Kikötő - Hét Varjú Taverna
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 33 (641. - 660. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
660. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-06-26 20:19:47
Üzenet elküldve: 2023-06-26 20:19:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A kikötő koldusai//
*Elgyönyörködik tulajdon illatában, ahogy lefelé lépdel a lépcsőn. Alissänára emlékezteti. Sűrű, göndör fürtjei még nedvesek kicsit a fürdőtől, de ez már a legkevésbé sem érdekli.
Alissänáék alighanem már elindultak, mert nem látja őket a fogadótérben. Lát azonban valaki mást, akit nem biztos, hogy akarna látni. Legalábbis szándéktól függ a dolog.*
-Hát Te mit keresel itt? *Meglepődve ráncolja homlokát, ahogy az asztalhoz lép. Mindenfajta hezitálás nélkül kihúz egy széket - egy olyat, amivel az egész fogadót belátja - és szürke szemeit a lánynak szegezi.*
-Mondtam, hogy majd megadom... Most tényleg ezen izélsz? *Megvan róla győződve, hogy pénzért jött a lány. Elvégre lóg neki... Mennyivel is? Maga sem tudja már.*
-Amúgy sincs nálam egy arany se. *Füllenti szemrebbenés nélkül. Végigpillant a leányon, majd beharapja ajkait és előrébb hajol ültében.*
-És veszélyes helyen vagy. Ez a Hét Varjú Taverna! Ez egy... Veszélyes hely. *Zárja rövidre minimális magyarázattal a dolgot. Szinte nem is hagyja megszólalni a lányt. Hátradőlve ültében igazítja meg magán ruháját, ami kifejezetten tapad bőréhez. Módjával szárítkozott csak meg ugyanis.*
-Amúgy az az én borom. *Siklik tekintete a lány által fogyasztott italra. Nem sajnálja tőle, szörnyű az a lőre, de fontosnak tartja megjegyezni a dolgot.* -Levonom a tartozásomból.
*Elgyönyörködik tulajdon illatában, ahogy lefelé lépdel a lépcsőn. Alissänára emlékezteti. Sűrű, göndör fürtjei még nedvesek kicsit a fürdőtől, de ez már a legkevésbé sem érdekli.
Alissänáék alighanem már elindultak, mert nem látja őket a fogadótérben. Lát azonban valaki mást, akit nem biztos, hogy akarna látni. Legalábbis szándéktól függ a dolog.*
-Hát Te mit keresel itt? *Meglepődve ráncolja homlokát, ahogy az asztalhoz lép. Mindenfajta hezitálás nélkül kihúz egy széket - egy olyat, amivel az egész fogadót belátja - és szürke szemeit a lánynak szegezi.*
-Mondtam, hogy majd megadom... Most tényleg ezen izélsz? *Megvan róla győződve, hogy pénzért jött a lány. Elvégre lóg neki... Mennyivel is? Maga sem tudja már.*
-Amúgy sincs nálam egy arany se. *Füllenti szemrebbenés nélkül. Végigpillant a leányon, majd beharapja ajkait és előrébb hajol ültében.*
-És veszélyes helyen vagy. Ez a Hét Varjú Taverna! Ez egy... Veszélyes hely. *Zárja rövidre minimális magyarázattal a dolgot. Szinte nem is hagyja megszólalni a lányt. Hátradőlve ültében igazítja meg magán ruháját, ami kifejezetten tapad bőréhez. Módjával szárítkozott csak meg ugyanis.*
-Amúgy az az én borom. *Siklik tekintete a lány által fogyasztott italra. Nem sajnálja tőle, szörnyű az a lőre, de fontosnak tartja megjegyezni a dolgot.* -Levonom a tartozásomból.
659. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-06-26 20:07:27
Üzenet elküldve: 2023-06-26 20:07:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A kikötő koldusai//
*Liaren észrevétlenül érkezik, akárcsak egy patkány, s ha netalántán bárki fel is figyelne rá, addigra már kényelmesen leül egy távoli asztalhoz. Zsákjában kotorászik, így aligha tűnhet fel bárkinek is az ott rejtőző patkány mocorgása.*
- Hamarosan kiengedlek szaladgálni, ne aggódj!
*Az aprócska rágcsáló orrocskáját mozgatva dugja ki a fejét, hogy közelebb lehessen gazdájához. A leány úgy tesz mintha elmélyülten keresne valamit, közbe csak arcát az aprócska állatéhoz érinti. Igencsak a szívéhez nőtt, s nem csak azért mert hasznos, hanem mert a társaság illúzióját nyújtja neki.
Behúzza a zsák száját, de nem teljesen, hogy némi levegő is jusson be az állatnak, majd óvatosan székének háttámlájára akasztja. Tudja, hogyha észrevétlen akar maradni, akkor rendelnie is kellene, de nem igazán engedheti meg magának ezt a luxust, ellenben Aginék korábbi asztalánál lát egy félbehagyott italt. Lassan oda somfordál, hogy a poharat magához vegye, s lehetőleg észrevétlenül visszaüljön helyére, már csak némi fohász kell, hogy senki ne szólja meg érte. Igyekszik természetesen viselkedni és beolvadni, s bár nem sok gusztusa van hozzá, de még kortyol is az italból mintha az az övé volna.
~ Csak meghúzzuk itt magunkat kicsit. ~
Nyugtázza magában és keres magának egy részletet, amit elmélyülten bámulhat, s lehetőleg ez a részlet nem a fogadóban jelenlévő társaság, akik Liaren nagy örömére látszólag egymással vannak elfoglalva.*
*Liaren észrevétlenül érkezik, akárcsak egy patkány, s ha netalántán bárki fel is figyelne rá, addigra már kényelmesen leül egy távoli asztalhoz. Zsákjában kotorászik, így aligha tűnhet fel bárkinek is az ott rejtőző patkány mocorgása.*
- Hamarosan kiengedlek szaladgálni, ne aggódj!
*Az aprócska rágcsáló orrocskáját mozgatva dugja ki a fejét, hogy közelebb lehessen gazdájához. A leány úgy tesz mintha elmélyülten keresne valamit, közbe csak arcát az aprócska állatéhoz érinti. Igencsak a szívéhez nőtt, s nem csak azért mert hasznos, hanem mert a társaság illúzióját nyújtja neki.
Behúzza a zsák száját, de nem teljesen, hogy némi levegő is jusson be az állatnak, majd óvatosan székének háttámlájára akasztja. Tudja, hogyha észrevétlen akar maradni, akkor rendelnie is kellene, de nem igazán engedheti meg magának ezt a luxust, ellenben Aginék korábbi asztalánál lát egy félbehagyott italt. Lassan oda somfordál, hogy a poharat magához vegye, s lehetőleg észrevétlenül visszaüljön helyére, már csak némi fohász kell, hogy senki ne szólja meg érte. Igyekszik természetesen viselkedni és beolvadni, s bár nem sok gusztusa van hozzá, de még kortyol is az italból mintha az az övé volna.
~ Csak meghúzzuk itt magunkat kicsit. ~
Nyugtázza magában és keres magának egy részletet, amit elmélyülten bámulhat, s lehetőleg ez a részlet nem a fogadóban jelenlévő társaság, akik Liaren nagy örömére látszólag egymással vannak elfoglalva.*
658. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-06-25 13:48:27
Üzenet elküldve: 2023-06-25 13:48:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 261
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 261
Játékstílus: Vakmerő
//Vasborda//
//Kicsit Leon//
- Az.
*Ért egyet Leonnal, s most hogy monológja végére ér feláll helyéről és a kalóz mögé áll, hogy alaposabban szemügyre vegye a fekete hajkoronát.*
- Egyszerű fonat, vagy több kicsit szeretnél?
*Közben persze figyel Vasbordára, s valamelyest környezetére is. A pillangó jön-megy, s Agin is feltűnik a szeme sarkában, de most mellőzi a megjegyzéseket, mert a gnóm szavait veszi fontolóra.*
- Igen igen, nincs is jobb egy kis árulásnál.
*Gonosz kis mosollyal csatlakozik az öreg helyesléséhez. Relael ugyan képes lojális lenni, s érkezésükkor úgy döntött, hogy a Patkányokhoz lesz az, ennek ellenére imád másokat hátba szúrni. Kevés dolog okoz neki mostanság akkora örömöt, mint elhitetni valakivel, hogy számíthat rá hogy ezzel a bizalommal visszaélhessen. Az csak hab a tortán, hogy ezzel a szövetségesei javára tehet, s hogy némileg kiélheti bosszúját az egykori artheniori lázadás miatt is.*
- Érdekes felvetés.
*Jó sokáig hallgat, láthatóan minden lehetséges módon igyekszik megfontolni a felvetést, s ennek ellenére sem jut egyértelmű döntésre. Feltehetően majd akkor is - mint mindig - a pillanat hevében teszi le voksát arra, amit megérzései súgnak.*
- Mindenképpen fontolóra veszem. Köszönöm Vasborda bácsi.
*A döntés persze az ő kezében van, de a jó tanácsokat mindig jó szívvel fogadja, kivéve ha kioktató jellegűek, a gnómon viszont felsőbbrendűségnek szikráját sem véli felfedezni, így nincs ellenére, hogy megossza vele javaslatait. Felfigyel a várakozó Alissänára, ezért nem fűzi hosszabbra a beszélgetést.*
- Induljatok amint módotokban áll, és legyetek óvatosak!
//Agin//
*Részéről a beszélgetés véget ért, amiről az is árulkodik, hogy tekintetével Agint keresi, akinek láthatóan nem ez a legjobb napja.*
- Na mi van fiú, csak nem elszontyolodtál mert nem kaptad meg a leányt?
*Mosolya kiszélesedik, de kárörvendő jellege cseppet sem enyhül csupán némi játékosság is párosul mellé.*
- Na gyere ülj le ide! Volna némi feladatom a számodra.
//Kicsit Leon//
- Az.
*Ért egyet Leonnal, s most hogy monológja végére ér feláll helyéről és a kalóz mögé áll, hogy alaposabban szemügyre vegye a fekete hajkoronát.*
- Egyszerű fonat, vagy több kicsit szeretnél?
*Közben persze figyel Vasbordára, s valamelyest környezetére is. A pillangó jön-megy, s Agin is feltűnik a szeme sarkában, de most mellőzi a megjegyzéseket, mert a gnóm szavait veszi fontolóra.*
- Igen igen, nincs is jobb egy kis árulásnál.
*Gonosz kis mosollyal csatlakozik az öreg helyesléséhez. Relael ugyan képes lojális lenni, s érkezésükkor úgy döntött, hogy a Patkányokhoz lesz az, ennek ellenére imád másokat hátba szúrni. Kevés dolog okoz neki mostanság akkora örömöt, mint elhitetni valakivel, hogy számíthat rá hogy ezzel a bizalommal visszaélhessen. Az csak hab a tortán, hogy ezzel a szövetségesei javára tehet, s hogy némileg kiélheti bosszúját az egykori artheniori lázadás miatt is.*
- Érdekes felvetés.
*Jó sokáig hallgat, láthatóan minden lehetséges módon igyekszik megfontolni a felvetést, s ennek ellenére sem jut egyértelmű döntésre. Feltehetően majd akkor is - mint mindig - a pillanat hevében teszi le voksát arra, amit megérzései súgnak.*
- Mindenképpen fontolóra veszem. Köszönöm Vasborda bácsi.
*A döntés persze az ő kezében van, de a jó tanácsokat mindig jó szívvel fogadja, kivéve ha kioktató jellegűek, a gnómon viszont felsőbbrendűségnek szikráját sem véli felfedezni, így nincs ellenére, hogy megossza vele javaslatait. Felfigyel a várakozó Alissänára, ezért nem fűzi hosszabbra a beszélgetést.*
- Induljatok amint módotokban áll, és legyetek óvatosak!
//Agin//
*Részéről a beszélgetés véget ért, amiről az is árulkodik, hogy tekintetével Agint keresi, akinek láthatóan nem ez a legjobb napja.*
- Na mi van fiú, csak nem elszontyolodtál mert nem kaptad meg a leányt?
*Mosolya kiszélesedik, de kárörvendő jellege cseppet sem enyhül csupán némi játékosság is párosul mellé.*
- Na gyere ülj le ide! Volna némi feladatom a számodra.
657. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-06-24 19:14:38
Üzenet elküldve: 2023-06-24 19:14:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Alissäna//
//Zárás//
-Bosszantó. *Visszhangozza a lányt. Ami őt illeti, szeret nem szem előtt lenni, ha a munkaadóiról van szó. Persze Relael nem olyan fajta, mint általában a munkaadói. Azok általában házsártos, agresszív kikötőiek. Itt más a helyzet. Kifejezetten düllesztené mellét, ha többet foglalkozna vele a Nagyságos asszony. Még akkor is, ha tapasztalatai alapján ez mindig magával hordoz valami kínos velejárót. Számára kínosat. Persze a világért sem kötné most a bosszankodó Alissäna orrára, mennyire csodálja titkon Relaelt.
Valahol simogatja lelkét a tudat, hogy látszólag sikerült megnyugtatnia az elfet. Fontosnak érzi magát tőle. Sajátos szálak fűzik a kurtizánhoz, ám a kívánalma az irányába egy hangyányit sem csökkent. Nagyon reméli, hogy hamar visszatér.*
-Jó. *Feleli sután, miközben a tovalibbenő Alissäna után bámul vágyakozva. Valahol aggódik a lányért, de azt is tudja, hogy nem kell félteni. Közben lassan kibújik a ruhájából, hogy megmártózzon Alissäna hátrahagyott, illatos fürdőjében. A víz már csak langyos, de neki éppen elég. Behunyja szemeit és egy rövid időre talán el is nyomja az álom.*
//Zárás//
-Bosszantó. *Visszhangozza a lányt. Ami őt illeti, szeret nem szem előtt lenni, ha a munkaadóiról van szó. Persze Relael nem olyan fajta, mint általában a munkaadói. Azok általában házsártos, agresszív kikötőiek. Itt más a helyzet. Kifejezetten düllesztené mellét, ha többet foglalkozna vele a Nagyságos asszony. Még akkor is, ha tapasztalatai alapján ez mindig magával hordoz valami kínos velejárót. Számára kínosat. Persze a világért sem kötné most a bosszankodó Alissäna orrára, mennyire csodálja titkon Relaelt.
Valahol simogatja lelkét a tudat, hogy látszólag sikerült megnyugtatnia az elfet. Fontosnak érzi magát tőle. Sajátos szálak fűzik a kurtizánhoz, ám a kívánalma az irányába egy hangyányit sem csökkent. Nagyon reméli, hogy hamar visszatér.*
-Jó. *Feleli sután, miközben a tovalibbenő Alissäna után bámul vágyakozva. Valahol aggódik a lányért, de azt is tudja, hogy nem kell félteni. Közben lassan kibújik a ruhájából, hogy megmártózzon Alissäna hátrahagyott, illatos fürdőjében. A víz már csak langyos, de neki éppen elég. Behunyja szemeit és egy rövid időre talán el is nyomja az álom.*
656. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-06-24 13:10:12
Üzenet elküldve: 2023-06-24 13:10:12
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 226
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 226
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Haldrian//
- Vannak.
*Rögtön Daoro úr jut eszébe, holott nála szörnyűbb alakokat is megismert már, csupán az a kövér disznó volt az, akivel rendszeresen dolga akadt, így Alissänára ő gyakorolta a legnagyobb hatást. Relael pedig többnyire nem is törődik vele, ami ha jónak nem is feltétlenül jó, mindenesetre elég kényelmes számára.*
- De azért eléggé bosszantó.
*Ahogy Haldrian keze gyengéden végig siklik rajta és a lány szépen ellazul ettől, elkezdi megérteni, hogy miért is szeretik annyira kedves vendégei, amikor hasonlóképpen jár el velük.*
- Ezt meg tudnám szokni.
*Sóhajtja elégedetten, de sajnos nincs most ideje kiélvezni a frissítő fürdőt és a gyengéd érintéseket.*
- Jó. A tökéletes megfelel.
*Az ölelés kellemes, főleg mert Haldrian viszonozza. Alissäna légzése pedig szépen, egyenletesen lelassul. Eszébe jut egy barátnője Wegtorenben, akivel igyekezték támogatni egymást nehezebb időszakokban is. Ezen az ismeretlen vidéken pedig a fattyú kezd lassan ebbe a szerepbe kerülni.
A pillanat amilyen gyorsan és váratlanul érkezett, úgy száll tova. Alissäna könnyedén vált érzelmességből közönyre, s most már semmi egyéb nem jár a fejében csak az, hogy feladata van és azt megfelelően kell végeznie. Gyorsan megtörölgeti magát, majd visszabújik ruhájába. Egy rejtett zsebből egy aprócska fiolát vesz elő, ujjával befogja annak száját és megfordítja. Ujjbegyére került leheletnyit illóolajat testének több pontjára is elhelyezi, például fültöveihez, csuklójához, dekoltázsára.*
- Ezt jó tudni.
*Feleli már-már gépiesen, miközben enyhén nedves kézzel megigazítja haját. Már libben is tova, ahogy elhalad még megérinti Haldrian vállát, majd integet neki.*
- Sietek majd vissza!
//Vasborda//
*Nem akarja megvárakoztatni a többieket, ezért szinte szalad lefelé a lépcsőn, s rövidesen a kis csoporthoz toppan be, de nem szakítja félbe a beszélgetést, csak csendben várja az indulást most, hogy már teljesen kifogástalan a megjelenése.*
- Vannak.
*Rögtön Daoro úr jut eszébe, holott nála szörnyűbb alakokat is megismert már, csupán az a kövér disznó volt az, akivel rendszeresen dolga akadt, így Alissänára ő gyakorolta a legnagyobb hatást. Relael pedig többnyire nem is törődik vele, ami ha jónak nem is feltétlenül jó, mindenesetre elég kényelmes számára.*
- De azért eléggé bosszantó.
*Ahogy Haldrian keze gyengéden végig siklik rajta és a lány szépen ellazul ettől, elkezdi megérteni, hogy miért is szeretik annyira kedves vendégei, amikor hasonlóképpen jár el velük.*
- Ezt meg tudnám szokni.
*Sóhajtja elégedetten, de sajnos nincs most ideje kiélvezni a frissítő fürdőt és a gyengéd érintéseket.*
- Jó. A tökéletes megfelel.
*Az ölelés kellemes, főleg mert Haldrian viszonozza. Alissäna légzése pedig szépen, egyenletesen lelassul. Eszébe jut egy barátnője Wegtorenben, akivel igyekezték támogatni egymást nehezebb időszakokban is. Ezen az ismeretlen vidéken pedig a fattyú kezd lassan ebbe a szerepbe kerülni.
A pillanat amilyen gyorsan és váratlanul érkezett, úgy száll tova. Alissäna könnyedén vált érzelmességből közönyre, s most már semmi egyéb nem jár a fejében csak az, hogy feladata van és azt megfelelően kell végeznie. Gyorsan megtörölgeti magát, majd visszabújik ruhájába. Egy rejtett zsebből egy aprócska fiolát vesz elő, ujjával befogja annak száját és megfordítja. Ujjbegyére került leheletnyit illóolajat testének több pontjára is elhelyezi, például fültöveihez, csuklójához, dekoltázsára.*
- Ezt jó tudni.
*Feleli már-már gépiesen, miközben enyhén nedves kézzel megigazítja haját. Már libben is tova, ahogy elhalad még megérinti Haldrian vállát, majd integet neki.*
- Sietek majd vissza!
//Vasborda//
*Nem akarja megvárakoztatni a többieket, ezért szinte szalad lefelé a lépcsőn, s rövidesen a kis csoporthoz toppan be, de nem szakítja félbe a beszélgetést, csak csendben várja az indulást most, hogy már teljesen kifogástalan a megjelenése.*
655. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-06-24 00:41:09
Üzenet elküldve: 2023-06-24 00:41:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Sokan//
* Vasborda meglepődik azon, hogy társaságot kap, általában elvan magának, hacsak nem kell valakit toldozgatni, foltozgatni. Fáradtan kel fel az asztaltól, de nem húzza az időt, olyan fürgén mozog, amennyire csak vén teste képes. Azaz, nem túl gyorsan. Persze segíthetne ezen, ha kevesebbet inna, vagy ha az alkohol helyett egy-két varázsitalt öntene magába, de minek tenné. Inkább botorkál tovább, és hamarosan helyet foglal az asztalnál. *
- Tessék, kisasszony. Miben lehetek a szolgálatára? * Kérdezi, a legmegnyerőbb, foghíjas mosolyával. Meglepődik azon, hogy a jobbik borral kínálják, és emeli is a kezét. *
- Kár belém a drága ital, jó lesz az olcsó lőre is, megszoktam már. A finom ital a fiataloké, akik előtt még ott a jövő. Hiába, magácska még csak befelé megy az életbe, de én már kifelé jövök onnan. Minden lépéssel közelebb a sírhoz. * Mondja halkan, kissé rekedtes hangon, hiszen nincs hozzászokva a beszédhez, általában csak üldögél, és iszik magában. Hálásan elfogadja azért a bort, miért ne tenné, ha már ingyen van. Meg egyébként is, úgyis kihozták, már levegő érte, innentől nincs mese, meg kell inni. Szegény öreg gnóm pedig áldozatkészen emeli ajkaihoz a poharat, és kortyol bele. Egyre javul a kedve, és mire Relael a feladatismertetés végére ér, már ujjaival törölgeti ki a pohár aljáról az utolsó cseppeket. *
- Szóval menjünk a vámházhoz, és szúrjuk hátba a látszólagos szövetségeseinket, keeheehee. Tetszik az ötlet, főleg, hogy a Patkányok tűnnek az erősebb félnek. De azért javaslom, hogy ha lehet, akkor figyelmeztesse a kisasszony ezt a társaságot, amikor megjelennek nálunk. Mondja el nekik, de ne túl korán, hogy a személyzetből két alak köpönyeget váltott, és elszaladt szólni a patkányoknak. Nem kell megnevezni senkit, persze, keeheehee. És fontos, hogy túl késő legyen ahhoz, hogy érdemben felkészüljenek! Így, ha valamilyen csoda folytán mégis túlélik a Patkányok rajtaütését, akkor nem magácska lesz az elsőszámú gyanúsított, hiszen szólt nekik, ahogy tudott. Arról nem tehet, hogy túl késő volt, ahogy arról sem, hogy a személyzetben voltak megbízhatatlan alakok. Mégis csak a kikötőben vagyunk, itt még a saját anyjában sem bízhat senki. * Vázolja fel az ötletet, ami így hirtelen eszébe jut. Persze lehet rajta finomítani, sőt, nem is muszáj megfogadni. Csak szeretne valamit hozzátenni a dologhoz, és munkaadóját biztonságban tudni. Attól nem fél, hogy neki baja lenne, bízik benne, hogy még ha el is árulják, akkor is nála lesz a lépéselőny. Hiszen az a legjobb árulás, amiről előre tudni lehet. *
* Vasborda meglepődik azon, hogy társaságot kap, általában elvan magának, hacsak nem kell valakit toldozgatni, foltozgatni. Fáradtan kel fel az asztaltól, de nem húzza az időt, olyan fürgén mozog, amennyire csak vén teste képes. Azaz, nem túl gyorsan. Persze segíthetne ezen, ha kevesebbet inna, vagy ha az alkohol helyett egy-két varázsitalt öntene magába, de minek tenné. Inkább botorkál tovább, és hamarosan helyet foglal az asztalnál. *
- Tessék, kisasszony. Miben lehetek a szolgálatára? * Kérdezi, a legmegnyerőbb, foghíjas mosolyával. Meglepődik azon, hogy a jobbik borral kínálják, és emeli is a kezét. *
- Kár belém a drága ital, jó lesz az olcsó lőre is, megszoktam már. A finom ital a fiataloké, akik előtt még ott a jövő. Hiába, magácska még csak befelé megy az életbe, de én már kifelé jövök onnan. Minden lépéssel közelebb a sírhoz. * Mondja halkan, kissé rekedtes hangon, hiszen nincs hozzászokva a beszédhez, általában csak üldögél, és iszik magában. Hálásan elfogadja azért a bort, miért ne tenné, ha már ingyen van. Meg egyébként is, úgyis kihozták, már levegő érte, innentől nincs mese, meg kell inni. Szegény öreg gnóm pedig áldozatkészen emeli ajkaihoz a poharat, és kortyol bele. Egyre javul a kedve, és mire Relael a feladatismertetés végére ér, már ujjaival törölgeti ki a pohár aljáról az utolsó cseppeket. *
- Szóval menjünk a vámházhoz, és szúrjuk hátba a látszólagos szövetségeseinket, keeheehee. Tetszik az ötlet, főleg, hogy a Patkányok tűnnek az erősebb félnek. De azért javaslom, hogy ha lehet, akkor figyelmeztesse a kisasszony ezt a társaságot, amikor megjelennek nálunk. Mondja el nekik, de ne túl korán, hogy a személyzetből két alak köpönyeget váltott, és elszaladt szólni a patkányoknak. Nem kell megnevezni senkit, persze, keeheehee. És fontos, hogy túl késő legyen ahhoz, hogy érdemben felkészüljenek! Így, ha valamilyen csoda folytán mégis túlélik a Patkányok rajtaütését, akkor nem magácska lesz az elsőszámú gyanúsított, hiszen szólt nekik, ahogy tudott. Arról nem tehet, hogy túl késő volt, ahogy arról sem, hogy a személyzetben voltak megbízhatatlan alakok. Mégis csak a kikötőben vagyunk, itt még a saját anyjában sem bízhat senki. * Vázolja fel az ötletet, ami így hirtelen eszébe jut. Persze lehet rajta finomítani, sőt, nem is muszáj megfogadni. Csak szeretne valamit hozzátenni a dologhoz, és munkaadóját biztonságban tudni. Attól nem fél, hogy neki baja lenne, bízik benne, hogy még ha el is árulják, akkor is nála lesz a lépéselőny. Hiszen az a legjobb árulás, amiről előre tudni lehet. *
654. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-06-23 17:09:57
Üzenet elküldve: 2023-06-23 17:09:57
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 78
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 78
Játékstílus: Vakmerő
//Irány az árny//
//Strat el//
*Talán a magvas gondolatok amiket Strat felvetett, talán csak magának a témának a komolysága miatt, de olybá tűnik hogy a nő elgondolkozik.*
-Ha átgondolta hölgyem, keressen meg nyugodtan.
*Mondja, hisz a hitet senkire sem lehet ráerőltetni, tudja ő ezt nagyon jól. Úgyhogy megissza a maradék italt, majd feláll, elköszön és kifelé indul a Hét Varjúból. Nagyot nyújtózik miközben sétál. ~Unatkozom. Nem szeretek unatkozni. Talán meg kéne látogatnom a várost, régen voltam már arra, egy jó fürdő az örömlányok nélkül talán kellemes élmény lenne. Meg a piacra is be kéne ugranom venni pár cuccot. Jó. Legyen ez. Ezzel is telik legalább az idő. Akkor irány Arthenior!~*
//Strat el//
*Talán a magvas gondolatok amiket Strat felvetett, talán csak magának a témának a komolysága miatt, de olybá tűnik hogy a nő elgondolkozik.*
-Ha átgondolta hölgyem, keressen meg nyugodtan.
*Mondja, hisz a hitet senkire sem lehet ráerőltetni, tudja ő ezt nagyon jól. Úgyhogy megissza a maradék italt, majd feláll, elköszön és kifelé indul a Hét Varjúból. Nagyot nyújtózik miközben sétál. ~Unatkozom. Nem szeretek unatkozni. Talán meg kéne látogatnom a várost, régen voltam már arra, egy jó fürdő az örömlányok nélkül talán kellemes élmény lenne. Meg a piacra is be kéne ugranom venni pár cuccot. Jó. Legyen ez. Ezzel is telik legalább az idő. Akkor irány Arthenior!~*
653. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-06-23 16:00:59
Üzenet elküldve: 2023-06-23 16:00:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Alissäna//
*Figyelmesen hallgatja a hosszúéletűt, miközben lecsutakolja. A tisztelet kérdésére csak vállat von. Ő nem sokat tud az ilyesmiről. Az, hogy valaki nőnek vagy férfinak születik-e, számára nem mérvadó ilyen téren. De ha már a kurtizánok foglalkozására terelődik a szó; a dokkokmenti bárcásokat nem tiszteli annyira, de a Sellőházban élőket annál inkább. Meg Alissänát is.Furcsa dolog ez.*
-Elég hülyék akkor. *Fejti ki tömören a véleményét a témával kapcsolatban.*
-Hát igen, ő eléggé olyan... Nem is tudom. *Abbahagyja egy pillanatra a törölgetést. Nehéz lenne behatárolni, hogy a Nagysága milyen is. Tény, hogy kénye-kedve szerint rendelkezik, akivel akar, de...*
-Nem ő a legrosszabb. Vannak nála rosszabbak is. Sokkal rosszabbak. De ezt biztos Te is tudod. *Zárja le a témát nagy bölcsen. Tény, hogy elég kiszámíthatatlannak tűnik a "fogadósasszony", de ő azt tapasztalta, hogy nem sokat törődik az embereivel. Tervez meg agyal, nincs ideje rájuk. Pedig ha lenne...
Folytatja a munkát, bár lassan már nincs olyan hely a lányon, amit ne mosdott volna meg. Persze attól függetlenül, hogy csupán beszélgetnek, még egy-egy pillantással nem mulasztja el méltatni az elf testét.
Alissäna nyakához hajol, hogy ellenőrizhesse annak illatát. Sosem volt még olyan, hogy ne tetszett volna neki a lány bukéja. Most sincs másképp ez. Igazából nem is érti, miért csutakolja magát ennyit a pillangó.*
-Tökéletes. *Hagyja el száját a szó, majd meglepetésére Alissäna megöleli. Nem sűrűn ölelkezik senkivel csak úgy, ha nem az ágyat túrják épp. A meztelenség ugyan stimmel az elf részéről, de azért meglepi a dolog. Kiejti kezéből a rongyot, hogy átölelhesse a lányt. Valamiért így is jól esik neki.*
-Engem nem kell féltened. *Azért elvigyorodik. Persze, kerülni fogja a kalózt, bár Relaelt nem lenne épp okos dolog kerülgetnie, míg szeretne tetőt a feje fölé.
Felegyenesedik és félrehúzódva hagyja, hogy Alissäna kikászálódjon a dézsából. Bölcsen összekulcsolja kezeit maga előtt, bár tisztában van vele, hogy a pillangó amúgy tisztában van vele, mit vált ki a közelsége.*
*Figyelmesen hallgatja a hosszúéletűt, miközben lecsutakolja. A tisztelet kérdésére csak vállat von. Ő nem sokat tud az ilyesmiről. Az, hogy valaki nőnek vagy férfinak születik-e, számára nem mérvadó ilyen téren. De ha már a kurtizánok foglalkozására terelődik a szó; a dokkokmenti bárcásokat nem tiszteli annyira, de a Sellőházban élőket annál inkább. Meg Alissänát is.Furcsa dolog ez.*
-Elég hülyék akkor. *Fejti ki tömören a véleményét a témával kapcsolatban.*
-Hát igen, ő eléggé olyan... Nem is tudom. *Abbahagyja egy pillanatra a törölgetést. Nehéz lenne behatárolni, hogy a Nagysága milyen is. Tény, hogy kénye-kedve szerint rendelkezik, akivel akar, de...*
-Nem ő a legrosszabb. Vannak nála rosszabbak is. Sokkal rosszabbak. De ezt biztos Te is tudod. *Zárja le a témát nagy bölcsen. Tény, hogy elég kiszámíthatatlannak tűnik a "fogadósasszony", de ő azt tapasztalta, hogy nem sokat törődik az embereivel. Tervez meg agyal, nincs ideje rájuk. Pedig ha lenne...
Folytatja a munkát, bár lassan már nincs olyan hely a lányon, amit ne mosdott volna meg. Persze attól függetlenül, hogy csupán beszélgetnek, még egy-egy pillantással nem mulasztja el méltatni az elf testét.
Alissäna nyakához hajol, hogy ellenőrizhesse annak illatát. Sosem volt még olyan, hogy ne tetszett volna neki a lány bukéja. Most sincs másképp ez. Igazából nem is érti, miért csutakolja magát ennyit a pillangó.*
-Tökéletes. *Hagyja el száját a szó, majd meglepetésére Alissäna megöleli. Nem sűrűn ölelkezik senkivel csak úgy, ha nem az ágyat túrják épp. A meztelenség ugyan stimmel az elf részéről, de azért meglepi a dolog. Kiejti kezéből a rongyot, hogy átölelhesse a lányt. Valamiért így is jól esik neki.*
-Engem nem kell féltened. *Azért elvigyorodik. Persze, kerülni fogja a kalózt, bár Relaelt nem lenne épp okos dolog kerülgetnie, míg szeretne tetőt a feje fölé.
Felegyenesedik és félrehúzódva hagyja, hogy Alissäna kikászálódjon a dézsából. Bölcsen összekulcsolja kezeit maga előtt, bár tisztában van vele, hogy a pillangó amúgy tisztában van vele, mit vált ki a közelsége.*
652. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-06-23 00:38:36
Üzenet elküldve: 2023-06-23 00:38:36
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 226
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 226
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Haldrian//
*Nem zavarja Haldrian bámulása, s nem csak azért, mert a félvér már számtalanszor látta ő mindenféle helyzetekben, hanem azért is, mert Alissäna teljesen közömbösen viseltetik teste iránt. Egyedül ami bosszantja, az a kosz bármilyen formája, legyen az valós, vagy mások érintése után maradt láthatatlan "bélyeg", ezek miatt is érzi szükségét napjában többször tisztálkodni.
Közben Haldrian több mindent is említ, mindegyikhez hozzá tudna szólni, a lány mégis csendben hagyja feledésbe merülni az elhangzott félmondatokat.*
- Nem tudom milyen lázadók. Semmit sem tudok.
*Ettől csak még inkább frusztrálttá válik. Ami valójában ennyire feldúlja most, az a tudatlansága. Emlékszik erre az érzésre még jó régről, amikor kislányként megérkezett rabszolga kereskedőjével Wegtorenbe. Tisztán emlékszik rá, hogy mennyire bizonytalan volt abban az ismeretlen, óriásokkal teli városban.
Valóban nem aggódik amiatt ami elhagyja ajkait, de csak mert fel sem merül benne az, hogy Haldrian visszaélne ezekkel és bajba sodorná őt. Pedig jogosan gondolhatna ilyet a kurtizán, ám talán ennyi kötődés és bizalom kialakult már kettejük között, hogy ebben biztos lehessen.*
- Tisztelni?
*Csupán egy pillanatig tűnik meglepettnek, próbálja eldönteni, hogy Haldrian viccelődik vagy gúnyolódik, de rájön közben, hogy a fiú komolyan beszél. Ettől nevethetnéke támad, ami leheletnyit keserűbbre sikeredik, mint amennyire szerette volna.*
- Oh Haldrian, engem nem tisztelnek a férfiak, de még csak a nők sem.
*Egészen ellágyul a tolvaj kedvességétől, ezért finoman megérinti annak arcát.*
- A Kikötőben élsz és mégis milyen naiv vagy. Nő vagyok, így eleve nem sok tisztelet a jussom, főleg nem azt figyelembe véve, amivel keresem a betevőmet. Az átlag népeknél már csak arrogáns fajtársaim vetnek meg jobban.
*Nem szomorú, mind tekintete, mind hangja teljesen közömbös, hiszen ezzel már igen régóta megbékélt, ezért nem több számára ez mint egyszerű tényközlés.
Haldrian furcsa lépésre szánja el magát, de nem ellenkezik, most jobban leköti az, hogy ajkait harapdálva aggódjon. Meglepően jól esik neki az érintés, és megnyugtatónak találja, amire a tolvaj is felfigyelhet egyre lejjebb ereszkedő vállai formájában. Kellemes a számára, hogy azt érzi most nem csak egy mutatós pajzán kellék másik szemében, hanem tényleg figyelnek rá, legalább egy kis ideig.*
- Is? Mert még ki?
*Úgy érzi Haldrian többet tud nála. Most hogy Relael szóba kerül megint indulatos lesz, láthatóan fajtársa nem lopta be magát a szívébe.*
- Szörnyen bosszantó. Azt hiszi bármit megtehet bárkivel, engem is csak úgy ingyen áruba bocsájt minden jött-mentnek.
*Haragja amilyen gyorsan érkezik, olyan gyorsan távozik is, mert eszébe jut, hogy végül a mélyésignél milyen nyugodt szívvel rakta zsebre a negyven aranyat, mint jogos fizetségét. Feltehetően senki sem fog rájönni soha.*
- Hmm, ez nagyon kellemes.
*Még szemeit is lehunyja, s közben hallgatja a fiút, bár nem reagál szavaira semmit, csak engedi, hogy kivételesen ő legyen a kiszolgált szerepében. Nem zavarja, mert őszintének érzi, s nem egy játszma részének.*
- Igazad lehet.
*Ezzel pedig véglegesen helyre billen korábbi lelkibékéje, mintha soha meg sem történt volna. Alissäna többnyire nyugodt és jellemzően nem haragtartó, minden negatív érzést könnyen tud feledni, ezért is képes olyan könnyed szívvel létezni sok évtizedes szörnyű múltja ellenére.*
- Azt hiszem már megfelelő leszek. Jó az illatom?
*Közelebb hajol, fejét oldalra billentve kínálva fel nyakszirtjét, hogy a neki olyan készségesen segítő Haldrian ellenőrizhesse őt. Tőle rendkívül szokatlan lépésre szánja el magát, és csak azért mert jól esik a számára, váratlanul megöleli a fiút. Ez éppen olyan kellemes neki, mint amilyen az együtt alvásuk volt, ezért még hosszú pillanatokig így marad.*
- Aztán tartsd magad távol a kisasszonytól meg a vérmes fenevadjától. Mindkettő szörnyen kiszámíthatatlannak tűnik.
*Leon már be is bizonyította hogy az, fajtársa viszont még nem mutatta ki a foga fehérjét, de a készséges kis kurtizán nem bízik meg teljesen benne.*
*Nem zavarja Haldrian bámulása, s nem csak azért, mert a félvér már számtalanszor látta ő mindenféle helyzetekben, hanem azért is, mert Alissäna teljesen közömbösen viseltetik teste iránt. Egyedül ami bosszantja, az a kosz bármilyen formája, legyen az valós, vagy mások érintése után maradt láthatatlan "bélyeg", ezek miatt is érzi szükségét napjában többször tisztálkodni.
Közben Haldrian több mindent is említ, mindegyikhez hozzá tudna szólni, a lány mégis csendben hagyja feledésbe merülni az elhangzott félmondatokat.*
- Nem tudom milyen lázadók. Semmit sem tudok.
*Ettől csak még inkább frusztrálttá válik. Ami valójában ennyire feldúlja most, az a tudatlansága. Emlékszik erre az érzésre még jó régről, amikor kislányként megérkezett rabszolga kereskedőjével Wegtorenbe. Tisztán emlékszik rá, hogy mennyire bizonytalan volt abban az ismeretlen, óriásokkal teli városban.
Valóban nem aggódik amiatt ami elhagyja ajkait, de csak mert fel sem merül benne az, hogy Haldrian visszaélne ezekkel és bajba sodorná őt. Pedig jogosan gondolhatna ilyet a kurtizán, ám talán ennyi kötődés és bizalom kialakult már kettejük között, hogy ebben biztos lehessen.*
- Tisztelni?
*Csupán egy pillanatig tűnik meglepettnek, próbálja eldönteni, hogy Haldrian viccelődik vagy gúnyolódik, de rájön közben, hogy a fiú komolyan beszél. Ettől nevethetnéke támad, ami leheletnyit keserűbbre sikeredik, mint amennyire szerette volna.*
- Oh Haldrian, engem nem tisztelnek a férfiak, de még csak a nők sem.
*Egészen ellágyul a tolvaj kedvességétől, ezért finoman megérinti annak arcát.*
- A Kikötőben élsz és mégis milyen naiv vagy. Nő vagyok, így eleve nem sok tisztelet a jussom, főleg nem azt figyelembe véve, amivel keresem a betevőmet. Az átlag népeknél már csak arrogáns fajtársaim vetnek meg jobban.
*Nem szomorú, mind tekintete, mind hangja teljesen közömbös, hiszen ezzel már igen régóta megbékélt, ezért nem több számára ez mint egyszerű tényközlés.
Haldrian furcsa lépésre szánja el magát, de nem ellenkezik, most jobban leköti az, hogy ajkait harapdálva aggódjon. Meglepően jól esik neki az érintés, és megnyugtatónak találja, amire a tolvaj is felfigyelhet egyre lejjebb ereszkedő vállai formájában. Kellemes a számára, hogy azt érzi most nem csak egy mutatós pajzán kellék másik szemében, hanem tényleg figyelnek rá, legalább egy kis ideig.*
- Is? Mert még ki?
*Úgy érzi Haldrian többet tud nála. Most hogy Relael szóba kerül megint indulatos lesz, láthatóan fajtársa nem lopta be magát a szívébe.*
- Szörnyen bosszantó. Azt hiszi bármit megtehet bárkivel, engem is csak úgy ingyen áruba bocsájt minden jött-mentnek.
*Haragja amilyen gyorsan érkezik, olyan gyorsan távozik is, mert eszébe jut, hogy végül a mélyésignél milyen nyugodt szívvel rakta zsebre a negyven aranyat, mint jogos fizetségét. Feltehetően senki sem fog rájönni soha.*
- Hmm, ez nagyon kellemes.
*Még szemeit is lehunyja, s közben hallgatja a fiút, bár nem reagál szavaira semmit, csak engedi, hogy kivételesen ő legyen a kiszolgált szerepében. Nem zavarja, mert őszintének érzi, s nem egy játszma részének.*
- Igazad lehet.
*Ezzel pedig véglegesen helyre billen korábbi lelkibékéje, mintha soha meg sem történt volna. Alissäna többnyire nyugodt és jellemzően nem haragtartó, minden negatív érzést könnyen tud feledni, ezért is képes olyan könnyed szívvel létezni sok évtizedes szörnyű múltja ellenére.*
- Azt hiszem már megfelelő leszek. Jó az illatom?
*Közelebb hajol, fejét oldalra billentve kínálva fel nyakszirtjét, hogy a neki olyan készségesen segítő Haldrian ellenőrizhesse őt. Tőle rendkívül szokatlan lépésre szánja el magát, és csak azért mert jól esik a számára, váratlanul megöleli a fiút. Ez éppen olyan kellemes neki, mint amilyen az együtt alvásuk volt, ezért még hosszú pillanatokig így marad.*
- Aztán tartsd magad távol a kisasszonytól meg a vérmes fenevadjától. Mindkettő szörnyen kiszámíthatatlannak tűnik.
*Leon már be is bizonyította hogy az, fajtársa viszont még nem mutatta ki a foga fehérjét, de a készséges kis kurtizán nem bízik meg teljesen benne.*
651. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-06-22 22:34:56
Üzenet elküldve: 2023-06-22 22:34:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Alissäna//
*Követi a lányt a fürdőbe, hogyisne követné. Kissé izgatott is, de sejteni véli, hogy aligha cserél most gazdát majd az összekuporgatott aranya.*
-A Vámházhoz? *Visszhangozza. Valahogy sejtette, legalábbis abból, amit hallott. De miért pont Alissänát? Közben persze nem képes nem a hosszúéletű testét bámulni. Még akkor is, ha látta már pőrén, nem is egyszer. Senki sem tanította, hogy nem ildomos így bámulni, hát nem is cselekszik másképp, mint ahogy.*
-Nem tudtam, hogy az embere... Mármint... Honnan kellett volna tudnom? Meg nem derült volna ki... De miféle lázadók? *Ami azt illeti, a legkevésbé sem érdekli, hogy Agin Relael embere. Hisz sosem tudta volna rábizonyítani.*
-Sosem hallottam lázadókról. *Áll kukán egy darabon, miközben a hosszúéletűt szemléli. Az meg csacsog és csacsog. Talán meg sem fordul a fejében, milyen veszélyes információkat kotyog el neki. Persze sosem sodorná Alissänát veszélybe. Kevesek egyike, akit nem.
Nem rémlik neki, hogy látta volna már hasonló bőrben a pillangót. Feldúltnak. Idegesnek. Közelebb lép a dézsához is leguggol mellé.*
-Szerintem azért küldd téged, mert szép vagy. És elf is. Biztos tisztelni fognak. *Magából indul ki leginkább. Közben a rongyért nyúl, és ha Alissäna engedi, kiveszi a kezéből. Óvatosan nyúl a lány bőréhez, mintha csak valami porcelánszobrot kellene tisztogatnia. Így mossa le a pillangó vállait, majd a hátát.*
-Nem kell aggódnod. A patkányok nem szokták bántani az övéiket. Vagy a barátaikat. Nem hülyék. Meg a Nagysága mindig tudja, mit csinál. Legalábbis úgy néz ki, mint aki tudja, mit csinál. Biztos félnek tőle még a patkányok is! *Kifacsarja a vizet a szivacsból, majd folytatja a munkát.*
-Egyszer bevittek engem is a Vámházba, mert egy patkány állítólag látta, hogy elemeltem egy almát. Pedig nem is én voltam. Akkor jártam ott először és utoljára. Kissé elagyabugyáltak, de semmi komoly. Közel sem az volt a legrosszabb hely, ahol voltam életemben. *Elmosolyodik, majd oldalra tűri az ébenfekete tincseket, hogy jobban hozzáférjen Alissäna lapockáihoz.*
-Szerintem minden rendben lesz. Hamar letudod... Én meg itt várok. *Kissé beharapja ajkát. Jobbnak látja most nem traktálni az "ajánlataival" az elfet.*
*Követi a lányt a fürdőbe, hogyisne követné. Kissé izgatott is, de sejteni véli, hogy aligha cserél most gazdát majd az összekuporgatott aranya.*
-A Vámházhoz? *Visszhangozza. Valahogy sejtette, legalábbis abból, amit hallott. De miért pont Alissänát? Közben persze nem képes nem a hosszúéletű testét bámulni. Még akkor is, ha látta már pőrén, nem is egyszer. Senki sem tanította, hogy nem ildomos így bámulni, hát nem is cselekszik másképp, mint ahogy.*
-Nem tudtam, hogy az embere... Mármint... Honnan kellett volna tudnom? Meg nem derült volna ki... De miféle lázadók? *Ami azt illeti, a legkevésbé sem érdekli, hogy Agin Relael embere. Hisz sosem tudta volna rábizonyítani.*
-Sosem hallottam lázadókról. *Áll kukán egy darabon, miközben a hosszúéletűt szemléli. Az meg csacsog és csacsog. Talán meg sem fordul a fejében, milyen veszélyes információkat kotyog el neki. Persze sosem sodorná Alissänát veszélybe. Kevesek egyike, akit nem.
Nem rémlik neki, hogy látta volna már hasonló bőrben a pillangót. Feldúltnak. Idegesnek. Közelebb lép a dézsához is leguggol mellé.*
-Szerintem azért küldd téged, mert szép vagy. És elf is. Biztos tisztelni fognak. *Magából indul ki leginkább. Közben a rongyért nyúl, és ha Alissäna engedi, kiveszi a kezéből. Óvatosan nyúl a lány bőréhez, mintha csak valami porcelánszobrot kellene tisztogatnia. Így mossa le a pillangó vállait, majd a hátát.*
-Nem kell aggódnod. A patkányok nem szokták bántani az övéiket. Vagy a barátaikat. Nem hülyék. Meg a Nagysága mindig tudja, mit csinál. Legalábbis úgy néz ki, mint aki tudja, mit csinál. Biztos félnek tőle még a patkányok is! *Kifacsarja a vizet a szivacsból, majd folytatja a munkát.*
-Egyszer bevittek engem is a Vámházba, mert egy patkány állítólag látta, hogy elemeltem egy almát. Pedig nem is én voltam. Akkor jártam ott először és utoljára. Kissé elagyabugyáltak, de semmi komoly. Közel sem az volt a legrosszabb hely, ahol voltam életemben. *Elmosolyodik, majd oldalra tűri az ébenfekete tincseket, hogy jobban hozzáférjen Alissäna lapockáihoz.*
-Szerintem minden rendben lesz. Hamar letudod... Én meg itt várok. *Kissé beharapja ajkát. Jobbnak látja most nem traktálni az "ajánlataival" az elfet.*
650. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-06-22 21:54:48
Üzenet elküldve: 2023-06-22 21:54:48
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 226
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 226
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Haldrian//
*Haldrian olyan engedelmesen követi őt, hogy ez már-már meghatja, főleg mert most szüksége van a fattyú lelki támogatására.*
- Mindjárt mondom, csak gyere!
*Kapkodja lábait, nem akarja, hogy majd rá várjanak, s ahogy ígérte a fürdő felé veszi az irányt. Megvárja amíg a fiú is belép, majd ellenőrzi, hogy a paravánok mögött nem lapul senki.*
- A Vámházhoz küldenek, valami Kincs nevezetű Patkányhoz. Vagy nak? Nem tudom pontosan.
*Gyorsan lesöpri magáról vékonyka ruháját és az egyik vödör vízhez megy. Belemártja ujját, de sajnos a víz teljesen kihűlt.*
- Mindegy.
*Egy rongyért nyúl, hogy jó alaposan átmossa a meleg miatt kissé megizzadt testét.*
- Persze, hogy nem!
*Gyorsan megpördül és a vizes ronggyal kezében megint Haldrian mellkasának bökdösésével igyekszik fenyegetőnek tűnni, mint amikor megzavarta őket Adrastusszal.*
- Az a fiú a kisasszony egyik embere. Ha kiderülne, hogy megloptad, az szerinted milyen következményekkel járna? Főleg úgy, hogy mindig együtt látnak minket, ezzel engem is belerángatsz ebbe. Éppen elég az, hogy Őnagysága valami lázadozók és patkányok ügyébe kever engem is.
*Önmagához képest elég indulatos, de a leány még így is sokkal lágyabb, talán csak azért, mert kedveli Haldriant és nem tud haragudni rá. Főleg amiatt nem, mert megnyugtatást vár tőle, hiszen ő csak egy idegen lány, egy idegen és veszélyes helyen, emellett pedig nem kedveli a vérontást sem, főleg ha az ő bőrét is vásárra viszik. Legalábbis szegény Alissäna komoly veszélyt lát mindebben, de az is lehet, hogy csak túlreagálja.*
- Ide fognak jönni ezek a lázadók egy hat múlva, és gondolom erről kell szólnunk a patkányoknak.
*Haldrian olyan engedelmesen követi őt, hogy ez már-már meghatja, főleg mert most szüksége van a fattyú lelki támogatására.*
- Mindjárt mondom, csak gyere!
*Kapkodja lábait, nem akarja, hogy majd rá várjanak, s ahogy ígérte a fürdő felé veszi az irányt. Megvárja amíg a fiú is belép, majd ellenőrzi, hogy a paravánok mögött nem lapul senki.*
- A Vámházhoz küldenek, valami Kincs nevezetű Patkányhoz. Vagy nak? Nem tudom pontosan.
*Gyorsan lesöpri magáról vékonyka ruháját és az egyik vödör vízhez megy. Belemártja ujját, de sajnos a víz teljesen kihűlt.*
- Mindegy.
*Egy rongyért nyúl, hogy jó alaposan átmossa a meleg miatt kissé megizzadt testét.*
- Persze, hogy nem!
*Gyorsan megpördül és a vizes ronggyal kezében megint Haldrian mellkasának bökdösésével igyekszik fenyegetőnek tűnni, mint amikor megzavarta őket Adrastusszal.*
- Az a fiú a kisasszony egyik embere. Ha kiderülne, hogy megloptad, az szerinted milyen következményekkel járna? Főleg úgy, hogy mindig együtt látnak minket, ezzel engem is belerángatsz ebbe. Éppen elég az, hogy Őnagysága valami lázadozók és patkányok ügyébe kever engem is.
*Önmagához képest elég indulatos, de a leány még így is sokkal lágyabb, talán csak azért, mert kedveli Haldriant és nem tud haragudni rá. Főleg amiatt nem, mert megnyugtatást vár tőle, hiszen ő csak egy idegen lány, egy idegen és veszélyes helyen, emellett pedig nem kedveli a vérontást sem, főleg ha az ő bőrét is vásárra viszik. Legalábbis szegény Alissäna komoly veszélyt lát mindebben, de az is lehet, hogy csak túlreagálja.*
- Ide fognak jönni ezek a lázadók egy hat múlva, és gondolom erről kell szólnunk a patkányoknak.
649. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-06-22 19:27:15
Üzenet elküldve: 2023-06-22 19:27:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Alissäna//
*Szemmel láthatóan senki sem törődik vele és jól is van ez így. Van ideje hallgatózni. Igaz, nem jut el hozzá minden szó, de hall valamit a "vámházról" meg "lázadásról", "szövetségről". Összerakni a képet azonban nem tudja. Annyira rábambul Relaelre, hogy nem is veszi észre rögtön a felé igyekvő Alissänát. Az ellibbenő elf viszont jelez neki, mire ő úgy ugrik fel helyéről, akár az engedelmes öleb. Kisebb robajt okoz, ahogy majdnem fellöki a székét, de még idejében elkapja az ülőalkalmatosságot. Sebtiben hátrasimítja sörényét és a lány után szegődik.*
-Hová kell menned? Mit akarnak? *Kérdi suttogva, hogy lehetőleg csak Alissäna hallja a szavait. Nincs ínyére, hogy a pillangó esetleg feladatot kap. Még mindig őrzi a harminc aranyat, amivel - kis szerencsével és megfelelő ráhatással - megtudja venni a lány társaságát. Közben persze nem rest szemügyre venni az elf előtte ringó hátsófelét.*
-Nem tartottad magad a tervhez. Pedig már a zsebemben volt az erszénye! *Megrázza fejét. Valóban dühíti a dolog. Kíváncsibb azonban most, mintsem hogy ezen pörögjön, így kivár az ébenhajú lány válaszával. Meri remélni, hogy nem oda küldik, ahova gondolja, hogy küldik...*
*Szemmel láthatóan senki sem törődik vele és jól is van ez így. Van ideje hallgatózni. Igaz, nem jut el hozzá minden szó, de hall valamit a "vámházról" meg "lázadásról", "szövetségről". Összerakni a képet azonban nem tudja. Annyira rábambul Relaelre, hogy nem is veszi észre rögtön a felé igyekvő Alissänát. Az ellibbenő elf viszont jelez neki, mire ő úgy ugrik fel helyéről, akár az engedelmes öleb. Kisebb robajt okoz, ahogy majdnem fellöki a székét, de még idejében elkapja az ülőalkalmatosságot. Sebtiben hátrasimítja sörényét és a lány után szegődik.*
-Hová kell menned? Mit akarnak? *Kérdi suttogva, hogy lehetőleg csak Alissäna hallja a szavait. Nincs ínyére, hogy a pillangó esetleg feladatot kap. Még mindig őrzi a harminc aranyat, amivel - kis szerencsével és megfelelő ráhatással - megtudja venni a lány társaságát. Közben persze nem rest szemügyre venni az elf előtte ringó hátsófelét.*
-Nem tartottad magad a tervhez. Pedig már a zsebemben volt az erszénye! *Megrázza fejét. Valóban dühíti a dolog. Kíváncsibb azonban most, mintsem hogy ezen pörögjön, így kivár az ébenhajú lány válaszával. Meri remélni, hogy nem oda küldik, ahova gondolja, hogy küldik...*
648. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-06-22 18:31:41
Üzenet elküldve: 2023-06-22 18:31:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
//Agin, Relael, Lissa, Vasborda//
*Leon látja a szeme oldalából, hogy Agin elmegy hányni. Illetve azt nem látja, hogy mit csinál, inkább csak hallja és magában szörnyülködik, hogy a drága jó alkoholt így elpazarolta. Megjegyzést végül nem tesz, mert Relael kezd el beszélni.
Tetszik Lissa reakciója neki és elkönyveli magában, hogyha más nem is jó itt, azért személyzetet sikerült találnia a Naccságának. Mindenki tudja a dolgát itt. Rel végül hiába néz rá, mert a kalóztól csak egy vállvonást kap. Az nem volt a megállapodás része, hogy figyeljen vagy elmondja az ötleteit, csak az, hogy kísérje el és védje meg a lányt. Ezt pedig megtette. A nő a főnök, szóval az lesz, amit kitervelt. Egy kicsit félrepillant a gnóm felé is. Nem tudja mit lát a Naccsága abban az alkoholista bunkóban, de biztos megvan a magához való esze, ha ilyen fontos küldetésre küldi.*
-Kincs. Milyen hülye név *Dörmögi csak úgy maga elé és felvont szemöldökkel pillant a főnöke felé, aki még mindig nem kezdte el megcsinálni a haját, pedig már ideje volna. Egyelőre erre nem hívja fel a figyelmet, mert a végén még minden tekintélye elvész a volt nemesnek. Na, nem mintha ez érdekelné a kalózt, de talán nyugodtabb élete lesz itt, ha hagyja kibontakozni a nőt.*
*Leon látja a szeme oldalából, hogy Agin elmegy hányni. Illetve azt nem látja, hogy mit csinál, inkább csak hallja és magában szörnyülködik, hogy a drága jó alkoholt így elpazarolta. Megjegyzést végül nem tesz, mert Relael kezd el beszélni.
Tetszik Lissa reakciója neki és elkönyveli magában, hogyha más nem is jó itt, azért személyzetet sikerült találnia a Naccságának. Mindenki tudja a dolgát itt. Rel végül hiába néz rá, mert a kalóztól csak egy vállvonást kap. Az nem volt a megállapodás része, hogy figyeljen vagy elmondja az ötleteit, csak az, hogy kísérje el és védje meg a lányt. Ezt pedig megtette. A nő a főnök, szóval az lesz, amit kitervelt. Egy kicsit félrepillant a gnóm felé is. Nem tudja mit lát a Naccsága abban az alkoholista bunkóban, de biztos megvan a magához való esze, ha ilyen fontos küldetésre küldi.*
-Kincs. Milyen hülye név *Dörmögi csak úgy maga elé és felvont szemöldökkel pillant a főnöke felé, aki még mindig nem kezdte el megcsinálni a haját, pedig már ideje volna. Egyelőre erre nem hívja fel a figyelmet, mert a végén még minden tekintélye elvész a volt nemesnek. Na, nem mintha ez érdekelné a kalózt, de talán nyugodtabb élete lesz itt, ha hagyja kibontakozni a nőt.*
647. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-06-22 13:51:48
Üzenet elküldve: 2023-06-22 13:51:48
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 226
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 226
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Leon, Vasborda, Relael, Haldrian//
*Alissäna ahogy elhalad Leon mellett a férfi rácsap a fenekére.*
- Jaj!
*Egy aprócska felkiáltást követően elneveti magát, tapasztalatai szerint ez a legmegfelelőbb reakció erre.*
- Bort, rendben. Rögtön hozom!
*Már menne is, de Relael is megérkezik és Vasbordának is kér némi alkoholt. Egy pillanatig bizonytalanul várakozik, majd látva, hogy nincs egyéb kérés, megy is hogy felkutasson néhány tiszta poharat. Mindkettőt majdnem csurig megtölti, ezért óvatosan, szemeit az itókákon tartva tér vissza.*
- Egészség!
*Kicsit szomorúan tapasztalja, hogy Relael már jelentkezett a hajfonó szerepére, pedig szívesen vállalkozott volna ő is. Jó alkalom lett volna arra, hogy kicsit talán megbarátkozzanak Leonnal.
A hosszas elmesélés kicsit szövevényes számára, főleg mert még csak nemrég érkezett a Kikötőbe, ezért nagyon oda kell figyelnie. Kicsit el is bizonytalanodik közben, hogy biztos érintett-e, ám ezt a kételyt Relael hozzá intézett szavai eloszlatják.*
- A Sellőházból, értem.
*Rengeteg információ ez elsőre, kicsit meg is rémül, mert tart attól, hogy valami veszélyesbe keverik most őt aztán elkezdi nyugtatgatni magát, hogy ő csupán az aranyos arca miatt szükséges a gnóm bácsi mellé.
Tekintetével Haldriant keresi, s ha a fiú felé pillant, akkor felvont szemöldökökkel próbálja kifejezni értetlenségét felé.*
- Máris indulhatunk, csak gyorsan felfrissítem magamat.
*Biztos benne, hogy senki nem fogja marasztalni, ezért egy bocsánatkérő mosollyal arcán el is viharzik onnan. Haldrian asztala mellett elhaladva igyekszik észrevétlenül jelezni neki, hogy kövesse őt, már amennyiben megérti őt a fattyú.*
*Alissäna ahogy elhalad Leon mellett a férfi rácsap a fenekére.*
- Jaj!
*Egy aprócska felkiáltást követően elneveti magát, tapasztalatai szerint ez a legmegfelelőbb reakció erre.*
- Bort, rendben. Rögtön hozom!
*Már menne is, de Relael is megérkezik és Vasbordának is kér némi alkoholt. Egy pillanatig bizonytalanul várakozik, majd látva, hogy nincs egyéb kérés, megy is hogy felkutasson néhány tiszta poharat. Mindkettőt majdnem csurig megtölti, ezért óvatosan, szemeit az itókákon tartva tér vissza.*
- Egészség!
*Kicsit szomorúan tapasztalja, hogy Relael már jelentkezett a hajfonó szerepére, pedig szívesen vállalkozott volna ő is. Jó alkalom lett volna arra, hogy kicsit talán megbarátkozzanak Leonnal.
A hosszas elmesélés kicsit szövevényes számára, főleg mert még csak nemrég érkezett a Kikötőbe, ezért nagyon oda kell figyelnie. Kicsit el is bizonytalanodik közben, hogy biztos érintett-e, ám ezt a kételyt Relael hozzá intézett szavai eloszlatják.*
- A Sellőházból, értem.
*Rengeteg információ ez elsőre, kicsit meg is rémül, mert tart attól, hogy valami veszélyesbe keverik most őt aztán elkezdi nyugtatgatni magát, hogy ő csupán az aranyos arca miatt szükséges a gnóm bácsi mellé.
Tekintetével Haldriant keresi, s ha a fiú felé pillant, akkor felvont szemöldökökkel próbálja kifejezni értetlenségét felé.*
- Máris indulhatunk, csak gyorsan felfrissítem magamat.
*Biztos benne, hogy senki nem fogja marasztalni, ezért egy bocsánatkérő mosollyal arcán el is viharzik onnan. Haldrian asztala mellett elhaladva igyekszik észrevétlenül jelezni neki, hogy kövesse őt, már amennyiben megérti őt a fattyú.*
646. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-06-21 23:16:09
Üzenet elküldve: 2023-06-21 23:16:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 261
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 261
Játékstílus: Vakmerő
//Leon, Vasborda//
*Relaelt meglepi a tény, hogy Leonnak van fia, holott a korát tekintve ez teljesen normális, csak nehezen tudja elképzelni, hogy volt nő aki hajlandó volt aláfeküdni a durva természetű kalóznak. Emellett más érdekességeket is megtudd, amiket mindenképpen megbeszélne majd a férfival egy pohár bor mellett, de csak miután kiadta a feladatot.*
- Vasborda bácsi! Kérem jöjjön ide, lenne egy feladatom a számára.
*Eszébe jut, hogy az öreg gnóm biztos nem rajongana a lépcsőzésért, ezért ő maga is Leon mellé telepedik, s int Vasbordának hogy ő is tegyen így.*
- A bácsinak is hozz bort, de a jobbikból!
*Felsóhajtva elhelyezkedik a kissé kényelmetlen széken.*
- Persze, majd mindjárt megcsinálom.
*Hagyja rá Leonra a fonás esetét, közben tekintetével követi az imbolygó Agint, de nem firtatja a fiú állapotát, mert szeretne ezen a beszélgetésen minél előbb túlesni.*
- Nos, el kellene mennetek a Vámházhoz, ahol van egy kövér, kéjenc disznó aki Kincsnek hivatja magát. Ő elküldött minket a Hálóköz 7 számhoz, mert szokatlan mocorgást láttak ott. A vén kovács Lenksy, meg az egykori artheniori kiképzőtiszt Jeremir lázadást akar szítani, hogy a helyi bandákat kisöpörjék innen.
*Beszéde közben hol Vasbordára, hol Alissänára pillant, hogy megbizonyosodjon arról, hogy minden információt megértettek.*
- Most azt hiszik a szövetségeseik vagyunk, ami nekünk pont kapóra jön. Egy hat múlva akarnak itt összegyűlni, erről kellene értesíteni Kincset. Mehetnénk mi is de... már ismerik az arcunkat, feltehetően nekik is vannak kémeik mindenhol, jobb ha ti mentek a Vámházhoz, mert a ti arcotokat még nem kötik egyik szerveződéshez sem.
*Kérdőn Leonra pillant, hogy megerősítse abban, hogy minden fontosat elmondott, vagy esetleg ő is tegye hozzá, amit szükségesnek érez.*
- Oh, és Alissäna! Kincs édesszájú, vigyél neki valamit a Sellőházból. Attól biztosan el lesz ragadtatva.
*Felkönyököl a pultra és az apró acél medált kezdi el alaposabban szemügyre venni, miközben láthatóan elmélyülten gondolkodik.*
- Meg majd a nevemet mondjátok csak és be fognak engedni titeket. Relael Ellerin lae'Natar.
*Relaelt meglepi a tény, hogy Leonnak van fia, holott a korát tekintve ez teljesen normális, csak nehezen tudja elképzelni, hogy volt nő aki hajlandó volt aláfeküdni a durva természetű kalóznak. Emellett más érdekességeket is megtudd, amiket mindenképpen megbeszélne majd a férfival egy pohár bor mellett, de csak miután kiadta a feladatot.*
- Vasborda bácsi! Kérem jöjjön ide, lenne egy feladatom a számára.
*Eszébe jut, hogy az öreg gnóm biztos nem rajongana a lépcsőzésért, ezért ő maga is Leon mellé telepedik, s int Vasbordának hogy ő is tegyen így.*
- A bácsinak is hozz bort, de a jobbikból!
*Felsóhajtva elhelyezkedik a kissé kényelmetlen széken.*
- Persze, majd mindjárt megcsinálom.
*Hagyja rá Leonra a fonás esetét, közben tekintetével követi az imbolygó Agint, de nem firtatja a fiú állapotát, mert szeretne ezen a beszélgetésen minél előbb túlesni.*
- Nos, el kellene mennetek a Vámházhoz, ahol van egy kövér, kéjenc disznó aki Kincsnek hivatja magát. Ő elküldött minket a Hálóköz 7 számhoz, mert szokatlan mocorgást láttak ott. A vén kovács Lenksy, meg az egykori artheniori kiképzőtiszt Jeremir lázadást akar szítani, hogy a helyi bandákat kisöpörjék innen.
*Beszéde közben hol Vasbordára, hol Alissänára pillant, hogy megbizonyosodjon arról, hogy minden információt megértettek.*
- Most azt hiszik a szövetségeseik vagyunk, ami nekünk pont kapóra jön. Egy hat múlva akarnak itt összegyűlni, erről kellene értesíteni Kincset. Mehetnénk mi is de... már ismerik az arcunkat, feltehetően nekik is vannak kémeik mindenhol, jobb ha ti mentek a Vámházhoz, mert a ti arcotokat még nem kötik egyik szerveződéshez sem.
*Kérdőn Leonra pillant, hogy megerősítse abban, hogy minden fontosat elmondott, vagy esetleg ő is tegye hozzá, amit szükségesnek érez.*
- Oh, és Alissäna! Kincs édesszájú, vigyél neki valamit a Sellőházból. Attól biztosan el lesz ragadtatva.
*Felkönyököl a pultra és az apró acél medált kezdi el alaposabban szemügyre venni, miközben láthatóan elmélyülten gondolkodik.*
- Meg majd a nevemet mondjátok csak és be fognak engedni titeket. Relael Ellerin lae'Natar.
645. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-06-21 21:55:44
Üzenet elküldve: 2023-06-21 21:55:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Vendégtér, félreeső asztal//
*Füstölgéséből a betoppanókra ocsúdik. Természetesen felkapja fejét, hisz a Nagysága tért vissza a nagypofájú kalóz kíséretében.
Nem tud nem felhorkantani megkönnyebbülésében, hogy az elf Alissänát szólítja. Még sem lesz ebből légyott a fickónak. Még meg is mosolyogja a dolgot ott az asztal magányában. Persze nem repes a szíve, hogy Relael az, aki magához hívja. A tapasztalata az, hogy ezekből általában kínos helyzetek születnek a Nagysága legnagyobb megelégedésére. Távolabb van a társalgás epicentrumától, de azért hegyezi a fülét. Hátha elcsíphet valami érdemlegeset is a beszédből... Nem csak Alissäna rövidtávú sorsát illetően, de arra is, hogy mi készül itt. Mert valami biztosan készül. Ha veszélyes, jobb, ha kereket old. Ha pedig arannyal vagy jutalommal kecsegtető... Akkor pedig meg kell ragadnia az alkalmat. Hisz Relael jutalomról beszélt neki.*
*Füstölgéséből a betoppanókra ocsúdik. Természetesen felkapja fejét, hisz a Nagysága tért vissza a nagypofájú kalóz kíséretében.
Nem tud nem felhorkantani megkönnyebbülésében, hogy az elf Alissänát szólítja. Még sem lesz ebből légyott a fickónak. Még meg is mosolyogja a dolgot ott az asztal magányában. Persze nem repes a szíve, hogy Relael az, aki magához hívja. A tapasztalata az, hogy ezekből általában kínos helyzetek születnek a Nagysága legnagyobb megelégedésére. Távolabb van a társalgás epicentrumától, de azért hegyezi a fülét. Hátha elcsíphet valami érdemlegeset is a beszédből... Nem csak Alissäna rövidtávú sorsát illetően, de arra is, hogy mi készül itt. Mert valami biztosan készül. Ha veszélyes, jobb, ha kereket old. Ha pedig arannyal vagy jutalommal kecsegtető... Akkor pedig meg kell ragadnia az alkalmat. Hisz Relael jutalomról beszélt neki.*
644. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-06-20 23:08:51
Üzenet elküldve: 2023-06-20 23:08:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 178
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 178
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Lissa//
//Kicsit Leon, kicsit Relael//
* Amilyen könnyen jött az elf és vele együtt a gyönyörű lehetőség, olyan gyorsan is ment el. Relaelék érkezésével minden megváltozik, Lissának dolga akad, és a szenvedélyes ízelítő után ott kell hogy hagyja Agint. Először nem akarja elhinni, hogy ez történik vele. Kétségbeesetten figyeli Lissát, hogy ő mit mond *
- Csak ezt ne! * Motogyja halkan. *
~ Ez az én szerencsém. Pont mikor kezdtek volna igazán beindulni a dolgok. ~
* Egy kis szünet után hangosabban szólal meg. *
- El tudom képzelni, persze.
* Valóban van némi elképzelése Rel makacsságáról, és meg kell hogy mondja, ő sem szeretné magára haragítani. *
- Menj csak! És tudom, hogy már alig bírtál magaddal, ezért kitartást kívánok neked. Légy türelmes!
* Egy kis mosolyt is erőltet az arcára, és igyekszik megfogadni a saját tanácsát. Ahogy pedig Lissa elhagyja őt, szemével végig követi. Nehezére esik elengedni, még ha csak ideiglenesen is. Múlandó figyelmét most a két visszatérőnek szenteli, közben megpróbál visszasétálni az asztalához, ahol az imént még oly nagy örömben volt része.
Észreveszi Relt, akire nem tud haragudni. Leonra annál inkább, hisz eszébe jut, hogy tartozik neki egy jókora helybenhagyással. Egyébként az, amit Lissával csinál, nem zavarja, mindaddig amíg nem egy tőrrel próbálja őt megtámadni.
A még megmaradt bort a poharából egyben lehajtja. Rossz ötlet volt, ugyanis az eddigi mámoros érzés mellé most hányinger is társul. Feláll az asztaltól, majd lassan elbotorkál. Nem igazán nézi, hogy hova, csak mennie kell valamerre. A konyhába találja magát. Nincs sok ideje, de szerencsére egy üres vödör képében megkapja azt, amit keres. Mindent visszaöklendezik, köztük a temérdek pálinkát és a korábban elfogyasztott húst is.
Közben oldalánál, ott ahol korábban találat érte, szörnyű fájdalmat érez. Miután végez az okádással, egy ronggyal törli meg a száját, majd eltávolodik a vödör mellől. Érzései vegyesek, ugyanis már nem szédeleg annyira, viszont a fájdalma is visszatér.
Újra leül az asztalához, úgy, hogy mindenkit láthasson. Egy ideig csendben marad, és kíváncsian figyeli, hogy ki mit csinál. Leon éppen a haja befonását kéri, amit Agin pont meghall, így az asztalánál ülve aprókat kuncog, ami szintén nem tesz jót sajgó oldalának. *
//Kicsit Leon, kicsit Relael//
* Amilyen könnyen jött az elf és vele együtt a gyönyörű lehetőség, olyan gyorsan is ment el. Relaelék érkezésével minden megváltozik, Lissának dolga akad, és a szenvedélyes ízelítő után ott kell hogy hagyja Agint. Először nem akarja elhinni, hogy ez történik vele. Kétségbeesetten figyeli Lissát, hogy ő mit mond *
- Csak ezt ne! * Motogyja halkan. *
~ Ez az én szerencsém. Pont mikor kezdtek volna igazán beindulni a dolgok. ~
* Egy kis szünet után hangosabban szólal meg. *
- El tudom képzelni, persze.
* Valóban van némi elképzelése Rel makacsságáról, és meg kell hogy mondja, ő sem szeretné magára haragítani. *
- Menj csak! És tudom, hogy már alig bírtál magaddal, ezért kitartást kívánok neked. Légy türelmes!
* Egy kis mosolyt is erőltet az arcára, és igyekszik megfogadni a saját tanácsát. Ahogy pedig Lissa elhagyja őt, szemével végig követi. Nehezére esik elengedni, még ha csak ideiglenesen is. Múlandó figyelmét most a két visszatérőnek szenteli, közben megpróbál visszasétálni az asztalához, ahol az imént még oly nagy örömben volt része.
Észreveszi Relt, akire nem tud haragudni. Leonra annál inkább, hisz eszébe jut, hogy tartozik neki egy jókora helybenhagyással. Egyébként az, amit Lissával csinál, nem zavarja, mindaddig amíg nem egy tőrrel próbálja őt megtámadni.
A még megmaradt bort a poharából egyben lehajtja. Rossz ötlet volt, ugyanis az eddigi mámoros érzés mellé most hányinger is társul. Feláll az asztaltól, majd lassan elbotorkál. Nem igazán nézi, hogy hova, csak mennie kell valamerre. A konyhába találja magát. Nincs sok ideje, de szerencsére egy üres vödör képében megkapja azt, amit keres. Mindent visszaöklendezik, köztük a temérdek pálinkát és a korábban elfogyasztott húst is.
Közben oldalánál, ott ahol korábban találat érte, szörnyű fájdalmat érez. Miután végez az okádással, egy ronggyal törli meg a száját, majd eltávolodik a vödör mellől. Érzései vegyesek, ugyanis már nem szédeleg annyira, viszont a fájdalma is visszatér.
Újra leül az asztalához, úgy, hogy mindenkit láthasson. Egy ideig csendben marad, és kíváncsian figyeli, hogy ki mit csinál. Leon éppen a haja befonását kéri, amit Agin pont meghall, így az asztalánál ülve aprókat kuncog, ami szintén nem tesz jót sajgó oldalának. *
643. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-06-20 21:02:08
Üzenet elküldve: 2023-06-20 21:02:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Relael//
* Az öreg orvos szokásos hobbijának hódol, méghozzá a sarokban szürcsöli a meleg bort egy kupából, amibe a betévedő, fizető vendégek maradékát szokta beleborítani. Jobb ez így mindenkinek, neki mindegy, hogy mit iszik, a hely pedig sokat spórol így azon, hogy nem a készleteket dézsmálja. Amúgy is kár lenne kidobni, legalábbis Vasborda mindig ezt mondja. Ő még a pult tisztítására használt rongyot is szívesen megissza az este végén, ha van, aki kifacsarja neki a benne lévő piát. Épp ezért Relaelnek csak akkor van nehéz dolga, hogy megtalálja, ha mindenhol máshol keresi, mint idelent. Egyébként az öreg mindent megtesz, hogy a hála jeleit mutassa, nem elég, hogy ingyenes ellátásban létesíti az ivó személyzetét, bármi gondjuk vagy nyűgjük van, de még a tisztálkodásra is komoly gondot fordít. Hatonta mossa a ruháit, de még ő maga is megmártózik a dézsa vízben három naponként, ennek örömére pedig megritkultak a bolhák, és egyéb undok állatfajok, amik örök társai voltak. Különös figyelemmel és gondossággal óvja az inget, amit Relaeltől kapott, még egy árva folt sem fedezhető fel rajta. *
* Az öreg orvos szokásos hobbijának hódol, méghozzá a sarokban szürcsöli a meleg bort egy kupából, amibe a betévedő, fizető vendégek maradékát szokta beleborítani. Jobb ez így mindenkinek, neki mindegy, hogy mit iszik, a hely pedig sokat spórol így azon, hogy nem a készleteket dézsmálja. Amúgy is kár lenne kidobni, legalábbis Vasborda mindig ezt mondja. Ő még a pult tisztítására használt rongyot is szívesen megissza az este végén, ha van, aki kifacsarja neki a benne lévő piát. Épp ezért Relaelnek csak akkor van nehéz dolga, hogy megtalálja, ha mindenhol máshol keresi, mint idelent. Egyébként az öreg mindent megtesz, hogy a hála jeleit mutassa, nem elég, hogy ingyenes ellátásban létesíti az ivó személyzetét, bármi gondjuk vagy nyűgjük van, de még a tisztálkodásra is komoly gondot fordít. Hatonta mossa a ruháit, de még ő maga is megmártózik a dézsa vízben három naponként, ennek örömére pedig megritkultak a bolhák, és egyéb undok állatfajok, amik örök társai voltak. Különös figyelemmel és gondossággal óvja az inget, amit Relaeltől kapott, még egy árva folt sem fedezhető fel rajta. *
642. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-06-20 19:29:42
Üzenet elküldve: 2023-06-20 19:29:42
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
//Relael, Agin, Lissa//
*Leon nem is hallja ki a kételkedést Relael szavaiból, hiszen az már láthatta verekedni, így biztos komolyan gondolja a kalóz szerint.*
-Atyai? *Nevet most fel Leon, de nem olyan gúnyosan, ahogy szokott, hanem ahogy kell, ha valami vicceset mond valaki.*
-Dehogy! Ha látnád a fiam, nem ezt mondanád. Az egész nap csak olvas és fest! Még egy bogarat se tudna leütni! *Hessegeti el magától még a gondolatot is.*
-Egyszerűen csak látom a fiúban, hogyha benő a feje és nem ilyen ostoba ideológiák vezérlik, akkor lehet belőle jó harcos. Ennyi! Ha viszont ilyen marad, gyorsan meghal. *Itt már egyáltalán nem nevet. Arca ugyanolyan érzelemmentes, vagy inkább bosszús, mint bármikor máskor.*
-Nem ölöm meg, de csak azért mert a tiéd. *Aztán helyet foglal az egyik széken és hagyja magát kiszolgálni. Ha már ide tartozik, kiélvezi a lehetőségeket. Figyeli a kis közjátékot a lány és Agin között és kissé megmosolyogja, hogy a fiú hoppon marad. Még szerencse, hogy ilyen kis engedelmes. Ha Leonnal csinálná meg ezt valaki, akkor biztos vér folyna. Ahogy Lissa megjelenik mellette, Leon megpróbál finoman rácsapni a fenekére. Akár sikerül, akár nem, láthatja a pillangó, hogy a mozdulat kicsit sem erőszakos, csak úgy a miheztartás végett történik. Ami jár, az jár, de Relael tulajdonában ő nem akar kárt tenni.*
-Légy jó kislány és hozz bort! *Ennyit mond neki, de kissé parancsoló hangnemben, aztán csettint a nyelvével egyet pár másodperc múlva, ha már elterpeszkedett kelőképpen a széken.*
-Relael vagy te lány! Valamelyikőtök tud fonni? *Teszi fel a kérdést, de inkább az előzőnek címezve.*
-Meg kéne csinálni a hajam. Leköteleznétek!
*Leon nem is hallja ki a kételkedést Relael szavaiból, hiszen az már láthatta verekedni, így biztos komolyan gondolja a kalóz szerint.*
-Atyai? *Nevet most fel Leon, de nem olyan gúnyosan, ahogy szokott, hanem ahogy kell, ha valami vicceset mond valaki.*
-Dehogy! Ha látnád a fiam, nem ezt mondanád. Az egész nap csak olvas és fest! Még egy bogarat se tudna leütni! *Hessegeti el magától még a gondolatot is.*
-Egyszerűen csak látom a fiúban, hogyha benő a feje és nem ilyen ostoba ideológiák vezérlik, akkor lehet belőle jó harcos. Ennyi! Ha viszont ilyen marad, gyorsan meghal. *Itt már egyáltalán nem nevet. Arca ugyanolyan érzelemmentes, vagy inkább bosszús, mint bármikor máskor.*
-Nem ölöm meg, de csak azért mert a tiéd. *Aztán helyet foglal az egyik széken és hagyja magát kiszolgálni. Ha már ide tartozik, kiélvezi a lehetőségeket. Figyeli a kis közjátékot a lány és Agin között és kissé megmosolyogja, hogy a fiú hoppon marad. Még szerencse, hogy ilyen kis engedelmes. Ha Leonnal csinálná meg ezt valaki, akkor biztos vér folyna. Ahogy Lissa megjelenik mellette, Leon megpróbál finoman rácsapni a fenekére. Akár sikerül, akár nem, láthatja a pillangó, hogy a mozdulat kicsit sem erőszakos, csak úgy a miheztartás végett történik. Ami jár, az jár, de Relael tulajdonában ő nem akar kárt tenni.*
-Légy jó kislány és hozz bort! *Ennyit mond neki, de kissé parancsoló hangnemben, aztán csettint a nyelvével egyet pár másodperc múlva, ha már elterpeszkedett kelőképpen a széken.*
-Relael vagy te lány! Valamelyikőtök tud fonni? *Teszi fel a kérdést, de inkább az előzőnek címezve.*
-Meg kéne csinálni a hajam. Leköteleznétek!
641. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-06-20 19:11:00
Üzenet elküldve: 2023-06-20 19:11:00
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 226
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 226
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Agin//
//Kicsit Haldrian, kicsit Leon//
*Ahogy enyhén felhúzza Agint érzékeli rajta, hogy helyenként meginog lépés, s tartani is nehezére esik, nem úgy mint egy teljesen tiszta tudatú férfi esetében. Ez persze nem zavarja Alissänát, aki ugyan nem szereti az alkohol szagát és ízét sem, de legalább tiszta a fiú. Ha módja van rá, akkor koszos férfiakat nem is fogad, persze volt rá példa, hogy nagyon vagyonos és befolyásos ügyfelei higiéniájával akadtak gondok, s abban az esetben nem mondhatott nemet, bármennyire is szeretett volna.
Azt érzékeli, hogy Haldrian már nincs a közelükben, azt viszont nem tudja, hogy sikerrel járt vagy sem. Reméli inkább utóbbi, erre viszont több figyelmet nem szentelhet.
Már éppen megtenné az első lépcsőfokot, amikor betoppant Relael és Leon, majd a kisasszony valakit megszólít. Alissäna körbepillant, név nélkül pár pillanatig elveszve érzi magát, majd érzékeli, hogy a kérést neki címezték.*
- Oh, úgy hiszem ez én volnék.
*Pillant Aginra csalódott, még alsóajkát is lebiggyeszti.*
- Azt hiszem ezt el kell halasztanunk máskorra. Tudod milyen a kisasszony, ha akar valamit.
*Röviden felnevet. Valójában ő sem tudja, nem ismeri igazán Relaelt, csak annyit volt képes megállapítani, hogy igen hirtelenharagú és kiszámíthatatlan, ami veszélyes és Alissäna számára nem túl kedvelhető elegy.*
- De ígérem hamarosan bepótoljuk.
*Egy kacsintást megejt még Agin felé, majd megpördül tengelye körül és fürge léptekkel a pulthoz siet. Könnyednek érzi magát, talán a bor miatt, talán csak amiatt mert éppen jókedve van még Haldrian kis akciója ellenére is. Rövidesen Leon elé toppan, akit ugyanolyan elragadó mosollyal fogad, mint bárki mást, pedig már tudja a férfiról, hogy veszélyes és jobb vele óvatosnak lenni.*
- Mit hozhatok neked? Mit óhajtasz?
//Kicsit Haldrian, kicsit Leon//
*Ahogy enyhén felhúzza Agint érzékeli rajta, hogy helyenként meginog lépés, s tartani is nehezére esik, nem úgy mint egy teljesen tiszta tudatú férfi esetében. Ez persze nem zavarja Alissänát, aki ugyan nem szereti az alkohol szagát és ízét sem, de legalább tiszta a fiú. Ha módja van rá, akkor koszos férfiakat nem is fogad, persze volt rá példa, hogy nagyon vagyonos és befolyásos ügyfelei higiéniájával akadtak gondok, s abban az esetben nem mondhatott nemet, bármennyire is szeretett volna.
Azt érzékeli, hogy Haldrian már nincs a közelükben, azt viszont nem tudja, hogy sikerrel járt vagy sem. Reméli inkább utóbbi, erre viszont több figyelmet nem szentelhet.
Már éppen megtenné az első lépcsőfokot, amikor betoppant Relael és Leon, majd a kisasszony valakit megszólít. Alissäna körbepillant, név nélkül pár pillanatig elveszve érzi magát, majd érzékeli, hogy a kérést neki címezték.*
- Oh, úgy hiszem ez én volnék.
*Pillant Aginra csalódott, még alsóajkát is lebiggyeszti.*
- Azt hiszem ezt el kell halasztanunk máskorra. Tudod milyen a kisasszony, ha akar valamit.
*Röviden felnevet. Valójában ő sem tudja, nem ismeri igazán Relaelt, csak annyit volt képes megállapítani, hogy igen hirtelenharagú és kiszámíthatatlan, ami veszélyes és Alissäna számára nem túl kedvelhető elegy.*
- De ígérem hamarosan bepótoljuk.
*Egy kacsintást megejt még Agin felé, majd megpördül tengelye körül és fürge léptekkel a pulthoz siet. Könnyednek érzi magát, talán a bor miatt, talán csak amiatt mert éppen jókedve van még Haldrian kis akciója ellenére is. Rövidesen Leon elé toppan, akit ugyanolyan elragadó mosollyal fogad, mint bárki mást, pedig már tudja a férfiról, hogy veszélyes és jobb vele óvatosnak lenni.*
- Mit hozhatok neked? Mit óhajtasz?
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1099-1118