre lehet nyílt és burkolt. Elvégre Orthus kereskedő, ad és vesz. Hogy a fizetség pénz vagy más, az is csak megállapodás kérdése.
Szeme sarkából észreveszi, hogy Relael érkezik, és ezt halk torokköszörüléssel és a feje mozdításával Alissänának is a tudatára adja. A társasága gyorsan rebben félre, amit érdekes látni. Ugyanakkor neki lehetőséget biztosít arra, hogy felkeljen ültéből és úgy fogadja Relaelt, egy sokkal mélyebb meghajlással - és esetleg kézcsókkal, ha a nő felajánlja hozzá a kacsóját.*
- Úrhölgy, az ön jelenléte még a kikötőben is az artheniori báltermek pompáját idézi.
*köszönti Relaelt, aki csakugyan sokkal elegánsabb most, mint ez az épület, de talán az egész kikötő.*
- Kérem, bocsássa meg nekem, hogy én csak ilyen közönséges utazóruhát öltöttem, de még nem volt alkalmam átöltözni! Remélem, így is hajlandó csatlakozni.
*mutat az asztalra, és ha Relael úgy dönt, hogy helyet foglal, megteszi ő is. Hagy helyet Alissänának is, de gyanítja, hogy a leányzó nem fog élni a lehetőséggel.*
- Az út ritka gyors és nyugodt volt. Az embere, Agin Nardan jelenléte valószínűleg nagyban hozzájárult ehhez. Igazán hálás vagyok Önnek és neki is, hogy kíséretemül szegődött.
*feleli, nem elmulasztva kiemelni a férfi érdemeit, majd így folytatja.*
- Úgy tudom, a szállítmányt éppen most hordják be. Ez ügyben is minden rendben volt. De ráérünk még később is beszélni róla.
*teszi hozzá, hiszen nem illendő rögtön üzletre terelni a szót, és nem is vágyik rá. Inkább azon morfondírozik, hogy igazán hozhatott volna valami kis ajándékot a hölgynek, amit átadhatna most. Mert tény, hogy van nála némi hodaril, emlékezve korábbi beszélgetésükre. De hogy ezt szóba hozza-e egyáltalán, az a beszélgetés menetétől és hangulatától függ. Valami kis értéktárgy azonban kellően semleges lett volna ahhoz, hogy átadja.*
- Természetesen kicsit elfáradtam, de ha Önt nem zavarja ez az egyszerű utazó öltözet, akkor nagyon szívesen állok a rendelkezésére.
775. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-09-03 12:46:25
Üzenet elküldve: 2023-09-03 12:46:25
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 226
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 226
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Fő a biztonság//
//Fogadótér - emelet//
- Oh a pára, rendkívül kínzó. A hideg hidegebbnek érződik, a meleg pedig melegebbnek tőle.
*Fejét lemondóan ingatva fejezi ki nemtetszését, s közben megengedi magának, hogy szemeit Orthus arcán pihentetve kicsit jobban elvesszen a férfi részleteiben. Nem visszataszító, de nem is kifejezetten vonzó, bizonyosan tudna találni rajta szerethető részleteket, és tisztának tűnik, ez már nagyjából elegendő is számára ahhoz, hogy ne gyűlöljön ágyba bújni vele. Keresztbe tett lábait leengedi, s isteni véletlen folytán pont a férfi combjához ér közben.*
- Oh, bocsánat.
*Kedveli az ilyesfajta játékokat, holott szükségtelenek. Elegendő volna hacsak széttenné lábait, ám ez meglehetősen unalmas megoldás volna számára, s ha már az aktus nem kifejezetten szórakoztatja akkor legalább az odavezető út során jól érezheti magát.*
- Csakugyan? Ilyen nagy utakat is megtett már? S hogy tetszett Önnek a homok? Meglehetősen makacs matéria, szeret mindenhova beférkőzni és onnan nem szívesen távozni.
*Aprócska nevetéssel mulat saját szavain, mert ezen tulajdonságokat figyelembe véve hasonlóságot vél felfedezni saját magával.*
- Alig pár napja. Még nem túl komfortos számomra ez a közeg. Wegtoren is veszélyes, ám ez még azon is jócskán túltesz.
*Természetesen Relael is felbukkan, minek hatására Alissäna kisugárzása valamelyest megváltozik. Túlzás volna azt mondani, hogy fél fajtársától, de kisasszonya jelenlétében enyhén fakul önbizalma. Természetesen nem véletlenül, hiszen néhány itt töltött napja során is tapasztalta, hogy a nemes kedveli a figyelmet és úgy sejti nem tűri jól a konkurenciát, ezért igyekszik nem fenyegetésnek tűnni a számára, hiszen jelenleg jócskán kifizetődő itt tartózkodása.*
//Fogadótér - emelet//
- Oh a pára, rendkívül kínzó. A hideg hidegebbnek érződik, a meleg pedig melegebbnek tőle.
*Fejét lemondóan ingatva fejezi ki nemtetszését, s közben megengedi magának, hogy szemeit Orthus arcán pihentetve kicsit jobban elvesszen a férfi részleteiben. Nem visszataszító, de nem is kifejezetten vonzó, bizonyosan tudna találni rajta szerethető részleteket, és tisztának tűnik, ez már nagyjából elegendő is számára ahhoz, hogy ne gyűlöljön ágyba bújni vele. Keresztbe tett lábait leengedi, s isteni véletlen folytán pont a férfi combjához ér közben.*
- Oh, bocsánat.
*Kedveli az ilyesfajta játékokat, holott szükségtelenek. Elegendő volna hacsak széttenné lábait, ám ez meglehetősen unalmas megoldás volna számára, s ha már az aktus nem kifejezetten szórakoztatja akkor legalább az odavezető út során jól érezheti magát.*
- Csakugyan? Ilyen nagy utakat is megtett már? S hogy tetszett Önnek a homok? Meglehetősen makacs matéria, szeret mindenhova beférkőzni és onnan nem szívesen távozni.
*Aprócska nevetéssel mulat saját szavain, mert ezen tulajdonságokat figyelembe véve hasonlóságot vél felfedezni saját magával.*
- Alig pár napja. Még nem túl komfortos számomra ez a közeg. Wegtoren is veszélyes, ám ez még azon is jócskán túltesz.
*Természetesen Relael is felbukkan, minek hatására Alissäna kisugárzása valamelyest megváltozik. Túlzás volna azt mondani, hogy fél fajtársától, de kisasszonya jelenlétében enyhén fakul önbizalma. Természetesen nem véletlenül, hiszen néhány itt töltött napja során is tapasztalta, hogy a nemes kedveli a figyelmet és úgy sejti nem tűri jól a konkurenciát, ezért igyekszik nem fenyegetésnek tűnni a számára, hiszen jelenleg jócskán kifizetődő itt tartózkodása.*
774. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-09-03 12:14:17
Üzenet elküldve: 2023-09-03 12:14:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 261
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 261
Játékstílus: Vakmerő
//Fő a biztonság//
//Fogadótér - emelet//
*Nehéz ott hagynia Denjaart, részben amiatt mert kedve lenne további pajzán tevékenységeket folytatni vele, részben pedig mert minden félmondatára volna egy frappáns reposztja. Feltehetően ha nem szabnának valamilyen gátat ennek, akkor a végtelenségig képes volna az egykori bajnokon élezni a nyelvét.
A fogadótérbe felérve nem látja Orthust, amitől hirtelen megijed. Nemhogy a Kikötőben, de saját embereiben sem bízik teljesen, ezért rögtön szörnyű képek jelennek meg előtte, hogy miképpen verik agyon a kereskedőt. Ám Leont látja ücsörögni, tőle nem megszokott békés módon, és Ezmeerhalda is felbukkan időnként egy-egy hordóval hóna alatt, tehát a fogadó legvérmesebb tagjai nem vegzálják éppen kedves vendégét.
Érzékeny elf füleinek hála felfigyel az emeleten zajló beszélgetésre, s pár pillanatnyi fülelés után ismerősnek találja a hangokat, ezért neki veselkedik az újabb lépcsőfokoknak. Felérve hamar észreveszi a kereskedőt a kis kurtizánjuk társaságában, ettől pedig valamelyest megnyugszik. Nem kifejezetten foglalkozik Alissänával, de el kell ismernie, hogy hasznos és ami mások fogadását illeti meglehetősen szorgalmas leány.
Széles mosollyal arcán lép oda Orthushoz, aki talán felfigyelhetett cipőjének kopogó hangjára.*
- Drága Orthus! Micsoda öröm ismét látni Önt. Örülök, hogy épségben elért hozzánk. Ugye nem volt semmi kellemetlenségben része az út során?
*Megvárja amíg a kereskedő felállva helyéről viszont üdvözölje őt, addig tekintete egy pillanatra a pohárra vándorol.*
- Hálás vagyok a fáradozásaiért. Nagyon kimerült?
//Fogadótér - emelet//
*Nehéz ott hagynia Denjaart, részben amiatt mert kedve lenne további pajzán tevékenységeket folytatni vele, részben pedig mert minden félmondatára volna egy frappáns reposztja. Feltehetően ha nem szabnának valamilyen gátat ennek, akkor a végtelenségig képes volna az egykori bajnokon élezni a nyelvét.
A fogadótérbe felérve nem látja Orthust, amitől hirtelen megijed. Nemhogy a Kikötőben, de saját embereiben sem bízik teljesen, ezért rögtön szörnyű képek jelennek meg előtte, hogy miképpen verik agyon a kereskedőt. Ám Leont látja ücsörögni, tőle nem megszokott békés módon, és Ezmeerhalda is felbukkan időnként egy-egy hordóval hóna alatt, tehát a fogadó legvérmesebb tagjai nem vegzálják éppen kedves vendégét.
Érzékeny elf füleinek hála felfigyel az emeleten zajló beszélgetésre, s pár pillanatnyi fülelés után ismerősnek találja a hangokat, ezért neki veselkedik az újabb lépcsőfokoknak. Felérve hamar észreveszi a kereskedőt a kis kurtizánjuk társaságában, ettől pedig valamelyest megnyugszik. Nem kifejezetten foglalkozik Alissänával, de el kell ismernie, hogy hasznos és ami mások fogadását illeti meglehetősen szorgalmas leány.
Széles mosollyal arcán lép oda Orthushoz, aki talán felfigyelhetett cipőjének kopogó hangjára.*
- Drága Orthus! Micsoda öröm ismét látni Önt. Örülök, hogy épségben elért hozzánk. Ugye nem volt semmi kellemetlenségben része az út során?
*Megvárja amíg a kereskedő felállva helyéről viszont üdvözölje őt, addig tekintete egy pillanatra a pohárra vándorol.*
- Hálás vagyok a fáradozásaiért. Nagyon kimerült?
773. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-09-03 12:00:13
Üzenet elküldve: 2023-09-03 12:00:13
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Fő a biztonság//
//Fogadótér - Alissäna//
*Készséggel ad maga mellett helyet a leányzónak, ha oda kíván ülni.*
- Ezt megértem. A mi klímánk nagyon rideg tud lenni annak, aki onnan származik. Legszebb nyári napjaink idézik talán csak fel Wegtorent, de azok is párásabbak. Persze annak, aki Artheniorban nőtt fel, pont az ottani száraz forróságot esik nehezére megszokni. De annak is megvannak az előnyei.
*teszi hozzá. És ő itt első sorban a lengébb ruházatokra és az ebből fakadóan lazább erkölcsökre gondol, főleg, ami a gyengébbik nemet illeti. Talán egy pillanatra még azt is hagyja, hogy ez kiolvasható legyen a pillantásából, de éppen csak egy villanásra.*
- Régebben rendszeresen jártam Wegtorenben, és a környékét is ismerem valamelyest. De leginkább csak a karavánutakat. És a szolgáim között is akad, aki oda valósi. A kocsisom például, aki most még kint őrzi a szállítmányt.
*feleli, aztán újra ő kérdez.*
- És mióta otthona a kikötő?
//Fogadótér - Alissäna//
*Készséggel ad maga mellett helyet a leányzónak, ha oda kíván ülni.*
- Ezt megértem. A mi klímánk nagyon rideg tud lenni annak, aki onnan származik. Legszebb nyári napjaink idézik talán csak fel Wegtorent, de azok is párásabbak. Persze annak, aki Artheniorban nőtt fel, pont az ottani száraz forróságot esik nehezére megszokni. De annak is megvannak az előnyei.
*teszi hozzá. És ő itt első sorban a lengébb ruházatokra és az ebből fakadóan lazább erkölcsökre gondol, főleg, ami a gyengébbik nemet illeti. Talán egy pillanatra még azt is hagyja, hogy ez kiolvasható legyen a pillantásából, de éppen csak egy villanásra.*
- Régebben rendszeresen jártam Wegtorenben, és a környékét is ismerem valamelyest. De leginkább csak a karavánutakat. És a szolgáim között is akad, aki oda valósi. A kocsisom például, aki most még kint őrzi a szállítmányt.
*feleli, aztán újra ő kérdez.*
- És mióta otthona a kikötő?
772. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-09-03 11:44:25
Üzenet elküldve: 2023-09-03 11:44:25
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 226
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 226
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Fő a biztonság//
//Fogadótér - Orthus//
*Bár Alissäna figyelmes társaság, de Orthus nem sok támpontot ad a számára, ami kissé csalódottá teszi őt, de ez az ő arcán sem mutatkozik meg, helyette csak engedelmesen követi a férfit, aki láthatóan ismeri már a járást. Ez kérdéseket vet fel benne, de hamar túllép rajtuk, mert most figyelnie kell és kellemes érzéseket keltenie, az elemzés majd ráér később.*
- Nohát, ez érdekes.
*Valóban meglepődik az artheniori nemesség szokásain, akikkel nem igen volt szerencséje mélyebben megismerkedni, s ebből fakadóan még kissé sutának érzi magát ha hasonló körökben bukkan fel.*
- Nem téved.
*Biccentve nyomatékosítja Orthus kijelentésének helyességét, amit persze egy bóknak is követnie kell.*
- Remek megfigyelő tisztelt uram. Néhány évszakot megéltem már artheniorban, de olyan keveset, hogy az még emberi léptékben sem mérvadó. Azt már tudom, hogy tél bármilyen varázslatos, én mégsem vagyok képes kedvelni.
*Megenged magának egy önfeledtebb mosolyt, hiszen ha Orthus ennyire jól ismeri a tűz városának népét, akkor ezzel a panasszal bizonyára sokszor találkozott.*
- Sokszor volt dolga wegtoreniekkel, hogy ily könnyedén felismeri őket?
*Igyekszik túltenni magát azon, hogy mennyire nem áll nyelvére magát wegtoreninek nevezni, s ha jobban belegondol egy város identitásával sem képes azonosulni, bár tagadhatatlanul a dél-nyugati térség könnyed öltözetét és finom gyümölcseit igencsak hiányolja.*
//Fogadótér - Orthus//
*Bár Alissäna figyelmes társaság, de Orthus nem sok támpontot ad a számára, ami kissé csalódottá teszi őt, de ez az ő arcán sem mutatkozik meg, helyette csak engedelmesen követi a férfit, aki láthatóan ismeri már a járást. Ez kérdéseket vet fel benne, de hamar túllép rajtuk, mert most figyelnie kell és kellemes érzéseket keltenie, az elemzés majd ráér később.*
- Nohát, ez érdekes.
*Valóban meglepődik az artheniori nemesség szokásain, akikkel nem igen volt szerencséje mélyebben megismerkedni, s ebből fakadóan még kissé sutának érzi magát ha hasonló körökben bukkan fel.*
- Nem téved.
*Biccentve nyomatékosítja Orthus kijelentésének helyességét, amit persze egy bóknak is követnie kell.*
- Remek megfigyelő tisztelt uram. Néhány évszakot megéltem már artheniorban, de olyan keveset, hogy az még emberi léptékben sem mérvadó. Azt már tudom, hogy tél bármilyen varázslatos, én mégsem vagyok képes kedvelni.
*Megenged magának egy önfeledtebb mosolyt, hiszen ha Orthus ennyire jól ismeri a tűz városának népét, akkor ezzel a panasszal bizonyára sokszor találkozott.*
- Sokszor volt dolga wegtoreniekkel, hogy ily könnyedén felismeri őket?
*Igyekszik túltenni magát azon, hogy mennyire nem áll nyelvére magát wegtoreninek nevezni, s ha jobban belegondol egy város identitásával sem képes azonosulni, bár tagadhatatlanul a dél-nyugati térség könnyed öltözetét és finom gyümölcseit igencsak hiányolja.*
771. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-09-03 11:09:21
Üzenet elküldve: 2023-09-03 11:09:21
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Fő a biztonság//
//Fogadótér - Alissäna//
*Rövid főhajtással fogadja az almabort, majd így felel.*
- Ez csak természetes, megvárom.
*mondja, bár az öltözködő Relaelnél még is szívesebben látná maga előtt a vetkőzőt. Sőt, ő talán még jobban is, mint mások. De mit tehet az ember, ha arra nevelték, hogy a nemesek különbek, hogy neki egy nap nemessé kell válnia és nemes asszonyt kell nőül vennie? Főleg, ha aztán a nemességet felszámolják és így az áhított cél mindörökké elérhetetlenné válik? Relael - pusztán azzal, hogy nemesnek született, még ha már nem is az többé - ezt a kort idézi fel.
Persze ezeket a gondolatokat nem lehet leolvasni a férfi arcáról, még a tekintetéből sem. Megtanulta már, hogy ne merengjen el semmin, amikor mások láthatják az arcát, a tekintetét. A külvilág megkapja azt a szoborszerű tekintetet, amit a legtöbben szinte már élettelennek tartanak.*
- Úgy hiszem, fent kényelmesebb lesz.
*feleli, aztán meg is indul, mivel tudja az utat. Az első alkalommal is fent tárgyalt Relaellel. Ha Alissäna követi, az ellen nincs kifogása. Kellemes társaságnak ígérkezik, amíg a vendéglátójára vár. Sőt, talán még annál is kellemesebbnek - állapítja meg magában, amikor mintegy véletlenül betekintést nyer a dekoltázsba. Nagyon is tisztában van azzal, hogy nem véletlenül történt ez, de persze a játék része, hogy úgy tesz, mintha nem látott volna semmit. Inkább csak kellemes társalgó stílusban felel a leányzónak.*
- Sajnos nem nevezhetem magamat régi ismerősének, habár sokáig forogtunk egy társaságban, a régvolt nemesi Artheniorban. De akkoriban hivatalosan nem mutattak be minket egymásnak. És az ottani szokások szerint bemutatás nélkül nem is ismerkedhettünk meg.
*feleli, majd témát vált.*
- Kegyed Wegtorenből származik, ha nem tévedek. Régóta él már a mi vidékünkön?
*kérdezi, bár ha neki kellene tippelnie, még nem lehet túl rég. Sok még a wegtoreni allűr, főleg a lány öltözetében. A saját wegtoreni szolgájára emlékezteti. Nem arra, aki kint üldögél a szekérnél, hanem Theára. Az ő kis szolgálója is nagyon epekedik még azokért a lenge ruhákért, ami Wegtorenben teljesen megfelelő volt, Artheniorban viszont túl vékony.
//Kint - Ezmee//
Mindeközben odakint Japher Campa, a középkorú wegtoreni kocsis, Orthus szolgálója szokásához híven egykedvűen bámul maga elé.
Ezmeerhalda feltűnése azonban még őt is képes megdöbbenteni. Ilyen segítségre nem számított. Azzal nincs baja, hogy egy nő cipekedik helyette. Wegtoreni, felszabadított rabszolga, hozzá van szokva ahhoz, hogy mindenkinek nemére való tekintet nélkül tennie kell a dolgát. De azért az mégis rendkívüli látvány, hogy egy hatalmas asszonyság csak úgy megragad egy nagy hordót. Japher nagyon is jól tudja, hogy milyen nehéz az a hordó, neki kellett felerőlködnie a kocsira.
Motyog valami "rendben" -félét, és meghunyászkodva követi Ezméét hátra, kezében a ládával, ami a gondosan elcsomagolt tojásokat rejti. Aztán segít neki behordani a többit is, nyilván mindig a legkönnyebb dolgokat cipelve, mert az óriás asszonyságnak meg se kottyanhatnak a krumplis és lisztes zsákok.
Ha pedig ez is megvan, akkor szinte megszeppent hangon érdeklődik az istálló felől, hogy elhelyezhesse Morthimer úr igavonóit és biztonságba helyezhesse a szekerét. Ez utóbbi feladatot viszont nem engedi át az óriásnak, a jármű és az állatok az ő felelőssége.*
//Fogadótér - Alissäna//
*Rövid főhajtással fogadja az almabort, majd így felel.*
- Ez csak természetes, megvárom.
*mondja, bár az öltözködő Relaelnél még is szívesebben látná maga előtt a vetkőzőt. Sőt, ő talán még jobban is, mint mások. De mit tehet az ember, ha arra nevelték, hogy a nemesek különbek, hogy neki egy nap nemessé kell válnia és nemes asszonyt kell nőül vennie? Főleg, ha aztán a nemességet felszámolják és így az áhított cél mindörökké elérhetetlenné válik? Relael - pusztán azzal, hogy nemesnek született, még ha már nem is az többé - ezt a kort idézi fel.
Persze ezeket a gondolatokat nem lehet leolvasni a férfi arcáról, még a tekintetéből sem. Megtanulta már, hogy ne merengjen el semmin, amikor mások láthatják az arcát, a tekintetét. A külvilág megkapja azt a szoborszerű tekintetet, amit a legtöbben szinte már élettelennek tartanak.*
- Úgy hiszem, fent kényelmesebb lesz.
*feleli, aztán meg is indul, mivel tudja az utat. Az első alkalommal is fent tárgyalt Relaellel. Ha Alissäna követi, az ellen nincs kifogása. Kellemes társaságnak ígérkezik, amíg a vendéglátójára vár. Sőt, talán még annál is kellemesebbnek - állapítja meg magában, amikor mintegy véletlenül betekintést nyer a dekoltázsba. Nagyon is tisztában van azzal, hogy nem véletlenül történt ez, de persze a játék része, hogy úgy tesz, mintha nem látott volna semmit. Inkább csak kellemes társalgó stílusban felel a leányzónak.*
- Sajnos nem nevezhetem magamat régi ismerősének, habár sokáig forogtunk egy társaságban, a régvolt nemesi Artheniorban. De akkoriban hivatalosan nem mutattak be minket egymásnak. És az ottani szokások szerint bemutatás nélkül nem is ismerkedhettünk meg.
*feleli, majd témát vált.*
- Kegyed Wegtorenből származik, ha nem tévedek. Régóta él már a mi vidékünkön?
*kérdezi, bár ha neki kellene tippelnie, még nem lehet túl rég. Sok még a wegtoreni allűr, főleg a lány öltözetében. A saját wegtoreni szolgájára emlékezteti. Nem arra, aki kint üldögél a szekérnél, hanem Theára. Az ő kis szolgálója is nagyon epekedik még azokért a lenge ruhákért, ami Wegtorenben teljesen megfelelő volt, Artheniorban viszont túl vékony.
//Kint - Ezmee//
Mindeközben odakint Japher Campa, a középkorú wegtoreni kocsis, Orthus szolgálója szokásához híven egykedvűen bámul maga elé.
Ezmeerhalda feltűnése azonban még őt is képes megdöbbenteni. Ilyen segítségre nem számított. Azzal nincs baja, hogy egy nő cipekedik helyette. Wegtoreni, felszabadított rabszolga, hozzá van szokva ahhoz, hogy mindenkinek nemére való tekintet nélkül tennie kell a dolgát. De azért az mégis rendkívüli látvány, hogy egy hatalmas asszonyság csak úgy megragad egy nagy hordót. Japher nagyon is jól tudja, hogy milyen nehéz az a hordó, neki kellett felerőlködnie a kocsira.
Motyog valami "rendben" -félét, és meghunyászkodva követi Ezméét hátra, kezében a ládával, ami a gondosan elcsomagolt tojásokat rejti. Aztán segít neki behordani a többit is, nyilván mindig a legkönnyebb dolgokat cipelve, mert az óriás asszonyságnak meg se kottyanhatnak a krumplis és lisztes zsákok.
Ha pedig ez is megvan, akkor szinte megszeppent hangon érdeklődik az istálló felől, hogy elhelyezhesse Morthimer úr igavonóit és biztonságba helyezhesse a szekerét. Ez utóbbi feladatot viszont nem engedi át az óriásnak, a jármű és az állatok az ő felelőssége.*
770. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-09-01 15:15:22
Üzenet elküldve: 2023-09-01 15:15:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kicsit fő a biztonság//
*Már egy ideje békét hagytak neki, ezért a szokásos búvóhelyén tanyázik, az egyik széken farát pihentetve egy másikon pedig hatalmas lábait. Idő közben el is bóbiskolt a meleg, áporodott levegőnek hála. Még mindig zavarja valamelyest a bűz, de nem úgy mint az elf leány aki megzavarja pihenését. Arcáról egyértelműen leolvasható a bosszúság. de Ezmeerhalda tipikus példája a kutyának amelyik ugat ugyan, de nem harap - hacsak nem feltétlenül muszáj. Morgolódik valamit orra alatt, majd nyögve elrugaszkodik és felegyenesedik. A kurtizán bölcsen fürgén elhagyja a konyhát, mert most különösen morcos hangulatban van, s ha hátráltatná is dolga gyors elvégzésében, akkor könnyen lehet, hogy az egyik bútor sarkának lökné csak úgy figyelmeztetőleg.
A fogadótérben el kell ismerni sokkal kellemesebb a levegő, amit kiélvez addig amíg gyorsan szemügyre veszi a jelenlévőket, azután eszébe ötlik valami amit elmulasztott megtenni.*
- Biztos fürdeni akarnak majd, baszom a szájukat!
*Motyogja orra alatt, s újra eltűnik a konyhában, ahol előkészít egy hatalmas üstnyi vizet a tűz fölé. Csak ezután jelenik meg ismét és hagyja el a fogadót, hogy kilépve hamar szembesüljön a feladattal.*
- Ekkora hűhó ezért?
*Szemeit forgatva ropogtatja ki ujjait, majd szemügyre veszi a rakományt és elgondolkodik hogy mivel kezdje, végül mindegy mire esik választása, a hordókat is könnyedén képes felkapni és behordani, hála mindezt termetének és fajtájára jellemző erejének.*
- A tojásokat hozd te, de nehogy aztán eltörjenek!
*Már egy ideje békét hagytak neki, ezért a szokásos búvóhelyén tanyázik, az egyik széken farát pihentetve egy másikon pedig hatalmas lábait. Idő közben el is bóbiskolt a meleg, áporodott levegőnek hála. Még mindig zavarja valamelyest a bűz, de nem úgy mint az elf leány aki megzavarja pihenését. Arcáról egyértelműen leolvasható a bosszúság. de Ezmeerhalda tipikus példája a kutyának amelyik ugat ugyan, de nem harap - hacsak nem feltétlenül muszáj. Morgolódik valamit orra alatt, majd nyögve elrugaszkodik és felegyenesedik. A kurtizán bölcsen fürgén elhagyja a konyhát, mert most különösen morcos hangulatban van, s ha hátráltatná is dolga gyors elvégzésében, akkor könnyen lehet, hogy az egyik bútor sarkának lökné csak úgy figyelmeztetőleg.
A fogadótérben el kell ismerni sokkal kellemesebb a levegő, amit kiélvez addig amíg gyorsan szemügyre veszi a jelenlévőket, azután eszébe ötlik valami amit elmulasztott megtenni.*
- Biztos fürdeni akarnak majd, baszom a szájukat!
*Motyogja orra alatt, s újra eltűnik a konyhában, ahol előkészít egy hatalmas üstnyi vizet a tűz fölé. Csak ezután jelenik meg ismét és hagyja el a fogadót, hogy kilépve hamar szembesüljön a feladattal.*
- Ekkora hűhó ezért?
*Szemeit forgatva ropogtatja ki ujjait, majd szemügyre veszi a rakományt és elgondolkodik hogy mivel kezdje, végül mindegy mire esik választása, a hordókat is könnyedén képes felkapni és behordani, hála mindezt termetének és fajtájára jellemző erejének.*
- A tojásokat hozd te, de nehogy aztán eltörjenek!
769. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-09-01 15:01:54
Üzenet elküldve: 2023-09-01 15:01:54
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 226
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 226
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Fő a biztonság//
//Fogadótér//
- Rendben. Egy kis türelmét kérem, s rögtön hozom.
*Főhajtással zárja mondandóját, majd pult mögé sétál és eltűnik a konyha ajtajában. Meleg árad ki onnan amit akár Orthus is érezhet, s a beszédet is hallhatja valamelyest, hiszen Ezmee mint mindig, most is a konyhában rejtőzködik mások elől annak reményében, hogy majd nem szólnak hozzá.*
- Bocsánat, hogy zavarok.
*Kicsit tétovázik, mert bár Wegtorenben élt sokáig, de a termetes asszonyságtól rendkívül tart. Még emberi mércével sem túl termetes, hát még elfekhez képest, az óriások pedig csak emlékeztetik mennyire törékeny is ő.*
- Megérkezett Relael kisasszony vendége, és szüksége volna segítségre a cipekedésben.
*A poharak között válogat, szinte nincs két egyforma. Igyekszik egy szebbet találni, valamit amiben pár díszítő forma is található. A fény felé tartva ellenőrzi tisztaságát, s bár megfelelőnek tűnik azért a biztonság kedvéért áttörölgeti.*
- Megtennéd kérlek, hogy segítesz a behordásban?
*A rongy és üveg találkozása nyikorgó hangot ad ki, Alissäna pedig elmélyülten végzi munkáját, hogy addig se kelljen farkasszemet néznie a savanyúképű óriásasszonnyal. A pohárba önt néhány kortyot az egyik hordóból, aminek illatát és színét ellenőrzi, majd miután megbizonyosodott arról, hogy nem tévedett a hordókat illetően, rövidesen távozik. A konyhából kilépve ismételten ragyogó mosolyt ölt magára miközben Orthushoz sétál.*
- Kérem addig is foglaljon helyet amíg a Kisasszony megérkezik. Agint már megkértem, hogy szóljon neki, de lehet éppen öltözködik.
*A poharat hűségesen tartja addig, amíg a férfi nem választ magának helyet.*
- Az emeleten akadnak szebb, párnázott pihenők is, ha inkább azt óhajtja.
*Közben figyelmesen hallgat, szinte nem is pislog miközben zöld íriszeivel kíváncsian pislog Orthusra.*
- Valóban kellemes férfi, bátor és becsületes. Többségünk kedveli is úgy hiszem.
*Ha Orthus helyet foglal, akkor sort kerít arra, hogy elé hajolva átnyújtsa neki a finom bort, s közben diszkréten betekintést engedjen lenge ruhája alá.*
- A kisasszony már nagyon várta az Ön érkezését, láthatóan nagy becsben tartja uraságodat. Régóta ismerik egymást?
*Bátorkodik ő is helyet foglalni Orthus egyik oldalánál, a szemközti helyet megtartva esetleg Relaelnek ha itt óhajtana beszélgetni vendégével.*
//Fogadótér//
- Rendben. Egy kis türelmét kérem, s rögtön hozom.
*Főhajtással zárja mondandóját, majd pult mögé sétál és eltűnik a konyha ajtajában. Meleg árad ki onnan amit akár Orthus is érezhet, s a beszédet is hallhatja valamelyest, hiszen Ezmee mint mindig, most is a konyhában rejtőzködik mások elől annak reményében, hogy majd nem szólnak hozzá.*
- Bocsánat, hogy zavarok.
*Kicsit tétovázik, mert bár Wegtorenben élt sokáig, de a termetes asszonyságtól rendkívül tart. Még emberi mércével sem túl termetes, hát még elfekhez képest, az óriások pedig csak emlékeztetik mennyire törékeny is ő.*
- Megérkezett Relael kisasszony vendége, és szüksége volna segítségre a cipekedésben.
*A poharak között válogat, szinte nincs két egyforma. Igyekszik egy szebbet találni, valamit amiben pár díszítő forma is található. A fény felé tartva ellenőrzi tisztaságát, s bár megfelelőnek tűnik azért a biztonság kedvéért áttörölgeti.*
- Megtennéd kérlek, hogy segítesz a behordásban?
*A rongy és üveg találkozása nyikorgó hangot ad ki, Alissäna pedig elmélyülten végzi munkáját, hogy addig se kelljen farkasszemet néznie a savanyúképű óriásasszonnyal. A pohárba önt néhány kortyot az egyik hordóból, aminek illatát és színét ellenőrzi, majd miután megbizonyosodott arról, hogy nem tévedett a hordókat illetően, rövidesen távozik. A konyhából kilépve ismételten ragyogó mosolyt ölt magára miközben Orthushoz sétál.*
- Kérem addig is foglaljon helyet amíg a Kisasszony megérkezik. Agint már megkértem, hogy szóljon neki, de lehet éppen öltözködik.
*A poharat hűségesen tartja addig, amíg a férfi nem választ magának helyet.*
- Az emeleten akadnak szebb, párnázott pihenők is, ha inkább azt óhajtja.
*Közben figyelmesen hallgat, szinte nem is pislog miközben zöld íriszeivel kíváncsian pislog Orthusra.*
- Valóban kellemes férfi, bátor és becsületes. Többségünk kedveli is úgy hiszem.
*Ha Orthus helyet foglal, akkor sort kerít arra, hogy elé hajolva átnyújtsa neki a finom bort, s közben diszkréten betekintést engedjen lenge ruhája alá.*
- A kisasszony már nagyon várta az Ön érkezését, láthatóan nagy becsben tartja uraságodat. Régóta ismerik egymást?
*Bátorkodik ő is helyet foglalni Orthus egyik oldalánál, a szemközti helyet megtartva esetleg Relaelnek ha itt óhajtana beszélgetni vendégével.*
768. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-08-31 22:37:49
Üzenet elküldve: 2023-08-31 22:37:49
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Fő a biztonság//
//Fogadótér//
- Köszönöm, elfogadom.
*feleli egyszerűen, miközben elfojt egy ásítást. Ez utóbbi nem Alissänának szól. Inkább az út hatása. Most, hogy megérkezett, a felelősség egy része lekerült a válláról, mondhatni lazíthat egy kicsit. És a teste reagál is erre. Persze, amíg az árut hivatalosan át nem veszik és meg nem győződnek arról, hogy minden hiánytalanul, épen és megfelelő minőségben érkezett meg, addig mégse lesz teljesen nyugodt.
Fogalma sincs róla, hogy Alissäna nemesnek gondolja, bár biztosan hízelgőnek találná. Vagy éppen veszélyesnek, ha Artheniorban lennének. Kétségtelen, hogy megvan hozzá a neveltetése, a modora és a vagyona. De közrendű származású, már amíg volt ilyen megkülönböztetés Artheniorban.
Ő maga még mindig próbálja kitalálni, mikor és hol találkozhatott Alissänával, mert határozottan ismerős neki. Arra már rájött, hogy a leányzó wegtoreni származású. Elégszer fordult meg ott is ahhoz, hogy felismerje a jeleket. De ettől csak még nehezebb a helyzete, mert így már két nagyváros kapcsán is kutathat az emlékei között. Inkább elkönyveli magában, hogy ezt a rejtélyt most nem tudja megfejteni, és egyelőre lezárja ezzel a dolgot.*
- Szerencsésen eseménytelen, igen. Nardan úr éber és hasznos, mi több kellemes társaságnak bizonyult.
*feleli, majd ha megkapta az almabort, lassan kortyolni kezdi.*
- Hmm... igazán kellemes. Jobban esik ilyenkor, mint valami testes bor vagy bódító sör.
//Fogadótér//
- Köszönöm, elfogadom.
*feleli egyszerűen, miközben elfojt egy ásítást. Ez utóbbi nem Alissänának szól. Inkább az út hatása. Most, hogy megérkezett, a felelősség egy része lekerült a válláról, mondhatni lazíthat egy kicsit. És a teste reagál is erre. Persze, amíg az árut hivatalosan át nem veszik és meg nem győződnek arról, hogy minden hiánytalanul, épen és megfelelő minőségben érkezett meg, addig mégse lesz teljesen nyugodt.
Fogalma sincs róla, hogy Alissäna nemesnek gondolja, bár biztosan hízelgőnek találná. Vagy éppen veszélyesnek, ha Artheniorban lennének. Kétségtelen, hogy megvan hozzá a neveltetése, a modora és a vagyona. De közrendű származású, már amíg volt ilyen megkülönböztetés Artheniorban.
Ő maga még mindig próbálja kitalálni, mikor és hol találkozhatott Alissänával, mert határozottan ismerős neki. Arra már rájött, hogy a leányzó wegtoreni származású. Elégszer fordult meg ott is ahhoz, hogy felismerje a jeleket. De ettől csak még nehezebb a helyzete, mert így már két nagyváros kapcsán is kutathat az emlékei között. Inkább elkönyveli magában, hogy ezt a rejtélyt most nem tudja megfejteni, és egyelőre lezárja ezzel a dolgot.*
- Szerencsésen eseménytelen, igen. Nardan úr éber és hasznos, mi több kellemes társaságnak bizonyult.
*feleli, majd ha megkapta az almabort, lassan kortyolni kezdi.*
- Hmm... igazán kellemes. Jobban esik ilyenkor, mint valami testes bor vagy bódító sör.
767. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-08-31 14:16:11
Üzenet elküldve: 2023-08-31 14:16:11
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 226
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 226
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Fő a biztonság//
//Fogadótér//
*Mykael csak éppen távozik, s alig fog neki feladatához, amikor az ajtó ismét nyílik. Üde mosolya rögtön arcán terem, pedig még nem is sikerül a hang tulajdonosát beazonosítania. Mire megfordul Agin már a pultnál könyököl, s látszólag kitörő örömmel fogadja őt.*
- Csak kezdtem?
*Alsó ajkát szomorkásan enyhén lebiggyeszti, de ez az apró közjáték csupán egy pillanatig tart, mert az ifjú kérdést intéz felé.*
- Lement a lépcsőn, csak ennyit tudok.
*Bár úgy véli Agin csak-csak tudja merre találhatóak a személyzeti hálók azért fejével az említett lépcső irányába bök.*
- Megtennéd kérlek, hogy szólsz neki? Addig én foglalkozom az említett fontos vendéggel.
*Legszebb mosolyát villantja meg a fiú felé, egy röpke pillanatig még vár, majd Orthushoz lép, s figyelmét teljesen neki szenteli.*
- Üdvözlöm Uram!
*Egy gyakorlott pukedlival tiszteleg a nemes előtt, majd a konyha irányába kukucskál miután Orthus befejezte mondanivalóját.*
- Persze, máris kerítek valakit, aki gondoskodik a cipekedésről. Addig kérem engedje meg, hogy megkínáljam egy kis almaborral. Biztosíthatom afelől, hogy nagyon ínycsiklandó, már amennyiben jobb kedveli az édes ízeket.
*Törekszik a legkellemesebb hangszínt megütni, közben pedig egy futó pillantást vet Orthusra, akinek érkezését már feltehetően az egész fogadó hallotta és várta. Másképp képzelte el, hájasabbnak és visszataszítóbbnak, amilyenek általában a nemes férfiak a rendkívül kényelmes életmódjuknak hála.*
- Eseménytelen útjuk volt, tisztelt uram?
//Fogadótér//
*Mykael csak éppen távozik, s alig fog neki feladatához, amikor az ajtó ismét nyílik. Üde mosolya rögtön arcán terem, pedig még nem is sikerül a hang tulajdonosát beazonosítania. Mire megfordul Agin már a pultnál könyököl, s látszólag kitörő örömmel fogadja őt.*
- Csak kezdtem?
*Alsó ajkát szomorkásan enyhén lebiggyeszti, de ez az apró közjáték csupán egy pillanatig tart, mert az ifjú kérdést intéz felé.*
- Lement a lépcsőn, csak ennyit tudok.
*Bár úgy véli Agin csak-csak tudja merre találhatóak a személyzeti hálók azért fejével az említett lépcső irányába bök.*
- Megtennéd kérlek, hogy szólsz neki? Addig én foglalkozom az említett fontos vendéggel.
*Legszebb mosolyát villantja meg a fiú felé, egy röpke pillanatig még vár, majd Orthushoz lép, s figyelmét teljesen neki szenteli.*
- Üdvözlöm Uram!
*Egy gyakorlott pukedlival tiszteleg a nemes előtt, majd a konyha irányába kukucskál miután Orthus befejezte mondanivalóját.*
- Persze, máris kerítek valakit, aki gondoskodik a cipekedésről. Addig kérem engedje meg, hogy megkínáljam egy kis almaborral. Biztosíthatom afelől, hogy nagyon ínycsiklandó, már amennyiben jobb kedveli az édes ízeket.
*Törekszik a legkellemesebb hangszínt megütni, közben pedig egy futó pillantást vet Orthusra, akinek érkezését már feltehetően az egész fogadó hallotta és várta. Másképp képzelte el, hájasabbnak és visszataszítóbbnak, amilyenek általában a nemes férfiak a rendkívül kényelmes életmódjuknak hála.*
- Eseménytelen útjuk volt, tisztelt uram?
766. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-08-30 18:57:47
Üzenet elküldve: 2023-08-30 18:57:47
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Fő a biztonság//
//Fogadótér//
*Az épület nagyjából ugyanolyan rozoga benyomást kelt kívülről, mint amikor először látta. Egy-két apróság azért talán már megváltozott, a legfontosabb javításokat talán már elvégezték - de Orthusnak nincs szeme az ilyesmihez, így nem lát különbséget.
Ezzel együtt nagyon is vágyik megérkezni a tavernába, mert tudja jól, hogy bentről sokkal jobb állapotban van. Bár még sose szállt meg itt, mindössze úgy egy órácskát tölthetett az épületben Relaellel tárgyalva.
Amikor végre megérkeznek, odaszól a szolgájának.*
- Japher, maradjon idekinn és őrizze a szekeret és a rakományt. Küldetek segítséget a lerakodáshoz.
*utasítja a kocsist, ő maga pedig lekászálódik a bakról, és ismét próbálja nagyobb lépésekkel kinyújtóztatni magát. Ezúttal nem csak ennyit tesz, hanem le is söpri magáról az út porát, már amennyire lehet.
Aztán követi Agint, be a fogadóba. Bent valóban sokkal jobb. Ismerős arcot - mármint Relaelt, mert rajta kívül ő itt senkit nem ismer - nem lát. Vagy talán mégis? A pult mögött szorgoskodó elf szépség valahonnan ismerős neki, bár nem tudja hova tenni egyelőre. Egyelőre csak egy udvarias főhajtással köszönti.*
- Üdvözlöm kisasszony! Megkérném, küldessen ki pár segítő kezet a taverna elé! A kocsisom egyedül őrzi a szekeremet, rajta Önöknek szánt értékes portékával. Jó lenne mind az árut, mind a szekeret és az igavonóimat is mihamarabb biztonságban tudni, hogy az emberem is megpihenhessen.
*mondja Alissäna-nak. Mondjuk a kocsisának, Japhernek a sorsa és kényelme nem izgatja annyira - tudja, hogy a szolgája nem nagyon védelmezné meg a rá bízott javakat, inkább a saját életét mentené. Nem árt hát mihamarabb levenni a válláról ezt a felelősséget.*
//Fogadótér//
*Az épület nagyjából ugyanolyan rozoga benyomást kelt kívülről, mint amikor először látta. Egy-két apróság azért talán már megváltozott, a legfontosabb javításokat talán már elvégezték - de Orthusnak nincs szeme az ilyesmihez, így nem lát különbséget.
Ezzel együtt nagyon is vágyik megérkezni a tavernába, mert tudja jól, hogy bentről sokkal jobb állapotban van. Bár még sose szállt meg itt, mindössze úgy egy órácskát tölthetett az épületben Relaellel tárgyalva.
Amikor végre megérkeznek, odaszól a szolgájának.*
- Japher, maradjon idekinn és őrizze a szekeret és a rakományt. Küldetek segítséget a lerakodáshoz.
*utasítja a kocsist, ő maga pedig lekászálódik a bakról, és ismét próbálja nagyobb lépésekkel kinyújtóztatni magát. Ezúttal nem csak ennyit tesz, hanem le is söpri magáról az út porát, már amennyire lehet.
Aztán követi Agint, be a fogadóba. Bent valóban sokkal jobb. Ismerős arcot - mármint Relaelt, mert rajta kívül ő itt senkit nem ismer - nem lát. Vagy talán mégis? A pult mögött szorgoskodó elf szépség valahonnan ismerős neki, bár nem tudja hova tenni egyelőre. Egyelőre csak egy udvarias főhajtással köszönti.*
- Üdvözlöm kisasszony! Megkérném, küldessen ki pár segítő kezet a taverna elé! A kocsisom egyedül őrzi a szekeremet, rajta Önöknek szánt értékes portékával. Jó lenne mind az árut, mind a szekeret és az igavonóimat is mihamarabb biztonságban tudni, hogy az emberem is megpihenhessen.
*mondja Alissäna-nak. Mondjuk a kocsisának, Japhernek a sorsa és kényelme nem izgatja annyira - tudja, hogy a szolgája nem nagyon védelmezné meg a rá bízott javakat, inkább a saját életét mentené. Nem árt hát mihamarabb levenni a válláról ezt a felelősséget.*
765. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-08-30 00:06:56
Üzenet elküldve: 2023-08-30 00:06:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 178
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 178
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Fő a biztonság//
//Fogadótér//
* Nem kell már sok ahhoz, hogy megpillanthassák a tavernát. Külsőre persze még mindig egy rozoga, lepukkant, elhagyatott épületnek tűnhet, de a taverna vendégének nem kell mást tennie, csak bemenni, hogy rájöjjön milyen csalóka is az épület külsője. *
- Megérkeztünk. Ott megállhatsz.
* Mutat egy helyre az épület előtt Japhernek, ahova az megállíthatja a kocsit, és ahonnan a szállítmányt is könnyebb lesz becipelni. Ő odébb száll le bérbe kapott lováról, majd megköti az állatot, nehogy még a végén elkóboroljon. Megsimogatja a fejét. *
- Ügyes voltál, Ló.
* Visszafordul Orthusék felé. *
- Menjünk be! Szóljunk Relaelnek hogy megjöttünk. Biztosan örülni fog.
* Megtolja a taverna ajtaját, majd belép rajta. Ha a vendégek követik őt, úgy számukra nyitva hagyja az ajtót. Körbe néz a fogadóban. Nem lát új arcokat, sőt úgy tűnik, hogy még fogytak is az emberek azóta, ami óta ő elment. Például Relaelt sem látja. Jó kedve viszont nem törik meg, ugyanis észreveszi a pult mögött szorgoskodó Alissänát. Rögtön felveszi a legszebb mosolyát, és odalép hozzá. Felkönyököl a pultra és közel hajol a lányhoz. *
- De jó, hogy látlak, Lissa. Már kezdtél hiányozni.
* Legszívesebben már csak vele törődne, de még nem teljesen végezte el a feladatát. Újra vet egy villámpillantást a fogadó helységére, de még mindig nem látja a keresett elfet. *
- Mondd csak szépségem, nem tudod, hogy merre van Relael? Fontos vendége jött.
* Hüvelykujjával Orthus felé bök, hogy tudassa a lánnyal, hogy kiről beszél. *
//Fogadótér//
* Nem kell már sok ahhoz, hogy megpillanthassák a tavernát. Külsőre persze még mindig egy rozoga, lepukkant, elhagyatott épületnek tűnhet, de a taverna vendégének nem kell mást tennie, csak bemenni, hogy rájöjjön milyen csalóka is az épület külsője. *
- Megérkeztünk. Ott megállhatsz.
* Mutat egy helyre az épület előtt Japhernek, ahova az megállíthatja a kocsit, és ahonnan a szállítmányt is könnyebb lesz becipelni. Ő odébb száll le bérbe kapott lováról, majd megköti az állatot, nehogy még a végén elkóboroljon. Megsimogatja a fejét. *
- Ügyes voltál, Ló.
* Visszafordul Orthusék felé. *
- Menjünk be! Szóljunk Relaelnek hogy megjöttünk. Biztosan örülni fog.
* Megtolja a taverna ajtaját, majd belép rajta. Ha a vendégek követik őt, úgy számukra nyitva hagyja az ajtót. Körbe néz a fogadóban. Nem lát új arcokat, sőt úgy tűnik, hogy még fogytak is az emberek azóta, ami óta ő elment. Például Relaelt sem látja. Jó kedve viszont nem törik meg, ugyanis észreveszi a pult mögött szorgoskodó Alissänát. Rögtön felveszi a legszebb mosolyát, és odalép hozzá. Felkönyököl a pultra és közel hajol a lányhoz. *
- De jó, hogy látlak, Lissa. Már kezdtél hiányozni.
* Legszívesebben már csak vele törődne, de még nem teljesen végezte el a feladatát. Újra vet egy villámpillantást a fogadó helységére, de még mindig nem látja a keresett elfet. *
- Mondd csak szépségem, nem tudod, hogy merre van Relael? Fontos vendége jött.
* Hüvelykujjával Orthus felé bök, hogy tudassa a lánnyal, hogy kiről beszél. *
764. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-08-28 18:21:39
Üzenet elküldve: 2023-08-28 18:21:39
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//Fogadótér//
//Alissäna//
*Miután Denjaarral már lezárta a megbeszélést, már csak a lány válaszára vár. Mikor ezt is megkapja, csak biccent.*
- Jó, akkor majd később rendezem.
*feleli egyszerűen, azzal megragadja a hátizsákját és a kulcsot, amit Alissäna átadott neki, azzal elindul, megkeresni a szobáját. Egyúttal megpróbálja kicsit feltérképezni magának az épületet, és hogy mit merre talál.
Ez egy új keletű szokása. Annak idején főleg az erdőben szállt meg, és ott gyakran alaposan körbejárta a kiszemelt táborhelye környékét: kígyó nyomát, hangyabolyt, nagyvadak lábnyomát kutatta, vagy bármit, amivel nem szeretett volna találkozni az éjjel. Mostanában sok időt tölt városokban, és meg kell tanulnia, hogy itt is van egy környezet, amivel nem árt tisztában lenni. Ezért, bár a szobáját egész hamar megtalálja, még téblábol erre-arra. Igaz, olyan helyre nem pofátlankodik be, ahova egyértelműen nem kellene.
Végül véget vet ennek, és belép a szobájába. Valóban egyszerű, de minden megvan benne, ami kell. Ezt elégedettséggel veszi tudomásul, majd lepakolja a felszerelését. Ezúttal a bőrvértjétől is megválik, és csak egy tőrt aggat az övébe. Magához vesz továbbá pár papírost, meg írószenet.
Hiszen ideje sort kerítenie arra, amiért ténylegesen idejött: megnézni a tengert, a hajókat, gyakorolni a rajzolást, és leginkább megfigyelni a tetoválásokat. Ha meg akarja tanulni, hogyan készítsen ilyeneket jó kis mellékesért, akkor nem árt tanulmányoznia. És mi jobb hely erre, mint egy kikötő?
Kifele-menet már csak odabiccent azoknak, akiket még a fogadótérben talál, és kilép a taverna ajtaján.*
//Alissäna//
*Miután Denjaarral már lezárta a megbeszélést, már csak a lány válaszára vár. Mikor ezt is megkapja, csak biccent.*
- Jó, akkor majd később rendezem.
*feleli egyszerűen, azzal megragadja a hátizsákját és a kulcsot, amit Alissäna átadott neki, azzal elindul, megkeresni a szobáját. Egyúttal megpróbálja kicsit feltérképezni magának az épületet, és hogy mit merre talál.
Ez egy új keletű szokása. Annak idején főleg az erdőben szállt meg, és ott gyakran alaposan körbejárta a kiszemelt táborhelye környékét: kígyó nyomát, hangyabolyt, nagyvadak lábnyomát kutatta, vagy bármit, amivel nem szeretett volna találkozni az éjjel. Mostanában sok időt tölt városokban, és meg kell tanulnia, hogy itt is van egy környezet, amivel nem árt tisztában lenni. Ezért, bár a szobáját egész hamar megtalálja, még téblábol erre-arra. Igaz, olyan helyre nem pofátlankodik be, ahova egyértelműen nem kellene.
Végül véget vet ennek, és belép a szobájába. Valóban egyszerű, de minden megvan benne, ami kell. Ezt elégedettséggel veszi tudomásul, majd lepakolja a felszerelését. Ezúttal a bőrvértjétől is megválik, és csak egy tőrt aggat az övébe. Magához vesz továbbá pár papírost, meg írószenet.
Hiszen ideje sort kerítenie arra, amiért ténylegesen idejött: megnézni a tengert, a hajókat, gyakorolni a rajzolást, és leginkább megfigyelni a tetoválásokat. Ha meg akarja tanulni, hogyan készítsen ilyeneket jó kis mellékesért, akkor nem árt tanulmányoznia. És mi jobb hely erre, mint egy kikötő?
Kifele-menet már csak odabiccent azoknak, akiket még a fogadótérben talál, és kilép a taverna ajtaján.*
763. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-08-28 11:47:25
Üzenet elküldve: 2023-08-28 11:47:25
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 226
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 226
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Fogadótér//
//Mykael//
*Mykael már menni is készül, ezért nem tartóztatja. Már éppen sarkon fordulna, amikor az ifjú kérdéssel fordul hozzá.*
- Amikor óhajtod. Előtte, utána, ahogy tetszik. Ha én esetleg nem volnék a közelben, akkor bármelyik pult mögött tartózkodó hölgynek fizetheted a szoba árát.
*Vár még, hátha egyéb kérdéssel járulna hozzá a fiatal férfi, s amennyiben nem, úgy eredeti elképzelései szerint távozik, és a pult mögött talál magának teendőt. A poharakat alaposan szemügyre véve észreveszi, hogy némi tisztítás rájuk férne, s ez feladatként sem annyira méltatlan, hogy nehezére essen. Mivel nincs miért sietnie, ezért ráérősen és alaposan dolgozik, annyira elmerül ebben, hogy már-már élvezi.*
//Mykael//
*Mykael már menni is készül, ezért nem tartóztatja. Már éppen sarkon fordulna, amikor az ifjú kérdéssel fordul hozzá.*
- Amikor óhajtod. Előtte, utána, ahogy tetszik. Ha én esetleg nem volnék a közelben, akkor bármelyik pult mögött tartózkodó hölgynek fizetheted a szoba árát.
*Vár még, hátha egyéb kérdéssel járulna hozzá a fiatal férfi, s amennyiben nem, úgy eredeti elképzelései szerint távozik, és a pult mögött talál magának teendőt. A poharakat alaposan szemügyre véve észreveszi, hogy némi tisztítás rájuk férne, s ez feladatként sem annyira méltatlan, hogy nehezére essen. Mivel nincs miért sietnie, ezért ráérősen és alaposan dolgozik, annyira elmerül ebben, hogy már-már élvezi.*
762. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-08-28 01:19:00
Üzenet elküldve: 2023-08-28 01:19:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 423
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 423
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Relael//
*Kifordul a közeledő Relael felé ültében és meg kell hagyni, nem mindennapi látvány a ruháját magához ölelő hosszúéletű. Valahogy még így is tiszteletreméltó képet fest. Ezt a tulajdonságát mindig csodálta az elfnek.*
-Úgy. *Hagyja helyben a dolgot. Kivárja, míg a lány előáll a farbával. Nem nehéz kitalálni, mit kellene megszorítania ezúttal a nemes kecses nyaka helyett és szívesen megtenné itt helyben, ha nem indulna el Relael a szobája felé.*
-Nem bőbeszédű típus. Az ilyet kedvelem. *Zárja rövidre a Mykaelt illető témát. Közben az elf nem rest megvilltani igazi énjét is, így ő sem maradhat szó nélkül.*
-Megtette. *Somolyodik el a bajsza alatt.* -A tojás pedig remek volt! *Csekély lehetőség nyílik arra, hogy Relael orra alá borsot törjön, de kihasználja. Habár úgy sejti, hogy az elf ugyanúgy tisztában van e fricska valótlanságáról, mint ő maga.*
-Na és Nagyságos asszony, mit szoríthatok meg?
*Szólal meg végül felzárkózva az ébenhajú elf mögé. Persze nyilvánvaló a dolog, de Relaelnél sosem tudni.*
*Kifordul a közeledő Relael felé ültében és meg kell hagyni, nem mindennapi látvány a ruháját magához ölelő hosszúéletű. Valahogy még így is tiszteletreméltó képet fest. Ezt a tulajdonságát mindig csodálta az elfnek.*
-Úgy. *Hagyja helyben a dolgot. Kivárja, míg a lány előáll a farbával. Nem nehéz kitalálni, mit kellene megszorítania ezúttal a nemes kecses nyaka helyett és szívesen megtenné itt helyben, ha nem indulna el Relael a szobája felé.*
-Nem bőbeszédű típus. Az ilyet kedvelem. *Zárja rövidre a Mykaelt illető témát. Közben az elf nem rest megvilltani igazi énjét is, így ő sem maradhat szó nélkül.*
-Megtette. *Somolyodik el a bajsza alatt.* -A tojás pedig remek volt! *Csekély lehetőség nyílik arra, hogy Relael orra alá borsot törjön, de kihasználja. Habár úgy sejti, hogy az elf ugyanúgy tisztában van e fricska valótlanságáról, mint ő maga.*
-Na és Nagyságos asszony, mit szoríthatok meg?
*Szólal meg végül felzárkózva az ébenhajú elf mögé. Persze nyilvánvaló a dolog, de Relaelnél sosem tudni.*
761. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-08-28 00:08:56
Üzenet elküldve: 2023-08-28 00:08:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 261
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 261
Játékstílus: Vakmerő
//Denjaar//
*Valamivel később hagyja el a szobáját, mint Haldrian. Ruhájának felső részét magához szorítva tartja, bár attól valójában nem tart, hogy lecsúszna, csupán némi szemérmesség látszatát kívánja kelteni. Hamar kiszúrja a Wegtorenit, aki jócskán eltér a taverna népének átlagától, s ezt követően céltudatosan felé veszi az irányt.*
- Szükségem volna némi segítségre.
*Szólítja meg a férfit, s legbájosabb mosolyát villantja meg felé.*
- Igényt tartanék az erődre, bár ezúttal más valamit kellene megszorítani.
*Nem állhatja meg, hogy ne nevessen fel röviden saját megjegyzésén, közben pedig futólag szemügyre veszi a fogadótér változásait.*
- Ejha, ez gyors beszéd lehetett az ifjúval.
*Fejével Mykael felé bök, hogy Denjaar is értse kire céloz, közben pedig tesz néhány tétova lépést szobája irányába, s felméri, hogy az egykori bajnok követi őt avagy sem.*
- Na és milyen volt a reggeli? Kielégítő? *Alsó ajkát beharapva igyekszik megállni, hogy egy újabb pajzán megjegyzés kiszaladjon száján, ám ezúttal ismét elbukik.* No meg gondolom a tojás sem lehetett rossz. *Arcáról levakarhatatlan önelégült s derűs mosolya, amit szenvedélyes szeretője társasága vált ki belőle.*
*Valamivel később hagyja el a szobáját, mint Haldrian. Ruhájának felső részét magához szorítva tartja, bár attól valójában nem tart, hogy lecsúszna, csupán némi szemérmesség látszatát kívánja kelteni. Hamar kiszúrja a Wegtorenit, aki jócskán eltér a taverna népének átlagától, s ezt követően céltudatosan felé veszi az irányt.*
- Szükségem volna némi segítségre.
*Szólítja meg a férfit, s legbájosabb mosolyát villantja meg felé.*
- Igényt tartanék az erődre, bár ezúttal más valamit kellene megszorítani.
*Nem állhatja meg, hogy ne nevessen fel röviden saját megjegyzésén, közben pedig futólag szemügyre veszi a fogadótér változásait.*
- Ejha, ez gyors beszéd lehetett az ifjúval.
*Fejével Mykael felé bök, hogy Denjaar is értse kire céloz, közben pedig tesz néhány tétova lépést szobája irányába, s felméri, hogy az egykori bajnok követi őt avagy sem.*
- Na és milyen volt a reggeli? Kielégítő? *Alsó ajkát beharapva igyekszik megállni, hogy egy újabb pajzán megjegyzés kiszaladjon száján, ám ezúttal ismét elbukik.* No meg gondolom a tojás sem lehetett rossz. *Arcáról levakarhatatlan önelégült s derűs mosolya, amit szenvedélyes szeretője társasága vált ki belőle.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1099-1118