Kikötő - Hét Varjú Taverna
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 77 (1521. - 1540. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1540. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2025-05-27 18:34:14
Üzenet elküldve: 2025-05-27 18:34:14
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Kirelysse, a Megfáradt//
* Látszik, hogy nincsenek egy hullámhosszon, ha kiegészítőről beszélnek. Nem is érti, hogy hogyan nem lenne ínyére egy kis aláfestés. Kevés olyan dolgot tudna mondani, ahova nem kérne zenét, bár ez is csak azt bizonyítja, hogy ahány ember, annyi vélemény. Nem fog erről vitát nyitni, még akkor sem, ha badarságnak tartja, még a végén elkergetné a virágszálat a medencéből, de még az is lehet, hogy a fogadóból is. Nem ezt a forgatókönyvet szeretné megvalósítani.
A párás levegő játszik a férfi elméjével, hogy kicsit visszakerüljön saját teste irányításához, kezével tölcsért formáz, és vizet merít az arcához. Talán mondani sem kell, hogy ezzel csak ront a helyzeten, de ezt már aligha képes felfogni, ugyanis cselekedetei között folyton folyvást átpillantgat a vörösre. Szemrevaló teremtés, s ezt még be is vallaná a szemébe, bár biztos furán jönne ki a történet, főleg, hogy csak ma találkoztak, bár már így is elég gyorsak az események. Egy-két alkalommal találkozik a tekintete a másikéval, ám csak reménykedhet, hogy tetszik neki, amit lát. Bár, ha nem tetszene, akkor bizonyára nem nézné, avagy már rég kiküldte volna. Önelégült mosoly kerül a férfi arcára. Szinte alig hisz a fülében. Amint Kirelysse beljebb sétál, úgy ő is tesz néhány lépést a lány felé. *
- Jaj, ugyan már. Majd síromban pihenek. És mint láthatod, * kitárja kezeit, hogy láthassa őt, és még magán is végigszalad a szeme. * messze vagyok még attól.
* Messze van még attól a kortól, hogy aggódnia kéne a testi békéje végett. Jelenleg még jól tartja a testi lelki egyensúlyát, bár néha tényleg jól esik a kényeztetés és pihenés, bár, ha ilyet szeretne, akkor egy masszázst kérne, elvégre azok, akik igazán tudnak masszírozni, azok szinte varázslók a kezeikkel. *
- Hadd segítsek.
* Szólal meg, majd megkísérli kikapni a kezéből a szivacsot. Ha nem sikerül, akkor felemeli mind két kezét, mintha megadná magát, azonban, ha sikerül, úgy mutatja a nőnek, hogy forduljon meg, hogy a hátával kezdhesse.
A kérdés lassan és számára zavarosan jut el a tudatába. Elvégre elég nehéz úgy példálózni, hogy szinte fogalma sincs a másikról. Ha legalább többet tudna a másikról, úgy talán mondhatna valamit, de így? *
- Ahhoz előbb egy kicsit többet kell megtudnom rólad. Legalábbis, ha olyan választ szeretnél, ami kielégítő és nem egy olyat, amit az én tapasztalataim befolyásolnak.
* Látszik, hogy nincsenek egy hullámhosszon, ha kiegészítőről beszélnek. Nem is érti, hogy hogyan nem lenne ínyére egy kis aláfestés. Kevés olyan dolgot tudna mondani, ahova nem kérne zenét, bár ez is csak azt bizonyítja, hogy ahány ember, annyi vélemény. Nem fog erről vitát nyitni, még akkor sem, ha badarságnak tartja, még a végén elkergetné a virágszálat a medencéből, de még az is lehet, hogy a fogadóból is. Nem ezt a forgatókönyvet szeretné megvalósítani.
A párás levegő játszik a férfi elméjével, hogy kicsit visszakerüljön saját teste irányításához, kezével tölcsért formáz, és vizet merít az arcához. Talán mondani sem kell, hogy ezzel csak ront a helyzeten, de ezt már aligha képes felfogni, ugyanis cselekedetei között folyton folyvást átpillantgat a vörösre. Szemrevaló teremtés, s ezt még be is vallaná a szemébe, bár biztos furán jönne ki a történet, főleg, hogy csak ma találkoztak, bár már így is elég gyorsak az események. Egy-két alkalommal találkozik a tekintete a másikéval, ám csak reménykedhet, hogy tetszik neki, amit lát. Bár, ha nem tetszene, akkor bizonyára nem nézné, avagy már rég kiküldte volna. Önelégült mosoly kerül a férfi arcára. Szinte alig hisz a fülében. Amint Kirelysse beljebb sétál, úgy ő is tesz néhány lépést a lány felé. *
- Jaj, ugyan már. Majd síromban pihenek. És mint láthatod, * kitárja kezeit, hogy láthassa őt, és még magán is végigszalad a szeme. * messze vagyok még attól.
* Messze van még attól a kortól, hogy aggódnia kéne a testi békéje végett. Jelenleg még jól tartja a testi lelki egyensúlyát, bár néha tényleg jól esik a kényeztetés és pihenés, bár, ha ilyet szeretne, akkor egy masszázst kérne, elvégre azok, akik igazán tudnak masszírozni, azok szinte varázslók a kezeikkel. *
- Hadd segítsek.
* Szólal meg, majd megkísérli kikapni a kezéből a szivacsot. Ha nem sikerül, akkor felemeli mind két kezét, mintha megadná magát, azonban, ha sikerül, úgy mutatja a nőnek, hogy forduljon meg, hogy a hátával kezdhesse.
A kérdés lassan és számára zavarosan jut el a tudatába. Elvégre elég nehéz úgy példálózni, hogy szinte fogalma sincs a másikról. Ha legalább többet tudna a másikról, úgy talán mondhatna valamit, de így? *
- Ahhoz előbb egy kicsit többet kell megtudnom rólad. Legalábbis, ha olyan választ szeretnél, ami kielégítő és nem egy olyat, amit az én tapasztalataim befolyásolnak.
1539. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2025-05-27 16:45:29
Üzenet elküldve: 2025-05-27 16:45:29
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Ettvallder Skyy//
*A zenész kérdésére csak megvonja a vállait. Valahogy nem igazán illene az újonnan kialakult belső békéjéhez az, ha valaki itt muzsikálna a fülébe. Még akkor sem, ha valami lágy zeneszó kísérné azt, ahogy átmossa a tagjait. Számára a fürdésnek két fajtája létezik. Az egyiket gyakrabban űzi. Azt, amivel a vizes tál fölé hajol és a ruha alól kilógó tagjait átöblíti, hogy eltüntesse róla a koszt. A második hasonló ehhez, mint amiben most is szerencséje van. Ez a ritkább lehetőség. Az amelyikben a fáradt tagjainak bizony kijut végre a megérdemelt pihenés. Ahol elnyúlhat a forró vízben, amitől a fürdő levegője párássá válik. Ahol csend van, vagy legalább csak halk, kellemes beszélgetés töri meg azt, nem pedig valami művész féle, aki zajongni kezdene a béke élvezése közben. Aztán, ha még énekelni is kezdene esetleg. Na nem.
Így most egyáltalán nem lehet panasza. A hasa tele, a koszos ruháktól megszabadult és végre átjárja a víz melege a porcikáit is. Ezek mellé pedig nyert magának egy egész kellemesnek tűnő társaságot. Ahogy a napja alakult nem hitte volna, hogy a lezárása ilyen jó lesz. Vajon lehet ezt még fokozni.*
- Ettvallder.
*Szusszantja a nevet, ahogy hátra dönti a fejét és a nézelődést abbahagyva hunyja vissza szemeit. Egészen addig marad ebben a megbékélt pozícióban, amíg meg nem hallja a víz loccsanását, mikor csatlakozik hozzá a férfi. A fejét akkor előre biccenti, a zöldek pedig nyomban fel is keresik újdonsült fürdőtársát. Maga sem rest újból végig mérni a másikat, már amit a víz enged a számára. Egy ideje nem volt szerencséje férfit ilyen állapotban látni. Vagyis egyet hasonlóan. Félmeztelenül. De Pocakos Gweron neve bizony beszédes, mert átugrani könnyebb volt, mint megkerülni. Na éppen neki segített, annak meg folyton melege volt. Nem is értette, hisz ő még a köpenyben is vacogott mellette. Arról meg egy szemvillanás alatt került le a mellény, meg az ing. Na vele biztosan nem fürdőzne ilyen békésen.*
- Ó, azt hiszem minden igényemet kielégítetted. Pihenj, ha már így alakult, hogy van rá lehetőséged.
*Mosolyodik el, ahogy lassan felkel a medence széléről, hogy maga is beljebb sétáljon a víz mélyebb részére.*
- Ahogy hallom a tagjaid is sikítanak már egy kis nyugalomért.
*Kuncog fel, ahogy magához ragad egy szappant és bevizezve dörzsölgeti át először a karjait, majd a nyakát. Közben megfogalmazódik benne egy gondolat vagy inkább kérdés, így miközben bőréről dörzsöli le az út porát és a vele járó szagokat ismét a férfira pillant.*
- És mondd csak, ha az én helyemben lennél, ha nem tartoznál sehová, akkor innen merre indulnál tovább?
*Az őszintét megvallva nem sok ötlete van egyelőre. Talán marad egy ideig itt a kikötőben, de hallott sokat Artheniorról is. Talán a város meglátogatása is szóba jöhetne. Talán most nem is kéne ezen elmélkednie, ha már egyszer a kellemes vízben pihenhet egy szemrevaló, pucér férfival együtt.*
*A zenész kérdésére csak megvonja a vállait. Valahogy nem igazán illene az újonnan kialakult belső békéjéhez az, ha valaki itt muzsikálna a fülébe. Még akkor sem, ha valami lágy zeneszó kísérné azt, ahogy átmossa a tagjait. Számára a fürdésnek két fajtája létezik. Az egyiket gyakrabban űzi. Azt, amivel a vizes tál fölé hajol és a ruha alól kilógó tagjait átöblíti, hogy eltüntesse róla a koszt. A második hasonló ehhez, mint amiben most is szerencséje van. Ez a ritkább lehetőség. Az amelyikben a fáradt tagjainak bizony kijut végre a megérdemelt pihenés. Ahol elnyúlhat a forró vízben, amitől a fürdő levegője párássá válik. Ahol csend van, vagy legalább csak halk, kellemes beszélgetés töri meg azt, nem pedig valami művész féle, aki zajongni kezdene a béke élvezése közben. Aztán, ha még énekelni is kezdene esetleg. Na nem.
Így most egyáltalán nem lehet panasza. A hasa tele, a koszos ruháktól megszabadult és végre átjárja a víz melege a porcikáit is. Ezek mellé pedig nyert magának egy egész kellemesnek tűnő társaságot. Ahogy a napja alakult nem hitte volna, hogy a lezárása ilyen jó lesz. Vajon lehet ezt még fokozni.*
- Ettvallder.
*Szusszantja a nevet, ahogy hátra dönti a fejét és a nézelődést abbahagyva hunyja vissza szemeit. Egészen addig marad ebben a megbékélt pozícióban, amíg meg nem hallja a víz loccsanását, mikor csatlakozik hozzá a férfi. A fejét akkor előre biccenti, a zöldek pedig nyomban fel is keresik újdonsült fürdőtársát. Maga sem rest újból végig mérni a másikat, már amit a víz enged a számára. Egy ideje nem volt szerencséje férfit ilyen állapotban látni. Vagyis egyet hasonlóan. Félmeztelenül. De Pocakos Gweron neve bizony beszédes, mert átugrani könnyebb volt, mint megkerülni. Na éppen neki segített, annak meg folyton melege volt. Nem is értette, hisz ő még a köpenyben is vacogott mellette. Arról meg egy szemvillanás alatt került le a mellény, meg az ing. Na vele biztosan nem fürdőzne ilyen békésen.*
- Ó, azt hiszem minden igényemet kielégítetted. Pihenj, ha már így alakult, hogy van rá lehetőséged.
*Mosolyodik el, ahogy lassan felkel a medence széléről, hogy maga is beljebb sétáljon a víz mélyebb részére.*
- Ahogy hallom a tagjaid is sikítanak már egy kis nyugalomért.
*Kuncog fel, ahogy magához ragad egy szappant és bevizezve dörzsölgeti át először a karjait, majd a nyakát. Közben megfogalmazódik benne egy gondolat vagy inkább kérdés, így miközben bőréről dörzsöli le az út porát és a vele járó szagokat ismét a férfira pillant.*
- És mondd csak, ha az én helyemben lennél, ha nem tartoznál sehová, akkor innen merre indulnál tovább?
*Az őszintét megvallva nem sok ötlete van egyelőre. Talán marad egy ideig itt a kikötőben, de hallott sokat Artheniorról is. Talán a város meglátogatása is szóba jöhetne. Talán most nem is kéne ezen elmélkednie, ha már egyszer a kellemes vízben pihenhet egy szemrevaló, pucér férfival együtt.*
1538. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2025-05-27 09:33:27
Üzenet elküldve: 2025-05-27 09:33:27
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Kirelysse, a Megfáradt//
* Hasonlítana a legtöbb férfira? Hogy ez talán jó, esetleg rossz dolog lenne, azt hirtelen akkor sem lenne képes megmondani, ha kést tartanának a nyakához. Érdekelné, ha meg is vádolnák hasonló szavakkal? Jelenleg aligha. Most el van merülve a másik testi adottságaiban. *
- Kár, elég jól űzte a szakmáját.
* Teszi hozzá a zenész kérdésére, bár nem erőlteti a témát. Elvégre ő is furcsállna, ha csatlakozna köreikbe. *
- Arról tudnék vitázni.
* Feleli az orra alatt, közben pislogás nélkül követi a vörös minden mozdulatát, mintha vacillálna, hogy csatlakozzon vagy ne. Nem tud betelni a látvánnyal s az egyetlen cérna, ami eddig visszatartotta is elszakad a merülés pillanatában. Nem kell neki kétszer szólni! Először cipőjétől szabadul meg. Tulajdonképpen lerúgja magáról őket be a sarokba. Övével folytatja, majd miután megszabadult nadrágjától az is bekerül a sarokba. Nem veszi észre a figyelmet, bár, ha tudná, hogy nézik sem kerülne zavart állapotba. Bár lehet, hogy jobban rájátszana, mint valami privát előadás, ahol a férfiak kényeztetik a nőt mind vizuálisan, mind testileg. Pólójától is megszabadul. Előbb a fejét húzza ki, majd csak ezután jönnek ki a kezei. Lassan lép be a medencébe. Egy darabig csak lábával szokja a vizet. *
- Ettvallder. Örülök a szerencsének.
* Már pedig mekkora szerencse! Lassú léptekkel megindul a közepéhez, hogy ott merülhessen nyakig a forró vízben, de aztán hamar fel is áll, hogy csak felsőteste látszódjon ki a vízből. Nem is emlékszik, hogy mikor volt alkalma utoljára forró vízben megmártózni. Ő inkább a hideg víz híve, de vannak kivételek, amikor saját igényeit mások elé helyezi. Ez most talán egy olyan helyzet, bár még bármi kijöhet az estéből! *
- Aztán ha szükséged van valamire, amire egy ilyen dolga fogyott pultos segíthet ne habozz szólni, elvégre a vásárlók elégedettsége a legfontosabb.
* Egy kacsintás kíséri a nagy szavakat, majd kezeit összekulcsolja és nyújtózkodni kezd. Magasba emeli a két kezét, mintha lenne ott valami, de csak kiroppantja berozsdásodott végtagjait. *
* Hasonlítana a legtöbb férfira? Hogy ez talán jó, esetleg rossz dolog lenne, azt hirtelen akkor sem lenne képes megmondani, ha kést tartanának a nyakához. Érdekelné, ha meg is vádolnák hasonló szavakkal? Jelenleg aligha. Most el van merülve a másik testi adottságaiban. *
- Kár, elég jól űzte a szakmáját.
* Teszi hozzá a zenész kérdésére, bár nem erőlteti a témát. Elvégre ő is furcsállna, ha csatlakozna köreikbe. *
- Arról tudnék vitázni.
* Feleli az orra alatt, közben pislogás nélkül követi a vörös minden mozdulatát, mintha vacillálna, hogy csatlakozzon vagy ne. Nem tud betelni a látvánnyal s az egyetlen cérna, ami eddig visszatartotta is elszakad a merülés pillanatában. Nem kell neki kétszer szólni! Először cipőjétől szabadul meg. Tulajdonképpen lerúgja magáról őket be a sarokba. Övével folytatja, majd miután megszabadult nadrágjától az is bekerül a sarokba. Nem veszi észre a figyelmet, bár, ha tudná, hogy nézik sem kerülne zavart állapotba. Bár lehet, hogy jobban rájátszana, mint valami privát előadás, ahol a férfiak kényeztetik a nőt mind vizuálisan, mind testileg. Pólójától is megszabadul. Előbb a fejét húzza ki, majd csak ezután jönnek ki a kezei. Lassan lép be a medencébe. Egy darabig csak lábával szokja a vizet. *
- Ettvallder. Örülök a szerencsének.
* Már pedig mekkora szerencse! Lassú léptekkel megindul a közepéhez, hogy ott merülhessen nyakig a forró vízben, de aztán hamar fel is áll, hogy csak felsőteste látszódjon ki a vízből. Nem is emlékszik, hogy mikor volt alkalma utoljára forró vízben megmártózni. Ő inkább a hideg víz híve, de vannak kivételek, amikor saját igényeit mások elé helyezi. Ez most talán egy olyan helyzet, bár még bármi kijöhet az estéből! *
- Aztán ha szükséged van valamire, amire egy ilyen dolga fogyott pultos segíthet ne habozz szólni, elvégre a vásárlók elégedettsége a legfontosabb.
* Egy kacsintás kíséri a nagy szavakat, majd kezeit összekulcsolja és nyújtózkodni kezd. Magasba emeli a két kezét, mintha lenne ott valami, de csak kiroppantja berozsdásodott végtagjait. *
1537. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2025-05-26 19:19:34
Üzenet elküldve: 2025-05-26 19:19:34
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Ettvallder Skyy//
*Az önelégült arckifejezés hamar megragadja, amit egy bujkáló mosollyal nyugtáz. Mondhatni leolvasható az arcára azon gondolata, miszerint a félvért is egynek gondolja a sok tipikus férfi közül. Hogy ez baj-e? Nem feltétlenül. Még az is lehet, hogy nincs is igaza. Hisz melyik férfinak ne esne jól, ha egy nő izgalmasnak titulálja. Egykor őt is meghatotta, ha valaki azt mondta rá, hogy szép vagy csinos. Az sem kizárt, hogy ez nem fordulna elő megint. Mert hát már az is jól esik a kis lelkének, hogy nem mondják ki rá határozottan, hogy igaza van és valóban unalmas.*
- Talán igazad van.
*Tűnődik el egy pillanatra, de azután inkább leköti a sellőlányok kérdése. Arra halkan és megértőn felkuncog, hogy a férfi végighallgatott már siralmakat arról, hogy valaki bizony hoppon maradt a Sellőházban. Hát akkor nem is lenne reménytelen az ő ügye, ha egyszer arra szánná el magát, hogy ott szolgálja ki a vágyakat. Akkor talán élvezet is adódhat benne, ha megválogathatja a számára szimpatikus alanyokat. Bár egyelőre ilyesmi terv nem fogalmazódott meg benne komolyabban.
Amikor már a fürdőbe érnek a fejéből ki is száll minden felesleges gondolat. Most nem törődik a sellőlányokkal, sem pórul járt fickókkal. Nem keringnek gondolatok felakasztott hullák körül, ahogy azon sem elmélkedik, hogy másnap vajon induljon-e tovább vagy élvezze még ki a taverna kényelmét. A párás levegő hamar ellazítja, s talán balgaság, de hisz a férfinak, hogy itt biztonságos. A szégyenlősséggel pedig azóta egyáltalán nem kell megküzdenie, mióta egyedül járja a vidéket. Nem ez az első közös fürdő, amihez szerencséje van.*
- Az illatgyertya jól hangzik. A zenét viszont nem hiányolom. Azért az bizarr lenne, ha valaki most elhúzná a nótámat.
*Nevet fel halkan.*
- Az est látványossága szerintem máshol leledzik.
*Ingatja meg a fejét, majd az öv kioldódik és a nadrág is követi az inget. Előre sétál, majd ujjait belemártja a vízbe. Kellemesen meleg. Sőt, meglepő mód mondhatni rá, hogy tökéletes.*
- Akkor a dolga fogyott pultos fiúra vár a jól megérdemelt pihenés.
*Játékos mosollyal húzza ki kezét a vízből, majd óvatosan a vízbe lépve azonnal el is merül benne. Elégedetten nyammog, ahogy hátra dőlve lehunyja a szemeit.*
- Ha már így alakult, hogy közösen élvezzük a vizet... A nevem Kirelysse.
*Fél szemmel visszasandít a félvér felé. Ha ő is nekiáll a ruháktól megszabadulni, azt is rezzenéstelenül követi végig.*
*Az önelégült arckifejezés hamar megragadja, amit egy bujkáló mosollyal nyugtáz. Mondhatni leolvasható az arcára azon gondolata, miszerint a félvért is egynek gondolja a sok tipikus férfi közül. Hogy ez baj-e? Nem feltétlenül. Még az is lehet, hogy nincs is igaza. Hisz melyik férfinak ne esne jól, ha egy nő izgalmasnak titulálja. Egykor őt is meghatotta, ha valaki azt mondta rá, hogy szép vagy csinos. Az sem kizárt, hogy ez nem fordulna elő megint. Mert hát már az is jól esik a kis lelkének, hogy nem mondják ki rá határozottan, hogy igaza van és valóban unalmas.*
- Talán igazad van.
*Tűnődik el egy pillanatra, de azután inkább leköti a sellőlányok kérdése. Arra halkan és megértőn felkuncog, hogy a férfi végighallgatott már siralmakat arról, hogy valaki bizony hoppon maradt a Sellőházban. Hát akkor nem is lenne reménytelen az ő ügye, ha egyszer arra szánná el magát, hogy ott szolgálja ki a vágyakat. Akkor talán élvezet is adódhat benne, ha megválogathatja a számára szimpatikus alanyokat. Bár egyelőre ilyesmi terv nem fogalmazódott meg benne komolyabban.
Amikor már a fürdőbe érnek a fejéből ki is száll minden felesleges gondolat. Most nem törődik a sellőlányokkal, sem pórul járt fickókkal. Nem keringnek gondolatok felakasztott hullák körül, ahogy azon sem elmélkedik, hogy másnap vajon induljon-e tovább vagy élvezze még ki a taverna kényelmét. A párás levegő hamar ellazítja, s talán balgaság, de hisz a férfinak, hogy itt biztonságos. A szégyenlősséggel pedig azóta egyáltalán nem kell megküzdenie, mióta egyedül járja a vidéket. Nem ez az első közös fürdő, amihez szerencséje van.*
- Az illatgyertya jól hangzik. A zenét viszont nem hiányolom. Azért az bizarr lenne, ha valaki most elhúzná a nótámat.
*Nevet fel halkan.*
- Az est látványossága szerintem máshol leledzik.
*Ingatja meg a fejét, majd az öv kioldódik és a nadrág is követi az inget. Előre sétál, majd ujjait belemártja a vízbe. Kellemesen meleg. Sőt, meglepő mód mondhatni rá, hogy tökéletes.*
- Akkor a dolga fogyott pultos fiúra vár a jól megérdemelt pihenés.
*Játékos mosollyal húzza ki kezét a vízből, majd óvatosan a vízbe lépve azonnal el is merül benne. Elégedetten nyammog, ahogy hátra dőlve lehunyja a szemeit.*
- Ha már így alakult, hogy közösen élvezzük a vizet... A nevem Kirelysse.
*Fél szemmel visszasandít a félvér felé. Ha ő is nekiáll a ruháktól megszabadulni, azt is rezzenéstelenül követi végig.*
1536. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2025-05-26 18:18:08
Üzenet elküldve: 2025-05-26 18:18:08
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Kirelysse, a Megfáradt//
* Érdeklődve figyeli a másikat, ahogyan az mutogatva magyaráz neki. Többek között azért, mert fogalma sincs, hogy mégis mire szeretne kilyukadni ezzel. Amikor rámutat, úgy ő kicsit megszeppen, arcára meglepettség ül ki, majd mintha imitálná a másikat mutat magára. Arcáról szinte leolvasható a szó, hogy: Én? Meghallva, hogy a másik izgalmasnak tekinti, vagy legalábbis annak tűnik, átjár rajta a magabiztosság és önelégült képpel kezd bólogatni. Na ja, eltudja így képzelni magát, bár a túlzott önbizalom káros, ezzel meg a félvér pontosan tisztában van. Ám amikor magával példálózik, mint valaki, aki nem érti, hogy miről van szó néz a nőre, majd fordítja el kissé a fejét. *
- Naa. Ez csak nem igaz! Sőt, amíg nem találod a helyed a világban, addig nem is lehet biztosra mondani.
* Lihanechből való távozásakor ő nem tudta mitévő legyen. Aggódott? Persze. Összejött az élete? Nem éppen. Változtatna bármin? Kizárt. Ha nem is arannyal bevont széken tölti a belét a legfinomabb ételekkel és italokkal, akkor is elégedett mindennel, amit eddig elért. Bár abban is biztos, hogy tettei előbb vagy utóbb bizony utolérik. Az pedig nem lesz kellemes! *
- Meglehet. Fiatal még az este.
* Ha tudná milyen fogadókban szállt meg, biztos felnevetne. Lihanechi munkatáborokban emlékeztető eledeleket nehéz felülmúlni és elfeledni, de ajánlott. *
- Szerintem választhatnak. Legalábbis volt szerencsém végighallgatni egy félnótás bömbölését, mert minden sellő elutasította vele az éjszakát. Szegény fazon... Bár a lányok mentségére szóljon tényleg ronda volt.
* Enyhe sajnálat hallható a hangjából, de az nagyon gyorsan el is tűnik, elvégre rég nem látta a fazont s lehet azóta már rég fel is dobta a bakancsát. Ezt teszi sokakkal a kikötő, megrondít és megtör.
Még jó, hogy üres! Az az ember az imént is csak véletlen tévedhetett be ide. Elvégre ő nem emlékszik arra, hogy bárki fizetett volna, s az emberek többsége nem fürödni jár ebbe a fogadóba, de nem is aludni. *
- Illatgyertyával tudok szolgálni, azonban a zenészünket már egy ideje nem láttam, szóval a kisérő muzsika nem lesz.
* Feleli szellemtanya megjegyzésre. A félvér számára kellően lelassul az idő, miközben a másik vetkőzik s kell egy pillanat, amíg a mondat elér az agyáig. *
- Hogy... És hagyjam ki azt est látványosságát?
* Feleli egy kacér mosoly kíséretével. *
- Váltottam valakivel, szóóóval jelenleg nincs semmi dolgom.
* Majd, mint akinek véletlenül pont most támad ilyen ötlete folytatja. *
- Meg amúgy én is leakartam fürdeni. Távol törzsvendégeinktől, ha érted.
* Érdeklődve figyeli a másikat, ahogyan az mutogatva magyaráz neki. Többek között azért, mert fogalma sincs, hogy mégis mire szeretne kilyukadni ezzel. Amikor rámutat, úgy ő kicsit megszeppen, arcára meglepettség ül ki, majd mintha imitálná a másikat mutat magára. Arcáról szinte leolvasható a szó, hogy: Én? Meghallva, hogy a másik izgalmasnak tekinti, vagy legalábbis annak tűnik, átjár rajta a magabiztosság és önelégült képpel kezd bólogatni. Na ja, eltudja így képzelni magát, bár a túlzott önbizalom káros, ezzel meg a félvér pontosan tisztában van. Ám amikor magával példálózik, mint valaki, aki nem érti, hogy miről van szó néz a nőre, majd fordítja el kissé a fejét. *
- Naa. Ez csak nem igaz! Sőt, amíg nem találod a helyed a világban, addig nem is lehet biztosra mondani.
* Lihanechből való távozásakor ő nem tudta mitévő legyen. Aggódott? Persze. Összejött az élete? Nem éppen. Változtatna bármin? Kizárt. Ha nem is arannyal bevont széken tölti a belét a legfinomabb ételekkel és italokkal, akkor is elégedett mindennel, amit eddig elért. Bár abban is biztos, hogy tettei előbb vagy utóbb bizony utolérik. Az pedig nem lesz kellemes! *
- Meglehet. Fiatal még az este.
* Ha tudná milyen fogadókban szállt meg, biztos felnevetne. Lihanechi munkatáborokban emlékeztető eledeleket nehéz felülmúlni és elfeledni, de ajánlott. *
- Szerintem választhatnak. Legalábbis volt szerencsém végighallgatni egy félnótás bömbölését, mert minden sellő elutasította vele az éjszakát. Szegény fazon... Bár a lányok mentségére szóljon tényleg ronda volt.
* Enyhe sajnálat hallható a hangjából, de az nagyon gyorsan el is tűnik, elvégre rég nem látta a fazont s lehet azóta már rég fel is dobta a bakancsát. Ezt teszi sokakkal a kikötő, megrondít és megtör.
Még jó, hogy üres! Az az ember az imént is csak véletlen tévedhetett be ide. Elvégre ő nem emlékszik arra, hogy bárki fizetett volna, s az emberek többsége nem fürödni jár ebbe a fogadóba, de nem is aludni. *
- Illatgyertyával tudok szolgálni, azonban a zenészünket már egy ideje nem láttam, szóval a kisérő muzsika nem lesz.
* Feleli szellemtanya megjegyzésre. A félvér számára kellően lelassul az idő, miközben a másik vetkőzik s kell egy pillanat, amíg a mondat elér az agyáig. *
- Hogy... És hagyjam ki azt est látványosságát?
* Feleli egy kacér mosoly kíséretével. *
- Váltottam valakivel, szóóóval jelenleg nincs semmi dolgom.
* Majd, mint akinek véletlenül pont most támad ilyen ötlete folytatja. *
- Meg amúgy én is leakartam fürdeni. Távol törzsvendégeinktől, ha érted.
1535. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2025-05-26 16:04:50
Üzenet elküldve: 2025-05-26 16:04:50
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Ettvallder Skyy//
- Hát tudod vannak az izgalmasok és vannak az unalmasok.
*Tartja fel jobbjának mutatóujját, mintha valami igen komoly bölcsességet készülne megosztani a férfival.*
- Nos, te olyannak tűnsz, mint, aki izgalmas.
*Azzal a mutatóujj a férfi felé fordul. Noha lehet, hogy korai megállapítás ez úgy, hogy még csak annyit látott belőle, hogy igazán ügyesen tudja a pult tetejét törölgetni. De valahogy úgy érzi, hogy a kikötőben kevés figura az, akit nem lehetne izgalmasnak nevezni. Még, ha a maga módján is.*
- Ellenben én maga vagyok a megtestesült unalom.
*Elvigyorodva bök azzal saját mellkasára. Hisz ugyan mi izgalmas lehet valakiben, aki csak annyit mondhat el magáról, hogy nagyon szépen tud sétálni. Néha lovagolni. Egyszer-kétszer még szekéren is ült. De az egyetlen izgalmas dolog, amit újabban látott, meg nevezzük hátborzongatónak is, az valóban a kikötőben fogadó hullák látványa. Ahhoz pedig ugye neki semmi köze nincs.*
- Még talán korai lenne panaszkodnom, nem? Az étel finom volt, végre olyan vizet ihattam, ami nem pocsolya ízű, a kenyér pedig kívül ropog, belül pedig puha.
*Valóban elismerés szól a hangjából. Pár hata ugyanis volt szerencséje olyan fogadónak csúfolt kócerájba betérnie, ahol a bor savanyú volt, a sültcsirke a tányérján szinte még kotkodált, ellenben a parázskrumplinál majdnem biztos, hogy egyszerűen szenet szolgáltak fel. A szobát már inkább nem is kérte.*
- Majd egyszer sort kerítünk rá. Legalább láthatsz valami igazán mókásat.
*Nevet fel halkan, ahogy elképzeli magát kezében a bárddal. Annyit megér a dolog, hogy kézbe vegyen egy olyat, mást úgy sem igazán tudna vele kezdeni. Valószínűleg már a megemelésnél problémákba ütközne.*
- Hát gondolom nem mindig a jóképű dalia lépi át a Sellő küszöbét, hogy egy kis szórakozáshoz jusson. Nem tudom mennyire mondhatnak nemet egy halszagú, fogatlan matróz kérésének.
*Tűnődik el maga is, a végén viszont csak megvonja a vállait.*
- De van tető a fejük felett, étel, meg ilyenek. Nem gondolnám könnyű életnek, de valamivel egyszerűbb, mint annak, aki kénytelen néha pajtákba beszökni, hogy valamennyire kialudja magát.
*A szalma szúr. Rettenetesen. Ellenben ott nincsenek bűzlő fickók, akiket meztelenül kéne elviselnie magán és magában. Megér ennyit vajon a kényelmes ágy és pár finom falat?
Talán neki jobb, hogy pár aranyért most kényelemben lehet, legalább egy éjszakára. Ha esetleg újból elmegy az esze és a jövőjét valahogy be akarná biztosítani, majd talán elgondolkodik ezen a lehetőségen. De amíg nem számít a holnap, addig azon sem aggodalmaskodik, hogy holnap ágyban vagy szénakazalban dől álomba. Valahol hálás ez a csavargó élet, még ha könnyűnek ezt sem éppen lehetne nevezni.
De most kiélvezi a szobát, azt, hogy valaki az ő kedvéért, és aranyáért, éppen fürdőt készít.
Amikor megérkezik érte a férfi az arcára kiülő széles mosollyal ballag is ki, majd indul meg vele a fürdő felé.
Ahogy előre engedik szinte otthonosan lépdel be, pedig aztán tényleg sosem járt még itt. Itt is feltűnik neki, hogy senki sincs. Érti ő, hogy már estére jár, de mégis furcsa, hogy egy teremtett lélek sem dagonyázik a vízben. Na nem mintha bánná, hogy egyelőre senkivel sem kell osztozkodnia.
Menet közben a férfi a megfigyelése alatt láthat sok mindent. Koszt. Na abból rengeteget. A piszkos, elnyűtt ruhák elég jól rejtve tartják a vörös formáit és idomait. De ez nem fog sokáig tartani, ugyanis egy pillanatra sem volt terve az, hogy ruhában mártózzon meg.*
- Olyan üres, mint egy szellemtanya. Csak nincs annyi pókháló és por.
*Vigyorodik el. Igazából ez csak annak szól, hogy a félvéren kívül nem futott össze még egy teremtett lélekkel sem. Amikor kívülről megpillantotta a tavernát, utána kellemes meglepetésként fogadta az, hogy belül igazán mutatós egy hely ez.*
- Látod? Kár lett volna a plusz arany. Nincs itt senki.
*Ahogy a vízhez ér le is pakolja a kezeiben tartott ruhákat, majd a haját hátra söpörve kezdi szétgombolni magán az inget. A felénél viszont megtorpannak az ujjai, válla fölött pedig hátrapillant a férfira.*
- Meg akarod várni, hogy levetkőzzem? Persze ne érts félre, nem zavarsz, jól esik a társaság, de nem tartanálak fel a pancsikolásommal, ha akad még dolgod.
*Húzza össze sunyi játékossággal a szemeit, amíg a másik arcát fürkészi. De pár pillanat az egész, utána visszafordul előre és ugyan olyan zavartalanul oldja szét a maradék gombokat, mint ahogy azt elkezdte. A piszkos ruhadarab pedig lassan landol a földön. Utána a bakancsokhoz hajolva lazítja ki őket, hogy lerúgva magáról neki is kezdhessen az övének kioldásához.*
- Hát tudod vannak az izgalmasok és vannak az unalmasok.
*Tartja fel jobbjának mutatóujját, mintha valami igen komoly bölcsességet készülne megosztani a férfival.*
- Nos, te olyannak tűnsz, mint, aki izgalmas.
*Azzal a mutatóujj a férfi felé fordul. Noha lehet, hogy korai megállapítás ez úgy, hogy még csak annyit látott belőle, hogy igazán ügyesen tudja a pult tetejét törölgetni. De valahogy úgy érzi, hogy a kikötőben kevés figura az, akit nem lehetne izgalmasnak nevezni. Még, ha a maga módján is.*
- Ellenben én maga vagyok a megtestesült unalom.
*Elvigyorodva bök azzal saját mellkasára. Hisz ugyan mi izgalmas lehet valakiben, aki csak annyit mondhat el magáról, hogy nagyon szépen tud sétálni. Néha lovagolni. Egyszer-kétszer még szekéren is ült. De az egyetlen izgalmas dolog, amit újabban látott, meg nevezzük hátborzongatónak is, az valóban a kikötőben fogadó hullák látványa. Ahhoz pedig ugye neki semmi köze nincs.*
- Még talán korai lenne panaszkodnom, nem? Az étel finom volt, végre olyan vizet ihattam, ami nem pocsolya ízű, a kenyér pedig kívül ropog, belül pedig puha.
*Valóban elismerés szól a hangjából. Pár hata ugyanis volt szerencséje olyan fogadónak csúfolt kócerájba betérnie, ahol a bor savanyú volt, a sültcsirke a tányérján szinte még kotkodált, ellenben a parázskrumplinál majdnem biztos, hogy egyszerűen szenet szolgáltak fel. A szobát már inkább nem is kérte.*
- Majd egyszer sort kerítünk rá. Legalább láthatsz valami igazán mókásat.
*Nevet fel halkan, ahogy elképzeli magát kezében a bárddal. Annyit megér a dolog, hogy kézbe vegyen egy olyat, mást úgy sem igazán tudna vele kezdeni. Valószínűleg már a megemelésnél problémákba ütközne.*
- Hát gondolom nem mindig a jóképű dalia lépi át a Sellő küszöbét, hogy egy kis szórakozáshoz jusson. Nem tudom mennyire mondhatnak nemet egy halszagú, fogatlan matróz kérésének.
*Tűnődik el maga is, a végén viszont csak megvonja a vállait.*
- De van tető a fejük felett, étel, meg ilyenek. Nem gondolnám könnyű életnek, de valamivel egyszerűbb, mint annak, aki kénytelen néha pajtákba beszökni, hogy valamennyire kialudja magát.
*A szalma szúr. Rettenetesen. Ellenben ott nincsenek bűzlő fickók, akiket meztelenül kéne elviselnie magán és magában. Megér ennyit vajon a kényelmes ágy és pár finom falat?
Talán neki jobb, hogy pár aranyért most kényelemben lehet, legalább egy éjszakára. Ha esetleg újból elmegy az esze és a jövőjét valahogy be akarná biztosítani, majd talán elgondolkodik ezen a lehetőségen. De amíg nem számít a holnap, addig azon sem aggodalmaskodik, hogy holnap ágyban vagy szénakazalban dől álomba. Valahol hálás ez a csavargó élet, még ha könnyűnek ezt sem éppen lehetne nevezni.
De most kiélvezi a szobát, azt, hogy valaki az ő kedvéért, és aranyáért, éppen fürdőt készít.
Amikor megérkezik érte a férfi az arcára kiülő széles mosollyal ballag is ki, majd indul meg vele a fürdő felé.
Ahogy előre engedik szinte otthonosan lépdel be, pedig aztán tényleg sosem járt még itt. Itt is feltűnik neki, hogy senki sincs. Érti ő, hogy már estére jár, de mégis furcsa, hogy egy teremtett lélek sem dagonyázik a vízben. Na nem mintha bánná, hogy egyelőre senkivel sem kell osztozkodnia.
Menet közben a férfi a megfigyelése alatt láthat sok mindent. Koszt. Na abból rengeteget. A piszkos, elnyűtt ruhák elég jól rejtve tartják a vörös formáit és idomait. De ez nem fog sokáig tartani, ugyanis egy pillanatra sem volt terve az, hogy ruhában mártózzon meg.*
- Olyan üres, mint egy szellemtanya. Csak nincs annyi pókháló és por.
*Vigyorodik el. Igazából ez csak annak szól, hogy a félvéren kívül nem futott össze még egy teremtett lélekkel sem. Amikor kívülről megpillantotta a tavernát, utána kellemes meglepetésként fogadta az, hogy belül igazán mutatós egy hely ez.*
- Látod? Kár lett volna a plusz arany. Nincs itt senki.
*Ahogy a vízhez ér le is pakolja a kezeiben tartott ruhákat, majd a haját hátra söpörve kezdi szétgombolni magán az inget. A felénél viszont megtorpannak az ujjai, válla fölött pedig hátrapillant a férfira.*
- Meg akarod várni, hogy levetkőzzem? Persze ne érts félre, nem zavarsz, jól esik a társaság, de nem tartanálak fel a pancsikolásommal, ha akad még dolgod.
*Húzza össze sunyi játékossággal a szemeit, amíg a másik arcát fürkészi. De pár pillanat az egész, utána visszafordul előre és ugyan olyan zavartalanul oldja szét a maradék gombokat, mint ahogy azt elkezdte. A piszkos ruhadarab pedig lassan landol a földön. Utána a bakancsokhoz hajolva lazítja ki őket, hogy lerúgva magáról neki is kezdhessen az övének kioldásához.*
1534. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2025-05-26 15:14:43
Üzenet elküldve: 2025-05-26 15:14:43
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Kirelysse, a Megfáradt//
* Talán jobb is, hogy nem tesz fel erről komolyabb kérdést, ugyanis az amit elmondhat és az amit el szeretne mondani, valószínűleg nem egyezik. És, hogy mégis mennyit szeretne elmondani? Mivel az ezüsthajú zsoldosok között töltötte fiatal felnőtt éveit, náluk az arcoskodások és hetvenkedések mindennapos szinte kötelező eseményként emlékszik vissza az ilyenekre. *
- Ugyan! Az izgalmat üldözni kell, különben csak messziről fog ránk kacsingatni.
* Persze behúzhatnák fülüket, farkukat, majd elbújhatnak az egyik asztal alá, reménykedve, hogy amaz kellő védelmet nyújt a közeledő veszély ellen. De ha így cselekednének, akkor az egyetlen akit meghazudtolnának, az saját maguk lenne! Nem is beszélve arról, ha így ismerné a bagázst, be se tette volna ide a lábát.
Nem tudja, hogy a példálózás alatt magára céloz, vagy valakire, de inkább nem von le következtetéseket.*
- Hát, ha ennyi kell valakinek a boldogságához, akkor büszkén jelentem, hogy itt mindenre odafigyelünk! De én aligha beszélhetek a vendégek nevében, szóval, ha van valami panaszod, akkor oszd meg velem.
* Számára ez inkább hangzik úgy, mint aki várja, hogy a sült galamb repüljön a szájába. Kényelmes megoldás, de sose láttam még sikeresen. Ám ahogy sorolja a dolgokat amik nem az erőségei, akaratlanul is nagyobb mosoly kerül az arcára, mint kéne. Ezt egyik kezével takarja el, hogy ne legyen annyira feltűnő. *
- Kár! Megnéztelek volna egy kétméteres csatabárddal!
* Nem hiszi a félvér, hogy megverekedne a takarítói pozícióért az óriással. Bár biztos sokan megnéznének egy ilyen összecsapást, de inkább nem kalandozik jobban ilyen téren, mert még a végén ott kapja magát, hogy illegális cicaviadalokat fog tartani a fogadó mögött. *
- Vajon nehéz az élete a sellőknek?
* Orra alatt teszi fel a kérdést, elvégre eddig még nemigen gondolkodott jobban bele. Nem is sejti a másik, hogy milyen hatalmai vannak. Ő személyesen ismer olyanokat, akik ölnének, hogy egy éjszakát tölthessenek egy vörössel. Érdekes vágyaik vannak egyeseknek.
Számára furcsának hangzik, hogy valakit nem érdekel a jövője, elvégre, ha valaki azt mondja, hogy a múltja nem érdekli, azt még talán megérti, elvégre ami volt, az már nincs, na, de a jövő? Bár azzal sincs baj, hogy valakit csak a jelenkori vágyai hajtják, hogy minden élvezet az életben most történjen, és ne máskor. Vajon mi kell ahhoz, hogy valaki álmait veszve ne érdekeljen mást, csakis a jelenlegi élvezetek és izgalmak? *
- Ugyan! Ez semmiség.
* Hallatszik el a félvér szájából, majd amint záródik az ajtó, mutatja is az utat a fürdő irányába. Pontosabban az másik lépcső felé indulnak, ami mellett láthat egy ajtót. Kinyitja az ajtót és benéz. Főleg azt nézni, hogy bejöttek e, míg ő nem figyelt, amint megbizonyosodik arról, hogy üres, úgy előre engedi a nőt. *
- Innentől már csak utánad.
* Mondja, és ha előre megy, bezárja az ajtót, ám kattanást nem hallani, szóval kulcsra nem zárta, azonban az is ottlapul a zsebébe, hátha szükség lesz rá. Közben ahogy mennek az előkészített medencéhez, úgy kíváncsi szemei csak utat találnak és átfutnak a nő testén. Hát igen, ő is férfiből van, szóval nincs mit szégyellnie ilyen téren. *
* Talán jobb is, hogy nem tesz fel erről komolyabb kérdést, ugyanis az amit elmondhat és az amit el szeretne mondani, valószínűleg nem egyezik. És, hogy mégis mennyit szeretne elmondani? Mivel az ezüsthajú zsoldosok között töltötte fiatal felnőtt éveit, náluk az arcoskodások és hetvenkedések mindennapos szinte kötelező eseményként emlékszik vissza az ilyenekre. *
- Ugyan! Az izgalmat üldözni kell, különben csak messziről fog ránk kacsingatni.
* Persze behúzhatnák fülüket, farkukat, majd elbújhatnak az egyik asztal alá, reménykedve, hogy amaz kellő védelmet nyújt a közeledő veszély ellen. De ha így cselekednének, akkor az egyetlen akit meghazudtolnának, az saját maguk lenne! Nem is beszélve arról, ha így ismerné a bagázst, be se tette volna ide a lábát.
Nem tudja, hogy a példálózás alatt magára céloz, vagy valakire, de inkább nem von le következtetéseket.*
- Hát, ha ennyi kell valakinek a boldogságához, akkor büszkén jelentem, hogy itt mindenre odafigyelünk! De én aligha beszélhetek a vendégek nevében, szóval, ha van valami panaszod, akkor oszd meg velem.
* Számára ez inkább hangzik úgy, mint aki várja, hogy a sült galamb repüljön a szájába. Kényelmes megoldás, de sose láttam még sikeresen. Ám ahogy sorolja a dolgokat amik nem az erőségei, akaratlanul is nagyobb mosoly kerül az arcára, mint kéne. Ezt egyik kezével takarja el, hogy ne legyen annyira feltűnő. *
- Kár! Megnéztelek volna egy kétméteres csatabárddal!
* Nem hiszi a félvér, hogy megverekedne a takarítói pozícióért az óriással. Bár biztos sokan megnéznének egy ilyen összecsapást, de inkább nem kalandozik jobban ilyen téren, mert még a végén ott kapja magát, hogy illegális cicaviadalokat fog tartani a fogadó mögött. *
- Vajon nehéz az élete a sellőknek?
* Orra alatt teszi fel a kérdést, elvégre eddig még nemigen gondolkodott jobban bele. Nem is sejti a másik, hogy milyen hatalmai vannak. Ő személyesen ismer olyanokat, akik ölnének, hogy egy éjszakát tölthessenek egy vörössel. Érdekes vágyaik vannak egyeseknek.
Számára furcsának hangzik, hogy valakit nem érdekel a jövője, elvégre, ha valaki azt mondja, hogy a múltja nem érdekli, azt még talán megérti, elvégre ami volt, az már nincs, na, de a jövő? Bár azzal sincs baj, hogy valakit csak a jelenkori vágyai hajtják, hogy minden élvezet az életben most történjen, és ne máskor. Vajon mi kell ahhoz, hogy valaki álmait veszve ne érdekeljen mást, csakis a jelenlegi élvezetek és izgalmak? *
- Ugyan! Ez semmiség.
* Hallatszik el a félvér szájából, majd amint záródik az ajtó, mutatja is az utat a fürdő irányába. Pontosabban az másik lépcső felé indulnak, ami mellett láthat egy ajtót. Kinyitja az ajtót és benéz. Főleg azt nézni, hogy bejöttek e, míg ő nem figyelt, amint megbizonyosodik arról, hogy üres, úgy előre engedi a nőt. *
- Innentől már csak utánad.
* Mondja, és ha előre megy, bezárja az ajtót, ám kattanást nem hallani, szóval kulcsra nem zárta, azonban az is ottlapul a zsebébe, hátha szükség lesz rá. Közben ahogy mennek az előkészített medencéhez, úgy kíváncsi szemei csak utat találnak és átfutnak a nő testén. Hát igen, ő is férfiből van, szóval nincs mit szégyellnie ilyen téren. *
1533. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2025-05-26 14:01:02
Üzenet elküldve: 2025-05-26 14:01:02
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Ettvallder Skyy//
- Valóban?
*szaladnak fel kíváncsian a szemöldökei, miközben újból felrémlik benne az oszló hullák látványa. A hideg is kirázza az emléktől. Nem sokszor volt szerencséje ilyesfajta látványhoz. A gyomrát azért nem fekszi meg, a pörkölt kényelmesen célba ér, de hazudna ha azt mondaná, hogy szeretne még hasonló ilyen látványokban részesülni.*
- Szóval itt sem kerüli el az embert az izgalom.
*Végül nem kérdez bele komolyabban a dolgokba. A kikötőben vannak olyan témák, amiket jobb elkerülni. s hiába, hogy nem izgatná egy széles vágás a torkán, most egész kellemesen érzi magát ahhoz, hogy ezt az időt válassza erre. Így mielőtt olyanba nyúlna, amibe nem kéne, inkább bölcsen hallgat.*
- Milyen szerencse, ha valakinek már boldogság egy jó étel, fürdő és egy szoba, ahol nem bújnak meg bolhák az ágyneműben.
*Kissé bárgyú vigyorral bólint a férfi szavaira. Erős túlzás lenne azt állítania, hogy boldog. Lassan ott tart, hogy a fogalmat definiálni sem tudná. Ám az tény, hogy valóban jobban érzi már most magát, mint az utóbbi hatokban akár egyszer is. Milyen szerencse, hogy, ha voltak is valaha ennél nagyobb igényei, azok mára már igencsak csökkentek.*
- Hát barátom nagyot tévedsz. A keresgélés erős túlzás. Inkább azt mondanám, hogy, ha már itt vagyok szétnézek.
*Ráz aprót a fején. Tehetsége nem sok mindenhez van. A kikötő nagy részében pedig kétli, hogy az évek alatt szerzett tudását komolyabban kamatoztatni tudná.*
- A kardforgatás nem az erősségem, tolvajlásról nem is beszélve. Itt talán annyi hasznom lehet, hogy ismerem a felmosót, a vizes rongyot, meg talán egy tálca ételt sem ejtenék ki a kezemből.
*Igyekszik a taverna köré építeni képességeinek listáját, ami láthatóan nem valami sok. De miért is ne? Egy fogadóban talán még hasznossá is tudná magát tenni. Az pedig valószínűleg minden városban akad, ha nem akar épp a kikötőben maradni.*
- Ha megtanulok szépen mosolyogni lehet, hogy Sellőnek is beállhatnék.
*Vigyorodik el a képtelennek ható ötletre. Ahhoz, hogy belőle valaki igazán kellemes látványt nyújtó rüfkét faragjon, hát sok sikert. A slampos vörössel lenne aztán meló bőven. Persze, ha valaki nem épp az effajta nőkre pályázik.*
- Még a jövő sem érdekel. A jelen ne legyen komoly probléma.
*El van ő azzal, hogy mindig a mának él. Régen persze nem így volt. Voltak tervei, álmai. A valóság viszont ráébresztette arra, hogy azzal csak lehetőségeket vesz el magától, ha mindig meg akarja tervezni a következő lépést.*
- Igazán lekötelezel.
*Bólint a férfi szavaira, majd amint a kulcsot készhez kapja megindítja lépteit az emeletre. Leolvassa a számot, majd fel is kutatja a hozzá tartozó ajtót. A szobába lépve pedig elégedetten sóhajt fel. A batyu az ajtótól repül is egészen az ágyra, majd a vörös is tovább veszi arra a lépteit. Közben kioldja a köpenyét is, ami hamar megérkezik a batyu mellé. A szoba komolyabb feltérképezésével most nem foglalkozik. Ráér az, ha lefekvésre kerül a sor. A nadrágba tűrt ing alját kiszabadítja, a batyut pedig szétoldva veszi ki az utolsó tisztán maradt ingét és nadrágját. Majdnem ugyan olyan, mint amit most is visel, a különbség csak az, hogy az ing színében még visel magán némi fehérséget, a nadrág pedig sötétkék. Noha az most még nem látszik, amíg nem ölti őket magára, de ezeknek szabása is jobban rávaló, alakjára simulóbb. Gondosan elhelyezi a darabokat az ágy szélén, mire pedig mindennel végez már a kopogtatás üti meg a fülét. Az óvatosság jó társ az utakon, így ajtót valóban csak akkor nyit, amikor meghallja a férfi ismerős hangját.*
- Milyen fürge.
*Mosolyodik el mikor megpillantja a másikat. A kezei között már ott szorongatja a tiszta ruhákat, úgy lép ki a szobából és zárja be maga után az ajtót.*
- Akkor csak utánad.
*Valószínűleg egyedül is meglelné a fürdőt, de ha már a férfinek sincs dolga és ő is kiélvezné a társaságot, hát miért ne élne egy kis idegenvezetés lehetőségével.*
- Valóban?
*szaladnak fel kíváncsian a szemöldökei, miközben újból felrémlik benne az oszló hullák látványa. A hideg is kirázza az emléktől. Nem sokszor volt szerencséje ilyesfajta látványhoz. A gyomrát azért nem fekszi meg, a pörkölt kényelmesen célba ér, de hazudna ha azt mondaná, hogy szeretne még hasonló ilyen látványokban részesülni.*
- Szóval itt sem kerüli el az embert az izgalom.
*Végül nem kérdez bele komolyabban a dolgokba. A kikötőben vannak olyan témák, amiket jobb elkerülni. s hiába, hogy nem izgatná egy széles vágás a torkán, most egész kellemesen érzi magát ahhoz, hogy ezt az időt válassza erre. Így mielőtt olyanba nyúlna, amibe nem kéne, inkább bölcsen hallgat.*
- Milyen szerencse, ha valakinek már boldogság egy jó étel, fürdő és egy szoba, ahol nem bújnak meg bolhák az ágyneműben.
*Kissé bárgyú vigyorral bólint a férfi szavaira. Erős túlzás lenne azt állítania, hogy boldog. Lassan ott tart, hogy a fogalmat definiálni sem tudná. Ám az tény, hogy valóban jobban érzi már most magát, mint az utóbbi hatokban akár egyszer is. Milyen szerencse, hogy, ha voltak is valaha ennél nagyobb igényei, azok mára már igencsak csökkentek.*
- Hát barátom nagyot tévedsz. A keresgélés erős túlzás. Inkább azt mondanám, hogy, ha már itt vagyok szétnézek.
*Ráz aprót a fején. Tehetsége nem sok mindenhez van. A kikötő nagy részében pedig kétli, hogy az évek alatt szerzett tudását komolyabban kamatoztatni tudná.*
- A kardforgatás nem az erősségem, tolvajlásról nem is beszélve. Itt talán annyi hasznom lehet, hogy ismerem a felmosót, a vizes rongyot, meg talán egy tálca ételt sem ejtenék ki a kezemből.
*Igyekszik a taverna köré építeni képességeinek listáját, ami láthatóan nem valami sok. De miért is ne? Egy fogadóban talán még hasznossá is tudná magát tenni. Az pedig valószínűleg minden városban akad, ha nem akar épp a kikötőben maradni.*
- Ha megtanulok szépen mosolyogni lehet, hogy Sellőnek is beállhatnék.
*Vigyorodik el a képtelennek ható ötletre. Ahhoz, hogy belőle valaki igazán kellemes látványt nyújtó rüfkét faragjon, hát sok sikert. A slampos vörössel lenne aztán meló bőven. Persze, ha valaki nem épp az effajta nőkre pályázik.*
- Még a jövő sem érdekel. A jelen ne legyen komoly probléma.
*El van ő azzal, hogy mindig a mának él. Régen persze nem így volt. Voltak tervei, álmai. A valóság viszont ráébresztette arra, hogy azzal csak lehetőségeket vesz el magától, ha mindig meg akarja tervezni a következő lépést.*
- Igazán lekötelezel.
*Bólint a férfi szavaira, majd amint a kulcsot készhez kapja megindítja lépteit az emeletre. Leolvassa a számot, majd fel is kutatja a hozzá tartozó ajtót. A szobába lépve pedig elégedetten sóhajt fel. A batyu az ajtótól repül is egészen az ágyra, majd a vörös is tovább veszi arra a lépteit. Közben kioldja a köpenyét is, ami hamar megérkezik a batyu mellé. A szoba komolyabb feltérképezésével most nem foglalkozik. Ráér az, ha lefekvésre kerül a sor. A nadrágba tűrt ing alját kiszabadítja, a batyut pedig szétoldva veszi ki az utolsó tisztán maradt ingét és nadrágját. Majdnem ugyan olyan, mint amit most is visel, a különbség csak az, hogy az ing színében még visel magán némi fehérséget, a nadrág pedig sötétkék. Noha az most még nem látszik, amíg nem ölti őket magára, de ezeknek szabása is jobban rávaló, alakjára simulóbb. Gondosan elhelyezi a darabokat az ágy szélén, mire pedig mindennel végez már a kopogtatás üti meg a fülét. Az óvatosság jó társ az utakon, így ajtót valóban csak akkor nyit, amikor meghallja a férfi ismerős hangját.*
- Milyen fürge.
*Mosolyodik el mikor megpillantja a másikat. A kezei között már ott szorongatja a tiszta ruhákat, úgy lép ki a szobából és zárja be maga után az ajtót.*
- Akkor csak utánad.
*Valószínűleg egyedül is meglelné a fürdőt, de ha már a férfinek sincs dolga és ő is kiélvezné a társaságot, hát miért ne élne egy kis idegenvezetés lehetőségével.*
1532. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2025-05-26 13:17:09
Üzenet elküldve: 2025-05-26 13:17:09
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Kirelysse, a Megfáradt//
* Biztos szíven ütné a tudat, hogy szívszerelmének olyan erősek a vágyai, amit ő nem képes teljesíteni, s ezáltal más férfiak társaságát kell keresnie, hogy csillapíthassa az étvágyát, amire maga nem lenne képes. Nevezheti magát férfinak valaki egy ilyen eset után? A fattyú biztos, hogy nemleges választ adna kérdésére. *
- Pedig vagyunk egy páran! Néhányunk pihenget, van aki lábadozik, mert sokkal nagyobbat harapott, mint amekkorát elbírt volna. De ilyen az élet a kikötőben, egyszer fent egyszer lent! Talán ezért is szeretnek minket a helyiek, mert mindig a csúcsra törekszünk, kitudja?
* A fürdőbe irányítás egyszerű lesz, azonban kérdéses, hogy kikkel lesz teli. Ha tud magának időt nyerni, akkor nem kell ilyesmitől félnie. Gyorsan körbe is néz a pult mögött lévő dolgok között, majd észre is veszi a szobák kulcsainak a helyét. *
- Ezer örömmel! A fizető vendégnél már csak egy jobb dolog van, a boldog vendég!
* Előveszi egyik kedvesebb énjét, majd egy mosolyt követve tér át a másik témára. *
- És mihez értesz? Gondolom, ha a kikötőben is keresgélsz, akkor ehhez hasonló tehetséged van.
* Mégis ki menekül a honvágy elől? Akinek rettentően jobb dolga van, mint akkor, és akinek sokkal rosszabb volt, mint most. Legalábbis számára ez lenne az egyetlen elfogadható magyarázat erre a felvetésre. Elvégre a félvér sem szülővárosára célzott a honvágy alatt. Nem sok, dolog van, amiért visszamenne, s most nem is jut eszébe egy ilyen dolog. Igazi honvágyának helye Wegtoren. Nők, alkohol, minden sarkon lehetőségek, kalandok, bármi ami a csövön kifér.
Elveszi az üres tányérját és a kenyeres tálat, majd egy kancsót fogva feltölti a másik poharát. Kivéve persze, ha bólint, hogy nem kér, úgy visszahelyezi a pult mögé. *
- Megértelek. Valami, ami kellően lefoglal, amit élvezel, ami eltereli a figyelmed a múltról és csak jövőre lennél képes gondolni.
* Bólint néhányat miközben kiegyenesedve összefonja mellkasánál a kezeit. Nem tesz hozzá megjegyzést, ő is szeretné elhinni, hogy ilyen munkák léteznek, ám még ha léteznek is, azok már biztos foglaltak. *
- Ahogy óhajtod. Amíg elkészítem a fürdőt, addig nyugodtan helyezd magad kényelembe, és ha készen áll, szólok.
* Nincs más választása, várnia kell, hacsak nem szeretné a szobájába kérni a fürdőt, elvégre a nagyobbat ki kell pofoznia. Azzal elő is veszi az egyik kulcsot a dobozából. Névlegesen a 12. szobának a kulcsát, majd átnyújtja a másiknak. Amint a lépcső felénél jár a lány, pont ott, ahol már nincs belátása a pult mögé, úgy felkapja a kardját és elindul a fürdő irányába.
Az ajtót kinyitva körbenéz a fürdőben, ahol szerencséjére csak egy nagyobb darab férfi fekszik a vízben. Jobb napokon bűntudata lenne, de itt és most nincs neki. Az alvó férfi kap egy-két ébresztőpofont az arcára, s hamar kinyitja csipás szemeit. A sok alkoholtól mióta eheti itt a fene a vízben? Gyorsan elküldi a szobájába és miért is ne hallgatna rá? Csak az egyiküknél van kard, míg a másik meztelen.
Nincs tisztában az idő múlásával, azonban egy tizenöt percbe biztos beletelik, hogy elkészítse valami elfogadhatóra az egyik medencét. Nem kis munka ennyi vizet egyszerre megmelegíteni! Az alkohol szagtól mondjuk igen könnyen megszabadult, bár minél többet tölt valaki ilyen helyen, annál jobban válik immúnissá az ilyen szagok ellen.
Hamarosan kopogás hallható 12. szoba ajtaján, majd ha egy idő után nem nyílik az ajtó magától, úgy moderált hangon szólal meg. *
- Hölgyem, a fürdő elkészült!
* S ha csatlakozik, úgy elvezeti a fürdőbe. Kivéve persze, ha időközben meggondolta magát és inkább a szobájában szeretne lefürödni. *
* Biztos szíven ütné a tudat, hogy szívszerelmének olyan erősek a vágyai, amit ő nem képes teljesíteni, s ezáltal más férfiak társaságát kell keresnie, hogy csillapíthassa az étvágyát, amire maga nem lenne képes. Nevezheti magát férfinak valaki egy ilyen eset után? A fattyú biztos, hogy nemleges választ adna kérdésére. *
- Pedig vagyunk egy páran! Néhányunk pihenget, van aki lábadozik, mert sokkal nagyobbat harapott, mint amekkorát elbírt volna. De ilyen az élet a kikötőben, egyszer fent egyszer lent! Talán ezért is szeretnek minket a helyiek, mert mindig a csúcsra törekszünk, kitudja?
* A fürdőbe irányítás egyszerű lesz, azonban kérdéses, hogy kikkel lesz teli. Ha tud magának időt nyerni, akkor nem kell ilyesmitől félnie. Gyorsan körbe is néz a pult mögött lévő dolgok között, majd észre is veszi a szobák kulcsainak a helyét. *
- Ezer örömmel! A fizető vendégnél már csak egy jobb dolog van, a boldog vendég!
* Előveszi egyik kedvesebb énjét, majd egy mosolyt követve tér át a másik témára. *
- És mihez értesz? Gondolom, ha a kikötőben is keresgélsz, akkor ehhez hasonló tehetséged van.
* Mégis ki menekül a honvágy elől? Akinek rettentően jobb dolga van, mint akkor, és akinek sokkal rosszabb volt, mint most. Legalábbis számára ez lenne az egyetlen elfogadható magyarázat erre a felvetésre. Elvégre a félvér sem szülővárosára célzott a honvágy alatt. Nem sok, dolog van, amiért visszamenne, s most nem is jut eszébe egy ilyen dolog. Igazi honvágyának helye Wegtoren. Nők, alkohol, minden sarkon lehetőségek, kalandok, bármi ami a csövön kifér.
Elveszi az üres tányérját és a kenyeres tálat, majd egy kancsót fogva feltölti a másik poharát. Kivéve persze, ha bólint, hogy nem kér, úgy visszahelyezi a pult mögé. *
- Megértelek. Valami, ami kellően lefoglal, amit élvezel, ami eltereli a figyelmed a múltról és csak jövőre lennél képes gondolni.
* Bólint néhányat miközben kiegyenesedve összefonja mellkasánál a kezeit. Nem tesz hozzá megjegyzést, ő is szeretné elhinni, hogy ilyen munkák léteznek, ám még ha léteznek is, azok már biztos foglaltak. *
- Ahogy óhajtod. Amíg elkészítem a fürdőt, addig nyugodtan helyezd magad kényelembe, és ha készen áll, szólok.
* Nincs más választása, várnia kell, hacsak nem szeretné a szobájába kérni a fürdőt, elvégre a nagyobbat ki kell pofoznia. Azzal elő is veszi az egyik kulcsot a dobozából. Névlegesen a 12. szobának a kulcsát, majd átnyújtja a másiknak. Amint a lépcső felénél jár a lány, pont ott, ahol már nincs belátása a pult mögé, úgy felkapja a kardját és elindul a fürdő irányába.
Az ajtót kinyitva körbenéz a fürdőben, ahol szerencséjére csak egy nagyobb darab férfi fekszik a vízben. Jobb napokon bűntudata lenne, de itt és most nincs neki. Az alvó férfi kap egy-két ébresztőpofont az arcára, s hamar kinyitja csipás szemeit. A sok alkoholtól mióta eheti itt a fene a vízben? Gyorsan elküldi a szobájába és miért is ne hallgatna rá? Csak az egyiküknél van kard, míg a másik meztelen.
Nincs tisztában az idő múlásával, azonban egy tizenöt percbe biztos beletelik, hogy elkészítse valami elfogadhatóra az egyik medencét. Nem kis munka ennyi vizet egyszerre megmelegíteni! Az alkohol szagtól mondjuk igen könnyen megszabadult, bár minél többet tölt valaki ilyen helyen, annál jobban válik immúnissá az ilyen szagok ellen.
Hamarosan kopogás hallható 12. szoba ajtaján, majd ha egy idő után nem nyílik az ajtó magától, úgy moderált hangon szólal meg. *
- Hölgyem, a fürdő elkészült!
* S ha csatlakozik, úgy elvezeti a fürdőbe. Kivéve persze, ha időközben meggondolta magát és inkább a szobájában szeretne lefürödni. *
1531. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2025-05-26 11:54:27
Üzenet elküldve: 2025-05-26 11:54:27
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Ettvallder Skyy//
*Sokáig nem értette hogyan is fajulhat valami odáig, hogy az ember fia vagy leánya rákényszerüljön egy kis kézenfekvő szórakozásra. Olyanra, ami nem számít, ami megtörténik csak azért, hogy a testben kínzóan lüktető vágyódást enyhítsék. Amióta nem tartozik hűséggel és többé már nem is akar, azóta jól tudja, hogy néha nem árt egy-egy lehetőséget, felbukkanó alkalmat kihasználni. Persze addig azért még nem jutott, hogy ezért aranyat adjon ki a kezei közül. Halk sóhaj hagyja el az ajkait, ahogy belegondol, hogy de rég is volt már ilyen lehetősége és talán nem is lett volna olyan nagy baj, ha Télvas felbukkanása nem csak a gyomrának lett volna kedvező. de ötszáz arany röhejes. Akkor inkább hagyja, hogy kiszáradjon odalent.*
- Furcsa.
*Állapítja meg. Persze nem képzeli ő, hogy felszolgálók hada fogadja a tavernában, de azért az érdekes, hogy egy szem férfi uralja az egészet. Persze, ha az embernek sürgető dolga van, hát azt intézni kell. Azt teljesen megérti, hogy a férfi nagyobb izgalmakra vágyik. Bár a maga részéről most igazán eltörölgetné helyette azt a pultot. Azért a céltalanság is idővel unalmassá válik. Vérre menő kalandoknak sosem volt a híve, de mostanában semmi sem történt az utazása alatt. Ami részben persze szerencsésnek is mondható, de azért na.
Ahogy összetalálkozik tekintete azzal a pajzán mosollyal, kínjában hosszan felsóhajt, majd orrát ráncolva igyekszik kigondolni, hogy hogyan javíthatna tovább a meggondolatlanul kiejtett szavakon. Végül amellett dönt, hogy kár az erőlködés, mert a végén csak a helyzeten ront.*
- Akkor majd elirányíthatsz a fürdőbe.
*Jegyzi meg szárazon, ahogy inkább a maradék vizet kortyolgatja be.*
- Valami, ami lefoglal.
*Bólint aprót, majd kissé elmosolyodva ingatja meg a fejét.*
- Milyen érdekes. Én épp a honvágy elől vándorlok.
*Az étel végeztével maga is a pultra könyököl, fejét a tenyerében támasztva meg.*
- Nem kell nekem kényelmes élet. Az sem túl izgalmas.
*Sosem volt mondható, hogy hű, de nagy kényelemben élne. Ami kellett megvolt, nem több, sem kevesebb. Akadt étel, egy kisebb ház a családjával, ami nem volt tökéletes, de otthon volt. A naiv leány álmok viszont pillanatok alatt tönkretették az egészet, s hiába volt jónak nevezhető az akkori élete, csak azt tartotta szem előtt, hogy minél messzebb meneküljön belőle. Mostanra viszont kicsit kezd hiányozni az állandóság.*
- A dőzsölés nem nekem való.
*Szusszan halkan, ahogy lassan felkel a székről, majd körbe pillant a tavernában.*
- Szóval akkor elirányítasz a fürdőhöz?
*Félmosollyal fordul vissza a férfihoz, ahogy a lába mellé vetett batyut is megragadja. Kellemesnek ígérkezik a férfi társasága, így biztos nem fog egyből a szobájába vonulni. Viszont a mosdatlan napok bűzétől azért már hajlandó lenne megválni. Szerencsére egy váltás tiszta ruhája is akad még, így valamivel vállalhatóbban térhet vissza egy kiadós csutakolás után.*
*Sokáig nem értette hogyan is fajulhat valami odáig, hogy az ember fia vagy leánya rákényszerüljön egy kis kézenfekvő szórakozásra. Olyanra, ami nem számít, ami megtörténik csak azért, hogy a testben kínzóan lüktető vágyódást enyhítsék. Amióta nem tartozik hűséggel és többé már nem is akar, azóta jól tudja, hogy néha nem árt egy-egy lehetőséget, felbukkanó alkalmat kihasználni. Persze addig azért még nem jutott, hogy ezért aranyat adjon ki a kezei közül. Halk sóhaj hagyja el az ajkait, ahogy belegondol, hogy de rég is volt már ilyen lehetősége és talán nem is lett volna olyan nagy baj, ha Télvas felbukkanása nem csak a gyomrának lett volna kedvező. de ötszáz arany röhejes. Akkor inkább hagyja, hogy kiszáradjon odalent.*
- Furcsa.
*Állapítja meg. Persze nem képzeli ő, hogy felszolgálók hada fogadja a tavernában, de azért az érdekes, hogy egy szem férfi uralja az egészet. Persze, ha az embernek sürgető dolga van, hát azt intézni kell. Azt teljesen megérti, hogy a férfi nagyobb izgalmakra vágyik. Bár a maga részéről most igazán eltörölgetné helyette azt a pultot. Azért a céltalanság is idővel unalmassá válik. Vérre menő kalandoknak sosem volt a híve, de mostanában semmi sem történt az utazása alatt. Ami részben persze szerencsésnek is mondható, de azért na.
Ahogy összetalálkozik tekintete azzal a pajzán mosollyal, kínjában hosszan felsóhajt, majd orrát ráncolva igyekszik kigondolni, hogy hogyan javíthatna tovább a meggondolatlanul kiejtett szavakon. Végül amellett dönt, hogy kár az erőlködés, mert a végén csak a helyzeten ront.*
- Akkor majd elirányíthatsz a fürdőbe.
*Jegyzi meg szárazon, ahogy inkább a maradék vizet kortyolgatja be.*
- Valami, ami lefoglal.
*Bólint aprót, majd kissé elmosolyodva ingatja meg a fejét.*
- Milyen érdekes. Én épp a honvágy elől vándorlok.
*Az étel végeztével maga is a pultra könyököl, fejét a tenyerében támasztva meg.*
- Nem kell nekem kényelmes élet. Az sem túl izgalmas.
*Sosem volt mondható, hogy hű, de nagy kényelemben élne. Ami kellett megvolt, nem több, sem kevesebb. Akadt étel, egy kisebb ház a családjával, ami nem volt tökéletes, de otthon volt. A naiv leány álmok viszont pillanatok alatt tönkretették az egészet, s hiába volt jónak nevezhető az akkori élete, csak azt tartotta szem előtt, hogy minél messzebb meneküljön belőle. Mostanra viszont kicsit kezd hiányozni az állandóság.*
- A dőzsölés nem nekem való.
*Szusszan halkan, ahogy lassan felkel a székről, majd körbe pillant a tavernában.*
- Szóval akkor elirányítasz a fürdőhöz?
*Félmosollyal fordul vissza a férfihoz, ahogy a lába mellé vetett batyut is megragadja. Kellemesnek ígérkezik a férfi társasága, így biztos nem fog egyből a szobájába vonulni. Viszont a mosdatlan napok bűzétől azért már hajlandó lenne megválni. Szerencsére egy váltás tiszta ruhája is akad még, így valamivel vállalhatóbban térhet vissza egy kiadós csutakolás után.*
1530. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2025-05-26 11:00:31
Üzenet elküldve: 2025-05-26 11:00:31
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Kirelysse, a Megfáradt//
* Enyhén felnevet. Fején találta a szöget, bár nem csak a kiéhezett férfiak szeretik a helyet, bőven megfordulnak vagyonos egyedülálló nők is, vagy épp férjes asszonyok, akik már nincs türelmük az idióta férjükre várni, hogy hangulatba kerüljenek. Amikor először hallotta, akkor ezen nagyon felnevetett, most, hogy az évek telnek, múlnak, egyre jobban felfogja, hogy mit is jelent ez igazán. *
- Az én dolgom? Jelenleg házőrzés. Jelenleg mindenki el van rejtőzve, vagy a saját vágyaikat üldözik!
* Enyhén felsóhajt. *
- Pedig én is szeretnék kalandozni ám!
* A kikötőben lévő példamutatás felettébb ízléstelennek tartja, ám mégis valahogy megérti az üzenetet mögötte. Miért is ne értené? Valaki szembeszállt a patkányokkal és vesztettek, ennyi a lényeg. Az, hogy ennek a végkifejletnek az eredménye neki köszönhető, na jó, nem csak neki, hanem az egész csapatnak, de jobban hangzik ha csak magáról beszél az eseménybe. Bár nem volt sem olyan nemesi, sem annyival szebb, mint a sárvári ütközet, de időnként mindenkinek be kell mocskolnia a kezét valamilyen módon.
Közelebb húzza a poharát a szájához, majd két korty között éri váratlanul a nő mondata. Néhány pillanatra köpni, nyelni nem tud, ám hamarosan visszanyeri az uralmat a teste felett, és csak egy pajzán mosoly látható, amint eltávolítja a poharat az ajkaitól. *
- Állok szolgálatodra!
* Hagyja el az ajkait a mondat, majd két kezével rákönyököl az asztalra, hogy összekulcsolt kezein pihentethesse a fejét. *
- Szóval munka.
* Elképzelhető, hogy tévedett és valóban van itt valami olyan munkalehetőség, ami jól fizet, és nem fenyeget a jövő, hogy valaki kést állít a hátába. De ha ez igaz, akkor a félvérről is nagyon hamar ki fog derülni, hogy egy távoli város bárójának nevezték ki. Nagyjából egy szinten lenne a két történet. *
- Tetszik ez a hozzáállás! Szabad, mint a madár és kötetlen. Hát tessék, most miattad honvágyam van!
* Enyhén felnevet a felvázolt problémára. *
- Valóban. A kényelmes élethez arany kell, amihez dolgozni kell, ami valljuk be őszintén, egyeseknek egy élet is kevés! Egyesek talán bele is kötnének, hogy egy fél életre szóló szolgaság nem ér annyit, hogy néhány évig dőzsöljünk. Bár akik ezt mondják ritkán élnek hosszú ideig, de hogy melyik a boldogabb fél? Na azt én nem tudom.
* Enyhén felnevet. Fején találta a szöget, bár nem csak a kiéhezett férfiak szeretik a helyet, bőven megfordulnak vagyonos egyedülálló nők is, vagy épp férjes asszonyok, akik már nincs türelmük az idióta férjükre várni, hogy hangulatba kerüljenek. Amikor először hallotta, akkor ezen nagyon felnevetett, most, hogy az évek telnek, múlnak, egyre jobban felfogja, hogy mit is jelent ez igazán. *
- Az én dolgom? Jelenleg házőrzés. Jelenleg mindenki el van rejtőzve, vagy a saját vágyaikat üldözik!
* Enyhén felsóhajt. *
- Pedig én is szeretnék kalandozni ám!
* A kikötőben lévő példamutatás felettébb ízléstelennek tartja, ám mégis valahogy megérti az üzenetet mögötte. Miért is ne értené? Valaki szembeszállt a patkányokkal és vesztettek, ennyi a lényeg. Az, hogy ennek a végkifejletnek az eredménye neki köszönhető, na jó, nem csak neki, hanem az egész csapatnak, de jobban hangzik ha csak magáról beszél az eseménybe. Bár nem volt sem olyan nemesi, sem annyival szebb, mint a sárvári ütközet, de időnként mindenkinek be kell mocskolnia a kezét valamilyen módon.
Közelebb húzza a poharát a szájához, majd két korty között éri váratlanul a nő mondata. Néhány pillanatra köpni, nyelni nem tud, ám hamarosan visszanyeri az uralmat a teste felett, és csak egy pajzán mosoly látható, amint eltávolítja a poharat az ajkaitól. *
- Állok szolgálatodra!
* Hagyja el az ajkait a mondat, majd két kezével rákönyököl az asztalra, hogy összekulcsolt kezein pihentethesse a fejét. *
- Szóval munka.
* Elképzelhető, hogy tévedett és valóban van itt valami olyan munkalehetőség, ami jól fizet, és nem fenyeget a jövő, hogy valaki kést állít a hátába. De ha ez igaz, akkor a félvérről is nagyon hamar ki fog derülni, hogy egy távoli város bárójának nevezték ki. Nagyjából egy szinten lenne a két történet. *
- Tetszik ez a hozzáállás! Szabad, mint a madár és kötetlen. Hát tessék, most miattad honvágyam van!
* Enyhén felnevet a felvázolt problémára. *
- Valóban. A kényelmes élethez arany kell, amihez dolgozni kell, ami valljuk be őszintén, egyeseknek egy élet is kevés! Egyesek talán bele is kötnének, hogy egy fél életre szóló szolgaság nem ér annyit, hogy néhány évig dőzsöljünk. Bár akik ezt mondják ritkán élnek hosszú ideig, de hogy melyik a boldogabb fél? Na azt én nem tudom.
1529. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2025-05-26 10:12:59
Üzenet elküldve: 2025-05-26 10:12:59
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Ettvallder Skyy//
- A pénzes és kiéhezett férfiaknak és nőknek talán?
*Mert noha még sosem tette be a lábát a Sellőbe, azért hallott annak szolgáltatásairól. Valahol csábító a gondolata, hogy időnként éljen is vele, mert néha bizony rá is ráférne a dőzsölés és a társaság, de ő is azok közé tartozik, akinek az erszénye nem igazán engedhet meg gazdájának ilyen mókákat.*
- Hát akkor mi a te dolgod?
*Billenti félre a fejét kíváncsian. Bár valószínűleg sejti. Hisz az ilyen helyeknek, főleg itt a kikötőben nem árt, ha van egy-két verőlegénye, akik a rend betartásáért felelnek. Látta már ő, hogy mire képes pár igencsak ittas matróz. A rosszabb fiúkat pedig el tudja képzelni. Volt szerencséje látni a felkötött hullákat, tudja jól, hogy itt a kikötőben semmi sem szivárvány, virágok, meg bolyhos kis nyuszik.
Amint az étele megérkezik elégedetten nyammog párat. Jól néz ki, de ugyebár a pörkölt próbája az evés. A tányér fölé hajolva szimatol a levegőbe, s egyelőre úgy fest, hogy a mélységinek legalább annyi haszna volt, hogy jó helyet választott maguknak.*
- És én bizony kényeztetni is fogom magam. Igaz a segítségeddel.
*Veszi kézbe a villáját, majd fel is szúr rá egy darab húst, amit bekapva nyammog el jóízűen.*
- Már, hogy úgy... Hogy elintézed az ételt és a fürdőt.
*Javítja ki gyorsan magát, mielőtt olyan kellemetlen helyzetbe sodródna, amit Télvas társaságában már egyszer sikerült.*
- Munka.
*Vágja rá gyorsan a kérdésre, majd újabb falatokat lapátol be mielőtt folytatná.*
- Nem itt. Vagy, hát ahogy alakul.
*Vonja meg a vállait egyszerűen. Majd újabb szünetet tartva a kenyérből is tör egy falatot, amit a szájába töm a hús mellé. Rettentően éhes, így nem sokat törődik az illemmel. Persze a pultot nem maszatolja össze, de a ruháján azért megjelenik pár kósza csepp a pörkölt szaftja miatt.*
- Utazgatom, ahol tetszik és ahol helyet találok ott le fogok táborozni. Egy időre vagy örökre, majd kiderül.
*Dünnyögi tele szájjal, amit inkább gyorsan leöblít pár nagy korty vízzel.*
- De a tervekhez arany kell, az aranyhoz meg munka.
*Fejezi be végül, majd hamarosan a pörkölt is elfogy a tányérról. A maradék kenyérrel szinte tisztára törli a tányért a rajta maradt szaftról, amikor pedig azt is eltünteti a szájában elégedett sóhajjal lapogatja meg a gyomra fölött. Máris békésebb a hangulata, még akkor is, ha ezt az egészet végül mind magának kellett finanszíroznia.*
- A pénzes és kiéhezett férfiaknak és nőknek talán?
*Mert noha még sosem tette be a lábát a Sellőbe, azért hallott annak szolgáltatásairól. Valahol csábító a gondolata, hogy időnként éljen is vele, mert néha bizony rá is ráférne a dőzsölés és a társaság, de ő is azok közé tartozik, akinek az erszénye nem igazán engedhet meg gazdájának ilyen mókákat.*
- Hát akkor mi a te dolgod?
*Billenti félre a fejét kíváncsian. Bár valószínűleg sejti. Hisz az ilyen helyeknek, főleg itt a kikötőben nem árt, ha van egy-két verőlegénye, akik a rend betartásáért felelnek. Látta már ő, hogy mire képes pár igencsak ittas matróz. A rosszabb fiúkat pedig el tudja képzelni. Volt szerencséje látni a felkötött hullákat, tudja jól, hogy itt a kikötőben semmi sem szivárvány, virágok, meg bolyhos kis nyuszik.
Amint az étele megérkezik elégedetten nyammog párat. Jól néz ki, de ugyebár a pörkölt próbája az evés. A tányér fölé hajolva szimatol a levegőbe, s egyelőre úgy fest, hogy a mélységinek legalább annyi haszna volt, hogy jó helyet választott maguknak.*
- És én bizony kényeztetni is fogom magam. Igaz a segítségeddel.
*Veszi kézbe a villáját, majd fel is szúr rá egy darab húst, amit bekapva nyammog el jóízűen.*
- Már, hogy úgy... Hogy elintézed az ételt és a fürdőt.
*Javítja ki gyorsan magát, mielőtt olyan kellemetlen helyzetbe sodródna, amit Télvas társaságában már egyszer sikerült.*
- Munka.
*Vágja rá gyorsan a kérdésre, majd újabb falatokat lapátol be mielőtt folytatná.*
- Nem itt. Vagy, hát ahogy alakul.
*Vonja meg a vállait egyszerűen. Majd újabb szünetet tartva a kenyérből is tör egy falatot, amit a szájába töm a hús mellé. Rettentően éhes, így nem sokat törődik az illemmel. Persze a pultot nem maszatolja össze, de a ruháján azért megjelenik pár kósza csepp a pörkölt szaftja miatt.*
- Utazgatom, ahol tetszik és ahol helyet találok ott le fogok táborozni. Egy időre vagy örökre, majd kiderül.
*Dünnyögi tele szájjal, amit inkább gyorsan leöblít pár nagy korty vízzel.*
- De a tervekhez arany kell, az aranyhoz meg munka.
*Fejezi be végül, majd hamarosan a pörkölt is elfogy a tányérról. A maradék kenyérrel szinte tisztára törli a tányért a rajta maradt szaftról, amikor pedig azt is eltünteti a szájában elégedett sóhajjal lapogatja meg a gyomra fölött. Máris békésebb a hangulata, még akkor is, ha ezt az egészet végül mind magának kellett finanszíroznia.*
1528. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2025-05-26 08:43:38
Üzenet elküldve: 2025-05-26 08:43:38
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Kirelysse, a Megfáradt//
- De vajon kinek való igazán?
* Megrázza vállait a kérdést követve. Akinek nincs pénze, az csak álmodozhat róla, akinek van, hááát, azok sem hencegnek vele.
Még szép, hogy nem nagy a nyüzsgés! Elvégre aki akar azt már a szobájában eszi a fene, vagy csak inni jár ide s már hazáig itta magát. Nem kell arról beszélni, hogy a legjobb érzés a világon, amikor egy kemény éjszaka után a saját ágyadban kelsz. Nem tudva, hogy hogyan jutottál oda, csak azt, hogy sikerült. Azonban, hogy mégis miért csak ő van a pult mögött, na, arra a kérdésre nem tudna válaszolni! Mégis hol a fenébe vannak a többiek? *
- Időnként besegítek a többieknek, úgymond megkönnyítem a többiek munkáját, holott nem is ez lenne az én dolgom.
* Egy aprót sóhajt a mondat végén. A félvér kicsivel több akcióra vágyott, amikor becsatlakozott a csapatba, eddig abból nincs hiány, bár az utóbbi hatok igen eseménytelennek bizonyulnak. Ha így megy tovább, talán belátogat a kikötő rosszabb részeibe, vagy visszamegy a városba, elvileg ott mindig van valami, amit csinálni kell. *
- Szóval a közös, értem. Máris hozom az pörköltöt!
* S amint megbizonyosodott az arany mennyiségéről, elrakja, majd egyik mögötte lévő ajtót kinyitja, ami mögött a konyha található. Kis idővel később elő is kerül egy nagy tányérral szinte csordultig töltve. Lerakja a nő elé, majd tesz mellé evőeszközöket is szalvétába csomagolva. *
- Azért nem kell mindenben fukarkodni. Minden ember megérdemel egy kis kényeztetést!
* Teszi hozzá saját gondolatait, persze ez csak a saját véleménye. *
- Egészségedre.
* Mondja, majd elővesz egy újabb poharat, amibe hamarosan sört fog tenni, majd kezdi kortyolgatni miközben végignéz a fogadóban. *
- Mi szél hozott a kikötőbe? Biztos nem a határtalan lehetőségek!
* Enyhén felkacag. Itt csak azok tudnak érvényesülni, akik képesek megbújni valakinek az árnyékában, avagy akik képesek nagy árnyékokat teremteni azoknak, akik elszeretnének bújni. *
- De vajon kinek való igazán?
* Megrázza vállait a kérdést követve. Akinek nincs pénze, az csak álmodozhat róla, akinek van, hááát, azok sem hencegnek vele.
Még szép, hogy nem nagy a nyüzsgés! Elvégre aki akar azt már a szobájában eszi a fene, vagy csak inni jár ide s már hazáig itta magát. Nem kell arról beszélni, hogy a legjobb érzés a világon, amikor egy kemény éjszaka után a saját ágyadban kelsz. Nem tudva, hogy hogyan jutottál oda, csak azt, hogy sikerült. Azonban, hogy mégis miért csak ő van a pult mögött, na, arra a kérdésre nem tudna válaszolni! Mégis hol a fenébe vannak a többiek? *
- Időnként besegítek a többieknek, úgymond megkönnyítem a többiek munkáját, holott nem is ez lenne az én dolgom.
* Egy aprót sóhajt a mondat végén. A félvér kicsivel több akcióra vágyott, amikor becsatlakozott a csapatba, eddig abból nincs hiány, bár az utóbbi hatok igen eseménytelennek bizonyulnak. Ha így megy tovább, talán belátogat a kikötő rosszabb részeibe, vagy visszamegy a városba, elvileg ott mindig van valami, amit csinálni kell. *
- Szóval a közös, értem. Máris hozom az pörköltöt!
* S amint megbizonyosodott az arany mennyiségéről, elrakja, majd egyik mögötte lévő ajtót kinyitja, ami mögött a konyha található. Kis idővel később elő is kerül egy nagy tányérral szinte csordultig töltve. Lerakja a nő elé, majd tesz mellé evőeszközöket is szalvétába csomagolva. *
- Azért nem kell mindenben fukarkodni. Minden ember megérdemel egy kis kényeztetést!
* Teszi hozzá saját gondolatait, persze ez csak a saját véleménye. *
- Egészségedre.
* Mondja, majd elővesz egy újabb poharat, amibe hamarosan sört fog tenni, majd kezdi kortyolgatni miközben végignéz a fogadóban. *
- Mi szél hozott a kikötőbe? Biztos nem a határtalan lehetőségek!
* Enyhén felkacag. Itt csak azok tudnak érvényesülni, akik képesek megbújni valakinek az árnyékában, avagy akik képesek nagy árnyékokat teremteni azoknak, akik elszeretnének bújni. *
1527. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2025-05-25 16:36:44
Üzenet elküldve: 2025-05-25 16:36:44
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Ettvallder Skyy//
- Ha drága, akkor bizony nem nekem való.
*Ingatja meg a fejét. Majd kissé kihúzott háttal pillant körbe, miközben a férfi serénykedik. Nem nagy a nyüzsgés. Lehet, hogy csak az időpont rossz, amiben érkezett. Bár az igazat megvallva nem igazán van ellenére, hogy nem lihegnek annyian a nyakában. De személyzetet sem lát sokat. Sőt, igazából most hirtelen egyedül a férfira tudja ráhúzni az itteni dolgozó fogalmát.*
- Szóóóval... Te itt dolgozol?
*Fordul végül vissza hozzá, miközben türelmesen várja, hogy az étel elő kerüljön. Azután már csak végig hallgatja a továbbiakat, fejben pedig igyekszik számolni.*
- Szóval 10 arany a pörkölt és mellé a kenyér még 5. A szoba sem hangzik rosszul, a fürdő pedig főleg. Jó nekem a közös is.
*Vonja meg a vállait, majd le is akasztja övéről az erszényét.*
- Azt mondja, hogy az akkor mér 8 arany és 4 a fürdő, igaz? Akkor, ha jól számolom az összesen 27 arany.
*Szétnyitja az erszénye száját, majd ki is számolja belőle a 27 aranyat, amit Ettvallder Skyy elé tol a pulton.
Biztos, ami biztos az erszényt még elől hagyja, ha tévedett volna.*
- Szerencse, hogy én nem egyes emberek vagyok. Én megelégszem az olcsóbbal is.
*Kacsint egy halvány vigyorral a férfira, majd maga elé húzza a tányért és a poharat.*
- Ha drága, akkor bizony nem nekem való.
*Ingatja meg a fejét. Majd kissé kihúzott háttal pillant körbe, miközben a férfi serénykedik. Nem nagy a nyüzsgés. Lehet, hogy csak az időpont rossz, amiben érkezett. Bár az igazat megvallva nem igazán van ellenére, hogy nem lihegnek annyian a nyakában. De személyzetet sem lát sokat. Sőt, igazából most hirtelen egyedül a férfira tudja ráhúzni az itteni dolgozó fogalmát.*
- Szóóóval... Te itt dolgozol?
*Fordul végül vissza hozzá, miközben türelmesen várja, hogy az étel elő kerüljön. Azután már csak végig hallgatja a továbbiakat, fejben pedig igyekszik számolni.*
- Szóval 10 arany a pörkölt és mellé a kenyér még 5. A szoba sem hangzik rosszul, a fürdő pedig főleg. Jó nekem a közös is.
*Vonja meg a vállait, majd le is akasztja övéről az erszényét.*
- Azt mondja, hogy az akkor mér 8 arany és 4 a fürdő, igaz? Akkor, ha jól számolom az összesen 27 arany.
*Szétnyitja az erszénye száját, majd ki is számolja belőle a 27 aranyat, amit Ettvallder Skyy elé tol a pulton.
Biztos, ami biztos az erszényt még elől hagyja, ha tévedett volna.*
- Szerencse, hogy én nem egyes emberek vagyok. Én megelégszem az olcsóbbal is.
*Kacsint egy halvány vigyorral a férfira, majd maga elé húzza a tányért és a poharat.*
1526. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2025-05-25 15:05:40
Üzenet elküldve: 2025-05-25 15:05:40
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Kirelysse, a Megfáradt//
* Aprót hümment a magyarázatra. Egyre furcsább szerzetekkel hozza össze a sors. *
- Nem is ajánlom! A kiszolgálás az még egy dolog, na de ha rosszkor nézel csúnyán valakire, akkor elszabadul a pokol. A sellő pedig... Na, arra nem sok panasz érkezik, talán, hogy drága, de meg is dolgoznak az ottaniak a pénzükért, ha érted mire gondolok.
* Nem mintha járt volna arrafelé, csak itt ott elkap egy-egy beszélgetést a lakosoktól. Egyszer biztos benéz oda, de az se mai program lesz! *
- Tehát birka.
* Erősíti meg a másik választását s ha nem javítja ki, akkor hamarosan elő is fog kerülni. Kivesz egy tiszta poharat a pult mögül, majd miután feltöltötte vízzel elé is rakja. *
- A pörkölt 10 arany, jól megy mellé a kovászos kenyér, csak 5 arannyal lesz drágább.
* Megvonja vállait a visszakérdezésre. Elvégre honnan kéne ezt a félvérnek tudnia? Egy biztos, nem illik bele a kikötői képbe a nőszemély! Szinte üdítő érzés megpillantani egy rózsaszálat a mocsokban, de ki ő, hogy ebbe beleszóljon? *
- Egy szoba 8 arany. Ha fürdeni is szeretnél mellé, akkor van arra is lehetőség. Van egy fürdőház a másik szobában csak 4 aranyért. Azonban ott oda bárki bemehet, így privát fürdőkre nem alkalmas. Azonban 6 aranyért a szobában elkészítjük a fürdésre alkalmas eszközöket. Egyes embereknek ez szokott lenni a jobb ajánlat!
* Mondata végeztével elnémul, kivárja, hogy a másik mit választ, hogy utána elkezdhesse az előkészületeket. *
* Aprót hümment a magyarázatra. Egyre furcsább szerzetekkel hozza össze a sors. *
- Nem is ajánlom! A kiszolgálás az még egy dolog, na de ha rosszkor nézel csúnyán valakire, akkor elszabadul a pokol. A sellő pedig... Na, arra nem sok panasz érkezik, talán, hogy drága, de meg is dolgoznak az ottaniak a pénzükért, ha érted mire gondolok.
* Nem mintha járt volna arrafelé, csak itt ott elkap egy-egy beszélgetést a lakosoktól. Egyszer biztos benéz oda, de az se mai program lesz! *
- Tehát birka.
* Erősíti meg a másik választását s ha nem javítja ki, akkor hamarosan elő is fog kerülni. Kivesz egy tiszta poharat a pult mögül, majd miután feltöltötte vízzel elé is rakja. *
- A pörkölt 10 arany, jól megy mellé a kovászos kenyér, csak 5 arannyal lesz drágább.
* Megvonja vállait a visszakérdezésre. Elvégre honnan kéne ezt a félvérnek tudnia? Egy biztos, nem illik bele a kikötői képbe a nőszemély! Szinte üdítő érzés megpillantani egy rózsaszálat a mocsokban, de ki ő, hogy ebbe beleszóljon? *
- Egy szoba 8 arany. Ha fürdeni is szeretnél mellé, akkor van arra is lehetőség. Van egy fürdőház a másik szobában csak 4 aranyért. Azonban ott oda bárki bemehet, így privát fürdőkre nem alkalmas. Azonban 6 aranyért a szobában elkészítjük a fürdésre alkalmas eszközöket. Egyes embereknek ez szokott lenni a jobb ajánlat!
* Mondata végeztével elnémul, kivárja, hogy a másik mit választ, hogy utána elkezdhesse az előkészületeket. *
1525. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2025-05-25 11:23:45
Üzenet elküldve: 2025-05-25 11:23:45
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Ettvallder Skyy//
- Együtt jöttünk. De az ismertség elég... csekély. Úgy néz ki az is marad.
*Elhelyezkedik, majd mondandójában megerősítve, hogy a dolog igazából nem is nagyon izgatja, egyszerűen csak megvonja a vállait.
Egy darabig csendben szemléli a férfi munkálkodását, majd a további magyarázatra szemei annak arcára fókuszálnak.*
- Nem voltam még a Rumosban, sem a Sellőben.
*Mert tudja ám, hogy az is itt van valahol. Ittléte még nem túl hosszú. Először egy ideiglenes szállást akart keresni, ahol kisebb eséllyel zsebelik ki, mint mondjuk azt a Rumosban tennék. De szerencse a szerencsétlenségben, hogy volt asztaltársa némaságát azért megelőzte az, hogy egy egészen kellemes helyre érkezhetett vele.*
- A birkapörkölt jól hangzik, a rumot viszont elengedném. De egy pohár víz jól esne.
*Tűnődik el. Ha már nem tudta magát meghívatni, hát kénytelen saját erszénye mélyére nyúlni, ha enni akar. És bizony enni akar.*
- Másért? Mi másért?
*Vonja fel a szemöldökeit kíváncsian. Az igazat megvallva egy fürdőt sem utasítana vissza. Persze valahol csak nem bánta volna, ha ilyesfajta szórakozáshoz adatik társaság, de sebaj.
Amíg a válaszra vár lenyúl az erszényéhez és megszorongatja, hogy nagyjából tisztában legyen annak mennyiségi tartalmával. Kellemetlen lenne, ha nem futná az ittlétére aranyból, de ujjaival úgy érzi, hogy ezzel talán nem lesz problémája.*
- Együtt jöttünk. De az ismertség elég... csekély. Úgy néz ki az is marad.
*Elhelyezkedik, majd mondandójában megerősítve, hogy a dolog igazából nem is nagyon izgatja, egyszerűen csak megvonja a vállait.
Egy darabig csendben szemléli a férfi munkálkodását, majd a további magyarázatra szemei annak arcára fókuszálnak.*
- Nem voltam még a Rumosban, sem a Sellőben.
*Mert tudja ám, hogy az is itt van valahol. Ittléte még nem túl hosszú. Először egy ideiglenes szállást akart keresni, ahol kisebb eséllyel zsebelik ki, mint mondjuk azt a Rumosban tennék. De szerencse a szerencsétlenségben, hogy volt asztaltársa némaságát azért megelőzte az, hogy egy egészen kellemes helyre érkezhetett vele.*
- A birkapörkölt jól hangzik, a rumot viszont elengedném. De egy pohár víz jól esne.
*Tűnődik el. Ha már nem tudta magát meghívatni, hát kénytelen saját erszénye mélyére nyúlni, ha enni akar. És bizony enni akar.*
- Másért? Mi másért?
*Vonja fel a szemöldökeit kíváncsian. Az igazat megvallva egy fürdőt sem utasítana vissza. Persze valahol csak nem bánta volna, ha ilyesfajta szórakozáshoz adatik társaság, de sebaj.
Amíg a válaszra vár lenyúl az erszényéhez és megszorongatja, hogy nagyjából tisztában legyen annak mennyiségi tartalmával. Kellemetlen lenne, ha nem futná az ittlétére aranyból, de ujjaival úgy érzi, hogy ezzel talán nem lesz problémája.*
1524. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2025-05-24 17:28:28
Üzenet elküldve: 2025-05-24 17:28:28
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Kirelysse, a Megfáradt//
* Karizmatikusságának köszönhetően ma is egy újabb egyeddel bővül a hét varjú fogadója. Úgy is épp fogyóban voltak a női egyedek, a vörösek pedig mintha direkt kerülnék ezt a helyet, vajon miért? *
- Ó, valóban?
* Meglepettség ül ki a fattyú arcára. Lehet, hogy csak a szeme káprázott, mikor együtt tértek be a fogadóba, majd foglaltak el egy asztalt, megesik az ilyen. *
- Pedig azt hittem...
* Megállítja magát, mintha gondolkodna mi is lenne a megfelelő szó az ilyen kezdés után. *
- Hogy nagyon is jól ismeritek egymást! De ez nem az én dolgom.
* Betesz néhány poharat a mosogatóba, majd néhány új poharat vesz elő, majd megtölti őket sörrel, amit hamarosan néhány kuncsaft el is kapkod. Az értük járó aranyat csak besöpri a pult mögé. Mások azt hinnék, hogy a pult mögötti földre sepri az összeset, bár egy koppanást sem lehet hallani, valószínű, hogy ez mind a fattyú zsebébe landol. Bólint egyet a vörös kérdésére, miközben egy félig vizes pohárból itatja fel a maradék vizet egy ronggyal. *
- Biztonságos, kellemes. Az étel mindig meleg, az ital mindig hideg. Míg a rókalyukban ez teljesen fordítva van, addig mi adunk a jelenésünkre! Főleg mióta a helyi erők bekeményítettek, azóta egyre többen jönnek ide egy kis, kikapcsolódáshoz.
* Mondja, majd elrakja a száraz poharakat a helyükre, majd a ronggyal tesz néhány körkörös mozdulatot az asztalon, hogy szép tiszta legyen a hölgy előtt. *
- Mit adhatok?
* Kérdi már egy fokkal vidámabb hangvétellel. Nem szükséges, hogy komor témák elrontsák a közeledő estét, még a végén valakinek rémálmai lesznek. *
- Ma a ház specialitása van a menün, birkapörkölt! De nemrégiben szereztünk kiváló minőségű rumot, egyenest Wegtoren szívéből!
* Rákönyököl az asztalra, majd a rövid szemkontaktust követve folytatja. *
- Vagy netán másért jött, kedves...
* Karizmatikusságának köszönhetően ma is egy újabb egyeddel bővül a hét varjú fogadója. Úgy is épp fogyóban voltak a női egyedek, a vörösek pedig mintha direkt kerülnék ezt a helyet, vajon miért? *
- Ó, valóban?
* Meglepettség ül ki a fattyú arcára. Lehet, hogy csak a szeme káprázott, mikor együtt tértek be a fogadóba, majd foglaltak el egy asztalt, megesik az ilyen. *
- Pedig azt hittem...
* Megállítja magát, mintha gondolkodna mi is lenne a megfelelő szó az ilyen kezdés után. *
- Hogy nagyon is jól ismeritek egymást! De ez nem az én dolgom.
* Betesz néhány poharat a mosogatóba, majd néhány új poharat vesz elő, majd megtölti őket sörrel, amit hamarosan néhány kuncsaft el is kapkod. Az értük járó aranyat csak besöpri a pult mögé. Mások azt hinnék, hogy a pult mögötti földre sepri az összeset, bár egy koppanást sem lehet hallani, valószínű, hogy ez mind a fattyú zsebébe landol. Bólint egyet a vörös kérdésére, miközben egy félig vizes pohárból itatja fel a maradék vizet egy ronggyal. *
- Biztonságos, kellemes. Az étel mindig meleg, az ital mindig hideg. Míg a rókalyukban ez teljesen fordítva van, addig mi adunk a jelenésünkre! Főleg mióta a helyi erők bekeményítettek, azóta egyre többen jönnek ide egy kis, kikapcsolódáshoz.
* Mondja, majd elrakja a száraz poharakat a helyükre, majd a ronggyal tesz néhány körkörös mozdulatot az asztalon, hogy szép tiszta legyen a hölgy előtt. *
- Mit adhatok?
* Kérdi már egy fokkal vidámabb hangvétellel. Nem szükséges, hogy komor témák elrontsák a közeledő estét, még a végén valakinek rémálmai lesznek. *
- Ma a ház specialitása van a menün, birkapörkölt! De nemrégiben szereztünk kiváló minőségű rumot, egyenest Wegtoren szívéből!
* Rákönyököl az asztalra, majd a rövid szemkontaktust követve folytatja. *
- Vagy netán másért jött, kedves...
1523. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2025-05-24 16:13:59
Üzenet elküldve: 2025-05-24 16:13:59
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Ettvallder Skyy//
*Mielőtt még kiérne az ajtón megüti a fülét az ezüsthajú megjegyzése. Noha a keze már a kilincsen, a lábai bizony megtorpannak. Hümmögve mered egy darabig az ajtóra, majd válla fölött hátra pillant először volt asztaltársára, majd a félvérre.
Hogy a veszély mennyire zavarja arról nem kéne sokat mesélnie. Leginkább semennyire. A legrosszabb, ami történhet, hogy megdöfködik valamelyik sikátor mélyén. Nagy kaland, nem vele fordulna elő először ilyesmi. Bármennyire is kecsegtető ez a végkimenetel, valahogy mégis kedvére valóbb, ha az estét inkább valami kevésbé halszagú helyen tölti. Persze eddig úgy volt, hogy nem a saját kontójára, de az élet ismét bebizonyította, hogy milyen egyszerűen bele tud tojni másnak a tervébe.*
- Hogy a mélységi mit csinál az az ő dolga, nekem nincs közöm hozzá.
*Szögezi le gyorsan miközben ujjai végül lecsúsznak a kilincsről és visszafordul a félvér felé. A lehető leghamarabb tisztázni szeretné, hogy semmi köze a másikhoz attól, hogy együtt tértek be. Úgy volt, hogy lesz, legalább egy rövid időre, de a dolgok nem úgy alakultak.*
- Szóval biztonságos, mi?
*A felkínált helyre le is ül, majd kissé fancsali képpel könyököl a pultra, állát pedig öklein támassza meg.*
- Mondjuk tény, hogy kellemesnek tűnik.
*Mielőtt még kiérne az ajtón megüti a fülét az ezüsthajú megjegyzése. Noha a keze már a kilincsen, a lábai bizony megtorpannak. Hümmögve mered egy darabig az ajtóra, majd válla fölött hátra pillant először volt asztaltársára, majd a félvérre.
Hogy a veszély mennyire zavarja arról nem kéne sokat mesélnie. Leginkább semennyire. A legrosszabb, ami történhet, hogy megdöfködik valamelyik sikátor mélyén. Nagy kaland, nem vele fordulna elő először ilyesmi. Bármennyire is kecsegtető ez a végkimenetel, valahogy mégis kedvére valóbb, ha az estét inkább valami kevésbé halszagú helyen tölti. Persze eddig úgy volt, hogy nem a saját kontójára, de az élet ismét bebizonyította, hogy milyen egyszerűen bele tud tojni másnak a tervébe.*
- Hogy a mélységi mit csinál az az ő dolga, nekem nincs közöm hozzá.
*Szögezi le gyorsan miközben ujjai végül lecsúsznak a kilincsről és visszafordul a félvér felé. A lehető leghamarabb tisztázni szeretné, hogy semmi köze a másikhoz attól, hogy együtt tértek be. Úgy volt, hogy lesz, legalább egy rövid időre, de a dolgok nem úgy alakultak.*
- Szóval biztonságos, mi?
*A felkínált helyre le is ül, majd kissé fancsali képpel könyököl a pultra, állát pedig öklein támassza meg.*
- Mondjuk tény, hogy kellemesnek tűnik.
1522. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2025-05-23 09:36:23
Üzenet elküldve: 2025-05-23 09:36:23
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Kirelysse, a Megfáradt//
* Lehetséges, hogy a kedves párnak belerondított volna a meghitt társalgásukba? Kizárt! Elvégre a mélységi invitálta az asztaluk mellé az ezüsthajút. Áll egy darabig az asztal mellett, de a csend, ami ezután kíséri, a társaságot felér egy kínzással is. A félvér kezdi magát rosszul érezni és egy kicsit meg is inog. Már ajkai mozdulnának, hogy valamivel megtörje a csendet. Csak egy szó, talán egy mondat kéne, hogy újból elinduljon a beszélgetés és ne üljenek ilyen némán. Ajaki összezáródnak, amint a vörös leányzó feláll, majd felváltva pillant a párosra. A nő búcsúzása váratlanul éri, elvégre csak nemrégiben érkeztek, ennyire rossz lehet a kiszolgálás, netán a társasággal van a probléma? Mindenesetre nem gondol bele jobban, mint ahogyan azt kéne, így hamar vissza is nyeri az éberségét. Megköszörüli torkát, majd a vörös felé intézi a szavait. *
- Lassan leszáll az éj, a kikötő meg nem a legbiztonságosabb éjszakánként! Javaslom, töltsétek itt az éjszakát, kitudja milyen veszélyek leselkednek egyes sikátorok mélyén. Ellenben a varjúval!
* Az utolsó két mondatot mindkettejüknek címezi. Majd hamar vissza is megy a pult mögé és egy pohár vízzel tér vissza Télvas asztalához, hogy lerakhassa az asztalára. *
- Kevés biztonságosabb hely van a kikötőben!
* Hangjában óva intés érezhető, mint aki tisztában van a kikötőben leskelődő veszélyekről. Márpedig a fattyúnak bizony vannak tapasztalatai, jó is, rossz is! Lassan visszabandukol a pult mögé s ha Kirelysse még nem hagyta el a fogadót, úgy int neki maga előtt egy üres helyre. *
* Lehetséges, hogy a kedves párnak belerondított volna a meghitt társalgásukba? Kizárt! Elvégre a mélységi invitálta az asztaluk mellé az ezüsthajút. Áll egy darabig az asztal mellett, de a csend, ami ezután kíséri, a társaságot felér egy kínzással is. A félvér kezdi magát rosszul érezni és egy kicsit meg is inog. Már ajkai mozdulnának, hogy valamivel megtörje a csendet. Csak egy szó, talán egy mondat kéne, hogy újból elinduljon a beszélgetés és ne üljenek ilyen némán. Ajaki összezáródnak, amint a vörös leányzó feláll, majd felváltva pillant a párosra. A nő búcsúzása váratlanul éri, elvégre csak nemrégiben érkeztek, ennyire rossz lehet a kiszolgálás, netán a társasággal van a probléma? Mindenesetre nem gondol bele jobban, mint ahogyan azt kéne, így hamar vissza is nyeri az éberségét. Megköszörüli torkát, majd a vörös felé intézi a szavait. *
- Lassan leszáll az éj, a kikötő meg nem a legbiztonságosabb éjszakánként! Javaslom, töltsétek itt az éjszakát, kitudja milyen veszélyek leselkednek egyes sikátorok mélyén. Ellenben a varjúval!
* Az utolsó két mondatot mindkettejüknek címezi. Majd hamar vissza is megy a pult mögé és egy pohár vízzel tér vissza Télvas asztalához, hogy lerakhassa az asztalára. *
- Kevés biztonságosabb hely van a kikötőben!
* Hangjában óva intés érezhető, mint aki tisztában van a kikötőben leskelődő veszélyekről. Márpedig a fattyúnak bizony vannak tapasztalatai, jó is, rossz is! Lassan visszabandukol a pult mögé s ha Kirelysse még nem hagyta el a fogadót, úgy int neki maga előtt egy üres helyre. *
1521. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2025-05-22 17:07:20
Üzenet elküldve: 2025-05-22 17:07:20
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Az árnyak nem mutatnak irányt//
//Zárás//
*Talán túlontúl kíváncsi volt? Talán szemtelen vagy bántó? Vagy egyszerűen igazán nem is tetszett a mélységinek? Az, hogy hirtelen nagy lett a csend és hosszú nem ad választ egyik kérdésre sem. De bizony nem szándékozik terhére lenni senkinek, így bocsánatkérő pillantásokkal kísérve kel fel az asztal mellől. A pillantások egyaránt célozzák meg Télvast és az asztalhoz érkező férfit is, akivel nem sikerül eljutni a rendelésig.*
- Azt hiszem a rendelés későbbre marad.
*Mosolyodik el kissé, mert, ha most nem is sikerült megvendégeltetnie magát, még nem biztos, hogy később nem tér be ide.
Aprót biccent a férfiaknak.*
- Hát nekem dolgom akadt, de remélem még lesz szerencsénk.
*Hazudja. Legalábbis a mélységi felé, mert, ha a másik itt dolgozik, akkor vele elképzelhető, hogy még összefut.
Azzal pedig sarkon fordul és lassan maga mögött hagyja a tavernát. Pedig mennyivel kellemesebb és fele annyira sem halszagú, mint maga a kikötő. El is húzza a száját, ahogy visszafele sétálgatása közben meg is csapja orrát a bűz. De a végén még talán azt is megszokja.*
//Zárás//
*Talán túlontúl kíváncsi volt? Talán szemtelen vagy bántó? Vagy egyszerűen igazán nem is tetszett a mélységinek? Az, hogy hirtelen nagy lett a csend és hosszú nem ad választ egyik kérdésre sem. De bizony nem szándékozik terhére lenni senkinek, így bocsánatkérő pillantásokkal kísérve kel fel az asztal mellől. A pillantások egyaránt célozzák meg Télvast és az asztalhoz érkező férfit is, akivel nem sikerül eljutni a rendelésig.*
- Azt hiszem a rendelés későbbre marad.
*Mosolyodik el kissé, mert, ha most nem is sikerült megvendégeltetnie magát, még nem biztos, hogy később nem tér be ide.
Aprót biccent a férfiaknak.*
- Hát nekem dolgom akadt, de remélem még lesz szerencsénk.
*Hazudja. Legalábbis a mélységi felé, mert, ha a másik itt dolgozik, akkor vele elképzelhető, hogy még összefut.
Azzal pedig sarkon fordul és lassan maga mögött hagyja a tavernát. Pedig mennyivel kellemesebb és fele annyira sem halszagú, mint maga a kikötő. El is húzza a száját, ahogy visszafele sétálgatása közben meg is csapja orrát a bűz. De a végén még talán azt is megszokja.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1811-1830